Egészségügy | Masszázs » Masszázs-elmélet

BUDAPESTI GAZDASÁGI F ISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI F ISKOLAI KAR Az egészségügyi intézmények (kórházak) finanszírozásának bemutatása, és megvalósulása a Nagyatádi Városi Kórháznál Küls szakmai konzulens: Operatív konzulens: Melsin Valentin Dr. Doba László Kozári Richárd Számvitel szak Vállalkozási szakirány 2003 TARTALOMJEGYZÉK I. Az egészségügyi intézmények (kórházak) finanszírozási rendszerének bemutatása . 4 1. A magyar társadalombiztosítás története 6 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 7 2.1 Az Egészségbiztosítási alap bevételei 7 2.2 Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások 9 3. Az egészségügyi intézmények (kórházak) finanszírozási módja,rendszere . 10 3.1 Járóbeteg szakellátás finanszírozási rendjének bemutatása 11 3.2 A fekv beteg - szakellátás finanszírozása 11 3.21 Fekv beteg-szakellátás finanszírozás (aktív) 12 3.211 A

teljesítményfinanszírozás kialakulása 12 3.212 Hazai alkalmazás 12 3.213 Homogén betegségcsoportok, csoportjellemz k 13 3.214 Case-mix index 15 3.215 Finanszírozási kategóriák egy homogén betegségcsoporton belül 15 3.216 A HBCs alapú finanszírozás pozitív és negatív vonásai 17 3.22 Krónikus fekv beteg-szakellátás finanszírozás 20 3.3 Gondozók fix díja 21 4. A kettAs finanszírozás problémája 22 5. Egészségügyi intézmények és a faktoring 22 5.1 Beszállítói faktoring 23 5.2 OEP-faktoring 23 6. A közhasznú társaság mint gazdálkodási forma 25 6.1 Az átalakulás érdekeltjei 25 6.2 Az átalakulás folyamata 26 7. A finanszírozási rendszer továbbfejlAdésének várható lépései 28 7.1 Hatékonysági kényszer, intézeti önállóság 28 7.2 A lakosság egészségéért való felel sség 29 2 II. A Nagyatádi Városi Kórház és Rendel$intézet gazdálkodása 30 1. Nagyatád egészségügyi és szociális

rendszerének fejlAdése 30 1.2 A Kórház Rendel intézet bemutatása 30 1.21 A kórház által mFködtetett ágyak számának alakulása 31 1.22 Az intézmény szervezeti felépítése 32 1.23 A dolgozói létszám alakulása 32 2. Bevételek és kiadások alakulása a vizsgált intézménynél 32 2.1 Bevételek köre 32 2.2 Az OEP által folyósított bevételek 34 2.3 A teljesítmény arányos bevételek alakulása a Nagyatádi Városi Kórházban 35 2.31 Aktív fekv beteg-szakellátás finanszírozás 36 2.311 A finanszírozott fekv beteg súlyszámok 37 2.312 A case-mix index alakulása 39 2.34 Krónikus fekv beteg-szakellátás finanszírozás 40 2.4 A kórház kiadásai 42 3. A pótkódolók szerepe 44 4. Záró gondolatok 45 III. A kórház-finanszírozás irányzatai az Európai Unióban 47 1. Teljesítmény alapú finanszírozás az Európai Unióban 48 2. A kórházak függetlensége 48 3. Néhány Európai Uniós tagállam finanszírozási rendszerének

bemutatása . 49 3.1 Ausztria 49 3.2 Hollandia 50 3.3 Írország 52 3.4 Svédország 52 3.5 Olaszország 52 3.6 Németország 54 4. Összefoglalás 54 Mellékletek 1. számú melléklet: A kórház-finanszírozásban alkalmazott alapdíjak változása 2. számú melléklet: Az egészségügyi kiadások aránya a GDP-b l Irodalomjegyzék 3 I. Az egészségügyi intézmények (kórházak) finanszírozási rendszerének bemutatása Az egészségügyi gazdaságtan az egészségügyi vállalkozások érdekeltségi viszonyainak, költség és teljesítmény értékelésének, hatékonysági, termelékenységi, t kemegtérülési összefüggéseinek meghatározásával foglalkozó tudomány. A világ számos országában már önálló tudományként jelenik meg. Az egészségügy intézmények – súlyuknál fogva kiemelten a kórházak – helyzetét a rendszerváltás gazdasági vonatkozásai jelent sen érintették. A 80-as évek végén elindult egy „egészségügyi

finanszírozási reform” néven ismert folyamat, amelyik hosszú távra meghatározta, meghatározza az egészségügyi intézetek gazdasági környezetének alakulását. Ez a folyamat köszönhet annak az ösztönz változásnak, amelyek az egészségügyi vállalkozások környezetében a számtalan probléma, nehéz finanszírozási körülmények ellenére is megjelentek, er södnek. A kórházak életében az 1993 év az új finanszírozásra való áttérés jegyében telt el. A magyar egészségügyben a finanszírozási reformot megel z évtizedekben teljes körF, térítésmentes ellátás érvényesült. Az el z , költségvetésen alapuló bázisszemléletr l a teljesítményeket figyelembe vev új finanszírozásra való áttérés szükségessé teszi a kórházak bels gazdálkodásának átalakítását. Világszerte általánossá vált az egészségügyi rendszerek közgazdasági megközelítésF értékelése. Az egészségügyi reform a két széls ség, a

tervgazdaság és a teljes piaci mFködés közötti mozgást, útkeresést, áttérést jelentette. Mindkét rendszernek megvannak a sajátos jellemz i. A tervgazdaság jellemzAi: • alá – fölé rendeltség • hatalmi és pénzügyi függ ség • nincs teljesítményösztönzés Koordinátor (vezérl ) er források Ellátószervezet (pénz, stb.) 4 szolgáltatások Igénybevev k (lakosság) A piacgazdaság jellemzAi: • mellérendeltség • verseny • teljesítményösztönzés (mennyiségi és min ségi) szolgáltatások Ellátószervezetek (eladók) Igénybevev k (vásárlók) pénz Az egészségügyi piac számos olyan sajátossággal rendelkezik, amely különlegessé teszi a piacgazdaságon belül minden értelemben. Szoros kapcsolatban áll a biztosítási piaccal, ahol, fontos különbséget tenni az (üzleti) biztosítás és a társadalombiztosítás között. A társadalombiztosítás nem üzleti biztosítás, hanem szolidaritás alapú

kockázatközösség. Az egészségügyi piac és a biztosítási piac együttes rendszere az Egészségügyi rendszer. pénz (járulék) Egészségbiztosító (kockázatvisel ) pénz (ellátás finanszírozás) ellátás iránti igény Lakosság Ellátást végz k szolgáltatások 5 1. A magyar társadalombiztosítás története A magyar társadalombiztosítás több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII században is voltak a bányászok gyógyítását segít ispotályok, kórházak, ahol a betegségápolással foglalkozó szerzetesek gondozták a beteg bányászokat. Els ként 1224-ben Selmec városa építtetett kórházat a bányászok gyógyítására. A bányászok önsegélyez szervezeteket un. bányatársládákat hoztak létre Ez a munkaadó és a bányászai önkéntes elhatározásából létesült, amelyet önkormányzati alapon a bányászlegénység kezelt. Bevétele a tagok által vállalt járulékokból és a bányatulajdonos

hozzájárulásából tev dött össze. Minden bányász társládatag jogosult volt a segélyezésre. Magyarországon a legrégebbi önkéntes társuláson alapuló intézmény az 1846-ban alakult Budapesti Kereskedelmi Nyugdíj- és Betegápoló Egyesület. 1870-ben hozták létre az Általános Munkásbetegsegélyez hiányosságait figyelembe és Rokkant Pénztárat. 1907-ben a korábbi törvény véve az országgyFlés a balesetbiztosítás mellett a társadalombiztosítás mFködésének legfontosabb alapelveit is törvényben rögzítette. E törvényre építve jött létre az Országos Munkásbetegsegélyez és Balesetbiztosító Pénztár (Országos Pénztár) és annak helyi szervei, a munkásbiztosító pénztárak. 1928-ban került sor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) megszervezésére. A II. világháborút követ en a társadalombiztosítást államosították és a szociális biztonságért az állam vállalt garanciát. 1989 január

1-jével az országgyFlés döntése értelmében a társadalombiztosítás elkülönült az állami költségvetést l. Az Alap önálló, állami garanciát élvez pénzalapként kezdett mFködni, s a társadalombiztosítási ellátások, valamint a külön jogszabályok alapján járó TB által finanszírozott egyéb juttatások fedezetére szolgált. Társadalombiztosítási Alapot két részre osztotta: Egészségbiztosítási Nyugdíjbiztosítási Alapra. Irányításukat az alapok szerint szervez d Alapra és önkormányzatokra bízta. 1993-ban alakult meg az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, s ezzel megszFnt az országos Társadalombiztosítási F igazgatóság. A korábbi egységes szervezet kettévált, létrejött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási F igazgatóság (ONYF) és egyidejFleg megtörtént a területi szervek 6 szétválása is. Az Önkormányzatok 1998-ban

feloszlatásra kerültek, az alapok felügyeletét kormányrendelet alapján 1998-tól el ször a Miniszterelnöki Hivatal, majd 1999-t l 2001-ig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárára bízták. 2001-t l az egészségügyi miniszter felügyelete alá tartozik az Egészségbiztosítási Alap, melynek kezelését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár végzi. 2. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár A társadalombiztosítás központi hivatali szerve az egészségbiztosítási ágazat tekintetében, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az intézmény élén az egészségügyi miniszter által kinevezett egyszemélyi felel sséggel felruházott f igazgató áll és irányítja a mintegy négyezer f s apparátust. 2.1 Az Egészségbiztosítási alap bevételei Az Egészségbiztosítási Alap állami garanciával mFködik. F bevételi forrását a járulékokból származó bevételek jelentik, melyet 1999. óta az APEH szed be A járulékok

mértékét és megoszlását az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapok között az OrszággyFlés törvényben határozza meg. 7 1. sz táblázat A társadalombiztosítási befizetésekre vonatkozó szabályok Befizetési összetevA Fizetési szabály A bruttó fizetés 29%-a Munkáltató által fizetett jövedelemarányos járulék Munkavállaló által fizetett A bruttó jövedelem 3%-a jövedelemarányos járulék 4500Ft/hó/f Fix komponens (EHO) A 2. sz táblázat és az 1 sz ábra szemlélteti az egyes befizetési módok arányát a teljes egészségügy finanszírozáson belül. Mind az arányok, mind a pénzben kifejezett értékek fel vannak tüntetve az alábbi táblázatban. 2. sz táblázat Az egyes befizetési módok aránya az összes bevételen belül 1999-ben Személyi jövedelem adó ÁFA Fogyasztási és jövedéki adók Hálapénz Lakossági gyógyszer kiadás Egyéb magán kifizetések Egyéni Tbi hozzájárulás Munkáltatói Tbi

hozzájárulás Az egészségbiztosítási járulék fix komponense Összesen 8 Mrd Ft 50 82 40 30 70 15 26 298 123 % 7% 11% 5% 4% 10% 2% 8% 36% 17% 734 100% Az arányokat a következ ábrával lehet mégjobban szemléltetni: 1. sz ábra Hálapénz 4% Gyógyszer co-pay 10% Magán 2% FOGY/jöv adó 5% Egyéni TB 8% ÁFA 11% SZJA 7% Munkáltatói TB 36% EHO 17% Összefoglalásként elmondható, hogy az egészségügy finanszírozása 23,4%-ban a központi költségvetésb l (SZJA, ÁFA, fogyasztási adók), 61%-a egészségbiztosítási járulékból, míg 15,5%-a közvetlen kifizetésekb l (úgymint lakossági gyógyszer kiadás, hálapénz és más egészségügyi szolgáltatásokra fizetett egyéb kiadások) történt meg az 1999-es évben. 2.2 Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások Az OEP feladata, hogy az egészségbiztosítás és az egészségpolitika céljait finanszírozási eszközökkel segítse. Az OEP természetbeni és pénzbeli

ellátásokat nyújt a biztosítottaknak 9 A természetbeni ellátások tartalmazzák a térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokat, mint a megel zés célú vizsgálatok, az egészségügyi alapellátás, fekv beteg ellátás, járóbeteg ellátás. Szintén a természetbeni ellátások köréhez tartoznak az ártámogatások, így a gyógyszerártámogatás, a gyógyászati segédeszközök ártámogatása, az útiköltség térítés és egyéb, méltányossági alapon történ támogatás. Az OEP által nyújtott pénzbeli ellátások a táppénz, gyermekgondozási díj, a baleseti ellátások (például baleseti táppénz, baleseti járadék). Az OEP szerz déses kapcsolatban áll az egészségügyi szolgáltatókkal. Az egészségügyi intézmények beruházási- és fejlesztési költségei nem az Egészségügyi Alap költségvetését terhelik, ezeket az intézmények tulajdonosai (helyi önkormányzatok, egyetemek, vagy az országos intézetek esetében az

állam) fedezik. 3. Az egészségügyi intézmények (kórházak) finanszírozási módja,rendszere A szolgáltató intézet (kórház) finanszírozási szerz dést köt az OEP-pel. A szolgáltató az általa ellátott betegekr l, illetve a nyújtott ellátásokról az elszámoláshoz el írt nyilvántartásokat vezeti. A szolgáltató az általa nyújtott, a finanszírozás alapjául szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról, a jelentést az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja (a továbbiakban: GYÓGYINFOK) részére megküldi. A jelentések megküldésének határideje a tárgyhónapot követ hónap 5., illetve 10 napja A GYÓGYINFOK ellen rzi a hozzá eljuttatott teljesítmény adatokat, majd továbbküldi az OEP felé. A talált hibákat un hibalistán visszaküldik a szolgáltatóknak Az OEP így 3 hónapos csúszással fizeti ki a teljesítményeket. Az egészségügyi intézmények (kórház) finanszírozása kapcsán a

következ finanszírozási eseteket kell megkülönböztetni: • járóbeteg szakellátás finanszírozás • fekv beteg szakellátás finanszírozás (aktív) • fekv beteg finanszírozás (krónikus) • gondozók fix díjas finanszírozása 10 3.1 Járóbeteg szakellátás finanszírozási rendjének bemutatása A járóbeteg finanszírozás rendje, a betegek részére nyújtott szolgáltatások tételes elszámolásán alapuló tevékenység-finanszírozás. Ennek alapja a német nyelvterületen elterjedt, ún. német pontrendszer, amelyben a leggyakoribb orvosi tevékenységeknek meghatározott pontértékük van. Ennek keretében pontszámok fejezik ki a költségigényességet, amely a szolgáltatások térítési díjainak alapja. E pontrendszer mögött alapvet en tevékenység-finanszírozás húzódik meg, mely lehet szinonimája a tevékenységek eredményét is számbavev teljesítmény-finanszírozásnak. Teljesítményként az adott rendelésen

elvégzett és lejelentett beavatkozásokhoz rendelt pontszámokat lehet elszámolni. Az Egészségbiztosítási Alap zárt kasszában egy meghatározott éves összeg áll rendelkezésre a járóbeteg szakellátás finanszírozására, melyet 1/12-ed részre (havi kassza) osztanak. Egy pont forintértéke havonta állandó, intézményt l független tényez , melyet rendelettel határoznak meg. (változásának alakulását az 1sz melléklet tartalmazza) A laborkasszához tartozó pont forintértéke, az adott hónap folyamán országosan teljesített pontszám függvénye, azaz a kasszában rendelkezésre álló összeg és az adott hónapban mért országos teljesítménynek hányadosa. Értéke havonta változó Amennyiben a havi teljesítmények országosan emelkednek, akkor 1 pont forintértéke csökken., ellenkez esetben n . Erre azért van szükség, mert ezzel a módszerrel lehet a rendelkezésre álló összeg túllépése nélkül díjazni a változó teljesítményeket.

Az intézmény adott havi teljesítményének a díja az országos pontérték és az intézmény által teljesített szorzata. (változásának alakulását az 1. sz melléklet tartalmazza) 3.2 A fekvAbeteg - szakellátás finanszírozása Fekv beteg-szakellátás klinikán, kórházban, szanatóriumban, szakápolási intézményben, valamint fekv beteg-ellátást nyújtó országos intézetben (a továb