Tartalmi kivonat
Általános fejlődéstan Összeállította: Kozsurek Márk A gaméták • meiozis eredményeképpen jönnek létre • az anyai, illetve apai génanyagot tartalmazzák • egyesülésükkel új élet indul fejlődésnek Az oocyta scanning-elektronmikroszkópos képe. Megfigyelhetők a folliculus-sejtek (corona radiata) és a zona pellucida szabálytalan hálózatos szerkezete. Az első hét: A megtermékenyítést követően a barázdálódó pete az uterusba vándorol, és elkezdődik a beágyazódás folyamata. 1. Az ovuláció A ciklus 14. napján következik be Ekkorra a petesejt túl jut a meiózis első főfázisán, és megjelenik az első sarki sejt. 2. A megtermékenyítés (fertilisatio) A tuba uterina ampulláris szakaszán találkoznak az ivarsejtek. A behatoló spermium hatására a petesejtben lezajlik a meiózis második főszakasza, megjelenik a második sarki test. 3. A barázdálódás (segmentatio) A zigóta osztódni kezd, s a méh
ürege felé vándorol. Az uterus üregébe blastocysta stádiumban érkezik meg az 5. napon A második hét: Elkülönülnek a hypoblastok és epiblastok: kialakul a kétrétegű embryopajzs. Létrejön az amnionüreg és a primitív szikzacskó, valamint az extraembryonalis celoma. Véget ér a beágyazódás folyamata. Blastocysta (blastula) Elkülönülnek az embryoblastok és a trophoblastok. Az embryocsomó blastocele felé tekintő felszínén megjelennek az elsődleges endoderma lapos sejtjei. A blastocysta az embryocsomónak megfelelő oldalával a méhnyálkahártyába kezd süllyedni. Elkülönülnek a cytotrophoblastok és a syncytiotrophoblastok Az embryocsomó sejtjeinek elfolyósodásával létrejön az amnionüreg, melyet az amnionfolyadék (liquor amnii) tölt ki. A kétrétegűvé váló embryopajzsot az epiblastok (ectoderma) és a hypoblastok (endoderma) alkotják. A hypoblastok a blastocysta üregéből elkülönítik a primitív szikhólyagot.
A trophoblastrétegről leválló sejtek kialakítják az extraembryonalis mesodermát. A syncytiotrophoblastok területén megjelennek az anyai vérrel telt lacunák. Az extraembryonalis mesoderma kezdetben összefüggő állományában üregek jelennek meg, melyek lassan összefolynak, kialakítva ezáltal az extraembryonalis coelomát. Elkülönül a somatopleura és a splanchnopleura, valamint a chorion. Az elsődleges szikhólyag elkezd lefűződni. A primitív (elsődleges) szikhólyag lefűződése befejeződik, és átadja helyét a secunder szikhólyagnak. Az implantatio végére a méhnyálkahártya összezárul a beágyazódott pete felett. A második hét összefoglalása képekben A harmadik hét: Kialakul az embryo harmadik rétege, az intraembryonalis mesoderma. Megkezdődik a csíralemezek differenciálódása. Kialakul a szikkeringés Az ectoderma sejtjei gyorsan szaporodnak, előröl hátra és
kívülről befelé mozognak. A középvonalban feltorlódó sejtek a mélybe buknak, az ektoderma és az endoderma közé kerülnek. Kialakul a primitív csík, és megjelenik a Hensen-csomó A mélybe vádorló sejtek kialakítják az embryo harmadik, középső lemezét, az intraemryonalis mesodermát. Két területen azonban az ectoderma és endoderma továbbra is közvetlenül fekszik össze (azaz két helyen az embryopajzs továbbra is kétrétegű marad): A – membrana buccopharingea, B - cloacamembran A chorda dorsalis kialakulása A primitív csík elején az ectoderma bemélyed, kialakítva az ősgödröt. Az ectodermalis sejtek a mélybe és előrefelé nyomulva alakítják ki a chorda dorsalist, mely kezdetben üreges, és vak tasakként a blastoporusnak (Hensen-csomó) megfelelően végződik. A blastoporus az embryo hosszirányú növekedésével párhuzamosan hátrafelé vándorol, ezáltal a chorda dorsalis mind hosszabb lesz, és az intraembryonalis
mesodermának mintegy a tengelyét alkotja. A csíralemezek differenciálódása I. Neurulatio, azaz az idegrendszer telepének elkülönülése az ectodermától. Az ectoderma a chorda dorsalis indukciós hatására cipőkanálszerűen megvastagszik, majd közepén hosszanti vályúban besüpped. A velőlemez két széle velősánc formájában egyre jobban kiemelkedik. A velőlemez egy könyv becsukásához hasonlóan velőcsővé záródik, ezzel egyidőben a mélybe süllyed. Fölötte az ectoderma ismét összezáródik. A záródási vonalból kimaradó ectodermalis sejtek szintén a mélybe süllyednek, és az idegtelep két oldalán dorsalisan a dúclécet képezik. A velőcső záródása a 21. napon kezdődik meg és a 25 napig tart A folyamat az 5 ősszelvény magasságától előre és hátrafelé terjed. A velőcső első, illetve hátsó nyílását neuroporus anteriornak és posteriornak nevezzük. A csíralemezek differenciálódása II. Az
intraembryonalis mesoderma fejlődése, azaz a somiták, a gononephrotom és az oldallemezek elkülönülése. Ebből a stádiumból indulva követjük nyomon az intraembryonalis mesoderma differenciálódását. Kék színnel jelölve a középső csíralemez: középen látható a chorda dorsalis, két oldalán a mesoderma még egységes állománya figyelhető meg. a) A középső csíralemez medialis része őscsigolyává, somitává alakul. b) Tőle lateralisan egy kisebb sejtcsoport alkotja a gononephrotomot. c) Az intraembrionalis mesoderma legnagyobb részét az oldallemezek teszik ki (somatopleura és splanchnopleura). A képen jól látható, hogy a somiták a test teljes hosszában szelvényeződnek, a gononephrotom cranialisan még szelvényezett, de caudalisan a sejtek már összefüggő sejtoszlopot alkotnak, míg az oldallemezek mindvégig összefüggő struktúrát alkotnak. a) Az ősszelvények (somiták) A 21. naptól a 30 napig 42-44 somita alakul
ki az intraembryonalis mesoderma legmedialisabb részéből. Az ősszelvényben kialakuló üreget myocelnek nevezzük velőcső ectoderma 1. cutislemez myocel 1. 2. somita a hát bőrének kötőszöveti elemei 2. myotom a törzs izomzatának nagy része 3. 3. sclerotom endoderma a későbbi csigolyák telepei chorda dorsalis b) A gononephrotom a kiválasztó és nemi szervek egy részének hámja c) Az oldallemezek Az intraembryonalis mesoderma két oldallemeze fogja közre az intraembryonalis coeloma üregét, mely a nyílnak megfelelően az embryo oldalsó részénél összefügg az extraembryonalis coelomával. A csíralemezek differenciálódása III. Az endoderma fejlődésének korai szakasza, az allantois kialakulása. A szikkeringés kialakulása A negyedik hét: A lefűződéssel elkezd kialakulni az embryo végleges formája. A placenta Egy boldog utód