Egészségügy | Anatómia » Élettan jegyzet

Élettan jegyzet AKTIV, PASSZIÍV TRANSZPORT - Az élő szervezet soksejtű - A sejtek szabályozzák önmagukat - A sejtek környezete állandó kell legyen ,hogy megfelelően tudja ellátni a feladatát. - hőmérséklet állandó ( izotermia ) - PH értéke - ion –só háztartás ( izoozmózis ) - folyadékterek mennyisége azonos ( izovolemia ) - Sejtmembrán - szabályozza a sejtbe belépő és kilépő anyagokat - elválasztja, de össze is köti a környezettel, - tápanyagok felvétele - sejt által termelt anyagok leadása - hármas rétegződésű: 2 fehérje 1 lipid ezen keresztül folyik a sejt anyagforgalma - permeabilitás: bizonyos anyagokat átereszt, de másokat nem. Anyagkicserélődésnek két fajtája van: - AKTÍV transzport - PASSZÍV transzport PASSZIV TRANSZPORT: Az anyagáramlásnak azon formái, kémiai és vagy fizikai törvényekkel megmagyarázhatók, így élettelen környezetben létrejöhet, energiát nem igényel. DIFFUZIÓ: Az anyagáramlás azon

módja, amikor az oldott részecskék töményebb koncentráció felől a hígabb felé áramlanak. OZMÓZIS: Az oldószer áramlik a töményebb oldat felé arra törekszik rendszer, hogy egyensúly beálljon. – is a a AKTÍV TRANSZPORT: A sejt membránjának aktív működése energiát igényel, fizikai és kémiai törvényekkel nem magyarázható, csak élő szervezetben létezik. E-t igényel ( A sejt )fal vagy beszív vagy kiad anyagokat NÁTRIUM – KÁLIUM PUMPA: A sejtben belül a K ionok vannak túlsúlyban a sejten kívül a Na ionok, ezt a koncentráció különbséget aktív transzport tartja fenn, úgy hogy a Na kipumpálja és a helyére K enged be. NYUGALMI ÉS AKCIÓS POTENCIÁK Az élő szervezetben elektromos jelenségek észlelhetők. NYUGALMI POTENCIÁL: A sejt belső és külső pólusai nyugalomban vannak, él de nem működik A nyugalomban levő sejt belseje és környezete között koncentráció különbség van. A sejten belül több a negatív ion,

kívül a pozitív ion Sejtmembrán két oldala között észlelhető feszültség MEMBRÁN POTENCIÁL AKCIÓS POTENCIÁL Ha inger éri a sejtet ingerületi állapotba kerül. A membrán depolarizálódik, vagyis a nyugalmi potenciál csökken vagy megszűnik, ellentétes lesz. Az idegroston hullámszerűen terjed az ingerület az ezzel kapcsolatos feszültség ingadozás az AKCIÓS POTENCIÁL. (rajz) Négy szakasz: - helyi potenciál ( lappangási szakasz amíg meg nem indul ) - csúcspotenciál (átmenetileg felmegy, depolarizáció) Na ionok beáramlása - negatív utópotenciál (átmenetileg lemegy, repolarizáció) K ionok távolmaradása - pozitív utópotenciál Lehet mérni az elektromos aktivitást: EKG( szív )EEG( agyi )EMG( izom ) A sejt belseje – töltésű, vonzza K amelyek igen fürgék. A depolarizációval a Na belépnek a sejtbe, taszítja a K ezért ezek kiáramlanak, helyre áll a koncentrációkülönbség. Következmény: érvényes rá a miden vagy semmit

törvény. Küszöbinger: az az inger nagyság amire a sejt ingerület be jön és akciós potenciál jön létre. Ha megfelelő mennyiségű Na jut be a sejtbe, akciós potenciál jön létre, vagy nem jön létre. Refrakter szakasz: Ha az akciós potenciál időtartama alatt éri újabb inger az ideg vagy izomrostot ez a második inger hatástalan lesz. Az akciós potenciál vége felé már bizonyos hatás lehet. - abszolút refrakter ( Na ionok a sejtben vannak ) - relatív refrakter ( Na ionok a sejten kívül vannak ) IDEGRENDSZER Központi idegrendszer , Környéki idegrendszer: A szervezet főszabályozó rendszere. Gyors reakciókért felelős Minőségi szabályozó funkciók. KÖZPONTI IDEGRENDSZER: A koponyaüregben és a gerinccsatornán belül elhelyezkedő struktúrák. KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER: A perifériás idegek, dúcok és a végkészülékek. Az érzőidegek hozzák a központba az információt és a mozgatóidegek viszik a központból a „környéki”

parancsot. - szomatikus - vegetatív funkciók Központi + környéki részből állnak Alapegység: NEURON = idegsejt (rajz) A neuronok lehetnek: - afferens neuronok ( oda bejövő ideg ) - efferens neuronok ( onnan kimenő ideg agyból ) REFLEXÍV. Az ingerület az afferens roston halad a központ felé, és egy vagy több neuronon történő áthaladás, átkapcsolódás után a választ az efferens rost közvetíti az effektor végkészülékhez, amely az izmokban található. REFLEX: Különböző ingerekre a központi idegrendszer részvételével bekövetkező szervezeti válaszreakciók. Külső reflex: exteroceptív (külvilág ingerei) Belső reflex: interoceptív (belső környezetből) Izmokból, ionokból kiinduló: proprioceptív vagy megtatikus RECEPTOROK: végkészülékek Feladatuk, hogy az ingereket az emberi szervezetben továbbítható jelekké, kódokká alakítsa. Ezeket a kódokat szállítják az afferens rostok a központba, ahol a kódok

visszaalakítása, raktározása, válasz megfogalmazása továbbítása következik. INGERÜLETÁTVITEL = SYNAPSIS Ingerület átvitel helye a synapsisokon történik. A központi idegrendszerben a neuronok közötti kapcsolatot teremtik meg. Synapsis részei: - presynaptikus végbunkó: az axon sejtmembránjának megvastagodott része, benne hólyagocskák - synaptikus rész: a végbunkó és a postsynaptikus membrán közti rész - postsynatikus membrán: a dendrit része A neuronok közötti kapcsolódásnál az ingerületet hozó neuron axonja végződhet: - a másik neuron perycarionján - dendritjén - axonján A synaptikus vezetés egyirányú, tehát az ingerület csak a presynaptikus végződéstől terjedhet a synapsis további részei felé. MEDIÁTOR ANYAGOK: acetilkolin Sympatikus idegrendszer végkészülékeinél: - nor adrenalin Gátló synapsisoknál: gamma - amino – vajsav Hatékony csak az az inger lesz, amely kellő mennyiségű mediátor anyag

felszabadulását váltja ki. Hólyagok = VESICULA Benne van a mediátor anyag, amely inger hatására kiáramlik. LATENCIA IDŐ: ez az idő szükséges a mediátor anyag felszabadulásához, a synaptikus részen való átterjedéséhez. IDEGROSTOK: ingerületet vezeti Idegrost = neuron axonja, amelyet + velőshüvely vesz körül A rost – legvastagabb: £ β γ δ ( gyors ) B rost ( vegetatív rendszerek ) C rost – legvékonyabb érzőrostok ( fájdalom ) Minél vastagabb a rost annál gyorsabban terjed az ingerület. Idegrostok alkotják a perifériás idegeket (központi pályákat) kevert idegek érző és mozgató rostokat is tartalmaz. RECEPTOROK A külső és belső környezeti ingereket felvevő sajátos készülékkel. Felveszik és átalakítják az ingereket jelekké és ezt továbbítják akciós potenciál Különböző ingerek a különböző receptorokban azonos változást hoznak létre attól sajátosak, hogy melyik inger tud egyfajta receptorban ingert

kiváltani adektvát inger. Felosztásuk: - mechano tapintás, nyomási, feszítési receptorok - kemo légzés, keringés, szaglási, ízlelési, hallás, egyensúly - termo bőr és a zsigerek hőérzékeny receptorai - fotoreceptorok látás Ingerforrás helye szerint: - exteroceptorok: külvilág ingerei - interoceptorok: belső környezetből - proprioceptorok: izomműködés szabályozása Synapsisok száma a reflexívben: - monosinaptikus reflex: gyors - poliszinaptikus reflex: lassabb A központ helye szerint: - gerincvelő - agytörzs - nyúltvelő - híd velő - közép agy - kisagy - Cerebellum - köztiagy két rész:( Talamus – feletti rész , Hipotalamus – alatti rész ) - két agyfél teke - agykéreg ( Legokosabb ) - Cortex Reflex kialakulás szerint: - feltétlen: velünk született - feltételes: kialakult GERINCVELŐ, NYÚLTVELŐ Szelvényezett szerv. A szelvények a csigolyákról kapták a nevüket, mindig a fölött a csigolya fölött

találhatók amelyről kapták a nevüket. 31 szelvény: - 8 nyaki - 12 háti - 5 ágyéki - 5 keresztcsonti - 1 farokcsonti Minden szelvénybe érkeznek afferens érzőrostok, és minden szelvényből indulnak ki efferens mozgatórostok. Az egyes szelvényeknek megfelelő bőrterületek DERMATOMÁK. Minden szelvényt legalább két szelvény idegez be. GYÖKEREK: Elülső: mozgatórostok itt lépnek ki Hátulsó: érzőrostok itt lépnek be A gerincvelői szelvényekbe beérkező afferens impulzusok a szelvényen belül átkapcsolódnak mozgató neuronokra, átkapcsolódás után vagy nélkül felfelé haladnak valamelyik felszálló pályarendszerben. gerincvelői reflex A felszálló pályák a környéki információkat szállítják a központi idegrendszer magasabb részei felé. Belül: a , szürkeállomány Kívül: b, fehérállomány a, szürkeállományban: - mellső szarv: mozgató neuronok - hátsó szarv: érző neuronok - oldalsó szarv b, fehérállományban -

elülső köteg: mozgató neuronok - oldalsó köteg: érző + mozgató - hátsó köteg: érző neuronok Pályák: A, felszálló: érző B, leszálló: mozgató A, 3 felszálló pálya: - hátsó kötegi felszálló: GOLL- BURDACH nyúltagyban kapcsolódnak át gerincvelő hátsó szarvában kapcsolódik át és az oldalsó kötegben haladó gerincvelő kisagyi pályákat alkotja. Durva tapintás - oldalsó kötegi felszálló TRACTUS SPINOTHALAMUICUS gerincvelőtől thalamusig bőrtől gerincvelő thalamus kérgi érzőközpont Bőrérzékelés = Hő, fájdalom, tapintás, nyomás - mellső kötegi felszálló: TRACTUS SPINOCEREBELLARIS Gerincvelő kisagyba átkapcsolódik. Mozgató szervek B, 2 leszálló pálya - pyramis: oldalsó kötegben gyors vezetésű, kevés synapsissal. Tanult mozgások - extrapyramidális: elülső részben másodlagos agykérgi mozgató központból részben kéreg alatti állományból indul ki. Sok synapsisú lassú vezetésű összetett

durva ösztönös mozgások. Exteroceptív reflexek: bőrben védekezési Proprioceptív reflexek: izmokban, inakban Exteroceptív reflexek: - flexor: A bőr receptorainak ingerlésére az azonos oldali hajlító izmok összehúzódnak pl. talpbőr reflex - keresztezett extensor - extensor B, Proprioceptív reflexek - myotatikus: az izom nyújtás hatására összehúzódik - inverz myotatikus az izom nyújtás hatására ellazul, erős nyújtás hatására védekezés az izomszakadás ellen, AGYTÖRZS - nyúltvelő - híd - középagy Fehérállománya van, de igazi szürkeállománya nincs, csak körülírt magvak formájában. Felszálló és leszálló pályák áthaladása - kapcsolat kisagy és a központi idegrendszer más részei között - testtartás és izomtónus szabályozása 1, Fehérállomány: - itt végződik: GOLL- BURDACH pálya - itt ered: extrapyramidális pálya 2, Magvak: - agyideg magvak 12 pár: látás, hallás nyelés, tüsszentés, fejmozgatás,

egyensúly - nem agyideg magvak: középagyban: vörösmag, fekete vonal, dajka mag 3, Formatis reticularis- hálózatos állomány Funkciói: - Aktiválja az agykérget: éberen tart - Fontos automatikus és vegetatív központokat tartalmaz - automatikus: légzés, keringést szabályozó - vegetatív: látó szervekkel kapcsolatos (pislogás), emésztőrendszerrel (rágás), légzőszervi funkciók - fontos szerepe van az izomtónus és a testtartás szabályozásában. Nyúltvelőben: nyaki és labirintus reflexek: Tónusos labirint reflex: ( fülben ) - agytörzs alsó része izotónus növekszik ( szédülés hatására ) Tónusos nyaki reflex: - fej megváltozása, polcra néző, polc alá néző Középagy: Beállítási vagy beállítódási helyzetek - optikai receptorok ( látást vissza állít ) - egyensúly receptorok ( csukott szemmel beállítja eredeti áll. ) - bőr receptor ( érintés útján beállítja ) - törzs beállítása a fej után ( fajtára jellemző test

helyzetre ) 4, Agykéreg funkciói: - ráhelyezési reflex ( a levegőbe már beállítja a földi helyzetet ) - továbblépési reflex ( lökés ellenében nem esik el hanem tovább lép ) KÖZTIAGY 2 részre osztható (alulról lefelé): - HYPOTHALAMUS - THALAMUS HYPOTHALAMUS: - III. agykamra alatti terület, látótelep alatti terület - hő szabályozásban van szerepe ebben mind szomatikus mind vegetatív tényezők szerepet játszanak - hőmérséklet csökkenés hőtermelés fokozódik, fűtőközpont: a hátsó, oldalsó részeiben van - a hőtermelés fokozása, szomatikus szabályozással valósul meg - hő leadás csökkentése sympatlucus reakció - hőmérséklet emelkedés hőtermelés gátolja, serkenti a hő leadást. - belső környezet állandóságának és a köztianyag cserének is integratív szabályozója - éhség – és szomjúságérzet, jóllakottság -homeosztázis szabályozásban elsősorban a hypothalamus – hypophysis rendszer révén vesz

részt, tehát az endokrin rendszert befolyásolja - vízháztartást, a vízleadás szabályozásával irányítja - befolyásolja fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcserét. - minden módon kap mind a periféria mind a központi idegrendszer alacsonyabban fekvő, mind a magasabban fekvő struktúrái felől impulzusokat - magatartás integratív központja, amennyiben a legfontosabb életfolyamatok kéreg alatti szabályozója - legszorosabb kapcsolatban a limbikus rendszerrel van THALAMUSZ: - előagy legnagyobb szürkemagja - fő érzőcentrum - az agykéregbe küldi az érzékelési információkat AGYKÉREK (CORTEX) - Az élő szervezetben található legmagasabb differenciált struktúra - Mind fejlettebb egy élőlény annál nagyobb szerepe van az agykéregnek Béka: 1:1 Kutya: 1:5 Majom: 1:15 Ember: 1:49 Férfi: 1375 g Nő: 1275 g - Szerkezete 6 sejtrétegből felépülő = neocortex 14 milliárd neuronból áll PROGRESSZÍV KORTIKALIZÁCIÓ: a tömegnövekedéssel nő

a funkcionális jelentősége is - A sejtrétegek között számos synoptikus kapcsolat van - Egy félteke távolabbi pontjai között is, kötnek össze két központot: asszociatív pályák - Két félteke kérgi területének korespondáló pontjait összeköti: komisszurális pályák - Az agykéreg és a központi idegrendszer egyéb területeit köti össze, nagy mozgató- és érzőpályákat: projekciós pályák - Külső felső felszín - Alapi felszín: homoklebeny, fali lebeny, halántéklebeny, nyakszirtlebeny. - Brodmann a lebenyeken belül mezőket különböztet meg HOMLOKLEBENY - itt találhatók a mozgató központok - hátulról a központi barázda határolja – elülső homloktekervény: Brodmann 4,6 mezőknek megfelelő mozgatókéreg található. E terület ingerlése az ellenoldali testfelén vált ki izonáss lehúzódást. - Brodmann 8 mező, amely korrigált szemmozgásokat szabályozza - Mozgatókéregből két nagy pályarendszer indul ki, amelyek az

agytörzs, itt a gerincvelő motoneuronjaihoz viszik a központi információt: PYRAMIS PÁLYA, EXTRAPIRMAIDÁLIS PÁLYA, - Az agykéreg működését, elsődleges és másodlagos mozgatóközpontok végzik: Elsődleges központ: homloklebeny leghátsó barázdái, finom mozgások, Másodlagos központok rendezik össze az elsődleges által indított mozgásokat, információkat PYRAMIS PÁLYA RENDSZER - azok a rostok tartoznak, amelyek a nyúltvelő piramisain keresztül haladnak a gerincvelő felé. Brodmann 4,6 mezőiből induló rostok, 60%-a homloklebenyből indul 40%-a a falilebenyből Brodmann 3,1,2,5,7 - testtartás szabályozásában vesznek részt, agyi idegek végződnek itt - a kéregből kilépve fehérállományban kötegekké rendeződnek közti és közép agy hídon nyúltvelőben, itt ¾ részük kereszteződik gerincvelő oldalsó kötegébe fut. A nem keresztezett rostok az elülső kötegben haladnak, ott kereszteződik ahová az információt

szállítják. Elsődleges, másodlagos: finom tanult mozgások EXTRAPYRAMIDÁLIS RENDSZER: - az agytörzsi szürke magvakból és a F:R.-ból kiinduló efferins pályák - ősi mozgatórendszer - csak másodlagos központ ösztönös durva mozgások - kéreg alatti állomány ösztönös durva mozgások A pyramis és extrapyramidális vezérlés elválaszthatatlan - vannak serkentő és gátló központok, A kéreg alatti integrátora az érzőműködésnek Vizsgálati módszerek: - ingerléses - EEG. ÉRZŐKÖZPONTOK, ÉRZÉKSZERVI KÖZPONTOK - az érzékszerv szoros működési kapcsolatban van a thalamussal, ill. kapcsolódik át. ( része, elsődleges központ) - fali lebeny Brodmann 5-7 mezőiben vannak az érző központok. Itt is végződnek a thalamustól érkező pályák. A felismeréssel, az azonosítással kapcsolatos érzékletek szállításában van jelentősége - 12 érzőrosotk egy része lekerüli a thalamust és más neuronokon kapcsolódik át a thalamusban.

Ezek a „by-pass” rostok, amelyeknek az érzések szerkezetében van jelentőségük. - Látókéreg a nyakszirti lebenyben a Brodmann 17-es mezőben található. A látással kapcsolatos információk visszaalakítása Ennek eredménye a valós érzékelés, tárgyak észlelése, felismerése, megkülönböztetése - Hallókéreg a halántéklebenyben a Brodmann 41,42 mező - Szaglásnak kevésbé fejlett az érzékszervi működése. Nem kapcsolódik át a thalamuszban, a a képviselet kétoldali. - A limbikus rendszer a vegetatív működések agykérgi integrátora. Impulzusait a hypothalamus közvetíti a periféria felé. MAGASABB IDEGTEVÉKENYSÉG TANULÁS, EMLÉKEZÉS) (MAGATARTÁS, TUDAT, Magatartás: A kéreg a szomatomotoros, szomatoszenzoros, érzékszervi vegetatív működéseknek biztosítja lényegében egyidejű, bonyolult működések, összerendezettségét, amelynek eredőjét az élő szervezet aktuális megnyilvánulásaiban tapasztaljuk. A szervezet és

a környezet kapcsolatát tükrözi. A társadalmi környezet a meghatározó. Biológiailag a magatartást az ösztönök – önfenntartás és fajfenntartás – határozzák meg. Az ezekkel kapcsolatos tevékenységet nevezzük: motivált aktivitásnak. PAVLOVI NEURIZMUS: ALKALMAZKODÁS, TANULÁS Az emberi szervezet környezethez való alkalmazkodásában 3 mechanizmus különíthető el. FELTÉTLEN REFLEXEK: - velünk született = ösztönök - nem tanult - fajra jellemző FELTÉTELES REFLEXEK: ELSŐ JELZŐRENDSZER - az élet folyamán tanulás útján létrejött finomabb alkalmazkodást teszi lehetővé. - Az agykéreg játssza a fő szerepet. De fontos a kéreg alatti állomány F R FELTÉTELES GÁTLÁSOK, FELTÉTLEN GÁTLÁSOK feltétlen gátlás: - külső gátlás: zavaró inger - határon felüli v. védő gátlás, túl nagy inger feltételes gátlás: belső gátlások: kialvásos, feltételes, késleltetéses, differenciáló - kialvásos gátlás: feltételes reflex

megszűnése, a társítások elmaradása miatt - feltételes gátlás: a hatásos feltételes ingert, egy másik hatástalan ingerrel együtt alkalmazzuk - késleltetéses gátlás: feltételes inger követően késve érkezik a feltétlen megerősítés - differenciáló gátlás: kellő számú erősítés után csak adott erősségű inger vált ki választ, egyéb ingererősségek gátoltak. komplett feltételes reflexek: reflex láncok alakulnak ki DINAMIKUS SZTEREOTÍPIA Az agykéregben kialakult reflexláncok, amelyek a tanult mozgásokat tartalmazza. EMLÉKEZÉS, TANULÁS: Kétféle memóriát ismerünk: a, rövid távú: friss emlékezés, hirtelen ért információk b, hosszú távú: visszaköszönő, reverberációs körök Megerősítés: - agykéreg két neuronja között új kapcsolat jön létre - sejtmag anyagában kétféle információ van Csak gyors emlékezés esik ki. EMLÉKEZÉS, GONDOLATOK, KÉPZELET, VÁGYÁLOM KAPCSOLATOK, Az agy 20% lehet kihasználni

A tanulást tanulni kell Alvás: a központi idegrendszer és a szervezet közötti állapot megszűnése 1. Ébrenlét 2 Izom tónus lecsökken 3Paradox alvás, gyors alvás, ren fázis Izom tónus még inkább lecsökken ( álomképek, 15-20 percig gyors szem mozgások ) Alvási paradox görbe: 1-2 óra paradox alvás 1 alvás alatt Álomban feldolgozza az előző napi eseményeket, az agy fejlődik. VEGETATÍV IDEGRENDSZER Az idegrendszer azon működő része, amely az akaratunktól független dolgokat szabályozza, a belső szervek működését. (zsigerek, szívizom, simaizom) Szimpatikus: - A szervezet aktivitásának idegrendszere - Szívműködést serkenti - Légzést serkenti - E-t ad - Fékezi a belek, máj működését Paraszimpatikus: - serkenti a belek, máj működését - gátolja az anyagcserét - gátolja a szervműködést, légzést. Vegetatív központok: - hypothalamus - nyúltvelő FR - gerincvelő ágyéki szakasz NEUROENDOKRIN RENDSZER: Belső

elválasztású mirigy - A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivehető csövük, a mirigysejtek által termelt hormonokat közvetlenül az adott szerv vénás vérébe, ill. a nyirokkeringésbe juttatják. - A hormonok a vér útján a szervezet minden részébe eljutnak, idegi működést is befolyásolják - A rendszer szoros kapcsolatban áll az idegrendszerrel, az ő irányításával fejti ki tevékenységét - A hormonális rendszer a belső környezet állandóságát biztosító mechanizmusokat szabályozza az emberi szervezet növekedésében, érésében is központi szerepet játszik – magatartás szabályozás, fejlődés, anyagcsere folyamatok, szexuális funkció. A hormonok kémiai felosztása: 1, fehérje természetűek: - agyalapi mirigy, - hasnyálmirigy, - mellékpajzsmirigy 2, aminosav típusú: - pajzsmirigy - mellékvese velő 3, szterán vázas vegyületek: szteroidok: - nemi mirigy, - mellékvese kéreg Belső elválasztású mirigyek: - agyalap

mirigy - pajzsmirigy - mellékvese kéreg - mellékvese velő - hasnyálmirigy - nemi mirigyek Mirigyek működésének szabályozása: (nemi mirigyek, pajzsmirigy, mellékvese kéreg) 1, feed-back: (visszacsatolás) a hypofízisen keresztül 2, direkt feed –back - mellékpajzs mirigy - hasnyálmirigy 3, idegi szabályozás: - mellékvesevelő - neurohypofízis AGYALAPI MIRIGY Elülső lebeny: - középső csíralemezből fejlődik - mirigysejtekből épül fel - endokrin rendszer központi működője Hátsó lebeny: - külső csíralemezből fejlődik - idegszövetből épül fel - átmenet az idegi –endokrin szab. között Adenohypofízis: mirigyes agyalapi mirigy Neurohypofízis: idegsejt agyalapi mirigy ELÜLSŐ LEBENY HORMONJAI: 1, STH - növekedési hormon, fehérje természetű - serkenti a porcképződést, porcsejtek osztódását, majd a csontosodást - anyagcserére is hat, pozitív lesz a N 2 mértéke fehérje halmozódik fel fehérje anabólikus - szénhidrát

forgalmat gátolja – glükóz - serkenti a zsírégetést - vércukorszint csökkenése STH termelődését serkenti - izommunka SZOMATOTRÓP a, pubertás előtti túlműködése: óriásnövés - nehezen mozog - füle, orra, lába nő - aránytalan test, beteg b, csökkent működése: törpenövés - szellemi kapacitása csökkent - szexuális kapacitása csökkent - teste arányos 2, ACTH mellékvesekéregre ható hormon, polipep ADRENOCOR TITOTROP 3, TSH pajzsmirigy működését serkenti, glikoproteid TIREOTROP 4, FSH tűszőérlelő hormon, glikoproteid 5, LH sárgatest serkentő hormon, glikoproteid 6, LTH tej elválasztást serkentő, prolaktin, fehérje HÁTULSÓ LEBENY HORMONJAI: 1, ADH Antiduretikus- hormon VASOPRESSIN az álneve - csökkenti a napi vizeletürítés mennyiségét. Ha nem termelődik nem 2-3 l-t ürít a szervezet, hanem sokkal többet - emeli a vérnyomást, összehúzza az ereket DENEM csinálja, mert kevesebbet termel a szervezet, mint ami már hatna.

2, OXITOCIN - mell simaizomzatának befolyásolása - mell tejmirigyeinek izomzatára hat, idegi neurohypofízis szabályozza, + pajzsmirigy, + mellékpajzsmirigy 2. év Belső Elválasztású Mirigyek Élettana Mellékvesekéreg és Mellékvesevelő ¾ ( vesecsúcsán ) Semmi közük egymáshoz, hatásban teljesen mások ¼ Mellékvesekéreg: - Középső csíralemezből fejlődik - Normál mirigy - 3 hormon ( 3 rétegből ) 1. Mineralalkortikoidok ( ásványi ásványi anyagcserére ható hormon ) 2. Glikokortikoidok ( CH anyagcserére ható hormon ) 3. Androgénszteroidok ( hímnemi hormonok ) I. Aldosztreon - II. Na- ion visszatartás, vesére hat, helyette K ion-t bocsát ki NaCl : vizet köt, ha távozik nem köti meg a vizet Sóforgalom, vízforgalom Kortizol - CH anyagcserére hat ( cukrot nem enged bontani ) Módja: - Perifériás cukorégetés - Máj a fehérjéből csinálja a cukrot - Serkenti a májban a CH égetést ( vércukor szint ) - Serkenti a

periférián a fehérjét + - + zsírégetés (a máj zsírmobilizálja, a máj fehérje felvételét serkenti) - Növeli a szervezet ellenálló képességét ( betegség ) Csökkenti a gyulladásokat ( kötöszövet szaporodást csökkent ) Gyógyszer hidrokortizondopping bejelentés köteles III. Androgén szteroidok: Mellékvese kéreg működésének zavara Túlműködés : ( Cusling – kor ) - Elhízás felső testre holdvilág arc Alulműködés : ( Addison – kor ) - Lesoványodás - Betegségre való hajlam Szabályozás : ACTH ( Adrenokortikotrophormon ) - Mellékvesekéreg serkentő - Agyalapi mirigy ( Feed-Back: Lecsökken serkenti Megnő csökkenti ) Mellékvese Velő - Külső csíra lemezből fejlődik ( idegrendszer része ) - Szimpatikus oldal rész ( serkenti a szervezet aktivitását Vérnyomás nő, pulzus nő ) aminosav természetűek gyűrűs Hormonja : - Adrenalin 9 - Noradrenalin 1 ( ingerület aktivitás e kettő keveréke ) - Szűkíti az ereket -

Vérnyomás emelő - Szűkíti a lépet ( vérnyomást növel ) Adrenalin : - Szűkíti ( nem működő ) - Módja : - tágítja az ereket ( működő ) Serkenti a szívműködést Tágítja a hörgőket Gyorsítja az anyagcserét Emeli a vércukor szintet - perifériás CH, perifériás zsírégetés - emeli a vércukor szintet Hiánybetegség : - nincs ( csak része a szinpatikus idegrendszernek az egész még működik ) Szabályozás : idegi szabályozás, külső csíra idegrendszer Hasnyálmirigy ( cukor betegség 4 – 5 % a lakosságnak ) Külső elválasztású része: Patkóbél patkóhajlatban emésztőnedvet termel patkóbélbe ürül Belső elválasztású része: Vérbe üríti Langerhans sziget hasnyálmirigy Hasnyálmirigy hormonjai: inzulin, glukagon Inzulin: inzula = latin sziget ( sziget hormon ) Fehérje természetű hormon Hatása: A vércukor szintet leviszi, egyedül ez a hormon !!! Hogyan ? - + perifériás CH égetés +

perifériás CH szintézis ! ( raktározás ) Fő hatás ( vérbe ne legyen CH ) Perifériás fehérje szint + Perifériás fehérje égetés – Perifériás zsírszintézis + Máj fehérje szint + Máj zsír szint + Máj CH szint + Hiány: ( diabétesz mellitus ) Nem termel elegendő inzulint vércukorszint ↑ Tünetei : 1. 2. 3. 4. 5. Lassan gyógyuló betegség ( kiütések, bőrzavarok ) Iszik (szomjas) emelkedik a vércukorszint (szirup),sűrűbb a vér Anyagcsere zavar Fáradékonyság Vércukorszint emelődik ( extrém esetben elájul ) Kezelés : 1. életmód ( sport, diéta, CH mentes ) 2. Tabletta ( histapankreas serkentése ) 3. Injekció ( ha nincs müködése nincs mit serkenteni inzulin injekció ) Működési szabály: - Direkt Feed – Back, direkt visszacsatolás - Nem az agyalapi mirigy segítségével hanem a vércukorszint emelésével, csökkentésével Nemi mirigyek működése Nemi jellege : születés meghatároz Elsődleges jelek: 1. a

kromoszóma szerkezet ( 46 db xx♀ , xy♂ 2. Nemi mirigy ( petefészek, herék ) Másodlagos jelek : 1. Morfológiai jelek: ( alakban látható ) - Gemitális nemi szervek - Extra gemitális - zsírmegosztás - gége - medence - szörzet 2. Funkcionális : ♂ nagyobb izom, mélyebb hang, nagyobb munkavégződés 3. Pszichés: ♂ racionális ♀ érzékenyebb, fogékonyabb a művészetek után Női nemi működés Ciklusos működés, mestruációs ciklus ( 11 – 15 év ), a menses 3 -6 nap ( fehérje hormon ). FSH ↓ tüszőérés Petesejtérés Ösztrogének ↓ regeneráció LH ( agyalapi mirigy) ( adenohipofizis ) petefészek folytatja és befejezi tüsző és hormon termelés Méh ( uterus ) naptári nap 14. Graf – féle tüsző: Havonta 1 petesejt 1 jobb, 1 bal Ösztrogén : - létre hozza a méhnyak regenerációját - Gátolja az FSH termelődését Sárga test hormon termelés : - ösztrogén - Progresztor ( terhességre való előkészítés, szterán

vázas ) A progeszteron méhnyak hormon szekréciós folyamatát serkenti. A felpuhult méhnyak alkalmas a megtermékenyített petesejt befogadására, hormon hatására másodlagos nemi jelleg. Fogamzás gátlás : Tabletták : - ösztrogén ( a csontritkulásra jó hatással van ) - progeszteron E kettő keveréke Feed – Back : mechanizmus érvényesül Az agyalapi mirigyet becsapja nem lesz: FSH, LH képzés. Nem csak fogamzás gátlásra használják. Férfi nemi működés Nemi mirigy : here - Spermium ( ondó ) Hormon : - ( másodlagos hím nemi jellek ) - Tesztoszteron – here ( szteránvázas vegyület ) Andoszteron ( andosz = férfi ) Agyalapi mirigy ( gonadotroph ) szabályozza - FSH : Spermiumok termelését serkenti - Lh : hormonok termelését serkenti Agyalapi mirigy : ugyan azt a FSH-t, LH-t termeli nem tesz különbséget ( férfi és nő között ) csak máshogy nevezzük ♀ LH = ♂ ICSH ( Interstriciális Chell ( sejt ) stimuláló hormon Leydig féle

sejtek termelik az ICSH – t. Központi idegrendszerünk több része ( pl. az agyalapi mirigy is termel olyan anyagot endorfin Orfin = morfium endo = belső Mi általunk termelt morfin Morfin: - legerősebb fájdalom csillapító (daganatos, műtét) - euforizáló hatás( kábítószer) Endorfin: - segít legyőzni a fájdalmat - euforizál ( tárgyilagos) - (pl. fogorvos várószobájában) Sportteljesítmény közben endorfin szabadul fel. IZOMRENDSZER (HARÁNTCSÍKOLT) Passzív - csont - izületek IZOM ÉLETTANA Jelentős: - 40 % a testtömegnek (átlagos emberben) - alak meghatározó Aktív - izom - működés befolyásoló - energia felhasználó Kapcsolat rendszer 1. Mozgás passzív és aktív Szervrendszerének egysége Izom arányban csont/izület ↓ edzés, dopping fel tudja borítani ezt az egységet 2. Kapcsolatok az idegrendszerre Mozgás beidegzettség kérdése (harántcsíkolt izom) 3. Ideg – Izom együttműködése Anatómiai a motoros egység

tartalmazza az utolsó mozgató idegsejtet (gerincvelő mellső szarvából indul ki) 1 idegsejt idegrost izomrost - minél finomabb a mozgás annál kevesebb izomrost végzi a mozgást és fordítva. Legfinomabb: - szemmozgató: 1 motoros egység (3,4,5 izomrost) - ujjak, arc: 1 motoros egység (15,20 izomrost) - törzs: 1 motoros egység (több száz izomrost). AEROB RENDSZER O 2 forgalom: Hosszantartó izomtevékenység csak oxidációval lehet létrehozni. (levegő – vér – szív- erek) A hím nemi hormonok mint doppingszerek: - Biológiai hatás: - izomszövet növekszik (perifériás CH szint +) - Hátrányai (veszélyei): - megbontja az egyensúlyt a mozgás aktív és passzív szervrendszerei között - a csontok és izületek nem képesek követni az izomfejlődését törések - májkárosító hatás (idegen anyag) (nagyobbodik mint az alkoholistáknak) - fejlődik a szívizomzat, de nem fejlődik a koszorúér hálózat infarktus Nemi jelleg: Másodlagos hím nemi

jelek: - mély hang - szőrösödés Feed – back kívülről bevisszük, nem termel - ondósejt nem termelődik - teljes impotencia (here elsorvadása) IZOMRENDSZER FELÉPÍTÉSE Nyalábos szerkezetűek (delta, szabó) stb. Megnyúlt sejtek rostok Módosul (szinonímák) Alkotó elemei: 1. Sejtfal (szarkolemma) - tartja a sejt alakját valamivel erősebb sejt alak vizsga nyerését segíti anyagforgalom 2. Sejt plazma (szarkoplazma) 3. Sejtmag - sok - többmagvú I. Myofibrilllumok: - izomösszehúzódás - harántcsíkolt II. Szarkoplazmatikus retikulum Szerepe: izom összehúzódás alatt a Ca bevezeti a myofibrilliumok belsejébe III. Mitokondriumok Sejt oxidációjának helye (enzimatikus átalakulás) I. Myofibrillumok (rajz) Aktin – miozin képes összekapcsolódni (gomb – gomblyuk), nyugalomban nem a megfelelő gomb néz szembe a lyukkal. Szarkomerek megrövidülnek H zóna eltűnik. 2 Z csík között megrövidül Slyding mechanizmuss: Slyde = csúszni Két

filamentum elcsúszik egymás között. 5 szempont 1. izomműködés elektromos jelenségei 2. izomműködés kémiai jelenségei 3. izomműködés mechanikai jelenségei 4. izomműködés energia forrásai 5. izomműködés hő jelenségei 1. Elektromos jelenség Akciós potenciál mediátor izomsejt (1-2 ms) EMG: (rajz) 2. Kémiai Aktin – miozin aktomiozin elcsúszás stb. 1. – 2: Izomban akciós potenciál szinapsis izom Az akciós potenciál hatására a Ca ionok a szarkoplazmatikus retikulum harántcsatornáin keresztül bevonulnak a szarkomerek belsejében. A Ca ionok bekötődnek a troponin komplex C mezejébe. A Ca ionok aktiválják az aktin aktiválja a myozin molekulák ATP-áz aktiválását. Az ATP-áz aktivitás lebontja az ATP-t ami nergiát szolgáltat az aktin és miozin egyesülésére. (rajz) 3. Mechanikai jelenségei (izomrángás) (rajz) 1. Izometriás (az izom hossza nem változik ugyanaz a méret) 2. Anizometriás (koncentrikus) 3. Anizometrás

(excentrikus) 1. – 3 1. Potenciál (gyors) (rajz) 3. Izomi (lassú) - 20-30 mp (inkomplett összehúzódás) - 30-60 mp (komplett tetanusz) Minden izomműködést tetanusz! (sorozat akciós potenciál, nem 1.) Nagyobb intenzitású izomműködés (komplett tetanusz) Kisebb intenzitású izomműködés (inkomplett tetanusz) Több 10.000 izomsejt remeg, de nem szinkronban élettani tetanusz más!!! Horzsolás mély O 2 nincs tetanuszbetegség Minden izomműködés tetanusz