A mű a trilógia második része. Ábel elhatározza, hogy új életet fog kezdeni, immáron a városban. Útja során sokféle emberrel ismerkedik meg, az állomáson már rögtön becsapják, mikor megvetetik vele a kutyájának is a jegyet.
A legfontosabb személy új életében Garmada úr lesz, akivel rendszeresen utazgat. A férfi a vonaton foghúzással foglalkozik. Mellé szegődik Ábel is, munkatársnak. Garmada úrral jut el Kolozsvárra, s az ő lakásában bontakozik ki szívében egy új érzés, a szerelem, Blanka kisasszony iránt, akinek alakja Amerikában még sokszor megjelenik képzeletében.
Garmada úr elviszi a borbélyhoz, s tiszta ruhát, cipőt ad neki, így a fiúból városi legény lesz. Garmada úrral sokat utazik, az üzletük is jól megy. Ám az egyik alkalommal egy foghúzás rosszul sül el, aminek következtében Garmada urat félholtra verik a vonaton, s Ábel is csak az utolsó pillanatban menekül meg. Egyedül indulna haza Kolozsvárra, de nem jut be Garmada úr lakásába, így jobb híján egy padon hatja álomra fejét, ahol egy rendőr ébreszti fel. Elveszi a táskáját, benne a foghúzó szerszámokkal, melyeket a rendőr betörőszerszámoknak hisz, s letartóztatja.
Segítséggel szabadul ki a börtönből, s felkeresi Garmada urat, aki betegen fekszik ágyában. Ábel meg szeretné leckéztetni azokat az embereket, akik ezt művelték a barátjával, de lebukik, s épphogy haza tud osonni.
Ábel és Garmada úr új foglalkozás után néznek. Elhatározzák, hogy lapkiadással foglalkoznak majd. Mielőtt az első szám megjelenne, Ábel egy levelet kap, benne a következő üzenettel: „Vasárnap reggel búcsúzunk apádtól, rögtön gyere haza!”
Otthon kiderül Ábel számára, hogy apja nem haldoklik, hanem újra megnősül. A lakodalmas vacsorán ott az egész falu. Ez az est indítja útjára Ábelt Amerika felé. Egy Madarász Ferenc nevű ember, aki Amerikából jött ide látogatóba, igencsak felönt a garatra. Éjfél felé feláll az asztalra, s szónokolni kezd. Megkérdi, hogy ki volt az, aki kitette a Hargitán az amerikai zászlót, mert annak ad egy húszdollárost – Ábel jelentkezik. Nagy öröm számára ennyi pénzhez jutni.
Madarász az este folyamán kikezd az egyik asszonnyal, akinek férje bicskával ront neki. Madarász átnyújt Ábelnek egy hajójegyet, mondván boldogítsa azt, aki az amerikai zászlót kitette a Hargitára. Madarász másnap meghal.
Így történik, hogy Ábel életútja Amerikában folytatódik.
Kapcsolódó olvasnivalók
Az osztrák-magyar sarki expedíció
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
A dinoszauruszok kipusztulásáról
Számítógépes szimulációk alapján a Baptistina kisbolygócsalád két tagja ütközhetett 160 millió évvel ezelőtt, s az egyik ütközési törmelék-aszteroida becsapódásának katasztrófális hatásai vezethettek 65 millió évvez ezelőtt a földtörténeti kréta-harmadidőszak határán a dinoszauruszok teljes kipusztulásához.
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Zrínyi Miklós élete és a Szigeti veszedelem elemzése
A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát.
A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...
Szabó Magda Kiálts város! című művének elemzése
"Holtig haza, Debrecen"
A debreceniség bemutatása Szabó Magda: Kiálts város! című műve és az írónő emlékei alapján.
Dicsőséges múltú szülővárosom, Debrecen számos irodalmi kiválóságot nevelt fel a történelem viharos évszázadaiban. Ebben a csodálatos városban töltötte gyermekkorát a XX. század egyik legnagyobb magyar írónője, Szabó Magda is .
Szinte teljes egészében...
Ady Endre versciklusainak elemzése
A nyugat jelentősége
Az 1867-es kiegyezés után a nagyipar fejlődése, a polgárosodás jelentősen átalakította hazánkat. Kiépült az úthálózat, korszerű gyárak jöttek létre. A Duna-parti városok pest, Buda, Óbuda 1873-ban Budapestté egyesült. Felépült az országház, a halászbástya és sok más közintézmény.
1896-ban Budapesten elsőként indult meg a földalatti vasút...
