Agrártudomány | Növénytermesztés » Technológia tételvázlat

Technológia tételvázlat Technológia tételvázlat I. 1/a. 1. Technológia fogalma, technológiai terv, technológiai változatok A technológia fogalma, ágai tárgyköre: 1.1 Tágabb értelemben  a termék, termény szolgáltatás előállításának módja Ágai: - mechanikai technológia (az anyag fizikai tulajdonságát változtatja) - kémiai technológia (az anyag összetételeit, kémiai sajátosságait változtatja - biológiai technológia (az élő szervezetek által éri el az anyagok átalakításait) Technológiai terv: A termelési eljárást részletesen taglaló írásban foglalt előírás utasítás. Azonos termék többféle technológiával előállítható. Technológiai változatok: - eltérő műveletsorok (azonos termék) - eltérő költségek KORSZERŰSÉG!! 1.2 A technológia értelmezése: a technológia termék, termény létesítmény, szolgáltatás, gyártási termesztési, illetve előállítási eljárásainak összessége. Tartalmazza - a

termelési folyamat munkaműveleteit, - azok sorrendjét, - a szükséges eszközöket, - a munkaműveleti ráfordításokat természetes mértékegységben (kg, ó, l, stb.) (pénzbeli értékét – ez a költség) A technológiai szigorú megtartása - mennyiségi - minőségi 1 termék biztosítók Technológia tételvázlat A mezőgazdaságban: Növénytermesztés – gépesített termesztési folyamatok technológiája Állattenyésztésbe – tartás-, takarmányozás-, hizlalás – technológiája 1.3 A technológia tárgyköre Az anyag átalakításhoz ismerni kell:  a feldolgozandó, átalakítandó anyag tulajdonságait,  a megmunkálás eszközrendszerét  az előállítandó terméket. Ezért a technológia foglalkozik:  a feldolgozásra kerülő anyagok tulajdonságaival,  az alkalmazott szerszámokkal és gépekkel,  a késztermék jellemzőivel. 1.4 A Technológiai terv, technológiai változat, költségek Technológiai terv tartalmazza: -

munkavégzés körülményeit, - az eljárás valamennyi műveletét, - a műveletek végzésének idejét, időtartamát, - a felhasználandó eszközöket, a ráfordítás mértékét. - a szükséges munkaerő mennyiségét (minőségét) - Technológiai változatok: - a ráfordítások  sorrendje,  mennyisége,  a minőség eltérhet Technológiai változatok értékelése: - hozamra gyakorolt hatás - költségre gyakorolt hatás alapján Gazdaságosság (Korszerűsítés) A találmányok több mint 50 %-a gazdaságtalanságuk miatt nem kerül bevezetésre. A gazdaságosság megítélése akkor reális ha pontosan számbavesszük: - felhasznált energiák árát, - felhasznált eszközök árát, - munkaerő árát 2 Technológia tételvázlat 2/a 2. Ismertesse a talaj fogalmát, tulajdonságait, a talajművelés célját, eszközeit! 2.1 Fogalma: - A Föld külső 1,5-3 m szilárd burkolata, mely növények termőhelyéül szolgál. - A talaj olyan feltételesen

megújítható erőforrás, amely az élő és élettelen természettel szoros kölcsönhatásban van és állandóan változik. 2.11 Tulajdonságai:  Termékenység: amely lehetővé teszi a növények víz és tápanyagigényének kielégítését, biztosítja a gyökérzet levegőszükségletét (időben, és mennyiségben) Termőképesség - növelhető - szinten tartható - csökkenthető (szakszerűtlen, hibás technológia)  Energiaközvetítés a napsugárból a Földre sugárzott energiamennyiség nagy része a talajban marad.  Hőgazdálkodás: összefüggésben a vízgazdálkodással, több víz hosszabb felmelegedés csírázás később indul tömörítéssel növelhető lazítással csökkenthető a talaj hővezetése  Vízgazdálkodás (vízmegkötés, vízleadás) Függ a talaj összetételétől, fizikai állapotától. Őszi szántás (lazítjuk a talajt) növeljük a vízfelvételt Tavaszi munkák (lazítás, forgatás szárítjuk a talajt) A talaj

összetétele, szerkezete: - szilárd alkotórészek (ásványi szemcsék), - Víz, levegő. A mechanikai összetétel alapján: - homok, - homokos vályog, 3 Technológia tételvázlat - vályog, - agyagos vályog, - agyag. - Kolloidok (1-500 monométer) - agyag, - humusz. Humusz: azok a kolloid természetű anyagok, amelyek a talaj mikroorganizmusainak tevékenysége során jön létre. (átlag 2-3 % minőségi talajnál 5-6 %) A Humusz mint kolloid - talajszerkezet kialakításában, - javítja a talajvíz és levegő gazdálkodását, - befolyásolja a talaj tápanyaggazdálkodását. A talaj és a rajta lévő növényzet kölcsönhatásban vannak egymással. Növények: - napsugár energiáját közvetítik, szerves anyagot állítanak elő, - elhaló gyökerük, szármaradványuk – növeli a talaj szerves anyag tartalmát. A talaj szerkezete akkor a legkedvezőbb, ha a művelt réteg 1-3 mm átmérőjű morzsákból áll. (Aprómorzsás talajszerkezet) Az ilyen

talajszerkezet kialakítása és fenntartása a talajművelés egyik alapvető feladata. 3.2 Főbb talajtípusok I. II. III. IV. V. VI. Csermozjom (minőségi) talajok Barna erdőtalajok Kötött réti és . erdőtalajok Homok- és laza talajok Szikus talajok Sekély rétegű vagy erősen lejtős erodált talajok. 4 Technológia tételvázlat 3.22 A talaj kötöttsége, kémhatása Kötöttség: Az Arany-féle kötöttségi számmal (A k ) fejezzük ki, ami jelzi, hogy egy adott konzisztencia- állapot eléréséig a talaj mennyi vizet tud felvenni.       laza középkötött homokoly vályog vályogtalaj agyagos vályog talaj agyag talaj nehéz agyag és szikes talaj 30 AK alatt 30-37 AK 42-50 AK 42-50 AK 50-55 AK 55 AK kötött Kénhatás A mikroszervezetek semleges kémhatású talajt kedvelik (pH. hidrogéninkoncentráció) Igen savanyú talajok Savanyú talajok Semleges kénhatású Lúgos kénhatás 4,5 pH alatt 4,6 - 6,4 pH 6,5 - 74,5 pH 7,4 pH

fölött Talajvédelem Erozió Defláció Melioráció: Olyan beruházás-jellegű beavatkozások, amelyek talaj termőképességek szintentartása, illetve növelése érdekében teszünk. 3.4 Földhasználat: Szántó Gyep (rét, legelő) legelő, Rét, Kert, Szőlő Gyümölcs Erdő Halastó Nádas Művelés alól kivett terület Tábla – földhasználati alapegység Tömb – több szomszédos táblán azonos növény termesztése 5 Technológia tételvázlat 3/a A talajerő gazdálkodás célja, módszerei Talajerőgazdálkodás azon tevékenységek összessége, amelyek a talaj termőképességének megtartása és növelése céljából végzünk. - Tápanyagvisszapótlás Melioráció 1. Tápanyagvisszapótlás Célja: A tenyészidőszak alatt a szükséges tápanyagok a növények igényeinek megfelelő  mennyiségben,  arányban,  felvehető formában történő biztosítása Ehhez ismerni kell - a növények tápanyag igényét, - a talaj tápanyag

ellátottságát, - a talaj tápanyag szolgáltató képességét. 1.1 Trágyázás: (Trágya minden olyan anyag, ami növeli a talaj termőképességét) Tartalmazza: a. trágyafélék megválasztását, b. trágyázás rendszerének kialakítását, c. a felhasználás mértékét, d. a kijuttatás szervezését Komponensei: - szervestrágyázás (istálló trágya, zöldtrágya, melléktermékek, komposzt. - műtrágyázás (szervetlen vegyületek, ipari termékek, szilárd, folyékony) 6 Technológia tételvázlat 1.11 A szervestrágyázás: - előnyei, - hátrányai, - ideje. Technológiai folyamat Gyűjtés, Eszközr. tárolás Trágya szarvas Rakodás Rakodógép Szállítás Trágyaszóró Emelve billentő Szórás Alászántás Trágyaszóró Eke Hígtrágyázás Szervestrágyaszórók üzemeltetése Ciklusidő t f = t rak + t sz rakottan + t szár +t üres v. Területteljesítmény NTK = B ×V ×Mi 10 1.12 Műtrágyaszórás A ráfordítás alapja: -

Minimum - Maximum - Optimum Csoportosítás: - Hatóanyagtartalom szerint - Halmazállapot szerint - Kiszerelés szerint 7 Technológia tételvázlat Szükséges műtrágyamennyiség meghatározása, lépései: Műtrágyaszórás munkafolyamatai: Előkészít Őrlés, keverés é Rakodás Szállítás Rakodógépek Szórás Műtrágyszórók:  menchanikus  rögzítőtárcsás  preumatikus Műtrágyaszórók üzemeltetése, költsége 8 Technológia tételvázlat 4/A A növények termesztésének feltételei Szállítási folyamatok 1. A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatások ismerete, befolyásolása és szabályozása. 1. élettelenek Környezeti tényezők lehetnek 2. élő környezeti tényezők 1.1 Élettelen környezeti tényezők 1.11 Éghajlati tényezők Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos

hosszúságát fotoperiodusnak nevezzük. - Hosszú nappalos növények. (9-14 ó/megvilágítás, búz, borsó, répa) - Rövidnappalos növények: Kukorica, szója, rizs, napraforgó) - Fényközömbös növények: (árpa) Hő: A növények fejlődése 10-30 0C között erőteljes - minimális hőigény, - optimális hőigény, - felső tűrési hatás. A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre - transpirációra, - légzésre, - vízfelvételre- tápanyag felvételre Időjárás – légköri állapot változásának folyamata Éghajlat – a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer  A levegő (szél) O 2 , CO 2 , N, a légtérben, talajban Folyamatok - levegős (aerob) - levegőtlen (araerob) 9 Technológia tételvázlat A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlós a szél. A szél szerepe: - porzásban, - magvak, spórák szállítása, - a levegő hőmérséklet, páratartalom változása a növények

párologtatásában. Káros hatások: - a növények ledöntése, - növényvédőszerek elfújása, - érő kalászok párolgásának elősegítése (szemszorulás)  A víz - a zöld növényű részek 60-90 % vizet tartalmaz - Kritikus időszak a virágzás terméskötés - 1 kg szárazanyag  200-800 l víz szüksége - Hazánkban lehulló csapadék 550 mm (60 % termésidőszak) - 1 mm csapadék = 1 l/m2 1.12 Talajtényezők: Fizikai, kémiai biológiai sajátosságok Tápanyagok makro elemek: N, P, K, Ca, Mg mikro elemek: B, M n , Cu, Zn, M o , Co A hozam nagyságát a minimumban lévő táplálóanyag mennyisége határozza meg (Liebia 1803) 1.13 Felszíni tényezők: - magasság (abszolút, relatív) - meredekség (napsugár beesési szöge) - kitettség (valamely terület fekvése az égtáj, a lejtés és szélviszonyok alapján 1.2 Élő környezeti tényezők - növények  víz, tápanyagelvonás  beárnyékolás  kártevők, betegségek terjesztése -

állatok 10 Technológia tételvázlat - ember 5/a A talajművelés alapvető eljárásai, elvei, eszközei Talajművelés, talajművelési rendszerek: Talajművelés azon eljárások összessége, melyek során különböző eszközökkel megváltoztatjuk a talaj alkotórészeink térbeli elrendeződéseit. A művelet Forgatás (szárítás) Lazítás Porhanyítás tárcsázók, talaj. Keverés kultivátorozás, kombinátorozás, . Tömörítés (hengerezés) Felszínalakítás (simitások) Szántás: eke módja/széjjelszántás összeszántás, ideje/őszi, tavaszi mélysége: sekély 18-20 cm középnél 21-26 cm mély 27-32 cm mélyítő 32cmLazítás: mélylazító réteglazító Tárcsázás: (lazít, kever, forgat) 6-20 cm Talaj marózás: (lazít, kever, porhanyít, növényi részeket aprít, mélység 6-25 cm) Kultivátorozás: gyomirtás, lazítás, szellőztetés szántóföldi 11 Technológia tételvázlat sorközművelő Kombinátorozás: fogas v.

kultivátor + pálcás Fogasolás: Könnyű a fogra jutó tömeg alapján Középnehéz Nehéz Lazítás, porhanyítás, keverés (felszín gyomirtás, mélység 6-10 cm) Sinitárzás: felszínalakítók (porhanyítás) munkaszélessége 6-24 mm Hengerezés: tömörítés, rögtövés, talaj felszínalakítás, talaj lezárása, sima henger, gyűrűs henger. 3.53 Talajművelési módok: Több talajművelési eljárás egyidejű vagy egymás utáni alkalmazását értjük. Célja: a betakarítás után felszabaduló területek a következő növény számára kedvező talajállapot biztosítása. Talajművelési módok:  tarló. és ápolás  alapművelés (szántás, réteg v. mélylazítás)  alapművelés utáni elmunkálás (ápolás)  vetőágy készítés  vetés utáni elmunkálás, vetés lezárás Talajművelési rendszerek A talajművelési eljárások összességét és azok okszerű sorrendjét talajművelési rendszernek nevezzük. Elemei: - a növények

vetési ideje, - elővetemény nek időpontja - egyéb tényezők  talaj,  az időjárás, 12 Technológia tételvázlat  a trágyázási rendszer  az üzemi viszonyok (gépesítettségi fok)  Őszi vetési növények talajművelő rendszere: - korán lekerülő elővetemény után - későn lekerülő elővetemény után - évelő takarmány után  Tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere  Nyári (másod) vetésű növények talajművelési rendszer 13 Technológia tételvázlat 6.a Az öntözés (célja, sajátosságai, gazdasági megítélése) 1. Fogalma: Az öntözés olyan agrotechnikai eljárás, melynek segítségével az adott technológiai rendszeren belül – biztosítható a növények vízigényének optimális kielégítése, s ezáltal a hozam növelése. 2. Céljai elsődleges  hiányzó csapadék pótlása  hozam növelése,  termésingadozások csökkentése másodlagos  elvetett növények kelésének

segítése  műtrágya növényvédőszer kijuttatása  fagyvédelem  aszuritás 3. Módjai  felületi öntözés  altalaj öntözés  esőztető öntözés  csepegtető öntözés Az öntözés módja nem befolyásolja a hozamot! 4. Tervezéskör figyelembe venni - az öntözés szükségességének meghatározása, - a méret meghatározása, - öntözési mód megválasztása, - eszközrendszer kialakítása 14 Technológia tételvázlat 5. Öntözés folyamata és eszközei Víznyerés Vízkiemelés - Vízszükséglet Nettó vízigény Vízszállítás Vízzsákolás Q i = 0,8(E 0 -Cs) mmm Q Szükséges vízmennyiség Q = i mm sz Μi - Mértékadó időszak - Öntözéssel kapcsolatos fogalmak  Egyszeri öntözés adagja 20-50 mm  Öntözési fordulónap 10-18 nap  Nettó öntözési idő 16-18 ó/nap  Csapadékintenzitás - alacsony 5 mm/ó - közepes 7-12 mm/ó - nagy 13- mm/ó Az öntözés költsége: 1mm3 vízkijuttatás 20-30 Ft

Az öntözés gazdasági megítélése a közvetlen ráfordítások és a közvetlen haszon alapján történik. 15 Technológia tételvázlat 8/a Növényápolás, növényvédelem célja, feladatai, módjai A növényvédelem a termesztett növényeken, valamint tárolt termékeken állati kártevők, kórokozók, növényi szervezetek okozta károsodások megakadályozását, a kártétel mértékének csökkentését célzó eljárások összessége 1. Célja  a károsodásnak kitett haszonnövények mentése,  a termésingadozás csökkentése,  a termés mennyiségének növelése,  a termés minőségének javítása. 2. Feladatai:  a kórokozók, kártevők számának csökkentése,  a kórokozók, károsítás terjedésének megakadályozása Károsítók: - állati eredetük (gerincesek, rovarok, puhatestűek) - növényi eredetűek (gyomnövények, gombák) - mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok) Növényvédelmi kár: - mennyiségi -

minőségi -együttes kár 3. A megelőzés védekezés módjai:  Mechanikai (rovarcsapda, védőháló stb.)  Agrotechnikai - talajművelés (gyomirtás) - tápanyag utánpótlás (növény ellenállóképesség javul) - vetésváltás - vetés - növényápolás (kultivátorozás) - betakarítás (optimális idő) 16 Technológia tételvázlat      Genetikai növényvédelem Biológiai növényvédelem Kémiai növényvédelem Komplex növényvédelem 8védekezések kombinációja) Integrált növényvédelem (Környezetvédelmi feltételek) 4. Védekezési munkák:  Csávázás  Gyomirtás  Rovarkártevők, gombakártevők elleni védekezés  Rágcsálók irtása  Madárkártevők elleni védekezés  . kijutatás 5. Kezelési módok a növényvédelemben  alapkezelés  felül kezelés  állománykezelés - teljes - foltos 6. A növényvédelem eszközrendszere Permetlé Keverés Vegyszerszállítás Vízszállítás

Permetezés Szántóföld Légi eszközök 17 Technológia tételvázlat 10/a A paradicsomtermesztés jelentősége, termesztéstechnológiája, szervezési feladatai, költség, jövedelem viszonyok 1. A termelés helyzete, gazdasági jelentősége - A felhasználás - belső - export - Integráció 2. A termelési technológia - terület kiválasztás - fajta - vetéselrendezés A munkafolyamat szervezése - tápanyag visszapótlás - talajelőkészítés - vetés-palántázás - vegyszeres gyomirtás - növényápolás - növényvédelem - öntözés - betakarítás 3. A paradicsomtermesztés gazdasági megítélése - Hozam - Költség - Jövedelem 18 Technológia tételvázlat 11/a A betakarítási, szállítási, terménytárolási feladatok. Határszemle, termésbecslés 1. A betakarítás az egyik legjelentősebb növénytermesztési munka-folyamat, optimális időben történő végzés esetén óvjuk a termés mennyiségét, minőségét. Betakarítási

munkák Kalászos és kombájnnal betak. növények Takarmánynövények Gyökgumós növények Cukorrépa Búza Kukorica Napraforgó Burgonya Szenázs Szilázs Szénakészítés Rendsodró Szállító Fűkasza Tömörítő Bálázó Szecskázó Melléktermékek Szalma  Ömlesztett  Bálázott Répalevél Optimális végrehajtási idő Kezdés, időtartam Betakarítási munkák folyamata Betakarítás Szállítás Feldolgozás Tisztítás Szárítás Tárolás stb. 2. A mezőgazdasági szállítás Jellemzői: 19 Technológia tételvázlat - nagy mennyiség idényszerűség eltérő tulajdonságú anyagok útviszonyok A szállítási ciklus Szállítás rakottan Rakodás Lerakodás Vissza üresen A szállítási teljesítményt befolyásoló tényezők A szállítás eszközei: - Rakodók (szállítószalag, homlokrakodó, forgógépes rakodó) - Szállítójárművek Traktor + pótkocsi Tehergépkocsi 3. Határszemle Lehet: - eseti általános

teljes körű részleges Idejét meghatározza: - időjárás - növények biológiai fejlődése - kártevők, kórokozók megjelenése - elvégzett munkák ellenőrzése - kijuttatott szerek hatása 4. Termésbecslés A termésbecslés a növénytermesztés várható eredményeinek megállapítására szolgáló eljárás és módszer. Lehet: - állapot-minősítés számszerű becslés előzetes becslés végleges becslés 20 Technológia tételvázlat Végezhető: - tapasztalati úton (szubjektív) - mérésekre alapozva (objektív) - a kettő kombinációja 21 Technológia tételvázlat 12/a A gyümölcstermesztés helyzete, gazdasági jelentősége, eszközellátottsága, fajszerkezete 1. Jellemzői: - ültetvény - kézimunkaerő igény Jelentősége: Területe 94 e ha 900 et gyümölcs Fogyasztás 72 kg/fő Export - friss - tartósított 2. Eszközellátottság - ültetvény-koronaformák:  Kombinált  Termőkoros orsó  Karcsú orsó  .  

Váza vagy tölcsér 3. Fajszerkezet: a termesztett gyümölcsfajok aránya 60 % Fajtaszerkezet 22 Technológia tételvázlat 13/a Az almatermesztés jelentősége, termelés technológiája. Az ültetvény beruházás feladata frissgyümölcs. Jelentősége - hazai fogyasztás - export Termőterület: 35-40 eha Hozam: 20-30 t/ha Átlagár: 25 Ft/kg Költség: 400 eFt/ha Fajtaszerkezet – ültetvényszerkezet   légyümölcs nyári 5 % őszi 20 % téli 75 % ( Tárolás ) Területi elhelyezkedés Korszerűtlen fajtaszerkezet és ültetvény  Csökkenő terület Termesztés technológiája: - metszés - tápanyagvisszapótlás - talajművelés - növényvédelem - betakarítás - áruvákészítés, osztályozás Ültetvény létesítése 23 Technológia tételvázlat 13/a GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY LÉTESÍTÉSÉNEK SZERVEZÉSE ÉS ÖKONÓMIÁJA 1. Helyzetértékelés Fajtaszerkezet Ültetvényszerkezet komb. 5 x 7 szabad o. 5 x 2 korai 2,3 x 1,5 A

korszerűsítés szükségessége, lehetőségei 2. A beruházás szakaszai   Kivitelezés Előkészítés Telepítés Ápolás Tervezés területkijelölés faj-, fajtaszerkezet művelési mód pénzügyi terv (évekre lebontva) gazdasági számítások – megtérülési idő! területrendezés, (tereprendezés) tápanyag-visszapótlás talajművelés (rigolírozás) talajfertőtlenítés infrastruktúra felszín-elmunkálás kitűzés alany-beszerzés (tárolás) telepítés támberendezés pótlás talajművelés tápanyag-visszapótlás növényvédelem fitotechnikai munkák Termőre fordulás 3. A beruházás költségei 4. Támogatás 24 Technológia tételvázlat 14/a Szőlőtermesztés technológiája, az ültetvénylétesítés feladatai Hazai szőlőtermesztés helyzete Ágazat jellemzése 1. A termeléstechnológiát meghatározó tényezők 1.1 Szőlőágazat üzemi mérete 1.2 Az ültetvényszerkezet 2. A termesztéstechnológia szervezés és

ökonómiai kérdései 2.1 Tápanyagvisszapótlás 2.2 Talajművelés 2.3 Támrendszer javítása 2.4 Fitotechnikai munkák a/ metszés b/ nyesedékeltávolítás c/ kötözés d/ csonkázás 2.5 Növényvédelem földi géppel helikopter 2.6 Betakarítás Kézi szüret Gépi betakarítás Szállítás 25 Technológia tételvázlat 15/a A dísznövények főbb csoportjai, technológiai jellemzőik 1. A dísznövénytermesztés a kertészeti termesztés egyik ágazata, amely a belső és külső emberi környezet alakításához szükséges dísznövényeket állítja elő. Csoportosításuk: Egynyári dísznövények: egy vegetációban fejlődnek, virágzanak, magot hoznak, elpusztulnak Kétnyári dísznövények: első évben csak növekednek, második évben virágzanak és termést hoznak Évelő dísznövények: azok a lágyszárú dísznövények, amelyek több évig élnek és nyugalmi időszakot kitartó szerveikkel vészelik át. Díszfák Díszcserjék

törzs + korona törzset nem fejleszt Növényházi dísznövények: trópusi, mediterrán növények Magyarországon csak növényházban 2. A faiskola: fogalma típusai: A kertészeti faiskolák gyümölcsfák, gyümölcstermő bokrok, díszfák, díszcserjék szaporítását végzik. A faiskola részei és beosztása  magiskola  dugványiskola  erősítő iskola  üzemi törzsültetvény (oltvány)  magtermő törzsültetvény (vetőmag) - anyatelep - konténertelep 26 Technológia tételvázlat Szaporítási módok: ivaros, ivartalan Nevelési módok: szabadgyökerű földlabdás konténeres 27 Technológia tételvázlat 16/a A kalászos gabonafélék jelentősége, termesztés technológiája szervezési feladatok Az őszi búza termesztése Kalászos gabonák: őszi búza, rozs, őszi árpa, tavaszi árpa, zab, fritikala Jelentősége: Terület szerint (búza 1-1,2 mill. ha) Összesen 1,7 mill. ha) Felhasználás - Élelmiszer (Ipari alapanyag) -

Takarmány Eszköz Termesztéstechnológia Tarlóhántás tárcsa + gyűrüshenger Tarlóápolás tárcsa + gyűrűshenger Műtrágya (N,P,K) Tápanyagvisszapótlás Műtrágyaszóró Vetőmag cm) 5-6 mill csíra Magágykészít é Kombinátor Vetés Vetőgép (sortáv. 12-15 Mezei leltár Műtrágya Fejtrágyázás Műtrágyaszóró Gyomírtószer Vegyszeres gyomirtás Növényvédő gép Növényvédőszer Növényvédel Betakarítás 28 Növényvédő gép Technológia tételvázlat Költség Ár Jövedelem Szalma, betakarítás Szállítás 29 Technológia tételvázlat 18/a Olajosnövények jelentősége, termesztésük technológiája, szervezési feladatok. A napraforgó termesztése Olajos növények (olajtartalom ~ 50 %) Napraforgó Őszi káposztarepce Jelentőségük: - étolaj - műszerolaj - takarmányozás (melléktermék) A napraforgótermesztés techológiája Talajelőkészítés – ősszel - tarlóhántás - tápanyagvisszapótlás -

őszi mélyszántás - szántás elmukálás Talajelőkészítés – tavasszal - simítások - magágyelőkészítés - talajfertőtlenítő Vetés (IV. 10-25) (sortáv 70, 76,2 cm) Növényápolás vegyszeres növényvédelem Betakarítás (1,5 – 2 t/ha hozam) ( szeptember ) 30 Technológia tételvázlat 19/a A mezőgazdasági termelés műszaki alapjai 1. Gépek 1.1 Mezőgazdasági géprendszer A mezőgazdaságban szükséges gépek összessége 1.2 Ágazati géprendszer (vertikális)  a szántóföldi növénytermesztés  a kertészeti termelés  az állattartás 1.3 Funkcionális géprendszer (horizontális)  traktorok  talajművelés  anyagmozgatás  talajjavítás  talajerőgazdálkodás  növényvédelem  öntözés  szárítás, tárolás Gépsor Géplánc (lucerna-fűkasza, rendsodró stb. ) Gépcsoport Gépfaj Gépfajta Gépcsalád Géptípus 1.4 Szántóföldi gépcsoport Vontatott Félig függesztett Függesztett

Rászerelt 31 Technológia tételvázlat - Talajművelés géprendszere - Növényvédelem géprendszere 1.5 Gépek mozgása a táblán 1.6 Területteljesítmény számítás W  Bv  M  ha / ó 10 Idény teljesítmény 1.7 Géprendszer összeállításának szempontjai Műszaki kiszolgálás 32 Technológia tételvázlat 20/a A kertészeti termesztés célja agrotechnikai és gazdasági sajátosságai 1. Kertészeti ágazatok jelentősége, feladata - A kertgazdaság fogalma - A kertészeti termelés feladata - belső szükséglet (friss fogyasztás, feldolgozóipar) - export - hatékony munkaerő foglalkoztatás Jelentősége e tényezők érvényesülésén keresztül mérhetők. - Különbözősége más termőföldhöz kötődő ágazatoktól: - Nagy biológiai érték, könnyen romló - Évelő kultúrák- egyes ágazatai - Frissen fogyasztható termékek egy része - Nagy élőmunka-igény - Nagy termelési érték - Nagy szállítási igény,

nehéz a tárolás - Termelés, feldolgozás magas szintű koncentrációja - Fontos cél a jövedelemszerzés A jövedelmet befolyásolja - Termelési szerkezet, természeti adottságok összhangja - Szükséglet – termelés összhangja (belső, külső piac) - Technikai, humán tényezőkkel való ellátottság (munkacsúcs) - Társadalmi gazdasági viszonyok - Ország közgazdasági kapcsolatai Cél! - Jövedelem termelőképesség javítása - Szektorok közötti piaci jellegű együttműködés fejlesztése (integrátor) - Tőkeáramlás felgyorsítása A kertészeti ágazatok jelentősége - Jellemző a nagy álló-, forgóeszközigény, munkaerő - Növekszik a kistermelés szerepe Jelentősége: - területnagyság --te - termelési érték 33 Technológia tételvázlat 22/a A szőlőfeldolgozás, borászat technológiája Alapadatok: Szőlőterület ~ 100 e ha Átlaghozam 5,2-6 t/ha Egy főre jutó fogyasztás 25-30 l/fő/év Előállított bormennyiség 3 mill.

hl/év Export 1,2 mill hl A fehérborkészítés technológiája Borkezelések 34