Kereskedelem | Turizmus » A Mórahalmi kistérség

Mórahalmi Kistérség Gasztronómia Úthálózat A Mórahalmi kistérség www.morahalomhu Természeti adottságaiban az Alföld jegyeit viseli magán. Éghajlatára a napsütéses órák magas száma (2100 óra/év), a csapadék alacsony mennyisége (500-550 mm/év), valamint szélsőséges eloszlása jellemző. Felszínét a tájat és a gazdálkodást is meghatározó homoktalaj borítja, melyről a térség a nevét is kapta. Vízrajzát a ritka csatornahálózat jellemzi, jelentős vízfolyással, illetve állóvízzel nem rendelkezik, a határában folyó Tisza azonban jelentős hatást gyakorol a térség vízháztartására. Természetes növénytakarója - a fás, füves puszta mára már csak foltokban maradt meg, jellemzője a mozaikosság, változatosság Kiemelkedő természeti kincsei a 20. század elején még gyakori, szikesedő, vizenyős területek, semlyékesek és azok növénytársulásai, különleges virágai, ma már ritka és védett fajai, valamint a hozzá

kapcsolódó vízi és nádi madárvilág. A táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzet hasonlósága kapcsolja össze a térség településeit. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál és fekvésénél fogva a térség központja. A legtöbb településnek közös a gyökere: a közeli városok egykor kiterjedt tanyavilágából szerveződtek tanya-központokká, majd községekké. Önálló településsé, egyetlen kivétellel, az 1950. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek Tanyavilágukat azonban máig is őrzik, mely ma is a térség egyik legmeghatározóbb sajátossága. A 15 településen közel 45000 ember él, közülük szinte minden második a tanyákon. Az utóbbi években újra vonzóvá vált a tanyai életforma, egyre többen telepednek meg az erdős, homokos pusztákon. A tanyák és a települések népének zöme a múlt századi benépesedéstől napjainkig hagyományosan mezőgazdaságból élő

paraszti társadalom. Kulturális hagyományai is ezt az életformát őrzik. A földdel ma is minden térségi lakos valamilyen szinten kapcsolatban áll, ami mutatja a mezőgazdaság erős hagyományait, és alapja lehet a megújításának. A térség gazdasága egyoldalú, elsősorban a mezőgazdasági termelésre támaszkodik. A legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. Ez a birtokstruktúra nem feltétlenül kedvezőtlen, mert a természeti táj mozaikossága, a szórt tanyavilág, a homoki területek speciális éghajlati és talajadottságai életképessé teszik. A kistérség leginkább jellemző és jövedelmező termelési ágazata a kertészet: a zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés. E tájhasznosítási hagyományok, a jellegzetes tanyavilág és a természeti adottságok, értékek megőrzése jelentheti a kistérség idegenforgalmának alapját is, melyre a települések egyre nagyobb

hangsúlyt fektetnek. Napról napra többen kapcsolódnak be a növekvő számú turisták ellátásába, bővítve ezzel a falusi-tanyai-, illetve gyógyturimussal, a gasztronómiai-, lovas-, kerékpáros-, bor- és ökoturizmussal kapcsolatos szolgáltatások térségi kínálatát. Az ipari termelés volumene a térségben igen csekély, fejlesztése elsősorban a mezőgazdasági termékekre épülhet. Jelenleg az itt előállított termékek döntő hányada (80 %) a térségen kívül kerül feldolgozásra. Ebben jelent előrelépést, hogy a térségi termelő- és értékesítő szövetkezetek - a kisgazdaságok összefogásával - mára már biztosítani képesek azt a termékmennyiséget - élelmiszeripari alapanyagot -, mely azonos minőségi jellemzői alapján alkalmas lehet a helybeli feldolgozást. A Mórahalmon létesített Homokhát Térségi AgrárIpari Park szintén a feldolgozás ösztönzését és egy több lábon álló gazdaság kialakítását hivatott

elősegíteni. A Homokháton az infrastrukturális ellátás színvonala a települések belterületein élők többsége számára a magyarországi átlagnak megfelelő. Ugyanez a nagy kiterjedésű, szórt tanyahálózat esetében csak nagy nehézségek árán biztosítható. Közlekedési helyzetét a térség déli részét átszelő 55-ös, és a Szatymazon áthaladó M5-ös főút, valamint a Szatymaz illetve Kelebia településeket érintő SzegedBudapest és Budapest-Belgrád vasútvonal határozza meg. A Jugoszláviába való átjutást Kelebia vasúti és Röszke közúti határátkelőhelyei biztosítják. Az áruforgalom, az intézmények - pl. középiskolák, egyetem, kórházak - megléte, a munkaerő-áramlás révén a térkapcsolatok másik jelentős tényezője a megyeszékhely, Szeged városának közelsége. A Homokháti kistérségben a lakosság aktivitása, a mindenütt felbukkanó társadalmi kezdeményezések pezsdítik fel a közösségi életet. A civil

szervezetek száma magas, melyek összefogják, mozgósítják és képviselik a különböző társadalmi csoportokat, a vállalkozók körétől kezdve az óvodai szülői közösségen, a horgászklubbon át a lótenyésztők egyesületéig. Összegezve elmondhatjuk, hogy bár az egyes települések adottságaik, erőforrásaik, a helyi specialitások révén külön-külön is életképes egységek, de az önkormányzatok, a gazdasági szféra, a civil lakosság térségi szintű összefogása, mozgósítása biztosítja mégis a lehetőségek legjobb kihasználását. Ezt felismerve, 1989-ben, a térségi polgármesteri klub létrejöttével indult el a 15 település az együttműködés jegyében egy egészséges, intelligens, a világ dinamikájával lépést tartó, versenyképes vidéki kistérség megteremtéséért. Pusztamérges Pusztamérges Szegedtől 40 km-re nyugati irányban található, Csongrád és Bács-Kiskun megye határán. A település kialakulását,

létét a szőlőtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma, eleve meghatározza az itt termeszthető növénykultúrák körét. Mondhatnánk úgy is, hogy a gyümölcs, a zöldség, a szőlő, a bor és a sok-sok virág kapcsán Pusztamérges az "Ízek, a zamatok és a színek szigete". A falut hatalmas szőlőtáblák veszik körül, a magánpincékben érik az európai hírű pusztamérgesi rizling. A falu határában húzódik a mintegy 100 hektáros védetté nyilvánított Mérgesi Puszta és a Pusztmérgesi Láperdő. Mindkét terület része az eredeti kiskunsági tájnak Természeti képeikkel, védett növény és állatfajtákkal tartalmas kirándulási lehetőséget biztosítanak. A település külterületén található horgásztó tartalmas szórakozást nyújt a kikapcsolódni vágyóknak. Az általános képzésen túl speciális mezőgazdasági és idegenforgalmi képzést is nyújt. Az épület kiválóan alkalmas

konferenciák, bemutatók, szakvásárok lebonyolítására. Itt kapott helyet a Tourinform Iroda is. Színes programokat kínálunk vendégeinknek: a Nyári Fesztivál keretében megrendezésre kerülő Nemzeti Töltöttkáposzta-Főző Verseny és a Szüreti Fesztivállal egybekötött Kakaspörkölt-Főző Versenyt. A vendégek elszállásolására falusi vendégfogadó házaknál van lehetőség, ahol a turisták bekapcsolódhatnak a házigazdák mindennapi életébe és a gazdaság munkálataiba. Nagyobb csoportok elhelyezésére az iskola kollégiumában van lehetőség. Pusztamérges nevezetességeiről, kirándulási lehetőségeiről és a programok időpontjáról részletes felvilágosítást kaphat a pusztamérgesi Tourinform Irodában. 6785 Pusztamérges, Ifjúság tér 1. Telefon/fax: 62/286-619 e-mail: pusztamerges@tourinform.hu Kistérségi rendezvények : AUGUSZTUS 10-20: HOMOKHÁT FESZTIVÁL   10. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás - Ruzsa: Búcsú -

Röszke: Falunap 11. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás - Üllés: Néptánc és Alkotótábor - Zákányszék: IX. BEST & CLASSIC Társastánc Tábor          12.Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás - Üllés: Néptánc és Alkotótábor - Zákányszék: IX. BEST & CLASSIC Társastánc Tábor 13. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás - Üllés: Néptánc és Alkotótábor - Zákányszék: IX. BEST & CLASSIC Társastánc Tábor 14 Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás - Üllés: Néptánc és Alkotótábor - Zákányszék: IX. BEST & CLASSIC Társastánc Tábor 15 Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás - Domaszék: Falujáró Nemzetközi Táncfesztivál - Ruzsa: Kistérségi Amatőr Csoportok Fesztiválja - Üllés: Néptánc és Alkotótábor - Zákányszék: IX. BEST & CLASSIC Társastánc Tábor, Kertészeti Napok 16. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás, roncsderbi - Bordány:

III. Struccfesztivál - Öttömös: Falusi Ifjúsági Találkozó - Zákányszék: II. Zákányszéki Paprikafesztivál 17. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás, Falunap és Kenyéráldás ünnepe, utcabál - Balotaszállás: Felső-Bácskai kettes fogathajtó verseny V. fordulója - Bordány: III. Struccfesztivál 18. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás 19. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás 20. Ásotthalom: Képzőművészeti Kiállítás - Balotaszállás: Szent István napi búcsú - Mórahalom: III.Homokhát térségi fogathajtó vetélkedő - Öttömös: Szent István napi kenyérünnep - Ruzsa: Ünnepi megemlékezés - Szatymaz: Búcsú