Közlekedéstan | Felsőoktatás » MX infrastruktúra-tervező program, jegyzet

MX Infrastruktúra-tervező program Jegyzet Budapest 2004. Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet TARTALOMJEGYZÉK 1. 1. AZ MX ELMÉLETI ALAPJAI 3 1.1 1.2 1.3 1.4 2. A STRING . 3 A MODELLEK . 5 TUDNIVALÓK AZ MX PROJEKTRŐL . 6 TERVEZÉS AZ MX PROGRAMMAL – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK . 6 AZ MX SZOFTVERREL VALÓ MUNKA MEGKEZDÉSE . 8 2.1 ÚJ PROJEKT LÉTREHOZÁSA („NEW PROJECT”): 8 2.2 PROJEKT MEGNYITÁSA („OPEN PROJECT”): 9 2.3 AZ MX KEZELÉSÉNEK FONTOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓI 12 2.31 Az MX párbeszédablak . 12 2.32 String megadása az MX párbeszédablakokban. 13 2.33 Fájl-tallózóablak az MX-ben. 15 2.4 AZ ADATBÁZIS TALLÓZÁSA 16 2.5 AZ ADATBÁZIS TÖMÖRÍTÉSE 17 2.6 LINEMODE, AZ INPUT FÁJLOK FUTTATÁSA 18 3. MŰVELETEK MODELLEKKEL (MODIFY->EDIT MODELS). 20 3.1 3.2 3.3 4. MŰVELETEK STRINGEKKEL. 22 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 5. ÚJ RAJZFÁJL LÉTREHOZÁSA . 27 MEGLÉVŐ RAJZFÁJL

MEGNYITÁSA . 27 STRINGEK FELRAJZOLÁSA . 27 A TELJES RAJZ TÖRLÉSE . 28 A RAJZ BIZONYOS STRINGJEINEK TÖRLÉSE. 28 A STRINGEK ADATAINAK LEKÉRDEZÉSE A KÉPERNYŐN . 29 A FELÜLETMODELL ELKÉSZÍTÉSE ÉS A FELÜLETELEMZÉS . 31 6.1 6.2 7. STRING LÉTREHOZÁSA (MODIFY->EDIT STRINGS->CREATE A STRING) . 22 STRING TÖRLÉSE (MODIFY->EDIT STRINGS->DELETE STRING(S)) . 24 STRING MÁSOLÁSA . 25 FEATURE TÍPUSÚ STRING MASTER STRINGGÉ KONVERTÁLÁSA „MODIFY->EDIT STRINGS->CONVERT TO A 6D MASTER STRING”. 25 GEOMETRY TÍPUSÚ STRING MASTER STRINGGÉ KONVERTÁLÁSA „MODIFY->EDIT STRINGS->GENERATE MASTER STRING” . 26 RAJZOKKAL KAPCSOLATOS PARANCSOK. 27 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 6. MODELL LÉTREHOZÁSA (MODIFY->EDIT MODELS->CREATE MODEL) . 20 MODELL ÁTNEVEZÉSE (MODIFY->EDIT MODELS->RENAME MODEL). 21 MODELL TÖRLÉSE (MODIFY->EDIT MODELS->DELETE MODEL) . 21 FELÜLETMODELL KÉSZÍTÉSE . 31 SZINTVONALAK KÉSZÍTÉSE . 33 TENGELY

TERVEZÉSE. 35 7.1 ÁLTALÁNOS ISMERETEK, A TENGELY-TERVEZŐ FŐABLAK („BEGIN ALIGNMENT”) 35 7.2 A HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS („HORIZONTAL ALIGNMENT”) 39 7.21 Általános ismeretek, beállítások. 39 7.22 A tervezés elve: elemek és kapcsolatuk . 40 7.23 Az elemek módosítása, szerkesztése . 42 7.24 Fix elemek elhelyezésének módja . 45 7.25 Félig fix elemek elhelyezésének módja . 47 7.26 Szabad elemek elhelyezésének módja. 47 7.27 Elem hozzáadása a tengelyhez . 50 7.28 Példák az „Edit” (Szerkesztés) funkciók közül. 51 7.3 A HOSSZ-SZELVÉNYI TERVEZÉS („VERTICAL ALIGNMENT”) 53 2005. január 1 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 7.31 7.32 7.33 MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Általános ismeretek, beállítások. 53 A tervezés elve: elemek és kapcsolatuk . 58 Példák az elemek megadására . 60 8. FÖLDMUNKA TERVEZÉSE. 62 9. KERESZTSZELVÉNYEK METSZÉSE. 65 10. HOSSZ-SZELVÉNY METSZÉSE 70 2005.

január 2 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 1. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 1. AZ MX ELMÉLETI ALAPJAI Az MX út és vasúttervező program egy korszerű CAD (Computer Aided Design = Számítógéppel segített tervezés) célszoftver, amely jelentősen megkönnyíti az említett infrastrukturális létesítmények tervezését. Alapjában véve 3 dimenziós modellező szoftver, azaz a valóságos állapot és a terv 3 dimenziós modelljét készíti el, amelynek kimeneteként tetszőleges méretarányú és részletességű rajzokat készíthetünk el (helyszínrajzok, hossz-szelvények, keresztszelvények, stb.) Alapja egy adatbázis, amely a terv minden egyes részletét (pontjait, vonalait) 3 dimenziós formában tartalmazza a következő struktúrában: 1. modell fájl (adatbázis fájl) 2. modellek 3. stringek 4. pontok Fontos megjegyezni, hogy éppen az adatbázis-alapú megoldás miatt – mint ahogyan az később látható – ha

a képernyőn valami nem látszik, akkor az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nincs is – elképzelhető, hogy csak nincs felrajzolva. Ugyanez igaz fordítva is, a rajzokon feltűntetett stringek elképzelhető, hogy (már) nem szerepelnek az adatbázisban. 1.1 A STRING Az MX alapeleme, legfontosabb összetevője a string (vonallánc), amely 3 dimenziós pontok sorozata; a pontok száma egy-egy stringben változó lehet, 1-től akár 65535-ig is terjedhet. A stringek jelenítik meg a terep és a terv főbb valós vagy fiktív vonalait, éleit (pl. úttengely, földmunka széle, kerítés, árok, telekhatár, stb) A stringeknek a pontok növekvő sorszámozása szerint természetesen irányuk is van Minden ponthoz rendelhető bizonyos számú geometriai tulajdonság, így egy-egy stringet annyi dimenziósnak nevezünk, ahány tulajdonságot rendeltünk a string minden pontjához. Az ezáltal megkülönböztethető string-típusokat az 1. táblázat tartalmazza 2005. január 3

Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 1. táblázat: Az MX szoftver stringtípusai Stringtípus CONTOUR string POINT string FEATURE string Dimenzió 2 dimenzió 3 dimenzió 3 dimenzió MASTER string 6 dimenzió GEOMETRY string TRIANGULATION string 12 dimenzió – Tulajdonságok X, Y koordináta X, Y, Z koordináta X, Y, Z koordináta X, Y, Z koordináta; pont szelvénye a string kezdetétől; a pontban húzott érintő irányszöge; a ponthoz rajzolt kör sugara – (felületmodellhez használatos) Például: • egy szintvonalat célszerű CONTOUR stringben tárolni, mert a szintvonal tulajdonsága, hogy minden egyes pontja ugyanazon magasságon található, így a Z koordinátát nem érdemes minden ponthoz eltárolni; • a felmért tereppontokat célszerű POINT stringben tárolni, itt minden pontnál szükség van a 3 koordinátára (X, Y Z), de a pontok között nincs logikai sorrend, összekötésük

nem szükséges; • egy meglévő létesítményt, tereptárgyat (pl. kerítés, árokfenék, árokpart, meglévő útburkolat széle, stb.) célszerű FEATURE stringben tárolni, itt minden pontnál szintén szükség van a 3 koordinátára (X, Y, Z), de a pontok sorrendisége is számít, hiszen egy vonalas létesítményről van szó – amelyet jelen esetben a térképen a jellegzetes pontjaival fogunk meg (ezek lesznek a string pontjai), közöttük egyenesnek tekintjük; • speciális eset a MASTER string típus, ezt majdnem minden esetben kizárólag az út tengelyének megadásakor használjuk, a tervezés során ugyanis az úttengely a legfontosabb megtervezett vonal, amelynek szelvényezése is van (akárcsak minden MASTER stringnek), ehhez viszonyítjuk a többi, az út vagy vasút létesítése során szükséges vonalat (pl. burkolatszél, földmunka széle, árok, földmunka terepmetszése / sínszálak, ágyazatszél, földműkorona, stb.) • a GEOMETRY típusú

stringgel közvetlenül keveset találkozunk, az úttengely pontos kiszerkesztésekor jön létre és a pontos vonalvezetési adatokat tartalmazza (egyenesek, ívek helyei, sarokpontok, átmeneti ív adatok, stb.) Segítségével szerkeszthető egy megtervezett geometria – erről még később lesz szó. • a TRIANGULATION típusú stringekkel szintén nem kerülünk szorosabb kapcsolatba, a felületmodell előállításakor jön létre – erről később lesz szó. Minden stringet egy projekten belül egyedi azonosítóval, névvel látunk el. A név mindig 4 karakterből áll, és az angol betűket és az arab számokat tartalmazhatja (”A””Z”, illetve ”0””9”) 2005. január 4 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A stringnév 4 karakterének megvan a funkciója. Általában a string első két karaktere utal a string által ábrázolt létesítmény, tereptárgy milyenségére, tervben

elfoglalt helyére, a string második két karaktere az ezen belüli sorszámra. Ez – mint azt a későbbiekben, a stíluskészletek tárgyalásánál látni fogjuk – azért szükséges, mert az MX a stringek első két karaktere alapján tudja eldönteni, hogy milyen stringről van szó, így a rajzi megjelenítés során a megfelelő színnel, vonalvastagságokkal tudja azokat megjeleníteni. Az MX tartalmaz egy beépített string-elnevezési konvenciót („String namig convention”), amelyet használhatunk, amennyiben nem hoztunk létre saját elnevezési struktúrát. Az MX úttervező kiegészítése (MX Road) a struktúrát használja, amennyiben ezzel kívánunk dolgozni, úgy nekünk is használunk kell az MX Road helyes működéséhez. E string elnevezési konvenció esetén • az első két karakter a string által ábrázolt létesítmény, tereptárgy milyenségét tartalmazza, általában annak angol rövidítése formájában [pl. MC?? = „Master Centerline

(Úttengely)”; CE?? = „Carriageway Edge (burkolatszél)”; L??? = „spot Levels (részletpontok)”]; • a harmadik karakter a projekten belüli útsorszám (MC00, MC10, MC20); • a negyedik karakter az oldalazonosító: azonos típusú stringek esetén az úttengelytől balra a string negyedik karaktere rendre ”0”.”9” és ”A” ”H”, jobbra pedig rendre ”I” ”Z” (pl. CE00: bal burkolatszél, CE0I: jobb burkolatszél) Természetesen kidolgozhatunk saját elnevezési konvenciót is (vagyis a stringek első két betűjének elnevezési rendszerét), de lényeges, hogy ekkor saját stíluskészlet-fájlt is létre kell hoznunk a stringek megfelelő – általunk megkívánt – megjelenítése érdekében. A stringek neveit a későbbiekben látott törlés, másolás, felrajzolás stb. parancsok esetén megadhatjuk csoportosan is, a „?” karakter használatával; amelyik pozícióban „?” foglal helyet, ott bármely karakter állhat. Például: •

„MC??” minden olyan stringre igaz, amely MC-vel kezdődik, és bármely karakterrel folytatódik; • „?C00” minden olyan stringre igaz, amelynek a vége C00, az első karaktere pedig bármi. 1.2 A MODELLEK A stringeket a jobb áttekinthetőség kedvéért modellekbe csoportosítjuk (hasonlóan ahhoz a funkcióhoz, amit a számítógép fájlrendszerében a mappák (könyvtárak) betöltenek). Egy modell a logikailag azonos csoportba tartozó stringek gyűjtőhelye. Általában egy-egy műveletet, parancsot a tervezés során egy modellen végezhetünk el Külön modellben szokás tárolni pl a 2005. január 5 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet meglévő terep létesítményeinek, tereptárgyainak stringjeit; a felületmodell (háromszögelés) stringjeit; a szintvonalak stringjeit; a tervezett létesítmény stringjeit, stb. A modellekhez általában tartozik egy stíluskészlet („Style Set”) és

egy jellegkulcskészlet („Feature Set”) . A stíluskészlet-fájl definiálja, hogy a modell egyes stringjeit (a string első két betűjétől függően) milyen formában rajzolja ki a szoftver, ha annak kirajzolására sor kerül (vonaltípus, –vastagság, –szín, felirat tartalma, színe, betűtípusa, mérete, helye, stb.) A jellegkulcskészlet-fájl definiálja a modellben a stringek első két karakterétől függően az adott stringtípus szöveges leírását, a könnyebb azonosíthatóság (felhasználó-barátság) érdekében. 1.3 TUDNIVALÓK AZ MX PROJEKTRŐL Az MX projekt létrehozása mindig egy külön könyvtárban történik. Ennek oka, hogy egy MX projekthez több fájl tartozik, melyek közül sok neve mindig megegyezik: • létezik egy „<projektnév>.MMD” nevű állomány, ez az MX által megnyitható projekt fő állománya; • a projekt „lelke” a „MODEL.FIL” nevű állomány (modell fájl), ez tartalmazza az összes modell és

string adatát (=adatbázis); • a „DRAW.DPW”, illetve az „<akármi>DPW” nevű állományok képviselik az MX adatbázisból felrajzolható rajzok adatait. Egy projekthez ez alapján számos rajzfájl tartozhat (pl. helyszínrajz, hossz-szelvény(ek), keresztszelvények, stb) • A projekt könyvtárban mindig 3 db alkönyvtár foglal helyet: ”Macros”, ”MxData”, ”Styles”. E könyvtárak a program különböző beállításait tárolják, és azok csak innen hívhatók elő (stíluskészlet, jelkulcskészlet, földmunka-profilok, maszk-fájlok, stb.) Tehát, ha előre elkészített stíluskészlet, vagy beállítás-fájlokat akarunk használni, akkor azokat ide be kell másolni. 1.4 TERVEZÉS AZ MX PROGRAMMAL – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Egy projekt felépítésének fő sorrendje a következő: 1. forrás adatok (pl terepi felmérés) bevitele az MX-be; 2. felületmodell elkészítése (háromszögelés); 3. szintvonalak készítése a felületmodell

felhasználásával (ez segíti a munkánkat a tervezés során); 4. a tengely megtervezése: A) helyszínrajzi B) magassági értelemben; 5. a tengelyhez kapcsolódó egyéb stringek tervezése a tengelyhez képest (pl burkolatszél / sínszálak); 2005. január 6 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 6. a tengelyhez kapcsolódó egyéb stringek módosítása a kívánalmaknak megfelelően (pl túlemelés, burkolat-szélesítés, autóbusz-öböl, stb.) 7. a földmunka megtervezése; 8. a víztelenítés megtervezése; 9. a hossz-szelvény és a keresztszelvény metszése 10. a rajzok igényeknek megfelelő megrajzoltatása, feliratozása A felsorolt mozzanatok nagy részének megoldásához az MX-ben két mód kínálkozik: 1. grafikus tervezés: a műveleteket, parancsokat a legördűlő menüből kiválasztva végezzük el, a megjelenő párbeszédablakok kitöltésével. A párbeszédablak adatait a

térképről való lekattintással is kitölthetjük. 2. ún „linemode” tervezés, input fájlok írásával: minden, fent említett legördülő menüs parancsnak létezik parancsokkal (főparancsokkal és alparancsokkal) kódolt megfelelője, amelyeket egymás után írva és paraméterezve a megfelelő műveletek elvégezhetők. A linemode tervezés azért kedvezőbb, mert a linemode-ban írt „programokat” (vagyis az input fájlokat; „*.INP” kiterjesztéssel) több alkalommal is lefuttathatjuk, akár kis változtatásokkal, ez nagyban segíti a hatékony munkát. Itt érdemes megjegyezni, hogy a grafikus tervezés során a menüből meghívott parancsokat a program lefordítja a saját, linemode nyelvére, és úgy hajtja végre őket. E „lefordított” input fájlt lehetőségünk van nyomon követni, ha a menüben bekapcsoljuk az ún. „journal file” opciót (File->Open Journal File), ekkor egy „*.JOU” kiterjesztésű fájlba tárolja el az általunk

kiadott parancsokat. A journal fájl nyelve megegyezik az input fájlokéval, így az ismételten futtatható 2005. január 7 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 2. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet AZ MX SZOFTVERREL VALÓ MUNKA MEGKEZDÉSE Indítás után a kezdőképernyő jelenik meg, a bal oldalon 4 lehetőség közül választhatunk: 2.1 ÚJ PROJEKT LÉTREHOZÁSA („NEW PROJECT”): Először a projekt nevét („Project Name”) kell beírni. Ez lesz a <*.MMD> fájl neve Emellett meg kell adni a könyvtárat, ahova a projekt kerülni fog (Figyelem! Mindig egy új, üres könyvtárban kezdjünk projektet!) A könyvtár nevét (vagy az elérési útvonalat) beírhatjuk kézzel is, de a „Browse (Tallózás)” nyomógombot is használhatjuk. Ekkor a következő képernyőt kapjuk: Ügyelni kell, hogy az a könyvtár van kiválasztva, amelyre kétszer kattintottunk, nem elég, hogy az inverz sáv rajta áll. A kiválasztás az

„OK” nyomógombbal nyugtázható 2005. január 8 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Amennyiben nem létező érési utat (könyvtárat) írtunk be, az MX rákérdez annak létrehozására: A következő kérdés az előzőekben említett, az MX szoftverbe beépített „String Naming Convention (String elnevezési konvenció)”-ra vonatkozik. Ha ez bekapcsolva marad, úgy a beépített jellegkulcs-készletek kerülnek felhasználásra. Ha saját jellegkulcs-készletet („Feature Set”) akarunk használni, feltétlenül kapcsoljuk ki! 2.2 PROJEKT MEGNYITÁSA („OPEN PROJECT”): A felső listában a szoftver felsorolja a legutóbb megnyitott projekteket („Last Used Projects”), ezek közül van lehetőségünk választani. Ha a megnyitandó projekt nincs ezek között, akkor a lista legalsó sorában a „more (további)” elemet kell választani. Az alatta lévő egysoros 2005. január 9 Bocz

Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet szerkesztő mező („Current Drawing Name”) a projekten belül megnyitandó rajz-fájl nevének kiválasztására szolgál. Amennyiben a Project alapbeállításait változtatni akarjuk, úgy jelöljük be az „Edit Project Settings” jelölőnégyzetet, bár ezen alapbeállítások a megfelelő helyeken később is változtathatók. Az „OK” nyomógomb megnyomásával, ha az „Edit Project Settings” jelölőnégyzet be volt kapcsolva, akkor egy sor alapbeállítás és rendszerbeállítás megváltoztatására van lehetőség: Amennyiben a jelölőnégyzet nem volt bekapcsolva, úgy a szoftver rögtön továbbhalad, a beállításokat a gyári alapbeállítások szerint könyveli el. Amennyiben a projekt létrehozásakor kikapcsoltuk a „String Naming Convention”-t, úgy figyelmeztet, hogy ki van kapcsolva. A további figyelmeztetést a „Do not show this message again

(Ne mutassa ismét)” jelölőnégyzet bejelölésével kapcsolhatjuk ki. 2005. január 10 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A párbeszédablak bezáródása után a következő alapképet látjuk: Az alapkép felső sora – hasonlóan a Windows operációs rendszerek alatt futó programokhoz – a többszintű legördülő menüsor, alatta az eszköztárak, alul pedig a státuszsor, felette a naplózóablak. A fekete képernyő a munkaterület, amelyben a rajz-fájlok megjelennek 2005. január 11 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 2.3 AZ MX KEZELÉSÉNEK FONTOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓI Az alábbiakban néhány olyan alapvető tudnivalót ismertetünk, amely az MX kezelése során (főként a párbeszédpanelekkel kapcsolatban) többször előfordul. Ezzel elejét vesszük az ismétléseknek, így az alább ismertetett kezeléseket a

továbbiakban ismertnek tekintjük, nem ismételjük, csak hivatkozunk rájuk. 2.31 Az MX párbeszédablak Az MX programban a különböző funkciók nagyrészt a menüből párbeszédablakok – vagy azok sorozatának („Wizard – Varázsló”) –segítségével érhetők el. Ezen ablakok mindig hasonló felépítésűek A jobb oldalon általában 3 – néha több – nyomógomb található, a maradék helyet pedig a párbeszédablak kitöltendő része foglal helyet. Ha a kitöltendő mezők száma túl nagy, vagy tematikusan elkülönülnek, akkor azok több fülön találhatók. Érdemes a művelet végrehajtása előtt meggyőződni arról, hogy minden fül mezőit kitöltöttünk-e, vagy ha nem, akkor azt szándékosan hagytuk-e üresen A műveletek végrehajtására két mód kínálkozik: Az „OK” nyomógomb alkalmazásával a művelet végrehajtása után a párbeszédablak bezáródik. Az „Apply (Alkalmaz)” nyomógomb segítségével a művelet végrehajtódik

ugyan, de a párbeszédablak a helyén marad, az összes, általunk kitöltött mező értéke megmarad Érdemes mérlegelni, hogy a végrehajtott művelet után van-e ugyanolyan, vagy csak kismértékben eltérő mezőkitöltést igénylő művelet, mert ha igen, akkor időt takaríthatunk meg az „Apply” nyomógomb alkalmazásával, mert nem kell újra kitölteni a mezőket, csak azt a néhány mezőt kell módosítani, amelyekben az adatok változtak. A „Cancel (Mégsem)” nyomógomb alkalmazásával a művelet nem hajtódik végre, de a párbeszédablak eltűnik. 2005. január 12 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 2.32 String megadása az MX párbeszédablakokban A leggyakoribb a különböző menüpontok hatására felbukkanó párbeszédablakokban, hogy a műveletek bemenő paramétereként ––többek között – meglévő vagy újonnan létrehozandó string(ek) nevét kell megadnunk, amelyeken

az adott műveletet elvégezzük (lásd a későbbiekben – pl. létrehozás, törlés, felrajzolás, másolás, átnevezés, mozgatás, stb) Példánkban stringek törlése szerepel. Ezen esetekben a párbeszédablakban – esetlegesen egyéb bemenő paraméterek mellett – a string (vagy stringcsoport) nevét összesen három szerkesztőmezőben lehet megadni, amelyek egymástól függnek. Az első mezőben („Model Name”) a modellt választhatjuk ki, amelyben a szóban forgó string található vagy hozandó létre. Ebből látszik, hogy egy ütemben csak egy modell stringjeivel foglalkozhatunk A modell megadásához három lehetőség közül választhatunk: • beírjuk a modell nevét a mezőbe; • a legördülő menüből választunk a felkínált – adatbázisban található – modellek közül; • amennyiben a kurzor a szerkesztőmezőben villog, ráklikkelük a képernyőn az adott stringre, így az azt tartalmazó modell neve automatikusan beíródik, és a

villogó kurzor a következő mezőre kerül. A második mezőben („String Name(s)”) a szóban forgó string(ek) nevét kell megadni. Hasonlóan az előző, modellválasztáshoz, szintén három lehetőség közül válaszhatunk: • beírjuk a string nevét a mezőbe (a „?” csoportos kiválasztó karakter használható, lásd 1.1 pont) – új, nem meglévő string létrehozása esetén csak a beírás a célravezető; • a legördülő menüből választunk a felkínált stringek közül (csak a kiválasztott modellben található stringek jelennek meg); • amennyiben a kurzor a szerkesztőmezőben villog, ráklikkelük a képernyőn az adott stringre, így annak neve automatikusan beíródik. A harmadik mező („Feature Name”, a címke nem jelenik meg a panelen) a stringcsoportok kiválasztásának könnyítését teszi lehetővé. A legördülő listában az adott modellhez tartozó 2005. január 13 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX

Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet jelleggkulcs-készlet fájl (lásd 1.2 pont) által tartalmazott nevek kerülnek felsorolásra, illetve egy ”All” (Összes) bejegyzés. A ”beszédes” nevek segítségével nem szükséges megjegyeznünk a stringek nevének kódolt első két karakterét, a listából könnyebben választhatunk. A második és a harmadik mező értéke egymással szorosan összefügg. • Meglévő stringeknél – az alábbi ábrán látható példával élve – a második mezőbe ”SL??”-t írva azonnal megjelenik a harmadik mezőben a ”bal alj tető”; illetve a harmadik mezőben a ”bal alj tető” elemet kiválasztva a második mezőben megjelenik az ”SL??” stringcsoport-név. • Újonnan létrehozandó string esetén e módszer is célravezető: a legördülő menűből való választás hatására az első, nem foglalt nevet írja az MX a létrehozandó string neveként (pl. ha ”SL00” már létezik, akkor ”SL01”, és

így tovább) Amennyiben a kiválasztott string(ek) a párbeszédablak alatt a képernyőn látszanak, úgy elszíneződnek a könnyebb átláthatóság kedvéért. Előfordulhat olyan eset is, hogy a párbeszédablakban végrehajtandó művelethez két stringet kell megadni, amelyeknek mindenképpen egy modellben kell lenniük. Ekkor az első string megadására még három, de a második string megadására – értelemszerűen – már csak két szerkesztőmező áll rendelkezésre, mert a modellt csak egyszer kell kiválasztani. Ilyen párbeszédablakra példa az alábbi, string átnevezése ablak. 2005. január 14 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 2.33 Fájl-tallózóablak az MX-ben Az MX által használt fájlok tallózása két nagy csoportra oszlik: • néhány fájl kiválasztásához (pl. input fájlok, rajzfájlok, stb) a szabványos Windows tallózóablak jelenik meg, azaz a

könyvtárszerkezetben tallózhatunk; • bizonyos konfigurációs és egyéb fájlokat (pl. maszkok, stíluskészlet, jelkulcskészlet, töltés/bevágásprofil, stb.) az MX a számítógép fájlstruktúrájában csak bizonyos helyekről képes beolvasni. Ehhez speciális tallózóablak jelenik meg, ahol a könyvtárszerkezetben nem tallózhatunk, csupán három lehetőségünk van. Egyrészt a MX saját készletében (”Public”), másrészt a projektünk ”Styles” könyvtárába általunk előre bemásolt fájlok között (”Project/Private”), harmadrészt pedig az általunk a projekt létrehozásakor megadott könyvtárban (”Private”) tallózhatunk. Ha ez utóbbit nem adtuk meg, az nem választható, szürke marad. A megfelelő fájlt az egérrel és az ”Open (Megnyitás)” nyomógombbal választhatjuk ki. 2005. január 15 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 2.4 AZ ADATBÁZIS TALLÓZÁSA Az

adatbázist a „File->Explorer” (Intéző) menüpont segítségével előugró ablakban tallózhatjuk. E funkció nagyban hasonlít a Windows operációs rendszerek „Intéző” segédprogramjához A felső „Address” (Cím) sorban jelenik meg az adott elem „útvonala” a hierarchián belül (lásd 1. pont) A bal oldali ablakban tallózhatunk a projekt / modell fájl / modellek / stringek hierarchiájában, míg végül a kijelölt string pontjait kapjuk meg a jobb oldali listaablakban (lásd a képet) Amennyiben az adatbázis üres, úgy értelemszerűen nem tallózhatunk Ezen ablakban az egér jobb gombjának hatására előugró menüben a kijelölt pontot módosíhatjuk („Edit”), törölhetjük („Delete”), vagy lekérdezhetjük a tulajdonságait („Properties”). 2005. január 16 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Ugyanez megtehető a string-listában felsorolt stringekkel, itt is

lehetőség van a Kivág/Másol/Beilleszt parancsok mellett a törlésre („Delete”), illetve az átnevezésre („Rename”), vagy a kiválasztott string felrajzolására („Draw Selected Item(s)”). A tulajdonságok („Properties”) itt a string ponjainak számát, illetve minimum és maximum kiterjedéseit jelentik (X, Y értelemben). A modellek esetében az egér jobb gombjának hatására előugró menü a stringek esetéhez hasonló, de itt a tulajdonságok („Properties”) ablakban – a statisztikai adatokon kívül (string pontjainak száma, minimum és maximum koordináták) – a „Details” (Részletek) fülön lehetőség van a modellhez rendelt stíluskészlet és a jellegkulcs-készlet megváltoztatására, ha erre szükség van (lásd a későbbi 3.1 pont) 2.5 AZ ADATBÁZIS TÖMÖRÍTÉSE Az MX sajátosságai miatt a műveletek végzése közben mind az adatbázis (modell fájl, neve MODEL.FIL), illetve a rajzfájlok (*.DPF, *.DPW) egyre növekvő

nagyságúak lesznek, elérhetik a több 10, sőt 100 megabájtot is. Így – részben a kevesebb lemezterület-felhasználás, de nem utolsósorban a program gyorsabb működése miatt – időnként szükséges és javasolt a felesleges információk kitörlése, így a fájlok méreteinek csökkentése. E „tömörítési” funkció a „File->File Management->Compress” menüpontból érhető el. 2005. január 17 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Az előugró ablakban a választógombok segítségével a modell fájlt („Model File”) vagy az aktuálisan megnyitott rajzfájlt („Display/Drawing file”) tömöríthetjük össze. Fontos megjegyezni, hogy a tömörítés során alapesetben lényeges adat nem veszik el, csak a már nem használt – és időközben nem törölt – adatokat törli az MX, amelyet egyébként magától nem végez el. Figyelem! A modell fájl tömörítésének

időtartamára mindenképpen készítsünk másolatot a projekt könyvtárunkban lévő „MODEL.FIL” állományról, mert a tömörítés közben a számítógép esetleges leállása/lefagyása vagy hálózatkimaradás a modell fájl nem visszaállítható sérülését jelentheti. Ha meggyőződtünk a tömörítés sikerességéről, a másolat természetesen törölhető. A rajz fájlok tömörítése esetén ez nem fontos, hiszen az adatbázisból az esetlegesen megsérült vagy elveszett rajzunkat viszonylag rövid idő alatt újra „gyárthatjuk” 2.6 LINEMODE, AZ INPUT FÁJLOK FUTTATÁSA Mint ahogy az előző 1.4 pontban említettük, az MX szoftverrel való tervezés egyik módszere az ún. „Linemode”, vagyis parancssori tervezés Az így kiadott parancsokat a „View>Linemode” (Nézet->Parancssor-mód) menüpontból elérhető ablakban adhatjuk ki 2005. január 18 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program

– Jegyzet A parancsok két módon kerülhetnek végrehajtásra. Az egyik módszer szerint (ha a „Process on <Return>” jelölőnégyzet be van kapcsolva) egy sornyi parancsot írhatunk be az alsó – ekkor egysoros – szerkesztőmezőbe, amelyet az MX végrehajt az ENTER billentyű vagy az „Apply” (Alkalmaz) nyomógomb hatására. A második esetben (amennyiben a „Process on <Return>” jelölőnégyzet nincs bekapcsolva) az alsó – ekkor többsoros – szerkesztőmezőbe több sornyi parancsot írhatunk be (azaz helyben szerkesztett INPUT fájlt), majd az „OK” vagy „Apply” nyomógomb hatására a megírt „programot” az MX végrehajtja. E második módszerrel pl. előre megírt INPUT fájlok egy-egy részletét futtathatjuk le könnyedén, valamilyen szövegszerkesztőből a szerkesztőmezőbe való bemásolással. Az előre megírt és lementett INPUT fájlokat (*.INP) a „File->Input” menüpont segítségével futtathatjuk. A tallózó

ablakban kiválasztott *.INP kiterjesztésű fájl fut le a parancs hatására 2005. január 19 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 3. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet MŰVELETEK MODELLEKKEL (MODIFY->EDIT MODELS) Mint ahogy már szó volt róla, a logikailag azonos csoportba tartozó stringeket érdemes külön modellekben tárolni. E modelleket – mielőtt stringek kerülnének beléjük – létre kell hozni A modellekkel összesen háromféle műveletet végezhetünk („Modify->Edit models”). 3.1 MODELL LÉTREHOZÁSA (MODIFY->EDIT MODELS->CREATE MODEL) A párbeszédablakban az első fülben („Model”) a modell nevét kell megadni, a második fülben („Defaults”) pedig a modellhez tartozó stíluskészlet („Style Set Name”) és jellegkulcs-készlet („Feature Set”) fájl nevét kell megadni (lásd előbbi 1.2 pont) Ez utóbbit a – kezdetben üres – fájlnév-szövegablak után álló (Tallózás)

nyomógombbal elérhető párbeszédablakban (lásd 2.33 pont) adhatjuk meg Amennyiben az előző ablakban a „Lock Style and Feature Set” jelölőnégyzet be van jelölve, úgy a fájlnév kiválasztása nem csak a stíluskészletre, hanem a jellegkulcs-készletre is vonatkozik. 2005. január 20 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 3.2 MODELL ÁTNEVEZÉSE (MODIFY->EDIT MODELS->RENAME MODEL) Itt az átnevezendő – meglévő – modell nevét („Model to Rename”) és a modell új nevét („New Model Name”) kell beírni a művelet végrehajtásához. A meglévő modell nevét a legördülő menüből is kiválaszthatjuk 3.3 MODELL TÖRLÉSE (MODIFY->EDIT MODELS->DELETE MODEL) A törlendő – meglévő – modell nevét („Model Name”) kell beírni vagy a a legördülő menüből kiválasztani a művelet végrehajtásához: 2005. január 21 Bocz Péter – BME Út és

Vasútépítési Tanszék 4. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet MŰVELETEK STRINGEKKEL A stringekkel, mint az MX alapelemeivel számos, az alábbiakban a menüben látható művelet végezhető. String dinamikus létrehozása String létrehozása Szintvonal string létrehozása Szöveg string létrehozása String(ek) törlése Két string egyesítése egy harmadikká String mozgatása másik modellbe String eltolása (X, Y értelemben) String irányának megfordítása String végének levágása String központos átméretezése Szintvonal string magasságának szerk. String átnevezése Stringek csoportos átnevezése Szubreferens cseréje „Feature” -> „Master” string „Geometry” ->„Master” string Mint látható, a skála elég széles, azonban

részletesen csak a gyakran használat – a listában vastag betűkkel szedett – műveleteket fejtjük ki; ezektől a többi, ritkábban használt műveletek nem sokban térnek el, általában egy felbukkanó párbeszédablak értelemszerű kitöltésével a műveletek végrehajtódnak. 4.1 STRING LÉTREHOZÁSA (MODIFY->EDIT STRINGS->CREATE A STRING) Szükség lehet a beolvasott alapadataink kiegészítésére, saját magunk által létrehozott stringgel. A műveletre jó példa az ún. „Boundary string” (Határoló string) létrehozása E string jelöl ki egy határvonalat, amelyen belül szeretnénk csak egy műveletet elvégezni. A felbukkanó párbeszédablakban a string nevének megadása (2.32 pont) mellett választhatunk, hogy POINT / FEATURE vagy BOUNDARY típusú stringet hozunk létre („Create as a Boundary String” kapcsoló). A BOUNDARY string esetében az MX az utolsó pontot az elsővel összeköti, vagyis zárt sokszöget (poligont) alkot, ellenkező

esetben a zárás elmarad 2005. január 22 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Az ezután felbukkanó ablakban a „Create from Individual Points (létrehozás egyéni pontokból)” opciót választva a megjelenő párbeszédablakban X, Y, Z koordinátákat vár a program. Ezt a billentyűzetről való bevitel mellett a képernyőről való kattintással is bevihetjük (ekkor a kurzor célkeresztté alakul). Az „Add Point (Pont hozzáadása)” nyomógombbal léphetünk tovább, ekkor az X, Y, Z koordináta szövegmezők kiürülnek, ismét lehet pontot bevinni, a pontok és az őket összekötő vonalak a képernyőn megjelennek. 2005. január 23 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A negyedik pont megadása után csak a „Next (Következő)” nyomógomb marad aktív, ennek megnyomása után a következő párbeszédablak jelenik meg:

Amennyiben befejeztük a string létrehozását (pl. téglalap alakú), akkor a „Create a New String (Hozzon létre új stringet)” választógomot választva a „Finish (Befejezés)” nyomógombra kattinthatunk. A string elkészült (Boundary string esetén az első és az utolsó pontot a program automatikusan összekötötte, vagyis zárta a sokszöget) A képernyőn megjelent a létrehozott string 4.2 STRING TÖRLÉSE (MODIFY->EDIT STRINGS->DELETE STRING(S)) A menüpont segítségével értelemszerűen egy vagy több stringet törölhetünk a nevének beírásával vagy a képernyőről való lekattintással (lásd 2.32 pont) 2005. január 24 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 4.3 STRING MÁSOLÁSA Stringet, vagy stringeket egyik modellből a másikba a „Modify->Copy->Strings” menüpont segítségével másolhatunk. A felbukkanó párbeszédablak a forrás („Model to Copy From”) és

a cél („Model to Copy To”) modellt kéri, illetve a másolandó string(ek) megadását (lásd 2.32 pont) Lehetőség van arra, hogy a string(ek) közül csak az(oka)t másolja (illetve a stringeknek csak azt a részeit), amelyek egy bizonyos határvonalon belül vagy kívül esnek. Erre a „Boundary (Határ)” fül szolgál Az „Inside or Outside a Boundary” jelölőnégyzet bekapcsolása után itt a határoló string nevét kell megadni (lásd 2.32 pont), illetve azt, hogy a másolás a határon belül, vagy kívül értelmezze („Inside Boundary”/„Outside Boundary” jelölőgombok). 4.4 FEATURE TÍPUSÚ STRING MASTER STRINGGÉ KONVERTÁLÁSA „MODIFY->EDIT STRINGS->CONVERT TO A 6D MASTER STRING” Néhány esetben szükség lehet egy string „master” típusúvá konvertálására, vagyis szelvényezésére (Pl. meglévő felmért úttengely esete) Ez az opció alkalmazásával megoldható A párbeszédablakban a meglévő string mellett az újonnan

létrehozandó master string nevét kell megadni (lásd 2.32 pont) A régi string megmarad, nem törlődik 2005. január 25 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 4.5 GEOMETRY TÍPUSÚ STRING MASTER STRINGGÉ KONVERTÁLÁSA „MODIFY->EDIT STRINGS->GENERATE MASTER STRING” Mint ahogy azt a későbbi 7.1 pontban látni fogjuk, a tengely tervezésekor egy „Geometry” (Geometria) típusú string jön létre, amely eltárolja az általunk tervezett elemek (egyenesek, ívek, átmenetiívek) helyét és méreteit. A tovább tervezéshez azonban egy „Master” típusú string szükséges A fenti opció segítségével ez az átkonvertálás megoldható, csupán a párbeszédpanelen a geometria stringet, illetve az újonnan létrehozandó master string nevét kell megadni (lásd 2.32 pont) A konvertálás egyébként a „Design->Alignment” menüpontban, közvetlenül a tengely megtervezése után is

végrehajtható (lásd 7.1 pont) 2005. január 26 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 5. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet RAJZOKKAL KAPCSOLATOS PARANCSOK 5.1 ÚJ RAJZFÁJL LÉTREHOZÁSA Arról már korábban szó volt, hogy egy projekthez több rajz is tartozhat (lásd 1.3 pont) Új rajzfájl létrehozása a „File->New Plan Display” (Fájl->Új rajz) menüpont segítségével történik A rajzfájl nevének (*.DPW kiterjesztésű állomány) beírása után megjelenik az új üres rajz 5.2 MEGLÉVŐ RAJZFÁJL MEGNYITÁSA A „File->Open Display/Drawing” (Fájl->Rajz megnyitása) menüpont segítségével meglévő rajzfájlokat nyithatunk meg. A tallózó ablak az összes *.DPF és *.DPW kiterjesztésű állomány megnyitását engedélyezi, választásunk után az adott rajz a képernyőn megjelenik. 5.3 STRINGEK FELRAJZOLÁSA Az MX szoftverben – adatbázis jellegéből fakadóan – lehetőség van arra, hogy az

adatbázisban tárolt stringeket (illetve azok pontjait) a megfelelő stílusban (stíluskészlettől függően) megjelenítsük. Erre a „Display->Plan With Style Set” menüpont segítségével van lehetőség A felbukkanó párbeszédablakban egyszerre egy modellt, vagy a modell bizonyos megadott (lásd 2.32 pont) stringjeit rajzolhatjuk fel A „Style Set Name” (Stíluskészlet-fájl neve) ablakban kell kiválasztani a 2005. január (Tallózás) nyomógomb segítségével a használni kívánt stíluskészlet-fájlt. 27 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A stíluskészlet-fájl kiválasztásakor – hasonlóan a 3.1 pontban, a modellek létrehozásakor kiválasztandó stíluskészlet-fájlokhoz – az MX beépített („Public”) és a projekthez tartozó („Project/Private”) stíluskészletei közül válaszhatunk és az „Open” (Megnyitás) nyomógomb segítségével aktíválhatjuk a

kívánt fájlt 5.4 A TELJES RAJZ TÖRLÉSE A teljes rajzfájlt a „Display->Erase Display” menüponttal törölhetjük. 5.5 A RAJZ BIZONYOS STRINGJEINEK TÖRLÉSE Amennyiben a rajzról le szeretnénk radírozni bizonyos elemeket, amikre nincs szükségünk, akkor a „View->Show/Hide Graphics->Hide/Delete from Graphics” opcióval tehetjük meg. A törlésre több lehetőségünk van. Egyrészt törölhetünk a rajzról ideiglenesen is (”Hide Graphics”), amit a „View->Show/Hide Graphics->Show Hidden Graphics” menüpont segítségével vissza is hozhatunk. Másrészt törölhetünk véglegesen is (”Delete Graphics”) a rajzról 2005. január 28 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet (az adatbázisban ettől még megmarad!), ekkor az újra felrajzolás az előbb tárgyalt „Display>Plan With Style Set” menüpont segítségével történhet. Fontos megjegyezni, hogy az

elbújtatott („Hide Graphics”) elemek a projektből való kilépéskor és újra megnyitáskor megint előtűnnek, tehát a bújtatás csak a projekt bezárásáig „él”, a rajzi információ a rajz fájlban tárolódik, ott helyet foglal. Ez sokszor felesleges és zavaró, tehát inkább a „Delete Graphics” menüpontot érdemes használni olyan stringek rajzról való leradítozásához, amelyekre tudjuk, hogy a későbbiekben Törölhetünk egy egész modellt („Model”), ekkor csak a rajzról törlendő modell nevét kell megadni („Model Name”). Törölhetünk egy modellből csak néhány elemet („Element”), ekkor a modell neve mellett a törlendő stringek nevét is meg kell adni (lásd 2.32 pont) 5.6 A STRINGEK ADATAINAK LEKÉRDEZÉSE A KÉPERNYŐN Amennyiben a rajzon egy string felett az egérmutatót állni hagyjuk, hamarosan az adott string más színűvé válik, illetve egy információs ablak („Tooltip”) jelenik meg mellette, amely bizonyos

adatokat tartalmaz a stringről és az egérmutatóhoz legközelebbi (nyíllal jelölt) pontjáról. 2005. január 29 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Az ablak megjelenését és a megjelenített adatokat a „View->Preferences” zet->Tulajdonságok) menüpont segítségével megjelenő ablakban lehet beállítani. (Né- Ablak megjelenése Aktuális elem színezése Állandóan megjelenített ablak Adatok pontossága Érzékenység 2005. január 30 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 6. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A FELÜLETMODELL ELKÉSZÍTÉSE ÉS A FELÜLETELEMZÉS 6.1 FELÜLETMODELL KÉSZÍTÉSE Az MX szoftverben a felületmodell elkészítése az ismert koordinátájú pontok (X, Y, Z) alapján történik. Minden szomszédos – ismert magasságú – 3 pontból egy háromszöget képez, amely a 3 pont által meghatározott síkban van. A

háromszögön belül helyet foglaló X, Y koordinátájú pontokat erre a háromszögre függőlegesen vetítve kaphatjuk meg a kérdéses pont Z koordinátáját, így tehát minden pont magassága meghatározható, azaz – az ismert X, Y, Z koordinátájú pontok sűrűségének függvényében –jó közelítéssel modelleztük a felületet. A felületmodell elkészítése az „Analysis->Triangle->Triangulation from a String Model” menüpontból történik. A párbeszédablakban be kell írni a háromszögelés bemeneti adataként használt modellt („Model To Triangulate”). Alapesetben a megadott modell összes stringjének minden pontját felhasználja a szoftver, mint bemenő adatot („No Masking”), de lehetőség van maszkolásra is, így a modellnek csak bizonyos elemeit (stringjeit) használja a felületmodell elkészítéséhez Meg kell adni továbbá azt a modellt, amelyben a felület stringjét tárolni fogja („Model To Store Triangulation”). Ez egy

speciális típusú modell, ún Triangulation (TRIA) modell, ebben mindig csak háromszögelési stringek lehetnek, más típusú string nem Így ezt a modellt nem érdemes előre létrehozni, hanem a megfelelő mezőbe beírni a kívánt nevet, amire a program azt automatikusan létrehozza, egy párbeszédablakban („Model Not Found”) megjelenő kérdés után 2005. január 31 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A háromszögelési string nevét automatikusan felkínálja, de be is írhatjuk („Triangulation String Name”). Egy háromszögeléshez (felülethez) mindig csak egy string tartozik Lehetőség van arra, hogy egy területnek ne az egészét, hanem csak egy részét háromszögeljük. Ekkor a második fülön („Boundary Details”) egy határoló („Boundary”) stringet kell megadni (lásd 2.32 pont) Ekkor a háromszögeket csak a határstringen belül képzi A párbeszédpanelen az „OK”

nyomógombra kattintva a háromszögelés elkészül, és a képernyőn meg is jelenik. 2005. január 32 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 6.2 SZINTVONALAK KÉSZÍTÉSE A szintvonalak elkészítése nem szükséges az MX működéséhez, de a felület az ember számára is felfogható formában való kétdimenziós megjelenítéséhez ez szükséges, tehát segíti a tervezést. Létrehozásuk az „Analysis->Contours->Height Contours From Triangulation” menüpontból történik. A párbeszédablak 3 fület tartalmaz. Az első („Model and Strings”) fülön kell a szintvonalak készítéséhez szükséges felület-stringet kijelölni (lásd 2.32 pont), emellett azt a modellt, amibe a létrejövő szintvonal-stringek kerülnek („Contour Model”). A modellben annyi string jön létre, ahány szintvonal van a térképen A string nevének első betűjét megadhatjuk vagy elfogadhatjuk az

alapértelmezést („Normal Contour Name” – szintvonal stringek nevének első betűje; „Prominent Contour Name” – kiemelt szintvonal stringek nevének első betűje) A második fülön („Intervals”) állíthatjuk a kívánt szintvonal-sűrűséget, beírással vagy a le-fel nyilakkal („Normal Contour Interval” – szintvonalak lépésköze, illetve „Prominent Contour Interval” – kiemelt szintvonalak lépésköze). A harmadik fül („Ranges”) azon minimum („Upper Contour Limit”) és maximum („Lower Contour Limit”) határok beállítására szolgál, amelyek alatt, illetve felett nem szeretnénk szintvonalat látni. Ha üres, akkor ilyen értékeket nem vesz figyelembe 2005. január 33 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A párbeszédpanelen az „OK” nyomógombra kattintva a szintvonal-rendszer elkészül, és a képernyőn meg is jelenik. Megfelelő stíluskészlet

beállításával a normál és a kiemelt szintvonalak – a könnyebb követhetőség kedvéért, ugyanúgy, mint egy papírtérképen – más színűek. 2005. január 34 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 7. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet TENGELY TERVEZÉSE 7.1 ÁLTALÁNOS ISMERETEK, A TENGELY-TERVEZŐ FŐABLAK („BEGIN ALIGNMENT”) A tengely a tervezett létesítmény legfontosabb része, hiszen a létesítmény többi tervezett éle a tengelytől függ, ahhoz képest kerül megadásra (pl. konstans merőleges távolságra és magasságkülönbségre vagy keresztesésre) Így a tengely pontos szerkesztése a terv megfelelő kialakításának kulcsa Indítása a „Design->Alignment” menüpontból történik A megjelenő „Alignment Model Selection” (Tervezési modell kiválasztása) párbeszédablakban azt a modellnevet kell megadni, amelyben a tervezett tengelyt el szeretnénk helyezni. Amennyiben meglévő tengelyt

szeretnénk módosítani, akkor pedig értelemszerűen azt a modellt, amelyben a módosítani kívánt tengely található. A „Next” nyomógomb megnyomásával – attól függően, hogy a kiválasztott modellünkben van-e már létrehozott tengely (alignment), két lehetőség fordulhat elő. Ha van már tengelyünk, akkor az „Alignment Display” (Tengelyek megjelenítése) párbeszédablak jelenik meg (lásd a későbbi 7. nyomógomb), itt a megfelelő meglévő tengelyeinket kirajzolhatjuk a képernyőre, a későbbi szerkesztés céljából. Amennyiben ez megtörtént, a „Next” nyomógombbal a következő ablakhoz jutunk (Ha még nem volt a kiválaszott modellben meglévő tengelyünk, akkor rögtön a következő ablak jelenik meg): A „Begin Alignment” tengely-tervező főablakban a következő funkciók állnak rendelkezésre: „Back To Model Selection” – Vissza a tervezési modell kiválasztása c. ablakba 2005. január 35 Bocz Péter – BME Út és

Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet „Horizontal Alignment” – Helyszínrajzi tervezés „Vertical Alignment” – Hossz-szelvényi tervezés „Superelevation” – Túlemelés szerkesztése (nem használjuk, nem magyar szabvány) „Create Master String” – Master string készítése „Create Data Output” – a készített tengely adatainak kimentése (INPUT fájlba) „Alignment Display” – Tengelyek megjelenítése „Alignment Management” – Tengelyek módosítása „Exit” – Kilépés az ablakból A tengely tervezése a következő sorrendben történik: először a „Horizontal Alignment” menüpontot meghívva (részletesen a 7.2 pontban) meg kell tervezni a helyszínrajzi tengelyt, majd a „Vertical Alignment” menüpontban a hozzá tartozó hossz-szelvényt (részletesen a 7.3 pontban) Amennyiben a helyszínrajzi és hossz-szelvényi tervezéssel készen vagyunk, egy geometriai string áll rendelkezésünkre,

amely reprezentálja a vonalvezetést. A további lépések: A „Create Master String” menüponttal az így megszerkesztett geometriát (tengelyt) alakíthatjuk MX Master Stringgé. Az MX ekkor a geometriai stringet a szelvényezés sűrűségének megfelelően leképezi, vagyis pontokat generál a tengelyen, amelyeknek eltárolja a Master Stringnek megfelelő 6 dimenzióját (lásd 1.1 pont) 2005. január 36 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Meg kell adni: • azt a tengelyt, amelyből Master Stringet szeretnénk készíteni („Master Alignment String Name”) (a képernyőn a megfelelő tengelyre való kattintással is kijelölhetjük); • a szelvényezési sűrűséget („Chainage Interval”); • lehetőség van arra, hogy az átmenetiívben sűrűbb szelvényezést adjunk meg („Transition Chainage Interval”); • a tengely kezdőpontját (X, Y koordinátákkal), bár ezt a program

automatikusan kitölti; • a kezdőszelvényt ebben a tengelypontban („New Chainage At Datum”, [méter!]). A „Create Data Output” menüpontot választva lehetőség nyílik a tengely geometriájának INPUT fájlba való kimentésére. Ez biztonsági okokból fontos, az MX állomány megsérülése esetén ebből a pár kilobájtos INPUT állományból a tengely automatikusan újra létrehozható. A felbukkanó ablakban lehetőség van a helyszínrajzi („Create HALGN data”) és a hossz-szelvényi („Create VALGN data”) tengely kimentésére külön-külön. Bármelyiket választva meg kell adni azt a tengelyt, amelynek az adatait el szeretnénk menteni („Alignment Name”) (A beírás mellett a képernyőn a megfelelő tengelyre való kattintással is kijelölhetjük), illetve a fájl nevét („.INP File Name”) A „Next” nyomógomb segítségével a saját MX project könyvtárban létrejön a megnevezett INPUT fájl. 2005. január 37 Bocz Péter –

BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Az „Alignment Display” menüponttal a modellen belül a kiválasztott tengelyeket tudjuk a képernyőn megjeleníteni. Az ablak opciói: Minden tengely megjelenítése; A kiválasztott tengelyek megjelenítése; Minden tengely törlése a képernyőről; A kiválasztott tengelyek törlése a képernyőről. Az „Alignment Management” menüponttal a megszerkesztett tengelyekkel végezhetünk műveleteket: Párhuzamos tengelyt tervez Két meglévő tengelyt egyesít Egy meglévő tengelyt kettévág Kezdő szelvény megadására van lehetőség Tengely törlése Túlemelések törlése Az „Exit” menüpont segítségével elhagyhatjuk az ablakot. A tengely tervezésével kapcsolatos műveletek automatikusan mentésre kerültek. 2005. január 38 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.2 A HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS

(„HORIZONTAL ALIGNMENT”) 7.21 Általános ismeretek, beállítások A ikonra kattintva amennyiben az előzőleg kiválasztott modellben már létezik megszerkesztett tengely, a következő ablakot kapjuk (Új vagy meglévő tengely): Amennyiben új tengelyt szeretnénk tervezni, válasszuk a „Create New Alignment” (Új tengely tervezése) nyomógombot. Amennyiben a képernyőn előzőleg megjelentetett meglévő tengelyt szeretnénk módosítani, úgy a „Continue Old Alignment” (Meglévő tengely folytatása) jelölőnégyzet bejelölésével választhatunk a képernyőn megjelent tengelyek közül – ezt a tengelyt fogjuk tovább szerkeszteni. A „Back” (vissza) nyomógombbal az előző ablakba térhetünk vissza Új tengely készítésekor a „New Alignment” párbeszédablakot látjuk. Itt meg kell adni az új tengely string nevét („Alignment Name”) Ez 4 karakterből áll, de az első karaktere bármi lehet, a program úgyis „H” (horizontal=vízszintes)

betűre változtatja. Meglévő tengely módosításakor az ablak címén („Old Alignment”) kívül annyi a különbség, hogy e mező nem írható, hanem automatikusan kitöltött a szerkesztendő tengely nevével. Emellett állítható a különböző elemek színe („Display Parameters”), illetve a tervezés paraméterei („Design Parameters”). Ez utóbbi nyomógombra kattintva a következő, „Element Design Parameters” (Tervezési paraméterek) ablakot kapjuk: 2005. január 39 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Itt a következő paraméterek állítására nyílik lehetőség: Szög mértékegység Sugár mértékegység Átmenetiív szabvány Átmenetiív alakja – megadásának módja – felülírásának módja – paramétere Itt tehát főként az átmenetiívek beállítására nyílik mód. Az átmenetiív szabványt nem használjuk, mert nincs a programban magyar szabvány szerinti

átmenetiív-kialakítás Az átmenetiív alakját adhatjuk meg – közútnál klotoid („Clothoid”), vasútnál klotoid vagy koszinusz („Sine”) –, illetve az átmenetiív megadásának módját – ez közútnál klotoid esetében a p paraméter („A value”), vasútnál klotoid esetében a C állandó („RL value”), koszinusz esetében az átmenetiív L hossza („Length”). Az alapételmezett paraméter pedig a kiválasztott mértékegységben kerül megadásra (pl: p paraméter, C érték vagy L hossz) 7.22 A tervezés elve: elemek és kapcsolatuk A paraméterek beállítása után a következő „Element Alignment” ablakot kapjuk. A tengely tervezése egyenesek és ívek egymáshoz kapcsolásából áll. Az MX az átmenetiívet automatikusan (az előbbi, „Design Parameters” ablakban beállított értékeknek megfelelően) beszerkeszti. A tervezéshez három alapfogalommal kell tisztában lennünk: • Element (Elem): egy egyedülálló egyenes vagy

körív; • Link (Kapcsolat): két szomszédos elem közötti kapcsolat; • Alignment (Geometria, tengely): A szomszédos elemek közötti kapcsolatok (linkek) sorozata. Akkor alakul ki, amikor több (min 2) elemet folyamatosan egymáshoz kapcsolunk. 2005. január 40 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A képernyőn az adott vonal milyensége a színéből látszik (amit a „Display Parameters” menüpontban lehet állítani), illetve abból, hogy a kapcsolattal rendelkező (vagyis tengelybe szervezett) elemek végén egy merőleges rövid vonal és egy kör található (ez a kapcsolat („Link”) jele.) Az első két ikonnal elemet tervezhetünk. Ezen elemek az általunk megjelölt helyre kerülnek, egyelőre nem csatlakoznak más elemekhez. Bármely nyomógombra kattintva egy következő ablakban választhatunk a megadás módszerei között (pl. egyenes: 2 pont, vagy 1 pont és egy hajlásszög;

körív: 3 pont, középpont és sugár, stb.) Fontos megjegyezni, hogy a tervezett elemeknek irányultságuk is lesz, amelyet a térképen egy nyíl jelöl az elem közepén „Fixed Straight” – Fix egyenes (2 adat megadása szükséges) „Fixed Arc” – Fix körív (3 adat megadása szükséges) A második két ikonnal olyan elemet tervezhetünk, amely – az elején vagy a végén – egy másik elemhez csatlakozik. Tehát itt eggyel kevesebb adat megadása is elég, hiszen az elem beszerkesztését meghatározza a másik elemhez való csatlakozási feltétel (Pl ívhez csatlakozó egyenesnél elegendő csak 1 pontot megadni, hiszen innen egyértelmű az egyenes helyzete – a pontból a körívhez húzott érintő) „Float Straight” – Félig Fix egyenes (1 adat megadása szükséges) „Float Arc” – Félig Fix körív (2 adat megadása szükséges) A harmadik két ikonnal olyan elemet tervezhetünk, amely mindkét végén másik elemhez csatlakozik. Tehát itt még

kevesebb adat megadása szükséges, hiszen a két csatlakozó elem behatárolja az elem helyét (Pl két egyeneshez csatlakozó körív esetében elegendő 1 adat, pl a sugár megadása, ez egyértelműen definiálja a két egyenes közé illesztett körívet.) „Free Straight” – Szabad egyenes (0 adat megadása szükséges) „Free Arc” – Szabad körív (1 adat megadása szükséges) Az utóbbi 2x2=4 ikont választva a két elem tehát link-kel összekapcsolódik, tehát e ponttól kezdve már nem sima elemként, hanem geometriaként (tengelyként) viselkedik a két elem és a közöttük lévő kapcsolat. Amennyiben már létezik tengelyünk (vagyis az elemünk vagy elemsorozatunk tengelyként viselkedik), akkor a sorban következő két ikonnal bármely végéhez hozzáilleszthetünk egyenest vagy ívet. Amennyiben tengely utolsó eleme egyenes, úgy csak körívet adhatunk hozzá, amennyiben a tengelyünk utolsó eleme körív, úgy egyenest adhatunk hozzá. A felbukkanó

ablakban meg kell adni, hogy a tengely (alignment) melyik végéhez kívánjuk hozzáadni az új elemet, illetve azt, hogy az új elem milyen hosszú legyen. 2005. január 41 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet „Add Straight” – Egyenes hozzáadása „Add Arc” – Körív hozzáadása 7.23 Az elemek módosítása, szerkesztése „Special Geometry” – Speciális Geometria Ez az opció akkor használható, ha arra van szükség, hogy egy elem is tengelyként viselkedjen, ne pedig elemként (vagyis „Alignment”-é váljon). Alapesetben ugyanis egy elem akkor válik az „Alignment” (tengely) részévé, ha összekapcsoljuk más elemekkel, egyedül nem. A megjelenő párbeszédablakban a „Single Element Alignment” (Egy elemből álló tengely) jelölőnégyzet bekapcsolásával és képernyőn a megfelelő elemre való kattintással a konvertálás megtörténik. „Edit” – Szerkesztés:

minden, a tengellyel annak elemeivel illetve a közöttük lévő kapcsolattal összefüggő módosítás, szerkesztés és törlés funkció ebből a menüpontból érhető el. A megjelenő ablakban 3 fül közül választhatunk, rendre az elem („Element”), a tengely („Alignment”), illetve a kapcsolatok („Link”) feliratokkal. Ez pontosan a 71 pont elején részletezett 3 alapfogalomnak megfelelő Az első fülön („Element”) lévő műveletek csak kapcsolatlan elemekkel végezhetők. A megfelelő rádiógomb megnyomásával a kurzor a mellette lévő ablakban villogni kezd, ekkor a képernyőről kattintható le a megfelelő elem Törlés esetén megerősítést kér, módosítás esetén ugyanaz az ablak jelenik meg, amely az elem megtervezésekor is megjelent, pontosan azokkal az adatokkal, amelyeket a tervezéshez használtunk, csak az aktuális adatokkal kitöltve. Ezeket módosíthatjuk a képernyőre való klikkeléssel, vagy a számok billentyűzetről

történő átírásával. 2005. január 42 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Elem adatainak módosítása Elem törlése Elem irányultságának megfordítása A második fülön („Alignment”) a teljes tengely szerkesztésére nyílik lehetőség. Ezen opciók a tengely elemeinek egymáshoz való viszonyát nem változtatják meg, csupán a tengely egészét módosítják. A gombokra kattintva értelemszerűen kell kitölteni a szerkesztőmezőket Tengely hosszabbítása Tengely végének levágása Tengely eltolása Tengely elforgatása egy pont körül Tengely irányultságának megfordítása Tengely kettévágása A harmadik fülön („Link”) a tengelyen belüli elemek kapcsolatát változtathatjuk meg, itt háromféle opció található. Kapcsolat módosítása Kapcsolat törlése Kapcsolat egy elemének cseréje 2005. január 43 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX

Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A „Re-specify Link” (Kapcsolat módosítása) nyomógombbal az elemek között meglévő kapcsolatokat módosíthatjuk. Ilyenek pl a két egyenes közé beillesztett körívek („Free Arc”), hiszen ezek alakítják ki a két elem közötti kapcsolatot Tekintettel arra, hogy az ily módon szerkesztett ív már nem egyedülálló elem, hanem a tengely része, így elemként nem módosítható, csak kapcsolatként. A „Delete Link” (Kapcsolat törlése) nyomógombbal a két elem közötti kapcsolatot törölhetjük. Ilyenkor a kapcsolatot jelző körre kell kattintani, ekkor a két elem közötti kapcsolat megszűnik, a tengely elemekre esik szét. A „Swap Link” (Egy elem cseréje) segítségével a meglévő tengely egy elemének (pl. egyenesének) arrébb helyezését érhetjük el Meg kell adni a tengelyben helyettesítendő elemet, illetve az új elemet, amire kicserélni szeretnénk. A menüpont a szomszédos elemeket úgy

módosítja, hogy azok az új elemnek megfeleljenek. „Clearance To Alignment” – Merőleges távolság: az opcióval a képernyőre kattintva az MX megállapítja az adott pont merőleges távolságát a tengelytől (lásd a képen) „Amend Parameters” – Paraméterek módosítása: az opció a paraméterek változtatását teszi lehetővé, amelyeket a program a helyszínrajzi tengely tervezés elején is megkérdez („Display parameters”, illetve „Design Parameters”) [lásd előbb]. „OK” – A megszerkesztett tengely elfogadása, jóváhagyása 2005. január 44 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.24 Fix elemek elhelyezésének módja A fix elemek elhelyezését a fix egyenes, pont és irányszög megadása („Fixed Straight->Point And Bearing”) példáján mutatjuk be. A ikonra kattintva tehát megjelenik az alábbi ablak, ahol a megadás módját kérdezi az MX (két pont, pont

& irányszög, avagy egy másik tengelyből elem kimásolása): A második ikont választva a következő ablakhoz jutunk, ahol a pont és az irányszög értékét adhatjuk meg: A pont megadásához („Point”) a koordináták billentyűzetről való beírása mellett a képernyőre való klikkelést is választhatjuk. Ez esetben azonban a helyi menü segítségével (a pont koordináta beviteli mezőn jobb gomb) többféle megadási mód közül választhatunk. A pont koordinátáit tartalmazó szerkesztőmező felett szövegben is megjelenik, hogy jelenleg a pontunk milyen formában lesz megadva (XY, Point, Chainage, Intersection, Normal, stb.) 2005. január 45 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet XY koordináta: ahova a képernyőn klikkelünk; Pont: a képernyőre klikkelés helyéhez legközelebbi string pont Szelvény: egy string egy szelvénye Két string metszéspontja Egy stringhez egy pontból

merőleges talppontja (normális) . Segítség-panel: a bonyolultabb műveletek (Szelvény, metszéspont, normális) részleteinek megadásához Pont szerkesztése (X, Y értékekkel való eltolást valósít meg) Kivág Másol Beilleszt Az irányszöget („Bearing”) is megadhatjuk a billentyűzetről való beírással [a beírás formátuma ddmmss, ahol a d=fok, m=perc, s=másodperc], vagy a le/fel nyilak segítségével, de hasonlóan a pontkoordinátákhoz, szerkesztőmezőhöz is tartozik helyi menü. Itt a „Same” helyi menüpont segítségével tudunk olyan hajlásszöget beállítani, amely egy meglévő string egy pontjához húzott érintő, vagy ahhoz képest megadott irányszög érték. Az „Edit” helyi menüpont segítségével a beírt szöghöz adhatunk hozzá / vonhatunk ki szögértéket. Az „Increment” helyi menüpont segítségével a le/fel nyilak „érzékenységét” állíthatjuk. Kivág Másol Beilleszt Ugyanaz Szög szerkesztése Lépésköz

beállítása A fix ív elhelyezése esetén a nyomógombra kattintva a felbukkanó ablakban választhatunk a fix ív megadásának módjáról. A választásnak megfelelő nyomógomb megnyomásával az ahhoz tartozó párbeszédablak jelenik meg, ahol az előzőekhez hasonlóan kell a pont(ok) és az irányszög(ek) adatait megadni. 2005. január 46 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.25 Félig fix elemek elhelyezésének módja A félig fix elemekkel kapcsolatban hasonló a helyzet, a (félig fix egyenes), illtve a (félig fix körív) nyomógombok segítségével az alábbi ablakok jelennek meg: Itt a különbség a kevesebb megadandó adatban mutatkozik, illetve abban, hogy minden esetben meg kell adni a csatlakozó elemet („Connecting element”) a képernyőn a megfelelő elemre való kattintással, illetve meg kell mondani, hogy a csatlakozó elem az új elemet megelőzi („Preceding”)vagy

követi („Following”). [lásd a későbbi 76 pontot is ezzel kapcsolatban] 7.26 Szabad elemek elhelyezésének módja A szabad elemek esetében – Szabad egyenes, Szabad körív – még kevesebb adat megadása szükséges, viszont meg kell adni mindkét csatlakozó elemet, amelyek közé a szabad elem kerül. Ezt mutatjuk be az alábbiakban a szabad körív példáján keresztül: 2005. január 47 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Két lehetőség van tehát: ívsugár („Radius”) vagy egy pont megadása („Point”), amelyen a befektetett körív keresztülhalad. Az első megadási mód a gyakoribb, így ezt mutatjuk be A nyomógomb megnyomása után felbukkanó ablakban meg kell adni: • az ívsugarat és az ív irányát (jobb/bal). A program figyelembe veszi a csatlakozó egyenesek irányítottságát, illetve az ív irányát, ezek alapján dönt a befektetendő ív milyenségéről, ezért

az egyenesek irányítottságáról mindenképpen érdemes odafigyelni, ellenkező esetben nem kívánt eredményeket kaphatunk. • a megelőző („Preceding”) és a követő („Following”) elemet, a képernyőről lekattintva; • a csatlakozó egyenesek és a befektetendő ív közötti átmenetiív paraméterét a „Design Parameters” menüpontban előzőleg beállított mértékegységben (p, C=RL, L, stb.) A „Next” nyomógomb megnyomásával az MX felrajzolja az eredményt, de megerősítést kér: 2005. január 48 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A befektetett ív elfogadása A befektetett ív adatainak módosítása: visszatér az előző adatmegadási képernyőhöz) A művelet törlése: az ív befektetése nem történik meg. „Alignment Details” – Információk a tengelyről „Clearance To Alignment” – Merőleges távolság: az opcióval a képernyőre kattintva az MX

megállapítja az adott pont merőleges távolságát a tengelytől (lásd előbb) A tengelyinformáció képernyő ( , „Analysis Summary”) az alábbiak szerint néz ki: Tengely neve Tengely hossza Egyenes elemek száma Ívek száma Átmenetiívek száma Nevezetes pontok száma (ÁE, ÁV,. IE, IV) Minimális ívsugár a vonalon Minimális RL érték a vonalon Minimális p érték 2005. január 49 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.27 Elem hozzáadása a tengelyhez A tengelyhez hozzáadott elemek esetét – – Egyenes hozzáadása, – Körív hozzáadása – egy, egyenes elemmel végződő tengelyhez egy körív hozzáadásával mutatjuk be. Az „Add Arc” (Körív hozzáadása) ikont választva az alábbi képernyőhöz jutunk, ahol ki kell tölteni: • a tengelyen belüli elem nevét, amelyhez hozzáadunk (a képernyőről való lekattintással), illetve azt, hogy az új elemhez képest milyen

pozíciót foglal el („Before” – Előtte; „After” – Mögötte); • a hozzáadandó körív sugarát és irányát (jobb vagy bal); • a hozzáadandó elem hosszát (az átmenetiíves szakasz nélkül); • a hozzáadandó elem kezdőpontját a csatlakozó elemen (nem feltétlenül kell a csatlakozó elem végétül keződnie); • a meglévő egyenes és a hozzáadandó körív közötti átmenetiív paraméterét az előzőleg (”Design Parameters”) beállított mértékegységben. Amennyiben minden adatot megadunk, a befektetést az MX végrehajtja, az eredmény a képernyőn látható, de a program (az előző Szabad körív tervezésénél leírtakhoz hasonlóan) megerősítést kér. Az itt látható nyomógombok funkciója szintén az előzőekben leírtakhoz hasonló 2005. január 50 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.28 Példák az „Edit” (Szerkesztés) funkciók közül A

szerkesztés funkciók nagyrészt hasonló párbeszédablakokat jelenítenek meg, mint a tervezés során (attól függően, hogy milyen típusú elemet vagy kapcsolatot módosítunk), a különbség csupán annyi, hogy a szerkesztőmezők ki vannak töltve az aktuális adatokkal. Néhány szerkesztés funkciónál azonban nagyobb eltérés mutatkozik, ezekre térnénk most ki, a teljesség igénye nélkül. 1. Az „Alignment” (Tengely) fül, „Lengthen Alignment” (Tengely meghosszabbítása) nyomógomb segítségével a kijelölt tengelyt a kijelölt végén meg tudjuk hosszabbítani A tengely olyan geometriával hosszabbodik meg, amilyen az utolsó elem geometriája a tengelynek (Ha egyenes, akkor egyenesen, ha ív, akkor ívesen). A felbukkanó párbeszédablakban: • A képernyőre való kattintással meg kell adni a tengelyt, amelyet hosszabbítani akarunk; • A hosszabbítás hosszát méterben, vagy a hosszabbítás végpontját, koordinátásan, vagy a képernyőről

való lekattintással (az előzőekben tárgyalt helyi menü használható!) 2005. január 51 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A „Next” nyomógomb megnyomása után az eredmény a képernyőn látszik, de a program megerősítést kér. A „Proceed” (Szabad) nyomógomb megnyomásával a változtatás végrehajtódik 2. A „Link” (Kapcsolat) fül, „Swap Link” (Egy elem cseréje) nyomógomb segítségével a meglévő tengely egy elemét cserélhetjük ki egy, előzőleg létrehozott új elemmel. A párbeszédablakban meg kell adni a tengelyt, amelyen a cserét szeretnénk végrehajtani („Link to be Swapped”), illetve a becserélni kívánt új elemet („Replacement Element”). A „Next” nyomógomb megnyomása után az MX az új elem elején és végén külön-külön módosítja a cserélni kívánt elem kapcsolatát az új elemmel való kapcsolatra és megerősítést kér, az előbb

említett gombok segítségével Amennyiben ebben a formában fogadjuk el a módosítást, úgy lehetőségünk van az ív és átmenetiív adatainak módosítására ( gombbal fogadhatjuk el. 2005. január ). A felajánlott módosítást a nyomó- 52 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.3 A HOSSZ-SZELVÉNYI TERVEZÉS („VERTICAL ALIGNMENT”) 7.31 Általános ismeretek, beállítások A ikonra kattintva a következő, „Begin Vertical Design” (Hossz-szelvény tervezése) párbeszédablak jelenik meg. Az „Alignment Name” (Tengely neve) legördülő menüt célszerű a képernyőről való lekattintással kitölteni, mivel csak meglévő helyszínrajzi tengelynek lehet hossz-szelvényt tervezni. Ekkor a H??? srring-nevű helyszínrajzi vonalvezetéshez V??? string-névvel párosul a hosszszelvényi geometria Az „Intersect Annotation” (Metszések jelölése) jelölőnégyzetet csak akkor kell

bekapcsolni, ha vannak a tengelyt helyszínrajzilag keresztező olyan stringek, amelyek magasságát (mint tervezési alapadat) a hossz-szelvényen fel kívánjuk tüntetni (pl. keresztező meglévő út, vasútvonal, keresztező légvezeték vagy föld alatti vezeték, stb.) Ekkor a következő párbeszédablak jelenik meg, melyben a jelölés típusát választhatjuk ki (szimbólum, makroszimbólum, vonal, makróvonal) 2005. január 53 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Pl. a „Symbol at Intersects” (Szimbólum a metszésnél) nyomógombra kattintva megjelenő párbeszédablakban meg kell adni (vagy lekattintani a képernyőről) a keresztező stringet („Intersecting Feature”), illetve a körülbelüli metszéspontot („Approximate”). Ez utóbbira azért van szükség, mert egy string többször is metszheti a tengelyvonalat, ekkor tudnia kell az MX-nek, hogy melyik metszéspontról van szó. A

szimbólum alakját („Symbol Number” – előre definiált sorszám) és színét is („Symbol Colour”) lehet változtatni A „Next” nyomógomb megnyomásával az előző „Intersect Annotation” ablakba térhetünk vissza, így több keresztező string jelölésére is lehetőség van. Amennyiben nem kívánunk több stringet jelölni, úgy a „Next” nyomógombbal léphetünk tovább. Amennyiben az előzőekben kiválasztott vonalvezetéshez már készült hossz-szelvény, úgy azt a program felismeri, és a következő lehetőségeket kínálja fel: Meglévő hossz-szelvény megtartása Meglévő hossz-szelvény módosítása Meglévő hossz-szelvény törlése 2005. január 54 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet • A „Use Existing Profile” nyomógombot választva a meglévő terep hossz-szelvényt és a meglévő tervezett hossz-szelvényt használjuk (ha van). • Az „Amend Existing

Profile” nyomógomb segítségével újra készíthetjük a terep hosszszelvényt, de a tervezett hossz-szelvényünk – amennyiben időközben a tengely helyszínrajzi vonalvezetése nem változott – megmarad. • A „Delete Vertical Alignment” nyomógomb segítségével a tervezett hossz-szelvény törlődik. Amennyiben még nincs tervezett hossz-szelvényünk (vagy az előzőekben az „Amend Existing Profile” nyomógombot választottuk), úgy a következő, „Ground Profile” (terep hosszszelvény) párbeszédablak jelenik meg: Az ablakban meg kell adni: A modellt, amelyben a terepet tároljuk; A terepmodell string nevét; A szelvényezés intervallumát; A terepvonal színét A terepvonal vonalstílusát; A „Next” nyomógombbal a következő ablakhoz jutunk: Itt lehetőség van további (másodlagos) terepmodellek elmetszésére („Add Collinear Profile”), ekkor a további terepmodell adatainak megadására az előző „Ground Profile” ablakhoz

hasonló párbeszédablak jelenik meg. Lehetőség van a terep elmetszésére a tengellyel párhuzamosan konstans távolságra („Add Offset Profile”), ekkor az előzőeken kívül a párhuzamos irányát és távolságát adjuk meg („Offset”). 2005. január 55 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A „Next” nyomógombbal a következő „Profile Parameters” ablakhoz jutunk, ahol a méretarányt („Horizontal Scale”, „Vertical Scale”), illetve a minimális és maximális megjelenítendő magassági értékeket („Minimum / Maximum Displayed Z”) módosíthatjuk az MX által automatikusan kitöltöttekhez képest. A„Next” nyomógomb megnyomása után a képernyőn megjelenik a terep hossz-szelvény, illetve a „Vertical Design” (Hossz-szelvényi tervezés) párbeszédablak. Hasonlóan a helyszínrajzhoz, jelen esetben is a különböző elemek színe („Display Parameters”), illetve a

tervezés paraméterei („Design Parameters”) állíthatók. 2005. január 56 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Ez utóbbi nyomógombra való kattintással az „Element Design Parameters” (Tervezési paraméterek) ablak jelenik meg. Itt számunkra a legfontosabb a „Curve Parameter Usage” (Ívparaméter használata) rádiógombok átkapcsolása „Radius” (Ívsugár) módba, a hazai szabványok ugyanis a hossz-szelvényi lekerekítő ív sugarával adják meg a lekerekítéseket. Tekintettel arra, hogy a hossz-szelvényi egyeneseket csak – homorú és domború – ívekkel kerekítjük le, így az ív sugarát tudjuk majd az adott esetekben megadni a lekerekítések tervezésekor. A „Next” nyomógombbal visszajutunk az előző „Vertical Design”, majd itt is „Next” nyomógombot nyomva a hossz-szelvényi tervezés főablakához jutunk. 2005. január 57 Bocz Péter – BME Út és

Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.32 A tervezés elve: elemek és kapcsolatuk A hossz-szelvényi tervezés a helyszínrajzi tervezéshez teljesen hasonló (lásd 7.22 pont), vagyis elemekből („Element”) kapcsolatok („Link”) segítségével tengelyt („Alignment”) tervezünk. Az „Element Alignment” ablak ikonjainak jelentése – a helyszínrajzi tervezés analógiájára –a következő: „Fixed Grade” – Fix emelkedés vagy esés (2 adat megadása szükséges) „Fixed Curve” – Fix lekerekítés (3 adat megadása szükséges) „Float Grade” – Félig fix emelkedés vagy esés (1 adat megadása szükséges) „Float Curve” – Félig fix lekerekítés (2 adat megadása szükséges) „Free Grade” – Szabad emelkedés vagy esés (0 adat megadása szükséges) „Free Curve” – Szabad lekerekítés (1 adat megadása szükséges) „Design Parameters” – Tervezési paraméterek: az előző „Vertical

Design” ablak megjelenítése „Edit Alignment” – Tengely szerkesztése „Special Geometry” – Speciális geometria „Clearance to Alignment” – A tengelytől való függőleges távolság lekérdezése (ábra) 2005. január 58 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet „End this Alignment” – Szerkesztés vége: a megtervezett tengely elfogadása A helyszínrajzi elemek megadásához hasonlóan az egyes elemeket itt is többféleképpen adhatjuk meg. A helyszínrajzi elemek szerkesztéséhez hasonlóan itt is a megfelelő megadási mód kiválasztásával párbeszédablakot kapunk, ahol a kívánt adatokat megadhatjuk A pont adatok többféleképpen való megadására (helyi menü), illetve a megelőző („Preceding”) és a követő („Following”) elemek kijelölésére a helyszínrajz tervezésénél leírtak a mértékadóak. Fix elemek (egyenes, illetve lekerekítőív) megadási módjai:

Félig fix elemek (egyenes, illetve lekerekítőív) megadási módjai: Szabad elemek (egyenes, illetve lekerekítőív) megadási módjai: 2005. január 59 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 7.33 Példák az elemek megadására Az egyes elemek megadását – a helyszínrajzi tervezéshez hasonló volta miatt – nem tárgyaljuk részletesen, csak néhány példát mutatunk be az egyes elemek tervezésére. 1. Fix egyenes tervezése pont és emelkedés megadásával („Fixed Grade->Point and Gradient”): a megjelenő párbeszédablakban egy olyan pontot kell megadni, amelyen a kívánt egyenes áthalad („Point XZ”), illetve az egyenes esését (1/100 %-ban, +: emelkedés, –:esés). 2. Szabad lekerekítőív tervezése két egyenes közé, az ívsugár megadásával („Free Curve>Curve Parameter”): jelen esetben meg kell adni a lekerekítőív sugarát és alakját („Hog” = domború,

„Sag” = homorú), emellett a megelőző („Preceding”) és a követő („Following”) elemet. A „Next” nyomógomb megnyomásával a szerkesztés elkészül, de az MX megerősítést kér. 2005. január 60 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A 7.26 ponthoz hasonlóan megjelenik az „Alignment Edit Review” párbeszédablak, ahol elfogadhatjuk, módosíthatjuk vagy törölhetjük az újonnan létrehozott elemet Itt is lehetőség van a tengelytől való függőleges távolság lekérésére ( gely jellemző adatainak lekérésére ( 2005. január „Clearance to Alignment”), illetve a ten- „Analysis Report”) a módosítás vagy elfogadás előtt. 61 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 8. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet FÖLDMUNKA TERVEZÉSE A földmunka tervezéséhez az ún. „Earthworks Wizard (Földmunka varázsló)” modul áll

rendelkezésünkre: A megjelenő párbeszédablakban meg kell adni a: Tervezési Modellt, amelyben a Referencia string található; A bal és a jobb oldali felépítményhatárt (Level Datum), ahonnan a földmunka kezdődik (általában a padka széle) A terepmodellt (TRIA típusú) és a benne lévő, felületet jellemző stringet. A következőkben megjelenő ablakban kell beállítani azt a profilt, amellyel akarjuk, hogy a földmunka-készítő dolgozzon. Külön stratégiát kell adni a bal, illetve jobb töltésnek, illetve bevágásnak (2x2=4 db) 2005. január 62 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Az alapértelmezés szerint kiválasztott fájlnév(nevek) melletti előhívható tallózóablakból (lásd 2.33 pont) választhatunk 2005. január (Tallózás) nyomógombbal 63 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet A „Custom

Earthworks (Egyedi földmunka)” nyomógomb segítségével saját földmunkaprofilt tervezhetünk. A profil-kiválasztás után a program visszatér az előző ablakhoz. Mind a 4 profil kiválasztása és a „Next (Tovább)” nyomógomb segítségével a következő ablakot kapjuk: Itt semmi dolgunk nincs, mint a „Slope Signature (Rézsűszálkázás)” fülre kattintva a „Create Slope Signature (Részűszálkázás készítése)” jelölőnégyzet bejelölésével tudtára adni a modulnak, hogy szeretnénk rézsűszálkázást rajzolni. A „Finish (Befejezés)” nyomógomb segítségével a szoftver a földmunka stringjeit elkészíti és felrajzolja. 2005. január 64 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 9. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet KERESZTSZELVÉNYEK METSZÉSE A keresztszelvények készítése meglehetősen egyszerű, tekintettel arra, hogy az előbbiekben látott folyamatok segítségével a teljes 3 dimenziós modell

rendelkezésre áll, tehát nincs más hátra, mint a megfelelő helyeken merőleges síkot állítani a tengelyre, és a stringek helyzetét (tengelytől való távolság, illetve magasság) a döféspontokban leolvasni, és a megfelelő string-sík döféspontokat összekötni. A funkció az Analysis->Sections->Cross Sections (Analízis->Szelvények->Keresztszelvények) menüpontból érhető el: Ekkor megjelenik a Cross Sections (Keresztszelvények) ablak, amelynek felső sorában most csak két ikon aktív: • Amend Existing Cross Section Set (Meglévő keresztszelvények módosítása) • Create New Cross Section Set (Új keresztszelvények készítése 2005. január 65 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Érdemes mindenképpen a „Create New” választása, mert a most következő beállításokat később úgyis el tudjuk menteni, ezek mindig visszaahívhatók. Ekkor a következő ablak

jelenik meg: Ki kell választanunk a referencia stringjét annak a tervezett vonalnak, amelyről keresztszelvényeket akarunk felvenni (általában „MC??”) (lásd 2.32 pont) Amennyiben előzőleg már elkészítettük a beállításainkat és azokat ki is mentettük, az „Open Set-Up (Beállítások betöltése)” nyomógombbal ezt visszatölthetjük. Tekintettel arra, hogy a keresztszelvény összetettebb, mint hogy egy vonalból álljon, így több metszést kell létrehoznunk. Ezért a „Section additional models (További modellek metszése)” kapcsolót be kell kapcsolni! 2005. január 66 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Ekkor (főleg ha a „Show Defaults (Alapértelmezések mutatása)” gombot benyomtuk és a „Show Details (Részletek)” kapcsoló be van kapcsolva), ezt az ablakot kell látnunk: Az ablak célja, hogy további modelleket metsszünk el, ezzel összetettebb

keresztszelvények elkészítésére van mód. A további modell lehet ténylegesen más modell (pl itt: a terepmodell (DTMTRI)), vagy pedig ugyanez a TERV modell, csak annak más stringjei. Tehát látható, hogy a keresztszelvényezőtől azt szeretnénk, hogy egy modellt többször metsszen el. Ellenkező esetben sosem kapunk majd olyan keresztszelvényeket, amelyek az előző oldali keresztszelvényábrán látszik Az ábrán minden, más színnel jelölt vonal egy-egy metszésből származik Összesen 5 féle színű vonal van, tehát 5 metszést végeztünk, de ebből csak egy (a fehér vonal) a terepmodell (DTMTRI) metszése, a többi pedig a TERV modellből származik, csak annak másmás stringjeit használtuk erre a célra (Alj stringek, Ágyazat stringek, stb) Erre való a maszkolás Ha egy modellnek nem minden stringjét, csak néhányat akarunk metszeni, akkor azokat maszk-fájl segítségével tudjuk kiválasztani. A következő oldali ábrán látható, hogy a TERV

modell-t 4-szer metszettük el („Selected Models (Választott modellek)” listában), de minden esetben más a „Mask (Maszk)” beállítása (a képen „agyazat.msk” Az ablak alján az „Offset of Section Left/Right” (A keresztszelvény terjedelme balra/jobbra) értékének beállításával tudjuk megadni azt a szélességet, amilyen tartományban a program a stringeket figyelembe veszi. Az ott beállított érték után minden, újonnan a „Selected models (Kiválasztott modellek)” listába felvett metszésnél ezt veszi figyelembe (alapértelmezett érték), 2005. január 67 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet ezért tehát érdemes előre beállítani. Amennyiben ez nem történt meg, az érték minden metszésre külön állítható, a „Show Details (Részletek)” görgetőablak alsó részén. A maszk-fájlok kiválasztása az éppen aktuális metszésre [„Selected models (Kiválasztott

modellek)” alatt az inverz csíkkal kiválasztott metszés] a „Mask (Maszk)” sorra való kattintással előtűnő tallózó ablakban (lásd 2.33 pont) történik A „Save Set-Up (Beállítások mentése)” hasznos opciója a keresztszelvényező modulnak, hiszen e nyomógombra való kattintással, és a felbukkanó párbeszédablakba egy fájlnév beírásával elmenthetők az eddig létrehozott beállítások. Amennyiben az előzőekben az „Open Set-Up” opciót használtuk a beállítások betöltésére, a következő ablak jelenik meg: 2005. január 68 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Ezen ablakban a keresztszelvény-metszések sűrűségét, illetve kezdő– és végszelvényét adhatjuk meg, alapértelmezésben a referencia string minden pontjában készít metszést („All Chainages (Minden szelvény)”). A „Finish (Befejezés)” nyomógomb megnyomása után a következő az eredmény:

Az alsó gördítősáv görgetésével lehetőség van a különböző szelvényekben elmetszett keresztszelvényt kirajzolni. A jobb felső sarokban az „1:1” méretarány változtatásával torzíthatjuk is a keresztszelvényt. Az ablak nagyítható, és a szokásos rendelkezésre állnak. 2005. január nagyító/kicsinyítő gombok is 69 Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék 10. MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet HOSSZ-SZELVÉNY METSZÉSE A funkció az Analysis->Sections->Long Sections (Analízis->Szelvények->Hossz-szelvények) menüpontból érhető el: Ennek hatására az alábbi ablak ugrik elő, amelyben az eszköztár-ikonok nagy része nem aktív: A (Select Reference String) ikonnal választhatjuk ki (lásd 2.32 pont) azt a master stringet, mely a hossz-szelvényen megjelentetni kívánt létesítmény tengelyét szimbolizálja. A felrajzolandó vonal színét is megadhatjuk („Line Colour”) 2005. január 70

Bocz Péter – BME Út és Vasútépítési Tanszék MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet Ekkor a felső állapotsor többi ikonja is aktív állapotba kerül, gombok is rendelkezésre állnak. nagyító/kicsinyítő A („Create Section String”)nyomógomb megnyomásával további stringeket választhatunk (lásd 2.32 pont), amelyeket az MX a tengellyel párhuzamosan elmetsz, vagyis felveszi a tengely vonalában azok magasságát Ilyet általában a terepmodell stringjére alkalmazunk: („Display Associated String”) nyomógomb segítségével a tengelyhez tartozó egyéb A stringek et választhatunk (lásd 2.32 pont) abból a célból, hogy azok tengelyre vetített magasságát a hossz-szelvényre rajzoljuk az általunk választott színnel A különböző stringek hosszmetszése után a következő hossz-szelvényi képet kaphatjuk, ahol különböző színekkel kerülnek ábrázolásra a stringek hosszmetszetei: 2005. január 71 Bocz Péter – BME Út

és Vasútépítési Tanszék 2005. január MX Infrastruktúra-tervező program – Jegyzet 72