Egészségügy | Anatómia » Funkcionális anatómia előadásjegyzet, 1999

Adatlap

Év, oldalszám:1999, 58 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1039
Feltöltve:2007. július 26
Méret:288 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

BME - SOTE - ÁOTE ORVOSBIOLÓGIAI MÉRNÖKKÉPZÉS FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA Előadási és gyakorlati vázlatok Készítették: Dr. Simon László egyetemi adjunktus Dr. Gerber Gábor egyetemi adjunktus Dr. Ember Zsolt egyetemi gyakornok Semmelweis Orvostudományi Egyetem I.sz Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet igazgató: Dr Réthelyi Miklós egyetemi tanár Állatorvostudományi Egyetem Anatómiai és Szövettani Tanszék igazgató: Dr. Hajós Ferenc egyetemi tanár 1999. 1. hét 1 előadás Bevezetés, Tájékozódási rendszer, Általános csonttan 1. Az orvosbiológiai mérnökképzést alapozó funkcionális anatómia kiegészítői; a fejlődéstan és szövettan, és határterületei; a bionika, ergonómia, munkaélettan, a megelőző orvoslás, patológia, diagnosztika, gyógyító eszközök és eljárások, valamint a rehabilitáció. 2. A testtájak, fősíkok, irányok és rétegek általános rendszere, vetületek, klinikai vonatkozások. 3.0

Általános csonttan: 3.1 A csontok anyagi összetétele és mikroszkópos szerkezete, szövettani technikák csontszövetre. 3.2 A csontok kifejlődése és növekedése (ld. 2hét 2ea) 3.3 A csontváz áttekintése, tapintható pontok. 3.40 A hosszú csöves csontok általános felépítése; .1 Végdarabok és középrész. (epifízis, diafízis) .2 Kéreg, szivacsos állomány (kortex, diploe). (az erővonalas szerkezet szerepe, átépülés). .3 Velőüreg, csontvelőnyerés átültetéshez. .4 Izfelszínek és izom/szalag eredési/tapadási helyek. Az igénybevétellel arányos képletek 3.5 A csigolyák és a rövid csontok általános felépítése. 3.6 A lapos csontok szivacsos és szivacsos réteg nélküli 1 előfordulásai (pl. szegycsont, ill a rostacsont lamina orbitalisa) 3.70 Az agykoponya felépítése, koponyaárkok koponyaalap, 1 mechanikai szerkezete, ideg-, ér-csatornák. 2 A dobüreg (középfül) és a 3 A csontos labirintus (belső

fül). 3.80 Az arckoponya áttekintése 1 Az orrüreg és -melléküregek, összeköttetéseik. 2 Az arcüreg és a homloküreg, - öblítés. 3 Az ék/szájpadcsonti árok és összeköttetései. 3.9 A csontok röntgenképe, törések, rögzítésük és gyógyulásuk. Csontnyújtás Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: ad 1- előadás és konzultációk. ad 2 3. Fejezet: Az emberről általában ad 3.0-39 - 4 Fejezet: Csontvázrendszer 4.0 Részletes csonttan: Az egyes csontok fenti szempontok szerinti leírása. Vizsgatételek: A csontok makroszkópiája és osztályozása. Csontszövet, csonképződés, törések gyógyulása. A koponya felépítése, koponyacsontok. Az elülső koponyaárok. A középső koponyaárok. A hátsó koponyaárok. Az arckoponya, orrüreg, -melléküregek, szemüreg. . és - az izületre vonatkozó kérdések részeként az izületet alkotó csontok (az izületi felszinek geometriája, orientációja, és tengelye(i)). 2 1. hét, 2 előadás

1. FEJLŐDÉSTAN (EMBRYOLOGIA) Megtermékenyített petesejt → Soksejtű kifejlett szervezet Sejtosztódások → sejtek munkamegosztása soksejtű geometriai alakzatok (lemez, cső, gömb, hálózat) ↓ Szervtelepek ↓ Szervek 1.1 A folyamat ismerete a kész szervek anatómiájának és fejlődési rendellenességeinek megértését segíti. 2. IVARSEJTEK 2.1 Petesejt: nagy méret, 1 db/ 28 nap, aktív mozgás 0; a citoplazma szikanyagot tartalmaz (tartalék tápanyag 4-5 napra, amíg a megtermékenyített petesejt (zygota) a méhfalba beágyazódik; vastag sejtfal 2.2 Spermium: kis méret, sok (30-100 M/ml), aktív mozgás ostorral; hőérzékenység; állandó termelődés 2.21 1/2 kromoszómakészlet mindkét ivarsejtben (2×23) kromoszóma: igen nagy sűrűségű genetikus adathordozó 3. MEGTERMÉKENYÍTÉS 3.1 ivarsejtek rendez vous-ja, spermiumok vetélkedése 3.2 Problémák: elegendő számú spermium, megterm időpontja, helye (petevezető tágult része), a hely

megközelítése, bejutás a vastag falú petesejtbe (csak 1 spermium), a fal lebontásában segít a hyase enzim férfi meddőség, naptár módszer, méhen kívüli terhesség, fogamzásgátlás 4. 1.hét 2. hét 3. hét megtermékenyített petesejt (zygota): osztódik barázdálódás SZEDERCSÍRA (16 ükunoka sejt) ↓ HÓLYAGCSÍRA (belső sejthalmaz ↓ vándorol beágyazódás a méhfalba + a beágyazódást végző sejtek (trophoblastok) ectoderma + amnion entoderma + szikhólyag (2 rétegű embryo) + magzatburkok ↓ 3 rétegű embryo kialakulása (egy középvonalbeli sejtszaporulat, a primirtív csík 3 sejtjei szétáramlanak a 2 csíralemez közé) gerinchúr kialakulása mesoderma (3. csíralemez) 3. hét 4.1 idegrendszer fejlődése: ectoderma → velőlemez → velőcső (kp idr) →dúcléc (perif. idr) 4.2 mesoderma tagozódása: középső részből őscsigolyák → gerinc, törzsizmok közti és széli részek szelvényezetlenek maradnak 4.22

mesoderma-mentes részek a gerinchúr előtti és a primitív csík mögötti területek, itt az ento- és ectoderma 2 rétegű membránokat alkot 4.3 kezdetleges keringés megindulása: szikzacskó vérszigeteiből erek, vérsejtek a páros szívcső az első működő szerv magzatbolyhok: anyai és magzati vér közti anyagtranszport megindul, később kialakul a méhlepény (placenta) 5. 4.-8hét a csíralemezek differenciálódása 5.1 entoderma → tápcsatorna és mirigyei, légzőrendszer,pajzsmirigy, mandulák 5.2 mesoderma → kötőszövet, izom, csont, porc, szív, erek, vese, belső nemi szervek, mellhártya, hashártya 5.3 ectoderma → bőr és származékai, fogzománc, szemlencse, agy, gerincvelő, perifériás idegrendszer IDŐRENDI TÁBLÁZAT velőcső záródása szív verni kezd; végtagkezdemények a szemfejlődés kezdetei arcfejlődés: elemi szájüreg körül fúzionáló ún. arcnyúlványok (zavara pl. a nyúlajk) 8. minden külső, belső képlet, szerv

kezdeménye jelen van 9. magzati periódus kezdete (9-38.hét) 10. elkülöníthető külső nemi szervek (a 12. héttől ultrahanggal is) 20. haj megjelenése 22. a magzat elvileg életképes 24. szemnyitás 38. születés (a klinikai gyakorlatban az utolsó mensestől számítják a terhesség idejét, tehát + 2 hét, azaz 40 hét = 280 nap 7. Magzati diagnosztika 7.1 magzatvíz mintavétel (amniocentesis), alfa-foetoprotein szintjének meghatározása (emelkedett conc. gerinc- és kp idr-i rendellenességre utal 7.2 ultrahang;73 chorionboholy mintavétel: kromoszómavizsgálat Vizsgatételek: FEJLŐDÉSTAN 1. Ivarsejtek funkcionális anatómiája; Kromoszomák 2. Megtermékenyítés és barázdálódás 3. Hólyagcsíra; 2 rétegű embryo; Beágyazódás 6. 3.hét 4. 5. 6. 4 4. A középső csíralemez kialakulása és tagozódása 5. A csíralemezek fontosabb származékai 6. Lefűződés, Magzatburkok, Köldökzsinór, Méhlepény 7. Az egyedfejlődés embryonális és

magzati szakasza 8. Ikerképződés; Magzati diagnosztika 5 Általános izülettan, 2. hét 1előadás Csontok közötti összeköttetések Hármas alapfunkció: összefűzés <--> mozgékonyság, térhatárolás (érzékeny képletek védelme). 1. Folyamatos összeköttetések: 1.1 Kötőszövetes kapcsolatok .1 Egyszerű - pl síp/szárkapocscsont alsó kapcs .2 Beékelődés - pl fogak/fogmeder .3 Varrat: .1 fogazott varrat - pl a koponyatető varratai .2 sima (!) tk illeszkedés - pl az arckoponyán .3 pikkelyes v - pl halántékcsont/falcsont 1.2 Porcos csontösszeköttetések: .1 üvegporcos .1 maradandó- pl a koponyaalap réseiben .2 elcsontosodó - ék/nyakszirtcsonti (hossznöv porckorong!) .2 rostos porc összekött -pl csigolyaközti porckorong .3 szimfízis - átmenet az izületek felé (jelzett ízületi rés) 1.3 Csontos összeköttetés (csontok között!) .1 Porcosan előképzett összeköttetés csontos záródása - pl. csípőcsont, halántékcsont .2

Kötőszövetes összeköttetés csontos záródása - pl. A koponyatető csontjai (homlokcs pikkely) 2. Megszakított összeköttetések – a tulajdonképpeni IZÜLETEK: 2.0 Az izület önálló alaktani/működési (patológiai, stb) egység; szerv Az izületi betegségek a leggyakoribb "népbetegség". 2.1 Az izületek összetevői: .1 Izületi felszínek, üvegporc: izfej, izületi vápa .2 Tok (burzák), tokvisszahúzó izmok .3 Szalagok (oldalszalag, pányva, szalag-lemez 6 .4 Rostporcos korongok; diszkusz, meniszkusz .5 Mélyítő gyűrűk - váll ill csípőizület .6 Izületi folyadék 2.1 Geometriai-működési osztályozás: Izfelszini geometria > tengelyek > mozgások < korlátok .1 Egytengelyű izületek – hengerfelszín, ill trochlea .1 Haránttengelyű - csuklóizület - pl ujjpercek .2 Hosszanti tengelyű - forgóizület – pl orsó/singcsont közöttiek .2 Kéttengelyű izületek; .1 Tojásfelsz (forgási ellipszoid) - pl a csukló !!! .2

Nyeregfelszín - pl az első kéztő/középcs az oppozíció jelentösége a törzsfejlődéstől a helyreállító sebészetig ! .3 Gömbfelszínrészlet - Soktengelyű vagy szabad izületek Veleszületett csípőficam, megelőzés, gyógyítás Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: 4. fejezet; Csontvázrendszer, megfelelő pontjai Vizsgatételek: M 10 Az izületek alkotórészei. M 11.Az izületek mechanikája és osztályozása M 13 Az állkapocsizület (és a rá ható izmok). M 14 A vállizület (és a rá ható izmok). M 15 A könyökizület (és a rá ható izmok). M 16 A csuklóizület (és a rá ható izmok). M 17 A kéz izületei (és izmai). M 18 A csípőizület (és a rá ható izmok). M 19 A térdizület (és a rá ható izmok). M 20 A bokaizület (és a rá ható izmok). M 21 A mellkas egészben (a rekeszizom). 7 Csontosodás 2. hét 2 előadás A csontosodás (ossificatio), csontátépülés az egész élet során aktív folyamat mely meghatározza a csontok

méretét, alakját és a csontszövet mennyiségét eloszlását a csontvázban. 1. A csontosodás főmechanizmusai: elsődleges: erek körüli mesechymális sejtekből közvetlen csontképződés Ez a fajta csontosodás csak ott figyelhető meg, ahol szoros illetve pontos illeszkedés van a növekvő, vagy gyógyuló csontfelszinek között. másodlagos: a csont előzőleg kifejlődött rostos vagy porcos telep átépülése révén keletkezik 2. A másodlagos csontosodás fajtái: kötőszöveti (desmogen) porcos (chondrogen) 2.1 A kötőszövetes csontosodás fázisai, sejtjei (pl. koponyacsontok kialakulása) mesenchymalis sejtek, osteoblast, osteocyta, osteoclast 2.2 A porcos csontosodás fázisai, sejtjei (pl. végtagcsontok kialakulása porcos modellből) porchártyából induló (perichondralis) szakasz elsődleges csontosodási központ proliferáció zónája degeneráció zónája mesenchymalis invasió zónája másodlagos csontosodási központ végdarab-porclemez

(epiphysis-porclemez) hosszirányú növekedés 3. Csonthártyából induló (periostalis) csontosodás csontok vastagodása, gyógyulása A csonthártya nélkülözhetetlen az eltört csontok gyógyulásánál. Az ebben lévő kisebb erek mesenchymasejtjeiből differenciálódnak az osteoblastok. 8 4. Csontregeneráció lépései vérömleny (haematoma) csontheg (callus), kötőszöveti rostokból a kötőszövet csontá alakulása átépülés 5. Gyakorlati vonatkozások: törések ellátása implantológia Mindkét esetben lényeges követelmény a felszinek szoros illeszkedése, hogy a lehetőségekhez mérten optimális feltételeket teremtsünk az elsődleges csontosodáshoz. Vizsgatételek: Csontszövet, Csontképződés, Törések gyógyulása 9 3. hét 1 előadás Általános izomtan 1 A símaizom, harántcsíkos izom és szívizom mikroszkópos szerkezete, általános tulajdonságai, előfordulása. 2 A vázizomzat - eredés, has, tapadás (húsos/lemezes/inas

eredés és tapadás). 2.1 Az orsó és pántalakú izmok forma- és funkció-változatai. 1. többfejű, kéthasú, megszakításos, megtört formák 2. Tollazott szerkezet és funkcionális jelentősége .3 Az izmok kötőszövetes burkai, izomrekeszek .4 Izomtömlők (burzák) és ínhüvelyek 2.2 Lapos izmok (rekesz, hasfal, bőrizmok) 3. Néhány mechanikai alapszabály: 3.1 Mozgás <-> helyváltoztatás: .1 "Nyilt lánc" - pl szabad végtagon ("mozdulat") A "súlytalanságban" végzett mozgás. .2 "Zárt lánc" - pljárás, függeszkedés, (mozdulat <--> helyváltoztatás) 3.2 Egy/több izület átugrása (pl rágó-, combizmok, ujjhajlító izmok). 3.3 Együttható - szinergéta <-> ellentétes - antagonista izomcsoportok, ill ezek átrendeződése. Antigravitációs izmok. " Élettani" és "anatómiai" flexor/extensor funkció 3.4 Összehúzódás - tartás (izometria) - lassu kiengedés 3.5 A

hatásvonal és -tengely változó viszonya, erőkarok 3.6 Párhuzamos, egyszeresen és kétszeresen tollazott izmok összehúzódásának hossza <-> ereje. 3.7 Aktiv és passziv izometriás feszülésgörbe 3.8 Izotóniás igénybevétel 3.9 Külső és belső munkavégzés 10 Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: 5. fej Az izomrendszer Vizsgatételek: M 11 Izomszövetek. A vázizmok felépítése, formaváltozatok. M 12 (Az állkapocsizület és ) a rágóizmok. M 13 (A vállizület és ) a rá ható izmok. M 14 (A könyökizület és) a rá ható izmok. M 15 (A csuklóizület és ) a rá ható izmok. M 16 (A kéz izületei és izmai. M 17 (A csípőizület és) a rá ható izmok. M 18 (A térdizület és) a rá ható izmok. M 19 (A bokaizület és) a rá ható izmok. M 20 (A mellkas egészben,) a rekeszizom, a légzőmozgások mechanikája. M 21 A medence szerkezete. 11 3. hét, 2 előadás HASIZMOK, REKESZIZOM, MEDENCEFENÉK IZMAI 1. Hasfal orvosi

jelentősége: megtekintés, tapintás fizikális vizsgálatkor, hasi ultrahang vizsgálat, hasi sebészet műtéti behatolásai, a hasfal izmai számos életműködésben vesznek részt (hasprés szüléskor,székletürítéskor, kóros összehúzódás, izomvédekezés hasi gyulladások esetén), a hasfal veleszületett gyenge pontjain sérvek keletkezhetnek 1.1 A hasfal rétegei: 1. bőr, bőr alatti kötőszövet 2. hasizmok, inas lemezek 3. haránt izompólya, hashártya fali lemeze 1.2 Hasizmok: 1.21 széles hasizmok: 1.211- külső ferde hasizom 1.212- belső ferde hasizom 1.213- haránt hasizom 1.22 a külső ferde hasizom inas lemeze és a haránt hasizmot belülről borító izompólya ferde vonalban találkoznak (a csipőcsont felső-elülső tövise és a szeméremcsont érdessége között): ez a találkozási vonal a lágyékszalag 1.23 egyenes hasizom: páros, rövidebb izmos szelvényekből álló köteg, mely a szegycsont alsó részéről és az V.-VII bordaporcokról

ered, a szeméremcsontok találkozásánál és azok felső szárán tapad; az egyenes hasizom borítéka az ún. rectus hüvely, melyet a három széles hasizom inas lemezei (bőnyéi) hoznak létre az egyenes izmok előtt és mögött elhaladva, majd az elülső hasfal középvonalában összefonódva: ezen összefonódás a linea alba, bőrrel fedett kerek nyílása a köldökgyűrű 1.24 A hasizmok funkciói: - törzs mozgatása előre és oldalra - hasűri szervek védelme, helyben tartása - együttes összehúzódásuk a hasprés, eredményeképpen emelkedik a hasüregi nyomás (szülés kitolási szakasza, székletürítés, hányás, köhögés) 1.3 Sérvcsatornák: a hasfal veleszületett (vagy hasi műtétek után szerzett ) gyenge pontjai, melyeken át a hasüreg tartalma (hashártya, belek) a bőr alá sérv formájában előboltosulhat 1.31-lágyékcsatorna: a lágyékszalag felett húzodó, a hasfal rétegeit lateral felől medial felé átfúró csatorna; tartalma

férfiakban az ondózsinór, nőkben a kerek méhszalag; a csatorna külső (bőr alatti) nyílása a szeméremcsont érdessége mellett található 1.32-combcsatorna: a lágyékszalag alatt, a comb nagy ereitől medialisan vezet a comb bőre alá; rendes körülmények között fontosabb képleteket nem tartalmaz, a csatorna falai egymással összefekszenek 12 2. Rekesz (diaphragma): 2.1 izmos-inas kettős kupola a mellüreg és a hasüreg között; fontos légző izom 2.2 Részei: szegycsonti, bordai, ágyéki eredések (izomrostokkal) központi rész: izomrostmentes, rajta fekszik a szív 2.3 Nyílásai: fontos erek (aorta, alsó üres véna), idegek (sympathicus fonat) és a nyelőcső átlépésére 2.4 Működés: belégzéskor az izomrostok összehúzódását követően a két rekeszkupola ellapul, ezáltal a mellüreg térfogata nő, nyomása csökken Hasi légzés: főleg a rekesz múködik (férfiakban) Mellkasi légzés: rugalmasabb mellkasnál a bordaközi izmok

működése is számottevő (nők, gyermekek) 3. A medencefenék izmai 3.1 3 izomréteg egymás alatt, melyek lezárják a csontos medence kimenetét, átengedve fontos képleteket (végbél, hüvely, húgycső) 3.2 a 3 réteg fentről lefelé: 3.21-végbélemelő izom és pólyái: a medencecsont számos pontjáról és a keresztcsontról eredő lapos izom, rostjai ferdén lefelé, medial felé a végbél és a hüvely felé sugároznak 3.22-mély haránt gátizom: az ülőcsontok szárai, a szeméremcsontok alsó szárai között kifeszülő izomlemez 3.23-felületes gátizmok: 3 pár vékony orsószerű izom, melyek 1-1 háromszöget alkotva a külső nemi szervek régiójában találhatók bőr alatt; nőknél az egyik pár a nagyajkak szövetei alatt található 3.3 a medencefenék izmai és egyéb lágyrészei teszik lehetővé a medencekimenet és üreg nagyfokú tágulékonyságát (szülőcsatorna kialakulása) a medencekimenetet, lágyrészeivel együtt gátnak hívjuk

(szűkebb értelemben a hüvelyt a végbéltől elválasztó, befelé ék alakban keskenyedő ék alakú részletét; szülés során ezt rutinszerűen átmetszik a hüvely felől az esetleges lágyrészkárosodás megelőzésére (gátmetszés) Vizsgatételek: MOZGÁSRENDSZER 21. A mellkas egészben, Rekeszizom 22. A széles hasizmok 23. Az egyenes hasizom és a rectus-hüvely 24. Sérvcsatornák 25. A medencefenék izomzata 13 4.hét1-2 előadás A szív funkcionális anatómiája. 1, A kis- és nagyvérkör, valamint a nyirokkeringés áttekintése. A szív pumpafunkciója 2, A szív falszerkezete: belhártya (endocardium), izomfal (myocardium), epicardium (a szívburok belső lemeze). A pitvari és kamrai szeptumok fejlődése. A szívburok fejlődése és színuszai. 3, A szív kötőszövetes váza Annulus fibrosus, anatómiai és funkcionális jelentősége. 4, A jobb szívfél funkciós anatómiája: a, a vénás beömlés - Vena cava sup./inf b, a jobb pitvar. Fossa

ovalis c, a jobb pitvar-kamrai szájadék (trikuszpidális billentyű) morfológiája. d, A szemölcsizmok funkciós anatómiája. e, jobb kamra, Crista supramarginalis. f, infundibulum, módosult határok az első felszínen. g, A jobb arteriás szájadék (a zsebes billentyűk funkciós anatómiája). h, A truncus pulmonalis és a tüdőkapuk. 5, A bal szívfél funkciós anatómiája: a, a tüdővénák beömlése (a szívátültetés szabása). b, a bal pitvar. Vizsgálata a nyelőcső felől c, a bal pitvarkamrai szájadék; a bikuszpidalis billentyű elhelyezkedése, szemölzsizmai. d, A bal kamra, be- és kiáramlási pályák. e, A bal artériás szájadék zsebes billentyűi. f, Az arteria coronariák szájadékai. 14 g, A felszálló/leszálló aorta, az aortaív. h, A Ductus Botalli persistens. Fallot-tetralógia i, a kamrasövény és fejlődése. j, a septum aorticopulmonale fejlődése. k, gyakori fejlődési rendellenességek és billentyűhibák. 6, A szívciklus. A

szív pumpafunkciója A két vérkör perifériás ellenállása és nyomásviszonyai. Szívelégtelenség, szívterhelési próbák. 7, A szív ingerkeltő és -vezető rendszere. a, A színusz csomó, színusz-ritmus. b, A pitvar-kamrai csomó, pitvarlebegés. c, A His-köteg átbujása a kötőszövetes vázon. d, A Tawara-szárak és a Septum membranaceum. e, A Purkinje-rostok, Trabecula septomarginalis. f, A Wolf-Parkinson-White szindróma. g, A ritmuskeltő és ingervezető rendszer hierarchikus szereződése. h, Arrhythmia absoluta. i, A pészmékerbeültetés. 8, A szív beidegzése a, idegi és hormonális szimpatikus hatások. b, paraszimpatikus hatások, szinkope. c, ritmuszavarok, kardioverzió és újraélesztés. 9, A szív erei. a, a koszorúserek (aa. coronariae) b, Szívinfarktus, -katéterezés, bypass-műtét. c, A szív vénái, sinus coronarius. 15 d, A szíverek állapotának vizsgálata. 10, A szívburok fejlődése és kiterjedése, szinuszok. A

páncélszív, szívburki folyadékgyülem. 11, A szív elhelyezkedésének és méretének vizsgálata: a, Az elhelyezkedés anatómiai leírása. b, A szívhatárok megállapítása kopogtatással. c, "Sportszív, zsírszív, ökörszív". d, A tüdő takarása, tompulatok. e, a Szív Röntgen-vetülete, szívöböl. f, A szájadékok hallgatódzási pontjai. g, A gyakoribb billentyűhibák hallgatódzási lelete. h, A szívhangok műszeres vizsgálata: fonokardiográfia. i, A szív ultrahanvizsgálata. j, Doppler-elvű áramlásvizsgálat. k, Az EKG és a szív tengelyállása. l, A cseppszív kialakulása terhességben. 12, Röviden a szívműtétekről: a, Szívpumpa - extrakorporális műtét. b, A szívműködés leállítása és újraindítása. c, Pészmékerbeültetés. d, Billentyűpótlás tetemből, állatból. Mesterséges b e, Szívpótlás: szívátültetés, szív-tüdő átültetés. próbálkozások műszívvel. Izomlebenyes szívpótlás. Felkészülés:

Szentágothai-Réthelyi: Funkcionásis Anatómia. A szív. c fejezet második része, I: kiadás. 630-654 oldal 16 Vizsgatételek: K 1 A kis- és nagyvérkör, a nyirokkeringés. K 2 A szív falszerkezete. A szívburok K 3 A jobb szívfél funkciós morfológiája. K 4 A bal szívfél funkciós morfológiája. K 5 A szívciklus. A szív pumpafunkciója K 6 A szív ingervezető rendszere. 17 5.hét1 előadás Magzatburkok, Embrionális keringés, Placenta 1, A magzatburkok és az emrionális keringés kialakulása. a, A decidua részei az implantáció után. b, A magzatburkok kialakulása és sorsa a születésig. c, Az allantois és szikhólyagkeringés. d, A köldökzsinór erek eredése és becsatlakozása a nagyvérkörbe. e, A nyitott foramen ovale és a Botall-vezeték szerepe. f, A születéskor fellépő átrendeződés. Blue baby g, A magzati keringés maradványszervei felnőttben. 2, A méhlepény kialakulása és szerkezete: a, A bolyhos chorion és a decidua

basalis kölcsönhatása. b, A testnyéltől a köldökzsinórig. c, A méhlepény anyai oldalának szerkezete, fibrinoid. d, Az amnionhám és a magzati felhám összefüggése. e, A méhlepény magzati oldala: korionlemez és származékai, elsődleges, másodlagos, és harmadlagos bolyhok szerkezete. A tapadóbolyhok. f, Ikerterhesség és méhlepény. g, A tápanyag-, salak- és oxigéncsere utja. 3, A lepény elhelyezkedése, sorsa a születéskor. a, Az előlfekvő lepény veszélye. b, A kotiledók, ellenőrzésük jelentősége szülés után c, A terhesség alatti vizsgálatok lehetősége. Amniocentézis, ultrahangvizsgálatok, d, A terhesség idején végzett intrauterin műtétek. 4, A placenta, mint endokrin szerv. a, A sárgatest szerepe a terhesség fenntartásában. 18 b, Terhességi próbák. Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: Magzati vérkeringés. A pitvarszeptumok fejlődése. Méhlepény c. fejezetek Vizsgatételek: F 6 A magzatburkok származása és

sorsa. F 7 (Hólyagcsíra, 2 rétegű embrió), beágyazódás. F 8 Testnyél,lefűződés, a köldökzsinór kialakulása. F 9 A szikhólyagi és placentáris keringés . F 10 A méhlepény kialakulása, szerkezete és funkciója. F 11 A magzati keringés lezárulása születéskor. F 12 A méhlepény helyzete, születés utáni sorsa. F 13 A terhesség alatti vizsgálatok lehetőségei. F 14 A terhesség alatti beavatkozások lehetőségei. 19 Ér– és nyirokrendszer 5. hét 2 előadás Az érrendszer feladata a vér, és ezzel a tápanyagok, anyagcsere termékek és az oxigénszéndioxid szállítás. E folyamatban aktívan vesznek részt az erek, befolyásolva az egyes szervek vérellátását. Az erek három fő csoportja: artériák, amelyek a szívből szállítják a vért; kapillárisok, melyek falán keresztül történik a tápanyag és gázcsere; venák, melyek a szív felé szállítják a vért. 1. Főbb erek lefutása: 1.1 Arteriák: aorta, truncus

brachiocephalicus a. carotis communis, externa, interna a. subclavia, a axillaris, a brachialis a. ulnaris, a radialis a. iliaca communis, externa, interna a. femoralis 1.2 Venák: vena cava superior, inferior v. brachiocephalica v. jugularis interna, externa v. subclavia, v axillaris, v brachialis v. iliaca comm, externa, interna 1.3 Felületes venák: v basilica, v cephalica v. saphena magna, parva 1.4 Összeköttetések (anastomosis), collateralis keringés 2. Az erek szöveti szerkezete: tunica intima, media, adventitia; Elsődlegesen a tunica mediát alkotó kötőszövet és simaizom minősége, mennyisége és aránya határozza meg az ér funkcióját. elastikus típusú arteriák capillarisok izmos típusú artériák venák, vena billentyűk venás sinusok arteriolák 20 Az érrendszer főbb betegségei: aneurysma, érelmeszesedés, visszértágulás, visszérgyulladás 3. Nyirokrendszer: az intercellularis folyadék elvezetésére és szűrésére szolgáló

rendszer A nyirok a nyirok törzseken át a v. subclaviánál jut vissza a vérbe 3.1 Fő nyirokutak: nyirok kapillárisok, nyirok erek, nyirok törzsek: ductus thoracicus, duc. lymphaticus dexter 3.2 A nyirok utakba épített szűrők: nyirokcsomók (nodi lymphatici) 3.3 Nyirok szervek: lép (lien), csecsemőmirigy (thymus), mandulák (tonsilla) Peyer-féle plaque 3.4 A nyirok szövetek szöveti egysége a nyirok tüsző Vizsgatételek: Perifériás erek funkciója; Aortaív ágai és a fő vénák; Felső végtag erei; Alsó végtag erei; 21 Légutak I. 6. hét 1 előadás (Felső légutak) A felső légutak és a hozzá kapcsolódó üregrendszerek feladata a beáramló levegő megtisztítása, felmelegítése és párásítása. Fontos szerepet játszanak a hangszin meghatározásában is. 1. Orrüreg: 1.1 falai: oldalfala: csak az orrkagylók (concha) eltávolítása után válik láthatóvá A fal alkotásában a rostacsont (os ethmoidale), az arccsont (maxilla), a

szájpadcsont (os palatum), a könnycsont (os lacrimale) és az önálló alsó orrkagyló (chonca nasalis inferior) vesz részt. alsó fala: keményszájpad (arccsont és szájpadcsont) felső fala: rostacsont és ékcsont 1.2 orrjáratok: az orrkagylók és az orrsovény (septum nasi) közötti közös orrjárat (meatus nasi communis) az orrkagylók alatti járatok, felső, középső és alsó orrjárat (meatus nasi superior medius és inferior) 2. Melléküregek, melyek az orrüreg felől nyomulnak be a szomszédos koponyacsontokba: arcüreg (sinus maxillaris) az arccsont testében homloküreg(sinus frontalis) ékcsont ürege (sinus sphenoidalis) rostasejtek (cellulae ethmoidales) 3. Az orrüreg összeköttetései: apertura piriformis arcra choana garatba foramen sphenopalatinum fossa pterygopalatinaba canalis nasolacrimalis szemüregbe canalis incisivus szájüregbe 22 4. Az orrüreg csillószőrős hengerhámmal borított nyálkahártyája igen dús érhálózattal

rendelkezik, egy miliméternél nem szélesebb járatai révén könnyen felmelegíti és párásítja az átáramló levegőt. 4.1 a nyálkahártya vérellátása a sphenopalatina, plexux venosus pterygoideus 4.2 a nyálkahártya általános érző idege nervus maxillaris; sympathikus idegek az erek mentén található plexux sympathicusból jönnek; a parasympathikus rostok a nervus faciális ágai; 5. A garat orrüreghez kapcsolódó szakasza: (pars nasalis pharyngis) Falát a felső garatfűző izmok alkotják (musculus constrictor pharingis superior), melyek a az ékcsont röpnyúlványáról erednek. a garatot a dobüreggel összekötő fülkürt benyílása, lefutása a musculus salpingopharyngeus, musculus tensor veli palatini fülkürt mandula (tonsilla tubaria) garatmandula (tonsilla pharyngea) Vizsgatételek: Orrüreg, melléküregek Nyálmirigyek, garat Tonsilák 23 6. hét, 2 előadás ALSÓ LÉGUTAK 1. A gége (larynx) felépítése: 1.1 porcok (pajzs-, gyűrű-,

kannaporcok), 1.2 kötőszövetes lemezek, 1.3 gégeizmok és fő működéseik 1.4 nyálkahártya 1.5 szövettani szerkezet 1.6 A gége ürege (frontalis metszetben homokóra alakú): gégebemenet, hangrés, (rima glottidis), hangrés feletti és alatti térségek 1.61 Hangadás (phonatio), rekedtség gégemetszés (conicotomia), gégevizenyő (glottis oedema) gégetükrözés (laryngoscopia), gépi lélegeztetés, intubatio 2. A légcső (trachea) anatómiai leírása: 2.1 porcos gyűrűk + kötőszövet; 2.2 oszlása →2 főhörgő (bronchus) légcsőmetszés (tracheostomia), légúti idegentestek 3. A tüdő (pulmo) anatómiai leírása: 3.1 felszínek, lebenyek, topographia, tüdőkapu (hilus), tüdőgyökér (radix), segmentumok; 3.3 főhörgők további oszlásai (“bronchusfa”) a tüdőn belül 3.4 Mikroszkópos szerkezet, léghólyagocskák (alveolusok) szerkezete 3.41 Gázcsere a tüdőben és a szövetekben 4. Mellhártya (pleura): 4.1 lemezei, pleurasinusok

mellkascsapolás 24 3.2 5. A tüdő és mellhártya határai, vetületük a csontos mellkasfalra 5.1 Fizikális vizsgálat (kopogtatás, hallgatódzás) 5.2 A tüdő képe nyílirányú mellkasröntgen felvételen (rekeszállás, középárnyék, sinusok) Vizsgatételek: ZSIGEREK 9. A gége 10. A légcső, a tüdő és a mellhártya 25 7. hét 1 előadás Az emésztőrendszer felső szakasza. 1.1 A szájüreg határoló képletei: a, A szájfenék szerkezete. b, A nyelv belső és külső izmai. c, Az ízérző receptorok elhelyezkedése. d, A nyelvpapillák rendszere. e, Az oldalsó fal, (pofa) szerkezete. 2. Az arc és a szájpad és nyak fejlődése a, Membrana buccopharingea, elemi szájgödör. b, Az arcnyulványok összeolvadása. c, A kopoltyúívek szerkezete és származékai. 3. Fogak, rágómozgások, fogpótlás a, A tejfogak fejlődése és rendszere. b, A maradó fogak megjelenése - fogváltás. c, A maradó fogak rendszere. d, A gyökerek rögzítése,

foghúzás, implantáció. d, Az íny záródásának jelentősége. e, Az őrlőfogak gumói, rágómozgások. f, A harapási vonal, szájnyitás/csukás, harapás. 4. A nagy nyálmirígyek a, A fültőmirigy, és beszájadzása (Mumpsz). b, Az állkapocs- és a nyelvalatti mirigy. 5. A torokszoros, lágyszájpad a, A lágyszájpad funkciója. b, A garatmandulák fészke. c, A szájüregi garat. 6. A garat falszerkezete és működése a, A garatemelő izomredszer. 26 b, A garatszűkítő izmok szerkezete. c, A garat és gége egymásraépülése. d, a nyelés mechanizmusa. e, A gégefedő és a fossa piriformis. 7. A nyelőcső, falszerkezet és lefutás a, A fal rétegei, szövettani leírás. b, A nyálkahártya mirigyei. c, A nyelőcső szűkületei. d, A ny.cs veleszületett elzáródása Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: Emésztőkészülék; Az emésztőcsatorna felső szakasza. Vizsgatételek: A szájüreg falszerkezete, az arc fejlődése. A nyelv szerkezete,

papillái, ízérzékelő területek. A torokszoros. A lágyszájpad szerepe A tonsillák A nagy nyálmirigyek. A garat falszerkezete, összefüggése a gégével. A nyelés mechanizmusa. Hányás A nyelőcső falszerkezete, szűkületei. 27 7. hét, 2 előadás EMÉSZTŐRENDSZER II. 1. A gyomor (ventriculus ) makroszkópos és mikroszkópos leírása: 1.1 a gyomor főbb részei (fundus, corpus, pylorus, kisgörbület, nagygörbület, elülső és hátsó falak), hashártyaviszonyai, vetülete, topographiája 1.2 a gyomornyálkahártya szöveti szerkezete, sejttípusok (mellék-, fő- és parietalis sejtek); savelválasztás folyamata és szabályozása, a nyálkahártya védelmét szolgáló tényezők gyomorfekély 2. A vékonybelek (patkóbél, éhbél és csípőbél) funkcionális anatómiája, szövettani szerkezete bélelzáródás (ileus) 3. A vastagbél részei (vakbél, féregnyúlvány, felszálló, haránt és leszálló vastagbél, sigmabél, végbél) szerkezete,

funkciói hasmenés, vastagbéldaganatok, aranyérbetegség 4. A máj (hepar) anatómiája és szövettana: 4.1 lebenyei, felszínei, vérellátása, portalis keringés, hashártyaviszonyok, 4.2 topographia 4.3 a klasszikus májlebenyke, sinusok, portalis trias 4.4 a máj fő funkciói 5. Az epehólyag és az epeutak anatómiája epekőbetegség 6. A hasnyálmirigy (pancreas) anatómiája, szövettana, exocrin és endocrin működései cukorbetegség (diabetes mellitus) a hasnyálmirigy gyulladásos betegségei 7. A hashártya (peritoneum) leírása: 7.1 fejlődéstani megjegyzések; fali hashártya, az egyes zsigerek hashártyaboritékai (mesenterium, mesocolon transversum, mesosigmoideum), nagy- és kiscseplesz, bursa omentalis 7.2 a hasi szervek hashártyához való viszonyai (intra-, retro- és semiperitonealis képletek) 28 8. A hasi szigerek vérellátása (tr coeliacus, a mesenterica sup és inf, v portae és anastomosisai) 9. A hasi szervek vetülete az elülső hasfalra,

hasfali régiók szerint 10. Az emésztőkészülék csőszerű zsigereinek és nagy mirigyeinek (máj, pancreas) fontosabb vizsgálómódszerei Vizsgatételek: ZSIGEREK 13. Nyelőcső, a gyomor szerkezete, vérellátása 14. Vékony és vastagbelek 15. Pancreas 16. Máj, epehólyag 17. V portae rendszere, anastomosisai 29 8. hét, 1 előadás A VESE ÉS A VIZELETELVEZETŐ RENDSZER 1. A vese (ren, nephros) makroszkópos anatómiája: 1.1 külső leírás, elhelyezkedés, kéreg, velő, vesemedence, sinus, hilus 1.11 kérgi lebenyke 1.2 tokjai: rostos-, zsíros tok, fascia renalis, érintkezés más szervekkel, törzs falára 1.3 a vese vérellátása; a megfelelő vérellátás és a kiválasztó funkció összefüggései shock vese vetülete a 2. A vese mikroszkópos szerkezete és működése: 2.1 a nephron mint funkcionális egység 2.11 a nephron egyes szakaszainak (glomerulus, proximális csatorna, Henlekacs, distalis csatorna) funkcionális anatómiai jellemzése; 2.111

filtráció, reabszorpció, szekréció 2.1 a vese mint hormontermelő szerv: renin, erythropoetin elválasztása és hatásaik 3. A vizeletelvezető rendszer: 3.1 a vesemedence (pelvis renalis) szerkezete vesekövesség 3.2 a húgyvezeték (ureter) anatómiája: lefutás, részei, kereszteződései, falszerkezete, benyílása a hólyagba 3.3 a húgyhólyag (vesica urinaria) leírása, részei, vérellátása, rögzítése és szövettani szerkezete 3.4 a női húgycső (urethra feminina) a gyakori gyulladások anatómiai háttere 3.5 a férfi húgycső (urethra masculina); katéterezés 4. A vese és a húgyutak eszközös vizsgáló eljárásai: 4.1 ultrahang, kontrasztanyagos röntgenvizsgálatok, érfestés, CT, száloptikás vizsgálatok 4.2 A művesekezelés (dialízis) módszerei 4.3A veseátültetés (transzplantáció) problémái 30 Vizsgatételek: ZSIGEREK 18. A vese elhelyezkedése, burkai, makroszkópiája 19. A vese szerkezete, ultrafiltráció 20. Ureter,

húgyhólyag, húgycső 31 8. hét 2 elõadás Nemi szervek 1. Férfi nemi szervek: 1.1 A here (testis) anatómiai leírása, burkai, vérellátása, szövettani szerkezete A here kialakulása, leszállása (descensus) a hasüregbõl rejtettheréjûség (cryptorchismus) 1.2 A mellékhere (epididymis) anatómiája és szövettani szerkezete 1.3 Az ondóvezeték (ductus deferens) lefutása és falszerkezete vasectomia 1.4 Az ondóhólyag (vesicula seminalis ) és a prostata (dülmirigy) anatómiai és szövettani jellemzése rectalis digitalis vizsgálat 1.5 A férfi húgycsõ (urethra masculina) anatómiája, részei és görbületei hólyagkatéterezés 1.6 A penis anatómiája és szövettana 1.61 Az erekció mechanizmusa 2. Nõi nemi szervek 2.1 A petefészek (ovarium) anatómiai leírása, hashártyaviszonyai, vérellátása és szövettani szerkezete 2.11 A tüszõérés folyamata, a petefészek ciklusos mûködése, hormonális szabályozása hormonális fogamzásgátlás

2.2 A petevezeték (tuba uterina) anatómiája, vérellátása és szövettani szerkezete méhen kívüli terhesség 2.3 A méh (uterus) anatómiája, hashártyaviszonyai, részei, falszerkezete, ürege és vérellátása 2.31 A méh helyzete és topographiája 2.32 A méhnyálkahártya ciklusos mûködése (menstruációs ciklus) a méhnyakrák és szûrése 2.3 A hüvely (vagina) anatómiája és szövettana 32 2.4 A külsõ nemi szervek anatómiai leírása Vizsgatételek: ZSIGEREK 21.Uterus, tuba uterina, vagina 22.Ovarium, ovulatio 23.A here szerkezete, burkai, vérellátása 24.Mellékhere, ondóvezeték, ondóhólyag 25.Prostata, penis 33 Az idegrendszer fejlődése. 9. hét 1 előadás Az idegrendszer sejtszintű és szöveti szerveződése 1.1 Az általános szerkezeti elemek kialakulása a, A velőlemez, velősánc és velőcső kialakulása. b, A szöveti differenciálódás, az oldalfalak fejlődése. c, Az agyhólyagok ill. a velőcső görbületeinek

kialakulása. d, Az eresztéki (kommisszurális) rostrendszerek kifejlődése. Cut brain e, A vetületi rendszerek fejlődése. f, A hosszú pályák lamináris szerkezete; a Kahler szabály. g, A szürkeállomány szerveződése: 1, magok, dúcok, ganglionok. 2, Laminált struktúrák: a, isocortex. b, allocortex. h, Az asszociatív rendszerek. 2, A specifikus formációk kialakulása: a, Az agyféltekék kifejlődése. b, A felszínnövelő barázdálódás. c, Az egyenetlen fejlődés következményei: 1, Az inzula és az operkulumok. 2, A halántéki lebeny. d, A kamrák kialakulása és alakja. e, A kisagy megjelenése és tagolódása. 3, Az érzékszervi telepek (plakodok) sorsa. a, A hipofízisplakod - az első és kőzépső hipofízislebeny telepe. b, A szaglóhám kifejlődése az orr-plakodból. b, A lencseplakod és a szemserleg kőlcsőnhatása. 34 c, A trigeminusplakod - az V. agyideg dúcának forrása d, Akusztikus-plakod hallóhőlyag; a hallószerv és az

egyensúlyszerv endolimfatikus részeinek telepe. e, Az epibranchiális placod - az ízlelő receptorsejtek forrása. 4, A dúcléc sorsa, a gerincvelői idegek kialakulása. a, a spinális dúcok és a perifériás afferensek. b, A paravertebrális dúclánc kialakulása c, A motoneuronok, prifériás efferensek. 5, A idegrendszer sejtes elemei. a, neuronok és gliasejtek. b, ingerlő- és gátlósejtek, mediátoranyagok. c, morfológiai alaptipusok és funkciójuk. 6, Az idegszövet szerveződésének elvei. a, magok és lemezes struktúrák. b, a kapcsolatrendszerek alaptipusai. Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi:8.1-84 fejezetek Vizsgatételek: A központi idegrendszer fejlődése. A perifériás idegek fejlődése. Az idegrendszer sejtes és szöveti szerveződése. 35 9. hét 2 előadás A központi idegrendszer burkai és vérellátása Az agyburkok és a közöttük található folyadék a liquor cerebrospinalis szolgál az agyvelő és a gerincvelő rugalmas,

mechanikai hatásoknak ellenálló felfüggesztésére, védelmére. 1. Kemény agyburok (dura mater): Erős, rostos lemez, mely a koponyacsontok és a gerinccsatorna belső felszínét borítja. 1.1 A dura mater fő kettőzetei: agyféltekéket elválasztó agysarló (falx cerebri) a kis- és nagyagyat elválasztó kisagysátor (tentorium cerebelli) 1.2 A dura mater sinusai: a kemény agyhártya közötti rések sinus sgittalis superior és inferior sinus rectus, transversus, sigmoideus sinus cavernosus, sphenoparietalis, petrosus superior, inferior 2. Lágy agyburkok: 2.1 külső: pókhálóhártya (arachnoidea) a dura mater belső oldalához fekszik, de nem követi szorosan az agy felszíni rajzolatát 2.2 belső: lágy agyhártya (pia mater) közvetlenül az agy felszínén fekszik követve annak barázdáit és tekervényeit 3. Az agyburkok körüli terek: cavum epidurale spatium subarachnoidale, cisternák (tág subarachnoidális terek) 4. Vérellátás: 4.1 két fő érpár

biztosítja az agy vérellátását: a. carotis interna a. vertebralis, 4.2 agyalapi arteriás anastomosisrendszer (circulus arteriosus): a. cerebri anterior, a communicans anterior 36 a. cerebri media, a communicans posterior a. cerebri posterior, a basalis 4.3 kisagy vérellátása: a. cerebellaris inferior anterior és posterior a cerebellaris superior 5. Venás elvezetés: a dura mater sinusain keresztül a v jugularis a fő elvezető ér; önálló venák anastomosisok a koponyán kívüli venákkal 6. Liquor cerebrospinalis: fontos szerepe van az agy súlyának csökkentésében és a hirtelen helyi nyomásfokozódás egyenletes elosztásában; 6.1 a liquortermelés helye az agykamrák arteriás fonatai (plexus choroideus) 6.2 a liquor keringés 6.3 a liquor elvezetése a venás sinusok felé (granulationes arachnoideales) 7. Vér-agy gát, selektív anyagtranszport Klinikai vonatkozások: Agyvérzés, Agyi sérvek, Meningitis, Vízfejűség Vizsgatételek: A féltekék

leírása, érellátása, liquorkeringés, cisternák; A kisagy makroszkópos leírása, kisagykarok, keringés, tentorium; 37 10. hét 1 előadás A gerincvelőszegmentális apparátusa. A gerincvelő (medulla spinalis) kisujjnyi vastagságú hengeres test, mely a csigolyák által alkotott gerinccsatornában helyezkedik el. Kezdete az öreglyuknál található és testmérettől függően az 1. vagy 2 ágyékcsigolya magasságában végződik A testből jövő információk nagy része a központi idegrendszer ezen szakaszán halad keresztül és feldolgozásuk már ezen a szinten megkezdődik. A gerincvelői reflexek fontos fontos eszközei a környezethez való adaptációnak. 1. A gerincvelő burkai, rögzítése: 1.1 kemény agyhártya (dura mater spinalis), kétlemezből áll; 1.2 pókháló hártya (arachnoidea), 1.3 belső lágy agyhártya (pia mater) 1.4 fogazott szalag (ligamentum denticulatum), a pia materről indulva az arachnoideán át a dura mater belső

felszínéhez rögzíti a gerincvelőt; 1.5 liquor cerebrospinalis a subarachnoidealis térben 2. A gerincvelő szerkezete: 2.1 felszíne: fissura mediana anterior, sulcus medianus és lateralis posterior nyaki és ágyéki megvastagodások (intumescentia cervicalis és lumbalis) elülső és hátsó gyökérszálak (fila radicularia) 2.2 gerincvelői szelvénye: az egy-egy elülső és hátsó gyökeret (radix ventralis és dorsalis) képezö gyökérszálak eredése által határolt gerincvelői szakasz. 2.3 a gerincvelő pillangó alakú szürkeállományának tagozódása: elülső és hátsó szarv illetve oszlop (cornu anterius és posterius) oldalsó szarv (cornu laterale) canalis centralist körülvevő szürkeállomány (substantia grisea centralis) 2.4 a gerincvelő fehérállományának felosztása: elülső, oldalsó és hátsó köteg (funiculus anterior, lateralis, posterior) a két elülső köteget összekötő fehérállományú klemez (commissura alba) Kahler-féle

szabály a hátsóköteg rostok elrendeződésének magyarázatára 38 3. A gerincvelő fehérállományában lévő pályák: 3.1 felszállópályák: Goll- és Burdach-pálya spinothalamicus pálya 3.2 leszálló pályák: piramis pálya rubro- és reticulospinalis pályák olivo- és vestibulospinalis pályák, fasciculus longitudinalis 3.3 interszegmentális pályák 4. A gerncvelő arteriái: 4.1 arteria vertebralisból eredő arteria spinalis anterior és posteriorok, melyek az öreglyuknál érik el a gerincvelőt 4.2 a hosszanti érrendszert erősítő szegmentális erekből származó, a csigolyaközti nyíláson belépő rami spinales 5. A gerncvelő venai: 5.1 a dura mater lemezei között lévő belső venas hálózat (plexus venosus vertebralis internus) 5.2 a csigolyák körüli külső venas hálózat (plexus venosus vertebralis externus) 5.3 a vena azygos és hemiazygos rendszere 6. Klinikai vonatkozások: gerincvelő sérülések, degeneraciós folyamatok

Vizsgatételek: A gerincvelő makroszkópos leírása, burkai és keringése. A gerincvelő mikroszkópos szerkezetének áttekintése. Az epikritikus érzőcsatorna. Hátsókötegi lemniscus medialis rendszer A gerincvelő leszálló pályái. 39 10.hét 2 előadásA gerincvelő központi és perifériás kapcsolatrendszere 1. Leszálló pályák a gerincvelőben 1. A piramispálya 2. Az extrapiramidális leszállópályák 3. Vegetatív leszállópályák 4, A fájdalomérzést szabályozó leszálló pálya. 5, Monoaminerg és peptiderg leszálló pályák. 2. Felszálló pályák: 1. A protopathiás - nociceptív funkció, A spinotalamikus pálya. 2. A proprioceptív funkció, a spinocerebelláris pályák. 3, Az epikritikus funkció, a hátsókötegi-lemniszkusz pálya. 4, Az agyidegek afferenseinek csatlakozása. 5, Vegetatív felszálló pályák ? 3, A perifériás afferensek rendszere. 0, A spinális ganglion. 1. Protopathiás/nociceptív receptorok A centrális

afferensek végződése. A "gating" és a leszálló kontroll pálya. A Nucl. tractus spinalis N V funkciója 2, A proprioceptív receptorok. A hátsószarvi előfeldolgozás. Clark-oszlop 3, Az epikritikus receptorok. A hátsókötegi/lemniszkusz pálya szerkezete. Proprioceptív jellegú információ az epikritikus rendszerben. 4, A perifériás efferens rostok. A szimpatikus rendszer 40 1. A spinális motoneuronok axonjai 2. Az oldalszarvi szimpatikus motoros axonok eredése 3, A paravertebrális dúclánc. A kommunkikáló ágak 4, A szimpatikus efferentáció funkciói: vazomotor, pilomotor és sudeomotor beidegzés. 5, A testfali kétneuronos szimpatikus efferentáció. 6, A zsigeri kétneuronos szimpatikus efferentáció. A prevertebrális dúcok 7, A mellékvese-velő szimpatikus kontrollja. Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: 8.3 fejezet Vizsgatételek: A végtagrövidítő összetett reflex. Tr. spinothalamicus Az izomnyujtási reflex, gamma hurok és a

proprioceptív felszálló pályák. Az epikritikus érzőcsatorna. Hátsókötegi/lemniszkusz rendszer. Példák vegetatív reflexívekre. A gerincvelő leszálló pályái. 41 11. hét, 1 előadás AGYTÖRZS, AGYIDEGEK 1.Az agytörzs fejlődése (mesencephalon, rhombenecephalon származékai; fossa rhomboidea kialakulása, öntözőcső-hasonlat) 1.1Az agytörzs anatómiája: 1.11 a nyúltvelő (medulla oblongata) nyílt és zárt része, főbb képletei (pyramis, oliva, sulcus parolivaris med. és lat, tuberculum nuclei gracilis et cuneati, pedunculus cerebellaris inf.) 1.12 a híd (pons) főbb képletei (basis, pedunculus cerebellaris medius) cerebri 1.13 a középagy (mesencephalon) részei (crus, tegmentum, tectum), aqueductus 1.2 Utalás az agytörzs finomabb szerkezetére: 1.21 főbb fel- és leszálló pályák, agytörzsi hálózatos állomány (formatio reticularis) 1.22 az agyidegek magjai az agytörzsben (mozgató, vegetatív és érző magok medio-lateralis

elrendeződése) 2. A fossa rhomboidea: 2.1 az agytörzs dorsalis felszínének alakulása a velőcső fejlődésének során 2.2 a terület makroszkópos leírása 2.3 utalás a régió életfontosságú vegetatív központjaira agyoedema 3. A IV agykamra: falai, ürege, összeköttetései, érfonata 4. Az agyidegek (nervi craniales) 4.1 definició, általános jellemzés 4.2 az agyidegek kapcsolata az agytörzssel (magjaik elhelyezkedése 4.3 az egyes agyidegek számozása, elnevezése vázlatosan) 4.4 az agyidegek felosztása: szemmozgatók (III., IV, VI) kopoltyúívi idegek (V., VII, IX, X, XI) n. hypoglossus (XII) : a nyelv mozgató beidegzését végzi n. vestibulocochlearis (VIII) a hallás és az egyensúlyérzékelés idege 4.5 az egyes agyidegek kilépése az agytörzsből (mely agytörzsi szintről ?, medialis és lateralis kilépések, utalás a motoros magoszlopok elhelyezkedésére) 42 4.6 az agyidegek átlépése a keményagyhártyán (dura mater), a III, IV, VI,

és V/2. agyidegek topographiai kapcsolata a sinus cavernosussal 4.7 az agyidegek kilépése a koponyából (utalás a csonttanban már érintett koponyaalapi nyílásokra) Vizsgatételek: IDEGRENDSZER 9. Az agytörzs makroszkópos leírása, fossa rhomboidea, IV kamra 10. Agyidegmagok vetülete az agytörzs felülnézetén 28. A kopoltyúívi agyidegek áttekintése 29. A III, IV, VI, XI, XII agyidegek 43 V/1. 11. hét 2 előadás Az agyidegekfunkcionális áttekintése 1. Funkcionális magoszlopok az agytörzsben Az agytörzsi szerveződés származtatása a gerincvelőből. Max-Klara ábrák 2, Független érző agyidegek: 1, szomatoszenzoros specifikus: a, Nervus I - Olfactorius. b, Nervus II - Opticus. 2, szomatoszenzoros általános - (t.i szélesebb értelemben vett proprioceptív: a, Nervus VIII - Vestibulo-cohlearis. 3, A "tiszta szomatomotoros" agyidegek (A dorzomediális motoros magoszlop): a, A szemmozgató idegek, N.III, IV, VI b, A N. XII (Hypoglossus -

nyelvalatti ideg) 4, A kopolyúívi származékok agyidegei szomatikus r.: a, N, V - Trigeminus (háromosztatú ideg). A szomatikus magok és a Gasser -ganglion.(Az arcideg(!)zsába) A rágóizmok motoros és érző beidegzése. b, N.VII- Facialis (arcideg(!)) A mimikai izmok beidegzése c, N. IX (Glossopharingeus - nyelv-garatideg) d, A N.X (Vagus - bolygóideg) e, A N.XI(Accessorius - Kiegészítő ideg) 5, Az agyidegek vegetatív tartalma/kapcsolatai. Az agyidegi vegetatív ganglionok. A Westphal-Edinger mag pályája. 44 A szem akkommodációs reflexe (közeltekintés) A könnymirígy és a nyálmirígyek beidegzése. A nyelv beidegzése. A N. vagus vegetatív motoros magja: N.Alae cinereae medialis Veg. érzőmag (pl íz, tüdő mechanoreceptor): Nucl. tractus solitarii = ala cinerea ! 6, Formáció retikulárisz. Agytörzsi reflexek 7, Agytörzsi monoamin aktiváló rendszerek. 8, Agytörzsi klinikai szindrómák és diagnosztikájuk. Felkészülés:

Szentágothai-Réthelyi: 8.3 fejezet Vizsgatételek: Az agyidegmagok vetülete felül- és oldalnézetben. Formáció reticuláris. Agytörzsi reflexek Agytörzsi monoamin aktiváló rendszerek. (Az egyensúlyszerv és a ) szemmozgatórendszer. A kopoltyúívi agyidegek áttekintése. A II,IV,VI és XII. agyidegek Az agyidegek vegetatív funkciói. 45 Látó- és hallószerv 12.hét 1 előadás 1. Szemgolyó felépítése: 1.1 a külső, rostos burok az ínhártya (sclera), ebbe illeszkedik az átlátszó szaruhártya (cornea), cornea-reflex 1.2 a középső burok az érhártya, ennek részei: choroidea (valódi érhártya) sugártest (corpus ciliare), az érhártya előrehaladó folytatása; a sugárnyulványok capillarishálózata termeli a csarnokvizet; fő alkotórésze a sugárizom (musculus ciliaris), a szem alkalmazkodásáért felelős szivárványhártya (iris), a pupilla átmérőjét meghatározó vékony gyűrűszerű képlet 1.3 a belső burok az ideghártya

(retina), részei: szivárványhártya hátsó felszínétborító rész (pars iridica retinae) sugártestet borító rész (pars ciliaris retinae) a fentiek mögötti, fényérzékeny terület az érhártyát borító rész (pars optica); a látóideg belépési helye a vakfolt az éleslátás helye a sárgafolt (macula) 1.4 a szem belső fénytörő közegei: lencse, üvegtest, szemcsarnok, csarnokvíz 2. Látópálya: 2.1 retinából induló látóideg (nervus opticus) 2.2 az agyalapon elhelyezkedő látóideg kereszteződés (chiasma opticum) az orr felöli látótérből jövő rostok kereszteződnek 2.3 látóköteg (tactus opticus) 2.4 corpus geniculatum laterale 2.5 látópálya kisugárzás (radiatio optica) az occipitális lebenyben 2.6 elsődleges látókéreg a sulcus calcarinus mentén 3. Az accomodato és a pupilla fényreflexe felső ikertest, Eidinger-Westphal mag, nervus oculomotorius 46 4. Szem járulékos készülékei: 4.1 két ferde és négy egyenes szemizom,

4.2 szemhéjak 4.3 kötőhártya, könnykészülék, Klinikai vonatkozások: szürkehályog, szemfenék tükrözés, glaucoma, lencsebeültetés 5. Fül felépítése: 5.1 külsőfül: fülkagyló, külső hallójárat, 5.2 középfül: dobhártya, dobüreg, fülkürt, hallócsontok 5.3 belsőfül: csiga (cochlea) ductus cochlearis (csiga vezeték) benne a Corti-féle szerv. 6. Hallópályák és a nervus vestibulocochlearis; Klinikai vonatkozások: középfülgyulladás, otosclerosis, cochlearis elektród Vizsgatételek: A szemgolyó és a látópálya. Akkomodáció Szemfenéktükrözés Cornea-reflex. Lencsebeültetés Cornea korrekció Dobüreg, belsőfül, hallópályák. Cochlearis elektrodabeültetés 47 12. hét, 2 előadás A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ (ENDOCRIN) MIRIGYEK 1. Az endocrin mirigyek általános jellemzése, alapfogalmak: 1.1 hormon, célszerv, receptor, secretio 1.2 hypothalamo-hypophysealis rendszer, negatív feedback 1.3 a kivezetőcső nélküli mirigyek

általános szövettani jellemzői 2. Az agyalapi mirigy (hypophysis): 2.1 fejlődése (ecto- ill entodermalis eredetű részek) 2.2 anatómiai és szövettani szerkezete 2.3 az elülső lebeny hormonjai, target-szervek, az elülső lebeny portalis keringése 2.4 a hátsó lebenyben tárolt hormonok, neurosecretio 2.5 hypothalamus-hypophysis tengely (releasing és inhibiting hormonok hatása az elülső lebeny működésére hypophysis eredetű endocrin zavarok (alulműködés, túlműködés, diabates insipidus) 3. A tobozmirigy (corpus pineale): 3.1 anatómiai leírása, szövettani szerkezete 3.2 funkcionális megjegyzések pubertas praecox 4. A pajzsmirigy (glandula thyroidea): 4.1 anatómiai leírása, szövettani szerkezete 4.2 a pajzsmirigy hormonjainak fő hatásai a gyakoribb pajzsmirigy megbetegedések 5. A mellékpajzsmirigy (gl parathyroidea): 5.1 anatómiai leírása, szövettani szerkezete 5.2 a mellékpajzsmirigy hormonjának hatásai a mirigy túlműködése,

alulműködése 6. A mellékvese (gl suprarenalis, epinephros): 6.1 kéregállomány, velőállomány anatómiai és szövettani leírása 6.2 a kéregben és velőben termelt hormonok fő hatásai a mellékvese gyakoribb megbetegedései mellékvesekéreg eredetű steoridok a gyógyászatban 7. A pancreas Langerhans-szigetei: 7.1 szövettani szerkezet 7.2 az egyes szigetsejt-hormonok jellemzése, hatásai, különös tekintettel az 48 insulinra cukorbetegség (diabetes mellitus) 8. A gyomor-bélrendszer hormontermelő (enteroendocrin) sejtjei 9. A gonádok, mint endocrin működésű szervek: 9.1 a here endocrin sejtjei és hormonjai 9.2 a petefészek endocrin sejtjei és a termelt hormonok 9.21 a sárgatest endocrin működései Vizsgatételek: ZSIGEREK 27. Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy 28. Hypophysis 29. Mellékvese szerkezete, vérellátása, szabályozása 49 13. hét1 előadás Az egyensúlyszerv és a testtartásszabályozás 1. A testtartás és a mozgásdinamika

érzékelőrendszere A, A tractus spinocerebelláris forrásai: a, A proprioceptív érzékelés: 1, Az izomorsó (és a gamma-hurok). 2, Az ínorsó és izületi mechanoreceptorok. b, A mélynyomásreceptorok c, A testfelszíni érzékelés proprioceptív tartalma. d, A zsigeri mechanoreceptorok. B, Az egyensúlyszerv és központi pályái: a, A belső fül - csontos labirintus. b, Az otolith-receptorok. c, Az ívjárati receptorok. d, A vesztibuláris ganglion neuronjai. e, Az efferens szabályozás. f, A vesztibuláris magok. g, A flokkulonoduláris kisagyi afferentáció. C, A vizuális és akusztikus információknak a testtartásra és mozgásállapotra vonatkozó extragenikulo-striatalis "kivonatai". 1.2 A fenti információs csatornák összevetülése a kisagyban - egységes testtartásszabályozó, ill. az orientációt stabilizáló rendszer 1.3 A rendszer kimenete: A, A vesztibulo okulomotor reflex - VOR. a, Az akaratlagos (és kereső) szemmozgások. 50 b, A

követő szemmozgások. Az optokinetikus nisztagmus. c, A vesztibulo-okuláris reflex, Hőgyes és Szentágothai kutatásai. d, A Bárány-féle kalorikus tesztek. e, A forgatásos nisztagmográfia. f, A nisztagmus mint betegségtünet. B, A fejtartás stabilizálása. C, A gerincvelői vezérlés: az extrapiramidális központok és leszállópályák szerepe. A felegyenesedési reflex. 1.4 A szenzoros konfliktusok és az adaptácó Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: A kisagyra, a törzsdúcokra, a mozgató pályarendszerekre és az egyensúlyszervre vonatkozó fejezetek. Vizsgatételek: A szemmozgató rendszer. A proprioceptív felszálló pályák. Az egyensúlyszerv és a szemmozgatórendszer. A testtartásszabályozás. 51 13. hét 2előadás A kisagy funkcionális morfológiája. 1. Anatómiai alapok a, A kisagy fejlődése. b. A kisagy makroszkópos leírása, az életfa c, A kisagykarok. d, A kisagymagok. e, A kisagy keringése. c, A tentórium. 2. A kisagy bemenő

pályái a, A ventrális spinocerebelláris pálya. b, A dorzális spinocerebelláris pálya. b, Az egyensúlyszervi bemenet. c, A nagyagykérgi afferentáció (tractus cortico-ponto-cerebellaris) d, A kisagyi glomerulus. e, A kúszórost-bemenet. 3. A kisagykérgi neuronhálózat a, A kisagyi fólium koordinátaredszere. b, A szemcsesejt - parallelrost - Purkinje sejt információs lánc. c, A parallelrost-Purkinje-dendrit kereszteződési szinapszisrendszer. c, Konvergencia/divergencia arányok. c, A gátlósejtek rendszere: A Golgi-gátlás. A külső csillagsejtek. A kosársejtek szerepe. d, Szentágothai konceptuális kisagymodellje. 4, A kisagy kimenő pályái. 52 a, A vesztibuláris magok áttekintése. b, A kisagymagok helye az extrapiramidiumban. c, A kizárólagos gátló kimenet értelmezése. Az alternatív orgona hasonlat. 5, A kisagy mozgáskoordinációs szerepe. a, A kisagyműködés sérülésének klinikai tünetei. 6, A motoros tanulás és alkalmazkodás. a, A

kúszórost heteroszinaptikus módosító hatása. Albus és Marr kisagy-elmélete. M. Ito VOR adaptációs kisérletei A metrikus tenzor-hálózat elmélete. 7, A szenzoros konfliktusok, és a szenzomotoros adaptáció. 8, Motoros szabályozás kisagy nélkül. Felkészülés: Szentágothai-Réthelyi: A kisagyra, a törzsdúcokra, a mozgató pályarendszerekre és az egyensúlyszervre vonatkozó fejezetek. Vizsgatételek: A kisagy makroszkópos leírása, kisagykarok, keringés, tentórium. A kisagy bemeneti és kimeneti rendszere. A kisagykérgi neuronhálózat, működési koncepciók. 53 14. hét 1 előadás Agyféltekék, agykamrák, limbikus rendszer 1. Agyfélteke lebenyei: 1.1 lobus frontalais, sulcus centralis, s precentralis, sfrontalis superior, inferior s. olfactorius, gyrus precentralis, g. frontalis inferior, g rectus, 1.2 lobus parietalis, s postcentralis, sintraparietalis, g postcentralis, g.supramarginalis, g angularis 1.3 lobus temporalis, s temporalis sup med

inf, scollateralis, s hippocampi g temp sup. med inf, g occipitotemp lat, g parahippocampalis, uncus, 1.4 insula,operculum frontale, parietale, temporale; lobus occipitalis, s. parietooccipitalis, s calcarinus 2. Az agyféltekék összeköttetései: 2.1 corpus callosum 2.2 kisebb összeköttetések: commissura anterior, posterior, habenularum 3. Törzsdúcok: 31 thalamus 3.2 nucleus caudatus 3.3 nucleus lentiformis, két alkotórésze a putamen és a globus pallidus; striatum a nucleus caudatus feje és a putamen az összekötő szürkeállomány kötegekkel 4. Oldalkamrák és falaik: 4.1 cornu anterior, corpus callosum, nucleus caudatus, septum pellucidum 4.2 pars centralis, corpus callossum, thalamus nucleus caudatus, fornix 4.3 cornu posterior, corpus callossum 4.4 cornu inferior, corpus callossum, hippocampus fimbriae hippocampi 5. Plexus choroideus ventriculus lateralis 5.1 tela choroidea és a teniak 5.2 arteria choroidea anterior az arteria cerebri mediából 54 5.3

arteria choroidea posterior az arteria cerebri posteriorból 5.4 vena choroidea a vena cerebri interna felé vezetődik el 5. Limbikus rendszer: a köztiagy és a féltekék határterületein lévő ősi rendszer fő alkotórészei: 5.1 corticalis területek: g cinguli, g parahippocampalis hippocampus, g dentatus 5.2 subcorticalis magok: amygdala, corpus mamillare, septum pellucidum, nuc habenulae, nuc interpeduncularis, 5.3 pályák: fornix, fasciculus mamillothalamicus, stria terminalis et medullaris thalami, fasciculus retroflexus, medialis előagyi köteg, tractus olfactorius, tractus spinithalamicus Vizsgatételek: A féltekék leírása, érellátása, liquorkeringés, cisternák. A köztiagy, thalamus, hypothalamus, III. kamra Szaglóideg és a rhiencephalon. Izérzékelés 55 14. hét 2 előadás A féltekék funkcionális anatómiája Az agykéreg elemi szerkezete: 1. A hatrétegű alapszerkezet, lokális különbségek izo- és allokortex. A piramissejtek alakja és

kapcsolatrendszere. A horizontális és vertikális integráció elemei. a gátló interneuronok szerepe. 2, A kéreg moduláris szerkezete. 3. Az elsődleges érzékelő mezők: a szomatoszenzoros kéreg - Brodman 3, 1, 2. A szomatotópiás szerveződés elve. szaglómezők látőkéreg - Brodman 17, 18, 19. elsődleges, másodlagos, stb. érzékelő mezők. (Hubel, Wiesel kisérlet) hallókéreg - Brodman 41, 42. 4, A motoros kérgi mezők: A piramispálya eredési zónája - Brodman 4. A premotoros mező és funkciók - Brodman 6. Az akaratlagos szemmozgások kérgi központja: Brodmann 8 alfa, delta, gamma. A kérgi beszédközpont - Broca mező. 5, A kommisszurális kapcsolatok rendszere és funkcionális értelmezése, split brain. A modulok egymásközti kapcsolatai (lokális és távoli). 56 6, Az asszociatív rostrendszerek. Különböző tipusu kérgi mezők együttműködése. 7, A kérgi funkcionális dinamika vizsgálati módszerei. EEG, nagyfelbontású EEG,

magnetoencephalogram current source density voltammetria pozitron emmissziós tomográfia. 8, Az emlékezés/tanulás neurobiológiai alapjai. 9, Agytörzsi monoaminerg rendszerek, tudat/kóma, ébrenlét/alvás. 10, Néhány jelentős klinikai kórkép: Stroke, sclerosis multiplex, myasthenia gravis, veszettség, Parkinson és Alzheimer kór, 11, Kommóció, kontúzió, daganatok epilepszia, elektrosokk, agyműtétek, robotizált agyműtétek. Felkészülés: Szentágothai, Réthelyi, féltekék makro- és mikroszkópiájára, valamint a hosszú projekciós rendszerekre vonatkozó alfejezetek. Vizsgatételek: Az agyhólyagok és a féltekei pályarendszerek fejlődése. Az agykéreg mikroszkópos szerkezete, kérgi mezők, PET. Az érző és mozgató kérgi mezők áttekintése 57