Zene | Középiskola » Fáskertiné Szabó Gabriella - Ének módszertan beadandó feladatok

Fáskertiné Szabó Gabriella LAO II: 3. félév Ének módszertan beadandó feladatok Ittzés Mihály: Kodály nevelési elvei (Pedagógiai lexikon II./ 248 oldal) Azokat a zenei köznevelési alapelveket, melyeket Kodály Zoltán fogalmazott meg írásaiban, beszédeiben Kodály-koncepciónak nevezzük. Kodály-módszernek is nevezik Ez a megfogalmazás azért helytelen, mert ő soha nem írt módszeres megfogalmazásokat. Ezt a feladatot mindig tanítványaira hagyta, a gyakorlati alkalmazások kidolgozását pedig munkatársaira. Az 1930-as évektől sokan járultak hozzá ezek kidolgozásához, de legfőképpen Ádám Jenő építette fel módszeresen az iskolai alkalmazás módszereit. 1944-ben jelent meg két pedagógiai munkája ezzel kapcsolatosan:  Módszeres énektanítás  Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján Ezek dalanyagát Kodály: Iskolai énekgyűjteményéből vette. A szolfézstanítás útmutatóját Szőnyi Erzsébet A zenei

írás-olvasás módszertana c. könyve tartalmazza Mindannyian figyelembe vették Kodály véleményét, kinek eszméi és gyakorlati tanácsai számos forrásból táplálkoznak. Ezeket Kodály rendszerezte, így az ő szellemi tulajdonának tekintik Mivel „A zene mindenkié!”, a gyermekeknek is művészi értékre van szüksége. Ezt pedig a népzene adja a maga egyszerűségével, mégis kicsiszolt értékével. A fokozatosság a gyermekek ének tanításában is fontos. A népzene pentatóniája mellett meg kell ismertetnünk őket a múlt és jelen alkotóival, más népek zenéjével. Az igazi megértést csak az éneklés teszi teljessé, mely mindenki számára hozzáférhető. A zenei műveltséghez hozzátartozik az alapvető zenei írásolvasás elsajátítása, melynek alapja a relatív szolmizáció (Curwen:’mozgó dó’) A koncepcióban megtalálható a zeneszerető pedagógus személye, a korai énektanítás, a mindennapos éneklés, zenélés. Szerinte a jó

zenész kellékei a kiművelt hallás, kiművelt szív, kiművelt ész, kiművelt kéz, melyeknek egyenlően kell fejlődniük.      Eösze László: Örökségünk Kodály (Osiris 2000. 157 oldal) Kodály zenepedagógiai koncepciójának kialakulása és jövője A Kodály-koncepció máig sincs megírva, holott erre hivatott zenepedagógiai intézetek működnek. Kodály sem foglalkozott mindaddig a zenei nevelés mikéntjével, míg egy számára negatív élményben nem részesült. Ez indította meg 1925-ben, hogy az iskolákban folyó zenei neveléssel foglalkozzon. Ezt zeneakadémiai tanári tevékenységében meg is tette Tanárkollégáival kérte a solfége tanítás fakultatívvá tételét, ill. a Főiskola tantárgyai közé, ami nem lenne újdonság, mert már alkalmazták. Azért tartották fontosnak, hogy a tanulók tudjanak kottából, lapról énekelni, s hallott dallamot le tudjanak írni. Kodály bevezette óráin a népdalok diktálását. Nagy

hatással volt munkásságára az orosz Paul Juon, kinek óráin megismerkedett a zeneelmélet tanításával. Ezt megírta levélben Batóknak is. Kodálynak nem volt kifejlett zenei hallása, ennek fejlesztése is foglalkoztatta. 1 A 20-25 év alatt kialakuló szinte teljes rendszert csak Kodály halála után nevezik koncepciójának. Három lényeges eleme: 1. belső hallás fejlesztése; 2. zenei-írás olvasás elsajátíttatása; 3. a magyar népdalok tananyagba építése = zenei anyanyelv fontossága A 4. a relatív szolmizáció bevezetése tíz évvel később követi 1925 a fordulat éve. Ekkor fogalmazódik meg Kodályban, hogy a nem muzsikus növendékek körében is ki kell terjeszteni a zenei művelést. Első lépésben a népdalok gyűjtése, rendszerezése, a következőben az anyanyelv felfedezése, feltárása adta a támaszt az új magyar műzene megteremtéséhez. Megteremtődött az új magyar műzene, de hallgatósága nem volt Kodály és Bartók is

tevékenykedett a Zeneakadémián, s nem volt idejük ezzel foglalkozni, de 1925-ben a negatív Kodály élmény újra előtérbe helyezte a megoldatlan feladatot. Az első gyermekkarok megalakulnak, az Éneklő Ifjúság mozgalom beindul. Az 1930as évektől tömegesen megjelennek az ének- és olvasógyakorlatok, az Iskolai Énekgyűjtemény két kötete. Kodály egymaga kevés lett volna végrehajtani ezt a változást, ezért tehetséges tanítványai segítették munkája véghezvitelében. A háború után 130 iskolában bevezették a mindennapos énektanítást. „Kodály zenei nevelési koncepciójának története” címmel a kortársak, a tanítványok hiteles emlékei, dokumentumai, levelei, jegyzetei segítségével megteremtődhetett a könyv.  Kodály tevékenységének három fő ágát nevelési koncepciója teljes egésszé forrasztotta, vagy fordítva. Az 1964-es ISME-konferencia világhírűvé tette, melynek hatására földünk szinte minden táján

megismerték és bevezették. Mi, magyarok pedig, hogy íratlan dalainkat, írásos műzenei emlékeinket művészetébe olvasztotta, tisztelettel adózhatunk. Becsüljük meg, s tőlünk telhető módon adjuk tovább a jövő nemzedéknek.      Kodály Zoltán: Ötfokú zene (Zeneműkiadó-Bp. 1968) Miközben tűnődött az óvodai zenei tennivalókon, papírra vetett néhány kis darabot, hogy az indulókat és jártatókat helyettesítse. A népdalok mellett szükség van kisebb terjedelmű, de könnyebb dallamokra. Ezt a száz kis indulót facimbalomra tervezte, de nem talált gyártására vállalkozót. Két hangszer készült volna, egy magasabb, a gyermekek hangjához igazodva, s egy mélyebb, a kevésbé énekelhető darabokra. Ezek a darabok játszhatók más hangszeren s énekelhetők is. Ha van szöveg rá úgy, ha nincs, akkor madárnyelven, ami mulatságos. Hiszen ha az óvodás gyermek szolmizálni tudna, az iskolában előbbre jutna az ének tanítás

ügye. Könnyebb a kis gyermekeket ötfokú zenében tanítani, mert:  nincs félhang  felfogóképessége, hangtaláló készsége jobban fejlődik  magyar zenei öntudata kialakulhat Így válhatnak gyermekeink igazi magyarrá.      2 Kodály Zoltán: Kis emberek dalai: (EMB.1962) Kodályt saját, germanizálást szolgáló énektanulmányai ébresztették rá arra, hogy nem a felsőfokú énektanítást kell csak magyarosítani, hanem a gyökereknél, az óvodánál kell ezt elkezdeni. De nem csak a zenére vonatkozik ez, hanem az irodalomra is Nemcsak bírált „Zene az óvodában”(1941, 1958), tett is a változtatásért. Elkészítette a „100 kis induló”(1945) és a „333 olvasógyakorlat” füzetkéit óvodák számára. De az óvónők nem tudták használni, mert ilyet nem tanultak, a gyerekek nem jutottak óvodába, ezért ezt a zenei alpoktatást az iskolára hárította. Az óvodában nem volt szöveg nélküli éneklést, ezért

Weöres Sándorhoz fordult, írjon hozzájuk szövegeket. A zenészek pedig magyar zenei nyelven dalokat komponáltak A füzet csak ötfokú dallamokat tartalmaz 6 hang terjedelméig, hiszen a tiszta éneklés alapelve, hogy tiszta hangokat képezzenek gyermekeink. A félhangok meghallásához és képzéséhez még nem alkalmasak. Ezt az elgondolást mindennapjainkban igazolva látom, s igyekszem a gyermekeket a zene szeretetére nevelni, s megtanítani őket tiszta hangon énekelni.      Kodály Zoltán: Zene az óvodában (Zeneműkiadó Bp. 1958) A kultúra építését is alulról kell kezdeni. A tapasztalatok bebizonyították, hogy ez az alap az óvoda. Ebben a korban kell lerakni az alapokat A családi nevelésen túl a közösségi nevelést az óvoda adja. A zenében is fontos szerepe van, itt kapnak elsődleges zenei élményeket. A tudatalatti magyarság első alapköve a nyelv, második alapköve a zene. A tudatalatti nemzeti vonások legjobb megalapozója a

néphagyomány játék- és gyermekdalaival. 1828-ban Brunswick Teréz által alapított Angyalkertben még németül tanultak, de máig kiderítetlen, mikor kezdtek magyarul énekelni. Ezekből a dalokból született korai halála után a „Flóri könyve”. Az iskolai néphagyományok első nyoma Szini-Győrffy:Ötven magyar népdal és dallam. Hogy sikere volt-e, azt nem derítették még ki 1883-ban Kiss Áron felhívta a figyelmet, hogy:  a játékokban a magyar nyelv megóvandó,  a dalok összegyűjtendők. 518 lapon gyűjtötte össze a magyar dalokat 1893: Daloskönyv Pósa, Tihanyi, Péterfy, Kiss szerkesztésében. A legtöbb dal 6 gyermekhangra épül. Magyar népdalokra rossz, csinált szöveget énekeltek, ami visszalépést jelentett. Az óvodákban sok idegen dallamot talált látogatásai során. Felmérte, hogy másfél év alatt kb. heti egy dalt tanul meg a gyermek, ami nem rossz arány, ha ezek magyar dalok Az elváltoztatott magyar népdalt a gyermek

megunja. Semmilyen műdal nem pótolhatja a hagyomány funkcióit. Az óvoda mai dalanyaga:  kizárja a hagyományt  a ponyva felé irányít  nem fejleszti kellőképpen a zenei felfogóképességet. 3 A magyar gyermek zenei nevelése a magyar zenéből induljon ki. Kiss Áron Gyermekjáték gyűjteménye erre megfelelő dallamában, anyagában, ötfokúságában, intonációjában. Az óvónőket fel kell világosítani, hogy jó dalt tanítsanak, s képezzék magukat tovább. A lelkük mélyéig legyenek magyarok. Vegyék komolyan a gyermekeket, ők is emberek Mindezek a mai napokban is gondot okoz sokszor. A gyökereket még mindig erősíteni kell. A magyarnak magyar szóra van szüksége Tegyük ezt mi is!!!!      Mende, 2004. november 18 4