Informatika | Távközlés » ADSL rendszertechnika

ADSL rendszertechnika A gyors Internet elérés ma többféle platformon is biztosítható. Az xDSL technológiák, melyekkel alább részletesen is foglalkozunk 2.10 Mb/s-os átvitelt tesznek lehetõvé telefonvonalon keresztül is. Egy másik alternatíva az AM-mikró vagy mûholdas átvivõ rendszeren keresztüli hozzáférés. Egyetlen 8 MHz-es AM-mikró csatornában kb 20 Mb/s-os hasznos letöltési sebesség érhetõ el, míg ugyanez kb. 38 Mb/s egy 33 MHz sávszélességû mûholdas transzponder esetén [1, 2]. Ezek a megoldások azonban tipikusan a telefonhálózatot használják fel a visszirányú csatorna megvalósítására. A felhasználó így nemcsak a letöltéshez szükséges csatorna használatáért fizet, hanem a telefonkapcsolatért is, amelyek együttesen igencsak megdrágítják a szolgáltatás igenybevételét. A megcélzott felhasználói réteg ezért nem elsõsorban a lakosság, hanem cégek és egyéb intézmények. A KTV hálózaton keresztüli Internet

szolgáltatás azonban nemcsak gyors (10.30 Mb/s), hanem egyúttal rendkívül költség-hatékony Web-böngészést tesz lehetõvé a házi átlagfelhasználók számára. Megjegyezzük, hogy mûholdas Internet szolgáltatás biztosítható egyirányú adatszórásként is. Ebben az esetben a szolgáltató kiválasztott Web-oldalakat küld a felhasználóknak, akik a letöltött oldalakat a számítógépük merevlemezén tárolják az eredeti hierarchiának megfelelõen. xDSL technikák Az ADSL ismertetése elõtt röviden áttekintjük azokat az xDSL technikákat, melyek az ADSL alternatívái. IDSL Az IDSL technika az ISDN BRA (2B+D) hozzáférési technikát alkalmazva szimmetrikus módon 2 B csatornát (2x64 kbit/s) biztosít a felhasználónak egyidõben. A csatornák dinamikus kiosztásáról az elõfizetõ rendelkezik, így pl. egyidõben az egyik csatornán folyamatosan kapcsolódhat a felhasználó az Internetre, míg a másik csatornán telefonálhat. A telefon

beszélgetés végeztével a rendszer a szabad B csatornát az Internet hozzáférésre átviteli kapacitásának növelésére is használhatja, míg egy újabb hívás kezdeményezésekor ezt a B csatornát a rendszer automatikusan visszaadja. SDSL/HDSL Az egy érpáras SDSL és a 2/3 érpáras HDSL 2Mbit/s transzparens jelátvitelre képes az elõfizetõi hálózatban. Alkalmazásuk kifejezetten akkor javasolt, ha egy kis szolgáltató akar egy nagyobb szolgáltatóhoz kapcsolódni, mivel itt közel szimmetrikus forgalom várható. A kori HDSL rendszerek távbeszélõ szolgálatot nem biztosítottak. Az újabb fejlesztések szerint a HDSL keretszerkezetébe beszõve max. 3 analóg telefon vonalat vagy egy 2B+D típusú ISDN vonalat lehet átvinne. Ezzel lehetõvé válna az központhoz közeli nagy sávszélességet igénylõ elõfizetõknek az ISP-hez való csatlakoztatása. VDSL A legújabb fejlesztésû ADSL rendszerek már több, mint 50 Mbit/s átviteli kapacitást képesek

átvinni egy sodrott elõfizetõi érpáron. Ennek megfelelõen a VDSL már nem is a hozzáférés utolsó km-en, hanem, csak az utolsó néhány száz méterén használható. A korai ADSL rendszerek az ADSL-hez hasonlóan aszimmetrikus adóvevõvel rendelkeznek, csak hozzá képest nagyobb adatátviteli sebességgel rendelkeztek. Jelenleg VDSL-re nincs létezõ szabvány, de a különbözõ szabványosítási szervezetekben nagy erõkkel dolgoznak e témában. (ETSI TM6, ANSI T1E1.4, ADSL Forum) Hátránya, hogy EMC problémák miatt csak sodrott, vagy árnyékolt érpárakon üzemeltethetõ. A VDSL rendszereket alapvetõen ATM alapú hálózati architektúrához tervezik (ATM PON). Kábelmodem A KTV hálózatokat hagyományosan egyirányú analóg televíziós jelátvitelre tervezték, amelyekben a csatornánként rendelkezésre álló sávszélesség 6, 7 vagy 8 MHz, országtól és vételi sávtól függõen [3]. Az Internet szolgáltatás biztosításához azonban

kétirányú adatátvitelre kell felkészíteni a hálózatokat, amelyek ezáltal alkalmassá válnak más interaktív szolgáltatások, mint például videókonferencia, kábeltelefon, stb. bevezetésére is Az ehhez szükséges végberendezések egy része a KTV fejállomáson, másik része a felhasználói oldalon helyezkedik el (1. ábra) A fejállomáson találhatók az Internet-felé kapcsolatot tartó router, a helyi tartalmat biztosító szerverek, az Ethernet hálózat és a KTV rendszer közötti átjáró és a rendszer felügyeletét és menedzselését végzõ egység (Network Management System, NMS). Szükség van ezen kívül egy vagy több Ethernet kapcsolóra is, amelyhez a felsorolt eszközök csatlakoznak. Végfelhasználói oldalon kábelmodem (CM) tölti be az interfész szerepét a KTV rendszer és a felhasználó számítógépében elhelyezett hálózati kártya (tipikusan 10BT Ethernet) között. Általában arra is megvan a lehetõség, hogy egyetlen

kábelmodem több felhasználót is kiszolgáljon egy hub-on keresztül. Fejállomás CM Ethernet kapcsoló KTV átjáró Internet RF Router Felhasználói NMS adatok adatok 10 BT RF KTV hálózat RF RF CM 10 BT CM 10 BT Hub Hub RF CM 10 BT Helyi szerver Helyi szerver NMS Végfelhasználó 1. ábra Fejállomás és végfelhasználói oldal rendszerszintû felépítése Aszimmetrikus és szimmetrikus szolgáltatások A letöltési (fejállomástól a felhasználó felé irányuló) forgalom tipikusan az 50850 MHz-es, míg a visszirányú (felhasználótól a fejállomás felé) az 542 MHz-es sávban zajlik. A teljes visszirányú sávszélesség gyakran nem használható ki, mert CB rádiók és egyéb háztartási gépek mûködésébõl származó zaj terheli az 5.20 MHz-es tartományt A szolgáltatások két nagyobb csoportba sorolhatók aszerint, hogy az egyes irányokban mekkora a sávszélesség igényük. Az aszimmetrikus szolgáltatásokban lényegesen

nagyobb sávszélesség szükséges az egyik irányban mint a másikban. Ideális példa erre az Internet használata, ahol a felhasználó felé irányuló forgalom sokkal nagyobb mint a felőle érkező, amely utóbbi tipikusan csak egy Web/FTP szervert vezérlő parancsok illetve elektronikus levelek küldését jelenti. Egyetlen televíziós csatornát tekintve a letöltés sebessége általában 10.30 Mb/s, míg a visszirány 2,5 Mb/s körüli, mindkettőn azonban több száz felhasználó osztozik. Az egy felhasználóra jutó sávszélesség egyrészt az aktívan működő modemek számától, másrészt a szolgáltató által beállított korláttól függ. A szimmetrikus szolgáltatásokban mindkét irányban ugyanakkora sávszélesség szükséges. A szolgáltató általában pont-pont között, dedikált felhasználók részére biztosít ilyen garantált sávszélességû kapcsolatot. Az adatátviteli sebesség tipikusan 1,52 Mb/s A legelterjedtebb szolgáltatások a

videókonferencia, illetve a LAN-ok közötti összeköttetés megvalósítása. ADSL rendszer főbb elemei és tulajdonságai Az xDSL technikák közül a legtöbbet emlegetett technika az ADSL. Az ADSL (Aszimmetrikus Digitális Elõfizetõi Vonal) aszimmetrikus adatfolyamot továbbít és telefon szolgálatot biztosít egyidõben egyetlen elõfizetõi érpáron. Az ANSI T413 ADSL szabvány a DMT vonali kódolás használatát írja elõ. Ennek ellenére a piacon meglévõ ADSL (fõleg a korai ADSL rendszerekre igaz) rendszerek a CAP kódolást használják széleskörûen. A DMT nagy elõnye, hogy nagyobb sávszélességet ajánl fel, mint az alap CAP rendszerek, azonban az újabb fejlesztésû ún. RADSL (Rate Adaptive) CAP rendszerek teljesítõképessége már eléri, sõt meg is haladja a jelenlegi DMT rendszerekét, mindemellett megtartva egyszerûségét. Ez év december elején jelent meg az ADSL szabvány (ANSI T.413v2) 2kiadása, mely a fejlesztett DMT-t tartalmazza. Ez

várhatóan biztosítani fogja a különbözõ gyártóktól származó modemek együttmûködését is. Jó hír a szolgáltatók számára, hogy az ANSI és ETSI szabványosítási folyamat eredményeit átvéve idén az ITU-T SG15 tanulmányi bizottsága megkezdte az xDSL rendszerek szabványosítását, így biztosítottnak látszik a rendszerek közötti kompatibilitás. Az ADSL-t a G.992 szabvány specifikálja, mely majdnem teljes egészében megfelel az ANSI T413v2 specifikációjának. Az alapsávi szolgálat biztosításához (telefon vagy ISDN BRA) az ADSL rendszer mindkét végén jelen kell lenni leválasztó szûrõnek. Ez a speciális szûrõ lehet az ADSL modem beépített része, de külön álló egység is. Korábban beépített leválasztó szûrõket alkalmaztak elterjedten, de ez jelentõsen megnövelte egy késõbbi átállás költségét, ezért inkább a különálló „splitter”-ek használata terjed. Távközlésileg fejlettebb országokban (pl. USA) a

gyors telepítés és az olcsóbb elõfizetõi rendszer kialakítása miatt az ún. „ADSL lite” rendszereket, amelyeknél alap esetben az ADSL mellett nincs telefon szolgálat (nincs szûrõ) és 1.5 Mbit/s-ba korlátozzák a legnagyobb letöltési kapacitást. A telefonálási igény kielégítésére születtek olyan megoldások, hogy az ADSL modemmel párhuzamosan a vonalra rá lehet kötni egy vagy több telefont, de ilyenkor a telefon készülék elé kell egy speciális szûrõt tenni. Ennek ellenére az „ADSL lite”-ot külön vonalra telepítik, s mellett nem szolgáltatnak telefont. ADSL rendszerek esetében az egyik legnagyobb gond az ISDN szolgálat biztosítása, mivel az ISDN spektruma átfedi az ADSL spektrumát (Ráadásul a lefoglalt frekvencia tartomány az ADSL átvitel szempontjából a legkedvezõbb!), ezért speciális leválasztó szûrõre van szükség. A legegyszerûbb megvalósításokban (s a szabványosítás is ebbe az irányba történt) ezt a

frekvencia sávot az ADSL rendszer átengedi az ISDN BRA számára, ami az ADSL rendszer teljesítõképességének a csökkenéséhez vezet. A másik megoldás, hogy az ISDN BRA-t az ADSL rendszerbe integráltva viszik át, azonban az átviteli rendszerek nagy késleltetése (latencia) miatt beszéd típusú szolgálat átvitelére, és így az ISDN-re sem megfelelõ. Interfészek Az új hozzáférési platform bevezetéséhez egyértelmûen meg kell határozni a szolgáltatás nyújtásához szükséges elõfizetõi és hálózat oldali interfészeket, az egyes alkalmazások igényétõl függõen. Előfizetői oldal Ethernet és/vagy ATM Felhasználói oldalon két interfész típus jöhet számításba. A hagyományos számítástechnikai igényeket kielégítõ IEEE 802.3-nak megfelelõ 10BaseT típusú Ethernet és az ATM alapú szélessávú szolgáltatások nyújtására alkalmas az ATM Fórum és az ITU-T/ETSI által is támogatott 25,6 Mbit/s ATM UNI. Az ADSL-ra

vonatkozó legutolsó szabványok elõfizetõi oldalon a dual interfész meglétét írják elõ, s ennek a követelménynek jelenleg a piacon lévõ valamennyi ADLS rendszer eleget tesz. Ezen felül léteznek olyan egyedi megvalósítások, melyek az FSAN elõírásait követve az elõfizetõi ADSL modembe már egy ATM multiplexert is beépítettek így kettõ vagy ATM vagy Ethernet interfészt is képesek biztosítani a használónak. A Ethernet csatlakozási pont elõnye, hogy a PC-k többsége már eleve alaplapra integrált módon rendelkezik Ethernet kártyával, vagy ha nem kb. 3000-Ft beruházással ez a bõvítés megoldható. ATM interfész használata esetén ez nem mondható el, sõt egy ATM NIC (Network Interface Card) ára napjainkban az Ethernet kártya árának kb. tízszerese ATM csatlakozási felület biztosításakor ezzel a bõvítéssel még külön számolni kell. (A 3 Pontban vizsgált szolgáltatóknál az ATM kártyát a szolgáltatótól lehet bérelni.) Az

általunk megcélzott fõbb alkalmazásokat a fentebb említett interfészéken tudja a MATÁV szolgáltatni. A csak Internet (IP platform) hozzáférést igénybe vevõknek, vagy magánhálózathoz kapcsolódó ügyfeleknek az Ethernet interfész a javasolt szolgáltatói felület. A gyors Internet hozzáférést (IP), ATM csatlakozást (ATM) használóknak és üzleti felhasználóknak viszont érdemes az ATM interfészhez csatlakozniuk. USB Pesrpektívikusnak látszik a néhány éve kitalált, de mostanra beérett USB (Universial Serial Bus) technika, melynek nagy elõnye, hogy a jelenleg kapható szinte valamennyi alaplapra rá van integrálva, így a PC használóknak semmilyen külön befektetést nem jelent az ADSL modem használata. Gyártói oldalról is számos elõnnyel jár az USB interfész alkalmazása ui alkalmazásával nem kell a modemekbe külön tápegységet szerelniük, mivel a tápellátás a buszon keresztül történik, ill. nem kell ethernet szintû

illesztést végezniük, ezáltal az ADSL modemek ára csökkenthetõ. Hálózati oldal A rendszer felépítése olyan, hogy az ADSL átviteli rendszeren belül a hasznos információt ATM cellákba csomagolva viszik át. Ennek megfelelõen az elõfizetõi oldalon biztosított Ethernet interfészrõl érkezõ jeleket az RFC 1483-ban leírt bridging technikát használva ATM cellákba ágyazva viszik át. Hálózati oldalon egyértelmûen a 155 Mbit/s natív ATM vagy STM1 konténerbe ágyazott ATM jelfolyam jelenik meg. Az ebbe a jelfolyamba statisztikusan multiplexált ATM cellákat egy menedzsment rendszer segítségével a megfelelõ kiszolgálóhoz továbbítják elõre meghatározott PVC-k vagy SVC-en keresztül (pl. ISP-k, magánhálózatok, MLLN stb irányokban). E felépítés alapján javasolt, hogy az ADSL az ATM hálózati platform egy lehetséges hozzáférési megoldásaként jelenjen meg a MATÁV hozzáférési portfóliójában. Hálózatba illesztés Fizikai

kapcsolat Az ADSL rendszertechnikai kialakításának megfelelõen meg kell vizsgálni a fizikai átviteli réteg egyes elemeinek funkcionális és minõségi követelményeit, az egyes elemek egymáshoz való viszonyát és a magasabb rétegek kapcsolatait. Házon belüli kábelezés és CPE A házon belüli kábelezés az ADSL alkalmazás egyik legkritikusabb kérdése. Különösképp a nagyobb irodaépületek belsõ kábelezésének kérdése vet fel több mûszaki kérdést, és jogi helyzet sem teljesen tisztázott, ha a SAP az elõfizetõ tulajdonában lévõ belsõ kábelszakaszt is tartalmazza. Sokoldalú vizsgálat szükséges a belsõ kábelezés korrekt mûszaki, üzemeltetési és felelõsségi követelményeinek tisztázására. Elõfizetõi rézkábel hálózat Többségében 10 évesnél nem régebbi Qv kábelek alkotják a Matáv rézvezetõs elõfizetõi hálózatát. Ezen Qv kábelek nagyfrekvenciás viselkedése az ISDN-BRA és HDSL átviteli rendszereken keresztül

többé-kevésbé ismert. A távlati alkalmazások (VDSL, UDSL) miatt azonban érdemes laboratóriumi és élõ hálózatbeli nagyfrekvenciás vizsgálatokat végezni. A rézhálózat alkalmazásának további problémája, hogy sem az OSS-ben, sem más adatbázisban nem áll rendelkezésre az elõfizetõi kábelhossz. Ez problémát fog okozni már a kezdeti bevezetésnél is, de késõbbiekben a nagyobb tömegû ADSL alkalmazásoknál már tényleges akadályt jelenthet az ajánlatok kidolgozásánál és a bekapcsolások tervezésénél. A közeljövõben megkezdõdik a DNS adatbázis feltöltése az ÜVI irányításával. Ez már alkalmas lesz elõfizetõi távolságok tárolására, számítógépes elérésére. Késõbbiekben a Digitel 3.0 alapú számítógépes dokumentáció részét fogja képezni a KLIPSZ-ben Splitter és a helyi központi kapcsolódások A lakossági elõfizetõi alkalmazásoknál a POTS kapcsolat fenntartása feltétlenül szükséges, ezért a

splitterek alkalmazása elkerülhetetlen. Vizsgálni szükséges az alkalmazandó splitterek elektromos követelményeit, és az elhelyezésének technológiai feltételeit. Az elõfizetõi vonalak az MDF-en végzõdnek Az adatátvitelbõl rossz tapasztalatok vannak a régi rendezõk kontaktusaival. Bár a kapacitiv csatolások miatt valószínûleg az ADSL kevésbé érzékeny a mikro megszakadásokra, kérdéses lehet, hogy minden rendezõ alkalmas-e ADSL átvitelre. Nagy elõfizetõknél, ahová több rézérpár megy, valószínûleg az esetek többségében külön érpár biztosítható ADSL-re, ezért splitter nem lesz szükséges. Vizsgálandó a központoldali splitter keretek optimális elhelyezése, figyelembe véve a host központ, DSLAM elhelyezési lehetõségeket, valamint az SDH csatlakozási lehetõségeit. DSLAM - SDH hálózati kapcsolat A DSLAM-ok elhelyezése ott lehetséges, ahol SDH szintû vagy tiszta fényvezetõs kapcsolat biztosítható. Ez jelenleg a

szekunder és primer központokban, valamint minden budapesti fõközpontban biztosítható. Budapesten problémát okozhat, hogy jelentõs számú RSU terület van, ahol az SDH elérés nem biztosított. Primer központnál alacsonyabb szintû csomópontokban ma még csak elvétve van SDH elérés és gyors fejlõdés ezen a téren nem várható. Ezért vizsgálandó, hogy - a piacon már hirdetett - 34 Mbit/s-os aggregát sebességû, PDH átvitelre alkalmas DSLAM alkalmazása mennyire lehetne megoldás a kisebb települések, RSU területek ellátásra. ATM elérés A LAN-Flex jelenlegi rendszertechnikájában a forgalom koncentrálását az elõfizetõi végponton elhelyezett bridge vagy router és a hálózatban lévõ ATM központok végzik. Native ATM (cell-flex) szolgálat esetében az elõfizetõi végponton nincs lehetõség forgalom koncentrálásra. Ezért az elõfizetõi végpontok (ebben az esetben DSLAM telepítési pontjai) és az ATM kapcsolók közötti SDH

nyalábok jobb kihasználása érdekében gondoskodni kell ATM koncentrátor vagy kisebb ATM kapcsoló rendszerbe állításáról. Jelszétosztás A hozzáférési hálózat és az általa kiszolgált platformok kapcsolatát a jelszétosztási módszer és a hozzáférés menedzselhetõség alapján három csoportba oszthatjuk. Az ADSL rendszernek minden esetben létezik saját menedzsmentje, erre külön nem térünk ki az egyes eseteknél. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az egyes alább vázolt és az esetleges további rendszertechnikai megoldások további tanulmányozást igényelnek. A PKI ADSL pilot egyik feladata a megfelelõ rendszertechnika kiválasztása. Minden kiszolgált platformnak külön ADSL hozzáférési hálózat Lehetõség van arra, hogy mindazon platform, mely használni akarja az ADLS alapú gyors hozzáférést külön illessze az ADSL-t magához. Elõnye, hogy egyetlen alkalmazás és nagy elõfizetõ-sûrûség esetén a DSLAM-okat közvetlenül az adott,

platform-specifikus eszközhöz (ATM kapcsoló, IP behívó, router etc.) lehet kötni. E struktúra sajátossága, hogy minden egyes DSLAM egy fizikai összeköttetés meglétét igényli (pl. optikai szál vagy SDH) s a platform oldalon minden egyes DSLAM-hoz minimális bõvítés (többségében egy-egy behívó/router, esetleg csak új ATM kártya) szükséges. Hátrányai,  Az ABL-Net kivételével a platform menedzsment rendszere nem képes az ADSL hozzáférések menedzselésére  Jelentõs hátrány, hogy az IP platform esetében az elõfizetõ által használható sávszélesség nem menedzselhetõ, “hangolható”, így csak a nyújtott szolgáltatásoknál a maximális ADSL sebességet kell figyelembe venni; így egyrészt éppen azon 1-2 Mbit/s-os és a nem garantált sávszélességû szolgáltatások nem vezethetõk be, melyek máshol az otthoni és a kis üzleti elõfizetõket célozzák; másrészt az IP hálózat forgalmi szempontból könnyen túltervezetté

válhat;  Egy DSLAM elõfizetõi csak egyetlen platformhoz csatlakoztathatók  közvetlen hozzáférésnél a rendszer nem védhetõ a DSLAM és a platform eszköz közötti megszakadás esetére. 155 Mbit/sATM ADSLDSLAM ATM/Cell Flex NMCATM ADSLDSLAM ADSLDSLAM IP/Internet NMC-IP ADSLDSLAM ADSLDSLAM FR/MLLN NMC-FR ADSLDSLAM 1.ábra ADSL hozzáférés platformonként ATM platform része, jelszétosztást az ATM platform menedzsmentje végzi Az ADSL hozzáférési rendszer a hasznos információt ATM cellákban hordozza. Ez kínálja azt a lehetõséget, hogy a különbözõ DSLAM-ok jelét az ATM platform multiplexere vagy központja fogadja, s a többi platform és szolgáltatás irányába a jelkoncentrálást és -szétosztást az ATM hálózat végezze. Ez azt jelenti, hogy az ADSL elõfizetõi végpontból jövõ jelet az ATM gerinchálózat menedzsmentje irányítja a célállomás felé. Elõnyei:  - jelkoncentrálás az ATM kapcsolóban az egyes platformok

felé  az ABL-Net menedzsmentje használható a jelszétosztás konfigurálására  támogatja a különbözõ sebességekre épülõ szolgáltatásokat, mert a rendelkezésre álló sávszélesség az ABL-Net menedzsmentjén keresztül hangolható;  az ABL-Net menedzsment rendszere képes ATM szinten az összeköttetéséket végig, vagyis az ADSL szakasszal együtt látni és felügyelni  az ABL-Net képes a forgalom IP cím szerinti routolására, így az elõfizetõi forgalom platform szerinti szétválogatására Hátránya: egy elõfizetõ csak akkor csatlakozhat több platformhoz vagy több szolgáltatóhoz egyidõben, ha olyan ATM routere van (vagy a MATÁV számára ilyet telepít), mely képes az egyes forgalmakat külön ATM VCC-kben továbbküldeni. NMC-ATM NMC-IP IP ADSLDSLAM ADSLDSLAM 155 Mbit/s-ATM ABL-NET ATM NMC-FR ADSLDSLAM FR/MLLN 2.ábra ADSL hozzáférés ATM hálózaton keresztül Az ATM alapú jelszétosztást egy külön ATM

elosztóhálózat végzi Létre lehet hozni egy külön ATM alapú elosztó hálózatot, mely saját menedzsmentjével végzi a jelszétosztást a különbözõ platformok között. Elõnye:  A felhasználó dinamikusan választhat a számára engedélyezett platformok között. A jogosultságok engedélyezésének ellenõrzése végett célszerû a platform menedzsmentek és az elosztó hálózat menedzsmentje közötti átjárást biztosítani.  Támogatja a különbözõ sebességekre épülõ szolgáltatásokat, mert a rendelkezésre álló sávszélesség az elosztóhálózat menedzsmentjén keresztül hangolható. Hátrányai:  A meglévõ ATM hálózat mellett egy külön ATM alapú elosztó hálózat kiépítése szükséges  A dinamikus ISP választás akkor megvalósítható, ha ehhez a társ-ISP-k nyitott interfészt bocsátanak rendelkezésre  A forgalom platformok közötti szétválogatásához az elõfizetõi oldalon is szükséges ATM eszköz. NMC-ADSL

ATM 155 Mbit/s-ATM NMC-ATM ADSLDSLAM Elosztó hálózat ATM ADSLDSLAM IP NMC-IP ADSLDSLAM FR/MLLN NMC-FR 3.ábra ADSL hozzáférés külön elosztó hálózattal Ennek a megoldásnak részletesebb kifejtését az alábbi ábra mutatja. PVC/SVC ADSL-NT DSLAM 25,6 Mbit/s ATM 10BaseT Ethernet BBDistribution Point ATM IP over ATM INTRANET 1 PC ISDN/PSTN INTRANET 2 B B P O P ISP 1 ISP 2 4.ábra ADSL hozzáférés egy lehetséges üzleti modellje Lehetséges megoldás még egy vegyes, a 2. (ABL-Net mint elosztóhálózat) és a 3 (külön ATM alapú elosztóhálózat) megoldásokat ötvözõ rendszertechnika is. Ebben az esetben a külön ATM elosztóhálózat az ABL-Net kihosszabbított koncentrátor fokozataként mûködhet. Ebben az esetben viszont a két menedzselõ rendszert össze kell olvasztani egyetlen egységes menedzselõ felületté. Szolgálat szétválasztás POTS A hagyományos értelemben vett ADSL rendszerek az analóg telefon szolgálattal

egyidõben egymással párhuzamosan mûködnek egyetlen réz érpáron. Mivel az kiindulási feltétel volt az ADSL fejlesztésekor, ennek a követelménynek a jelenlegi rendszerek eleget tesznek. ISDN A spektrumban az ISDN felett mûködõ szabványos ADSL rendszerek a jövõ év elsõ felében jelennek meg tömegesen a piacon. Ez a MATÁV életében különösen fontos, mivel várhatóan az elsõ ADLS felhasználók azokból az üzleti felhasználókból fog kikerülni, akik az elmúlt néhány évben tértek át az analóg technikáról az ISDN-re, s emiatt ne tudjuk a szolgáltatást felajánlani a számukra. Jelenleg már nemcsak az Orckit, hanem a Siemens, Alcatel és ECI is rendelkezik olyan rendszerrel, ami támogatja az ISDN-t. ADSL „lite”/UDSL Mind a POTS, mindpedig az ISDN felett mûködõ ADSL-nél az elõfizetõnél és a központban vonalanként egy-egy leválasztó szûrõt kell telepíteni, mely leválasztja az alapsávi analóg POTS vagy ISDN jelet az ADSL-tõl.

Ennek az a hátránya, hogy az elõfizetõ telephelyén külön be kell kábelezni az ADSL-hez csatlakozó PC-t és a telefont. A telepítést gyorsítandó találták ki a PC és modem gyártók az UDSL (Universal ADSL) amit az ITU-ban „ADSL lite”-nak neveznek - csökkentett funkcionalitású megoldást, mely egyrészrõl alacsonyabb bitsebességen mûködik (de nagyobb távolságon), másrészrõl nem biztosítja az analóg telefon szolgálatot a vonalon, csak ADSL-t. Így a szûrõt meg lehet spórolni az átviteli út mindkét végén, s egyszerûsödik a telepítés. Ez jó megoldásnak látszik a távközlésileg fejlett területeken, ahol egy háztartásban legalább két vonal van (Pl. USA, Belgium), s az egyiket zökkenõmentesen át lehet alakítani fix ADSL kapcsolattá. A tradícionális európai szolgáltatók piaci pozíciójuk és a szabályozás miatt nem tervezi rövidtávon az ADSL lite bevezetését, ezért véleményünk szerint a MATÁV-nak a szolgáltatás

indításakor a „hagyományos” ADSL technikának a bevezetését kell szorgalmaznia