Pszichológia | Felsőoktatás » Kidolgozott tételek Pszichológia szigorlathoz

KIDOLGOZOTT TÉTELEK PSZICHOLÓGIA SZIGORLATHOZ TÉTELSOR A 1) A pszichológia fogalma, tárgya, módszerei, főbb területei. A pszichológiai munka etikai vonatkozásai. Wundt munkássága 2) A behaviorizmus alapposztulátumai (Thorndike munkája az állati tanulásról, az „S-R behaviorizmus”, klasszikus és instrumentális kondicionálás. ‘Próba-szerencse’ tanulás és humán problémamegoldás. Közvetítő mechanizmusok: Hull munkássága, Skinner: megerősítési tervek 3) A Gestaltpszichológia a lelki jelenségekről; a szerveződés törvényei. A „belátásos” tanulás 4) A pszichoanalízis kialakulása (hisztéria és hipnózis, poszthipnotikus állapot, a „lelki trauma” fogalma. Freud topológiai és strukturális személyiségmodellje 5) A kognitív pszichológia kialakulásának előzményei. Bottom-up és top-down információfeldolgozási modellek A perceptuális tanulás alapjai Motivációs hatások szerepe az észlelésben 6) A

szelektív szűrő és kapacitásmodelljei. A tartós figyelem 7) Az emlékezet tároló modelljei: STM, LTM. Szerveződés és kategorizáció Sémák az emberi emlékezetben. Képzelet és reprezentáció 8) A fogalomalkotás modelljei. Fogalmak típusai A konnotatív és denotatív jelentés 9) Az intelligencia korai modelljei. Biológiai-, mentális kor, az IQ jelentése Weshler és Cattel intelligencia felfogása. Gardner az emberi intelligenciáról Kreativitás és megismerés A kreatív személyiség jellemzői. Tehetségelméletek 10) Éberség és tudati állapotok; ingermegvonás és arousal. Alvás és álom 11) Motivációs állapotok osztályozása. Drive-redukció és drive-indukció 12) Az ember alapérzelmei. Érzelem-elméletek 13) A személyiség fogalma(i), vizsgálati módszerek. Személyiségelméletek áttekintése Alkati tipológiák: Hippokratész - Galénosz temperamentum típusai, Kretchmer alkattana, Jung tipológiája. Eysenck és Cattell

vonáselmélete. 14) Freud személyiségelmélete. A libidófejlődés szakaszai 15) Jung személyiségelmélete. Adler személyiségelmélete 16) Az identitás fogalma és kialakulása. Erik Erikson elmélete: az emberi fejlődés nyolc szakasza 17) Tanuláselméleti megközelítések: Skinner, Dollard-Miller, Bandura elméletei. 18) A humanisztikus emberkép: Maslow: a motívumok hierarchiája. Rogers self-elmélete 19) Az énkép kialakulása és funkciója. Énkép, szubjektív és objektív self Pozitív-, negatív énkép és alkalmazkodás. 20) Önszabályozó funkciók: késleltetés, célfenntartás, frusztrációs tolerancia lelkiismeret, viselkedésgátlás. 21) Az érett személyiség kritériumai a különböző személyiségelméletekben. Gábor Geraldin és Harangozó 1 B 1) Személyügyi tevékenység és a munkatudományok kapcsolata az 50-es évektől napjainkig (történeti áttekintés).Új követelmények az emberi erőforrással való

gazdálkodás területén 2) A munkalélektan és a pályalélektan eredményeinek alkalmazhatósága a személyügyi tevékenységben. Pályaválasztás, pályaalkalmasság Beválás-, képezhetőség vizsgálatok, szakképzés és vezetőképzés pszichológiai problémái. 3) A munka hatékonyságának növelése és az emberi tényezők figyelembevétele a különböző munkapszichológiai irányzatokban. Motivációs elméletek és képviselőik A munkarend és a pihenési rend pszichológiai hatásai. 4) A terhelések és következményeik. A pszichés elfáradás, a monotónia és a telítődés viszonya, tünetei. A túlzott megterhelés megelőzése érdekében teendő feladatok A prevenció és a kompenzáció lehetőségei. 5) Színek alkalmazása a munkahelyen. A munkahelyi megvilágítás helyes megválasztása A munkahelyi zaj-vibráció fiziológiás és pszichés hatásai. A munkahelyi mikroklíma 6) Az „ember-gép” rendszer vizsgálata, összehasonlítás

a teljesítő-képesség szempontjából, optimális funkció-elosztás ember és gép között, a műszerkezelő ember munkaidejének, munka- és pihenés rendjének periódusai. Igénybevétel a képernyős munkarendszereknél 7) Az ergonómia fogalma, tárgya, fő céljai és történeti áttekintése. A gazdaság átalakításának hatásai Magyarországon. A változások véghezvitelének, a változásokkal szembeni ellenállás leküzdésének pszichológiai problémái. 8) Az információk és feldolgozásuk (interjú-technikák, kérdőíves eljárások, dokumentum-elemzések). Tesztvizsgálatok munkahelyi lehetőségei. A tesztekkel és az alkalmazó személyekkel szemben támasztott követelmények. 9) Mások észlelése: a pontosság kérdése. Az embereket olyannak látjuk, amilyenek elvárásaink velük kapcsolatban: burkolt személyiségelméletek. 10) Emberekkel kapcsolatos következtetések: attribúcióelmélet. 11) Én-attribúciók: a saját viselkedés

értelmezése. 12) A személyes kapcsolatok fejlődése. 13) Társas befolyásolás: konformitás, engedelmesség, vezetés. 14) Interakciók, magatartásformák a csoportban. 15) A szervezetpszichológia kialakulása, tárgya, főbb területei. A szervezet kialakításának, működtetésének, fejlesztésének, visszafejlesztésének emberi tényezői. A szervezeti kultúra elemei, típusai, funkciói. 16) A hatékony döntés előfeltételei. A szervezeti célok, érdekek, hatalmi viszonyok A szervezeti stratégia jellemzői, típusai. 17) Szabályozott kapcsolatok a szervezetben. Nem szabályozott jelenségek a szervezetben 18) Egyén és szervezet viszonya, egyén a munkacsoportban. Vezető és szervezet viszonya, vezető a munkacsoportban. 19) Alapvető vezetői stílusok. Vezető és vezetett kapcsolata Konfliktus és stressz a szervezetben és a munkacsoportban. 20) A vezetői szerep, a vezető alkalmassága. A vezető kiválasztódása, kiválasztása A

vezető életpálya jellemzése, szakaszai. 21) A vezetési folyamat elemeinek emberi tényezői. A hagyományos irányítási formák lélektani jellemzői. A korszerű irányítási formák lélektani feltételei Gábor Geraldin és Harangozó 2 A.1 A A PSZICHOLÓGIA FOGALMA, TÁRGYA, MÓDSZEREI, FŐBB TERÜLETEI. PSZICHOLÓGIAI MUNKA ETIKAI VONATKOZÁSAI. WUNDT MUNKÁSSÁGA. Fogalma, tárgya A „pszichológia” elnevezés a görög psyche (lélek) és logos (tudomány) szavakból származik. A pszichológia a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. A viselkedés leírásával, megértésével, bejóslásával foglakozik (persze a viselkedést igen tágan kell értelmezni, az állatoktól egészen az emberekig). Módszerei A pszichológusok egy része kutatásokkal - megfigyeléssel, kísérlettel és elméletalkotással - foglakozik, másik része pedig a valóságos élethelyzetekben használja ezeket az információkat. Változatos érdeklődési területeinek

megfelelően a pszichológia módszertana is sokrétű. A pszichológus vizsgálatainál meglevő ismeretei alapján hipotéziseket, sejtéseket, feltevéseket hív segítségül. A hipotézist a vizsgálat tárgyának megfelelő eljárással ellenőrzi, pl. természetes környezetben folytatott megfigyeléssel vagy más esetben terepkísérlettel ( ilyenkor már nemcsak megfigyel, hanem be is avatkozik). A laboratórium kísérlet a valós élethelyzetek komplexitásával szemben az egyszerűségre törekszik. Azt a jelenséget, amelyikre a hipotézis vonatkozik függő változónak, a változtatott körülményeket független változónak hívjuk. Főbb területei A pszichológia részterületekre oszlik:  Általános lélektan  Az egészséges felnőtt ember lelki működéseinek alapjelenségeivel, a megismerő folyamatok pszichológiájával az érzékeléstől a gondolkodásig, az érzelmekkel és motivációval foglakozik.  Pszichofiziológia  Az alapvető lelki

folyamatok hátterében rejlő biológiai folyamatokat vizsgálja.  Klinikai pszichológia  A lelki eredetű betegségek kialakulásával, lefolyásával és gyógyításával foglalkozik.  Személyiségpszichológia  A viselkedés egyéni különbségeinek vizsgálatával. (Az emberek különböző helyzetekben adott reakciói nagymértékben függenek személyiségüktől gondolkodásuk, cselekvéseik, érzelmi válaszkészségük egyéni és viszonylag állandó stílusától.  Szociálpszichológia  Egyrészt vizsgálja:  a környezeti tényezők, mások vélt vagy valós jelenléte milyen nagymértékben befolyásolja azt, hogy mit mondunk, gondolunk vagy teszünk. Hiszen az emberi viselkedés nem csupán a személyiségvonások eredője.  A másik vizsgálódási terület:  a csoportfolyamatok tanulmányozása. Életünk legnagyobb részét társas környezetben, különböző csoportokban töltjük. Ezeket a formális vagy informális alakzatokat

éppúgy jellemzi a születés, fejlődés és elmúláés, mint az egyes embert.  Fejlődéslélektan  Azoknak a szabályszerűségeknek a leírásával és magyarázatával foglalkozik, amelyek az emberi élet során megjelennek. A pszichológia valamennyi kérdéskörét érinti, hiszen gondolkodásunk, érzelmi életünk, személyiségünk szociális érettségünk fokozatosan fejlődik.  Pedagógia pszichológia  feladata a formális oktatás elemzése és hatékonyabbá tétele.  Fejlődéslélektan  A speciális iskolai pszichés problémák megoldásával, megelőzésével foglalkozik.  Művészetpszichológia, sportpszichológia stb. Gábor Geraldin és Harangozó 3 A pszichológiai munka etikai vonatkozásai: A pszichológus az emberi lélek szakértője. Bármely szakág művelője, munkájának mindig vannak humán és etikai vonatkozásai is. Az ember érzéseinek, gondolatainak, rejtett vágyainak, cselekvési motívumainak megismerése sohasem

lehet öncélú. A kutatási és vizsgálati módszerek eredménye a megértés, melynek célja: hatékony hozzájárulás az emberi önazonosság-érzés, fejlődés, beilleszkedés, végső soron az emberi jólét elősegítéséhez. A pszichológus szakmai felelősséget vállal munkájának eredményéért, amit köteles a legmagasabb szakmai színvonalon művelni. A pszichológiai eljárások (kísérletek, interjúk, teszteredmények stb) során szerzett információk megőrzése, a titoktartás alapvető szakmai követelmény. A pszichológus munkája nem függhet társadalmi és ideológiai érdekektől, nem csorbíthatja az egyetemes emberi jogokat, az emberi méltóságot. Wundt munkássága 19. század elején Weber az első, aki egyszerű kísérletet végez azzal kapcsolatban, hogy mennyire megbízható érzékszervünk. Rájött, hogy a legkisebb észrevehető különbség attól függ, hogy az eredeti inger intenzitása milyen volt (körzőt bökdösött a test

különböző részébe, napsütés-félhomály vagy sötét-félhomály, alsó küszöb, felső küszöb pld. hang) A pszichológia önálló tudományként való megjelenését a kísérleti módszer bevezetéséhez, WILHELM M. WUNDT nevéhez, illetve az 1879-es esztendőhöz szokás kötni A kísérletezés új alapot teremtett  a kísérlet során az engem érdeklő jelenség feltételeit magam módosíthatom szisztematikus módon, s mérhetem, hogy ennek függvényében a jelenség miként fog alakulni. A lélektan feladata a lelket alkotó elemek és a köztük lévő kapcsolatok feltárása (elementarizmus)  1897-ben a Lipcsei Egyetemen megalapította az első lélektani laboratóriumot  A lelki történések kísérletes kutatása mellett kötelezte el magát – introspektív pszichológia. (introspekció = saját lelki történéseink közvetlen megfigyelése). Valamely lelki esemény kapcsán számot adhatunk azokról a szubjektív folyamatokról, amelyek eközben

bennünk végbemennek. Igen ám, de ezzel a módszerrel nem vizsgálhatók a csecsemők, elmebetegek, állatok.  Szétválasztotta a kísérletező és a kísérleti személyt - mivel csak ekkor kaphatunk értékelhető adatokat.  Ahhoz, hogy megbízható eredményekhez jussunk a kísérleti személynek speciális kiképzésre van szükség.  Kedvelt kísérleti eszköze a metronóm.  Bár ütései egyformák és egyenlő időközönként kattannak, a hallgató mégis sajátos ritmust „visz bele”. - következtetése tudatunk „ritmikus természetű”.  Pszichológiája elementarista pszichológia volt. Szerinte az a feladat, hogy visszakeresse a lelki élet legkisebb elemi összetevőit, s utóbb ezek kombinációiként ábrázolja a lelki élet egészét. Az alapelemeknek a pszichológiában az egyes érzetek felelnek meg: a metronóm egyetlen kattanása, látómezőm pontja - ezek mind olyan elemi érzékleti jelenségek, amelyek tovább már nem bonthatóak; ami

az egyes érzeteket egymással összefűzni hivatott azaz asszociációk rendszere: az asszociációk az elemi érzetekből bonyolultabb komplexumokat, képzeteket hoznak létre.  A pszichológiát tudatlélektanként határozta meg - a lelki életet azonosította azzal, ami tudatos.  A gondolkodás is érzetek egymásba kapcsolódásából származik. De az emberi gondolkodás vizsgálatához eltérő módszerekre van szükség. A közvetlen önmegragadás helyett itt az emberi produktumokat kell elemezni (beszéd, műalkotások), és ezekből visszafelé következtetni arra, Gábor Geraldin és Harangozó 4 hogy milyen az emberi gondolkodás, amely ezeket létrehozta. ebből az eszméből született meg a néplélektan programja. A.2 A BEHAVIORIZMUS ALAPPOSZTULÁTUMAI (THORNDIKE MUNKÁJA AZ ÁLLATI TANULÁSRÓL, AZ „S-R BEHAVIORIZMUS”, KLASSZIKUS ÉS INSTRUMENTÁLIS KONDICIONÁLÁS). „PRÓBA SZERENCSE” TANULÁS ÉS HUMÁN PROBLÉMAMEGOLDÁS. KÖZVETÍTŐ

MECHANIZMUSOK: HULL MUNKÁSSÁGA. SKINNER: MEGERŐSÍTÉSI TERVEK A behaviorizmus (viselkedés lélektan) alap-posztulátumai  WATSON  Új természettudományos igényű pszichológia megfogalmazása.  Szerinte a tudomány korabeli csődállapotáért az introspekció a felelős, mivel ez nélkülözi az objektivitást és ellenőrizhetőséget. Az önmegfigyelés, mint módszer a tulajdonjelenségekre korlátozza a kutatás tárgyát.  Szerinte csak a viselkedést lehet objektíven megfigyelni. Először azonban körül kell határolni a viselkedés fogalmát: egyfelől ingerek – olyan hatások, amelyek egy állati vagy emberi szervezetet érnek, s abban valamilyen változást idéznek elő. Az ingerek minden adott pillanatban kellő szabatossággal azonosíthatóak. Másfelől válaszok alkotják – olyan események, amelyekkel az adott élőlény a hozzá eljutó ingerekre reagál. Tetszőleges pontossággal rekonstruálhatók.  A pszichológia dolga az ingerek

és a válaszok közötti függvénykapcsolatok megállapítása. A mögöttes történések nyugodtan félresöpörhetőek.  A szervezet egy fekete doboz, melyet nem szükséges kinyitni, hiszen a bemenő hatások és a kimeneti események segítségével jellemezhető. (S - stimulus = ingertényező, R - response = válasz). S o R  A pszichológiának minden adott szervezet esetén bármely ingerre meg kell tudnia jósolni a bekövetkező válaszokat, s képesnek kell lennie minden tapasztalt válaszból visszakövetkeztetni az azt kiváltó ingerre. Kölcsönösen egyértelmű megfelelés van tehát az ingerek és válaszok közt. (ezt a feltételezést persze gyorsan fel kellett adni, hiszen az orgazmus belső állapotát valahogy mégiscsak be kellett kalkulálni pld. éhes patkány szaporábban eszik, mint a jóllakott) A válaszok tehát az ingereknek és az organizmikus tényezőknek együttes függvénye: R=f (S, O)  A gondolkodás „motoros elmélete” -

gondolkodás közben elvezethető a beszédizmok enyhe aktivitása. Ezek a minimális izommozgások ingerekként szolgálhatnak, melyekre a válasz további küszöb alatti izomtevékenység. A gondolkodás tehát Watson szerint nem más, mint az a körfolyamat, amelyben beszédmozgások és egyéb kifejező mozgások egy sajátos öningerlést hoznak létre, s így újabb mozgások kiindulópontjaivá lesznek (persze ez így butaság). Klasszikus kondicionálás  PAVLOV  Feltételesek reflexek felfedezése (kutya  csengő  etetés  nyálelválasztás). Az állatok és emberek veleszületetten rendelkeznek feltétlen reflexszel: ezek olyan mechanizmusok, amelyek automatikusan lejátszódnak minden egyes egészséges egyedben, ha valamilyen érzékelő felületet ingerlés ér. Két összetevője van: feltétlen inger és feltétlen válasz. Feltételes reflex kialakítása során, egy új, ismeretlen semleges ingert kell rendszeresen társítani a feltétlen ingerhez,

hogy a feltétlen választ elérjük vele. Az új inger orientációs reakciót vált ki (a jószág igyekszik letapogatni az ismeretlen ingert). Sokszor megismételve az inger habitulálódik (elveszti újszerűségét) és semleges ingerré válik. Most már alkalmas feltételes reflex kiépítésére Feltételes reflex alakul ki, amikor az eddig semleges ingerből feltételes ingert csinálunk, s Gábor Geraldin és Harangozó 5 ennek hatására bekövetkezik a feltétlen reflex, ami azonban most már feltételes válasszá vált. A generalizáció (általánosítás – 500Hz-re is reagál nem csak 600Hz-re) és diszkrimináció (megkülönböztetés – ha csak az 500Hz-re jön étel, 600-ra soha, akkor egy idő után 500 Hz-re nem reagál) az idegrendszer elemi teljesítményei közé tartoznak. Kialvásos gátlás – ha az eredeti feltételes ingert sokszor nem követi táplálék, a feltételes válasz egy idő után megszűnik (hasonló történik a diszkriminációnál

is, nem valamilyen tanult megnyilvánulás eltűnéséről van szó, hanem egy újabb tanulási folyamatról, a feltételes reflex gátlás alá került). Tanulás az ingerek oldaláról indul, a válaszok repertoárjában nem jelenik meg új elem – S típusú (inger) kondicionálás. Operáns kondicionálás (instrumentális kondicionálás)  THORNDIKE  Macskák  problémaketrec  mennyi idő és próba kell, amíg a macska megtanulja, hogy hogyan jöhet ki? Sok mérés átlagolásából jellegzetes tanulási görbék rajzolhatók fel. A tanulás tehát fokozatos. Az állat egyre rövidebb idő alatt talál rá a megoldásra A tanulás e típusát „próba szerencse” tanulásnak nevezet el, s a folyamatot az effektus törvény írja le. A véletlenszerű próbálkozások közül azok válnak ki, amelyek sikerre vezetnek, s a későbbiekben ezek uralják az állat viselkedését. Élelem egyszerre inger és megerősítés  Effektus-törvény: a jutalmazott

viselkedés előfordulási valószínűsége nagyobb egy következő próbában, a büntetett viselkedésé pedig kisebb.  SKINNER  Doboz pedállal  patkányok  pedál lenyomására táplálék. Az állat egyre gyorsabban és éhségétől függően egyre gyakrabban nyomja meg a pedált. Az eledel itt már csak megerősítés, ami utólagos hatást gyakorol a megelőző válaszokra, fokozza azok előfordulásának valószínűségét.  Másodlagos megerősítés  minden olyan hatás, amely az eredeti megerősítéssel való időbeli egybeesése nyomán tesz szert megerősítő hatékonyságra (megerősítést rendszeresen társítjuk egy előzőleg semleges ingerrel pld. kattanással, akkor az állat a kattanásért is hajlandó dolgozni, amíg a kattanáshoz időnként táplálék is társul) Így a tényleges megerősítést el lehet halasztani a teljes feladatsor végére egy bonyolult feladat tanításakor (fókának nem kell folyamatosan halat dobálni). 

Részleges megerősítés – ha nem minden pedállenyomást követ étel, hanem csak pld. minden ötödiket. Bár a kondicionált válasz lassabban alakul ki, sokkal nagyobb gyakorisággal jelenik meg később és sokkal hosszabb időt vesz igénybe a kioltása.  Fokozatos viselkedésalakítás (shaping). Minél apróbb egységekre bontjuk le a megerősítés tervét, annál gyorsabba juthatunk el a kívánt viselkedéshez (pl.: jutalom, ha a fóka a fejét elfordítja a labda felé, utána jutalom csak akkor, ha elmozdul a labda felé és így tovább egészen addig, amíg megtanul a labdával egyensúlyozni).  Averzív kondicionálás (elkerülő) – Itt a jutalom a büntetés elmaradása (patkány, pedál, áramütés). Folyamat kiindulópontja valami újszerű válasz, a megjelelő spontán reakciók között a megerősítések válogatnak – R típusú (válasz) kondicionálás. A 30-as évekre kiderült, hogy nem igaz, hogy bárki-bármire megtanítható (Watson). Hatnak

a velünk született képességek is (a szociális – utánzásos – tanulás esetében például döntő tényező, hogy ki mennyire hajlamos utánzásra). Közvetítő mechanizmusok Neo-behaviorizmus  az ingerek és a válaszok közé ékelődő folyamatokra vonatkozóan igyekezett hipotéziseket megfogalmazni.  Késleltetett válasz – majom szeme láttára két fazékból egyikbe banánt teszünk, később kiengedjük a majmot. Azt a fazekat fordítja fel, amelyikben a banán van, tehát fennmaradt Gábor Geraldin és Harangozó 6 valami az inger és válasz közötti időszakban is. Ezt a valamit közvetítő mechanizmusnak nevezték el.  HULL – a bemeneti és kimeneti folyamatokat összecsatoló „közbülső változók” fogalmi építményét írta le. Igyekezett kvantifikálni, képletekben mennyiségileg kifejezni a közbülső változók szerepét. Például az előző megerősítések számától függő szokáserősség és a megvonás idejétől

függő hajtóerő függvényében fejezte ki a válaszpotenciált, mely a ténylegesen megjelenő válasz lappangási idejéért és intenzitásáért felelős. A.3 A GESTALT-PSZICHOLÓGIA A TÖRVÉNYEI. A „BELÁTÁSOS” LELKI JELENSÉGEKRŐL; A SZERVEZŐDÉS TANULÁS. A Gestalt-pszichológia (= alaklélektan) a lelki jelenségekről Az egész elsődlegességét fogalmazza meg a részletekkel szemben. E szemlélet szerint az élmény nem a részekből indul ki és épül fel utólag, hanem épp ellenkezőleg, már kezdetben globális benyomás alakul ki, s ebből utólagos tagolódás során rajzolódnak ki az összetevők (dallam C-dúrban vagy Fisz-dúrban egy közös hangot sem tartalmaz, mégis ugyanaz). Az új pszichológiának olyan szervező elveket kell feltárnia, amelyek az egészleges élményért felelősek, s nem az a dolga, hogy az elszigetelt alapelemek után kutasson. A kezdeti korszakban a megismerő folyamatok – észlelés, emlékezet, problémamegoldás –

dinamizmusát vizsgálta, majd a motivációs mechanizmusok következtek. Szerveződési törvények A megismerés kezdetén az összbenyomás áll. Az egészlegességet azonban az észlelő „viszi be” az anyagba, akkor is, ha ez egyáltalán nem származnék szükségszerűen a külvilágtól származó ingerléséből.  Közelség elve  az egymáshoz közelebb eső elemeket szervezzük egységbe. (TK 44o 41 ábra) xx xx xx xx xx  Hasonlóság elve  az egyforma vagy hasonló elemeket is összefüggő egészként fogjuk fel. (TK 44.o 42 ábra) xxooxxooxxooxxoo  Jó folytatás elve  a látvány felbontása során hajlunk arra, hogy a legegyszerűbb tagolással éljünk, a „legtakarosabb” elrendezéseket emeljük ki. (TK 44o 43 ábra)  Zártság elve  számjegy egyes szárai más-más zárt alakzathoz tartoznak, nem könnyű kibontani őket; az egésszé szerveződésben a figura térben zárt jellege is fontos támpontot jelenthet.(TK 45o 44 ábra) 

Közös sors törvénye  az egymással összehangoltan mozgó összetevőket önkéntelenül is összetartozónak tekintjük (átlátszó dossziéra zsiráfot és elefántot rajzolunk, majd mozgatjuk). Az említett szerveződési törvények jobbára az észlelésre, pontosabban csak a vizuális észlelésre szorítkoznak. Figura és háttér Pozitív-negatív tér = figura és háttér. Nem látnánk figurát, ha nem lenne olyan háttér, amely azt kívülről támogatná, és nem lenne háttér, ha nem lenne egy már meglevő figura, amelynek az a maradéka.  rubinserleg  figura-háttér átbillenés  hirtelen belátás. A figura és háttér játéka megfigyelhető még a zenében, a fogalomalkotásban is. A „belátásos tanulás” A tanulás területén is egészleges struktúrát kerestek, s az értelmes tanulás eseteire koncentráltak.  KÖHLER  Az egészlegességet már az álatoknál is kimutatta. Kísérlet  tyúk különböző színű alapokról

búzaszemeket csipeget (világosabb és sötét szürke – a sötétszürkére ráragasztották a magot, később világosszürke és fehér közül a fehéret, sötétszürke és fekete közül a legvilágosabbat Gábor Geraldin és Harangozó 7 választotta. Az állat tehát nem az elszigetelt ingerekre (az egyes színekre vagy világosságértékekre) reagál, hanem a világosságok viszonyaira, a struktúrára, mint egészre.  Másik kísérlet - csimpánz van a ketrecen belül bottal, a ketrecen kívül pedig ott a banán. Előbb bot nélkül próbálkozik, míg a bot és a banán egyszerre nem kerül látómezejébe. Akkor kinyúl a bottal és bekotorja. A belátásos tanulás egyik pillanatról a másikra megy végbe, nem fokozatosan. Az észlelési mező hirtelen átszerveződik, s a csimpánz úgy kezdi látni a rudat és a gyümölcsöt, mint amelyek kapcsolatban állhatnak egymással.  Kerülőutas probléma: a tevékenység szakaszai önmagában értelmetlenek,

együttesen azonban meghozzák az eredményt. A majom és a gyümölcs közé sűrű drótkerítést tesznek Először el kell lökdösnie a kerítés végére (távolodik), hogy azután bekotorja (közeledés). A lelki jelenségek - Mezőelmélet  KÖHLER  Izomorfizmus  közvetlen, egy az egyhez megfelelés áll fenn a pszichés folyamatok és a hátterükben álló idegrendszeri mechanizmusok között (megcáfolták).  LEWIN  Az alaklélektan szemléletét megpróbálta az emberi viselkedés dinamikájára is kiterjeszteni. A mező egymással kölcsönös függőségben álló elemek rendszere (nem csak fizikai valójában – randevúra igyekezve a reménybeli partner is a mező része). Maga az átélő is hozzátartozik a mezőhöz, melynek tartományai indítékai szerint tagolódnak (ez sem csak fizikai szükséglet). Kvázi szükségletek - a cselekvések dinamikájából származó olyan igények, amelyek a viselkedés hajtóerőivé válnak. A mező egyes

elemei az indítékok tükrében más-más felszólító jelleget kapnak. A mezőben jelen levő tárgyak felszólító jellegeinek játéka adja meg azokat az erőket, amelyek a viselkedést együttesen fogják meghatározni (szomjas embernek egy kancsó víz hívogató, az iszákos számára undorító lehet, de aki kezet akar mosni, mást lehetőséget lát benne).  Telítődés – a kezdetben pozitív felszólító jellegű feladat a szakadatlan egyhangúság miatt egyre inkább negatív felszólító jelleget vett fel, a kísérleti személyek dühöngeni kezdtek (dominó kirakás vég nélkül).  Frusztráció – a célra irányuló viselkedés akadályoztatását jelenti. Frusztráció-regresszió – a frusztráció eredménye mindig valamilyen regresszió.  Pszichikus helyzetek tipizálása: akadály nélküli helyzet ( adott a személy és a céltárgy, a mező egyéb tartományai semlegesek, egyszerű helyzet, meg lehet közelíteni a céltárgyat és kapcsolatba

lehet lépni vele. Az erők egyenesen hatnak), problémahelyzet ( a személy és a céltárgy közé valamilyen akadály iktatódik, amely az utóbbit azonban nem zárja el teljesen, a célhoz csak úgy lehet elérni, ha a személy rátalál a megfelelő vargabetűre. A meglévő erők új utakra, kényszerpályákra terelődnek), frusztrációs helyzet ( az akadály itt áthághatatlan. Az erő jelen van, de egyéb támadáspont híján magát a rendszert kezdi lebontani, vagyis regresszióhoz vezet), konfliktus helyzet (több egymással ellentétes, de egyenlő erő hat egyidejűleg). Pozitív felszólító jelleg – két pozitív felszólító jellegű tárgy között kell választani, egyszerű. Negatív felszólító jelleg - két kellemetlen dolog közül kell választani, nehéz, mert mindig az tűnik kevésbé rossznak, amitől távolodunk. Ambivalencia konfliktus - egyazon tárgynak egyidejűleg van pozitív és negatív felszólító jellege, szinte megoldhatatlan helyzet.

 ZEIGARNIK  Zeigarnik-jelenség  befejezetlen cselekvés nyomán fennmaradó feladati feszültség javítja a felidézést (pincér ha már fizettek nem képes felidézni a számlát). Gábor Geraldin és Harangozó 8 A.4A PSZICHOANALÍZIS KIALAKULÁS (HISZTÉRIA ÉS HIPNÓZIS, POSZTHIPNOTIKUS ÁLLAPOT, A „LELKI TRAUMA” FOGALMA). TOPOLÓGIAI ÉS STRUKTURÁLIS SZEMÉLYISÉGMODELLJE. FREUD A pszichoanalízis kialakulása A századforduló a klasszikus pszichológiával szembeni „lázadások” időszaka. FREUD a lélek problémáinak új megközelítési módját alkotta meg: megmutatta, hogyan lehet a tudattalant tanulmányozni. Kialakulásától mind a mai napig alakultak ki körülötte viták és a tudósok érveket hoznak fel mellette és ellene. A vita alapja az, hogy Freudnak nincs egy jól lekerekített rendszere Freud zsenialitása elsősorban a lélektani tények mély, intuitív megértésében rejlik, nem pedig a kísérleti pszichológiában honos

precíz fogalmak és módszerek alkalmazásában. A tudattalan fogalmát nem Freud vezette be, a nem tudatos folyamatok problémájának már korábban is voltak filozófiai előzményei. Az elméleti fejtegetések helyett a tapasztalatra helyezi a hangsúlyt. Freud a lelki betegek terápiája során kidolgozott módszere nemcsak lelki betegek, hanem egészséges emberek tudattalanná vált lelki történéseinek feltárására is alkalmazható. Feltételezte, hogy bizonyos események, gondolatok nem véletlenül válnak a felejtés „áldozataivá”. Azért nem tudunk rájuk emlékezni, mert szégyenletes emlékeket ébresztenek bennünk. Ezeknek az emlékeknek a tudatba emelése ellenállásba ütközik. Nem egyszerűen felejtés ez, hanem lelki konfliktus következményeként létrejött elfojtás. A konfliktusban két erő kerül összeütközésbe egymással, az ösztöntörekvések és az ellenállás. Freud megközelítése dinamikai szempontú, szerinte a lelki jelenségek

pszichikus erők játékán alapulnak. Ezek az erők összeütközhetnek, gátolhatják egymást, vagy éppen összefonódhatnak. Ezzel magyarázta, hogy az affektus hogyan duzzadhat kórosan fel a léleknek, az éber tudat számára hozzáférhetetlen részében. Hisztéria CHARCOT  hisztériásokat hipnotizált. Hisztérián egy „művi” megbetegedést értünk, amely testi zavarokkal (pl.: rohamok, bénulások stb) jár A hisztériások demonstratív, hamis, olykor szimulált viselkedést mutatnak. Nincs szervi kiváltó oka Hipnózis A legintenzívebb szuggesztiós eljárás. Rábeszélés és manipuláció révén a beteget alvásszerű állapotba hozzák, amelyben azonban nyitott marad a hipnotizőr számára. A hipnózisterápiát nagyon visszafogottan kell alkalmazni. Poszt-hipnotikus állapot Olyan cselekvés, amelyet hipnózis hatása alatt álló egyénnek szuggerálnak, de amelyet hipnózison kívül hajt végre, a feltételezés szerint úgy, hogy a szuggesztió

eredetét nem ismeri. Lelki trauma Sérülést vagy súlyos balesetet követő lelki sérülés. Emlékezetkiesés, bizonyos dolgok többé nem idézhetők fel. Topológiai személyiségmodell  Tudatos  Tudatelőttes  az a tudattalan, amely könnyen átkerül a tudatosba.  Tudattalan  azok a lelki folyamatok, amelyek kikövetkeztetést, megfejtést, a tudat nyelvére történő lefordítást igényelnek. A tudattalan felosztásával Freud azt próbálta érzékeltetni, hogy a lelki szerkezet több tartományból épül fel és ezeknek a tartományoknak az elnevezése azok egymáshoz való térbeli viszonyát fejezi ki. Ezeket Gábor Geraldin és Harangozó 9 nevezte Freud topikus szempontnak, de hangsúlyozta, hogy nem feltételez valódi agyanatómiai kapcsolatot e mögött. A lelki struktúra meghatározott részeihez kapcsolódnak (ösztön-én, én, felettes-én) Strukturális személyiségmodell  Tudattalan = ösztön-én (Id, Es, ősvalami)  A

személyiség legősibb része. Tartalma nem egységes: egyrészt magában foglalja az örökölt jellemzőket, másrészt a személyiségfejlődés során szerzett tapasztalatok is növelik az ösztön-én tartalmát. Működése a vágyak gyors és maradéktalan teljesülésére irányul. Nem ismer akadályokat, mivel a külvilággal nincs reális kapcsolata. A benne rejlő feszültségek érzékelésére képes, és ezeket a feszültségeket szeretné rövid úton megszüntetni – örömelvű működési elv. Az ösztön-én által vezérelt feszültségcsökkentések, illetve kielégülések reflextevékenységek útján (elsődleges folyamat révén) valósulnak meg. Pld csecsemőt nem kell tanítani szopni, ha erős fény éri a szemünket becsukjuk. Az ösztön én a külvilágtól elszigetelten működik, így csak saját belső, szubjektív észleléssel rendelkezik. Az itt zajló folyamatokra nem érvényesek a logika kritikai megszorításai.  Tudatos én = az én (Ego,

Ich)  Összekötő kapocs a belső törekvések, vágyak és a külső valóság között. A realitáselv alapján működik Az ösztön-énből származik és a külvilág folyamatos hatására fejlődött ki. Az én működése nélkül életképtelenné válnánk „Kétfrontos harcot” folytat. Egyrészt tapasztalatokat szerez a külvilágból, megtanulja, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek a kielégülést szolgálják vagy melyek veszedelmesek. Másrészt az ösztönénnel folytat harcot, átveszi az ellenőrzést az ösztöntörekvések felett Másodlagos folyamattal működik – az igény és a cselekvés közé beiktatja a gondolkodási folyamatokat. A kellemes egyensúlyi állapot fenntartására törekszik, de előfordulhat, hogy ez belső vagy külső ok miatt veszélybe kerül – szorongásjelzéssel válaszol. Szorongás  okozhatják külső veszélyek, de lelki konfliktusok is. Az én külső és belső részből áll A külső én az észlelés, a figyelem

folyamatait, míg a belső én a gondolkodási folyamatokat foglalja magában. Ha az ösztön-én késztetéseit nem tudja kellőképpen kordában tartani, akkor esetleg büntetést kaphat. Ennek elkerülésére jellegzetes elhárító mechanizmusokat dolgozott ki (lásd később) melyek a pszichés megbetegedéseket okozzák.  Tudatos = Felettes én (Superego, über Ich) Az énnek rendelkeznie kell valamilyen „mércével”, hogy eldönthesse, mi az, ami eldönthető és mi az, ami nem. Ezekkel a normákkal az ember nem rendelkezik születésétől kezdve, hanem ezek az élet meghatározott időszakában fokozatosan alakulnak ki (kb. az 5 életévtől) A felettes-én igazít el bennünket abban, hogy különbséget tehessünk „jó” és „rossz” között. Nem oktatás vagy direkt nevelés során alakul ki, hanem a szülői tekintéllyel való azonosulás révén, amikor a gyerek beépíti a saját szüleinek értékeire, elvárásaira vonatkozó elképzeléseit és

fantáziáit. Az ösztön-én a magunkkal hozott szükségletek kielégítését célozza meg, az én feladata az élet fenntartása, a külső veszélyek és a szorongás kiküszöbölése, a felettes-én pedig az ösztön-én kielégülésének visszaszorítására, korlátozására törekszik. Gábor Geraldin és Harangozó 10 KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI. BOTTOM-UP ÉS TOP-DOWN INFORMÁCIÓ-FELDOLGOZÁSI MODELLEK. A PERCEPTUÁLIS TANULÁS ALAPJAI. MOTIVÁCIÓS HATÁSOK SZEREPE AZ ÉSZLELÉSBEN A.5 A A kognitív pszichológia kialakulásának előzményei ‘50-es évek táján alakul ki a kísérlet pszichológiából. A fasizmus hatalomra jutását követően a főként német nyelvterületen élő Gestalt pszichológusok menekülni kényszerültek, s többségük az USA-ba távozott. A belső folyamatokra utaló gastaltos kifejezések a viselkedés-lélektan számára gyanúsak voltak, s az általános pszichológia terén egy időre háttérbe is

szorultak. A szociálpszichológiában azonban jelentős szerepet játszottak.  LEWIN megalkotta a csoport sajátosan alaklélektani definícióját: a csoport több, mint tagjainak puszta összessége. Olyan funkcionális egység, amelyet a tagok egymástól való kölcsönös függősége határoz meg.  ASCH a személyészlelés terén mutatta ki, hogy mások észlelésekor nem a jellemző vonásaikat vesszük figyelembe, hanem összbenyomást alakítunk ki, amelyben néhány lényeges tulajdonságot kiemelünk a többi közül. Bár a kognitív pszichológia korai képviselői nem hivatkoznak a Gestalt-pszichológiára, az alaklélektani szemlélet – a mentális szerveződések fontosságának hangsúlyozása – megjelenik a kognitív pszichológiában. A II. világháborúban kifejlesztett technikai apparátus pszichológiai jellegű problémákat hozott felszínre. A berendezések használata során felmerült az emberi észlelés határainak kérdése (pld a radar előtt

ülő katona hosszabb idő eltelte után már nem látja, ha jön valami, vagy olyat lát, ami nincs is ott. A pilótáknak is egyre gyorsabban kellett döntéseket hozniuk a gépek bonyolultabbá válásával). Az emberi információfeldolgozás kapacitásának határait kijelölni komoly problémává vált. Az embert, mint információ-feldolgozó rendszert kezdték vizsgálni, s e kutatások egyben új lendületet adtak az ember és a gép kölcsönhatásait elemző alkalmazott pszichológia, az ergonómia fejlődésének. Újdonságként hatott a számítógépek térhódítása is. Ezek a gépek információkat vesznek fel, azokat megőrzik és megadott eljárások szerint átalakítják. Ezek a jelenségek igencsak emlékeztetnek az észlelésre, az emlékezetre, illetve a gondolkodásra, ugyanakkor egy szemernyi misztikus tudománytalan elemet sem tartalmaznak. Ha valaki, egy kognitív folyamatról kellőképpen szabatos elmélettel áll elő, akkor az elmélet feltevéseit meg

lehet valósítani számítógépes program alakjában, s közvetlenül ellenőrizni lehet, hogy az e program szerint működő gépezet éppúgy végzi-e a maga dolgát, mint az ember. E vonatkozásban a negatív eredmények igen értékesek lehetnek, rávilágíthatnak az elméletek hiányosságaira, jelezhetik továbbfejlesztésének lehetséges útjait. A vizsgálódásnak ez a stílusa már a mesterséges intelligencia kutatásának körébe tartozik, mely a kognitív pszichológiával szoros kölcsönhatásban fejlődött ki. CHOMSKY: generatív nyelvtan. Miközben a nyelv konstruktív szabályokhoz kötött jellegét hangsúlyozta, az embert, olyan szabálykövető lényként mutatta be, aki a maga anyanyelvét nem pusztán viselkedésében, de fejében, mentális reprezentációként is birtokolja. Bottom-up és top-dow információ-feldolgozási modellek Az információ szerveződése alulról felfelé (bottom-up folyamatok) vagy felülről lefelé (top-down) történik-e. A

perceptuális-kognitív folyamatok működésének eredményeként a megismerés, tárgyak, helyzetek, esetek mentális reprezentációja az elemi szinttől a magasabb szintek irányába megy végbe (bottom-up). A vizuális minta elemi feldolgozása jórészt automatikus folyamatokat foglal magában. A vizuális minta alakká szerveződésében a szerveződési törvények érvényesülnek. A tárgyazonosítás, ami egyben más tárgyaktól való elkülönítést is tartalmazza, olyan perceptuális, kognitív erőfeszítést jelent, amelyben a korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások is szerepet kapnak. A legegyszerűbb, a perceptuális azonosítást befolyásoló hatás az inger kontextusa: az inger környezete azonos fizikai tulajdonságai mellett is eltérő azonosításához (kategorizáláshoz) vezethet (top-down). A perceptuális felismerés Gábor Geraldin és Harangozó 11 folyamatában mindkét szerveződési irány mellett találhatunk érveket. A

konstruktivisták az észlelés aktív és konstruktív természetéről tudósítanak. A perceptuális tanulás alapjai Amikor a mikroszkópos metszeten megtanuljuk észrevenni egy sejt elemeit, vagy egy idegen nyelvű szövegből „kihalljuk” az egyes szavakat, új tudásra tettünk szert. A behaviorista érv a tanulás mellett voksol az észlelési teljesítmények hátterében: megtanuljuk észrevenni azt, amit korábban nem voltunk képesek. Elsajátítjuk a finom különbségképzést A perceptuális tanulás gestaltista felfogása az észlelés „beépített” mechanizmusa mellett szolgáltat érveket (néhány hetes csecsemő felismeri azt a cumit, amivel bekötött szemmel korábban etették). A szenzoros integráció (több érzékszervi tapasztalat összekapcsolódása) a perceptuális tanulás elemi teljesítménye, amely az egyedfejlődés igen korai szakaszában megjelenik. Klasszikus kísérlete, amikor STRATTON napokig teleszkópot viselet a fején, ami mindent a

feje tetejére állított. Az 7 napon már mindent jól látott (újratanulta a látást és mozgást). Ez a kísérlet bizonyította, hogy nem a retinális képet látjuk. A látás, mozgás és tapintás szoros kapcsolatban áll egymással, a már említett szenzoros integrációban. Nem mindegy azonban, hogy a mozgás szándékos-e vagy sem (HELD és HEIM kísérlete – „aktív” és „passzív” macska. Az aktív bármikor elindulhat, megállhat, míg a másik vizuális környezetváltozásait az aktív macska mozgása határozza meg, hiszen hozzá van kapcsolva egy kis kocsiban, de önálló mozgásra képtelenül. A kísérlet tanulsága szerint az aktív mozgás elengedhetetlen feltétele a sikeres látási teljesítménynek a környezet megismerésében. AMES kísérlete – személy szoba egyik sarkában a magasság feléig ér, a másik sarkában a plafonig – szisztematikus torzítással becsapja a szemünket. A megismerés eredménye a tudás, ismeretek megszerzése,

megszervezése, alkalmazása: a környezet „felfedezése”, a környezethez való alkalmazkodás. A perceptuális tanulás lényege: tartós változás előidézése az észlelésben. Mivel a szenzoros tapasztalatok sokszor túlságosan szegényesek vagy egyszerűek, ahhoz, hogy tárgyakat, eseményeket megértsünk, aktívan, szelektíven „elébe megyünk az eseményeknek”. Előfeltevéseket teszünk, információkat veszünk fel, előfeltevéseinket igazoljuk vagy elvetjük, miközben bizonytalanságunk csökken, ami önmagában is megerősítő hatékonyságú. A perceptuális tanulás során megtanuljuk kiválasztani a fontos információkat, megtanuljuk kiemelni az ingerek állandó mozzanatait. Észleléseink kidolgozása tehát kikövetkeztetett, használható emlékezeti, motivációs szokás és egyéb folyamatokat is felölel. A magától értetődő szenzoros eseményeket sikeresen felfogjuk, így jól alkalmazkodunk hozzájuk, de előfordul, hogy észlelésünk

következtetéseiben néha hibás és illuzórikus. A.6 A SZELEKTÍV SZŰRŐ ÉS KAPACITÁSMODELLJEI. A TARTÓS FIGYELEM. Érzékszerveinket minden pillanatban ingerek ezrei bombázzák. Ezeknek azonban csak egy kis részét használjuk fel, azt, amire szándékosan vagy önkéntelenül odafigyelünk, a többi háttérzaj, ami elvész a számunkra. Figyelmünket ráirányíthatjuk egy dologra, kiemelve azt a többi közül Vannak helyzetek, amikor azonban éppen a környezet ingerszegénysége okoz gondot, ilyenkor nehéz ébren tartani figyelmünket, könnyen elálmosodunk. Figyelmünk működése korántsem mindig szándékos Szűrőelméletek Dichotikus helyzet: fejhallgatón a két fülbe különböző szöveget játszunk le. Képesek vagyunk leblokkolni a nem figyelt információcsatornát, és mint zavaró jeleket ki is küszöbölni. Ha a figyelt szöveg sokkal lassúbb a szokásosnál, akkor a másik csatornán egyidejűleg elhangzó szövegből is fel tudunk idézni

utólag részleteket. Gábor Geraldin és Harangozó 12  BRODABENT – kísérlet szám párokkal (a két fülön 3-3 számot mutatott, majd visszakérdezte. Gond nélkül felidézték, de nem páronként, hanem először az egyik oldali számokat végig, majd a másik oldali számokat végig). Feltételezte, hogy az érzékszervek felől több csatornán érkező információból egy szelektív szűrő választja ki, hogy mi kerül további feldolgozásra. Modellje szerint a szenzoros tárból a szűrő először az egyik majd a másik csatornáról érkező információkat engedi bejutni. A modell nem tud számot adni arról, hogy bizonyos esetekben miért jut be mégis információ a nem figyelt csatornából  TREISMAN módosította a kísérletet. a figyelt és a nem figyelt szöveget egy ponton felcserélte a két fül között. Eredmény alapján feltételezte, hogy a szűrés nem minden vagy semmi jelleggel történik, hanem a nem figyelt csatornán jövő jelek

csillapításával. Így a teljes szöveg szavai elérik a nekik megfelelő szótári egységeket a fejünkben levő mentális lexikonban, de csak azok lépnek működésbe, amelyek vagy kellően erős ingerlést kapnak a figyelt csatornából, vagy már eleve nagyobb az aktivitásuk és így gyengébb jel is képes aktiválni őket. Kapacitásmodell A szűrőmodellekkel szemben felhozható az, hogy a mindennapi életben sok olyan jelenséggel találkozunk, ahol több ingerre figyelünk egyszerre. (Moray kísérlete: gyakorlás után a nem figyelt szöveg 83%-át is fel tudták ismerni, a nem gyakorlottak csak a 4%-át.) Gyakorlás hatására tehát képesek vagyunk információt felvenni a nem figyelt csatornából is. A modell nem passzív, hanem gyakorlás hatására módosul.  STROOP kísérlete megvilágítja a szűréssel kapcsolatos problémákat. A feladat színes betűkkel írt szavak színének megnevezése volt. Addig jól ment, míg a szavak nem színek nevei voltak

Ilyenkor, ha a sárga szót piros betűkkel írták, sokan hibáztak. Feltételezte, hogy nem kiszűrjük az ignorált (nem figyelt) információt, hanem figyelmi kapacitásunkat korlátoztuk.  NEISSER kíváncsi volt, hogy valóban korlátozott-e a kapacitás? Egyetemi hallgatóknál vizsgálta, hogy tudnak-e egyszerre olvasni és diktálás után írni. Eleinte nehezen ment, de hat hét után, napi egy órás gyakorlással már ugyanolyan jól ment, mint külön-külön. A figyelmi kapacitásnak nincs „előre beépített” korlátja. Az emlékezeti rendszer azonban határt szab az egyszerre feldolgozható dolgok számára (rövid távú memóriánk kb. hét egységet tárolhat egyszerre, ennyire tudunk egyidejűleg odafigyelni).  TREISMAN kísérlete kimutatta, hogy amennyiben a feldolgozás automatikus, akkor az elemeket egyszerre, párhuzamosan dolgozzuk fel és nincs kapacitáskorlát. Ez csak egyszerű feladatokra igaz, ahol kontrollált feldolgozásra van szükség

(egymást követő lépésekben kell elvégezni) ott van korlát. Kontrollált figyelem – a ráirányulás tudatos mentális erőfeszítés eredménye. Automatikus figyelem –tudatos odafordulás és erőfeszítés nélkül zajlik. A kettő többnyire egymásra épül. Az új dolgok tanulásakor tanúsított kontrollált figyelmet az elsajátítás és a begyakorlás után az automatikus figyelem váltja fel. Ennek nyeresége a figyelem megoszthatósága, mivel ilyen esetekben figyelmi kapacitás szabadul fel, amely más tevékenységre fordítható (autóvezetés tanulásakor először külön-külön figyelünk a sebességváltásra, pedálokra, stb., később már vígan beszélgetünk vezetés közben). Az automatikus figyelem hátránya az, hogy új helyzetekben nem, vagy csak korlátozottan alkalmazható. A kontrollált folyamatok ugyanis igen erősen lekötik a kapacitást Biztosítják, hogy részproblémák megoldása után képesek legyünk komplex megoldásokra,

másrészt lehetővé teszik az új helyzetekben való rugalmas alkalmazkodást. A kontrollált figyelemnek két korlátja van: a kapacitás és az, hogy bizonyos automatikus folyamatok megszakíthatják, megzavarhatják a szándékos figyelmet. Tartós figyelem Ingerszegény környezetben (radarfigyelés), mivel az ingerek ritkák a megfigyelő egy idő után hajlamos kihagyni a jelzéseket, vagy téves riasztást ad. Az okozza a nehézséget, hogy, mivel a figyelem unalmas környezetben egy idő után alábbhagyott, el kell döntenünk, hogy valóban volt-e inger vagy sem. Ehhez be kell állítanunk egy döntési kritériumot (szubjektív bizonyosságnak az a szintje, amelynél kisebb Gábor Geraldin és Harangozó 13 döntési biztonság esetén nem adunk jelzést, nagyobbnál viszont igen). A kritérium nem feltétlenül állandó. Hosszú monoton feladat esetén, amikor az ingerek nem állandó gyakorisággal jelennek meg, az első néhány inger alapján kialakítunk egy

elvárást gyakoriságukról és ennek alapján egy döntési kritériumot. Ritka ingerek esetén ez szigorúbb lesz, azaz kihagyunk néhány ingert, így egy idő után tovább szigorítjuk a kritériumot és még több ingert hagyunk ki. A folyamat fordítva is működik, gyakoribb ingerek esetén lazább a kritérium, alacsonyabban húzzuk meg a bizonyossági szintet, így gyakoribb lesz a téves riasztás. Természetesen a feladathelyzet más összetevői is változtatják a kritériumszintet (pld. 10 Ft adása a helyes válaszért, 100 Ft levonás helytelen válaszért – szigorúbb kritériumot állít be. Ugyanakkor 10 Ft adása és 5 Ft levonása esetén a kritériumszint alacsonyabb lesz.) EMLÉKEZET TÁROLÓ MODELLJEI: STM, LTM. SZERVEZŐDÉS ÉS KATEGORIZÁCIÓ. SÉMÁK AZ EMBERI EMLÉKEZETBEN KÉPZELET ÉS REPREZENTÁCIÓ. A.7 AZ Az emlékezet tárolómodellje Az emlékezetnek kétféle működési módot tulajdonítunk. A korai elméletek szerint a memória egy rövid

tartamú és egy hosszú tartamú emlékezeti tárból áll. Az érzékszervekből érkező információ először a rövid tartamú memóriába (STM) kerül, és ha elég ideig tartjuk ott (például ismételgetjük), akkor átíródik a hosszú tartamú memóriába (LTM). Amennyiben ez nem történik meg, elfelejtjük A LTM-ben korlátlan ideig tartózkodhat az információ. Az STM hosszúságát úgy lehet vizsgálni, hogy kizárjuk az ismételgetések lehetőségét. Kísérletek alapján megállapítható, hogy az STM legfeljebb néhányszor tíz másodpercig tárolja az információt. Egyrészt, mert az emléknyom fokozatosan hanyatlik, majd eltűnik; másrészt a befogadó kapacitás korlátozott, és ha a tár megtelik, csak úgy képes új információt felvenni, ha a már benne lévőt kitörli.  MILLER vizsgálta az STM befogadóképességét 0-kból és 1-esekből álló különböző hosszúságú sorozatokkal. A személyek átlagosan 7 tagú sorozatot tudtak

hibátlanul felidézni Az STM kapacitása tehát 72 egység. Az információt vagy abban az egységben tároljuk, amiben kaptuk, vagy tömbösítjük, más egységekké alakítjuk. Az STM befogadó képességét a hosszú tartamú tár segítségével növelhetjük meg. Az egységekre vagy tömbökre bontáshoz felhasználjuk a hosszú tartamú memóriában tárolt információt is (szavakat, rímeket, átalakítási eljárást, stb.)  SPERLING bebizonyította, hogy rövid ideig sokkal több információt tudunk felfogni, mint a STM kapacitása. Kéttáras modellünket ki kell egészítenünk egy harmadik maximum egy másodperc tartamú tárral, amelynek kapacitása jóval nagyobb, mint az STM-é (ha egy másodpercen belül kigyullad a táblán a lámpa, hiba nélkül felidézzük a sor betűit). Ezt szenzoros tárnak nevezzük, mivel működése az érzékszervekhez köthető, s az általuk egyidejűleg felvett teljes információmennyiséget képes tárolni.  Szériális

pozíció hatás: a lista elejét és végét vissza tudjuk adni, a közepét nem. Ennek oka, hogy a vége még az STM-ben van az eleje meg valószínűleg már a LTM-be került át, a közepe pedig elveszett. Retrográd amnézia: balesetek után az emlékezet fokozatosan visszatér, de a balesetet közvetlenül megelőző időre nem tudunk visszaemlékezni.  Konszolidációs idő: az információ LTM-be való stabil beépüléséhez idő szükséges (elektrosokkal „kezelt” patkányok elfelejtették a tanultakat, a pihenők nem). A konszolidációs idő hossza függ a megtanult anyag terjedelmétől és jellegétől.  Egy anyag megtanulását követően újabbat tanulva a két anyag interferáhat egymással (segíthetik vagy gátolhatják egymás felidézhetőségét). A negatív interferenciát retroaktív gátlásnak, amikor viszont a korábban tanultak szorítják ki az emlékezetből a később tanultakat, azt proaktív gátlásnak nevezzük. Szerveződés és

kategorizáció Az STM és LTM nemcsak a tárolás időtartamában, kapacitásában és a felejtés módjában különbözik, hanem a tárolt információ szerveződésében is. Gábor Geraldin és Harangozó 14  CRAIK és LOCHART kidolgozták a feldolgozási szintek elméletét. Amennyiben az elemzés nem igényel többet, mint egyszerű perceptuális elemzést, utólag alig néhány szót tudunk felidézni. Amint a feladat mélyebb feldolgozást igényel, az utólagos felidézési teljesítmény jóval magasabb.  COLLINS és QUILLIAN szerint ismereteinket hierarchikusan szervezett jelentéshálóban tároljuk. A csomópontokban a fogalmak mellett a rájuk jellemző tulajdonságok is ott vannak, úgy, hogy az adott tulajdonság nem minden egyes általa jellemzett fogalom mellett szerepel, hanem csak egyszer, a hierarchia legmagasabb szintjén. (TK 119o 105 ábra) Az ilyen merev, hierarchikus szerveződés csak a mesterséges fogalmak szűkebb osztályában érvényes. 

COLLINS és LOFTUS rájöttek, hogy a különböző szinteken elhelyezkedő fogalmak közötti kapcsolat változó. Terjedő aktivizácó elmélete: ha valamely tétel aktivizációja elér egy küszöb szintre, akkor aktiválja a vele kapcsolatban levő tételeket is, de egyre csökkenő intenzitással. Minél jobban szervezett egy megtanulandó anyag, annál könnyebb felidézni.  ROSCH prototípus-elmélete szerint a kategóriába tartozást nem a definiáló tulajdonságok, hanem a hasonlóság alapján döntjük el. Azt, hogy egy új eset mennyire tartozik egy kategóriába, az határozza meg, hogy mennyire hasonlít egy vagy több tagjára. Sémák az emberi emlékezetben  BARTLET az emlékezet konstruktív jellegét ismételt felidézésekkel vizsgálta (indián népmese elolvastatása után többszöri felidéztetést követően a történet egyre logikusabbá vált, a feleslegesnek ítélt részeket kihagyták). A hagyományos reproduktív felfogással szemben az

emlékezet inkább produktív módon működik (egyik csoportnak a film levetítése után úgy tették fel a kérdést, hogy „mi történt a karambol” során, a másiknak pedig úgy, hogy „mi zajlott a koccanáskor”. Az első csoport hajlamosabb volt nagyobb sebességet tulajdonítani a kocsiknak, s egy héttel később sokkal nagyobb számban gondolták, hogy láttak törött üveget a filmen, holott olyan nem is volt ott). Ebből is látszik, hogy az egyének nem azt mondják el, amit láttak, hanem azt, amit a séma alapján tudni vélnek. A séma nemcsak egy helyzet vagy fogalom szokásos elemeit, hanem a közöttük levő viszony szabályait is rögzíti. A séma tehát nem egyszerűen ismeretek halmaza, tudás, hanem az ismereteket rendszerbe szervező szabály is. A komplex mindennapos élethelyzetekben a kész sémák alkalmazása megkönnyíti az alkalmazkodást. Az alkalmazkodás követelménye az is, hogy a sémák ne csak megbízhatóak, hanem rugalmasak is

legyenek (pl.: 1-2 hónapos gyerek veleszületett viselkedési sémája a rázás – mindent ráz, ami a kezébe kerül, 1-2 hét elteltével már csak azokat a dolgokat rázza, amelyek hangot adnak. A séma átalakult, és ennek az átalakulásnak a szervezője a gyerek szándékos, célra irányuló viselkedése volt). Azt, hogy a viselkedés mennyire lesz hatékony, a rendelkezésre álló sémák száma és szervezettségi foka határozza meg. Minél több és jobban szervezett sémánk van, annál jobb lehet a teljesítményünk Képzelet és reprezentáció A képzelet lelki életünk legmélyebb tartományába enged bepillantást. Nemcsak „belső képeket” jelent hozzá tapadnak a külvilág tárgyaival, eseményeivel kapcsolatos érzéseink, indulataink is A képzelet az alábbi jelenségeket foglalja magában.  Képzeleti kép: az összes tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső kép.  Gondolati kép: szenzoros inger nélküli, belső, a gondolkodás

részeként megjelenő, vizuális, akusztikus, verbális kép.  Káprázás: retinás eredetű, pont- vagy hálószerű, színes és többnyire mozgó élményeket jelent.  Szinesztézia: az érzékszervi modalitás élményeit egy másik modalitás élményei kísérik (pld. „színes hallás”.  Testkép: testünk belső, mentális megjelenése, ami az „énként” való létezés alapját is jelenti.  Álomkép: az alvás alatt megjelenő képek.  Fantomvégtag: egy testrész elvesztése ellenére a testképpen megmarad a reprezentációja.  Eidetikus kép: élénk, többnyire vizuális képzeleti kép, amely érzékleti képnek tűnhet. Gábor Geraldin és Harangozó 15  Belső (mentális) kép: pld. megkérdezik, hol a pályaudvar, s még mielőtt válaszolnánk, magunkban elképzeljük. A mentális kép megőrzi az elképzelt épület téri viszonyait, a mentális kép vagy térkép átírható kijelentésekké. A belső reprezentáció akár kép,

akár leírások formájában is lehetséges  TOLMAN  kognitív térkép  megtanuljuk, hogy mi után mi következik  belső modellt alakítunk ki. Az emberi tájékozódásban a kognitív térkép orientáló sémaként működik A képzelet szerepe a megismerési folyamatokban  PERKY: kísérleti személyek nem tudták elkülöníteni az észleleti és képzeleti képet (megkérte őket, hogy egy ablak közepére nézve képzeljenek el valamit. Közben halványan rávetítették azt a képet hátulról az ablakra. Az emberek a vetített kép jellemzőiről beszéltek Nem tudták elkülöníteni a képzeleti és észleleti képeiket). Felmerült az észlelési és képzeleti folyamatok funkcionális azonossága. Természetesen az észlelés és a képzelet nem azonos belső történések. Elkülönítésükre jó példa, amikor azt mondjuk, hogy „”lelki szemeinkkel látjuk”, ami a belső világ és a képzeleti folyamatok szorosságára utal. Közismert a képzelet

szerepe a problémamegoldásban: gondoljunk csak arra, hogy egy probléma megértése, a megoldási javaslatok kigondolása konkrét esetben szinte lehetetlen a térbeli viszonyok elképzelése nélkül. A reproduktív képzeletnek nemcsak a problémamegoldásban van szerepe Mások szellemi alkotásait sem érthetjük meg, a képzelet működése nélkül. Ugyanazt a regényt olvasva valamennyien másként képzeljük el a leírt helyszínt, az egyes szereplőket. A szenzoros depriváció (ingermegvonás) sajátos, különböző modalitású hallucinációk megjelenésével jár. A relaxáció és meditáció alatt vizuális, akusztikus vagy tapintási képzetek jelenhetnek meg. A legélénkebb vizuális jelenség az álom, illetve a közvetlenül elalvás előtt megjelenő ún. hipnagóg kép Intenzív emocionális élmény vagy magas aktivációs szint élénk képzeleti történéseket váltanak ki. Szavak vagy összefüggő történések nemcsak képeket hívnak elő, hanem komplex

érzelmi állapotokat is indukálnak (pl.: Flaubert a Bovaryné írása közben arzén ízét érezte a szájában, amikor a hősnő megmérgezi magát). A külvilág belső leképzése, a fantáziaképek több forrásból származhatnak: látási, hallási, tapintási stb. modalitásokból, de a külső inger tulajdonságai gyakran nem befolyásolják a leképzés módját.  BRUNNER - a reprezentáció három alapvető formáját különítette el: az enaktív (cselekvéses), a képiképzeleti és a nyelvi és a szimbólikus reprezentációt. (TK 130o 111 táblázat) Mindegyikük a világ megismerésének egy-egy speciális területén lehet hatékony. Működési módjukra jellemző a tudásszervező egységekbe, sémákba való rendeződés. A képi reprezentáció a térkiterjedésről szolgáltat információt, ami ráépül a lejátszó vagy cselekvéses reprezentációra („ez ott van” . „és azt teszi”) Masnit kötni cselekvés közben lehet legkönnyebben A

cselekvéses és képi reprezentáció az egyedfejlődés fontos lépcsőfokai. Pavio reprezentációs modellje Egyes szavakról könnyen idézünk fel képeket, míg más szavak könnyebben váltanak ki mozgásélményt. Az emberi kommunikáció, a nyelvi rendszer képes verbális és nem verbális események együttes kezelésére, szimbolikus megjelenítésére. PAIVIO kettős kódolás elmélete a verbális és nem verbális reprezentációt, az azon belüli, valamint az azok közötti kapcsolatokat írja le. Ugyanarra az eseményre egy nyelvi és egy nem nyelvi feldolgozó rendszer irányul. Ezek az alrendszerek integrált egészeket alkotnak, többé-kevésbé függetlenek, de át is írhatók egymásba. A verbális reprezentációs egységek alkotják a logogén rendszert, amely a szó akusztikus, artikulációs és szemantikus jellemzőinek mentális egysége. A nem verbális reprezentáció egységei, a mentális képek alkotják az imagén rendszert. A logogén rendszeren

belüli asszociációs lehetőség utal minden képzettársítási lehetőségre, amely mind logikai struktúrákban (élőlény – növény – gyümölcs – alma - jonatán), mind szubjektív, csak a személy számára jelentősséggel bíró asszociációs hálóba rendezhető (alma – almafa - leesni). A nem verbális imagén rendszer bármilyen modalitású információt, elsősorban képeket tartalmazhat. A referenciális szint teszi lehetővé az átjárhatóságot a két rendszer között (az alma szó kiválthatja az alma képét, de egy tárgyat felismerve kimondhatjuk annak nevét is). A.8 A FOGALOMALKOTÁS MODELLJEI. DENOTATÍV JELENTÉS. Gábor Geraldin és Harangozó FOGALMAK TÍPUSAI. A KONNOTATÍV ÉS 16 Fogalomalkotás modelljei. Fogalmak típusai A megismerés részfolyamatainak közös eleme az információ megszervezése, olyan értelmes szerkezetekig akarunk eljutni, ami túlmutat az eredeti információn. Ez a többlet – vagyis a minden kognitív

műveletben benne rejlő gondolkodási mozzanat – csíphető nyakon, amikor észrevesszük, hogy minden információ feldolgozási aktus aktív és konstruktív természetű folyamat. A kategorizáció mögött is elemi következtetések rejlenek (egy alacsony, barna, fából készült, négylábú valami – inkább hokedli, mint asztal). Indukcióval képesek vagyunk az egyedi dolgokból következtetni az általános esetre, dedukcióval pedig ennek fordítottjára, az általános érvényes ismeretekből következtetünk az egyedi jelenségekre. Már kisgyermekek is csoportosítják a tárgyakat, igen széles kategóriákat alakítunk ki, ahol a kategóriába tartozás többnyire egy nagyon szembeszökő tulajdonság. (Kisgyerek először minden állatra azt mondja: „vau”. Később csak a négylábúakra, majd a kutyára Végül megtanulja, hogy ez a kutya) A kiugró perceptuális jegyek alapján történő kategorizáció azt mutatja, hogy az ilyen fogalmi csoportok

kezdettől prototipikus szerveződésűek. Az iskolában azonban a szemléletes jegyekkel történő leírás helyett inkább definitív fogalom-meghatározásokat tanulunk, mesterséges fogalmi definíciókkal találkozunk. Ezek összeütközésbe kerülhetnek a prototipikus szemlélet szerint csoportosítással (hal-e a delfin, madár-e a pingvin). Képesek vagyunk a dolgokat valamilyen módon csoportosítani a közöttük meglevő vagy feltételezett kapcsolatok alapján (hasonlóság, ellentétesség stb.) Ily módon alakítunk ki olyan kategóriákat, fogalmakat, amelyek mentén tudásunk szerveződik. A kategorizáció csökkenti a környezet komplexitását, így lehetővé teszi a jelenségek egyszerűbb kezelését. A tárgyak, jelenségek felismerése is akkor történik meg, amikor be tudjuk sorolni azokat valamilyen kategóriákba, mint „asztal”, „kutya” stb. A közvetlenül perceptuális eredetű konkrét fogalmak mellett sok olyat használunk, amelyek ezek

általánosításainak tekinthetők; ezek – az inkább nyelvi eredetű fogalmaink – az absztrakt fogalmak. Amikor fogalmaink több dimenzió mentén szerveződnek, összetettek, mint pl. a forma és szín, különböző logikai szabályokkal kapcsoljuk össze őket. Ha konjunktív fogalmat alkotunk, akkor a lehetőségek közül csak egy elemet lehet beválasztani az adott fogalomba (fekete és négyzet). Diszjunktív fogalom esetén már nehezebb a feladat (fekete vagy négyzet). A lehetőségek közül többet is beválaszthatunk az adott fogalomba.  A fogalomalkotás fejlődésében VIGOTSZKIJ három nagy, egymásra követő szakaszt különített el. Először még véletlenszerű, hogy mely dolgok tartoznak a fogalomhoz. A második szakaszban - óvodás kortól - már a hasonlóság alapján történik a besorolás (pl.: szín alapján). Ez a szakasz az álfogalmak megjelenésével zárul (gyerek helyesen használja a fogalmakat, de nem tudja a jelentést). A harmadik

szakaszban - serdülőkor eleje - megjelenik a valódi fogalmi gondolkodás.  BRUNNER a felnőttek fogalomalkotását vizsgálata. Kísérleti alanyait megkérte találják ki azt a fogalmat, amire a kísérletvezető kigondol. (Olyan, mint a színkitaláló, kártyákkal helyettesítve A kártya vagy megerősítette vagy megingatta a feltételezést és lehetett pozitív vagy negatív. A legtöbben egészleges stratégiát használtak, azaz az első pozitív eset egészét tették meg kiindulási hipotézisnek. Ritkábban részleges stratégia is megfigyelhető, ilyenkor az első pozitív eset egy része lesz a kiindulópont. Ez utóbbihoz remek memória kell, hiszen az összes korábbi esetet fejben kell tartani) A konnotatív és denonotatív jelentés Az első pszichológiai jelentéselmélet OSGOOD nevéhez köthető. Feltételezte, hogy egy bizonyos jel jelentése azokból a múltból származó mozgástöredékekből ered, amelyek a jelnek megfelelő fizikai inger legfőbb

sajátosságai. Egy ceruza perceptuális összképének mint jelnek a jelentését pld az adja meg, hogy láttára felmerülnek töredékes, írással rajzolással kapcsolatos mozdulatok. Ez a töredékes viselkedésrészlet az organizmuson belül képződik, és reprezentálja az egész tényleges viselkedést. Bizonyos öningerlési folyamatot indít meg. Minden szimbólikus tevékenység alapja az ilyen közvetítő folyamat, tehát a szavak, mint jelek a tárgyakon végzett mozgásokból nyerik el jelentésüket. A jelentés mérésére OSGOOD Gábor Geraldin és Harangozó 17 kidolgozta az ún. szemantikus differenciál technikáját Ezzel a technikával úgy mérte a kiválasztott szó, fogalom jelentését, hogy megkérte a kísérleti személyeket, helyezzék el a szót ellentétes melléknév párok között egy hétfokozatú skálán. Így a differenciálást elvégezve megkapjuk a fogalom irányát és intenzitását. Nagyszámú ellentétpár elemzésével arra az

eredményre jutottak, hogy a fogalmak igen stabilan 3 fő dimenzió mentén helyezhetőek el, ezek alkotják a szemantikus teret. A három faktor: az értékelés, az erő és az aktivitás. Ezzel a technikával tulajdonképpen a szavak érzelmi jelentését lehet vizsgálni, illetve ezen túlmenően azt is, hogy a szavak hogyan befolyásolják egymás jelentését. Éppen az érzelmi töltés a bökkenő, ráadásul igen nehéz megtalálni a megfelelő melléknév párokat. Egy fogalom azonban nemcsak szubjektív, személyes színezetű s így a körülmények függvényében esetleg változó ún. konnotatív jelentéssel bír, hanem egy logikailag megragadható, egyszerű, elemek, komponensek segítségével leírható, ún. denotatív jelentéssel is Eszerint egy fogalom jelentése megadható olyan komponensek nyalábjaként, mint az élő-élettelen, ember-nem ember stb. A.9 AZ INTELLIGENCIA KORAI MODELLJEI. BIOLÓGIAI-, MENTÁLIS KOR, AZ IQ JELENTÉSE. WEHSLER ÉS CATTEL

INTELLIGENCIA FELFOGÁSA GARDNER AZ EMBERI INTELLIGENCIÁRÓL. KREATIVITÁS ÉS MEGISMERÉS A KREATÍV SZEMÉLYISÉG JELLEMZŐI. TEHETSÉGELMÉLETEK Az intelligencia korai modelljei. Biológiai-, mentális kor, az IQ jelentése Az intellektuális képesség (a felfogás gyorsasága, az emlékezet pontossága stb.) hátterében a megismerő folyamatokban megnyilvánuló egyéni különbségek állnak. A pszichológiának szinte a kezdetektől fogva nagy kérdése volt, hogy tudományos módszerekkel leírhatóvá és megbízhatóan mérhetővé tegye az értelmi képesség egyéni különbségeit.  CATTEL 1890-ben szerkesztette az első intelligenciatesztet. Őt tekintjük a tesztmódszer atyjának  Binet-Simon-féle beiskolázási teszt az intelligenciatesztek „ősmintája”. A mentális színvonal meghatározására hivatott. BINET az intelligencia három lényeges jegyét vette figyelembe: (1) a gondolkodás irányt szabó és irányt tartó tendenciája, (2) az elgondolt

célok megvalósításának képessége, (3) kritika. A módszer lényege, hogy olyan feladatok megoldását méri, melyek megoldása egy adott életkorban általánosan elvárható, azaz a feladatok megfelelnek az adott életkor mentális teljesítményének.  STERN javaslatára vezették be az intelligenciahányados (IQ) használatát, amellyel az elért teljesítményt a vizsgált gyermek életkorához viszonyítják (mentális kor/biológiai kor * 100 = IQ)  SPEARMAN sok vizsgálat eredményeit elemezve lefektette a faktoranalízis pszichológiai alapjait. Feltárta az együtt járó változók közös hátterét alkotó faktorokat. Kétfaktoros elméletében elkülönítette az általános faktort, ami közös minden intellektuális teljesítményben (hogyan észlelünk és értékelünk összefüggéseket). A speciális faktor mintegy ráépül az általános intelligenciára Meghatározatlan számú speciális képességet foglalhat magába, mint pl. logikai, zenei stb

készség Később a speciális képességek között is talált összefüggéseket, melyeket az intelligencia csoportfaktorainak nevezett.  THURSTONE szerint az intelligencia több elemi tényezőből áll. 7 mentális képességet különít el: nyelvi megértés, szótalálás gyorsasága, számolás, térviszonyok, észlelési képesség, emlékezés, következtetés. Wechsler és Cattel intelligencia felfogása  WECHSLER intelligencia tesztjét ma a világon mindenhol használják. Elsősorban a felnőttek intelligenciáját kívánta meghatározni. Szerinte az intelligencia az egyénnek az az összesített vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást. Lényeges, hogy hogyan képes az ember egy adott probléma megoldásához szükséges valamennyi mentális részképességét mozgósítani és megszerezni. Az intelligencia a képességek sajátos mintázata. Ebben a

mintázatban egyaránt előfordulhatnak olyan esetek, mint a nagy zseni, aki épp csak tájékozódni képtelen, s minduntalan eltéved, vagy a nehéz felfogású fiú, aki boszorkányos ügyességgel bánik a legkülönfélébb szerkezetekkel. Tesztjében többféle feladat található, és a részfeladatokban nyújtott teljesítmény alapján számolható ki az intelligenciahányados. Az átlagos teljesítmény IQ = 100 Gábor Geraldin és Harangozó 18  CATTEL elkülönítette a hajlékony és a rögzült intelligenciát. A hajlékony intelligencia az információk használatát, a megértés „erejét”, a szokatlan problémahelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a rögzült intelligencia pedig a már megszerzett tudás és képességek alkalmazását jelenti. Az életkor előrehaladtával a rugalmas intelligencia funkciója fokozatosan csökken  STERNBERG megalkotta az intelligencia 3 képesség-összetevőjét magába foglaló elméletet: (1) A metakomponensek

mentális képességek, amelyeket egy-egy probléma megközelítésére / megoldására használunk; ahogy pl. megtervezzük egy probléma megoldását (2) A teljesítmény-komponensek azok a mentális képességek, amelyeket aktuálisan használunk a probléma megoldásában. (3) Tudásszervező komponensek: azok a mentális képességek, amelyekkel új összefüggéseket érthetünk meg, új ismereteket szerezhetünk. Gardner az emberi intelligenciáról Kifogásolja, hogy az intelligenciatesztek főleg szóbeli, logikai-matematikai képességeket mérve az emberi értelem egészéről nyilatkoznak. Elhamarkodottan ítélhetünk valakit okosnak vagy butának A tesztek egy aktuális állapotról számolnak be, de nem modellálják az ember természetes viselkedését, nem érzékenyek arra, hogy a vizsgált személy éppen milyen passzban van és a személy motiváltsága sem kap szerepet. A képességek egyenrangúak Hétféle értelmet különít el: szóbeli, logikai, térbeli,

zenei, kinetikus (mozgásos), interperszonális, intraperszonális képességekről beszél. Felfogása szerint minden ember elér egy bizonyos szintet a fent felsorolt képességekben, csak az ügyesség mértékében és a kombinációk természetében térnek el egymástól. Kreativitás és megismerés  GUILFORD vezette be a kreativitás fogalmát. Szerinte az alkotó képesség és az intelligencia nem esik egybe. Vizsgálatai igazolták, hogy az alkotás létrejötte egy bizonyos szint felett nem magyarázható az IQ szinttel. Modelljének fontos vonása a konvergens (összetartó, egy irányba ható) és divergens (elágazó) produkció megkülönböztetése. Szerinte az intelligenciatesztek egysíkúak, korlátok közé szorítják a gondolkodást. Csak egy helyes megoldás van ezekben a feladatokban ezért az intelligencia inkább konvergens gondolkodást jelent. Ezzel szemben a divergens feladat azt várja el a személytől, hogy egyszerre több irányba haladva új,

önálló gondolatokig jusson el. Az ilyen feladatokban sok helyes megoldás van. A válaszok értékelési szempontja az, hogy megadott idő alatt hány választ tudott adni a vizsgált személy (ez a fluencia - folyékonyság, válaszszám), a válaszok hány kategóriába sorolhatók (flexibilitás - hajlékonyság), végül mennyire egyediek (originalitás - eredetiség). A kreativitás mérésére kidolgozta a „Szokatlan használat” tesztet. Egy-egy tárgy használatának szokványos módjától való elszakadás képességét, a divergens szemléletet, a kreativitást méri. Vizsgálata szerint a konvergens és a divergens gondolkodás egyformán eredményes az iskolában. A kreatívabbak viselkedése kevésbé konvencionális, jobb a humorérzékük és kevésbé tűrik a kötöttségeket. A kreatív személyiség jellemzői  BARRON szerint a kreatív, de alacsonyabb intelligenciájú személyek agresszívek, türelmetlenek stb. míg az intelligensek, de kevésbé

kreatívak lágyak, optimisták, bizonytalanabbak. A magas intelligenciájú kreatív személy képes a gondolkodás álomszerű módjának átélésére anélkül, hogy kontrollját elveszítené viselkedése felett.  CROPLEY nyomán az alábbiakban foglalható össze az alkotó ember főbb jellemzői: változásra törekvés, merészség impulzivitás hajlam a fegyelmezetlenségre (az általunk elérni kívánt cél érdekében azonban nagy önfegyelemre képesek nyitottság az új elképzelések iránt nonkonformizmus, a tekintély megkérdőjelezése gyors, rugalmas reagálás az új helyzetekre. Gábor Geraldin és Harangozó 19 A kreativitás szintjei 1. kifejező kreativitás – lényegi jegye a kifejezés függetlensége, ahol nem számít az eredetiség, a minőség (pl.: gyermekrajz) 2. produktív kreativitás – már megfigyelhető a korlátozás a szabad játékban vagy rajzban A cél a befejezett alkotás létrehozása, amelyet a realizmus és a tárgyilagosság

jellemez 3. feltaláló (inventív) kreativitás – akkor jelenik meg, ha az ember birtokában van a technikának, amikor képes észrevenni a szokatlan dolgok közötti összefüggéseket, amikor „felfedez” 4. újító (innovatív) kreativitás – egy tudományos vagy művészeti terület alapvető elveit tökéletesíti 5. teremtő (emergentív) kreativitás – ritkán megfigyelhető, alapvetően új elv megjelenése a tudomány vagy művészet világában (Freud, Picasso). Az alkotás folyamata előkészületi szint – nyersanyagok összegyűjtése lappangási stádium – hosszas őrlődés után lassan helyükre kerülnek a dolgok megvilágosodási stádium – „aha” élmény, hirtelen merül fel az ötlet a tudatban kivitelezési stádium – ötlet kidolgozása, bizonyítása, cáfolat, szimbolikus átfogalmazás. Tehetségelméletek  TERMAN: az intelligens tanuló más területeken is (fizikai állapot, egészség) felülmúlja társait.  GARDNER szerint a

genetika nem ad kellő információt a tehetség öröklött voltáról. Az alábbi pszichológiai jelenségeket tartja fontosnak: megismerő folyamatok – az információ felvétele és kezelése, ami nem kizárólag a nyelvi vagy logikai-matematikai intelligenciát jelentik problémamegoldás – ami egyben problémaérzékenységet és megoldásra való törekvést is jelenti tehetség – „általános mentális erő”, amellyel minden ember rendelkezik, ami számos területet foglal magában, és ahol az elmélyülés és a személyes erőfeszítés sokkal fontosabb, mint a gyorsaság kompetencia – (hatékonyság, ügyesség érzése valamely területen) az értelem lényegi aspektusa.  MARLAND általános és speciális tehetséget különböztet meg.  RANSCHBURG szerint tehetségesnek nevezzük az olyan gyerekeket, akiknek egy vagy több értelmi képessége messze felülmúlja társaiét.  OLÁH szerint a kreativitás-tesztek arról nem nyújtanak információt,

hogy a személy spontán helyzetekben kreatív-e vagy sem. Az alkotás fontos eleme a megismerés vágya, a motiváció  RÉVÉSZ GÉZA szerint a tehetség az a képesség, amely eredetit és egyben értékeset hoz létre. Az intelligencia mellett az alkotó ember két vonását emeli ki, az intuíciót és a spontaneitást.  GAGNE modellje négy képességtényezőt tartalmaz. A képességek, mint potenciális lehetőségek és a megvalósult, specifikus talentum közötti „közvetítő folyamatok” katalizátoraként szerepelnek. A tehetséggondozásnak ma többféle módja létezik: az elkülönítés esetében speciális osztályokat vagy tanfolyamokat hoznak létre; a gyorsítás alapgondolata, hogy a kiemelkedően tehetséges gyermek rövidebb idő alatt nagyobb fejlődési utat tegyen meg; a gazdagítás vagy dúsítás egy-egy téma mélyebb, az egyéni kutatást, önfejlesztést is szolgáló eljárása. A.10 ÉBERSÉG ÉS TUDATI ALVÁS ÉS ÁLOM. ÁLLAPOTOK;

INGERMEGVONÁS ÉS AROUSAL. Éberség és tudati állapotok Az emberi szervezet éberségi szintjét két, azonos súllyal szereplő faktor határozza meg, amelyek hátterében alapvetően különböző idegrendszeri struktúrák állnak. Az éberség létrehozásában és fennmaradásában egyrészt specifikus információk közvetítésére és feldolgozására alkalmas idegpályák, valamint agykérgi projekciós területek, másrész aspecifikus, az információ kognitív tartalmától független, Gábor Geraldin és Harangozó 20 alacsonyabb szintű feldolgozást végző agytörzsi területek vesznek részt. A tudat állapotai és tisztasága között nincs éles határ. Az eszméletlenség egyenlő a tudat elvesztésével Az aktivitásnak és a tudatosságnak van egy jellemző, optimális arousal szintje. (Arousal szint = az izgalmi állapot szintje Azt jelöli, hogy az agy mennyire nyitott a külvilágból az érzékszerveken át beérkező információk iránt) Az

optimális állapot jellemzői a következők: a tudatmező tiszta és világos, a pszichés folyamatok egymással harmonizáló rendezettségben jelennek meg, azaz a cselekvések sorrendje logikusan következik, az ellentétes eredményre vezető igények és cselekvések száma elenyésző, a gondolkodás és a tevékenység célirányos, a tevékenység fontos hajtóereje az orientáltság, a megfelelő tájékozódás, a figyelem fókuszálható és irányítható, a memória, az élmények érzelmi átélése mozgósítható. Ilyenkor tiszta tudatról beszélünk. Az arousal szinttel együtt változó tudati szintnek vannak finomabb és durvább lépcsői, felosztási lehetőségei. Az aktivitás intenzitásának megítélésében általában az alábbi tüneti jellemzőket részesítik a legnagyobb figyelemben: 1. Elektrofiziológiai jellemzők pl a fej bőréről elvezethető elektromos változások (EEG), a bőr elektromos vezetőképességének megváltozás (GBR); 2.

Neurológiai és vegetatív jellemzők: pl a nyakizom tónusa, a szívműködés és légzés frekvenciája, alvásreguláció; 3. Pszichopatológiai jellemzők: pl a figyelem- és viselkedészavar, a fájdalomingerre adott reakció Eme szempontok szerint a tudati szint csökkenésének állapotai a következők: 1. Fesztelen tudat – optimális tudatszint 2. Kábultság – a külvilág irányába átütő erő nélküli odafordulás, a figyelmet csak erős ingerek kötik le, de csupán rövid időre. Izzadás, lassú hullámú agyi aktivitás jellemzi 3. Szomnolencia – elmosódó, illékony élményvilág, automatizált sztereotíp viselkedés A beszéd jellegtelené válik, a test izomzatának tónusa csökken, a szem gyakran lecsukódik vagy csukva marad. Alváshoz közeli állapot. Erős ingerekre specifikus elhárító válaszok jelennek meg Tipikus alvási EEG-tevékenység 4. Sopor – tudattalan állapot, a tudatmező alkonya Nincs élményátélés, csupán

feleszmélés-szerű, rövid mozgásos periódusok. Fájdalomingerre rövid aspecifikus válaszok célszerű elhárítás nélkül Az izmok tónusa hiányzik. A szívritmus és a légzés változó Mélyalváshoz hasonló állapot, a tudat szándékos külső erőfeszítés hatására is csak nehezen visszahozható, majd újra kialszik 5. Kóma – a tudat éjszakája Szinte csak agytörzsi működés van A légzés és a szívműködés változó vagy nehezen fenntartható. A tekintet üres, de a pupilla még reagál a fényre Fájdalomingerre válasz alig regisztrálható, néha nincs is. Pusztán vegetatív létezési mód Az alig működő arousal és a tudatműködés ellenére a legősibb biológiai kommunikációs csatornákon azért még jut információ a szervezetbe. A bőr simogatása, változó tónusú zenei vagy emberi hangok, kellemes illat és friss, megfelelő hőmérsékletű levegő támogatja a szervezet vegetatív homeosztázisát.  HEBB - a feladat megoldása

közben meglevő arousal szintje egyrészt a személyes kvalitástól, de főként a feladat jellegétől függ. Ha az arousal túlhaladja a feladat által megkövetelt szintet, a megoldás szintje a befektetett energia ellenére elmarad a kívánatostól. A helyzethez képest túlméretezett arousal lerontja a viselkedés szervezettségét, összerendezettségét és a szenzomotoros koordinációt. Az optimumnál alacsonyabb arousal sem kecsegtet bíztató eredménnyel. Ingermegvonás és arousal  HEBB – Mi történik akkor, ha tartósan megvonnánk az embertől azt a lehetőséget, hogy a maga által megalkotott környezetből információt kapjon (szenzoros depriváció = szenzoros ingerek részleges vagy teljes megvonása)? A vizsgálatok egyértelműen igazolták, hogy a depriváció időtartamának igen szűkek az elviselhetőségi határai. Az ember arousal szintje hozzászokott a mindennapok tudott, ismert vagy megszokott ingermennyiségéhez. Ha az ingerektől tartósan

megfosztják pár óra után már hallucinációk és zavarok jelentkeznek a gondolkodási tevékenység irányításában, képtelenség a figyelem céltudatos irányítására, fogalomalkotási nehézségek, szellemi felhősödés alakul ki. A tünetek a depriváció feloldása után megszűntek. Gábor Geraldin és Harangozó 21 Alvás és álom Az alvás személyre jellemző mennyiségének célszerű okai vannak. Alváshiány okozta zavarok elsősorban az egy óránál hosszabb, koncentrációt igénylő feladatok vagy monoton tevékenység végzése esetén jelentkeznek. Tapasztalatok szerint 10-15 órás alváshiány is legyőzhető érdekes és bonyolult feladatokkal. Ilyenkor a megfelelő teljesítmény, csak extra fiziológiai erőbedobással érhető el Az izmok tónusa növekszik a szívritmus általában gyorsabb, a légzés felszínesebbé válik. 100 óránál hosszabb ébrenlét után bekövetkezik a személyiség és a racionális viselkedés fokozódó

leépülése. Az álmosság hullámokban jelentkezik Szorító pánt érzése a fej körül Érzékcsalódások lépnek fel. Életünknek csupán a kétharmadát töltjük ébren Az alvás az ember számára fiziológiailag szükséges Az alvás olyan az ember számára, mint a légzés, bizonyos mértékig befolyásolható, de teljes mértékben nem lehet uralkodni rajta. Az életkor növekedésével, az agy érésével az alvásigény csökken (Felnőtt: 7,5 óra.) Vannak rövid alvók (6 óránál kevesebb) és hosszú alvók (9 óránál több) A teljesítményben nap közben is nagy ingadozások vannak. A belső pihenési, alvási és a mindennapokra jellemző aktivitási ritmus az egyén élete során állandó, a szervezet biológiai adottságai tükröződnek bennük. Az alvás EEGkritériumok szerinti mélysége az éjszaka folyamán csaknem másfél órás szakaszokban ritmusosan változik.  DEMENET és KLEITMAN rájött, hogy az alvás időszakában 4 típusos EEG-jel

különíthető el. A nyugodt relaxált, éber állapotra jellemző alfa-tevékenység eltűnésével bekövetkezik az alvás első szakasza, az elalvás. A szem ilyenkor zárt, a csukott szemhéjak alatt intenzív szemmozgás regisztrálható Bár az izomtónus enyhén megtartott, jelentős mozgások nincsenek. A nyakizmok azonban még feszesek A második szakaszban kezdenek megjelenni az alfa-orsók. A légzés és a szívritmus nyugodt, szabályos, a szemgolyó határozottan lefelé fordul. A harmadik szakaszban még vannak alfa-orsók és néha nagy, lassú deltaszerű hullámok jelennek meg. A negyedik szakasz a tipikus mély alvás, delta tevékenység jellemzi. A mozgás szinte teljes hiánya mellett a fiziológiai működés mély nyugalomban van Egy belső alvási ciklus 1-től 4-ig következetes sorrendben ismétlődik. A 4. szakaszt követően az első szakaszhoz hasonló állapotba kerül vissza az ember Ekkor figyelhető meg a gyors szemmozgás (REM = Rapid Eye Movement),

a légzés és a szív ritmusa felgyorsul. Ebben a periódusban a személy füle mellett akár ágyút is elsüthetnénk, nem ébredne fel. Paradox alvásnak is hívják. Ilyenkor bioelektronikusan ugyan a szervezet csaknem éber, ennek ellenére itt ébreszthető fel a legnehezebben, mélyen alszik. A paradox alvás szerepe az, hogy megvédje az agykérget a teljes ingerszegénységtől, és, hogy belső (endogén) inputot adjon a funkciókárosodások ellen. Vizsgálatok megmutatták, hogy a REM (paradox alvás) időszaka alatt az agy intenzíven dolgozik, akár egy bekapcsolva felejtett komputer. A napközben átélt, emocionálisan megterhelő események semlegesítését végzi, átdolgozza a hosszú távú memória számára, viszonylagosan feszültség mentesíti azokat, mialatt kategorizálja a tapasztalatokat és a hasonló érzelmi hatású, jelentésű tartalmakat azonos emlékezeti kóddal látja el, beépíti a tapasztalatok közé. Öntörvényű, primitív logikai

lépésekre épített feldolgozás zajlik, amelynek eredménye gyakran meg is jelenik, álmodunk. Az álmok tartalmát az emocionális szempontból fontos mindennapi események másodlagos formái szolgáltatják. A REM időszakában kettős pszichológiai funkció figyelhető meg. Az egyik az inkorporáció: a napi élmények megismétlése, belső reprezentációjának kialakítása, megjelenítése; a másik a transzfomáció: az inkorporált események szimbolikus vagy torzított átformálása, használható állapotba hozása az individuum egója számára. Ha ezektől a lehetőségektől, a REM-depriváció következményeként, megfosztják a személyt, kevésbé tudja megvédeni egóját az emocionális eseményektől, a konfliktusok nyíltabban jelennek meg, a személy énje érzelmileg mozgósíthatóbbá válik. A.11MOTIVÁCIÓS INDUKCIÓ. ÁLLAPOTOK OSZTÁLYZÁSA. DRIVE-REDUKCIÓ ÉS DRIVE- Cselekvéseink alapvető indítékai azok a késztetések, amelyeket valamely

szükséglet jelentkezése hoz létre. Ezek a késztetések = motivációk Minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek nevezzünk Gábor Geraldin és Harangozó 22 A szükségleti kielégítésnek természetesen környezeti feltételei is vannak, és a kielégítés módjában természetese szerepet játszanak az élőlény korábbi tapasztalatai is. Drive-redukció és drive-indukció  HULL drive- redukció elmélet – a környezetükkel anyagcsere-kapcsolatban álló élőlények között a fejlett központi idegrendszerrel rendelkezőknél az élettani állapotok szükségletként jelentkeznek és reprezentálódnak az agyban. Ha ez automatikusan vezérelt testi működéssel nem szüntethető meg, akkor az idegrendszerben cselekvésre késztető feszültségi állapot jön létre  drive. Ez az állapot addig marad fenn, amíg egy célirányos viselkedés nem csökkenti a feszültséget. Az élőlényeket tehát az készteti cselekvésre, hogy

feszültségállapotukat redukálják. A drive erőssége nemcsak a szervezet állapotától, hanem a környezettől is függ. Ezt a vonzerőt, ami hozzájárul a viselkedés irányának és energiájának meghatározásához, incentív (jelentéssel bíró) értéknek nevezik. Amennyiben a driveredukció sikeres, az egyben a hozzávezető cselekvéssor megerősítését, ismétlődésének esetén pedig megtanulását jelenti.  Amerikai kutatók rájöttek, hogy nemcsak a feszültség csökkenése, hanem a növekedése is megerősítő hatású lehet. Ezt drive-indukciónak nevezik Optimális arousal-szint elmélete – az élettani hiányállapotok, illetve tanult szükségletek az optimális szint fölé emelik az idegrendszer általános izgalmi állapotát. Ilyenkor az izgalmi szint csökkentése, a drive redukciója kívánatos. Ha viszont alapvető szükségleteink kielégítettek, és túl kevés az inger környezetünkben, akkor aktívan keresni kezdjük a komplexebb,

újdonságot hordozó helyzeteket, amelyek növelik a feszültséget. Tesszük ezt mindaddig, amíg el nem érjük az optimális izgalmi szintet Motivációs állapotok osztályzása  Túlélési motívumok: Minden élőlény igyekszik belső egyensúlyát fenntartani. A belső környezet állandóságát fenntartó működést homeosztázisnak nevezzük. Az ebben szereplő folyamatok nagyobb részét reflexek irányítják (pl. légzés), de vannak részei, melyekben szándékos viselkedési elemek is szerepelnek (pl. táplálkozás) A túlélési motívumokkal kapcsolatos testi működéseink központja az agy hipotalamusza. Kiterjedt kapcsolatai vannak periferiális receptorokkal, alsóbb idegi központokkal és az agykéreggel. A függelékként elhelyezkedő agyalapi mirigyen, a hipofízisen keresztül közvetlenül irányítja a hormonrendszert. Hőszabályozás: bőrben hő receptorok érzékelik a külső hőt, ha a tűréshatárt meghaladó mértékben eltér az ideális

értéktől, akkor automatikusan kiigazító folyamatok indulnak be (hidegben hajszálerek összehúzódnak – hő-leadás csökken, melegben hajszálerek tágulnak, izzadásmirigyek fokozott működése). Folyadékháztartás szabályozása: speciális receptorok érzékelik a sejteken belül és a sejtek közötti folyadéktér nyomását. Táplálkozás: a hipotalamuszban van az ún. éhségközpont, ez indítja meg a táplálkozást  Szociális motívumok: A szociális környezet mással nem helyettesíthető hatást gyakorol az ember viselkedésére. (1) Szexuális és anyai viselkedés: a faj fennmaradását szolgálja E motívumok viselkedésre késztető hatása nagyon erős, ezért az alapmotívumok közé soroljuk őket. A nemi működés hátterében fontos szerepet játszanak a hormonok. Vizsgálatok bizonyítják, hogy férfiaknál kasztráció, nőknél menopauza után sem fejeződik be a szexuális élet. Ez arra utal, hogy az embereknél a szexualitás kikerül a

hormonrendszer kizárólagos ellenőrzése alól. Szexuális viselkedésünkre a kulturális hatások is befolyást gyakorolnak. A nemek között jelentős különbség van a szexualitással összefüggő attitűdökben. A nők az állandóságra, a férfiak a változatosságra törekszenek (2) Utódpótlás: HARLOW kísérletezett majmokkal. A kölyköket elválasztotta az anyától, s később viselkedésükben zavarok léptek fel. Felnőtt korukban sem szexualitásra, sem utódpótlásra nem voltak képesek. Másik kísérletében másik majom és drótanya, másik majom és szőranya, harmadik majom és rendes anya. A velünk született reakciók mellett a korai tapasztalatoknak is van szerepük az utódgondozásban. Csecsemő látvány kiváltja az anyai ösztönöket Maslow motivációs elmélete MASLOW a különböző motivációk egymáshoz való viszonyáról dolgozott ki elméletet. Megkülönbözteti a döntően biológiai eredetű hiánymotívumokat azoktól a

motívumoktól, amelyek a környezet jobb megismerésén keresztül a hatékonyabb beilleszkedést szolgálják. Ez utóbbiakat fejlődési motívumoknak Gábor Geraldin és Harangozó 23 nevezi. a motívumok hierarchiáját egy háromszögben ábrázolja A hierarchiában a magasabb szinten elhelyezkedő szükséglet csak akkor hat a viselkedésre, ha az alapvetőbbek, a háromszög alapja felé esők ki vannak elégítve. A háromszög csúcsán elhelyezkedő önmegvalósítási szükséglet szorul Ez alatt azt érti Maslow, hogy az emberben egy sajátos késztetés él a benne rejlő képességek megvalósítására, s csak akkor érezheti önmagát boldognak, ha sikerül kibontakoztatnia a kreativitást is, s nem csak mások elképzelését kell mindig megvalósítania. Ez az elgondolás az emberi önmegvalósítás elősegítését célul kitűző humanisztikus pszichológia sarokkövévé vált. A hierarchia: Pszichológiai szükségletek önmegvalósítás szükséglete

elérni a bennünk rejlő lehetőségeket Alapvető szükségletek A.12 AZ önértékelés szükséglete presztízs, hírnév, becsvágy valahová tartozás és szeretettség szükséglete szociális interakciók biztonság szükséglete fizikai védettség, biztonság fiziológiai szükségletek élelem, ital, oxigén, hőmérséklet stb EMBER ALAPÉRZELMEI. ÉRZELEM-ELMÉLETEK. Az érzelmek visszatükrözik és jelzik a motivációs állapotokat, s meg is különböztetik őket. Kiemelkedő jelentőségük van a környezethez való alkalmazkodásban. Az ember alapérzelmei  DARWIN szerint a legtöbb érzelem kifejezésének és észlelésének képessége velünk születik. A modern kutatások megerősítették ezt a feltevést (sírás, mosolygás az újszülötteknél, vak gyermek érzelemkifejezésének fejlődése nagyjából azonos a többi gyerekével). Számos vizsgálattal próbálják osztályozni az ún. alapérzelmeket E kutatások mögött az a feltevés

húzódik meg, hogy ezek a kultúrától függetlenek, biológiailag örökölhetők. Ezek: az érdeklődés, az öröm, a meglepetés, a szomorúság, a harag, az undor, a megvetés, a szégyen, és a félelem. Olyan érzelmek, amelyek minden kultúrában megtalálhatók, és ezeket az emberek kultúrától függetlenül azonosítani képesek. A nők mind az érzelem kifejezésében, mind azok azonosításában előnyben vannak a férfiakkal szemben. Nemcsak az érzelmek arckifejezései tűnnek univerzálisnak, hanem az is, hogy az emberek a beszéd nem verbális kísérőiből azonosítani tudják a beszélő érzelmi állapotát. Ez a képesség is genetikus gyökerekkel rendelkezik. Az érzelmek kifejezését általában kulturális szabályok irányítják, amelyeket kulturális tanulás révén sajátítunk el. Az érzelmi kifejezések ugyan azonosak, a kulturális hatások azonban jelentősen módosíthatják őket. A különböző társadalmak intézményesítik az

alapérzelmek kifejezését és társadalmi kontrollját. Ez teszi lehetővé, hogy egy adott kultúrában felnövő ember e kultúra szabályaihoz igazodva, a társadalom számára elfogadott módon „élje ki” érzelmeit. Intenzív emocionális élmények jelentkezésekor különböző testi tüneteket észlelünk. Érzékeny mutató a légzés. Alapérzelmek és a kultúra kapcsolata Érzelem Félelem Harag Gábor Geraldin és Harangozó Univerzális élménykör Halál és veszteség Frusztráció és gátoltság Intézményesült forma vallás Hadviselés, rendőrség 24 Öröm Szomorúság Elfogadás Undor Kíváncsiság, tudásvágy Meglepetés, váratlanság Szexualitás Halál és veszteség Lelki betegségek Kór és betegségek Gyűjtögetés, szerzés, feldolgozás Újdonság Házasság és család Vallás Pszichoterápia,. sámánizmus Orvostudomány Tudomány, technika Játék és sport Az érzelem-kifejezés „nyelvének” néhány példája Szubjektív

nyelv Mit érzünk? Félelem, rettegés Düh, harag Öröm, elragadtatottság Szomorúság, bánat Elfogadás, bizalom Udor, utálat Várakozás, remény Meglepetés, csodálkozás Viselkedési nyelv Mit teszünk? Menekülés, visszavonulás Támadás, ütés Párosodás, birtoklás Segélykiáltás Ápolás, udvarlás Hányás, ürítés Felderítés, feltérképezés megdermedés Funkcionális nyelv Mit érünk el vele? Védelem Destrukció Reprodukció Helyreállítás Befogadás, kapcsolat Visszautasítás Megismerés Orientáció Érzelemelméletek  James - Lange érzelemelmélete. Egymástól függetlenül azt állították, hogy az autonóm idegrendszer aktivizációja nem az érzelem jelzése, hanem e rendszer aktivizációját magát érzékeljük, mint érzelmet (egy környezeti inger következtében keletkező ingerület afferens impulzusok formájában jut el a kéreghez, ahol az ingerület tárgyát észleljük. Ennek következménye egy kérgi válasz, amely

megváltoztatja az izmok és a zsigerek állapotát. E megváltozott állapotról az afferenseken keresztül ismét impulzusokat kap a kéreg, ahol az egyszerűen érzékelt tárgy transzformáció révén emocionálisan érzékelt tárgy lesz). James állítása szerint nem azért sírunk, mert szomorúak vagyunk, hanem azért vagyunk szomorúak, mert sírunk. Alapgondolata a legkülönbözőbb elméletekben visszatér  Cannon - Bard érzelemelmélete. Egymástól függetlenül, kísérletekre támaszkodva cáfolják James Lange elméletét Cannon öt fontos ellenvetést tett: (1) A zsigeri változások hosszú időlefutása nem magyarázza az érzelmek azonnali fellépését. (2) Művi úton előidézett zsigeri változások nem okoznak érzelmeket. (3) A zsigerek érzéketlen képletek (4) Különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg. (5) A perifériás afferens visszajelzések nem befolyásolják az érzelmi viselkedést (az afferensek

roncsolása, ami lehetetlené teszi a belső szerv állapotáról érkező információ agyi feldolgozását, nem befolyásolja az érzelmek megjelenését és szubjektív élményét). Cannon elképzelése szerint a kéreg alatti területeken zajló folyamatok felelősek az érzelem létrejöttét. A környezeti inger a specifikus.  Schachter - Singer érzelemelmélete. Az érzelem létrejöttében a megismerésnek meghatározó szerepe van. Ugyanazt a helyzetet az egyik ember kellemesnek tarthatja, míg a másik nem (Akkor keletkezik érzelem, amikor egy inger vagy esemény előidézte arousalhoz kognitív címkét rendel az egyén.) Kísérletükben a csoport egyik fele adrenalininjekciót, másik fele placebót kapott. Akik kapták, azok közül sem mindenki tudta mire számíthat. Volt, akinek semmit sem mondtak, másoknak részletes tájékoztatást adtak s voltak olyanok is, akiket hamis információkkal látták el. Ráadásul a csoportok tagjai között beépített emberek

is voltak, akik hol eufóriásan, hol dühösen viselkedtek. Kiderült, hogy csak azok mutattak erős érzelmeket, akik hamis tájékoztatást kaptak, s viselkedésüket döntően befolyásolta a beépített személyek viselkedése, hiszen nem volt kielégítő magyarázatuk saját testi állapotukra, ezért könnyen lehetett befolyásolni őket. Ennek magyarázata az, hogy a hitelesen tájékoztatottak a szernek tudták be a magukon észlelt tüneteket, nem reagáltak hevesen. Akik placebót Gábor Geraldin és Harangozó 25 kaptak szintén nem számoltak be erős érzelmekről. Az érzelem élményét tehát meg kell előznie fiziológiai arousal emelkedésnek. ZAJNOC szerint az emberi érzelmeket jelentősen befolyásolják az arcizmok összehúzódásai. Rámutatott, hogy az arcizmok összehúzódása és ellazulása hatással van az agyi vérellátásra.  LAZARUS szerint a megismerés elsődleges az érzelemhez képest.  ROSEMAN szerint az érzelmek tünet-együttesek,

amelyeknek 5 komponense van: (1) fenomenológiai – az egyes érzelmekhez tartozó gondolatokat, képeket és szubjektív élményeket foglalja magában. (2) fiziológiai – az egyes érzelmekhez tartozó testi válaszmintákat tartalmazza (3) gesztus – az érzelemre jellemző testtartások, arckifejezések, hangjelek, valamint a beszédet kísérő nem verbális jelzések együttese. (4) viselkedési – az egyes érzelmekhez kapcsolódó komplex magatartásmintákat tartalmazza, mint pl. támadás vagy menekülés (5) emotivációs – azokat a célokat öleli fel, amelyeket érzelmek idéznek elő. E felfogás szerint érzelmeink annyiban térnek el egymástól, amennyiben az őket alkotó komponensek különböznek. Roseman sikeresen különített el olyan változókat, amelyekkel meghatározható, hogy milyen érzelem kialakulása várható egy adott eseményre. (1)) Összeillik-e a helyzet a motívációval vagy sem. (2) Az erő dimenziója erős vagy gyenge Gábor Geraldin

és Harangozó 26 A. 13 A SZEMÉLYISÉG FOGALMA(I), VIZSGÁLATI MÓDSZEREK. SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK ÁTTEKINTÉSE. ALKATI TIPOLÓGIÁK: HIPPOKRÁTÉSZ-GALÉNOSZ TEMPERAMENTUM TÍPUSAI, KRETCHMER ALKATTANA, JUNG TIPOLÓGIÁJA. EYSENCK ÉS CATTELL VONÁSELMÉLETE. Személyiség fogalma A fogalom meghatározását filozófiai és világnézeti kérdések is befolyásolják. Nagyban függ attól, hogy éppen melyik pszichológiai irányzathoz tartozó elméletalkotó mondja. A személyiség kifejezés az ókori latin persona (maszk) szóból ered. Ez azt sugallja, hogy a klasszikus korban a hangsúly egy ideig a külső megjelenésen volt, majd fokozatosan a belső tulajdonságokkal is kezdtek foglalkozni. Allport: egyénben, A személyiség azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az amelyek a környezethez való egyén alkalmazkodást meghatározzák. humanisztikus irányzathoz tartozott Vizsgálati módszerek A hétköznapi megfigyelések torzításait

kiküszöbölendő a tudományos pszichológia igyekezett olyan módszereket kidolgozni, amelyek a személyiség működéséről viszonylag elfogulatlan képet adnak. 1. Kísérlet – a feltételek szisztematikus variálását és a jelenség pontos mérését foglalja magában Ennek során a kutató valamilyen hipotézist akar ellenőrizni, megadva az esélyt, hogy ellentétes eredményeket is kaphat. A független változókat a kísérletező variálja, a függő változók az előbbi változásának megfelelően módosulnak. Lényeges követelmény, hogy a kísérletező a független változók kivételével minden egyéb feltételt azonos szinten tartson. Létezik egy lazább, jelenségeket feltáró kísérletezési stílus is. Itt nagyobb a kutató mozgástere Először a jelenségeket feltáró kísérleteket szokták elvégezni, s ezzel feltérképezik a vizsgálandó problémateret. Ezután kerülnek sorra a változókat variáló kísérletek, hogy a megcélzott jelenség

peremfeltételeit megállapíthatjuk. Általános törvényszerűségek feltárására hivatottak. 2. Tesztek – egyéni jellegzetességek vizsgálata a cél Különböző embereket egységes szituációkba helyezik, s ezáltal lehetővé válik az eltérések pontos felmérése. Lehet vizsgálni adottságot, képességet (pld. zenei képesség), érzelmi és motivációs tényezőket (agresszivitás) vagy aktuális hangulati tényezőket (szorongás). Az alkalmas tesztek kialakítása soklépcsős folyamat – mára önálló tudománnyá nőtte ki magát. 3. Projektív eljárások – a személyiség indítékrendszerét, dinamikai tulajdonságait, esetleges patologikus hajlamait a kérdőíveken túlmenően olyan eljárásokkal is fel lehet mérni, ahol maga a személy kölcsönöz jelentést egy gazdag, de eredendően többértelmű anyagnak. Itt a kiértékelés megkívánja a vizsgálatvezető értelmezési munkáját, sok gyakorlatot igényel, s csak szakképzett pszichológus

vagy pszichiáter alkalmazhatja sikerrel. Gábor Geraldin és Harangozó 27 A személyiségelméletek áttekintése Hippokrátész szangvinikus kolerikus melankolikus flegmatikus Vonáselméleti megközelítés összefoglalása Típuselméletek Jaensch Jung Allport integrált extrovertált sarkalatos dezintegrált introvertált központi másodlagos vonások Vonáselméletek Eysenck extro-introverzió labilis stabil dimenziók Cattell egyedi általános felületi alapvonások Alkati tipológiák: Hippokrátész-Galénosz temperamentum típusai   Hippokratész i. e 400 körül megalkotta a személyiségtipológiáját (temperamentum tipológiának nevezte). Szerinte a testnedvek határozzák meg, hogy ki milyen temperamentumú Galleniusz is kidolgozott egy tipológiát. Szerinte a négy alapelem - tűz, föld, víz, levegő - szerint lehet az embereket csoportosítani. őselem levegő tűz föld víz tulajdonság meleg-nedves meleg-száraz hideg-száraz hideg-nedves

testnedv vér sárga epe fekete epe nyál temperamentum szangvinikus kolerikus melankolikus flegmatikus Kolerikus: Ezekben az emberekben a sárga epe (chole a legtöbb. Gyorsan keletkeznek az érzelmek (+ és, ha kialakultak nagyon tartósak (+. Határozottak, tetterősek, szuper-hatékonyak Szangvinikus: Ezekben az emberekben a vér (sanguis a legtöbb. Bennük gyorsan keletkeznek az érzelmek (+ és, ha kialakultak nem tartósak (-. Indulatos emberek Melankolikus: Ezekben az emberekben a fekete epe (melaina chole a legtöbb. Bennük lassan keletkeznek az érzelmek (- és, ha kialakultak nagyon tartósak (+. Megfontoltak Flegmatikus: Ezekben az emberekben a nyál, nyálka (phlegma a legtöbb. Bennük lassan keletkeznek az érzelmek (- és, ha kialakultak nem tartósak (-. A cselekedeteik nem érzelem vezéreltek  Jaensch kettős tipológiát dolgozott ki (egy kicsit merev). Pszichiáter volt, megismerési folyamatokkal (észlelés,

gondolkodás, érzékelés foglalkozott. Szerinte a megismerési folyamatok szinkronban működnek. 1) Integrált – rugalmasan gondolkodik 2) Dezintegrált – mozaik szerű ismeretek, szétszórtság, dekoncentráció.  Jung biológiai úton közelített a kérdéshez. Szerinte a libidó egy általános energiatényező, ami velünk született. A libidó áramlása határozza meg, hogy az ember az általa meghatározott két típus közül melyikhez tartozik. 1) Extrovertált – a libidó kifelé áramlik, ezért nincs elegendő belső energiája, hogy az állandó ébrenléti állapotot fenntartsa. Állandóan kapcsolatokat teremt, nyüzsög 2) Introvertált – a libidó befelé áramlik, magas a veleszületett energiaszintje, ezért elegendő ingert kelt magában, hogy lefoglalja magát. Befelé forduló típus Gábor Geraldin és Harangozó 28  Kretschmer-Sheldon a mentális panaszok és a testalkat közötti összefüggésekre figyelt fel. Az elmekórtani és

alkati tényezők kapcsolatát terjesztette ki a többi emberre is feltételezve, hogy az elmebetegségek a normális lelki élet „felfokozódásai” csupán. Kiegészítette a kiemelkedő avagy „zseniális” emberek alkattani elemzésével. 1) piknikus (kerekded) – elsősorban érzelmi zavarokra, szélső esetben mániás-depresszív elmezavarra hajlamosít 2) leptoszom (aszténiás – sovány) – gondolkodási zavarokra, skizofréniára hajlamosít 3) atlétikus (izmos) - epilepszia Eysenck és Cattell vonáselmélete Eysenck faktoranalízis segítségével arra az eredményre jutott, hogy két alapdimenzió különíthető el: 1) extroverzió-introverzió (Jung) illetve a neurotikusság-stabilitás (Pavlov). Egy megismerési dimenzióval, az intelligenciával is kiegészítette. Eysenck A klasszikus és modern temperamentum felfogások Kiegyensúlyozatlan Labilis érzékeny indulatos agresszív ingerlékeny egyenetlen impulzív optimista aktív lehangolt szorongó

merev komoly pesszimista tartózkodó magányos szelíd MELANKOLIKUS KOLERIKUS Introvertált Extrovertált FLEGMATIKUS passzív gondos megfontolt békés fegyelmezett megbízható higgadt hidegvérű SZANGVINIKUS társas nyílt közlékeny fogékony felületes vállalkozó nagyvonalú vezető Stabil Kiegyensúlyozott Gábor Geraldin és Harangozó 29 Cattel vonáselmélete: A hierarchiában a dinamikai vonásoknak van a legnagyobb szerepe. 16 személyiségfaktort különített el 17 000 magatartást leíró kifejezés elemzése után. A SZEMÉLYISÉGVONÁSOK OSZTÁLYOZÁSA Egyedi személyiség vonások Felületi vonások (nyalábok Alkati tulajdonságok Dinamika Általános vonások Alapvonások (faktorok Környezet által befolyásolt tulajdonságok Képesség jellegű Alkati Perceptív Motoros tulajdonságok A faktoroknak az ABC betűit adta névként. Az „A” jelöli pld az érzelmi élettel kapcsolatos, érzékeny dolgokat, a „C” pedig az

értelmi működést, rendszerezést. Egy magyarországi kutatás ezek közül hat fő tulajdonságcsoport meglétét és magas értékét tartja elvárhatónak a humán pályán dolgozóktól: 1. Általános és szakmai intelligencia, kompetencia (logikus gondolkodás, következetesség, racionalitás, szellemi beállítottság, kreativitás, problémaérzékenység, gyors összefüggés felismerés 2. Személyes irányultság, önbizalom (önismeret, önbecsülés, önmaga elismerése – kellő önkritika mellett, testi – lelki egészség, magabiztos, határozott, szorongásmentes, vidám, derűs, lendület teli, abiciózus, félelemmentes, ellenállóképes) 3. Másokra irányulás, szociabilitás (kooperatív, együttműködésre kész, figyelmes – tapintatos, bizalomkeltő, bizalomteljes, megértő, toleráns, megbocsátó, igazságos, nem részrehajló, akceptáló, nem féltékeny, elismer másokat, nem versengő, könnyed, egyszerű, nyílt, vállalkozó szellemű, jó

természetű, alkalmazkodó) 4. Emocionális stabilitás, én erősség (érzelmileg stabil, kiegyensúlyozott, higgadt, érzelmileg érett, nyugodt, toleráns, empatikus, együtt érző, humánus) 5. Erkölcsiség, altruizmus – erős szuperego (becsületes, megbízható, erkölcsileg „tiszta”, fegyelmezett, rendes, titoktartó, lelkiismeretes, hivatásszerető, felelősségteljes, morális lény, kitartó, céltudatos, segítőkész, önzetlen 6. Gyakorlatiasság – praxernia (józan, megbízható, gyakorlatias döntéseket hoz, komoly, törődik a dolgokkal, reális életszemléletű, gondos) Gábor Geraldin és Harangozó 30 A.14 FREUD SZEMÉLYISÉGELMÉLETE. A LIBIDÓFEJLŐDÉS SZAKASZAI. Freud a személyiség működésének középpontjába az ösztönt helyezi (az állatoknál ezek genetikai kódok, az embernél nincs ilyen genetikai kód, ezért ma már inkább motivációnak hívják). Két hajtóerőt feltételez: az életösztönt és a halálösztönt. Az

ösztönöket a személyiség struktúrája működteti. Freud az Én-nek három szintjét különíti el Super Ego  felettes én (társadalmi tiltások, nevelés hatása, normák betartása). Ez fölülről birizgálja az Ego-t. Társadalmi faktor Super Ego  Ego  tudatos Én, pszichológiai faktor Ego  ID ID  ösztön-én (ez a domináns, a legfontosabb az emberben. Az ösztönök – vágyak, kívánságok, kíváncsiság, remények – kikívánkoznak) Ösztöneink felé szeretnénk mozdulni, szeretnénk kielégíteni őket. Az Egot alulról birizgálják Biológiai faktor Ha az ID és a Super Ego egyensúlyban van, akkor egészséges a lélek, akkor áll fenn a lelki egyensúly. A tudatnak is három szintje van: elfojtás Tudatos  Tudatelőttes  Tudattalan felejtés Nemcsak tudatos Énünk van, hanem tudatalattink is. Azok az élmények, amiket fel tudunk idézni, azok tudatosak.

Vannak dolgok, amiket megtanultunk, de „elfelejtettünk” Ezek a dolgok nem felejtődtek el teljesen, hanem elraktározódnak a tudatalattiba. Freud szerint nyitott kapu van a tudatos és a tudatalatti között. A tudatosból a tudatalattiba kétféle módon lehet „száműzni” az élményeket: felejtéssel és elfojtással. Amiket a tudatalattiba száműzünk, azok valamilyen formában befolyásolják a viselkedésünket, lelkiállapotunkat és egészségünket. Freud szerint, ha hipnózis segítségével bármit felhozunk a tudatalattiból, az gyógyuláshoz vezet. Később persze rájöttek, hogy ez csak az ok feltárása és nem feltétlenül vezet gyógyuláshoz. Az élmények a tudatalattiból először a tudatelőttesbe jönnek fel és a pszichiáter felelőssége, hogy mennyit hoz fel ebből a tudatba. Az álom fontos védekező mechanizmusa a szervezetnek Az álom maga szintén nem más, mint a tudatalattiból a tudatelőttesbe feltörő emlékek, vágyak. Ez azért

történhet meg mert alvás közben ingerületek sokkal gyorsabbak, mint ébrenlétkor. A napi feszültséget pl: álmodással is le lehet vezetni. Freud szerint a tudattalan elhárító mechanizmusok: 1. Az elfojtás a tudatosból a tudatalattiba történik 2. A projekció érzelmi kivetítés Az én szorongató élményeimet másra vetítem ki Én nem szeretem őt, de ezt nem akarom bevallani, ezért inkább azt mondom, hogy ő nem szeret engem. (Rorschach: tintapaca-teszt 3. A reakcióképzéssel a negatív feszültséget az ellenkezőjére fordítjuk, pozitívvá tesszük Ebből születnek a kóros kötődések (pl.: a gyermek tudatalattijában nem szereti édesanyját, de a társadalmi normák azt követelik, hogy szeresse, ezért kifelé rajongásig fogja szeretni az édesanyját. Gábor Geraldin és Harangozó 31 4. A regresszió azt jelenti, hogy tudat alatt visszaesni egy korábbi fejlődési szintre (Egy kistestvér születése egy 4-5 éves gyermeknél azt

okozhatja, hogy visszaesik egy fejlődési szintre, ahol még jól érezte magát. Minél idősebb valaki, annál rosszabb, ha csecsemőkorban érezte legjobban magát és sokkal nehezebb helyreállni. (10-12 évesen ágyba vizelni stb 5. A fixszáció szorosan kötődik a regresszióhoz Ott fixszálódik, ahová előzőleg regrediált Akinél a regresszió nem múlik el, hanem fixszálódik, ott bizony nagy baj van. Spitz szerint ennek oka mindenek előtt a szeretet hiánya. Életünkben vannak kritikus periódusok. Ha azok az időpontokban valamit nem tanulunk meg, amit pont akkor kellene, azt később nagyon nehéz pótolni. Konfliktus kezelés 1 Áttolás pl.: cukorbeteg gyerekeknél fordul elő Túl sok a korlát A céltárgy (csoki helyett egy póttárgy (diabetikus csoki kerül előtérbe. Ez ugyan valamennyire oldja a konfliktust, de visszamaradnak töredékek belőle, nem múlik el teljesen (állandó „maradék” hurcolása. - Szublimáció. Valami

olyasmit fog tenni, amit a társadalom pozitívan fog értékelni. 2 Identifikáció, azonosulás a másik emberrel. (pl: konfliktus az apával, nem tud vele szembeszállni, ezáltal nem tudja levezetni a feszültséget, negatív feszültség keletkezik, érzelmileg beleéli magát a helyzetbe, agresszorrá válik, elveri társait Libidófejlődés szakaszai A szexualitáson Freud olyan diffúz késztetés rendszert értett, amely újabb és újabb tárgyakra irányulhat, az egyéni élet során időről időre alakot válthat. Freud felismerte, hogy az egyéni élet során más testtájak ingerlése (a genitáliákon kívül) is a genitális élvezethez hasonló kéjérzéssel jár. A nemi ösztön tehát nem egyetlen, a szaporodás közvetlen szolgálatában álló ösztön, hanem több ösztönből tevődik össze. Az eredetileg közömbös szervi élvezetek a kisgyermekkor során tesznek szert arra a nemi sajátosságra, amivel később rendelkeznek. Ezt Freud annak

tulajdonította, hogy a libidó = nemi ösztönök energiája, a különböző életszakaszokban más testtájakra települ. A libidó nemcsak a fajfenntartást, hanem valamennyi, az élet fenntartásához szükséges viselkedést energetizálja. Freud a személyiség fejlődését a születéstől a felnőtté válásig öt szakaszra bontja.  Primér nárcizmus – ősállapot, ahogy az újszülött világra jön. E tagolatlan észlelési mezőben még nincs határ az én és a nem-én, a saját test és a külvilág között. Még nem létezik olyan külső tárgy, amire a gyermek szeretete irányulhatna.  Orális szakasz – az élet első szakaszában a libidó legkielégítőbb levezetése a szájhoz kapcsolódik. Kb az első egy év A szájjal kapcsolatos legfőbb örömszerzési mód az evés (és az ehhez tartozó egyéb reflextevékenységek, mint rágás, nyelés, köpés stb.) A száj azonban akkor válik erogén zónává, ha függetlenedik a táplálékfelvételtől.

A szájba vételből származó öröm a birtoklás különböző területeire tevődhet át.  Anális szakasz – a végbélnyílás zónájának működése kerül a középpontba. A belek ingerlése igen intenzív belső inger. A széklet visszatartása, majd elengedése során a kínzó feszültségérzetet kellemes, kéjes érzés követi. Kín és kéj együtt jelenik meg A széklet visszatartása és kellő időben való elengedése a saját test feletti kontroll kialakulásának fontos mozzanata.  Fallikus szakasz – a harmadik életévtől a gyermek nemi életének nyilvánvaló jelei vannak. Ez egyrészt megnyilvánul a nemi szervek iránti érdeklődében, az ingerlésük okozta örömszerzésben (maszturbáció), másrészt ennek az érdeklődésnek olyan szociális vonatkozásai is vannak, mint az ellenkező nemű szülővel szembeni gyengédség és erőteljes vonzalom, illetve az azonos nemű szülővel szembeni rivalizáció és féltékenység.

(Ödipusz-komplexus: a gyermek lelkében lezajló konfliktus oka az az ellentmondásos érzés, hogy szereti az azonos Gábor Geraldin és Harangozó 32 nemű szülőt és mégis az eltűnését kívánja. A konfliktus megoldásában az segíti, hogy azonosul az azonos nemű szülővel. Ebben a korban nem fejlődési zavar) Ebben a szakaszban viselkedések, szokások, jellegzetességek tartós átvételéről, beépüléséről van szó, melyek most már a gyerek személyiségének meghatározó részévé válnak. Ez fontos feltétele a belső szabályzó rendszer, a felettes-én kiépülésének. Az azonosulási folyamat a nemi identitásban is meghatározó.  Latencia szakasz – 6-10 éves korig a nemi fejlődésben pangás, illetve visszafejlődés figyelhető meg. A gyermek lemond érzéki törekvéseiről, az Ödipusz-konfliktus megoldásának nyomán a szülőkhöz való viszony újjászerveződik, és a gyengéd kötődés jellemzi. Átmeneti ösztönnyugvásnak is

nevezzük ezt a szakaszt, melynek köszönhetően a gyermek érdeklődése, kíváncsisága a szülőkről a kortársakra, tanárokra, közösségre vagy más értékekre tevődik át. ekkor válik a gyerek „ösztönlényből” alkalmazkodni tudó kis kulturlénnyé.  Genitális szakasz – a serdülőkor kezdetével azonban az ösztönélet fokozódó követelményei felborítják a nyugalmi helyzetet. Újjáéled az Ödipusz-konfliktus A serdülőnek emiatt lazítania kell az erős gyermeki kötődést, vagyis le kell válnia a szülőkről. Ez a feltétele annak, hogy a gyermekből felnőtt váljék. Így lesz képest önálló döntéseket hozni, családon kívüli intim heteroszexuális kapcsolatokat kialakítani. A pszichoszexuális fejlődésnek ettől a szakasztól a kölcsönös genitális örömszerzés lesz a kielégülés elsődleges célja. A.15 JUNG SZEMÉLYISÉGELMÉLETE. ADLER SZEMÉLYISÉGELMÉLETE. Jung analitikus személyiségelmélete Jung aszerint

sorolta két típusba az embereket, hogy a személyiségük belső ösztönző ereje (libidó) önmaguk vagy a környezetük felé irányul-e: Introvertált – befelé forduló (megfontolt, töprengő, nem keresi a külső kapcsolatokat, érzelmileg nehezen kötődő és szorongásra hajlamos). Extrovertált – kifelé forduló (vidám, tetterős és gyorsan reagál mindenre, szívesen keresi az emberi kapcsolatokat. A két típus gyakran konfliktusban állhat egymással és hajlanak egymás lebecsülésére. Tisztán ritkán fordulnak elő, inkább speciális vagy funkciótípusa segítségével alkalmazkodik és tájékozódik a külvilágban az egyed. Négy nagy funkciótípus van:  gondolkodás  érzelem, érzés  érzékelés (tapasztalat)  intuíció Ez a négy funkciótípus mind a két beállítottsági típusra jellemző lehet. Ennek értelmében minimálisan nyolc jól elkülöníthető típus áll elő. GONDOLKODÁS (aktív, passzív) TUDATOS empirikus

gondolkozó típus TUDATTALAN intuitív gondolkodó típus ÉRZÉKELÉS INTUÍCIÓ tapasztalatra támaszkodó érző típus TUDATTALAN intuitív érző típus TUDATOS ÉRZELEM, ÉRZÉS (konkrét, absztrakt) Gábor Geraldin és Harangozó 33 Jung szerint az ősöktől öröklött hajlam irányítja viselkedést. A lélektani folyamatoknak három működési területét különíti el (tudatos, személyes vagy egyéni tudattalan és kollektív tudattalan). Szerinte minden emberben van egy olyan közös, egyetemes tudattalan, amelyet nemzedékről nemzedékre örököl (kígyótól való rettegés). Az óceán a kollektív tudattalan, a jéghegy 9/10-e az egyéni tudattalan, maradék 1/10 a tudatos én. Gábor Geraldin és Harangozó 34 Adler személyiségelmélete Az ember viselkedését elsősorban a társadalmi késztetések motiválják (nem az ösztönök vagy a vele született őstípusok) és a társadalmi folyamatok szocializálják. Szerinte a szociális

érdeklődés velünk született tulajdonság. Bevezeti a kreatív Én fogalmát, ami teremtő és alkotó személyiséget jelent (saját sorsomért én vagyok a felelős, kitűzök magamnak egy célt és a magam választotta úton közelítek a cél felé). Én-orientált elméletében a tudatos szféra lesz a személyiség központja. Koncepciójának fő csomópontjai: 1. Fiktív finalizmus (célokság) – az embert ugyanis sok tisztán fiktív eszme élteti, amelyeknek a valóságban nincsenek megfelelői, tehát nem realizálhatók (pld. minden ember egyenlőnek született) Az életet az egyéni látásmód mindig a végső célnak rendeli alá. 2. A fölényre törekvés – ez a dinamikus elv az „önmagunk befejezéséről” (a tökéletességre való törekvésről) szóló velünk született nagy felhajtóerőt fejezi ki. 3. A kisebbrendűségi érzés és ennek kompenzációja – nem az abnormalitás jele, az egészséges embert arra készteti, hogy sorsán javítson,

minél magasabbra emelkedjen. 4. Társadalmi érdeklődés – a társadalmi érdek az egyéni érdek helyébe lép a fölényre való törekvés szocializációja miatt. Szerinte az embert a veleszületett társadalmi érdeklődés hajtja, amely során alárendeli a saját hasznát a közjónak. Az ember Adler szerint egy természetes társas lény 5. Életstílus- már 4-5 éves korra kialakul Ez az elv az egyén egyediségének kifejtését tartalmazza Nincs két azonos életstílusú ember. 6. A kreatív-én – az egyént érő ingerhatásokra adott válaszok között helyezkedik el Az én kreatív ereje a „bölcsek köve” a belső mozgatórugó. Ennek rendelt alá minden mást Adler A. 16 AZ IDENTITÁS FOGALMA ÉS KIALAKULÁSA. ERIK ERIKSON ELMÉLETE: AZ EMBERI FEJLŐDÉS NYOLC SZAKASZA. Az ember egyidejűleg különböző poziciókat tölt be a társadalmi viszonyok hálózatában, s hozzájuk személyes viszonyulást is kialakít. Ezt nevezi Erikson „identitásnak”

Erikson szerint minden személyiségfejlődési szakaszban egy sajátos érzési folyamat következik be, amely jellegzetes „fázisspecifikus konfliktusokhoz” vezet. Ezért az egészséges fejlődésmenetben is törvényszerű a fejlődési szakaszokból való áttérésnél a normatív krízis (ami a fejlődés mozgatórugója), s gyarapítja az „Én”-t. Erikson kulcsfogalma az identitás, amely az egyén én-azonosságának, folyamatosságának és stabilitásának megélésében jut érvényre és minden fejlődési szakaszban újraintegrálódik. 1 2 Szakasz Orál – szenzoros Anál – maszkuláris 3 4 5 6 7 8 Genitális – lokomóciós Latencia Pubertás és adoleszcens Korai felnőtt szakasz Felnőttkor Érett felnőttkor Mottó Bizalom az ősbizalmatlansággal szemben Autonómia a szégyennel és a kétellyel szemben Kezdeményezés a bűntudattal szemben Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben Identitás a szerepdiffúzióval szemben Párválasztás,

intimitás az izolációval szemben Alkotóképesség a stagnálással szemben Én-integritás a kétségbeeséssel szemben 1. Első életév meghatározó élménye az alapvető bizalom A befogadás (nem csak táplálkozás, hanem a látványok letapogatása is) a legfőbb tevékenység. Ezen időszak nagy válsága a fogzással kezdődik Ez egyrészt belső fájdalom, a harapás megjelenése (aktívabb magatartás) és sokszor az elválasztás időszaka (veszteség első tapasztalata) is. Ettől kezdve a bizalom és egészséges bizalmatlanság Gábor Geraldin és Harangozó 35 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. egyformán fontossá válik. Erre a distinkcióra azért vagyunk képesek, mert megoldottuk életünk első nagy válságát. A szobatisztaság elsajátításával képessé válunk önnön testi funkcióink egy hányadának szabályozására. Megtanulunk távolságot tartani attól, amit „magunk mögött hagytunk” A megtartás és elengedés dilemmája, különbségtétel

a „tiszta” és „piszkos” dolgok között van napirenden. Ekkor emelkedünk két lábra, s rádöbben a gyerek milyen kicsi és esendő, ugyanakkor szabadon képes helyet változtatni. Rájön, hogy a háta mögött is történnek dolgok, amiről nem tud, elkezd gyanakodni Fontos, hogy ez ne váljon üldözési mániává. A gyermek cselekvési lehetőségei jelentősen kitágulnak (mozgás, beszéd, képzelet). Elkezdődik a behatolás a térbe és a beszéd által mások testébe is. Szerepelsajátítás folyik (postás, kalauz, orvos), s kijelöljük hovatartozásunkat. Eldől, hogy a nemek nem változtathatóak Új teljesítmények kerülnek felszínre (sport, zongorázás, írás, olvasás). Sajnos a hagyományos oktatás hamar kikapcsolja a gyerekek iskolaszeretetét. A másik „csatorna” a bandázás Mindemellett higgadt időszak ez. A serdülőkör kitüntetett szerepet tölt be az identitás kialakulásában. Társadalmanként igen eltérő, hogy milyen életkorban

következik ez be (természeti népeknél avatási szertartáshoz, vizsga letételéhez kötött). Haladékidőszak, ki lehet még próbálni több fajta szerepet, de nem kell véglegesen dönteni. Megtanulunk „jó napotot” köszönni a szomszédnak Ha lerövidül vagy elnyúlik ez az időszak mindkettő káros. Erikson kifejezésével identitásdiffúziónak hívjuk azt az állapotot, mikor valaki állandóan cserélgeti a szerepeket, s nem képes magát elkötelezni valami mellett. A fiatal felnőtt életének alapkérdése, hogy képes-e bensőséges kapcsolatot kialakítani egy másik emberrel. A szeretet erénye ekkor teljesedik ki A termékenység egyszerre jelenti az utódok létrehozását és termelést, munkát. A kihívás most az, hogy képes-e eleget tenni az ember a saját nemzedéke kihívásainak, tud-e gondoskodni a következő nemzedékről. A korábbi generációk tapasztalatának átvétele a folytonosság élményét adja Az öregkor sok minden lezárása. Az

integritás elfogadása vezethet el a boldog öregkorhoz, ami ritka ajándék. A.17 TANULÁSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK: SKINNER, DOLLARD-MILLER, BANDURA ELMÉLETEI. A szociális tanuláselméleti megközelítés szerint a viselkedés környezeti és helyzeti meghatározói az elsődlegesek. Ebbe a csoportba a behaviorista tanuláselmélet, az „inger-válasz” elmélet és az utánzáselmélet tartozik. Skinner behaviorista tanuláselmélete Célja, hogy a viselkedés megmagyarázható, befolyásolható és konrollálható legyen. (A behaviourizmus viselkedés-lélektan, célja a viselkedés minél pontosabb leírása.) Szerinte majdnem minden viselkedést a megerősítés környezeti ingereinek többszöri érintkezése. Emellett elhanyagolja a fiziológiai és genetikai tényezőket és elutasítja a viselkedés belső forrásait. Azokat a viselkedésformákat részesíti előnyben, melyeket a szervezet maga ad (operáns viselkedés) nem azt, amit kiváltanak belőle. Úgy

tartja, hogy az emberi viselkedés alapelvei legegyszerűbben alacsonyabb rendű fajok (patkányok, galambok) tanulmányozásával tárhatók fel. Az operáns kondicionálás kutatása során kimutatta, hogy az ilyen viselkedés mennyiségileg jellemezhető. Bevezette a különböző megerősítési tervek, a kondicionált megerősítés és az averzív törvényszerű kontrollját. Demonstrálta a viselkedése egymást követő lépéseken keresztül történő formálását, jelezte a viselkedés új ingeekre való kiterjesztésének és megfelelő adaptációjának a jelenségét (ingergeneralizációt és diszkriminációt) Gábor Geraldin és Harangozó 36 Válasszal alakítja ki a reflexeket, a kezdeti véletlen próbálkozásból viselkedésforma alakul ki. Sok kis jutalom hatékonyabb, mint kevés nagy és hatékonyabb, mint a büntetés. Skinner azt vallja, hogy minden viselkedés elemeire bontható és ezt elemenként kell módosítani (viselkedés terápia). Az

operáns tanulás elemei: 1. Műveletre alkalmas tárgy (pedál 2. Megerősítés (táplálék – pozitív megerősítés, jutalom; áramütés – negatív megerősítés, büntetés 3. Válasz (pedállenyomás  élelemhez jut az állat Ha az állat élelmet kap egyre sűrűbb lesz a pedál lenyomása tehát operáns megerősítéssel a válaszgyakoriság nő. Megerősítések fajtái: 1. Folyamatos megerősítés – 1 : 1 típusú, minden reakciót megerősítés követ 2. Állandó intervallumú megerősítés – a megerősítés (jutalom rögzített intervallum után következik 3. Változó intervallumú megerősítés – nem rögzített, hanem rapszódikus intervallum után következik a jutalom. 4. Állandó kvóta megerősítés – a megerősítés meghatározott számú reakció után következik 5. Változó kvóta megerősítés – a reakciószámhoz nem kötött a megerősítés A Skinner dobozban egy labirintust kell megoldania az állatnak, aminek a

végén élelem várja. Ha az állat enni akart, meg kellet keresnie az ételt. Ha megtanulta, jutalmul élelmet kapott tehát A reflexkiépítő tudósok különböző ingereket használtak (áramütés, fényvillanások, csengő. Skinnernél az állatok véletlenszerűen tanulják meg a megtanulandót. Kialakul a feltételes reflex az állat aktív részvételével. Fő problémái: diszkrimináció és generalizáció, megerősítés és kioltás. Ezeket a reflexkialakítási típusokat operáns tanulásnak hívják, mivel a viselkedést eszközzel, a jutalom megszerzésének instrumentumával éri el. Feltételes reflexnek nevezzük Dollard - Miller A személyiség „inger - válasz” elméletének kidolgozói. Szerették volna ötvözni a pszichoanalízis életközelségét, a többi tanulás-elméleti kutatási eredményeit és kultúráját. Szerintük az emberi viselkedés a tanulási folyamat eredménye. Tanulási alapelveik: 1. Késztetés – mint motiváció olyan

erős ingerekből áll, amelyek cselekvésre serkentik az egyént Az erősebb inger erősebb motiváló hatással bír. Ezek a késztetések lehetnek elsődlegesek vagy veleszületettek (fájdalom, szomjúság, éhség hideg-érzet stb. Ezekre épülnek a másodlagos vagy tanult késztetések (munka, főzés stb. 2. Vezető-inger – meghatározza, hogy az egyén mikor, hol és hogyan fog válaszolni (ingerként funkcionálhat minden környezeti változás és eltérés Pld.: Késztetés  éhes vagyok  látom a büfét  valószínűleg be fogok menni és eszek valamit. Ha be van zárva az inger megmarad és keresek magamnak egy másikat. 3. Válasz (cselekvés vagy gondolat) – ahhoz, hogy a késztetés hatására az egyén a vezető ingerre reagáljon, olyan szituációt kell teremteni, amelyben a válasz kiváltódik. Fontos, hogy csak azt a választ szabad jutalmazni, amelyik egyszer már megjelent. Nem adhatok előre jutalmat Ha kívánt válasz gyakran

bekövetkezik, akkor a jutalmazás könnyű lesz és ezáltal gyorsan kialakítható a kívánt viselkedés, azaz bekövetkezik a tanulás. 4. Megerősítés (jutalmazás - a válasz ismétlésére való hajlamot és az ismétlés jutalmazását nevezzük megerősítésnek. Eredménye akkor van, ha van késztetés Késztetés hiányában lehetetlen a megerősítés. A megerősítés után a késztetés szükségszerűen kisebb lesz, csökken Az „inger - válasz” elméletnek nagy jelentősége van a nevelés-, fejlődés- és tanuláslélektanban. Gábor Geraldin és Harangozó 37 Bandura A szociális tanulás, utánzás útján is bekövetkezhet. A szociális tanuláselméleti felfogásában a megerősítés főleg tájékoztató és ösztönző funkciót tölt be, de válaszmegerősítő képességgel is bír. A tanulási folyamat akkor is bekövetkezik, ha az emberek mások viselkedésének a következményeit is megfigyelik. Ilyenkor feltevéseket alakítanak ki a

sikeres viselkedésről és a büntetés elkerülésének lehetőségeiről. Más emberek viselkedésének megfigyelése útján tudjuk összehasonlítani és megítélni azt is, hogy a kapott megerősítések méltányosak, megfelelőek voltak-e. A legtöbb emberi viselkedés elsajátítása példákon, modell-követésen keresztül történik. Ahhoz, hogy a megfigyeléses tanulás létrejöhessen, óriási szerepe van a figyelemi, a megőrzési, a reprodukciós és a motivációs folyamatoknak. A megerősítés szerepe anticipált megerősítés S figyelem S   szimbolikus kódolás, kognitív szervezés ismételgetés  R Az utánzásos tanulást az segíti a legjobban, ha a megfigyelők előre tudnak a modellált viselkedés gyakorlati jutalomértékéről. Másodlagos megerősítésről szóló elve kimondja, hogy 1) az utánzásos válaszok megszerzése elsődlegesen az érzékelési események függvénye, 2) a mintára vagy a megfigyelőre háruló válasz (a

következményeknek csak a válaszok kivitelezésére van befolyásuk). A modellkövetéses tanulásnak az élet minden színterén nagy jelentősége van, de kiemelt szerepet a gyermeknevelés során kap. A szociális tanuláselméletek szerint a személyiségkülönbségeket az eltérő tanulási tapasztalatok és módok okozzák. BEHAVIOURISTA SKINNER 1. Szociológiai jellegű 2. A környezeti hatások elsődlegessége 3. Tárgyilagosságra törekszik, mérhetőség 4. Fizikai törvényszerűségeken alapszik 5. A megismerhetőség elvét vallja Gábor Geraldin és Harangozó „INGER - VÁLASZ” DOLLARD - MILLER A tanulás alapelvei 1. Késztetés (motiváció 2. Vezetőinger (mikor, hol, hogyan válaszol az egyén 3. Válasz (cselekvés vagy gondolat 4. Megerősítés (jutalmazás FEJLŐDÉSMODELL BANDURA 1. Utánzás (megfigyelés 2. Modellkövetés (példa, példakép 38 A.18 A HUMANISZTIKUS EMBERKÉP: MASLOW: ROGERS SELF-ELMÉLETE A MOTÍVUMOK

HIERARCHIÁJA. A fenomenológiai megközelítéshez a humanisztikus elméletek és a kognitív elméletek egy része tartozik. Közös bennük, hogy a közvetlenül észlelhető pszichés sajátosságokra, szubjektív élményekre és ezek összefüggéseire összpontosítanak. Evvel a megközelítéssel az introspektív tanulmányozás újból előtérbe kerül, de úgy, hogy a személyiség egységes, egészleges tanulmányozására törekszik. A humanisztikus emberkép A humanisztikus pszichológia alapvető célja, hogy humanizálja a lélektant, vagyis visszahelyezze az embert a tudomány középpontjába. Egzisztencialista pszichológiának is nevezik (egzisztencializmus – az egyén létét, létezését veszi figyelembe a vizsgálódásai során). A középpontban az élményeket átélő személyiség áll. Fő témáik: az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás. A kutatások során a jelentés teliség még az objektív módszereket is megelőzi A

legfőbb érték az ember méltósága. Bár humanisztikus vonásokat sok elmélet hordozott, csak Maslow és Rogers tekinthető igazán humanisztikus pszichológusnak. Maslow: a motívumok hierarchiája Az önaktualizáció pszichológusa. Elméletének kiinduló pontját az ember tudatos élményei és tapasztalatai adják. Az ember nemcsak testi, hanem lelki értelmében is fejlődőképes Az emberi lét alapmotivációja az egységre és teljességre való törekvés. Az ember másik törekvése az autonómiájának és szabadságának a kivívása. Ebből következik, hogy mindenkinek jogában áll, hogy szembeszálljon a korlátjaival és lehetőség szerint elhárítsa azokat. Elméletében a felelősség kérdése központi szerepet kap Az ember önmaga dönti el felelőssége tudatában, hogy milyen helyet kíván elfoglalni a világban. Következtet arra, hogy az ember lehetőségeinek a határai nem állapíthatók meg. Az önaktualizáció során bármivé válhat az ember.

Az önaktualizáció állapotában levő személyiség minden új iránt nyitott és toleráns, emellett egészséges és a végtelen lehetőségek embere. Döntően belsőleg meghatározott így saját belső terv alapján képes szabadon megnyilvánulni. A lelki szabadság egyben lelki egészséget is jelent Aki ilyen ember három dologra képes:  tud szeretni, a szeretetét ki tudja fejezni, képes szeretet (szerelmet adni és kívánni,  képes dolgozni és alkotni, a kreativitás által mindent kihozni magából,  képes a csúcsélményekre (extázis, orgazmus, végtelen gyönyörűség. humanisztikus pszichológia sarokkövévé vált. A hierarchia: Pszichológiai szükségletek önmegvalósítás szükséglete elérni a bennünk rejlő lehetőségeket tisztelet és teljesítmény szükséglete presztízs, hírnév, becsvágy (kognitív) valahová tartozás és szeretet szükséglete szociális interakciók biztonság szükséglete fizikai védettség, biztonság

Gábor Geraldin és Harangozó 39 Alapvető szükségletek fiziológiai szükségletek élelem, ital, oxigén, hőmérséklet stb Rogers self-elmélete Elméletének középpontjában az én és a te viszonya áll, azaz az együttes létezés, együttélés, koegszisztencia. Ő is fontosnak tartja az emberi kapcsolatokban a másik személy megerősítését Több pontban egyetért Maslowval, átveszi az önaktualizáció és a növekedési, fejlődési tételeket, valamint a másik ember teljes személyiségének elfogadását. Személyiség-felfogásának központi gondolata az „ilyen vagyok”. Az ember állandó életcélja a személyes növekedés. Lényeges elméletében, hogy nemcsak önmagunkat, hanem másokat is fogadjunk el hasonló módon, mert csak így juthatnak el mások érzései hozzánk. Tudomásul kell vennünk mások igazságát, viszont a másik ember helyett ne oldjuk meg a problémákat, hanem segítsük, hogy előhozza magából a saját erőit.

Terápiás technikájának az alapja a non direktív módszer.    A kliensközpontú megközelítés három dolgot követel meg:  feltétel nélkül elfogadni a másikat,  hitelesnek (kongruensnek kell lenni,  az empátiára való képesség (együtt érezni a másikkal és ezt tudatosítani is vele. Az ember megbízik a saját tapasztalataiban. Önmagát mindig vállalja A tapasztalatot tartja a legfőbb tekintélynek, a tények a legjobb barátai. Mások értékelése, minősítése nem irányadó A személyiség következetes erőfeszítéssel küzd a rá jellemző stabilitás eléréséért, önmaga erősítése érdekében tesz mindent. A személyiség strukturált egység, amely folyamatosan fejlődik Az ember tapasztalatainak és élményeinek összessége, de egyben következménye is. Rogers egyik kulcsfogalma a self, amely a tudatosult létezést jelenti. Ide tartoznak az önmagáról szerzett tapasztalatok és élmények (az ezekhez köthető

értékekkel együtt), melyeket tudatosít (szimbolizál) és beépít. A selfről kialakított tudás vázát adja mindaz, amire az ember és a világ igent mond. A selfépítés úgy történik, hogy a világban átélt jót és rosszat elraktározzuk, majd a nekem jó és rossz dimenzióra bontjuk. A nevelés és a fejlődé során tanuljuk meg mi a jó és mi a rossz. A jót beépítjük, a rosszat megtagadjuk. Az egészséges fejlődés csak akkor következik be, ha az én-elfogadási szükséglet kielégül. Ebben az állapotban ugyanis képes az ember másokon segíteni. szükséglet = készség = képesség Ha a személyiségfejlődésbe a fejlődés során hiba csúszik, torzítási állapotok jöhetnek létre:  sebezhetőség,  szorongás az el-nemfogadástól,  védekezés (tagadás. A.19 AZ ÉNKÉP KIALAKULÁSA ÉS FUNKCIÓJA. ÉNKÉP, SZUBJEKTÍV ÉS OBJEKTÍV SELF. POZITÍV-, NEGATÍV ÉNKÉP ÉS ALKALMAZKODÁS JELLEM A személyiség alapjellegét

meghatározó lelki sajátosságok összessége, melyek elsősorban a külvilághoz, más emberekhez és a munkához való viszonyban, magatartásban fejeződnek ki. A jellem magvát az Gábor Geraldin és Harangozó 40 akarati tulajdonságok fejezik ki. A közösségi élet szempontjából az egyén jelleme a legfőbb meghatározó tényező, ezért etikai aspektusa is van. SPONTÁN ÉNKÉP Felkérünk valakit beszéljen önmagáról  spontán énképét akarjuk felmérni. Vizsgálat  a gyerekek legalább 10 %-a min. 6 fizikai tulajdonságot említ spontán énképe részeként: magasság, súly, hajszín, szemszín, életkor, születési hely. A tulajdonság megjelölések formájában jelentkező kikövetkeztetett jellemvonások fontos szerepet játszanak abban, hogy kategorizáljuk egymást. Az emberek egymásról adott jellemzéseikben széles körben alkalmaznak a testi megjelenést, nemet, fajtát, a társadalomban betöltött hivatást és szerepépítményeket,

viselkedési forgatókönyveket érintő kategóriákat. Minden társas élmény segít kiegészíteni tudásunkat a különböző embertípusok valószínű viselkedéséről és tulajdonságairól. Miután egy személyt besoroltunk, az ember általában általános elvárásai igazítják el abban, hogy az ilyen típusú személy előreláthatólag mit tesz vagy mit nem tesz. Az énképet olyan fejlődési folyamat eredményének tartják, melynek során mások viselkedése, elvárásai képében kapott információt dolgozunk fel. A IDENTITÁS KIALAKULÁSA A serdülőkor legfontosabb fejlődési feladata az identitás kialakítása. E korszaknak szerepkísérletek időszakának kell lennie, melyek során különböző viselkedésformákat, érdeklődési irányokat és ideológiákat fedezhet fel. Az identitás krízis a 20-as évek elejére-közepére megoldódik, ha ez a folyamat sikeres, az egyénről elmondható, hogy elérte identitását.  Identitás elérése (Akik e

szinten vannak átestek az identitáskrízisen.)  Korai zárás (Átestek az identitáskrízisen, de nem mutatják jelét annak, hogy valaha is átestek volna, megkérdőjelezés nélkül fogadják el pl. családjuk vallását Elkötelezettnek és együttműködőnek látszanak, mások egyszerűen merevnek, dogmatikusnak vagy konformistának. Ha valami jelentősebb esemény megkérdőjelezné az általuk gondolkodás nélkül követett szabályokat és értékeket, teljesen elvesznek.)  Moratórium (Éppen identitáskrízisüket élik, aktívan keresik a válaszokat, érzékenyek, etikusak és nyitottnak tűnnek, míg ellenkező szemszögből szorongónak, csak a maguk igazát keresőnek és döntésképtelennek látszanak.  Identitásdiffúzió (Nem rendelkeznek integrált énképpel, ha átesnek a krízisen, ha nem. Az mondják: „érdekes” lenne jogi egyetemre járni, vagy belekezdeni egy vállalkozásba, de egyik irányba sem tesznek lépéseket. Vannak, akik cinikusnak

tűnnek, mások egyszerűen csak ostobák és zavarosak) ÉN KIALAKULÁSA 4-5 hónapos kortól alakulnak ki az alak- nagyság és színkonstellanciák, majd fél év után a tárgy- és térészlelés kialakulása. Mindez előfeltétele annak, hogy a csecsemő különbséget tudjon tenni személyek között és azok létezéséről akkor is tudjon, ha nem érzékeli őket. Előfeltétele annak is, hogy saját testéről észlelései alakuljanak ki, magát állandóan élőnek tekintse és saját testét és cselekvését meg tudja különböztetni másokétól. Az én és a nem-én különválását a fenti pszichikus folyamatok kialakulása és fejlődése segíti elő, de ezek még önmagukban nem elégségesek. Kezdetben a környezet és az egyén tagolatlan és elkülönítetlen egységet alkot, később képes elkülöníteni a saját állapot átélését azoktól a benyomásoktól, amelyek nem tőle, hanem egy másik személytől erednek  tárgykonstancia. Később a

csecsemő nem a szülők és testvérei, hanem idegen személyek között is különbséget tud tenni, ezt elősegítik a szociális érzelmek is. A tudatosulás és az énkép kialakulása szorosan összefügg a kisgyermek értelmi fejlődésével. A tudatosulás az egyén gyakorlati tevékenységeinek interiorizálása folyamán egy magasabb belső gondolati reprezentáció szintjére emelkedése, amely szinten az egyén képes a műveleteket a képzetekre vagy fogalmakra támaszkodóan megtervezni, végrehajtását irányítani, ellenőrizni és egyben szóban is megfogalmazni. A kialakulás feltételei: (1.) Különbség én és másik személy között (2) Gondolkodás, önmagáról való reflexió és a beszéd (3.) Utánzás  az utánzás a mintával azonos viselkedést eredményez, mert „A” egyén megtanulta, hogy ugyanazon ingerre ugyanúgy válaszoljon, mint „B”. A másik lehetőség: „A” akaratlagosan „B” viselkedését. „A” tudja, hogy viselkedése

mikor hasonlít és mikor nem „B” viselkedésére, ellenőrizni és helyesbíteni képes akcióit (próba-hiba tanulás). Függőviselkedés esetében Gábor Geraldin és Harangozó 41 „A” megtanulja, hogy „B” aktusaira válaszoljon, hogy ugyanolyan jutalmat kapjon. (4) Empátia  más lények érzelmi reakcióinak átvétele, másik ember örömének, bánatának, haragjának, félelmének átélése. Ez jelentős tényező a kisgyermek személyiségének alakulásában, általa bontakozik ki a tudatos én érzelmi, hangulati hozzáállása az élet különböző helyzeteihez. Fokozza az utánzásra való hajlamot, ezáltal átveszi a számára imponáló modell egyes magatartásformáit, azokat kísérő érzelmi állapotait, minősítő véleményt és értékrendszert tesz magáévá. (5) Identifikáció (lelki megnyilvánulás) A. 20 ÖNSZABÁLYOZÓ FUNKCIÓK: KÉSLELTETÉS, CÉLFENNTARTÁS, FRUSZTRÁCIÓS TOLERANCIA LELKIISMERET, VISELKEDÉSGÁTLÁS. ÉRETT

SZEMÉLYISÉG KRITÉRIUMAI A KÜLÖNBÖZŐ SZEMÉLYISÉGELMÉLETEKBEN A. 21 AZ ÉRETT SZEMÉLYISÉG KRITÉRIUMAI 1. problémára hangolt legyen (ne másoktól várja a segítséget, keresse a probléma megoldását) 2. szilárd szokásokkal rendelkezzék 3. képes legyen ösztön impulzusainak örömteljes, szorongásmentes kielégítésére 4. motívumok és viselkedésminták változatos és differenciált észlelése 5. sokféle motívum és viselkedésminta összhangja és összeszervezettsége a személyiségen belül 6. sokoldalú érdeklődés és tevékenység 7. kitágult idődimenzió (jelen tevékenységek összefüggésbe állítása múltban és jövőben, tervezés) 8. inter-dependencia (a személyiség alrendszereinek egymástól független működése) 9. realitásérzék, jó kapcsolat a valósággal 10. belső kontroll attitűd (jól működő nem infantilis lelkiismeret) 11. reális önértékelés (önismeret) 12. intimitásra törekvés (mély, de megválasztott

szociális kapcsolatok) 13. önmagunk megélése a produktivitásban 14. életigenlés, jó viszony az emberekkel és a természettel 15. jól szabályozott motívumok (önkontroll) 16. a közösség normáit interiorizálja 17. magas a frusztráció-toleranciája (nem agresszív a viselkedés) 18. spontaneitás (a konvencióktól való függetlenség) 19. belső szabadság 20. a kultúrától és környezettől való függetlenség 21. az élmények mindig friss értékelése 22. szociális érzület 23. demokratikus jellemstruktúra 24. etikai biztonság 25. humorérzék (nem mások megtréfálása) Ezek után felmerülhet a kérdés: találunk-e olyan embert, aki minden kritériumnak megfelel? Biztos, hogy nem illenek e tulajdonságok a neurotikusokra, pszichopatákra, bűnözőkre, de fennakad a szűrőn az átlagember többsége is. Ha az emberek többsége képes volna a bensőséges, értékes kapcsolatokra, több boldog házasság és kevesebb válás lenne. Ha a belső

kontroll attitűd általánosan jellemző volna, nem lenne szükség a rendőrségre, tehát az emberek jelentős része nem jut el az allporti-maslowi értelemben vett érett személyiség szintjére. Gábor Geraldin és Harangozó 42 B.1 SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉG ÉS A MUNKATUDOMÁNYOK KAPCSOLATA AZ 50-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG (TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS). ÚJ KÖVETELMÉNYEK AZ EMBERI ERŐFORRÁSSAL VALÓ GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉN. A MUNKA: az ember alaptevékenysége. Komplex jellegéből következően sok oldalról közelíthető meg: műszaki, közgazdasági, jogi, emberi szempontból. A munkatevékenység eredményes növekedéséhez a tevékenység összjellegének vizsgálatára, egy új interdiszciplináris tudományra, a MUNKATUDOMÁNYRA volt szükség. A munkapszichológia feladata azoknak a pszichológiai jellegű problémáknak a vizsgálata, amelyek az emberek számára a különböző körülmények között adódnak. Feladatának meghatározója a technikai

fejlődés. Két szakaszt lehet megkülönböztetni:  Felszabadulástól az 1968-as gazdasági reformig – személyzeti és kádermunkától teljesen elkülönült a munkaügyi tevékenység. Személyzeti dolgozók: elsőszámú vezetőhöz tartoztak, de nem partneri viszonyban, szakmai ismeretekkel általában nem rendelkeztek. Káderutánpótlás volt a fő feladatuk Rossz hírük volt, hisz ők voltak a főnökök “füle”. Nem mentek az emberek közé A munkaügyisek sokat jártak a dolgozók közé, ők állapították meg a normát, azért utálták őket. 1956-tól kicsit javult a helyzet.  1968. és 1990 közötti időszak (napjainkig) – kettősség fennmaradt, de fokozódott a szakmaiság és háttérbe szorult a politikai elem. Egyre többen jutottak ki nyugatra, lépést kell tartani a világpiaccal 1949. Human Factors Society (USA) – törvények (munkavédelem, munkakörnyezet kialakítására) 1950-ig Human Relations – a taylori managementre való

visszahatásként jött létre (munkamozdulatok egyszerűsítése, az embert élő munkagépnek tekintette) FORD – futószalag rendszer bevezetője MAYO – munkahelyen belüli emberi kapcsolatok jelentőségét ismerte fel (fluktuáció csökkenthető, ha beszélgethetnek, s kapnak pihenőidőt HAWTHORNE-I KÍSÉRLET: fizikai munkafeltételek és a teljesítmény kapcsolatának vizsgálata  új szociálpszichológiai tényező felfedezése Human Factors (ergonómia) irányzat LEWIN – a vezetési stílusokat tanulmányozta (autokratikus, demokratikus, Laissez-faire) 1976: ISO (International Standards Organization) Ergonómiai Bizottság céljai: alapelvek és követelmények meghatározása, fizikai környezet kialakításának egységesítése, jelzések és kezelő-berendezések. Pszichológiai elemek jobb bevonása 1980-as évek közepétől: személyzeti és munkaügyi részlegek összevonásával komplexebb tevékenység 1980-as években: a humán szakértelem gyakorlati

alkalmazásának támogatására az UNIDO 20 fő trénert képzett ki Magyarországon szervezetfejlesztés területén. 1989-ig: Magyarországon a személyzeti tevékenység nem terjedt ki mindenkire. 1991: Magyarország továbblép: szakirányú képzések bevezetése: Pécs, Szeged 1992: Magyar Munkaügyi Kamara létrehozása A személyügyi tevékenységgel szemben támasztott új követelmények: 1. 2. 3. 4. 5. munkatudományok eredményeinek alkalmazása a gyakorlatban a vállalati alkalmazkodóképesség javítása az állandóan változó piaci viszonyokhoz. személyzeti munka fontosságának felismerése, emberi erőforrás management alkalmazása vállalatok elsőszámú vezetőivel szemben megnövekedett követelmények: ne csak szakember legyen! a vállalatoknak részletes stratégiákat kell kidolgozniuk, s a dolgozókat érdekeltté kell tenni a közös célok elérésében 6. vállalati kultúra  munkaerkölcs kialakítása 7. a munka jobb, hatékonyabb elvégzése

érdekében: információk biztosítása 8. vezetési stílus megváltoztatása Gábor Geraldin és Harangozó 43 9. a személyügy és a vállalat felső vezetése közötti jó együttműködés kialakítása B.2 A MUNKALÉLEKTAN ÉS A PÁLYALÉLEKTAN EREDMÉNYEINEK ALKALMAZHATÓSÁGA A SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉGBEN. PÁLYAVÁLASZTÁS, PÁLYAALKALMASSÁG. BEVÁLÁS- ÉS KÉPEZHETŐSÉG VIZSGÁLATOK, A SZAKKÉPZÉS ÉS VEZETŐKÉPZÉS PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI. A pályalélektan a munkatevékenységet az emberi (egyéni és társadalmi) sorba beépülve, annak folyamatában elemzi az első munka-megnyilvánulástól kezdve a teljes életpálya beteljesedéséig. Tárgya a munka és a dolgozó ember. Célja az életpálya eredményes előkészítése, a helyes pályaválasztás, a célszerű képzés és eredményes beillesztése, a személyiség a pályán való kibontakozása, hivatástudat erősítése. A munkalélektan fontos része, a személyiségdiagnosztika tudománya.

1900-as évek eleje óta létezik Tárgykörébe a pályaválasztási és alkalmassági vizsgálatok, valamint a szakmai képzés, képezhetőség, pályaprofil és a beválás-vizsgálatok tartoznak. A munkalélektan és a személyügyi tevékenység közös feladata az emberi oldal védelme, segítése. A személyügyi tevékenységet a munkalélektan az alábbi területeken segíti: 1. vezető-kiválasztás 2. vezetés döntéseinek segítése: információ beszerzés ( pl kérdőív, interjú) 3. szakmai képzés támogatása 4. nevelés: megfelelő munkaerkölcs, szakmai etika kialakítása PÁLYATÜKÖR: azokat a pszichológiai tulajdonságokat, amelyek bizonyos szintje elengedhetetlenül szükséges az adott munkakör ellátásához valamint azokat a pszichikus jegyeket tartalmazza, melyeknek szintje előnyös, illetve hátrányos. A pályaválasztó személyiséggel kapcsolatos követelmények:  egészségügyi követelmény (testalkat, állóképesség, érzékszervek

állapota)  értelmi képesség (figyelem, emlékezet, térelképzelés, konstrukciós készség, matematikai gondolkodási készség, egyéb speciális képességek)  motorikus képességek (mozgáskoordináció, kézbiztonság, mozgásfinomság, gyakorlékonyság)  személyiség (érdeklődés, motiváció, hivatástudat, érzelmek, szociabilitás, kezdeményezés, dinamizmus, beilleszkedés, moralitás, pszichés tempó) Az alkalmassági vizsgálatok az egyén potenciális lehetőségeinek feltérképezése. Mindig az egyén aktuális állapotát mérjük, erre alapozva jósolunk jövőbeni képességeket. A beválási vizsgálatok a realizálódás mértékét tesztelik. Itt az egyén képességének és a munkahelyi adottságoknak az összhangját kell vizsgálni. Az alkalmassági vizsgálatok célja:  a balesetek számának csökkentése  termelés növelése  megüresedett munkahelyek betöltése  pályaválasztási tanácsadás  elhelyezés,

áthelyezés, átképzés Alkalmasság szintjei:  alapvető, lényegi, domináns alkalmasság  megfelelések alkalmasságának szintje  járulékos (felületes) alkalmasság Beválást vizsgáló eljárások: Gábor Geraldin és Harangozó 44        objektív önéletrajzi adatok, beszélgetés pálya alkalmasságot, tevékenységre való alkalmasságot mérő teszt szervezői képességet vizsgáló teszt: G-Sz teszt intelligencia-tesztek: OTIS I-II. RAWEN, MAWI, Eysenck figyelemvizsgáló eljárás: Brickenkamp motivációs és értékvizsgálatok: Shawland kérdőív projektív személyiségtesztek: Rorschach teszt KÉPEZHETŐSÉG – az ember azon tulajdonsága, hogy viszonylag rövid idő alatt képes elsajátítani egy adott munkafolyamathoz szükséges ismeretek és mozgásformák összességét. A képezhetőségi teszt azt méri, hogy ha adott idő alatt a legtöbb ismeretet nyújtjuk az elvégezendő feladatról mennyit képes

felhasználni ezekből a problémamegoldó helyzetekben a vizsgált személy. 1. betanítás, idő: 10 perc 2. a munka végrehajtása: hibalista készítése 3. értékelés: 5 fokú skálán az eredmény előrejelzése 4. értelmezés: a tényleges betanítás megkezdése vagy más munkakörbe történő irányítás A képzés rendszere:  bemenetek – a képzéssel foglalkozó szervezet formális létét biztosító feltételek (pénz, oktatók, motiváció, eszközök, tanulók)  jelzések – elérendő célok meghatározása (a) teljes üzemi szervezetből, (b) vezetésből  kimenetek – oktatás eredményességének elismerése, szerzett ismeretek felhasználhatósága – vállalati és tanulói nyereség Munkaerő elemzés szükséges az oktatási program előkészítéséhez:  dolgozó felmérése, szüksége van-e továbbképzésére  alkalmasság felmérése (képes-e elsajátítani adott ismereteket)  szükség van-e a képzésre, vagy máshonnan

egyszerűbb lenne átcsoportosítani a kívánt munkaerőt, esetleg újakat felvenni (új gépek, új gyártási eljárások hiányoznak inkább) Munkafolyamat elemzése (munkaprofil készítés egyik eleme): megfigyelés, vezetők igényeinek felmérése, vezetők igényeinek megtárgyalása, írásban rögzítése, összehasonlító tanulmány készítése a jól és rosszul teljesítő dolgozókról, kérdőíves felmérés, tesztek, közvetlen főnökök véleményének bekérése, szakirodalom tanulmányozása, munka tényleges elvégzése. A szakmai képzés feladata az, hogy az egyént alkalmasság tegyük kijelölt munkaköre ellátására (szakmunkás-, betanított munkás-, vezetőképzés, átképzések) A szakmai oktatás a speciális követelmények figyelembevételével kidolgozza a tananyagot, módszereket, s biztosítja az optimális pszichés körülményeket. Az oktatók feladata:  bemutatás  gyakoroltatás  hibák kijavítása A nevelés kialakítja az

általános munkaerkölcsöt, szakmai etikát. Felébreszti a szakma szeretetét, kifejleszti a munkakedvet és kötelességteljesítés iránti vágyat. Vezetőképzésre akkor is szükség van, ha egy vezető alkalmazása pillanatában minden szükséges ismerettel és képességgel rendelkezett, hiszen dinamikusan változó világban élünk. Aki nem képzi magát folyamatosan nem marad elég rugalmas. A vezetőt pedig általában az előrejutás lehetősége motiválja (egyetemek, főiskolás speciális szakjai, tréningek). Gábor Geraldin és Harangozó 45 B.3 A MUNKA HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE ÉS AZ EMBERI TÉNYEZŐK FIGYELEMBEVÉTELE A KÜLÖNBÖZŐ MUNKAPSZICHOLÓGIAI IRÁNYZATOKBAN. MOTIVÁCIÓS ELMÉLETEK ÉS KÉPVISELŐIK. A MUNKAREND ÉS A PIHENÉSI REND PSZICHOLÓGIAI HATÁSAI. A munkapszichológia fejlődése, történeti áttekintés  előzmények áttekintése  kezdetei visszanyúlnak a XIX. század végére  Technokrata szemlélet  gépeket,

technológiát helyezte előtérbe, az emberi tényező kimaradt belőle. Taylor Amerikai mérnök. Gyárigazgató, üzemmérnök Legelőször foglakozott a munkamozdulatok egyszerűsítésével.  Idő - mozgás elemzése.  A bérezésben is változtatást eszközölt ki. A jobb termelés érdekében a fizetést a teljesítményhez igazította. A bérezés a teljesítménytől függően változó arányban nő Gyenge, közepes teljesítmény esetében a bér lassabban nő, az átlagon felüli teljesítmény esetében gyorsabban nő.  Ő és követői az embert gépnek tekintik. Ez az elmélet az I. világháború után a II világháborúig tartott, főleg az USA-ban vették át módszereit Elterjedt a homo ökonomikus  sematizált ember  minden tevékenysége racionális és önérdektől vezérelt. Ösztönözni a büntetéstől való félelemmel és önmegvalósítását előmozdító motívumokkal lehet, ezért ezeket meg kell találni. Fayol Angol mérnök.

Túllépet Tayloron A vezetők képezhetőségét vizsgálja Nem biztos, hogy az a jó vezető, aki vezetőnek született. Szerinte a vezetés két funkcióval rendelkezik:  műszaki - gazdasági funkció  műszaki - pénzügyi funkció. Alapelvei a vezetés mikéntjéről:  A vezetés a munkamegosztás hatására jön létre.  Ő vezeti be először a hatáskör, a vezető felelősségének fogalmait.  Fegyelem, munkafegyelem, kitartás, szorgalom és a rendelkezés egysége.  Bevezeti a vezetés egységének elvét.  Az általános érdek egysége a részérdek felett.  Centralizálás elve.  A szervezett fontos meghatározója a hierarchia. A tökéletes hierarchia mindig felülről épül lefelé. Rend nélkül nincsen szervezet, a hierarchia biztosítja a rendet.  Bevezeti a méltányosság, a személyzet állandóságának elvét.  Bevezeti a kezdeményezés innovációs elvét.  Megállapítja, hogy a szervezet ereje az egységében van. Ford

Gábor Geraldin és Harangozó 46 A Ford Automobil Társaság elnöke. A futószalagrendszer bevezetője Tökéletes munkaszervezés és kizsákmányolás. Lippmann Moede Laky  Wundt követői, különböző képességeket vizsgáltak. Emberi viszonyok irányzat : humán reláció Mayo - Scott  Kísérleteket végeztek  emberi kapcsolatok jelentősége  versenyszellem, rivalizáció kialakulása. Mayo       Rájött, hogy a szociális kapcsolatoknak nagy jelentősége van. Számolni kell az ember személyiségével; érzelmeivel, célkitűzéseivel, vágyaival. Figyelembe kell venni az üzemen kívüli körülményeket is : család nagysága, megélhetés. Mindent figyelembe kell venni, ami az embert motiválhatja. Hawthornei-kísérlet. Interjúkat is készít a munkásokkal, megismeri problémáikat, így csökkenteni tudta 45%-kal a munkahelyi frusztrációt. MOTIVÁCIÓS ELMÉLETEK:

1. Kielégülés elmélet: munkás. 2. Ösztönzési elmélet: a szükségeltek kielégítése a cél. Alapja: az elégedett munkás a jól termelő a megerősítés elvéből indul ki. Jó teljesítményt jutalmazzák  további jó eredményre ösztönöz. Pénz segítségével egyéb szükségletek is kielégülnek pl. függetlenség beválása: - az emberek megértik, több ráfordítás megéri a jutalmat - a teljesítmény mérhető, azonosítható - az emberek igénylik az adott jutalmat - a teljesítmény növelést nem követik a normák növekedése 3. Belső hajtóerők elmélet: Maslow és Herzberg: ‘hierarchia piramis’ Herzberg különbséget tesz a higiénés és a motivátor tényezők esetében. Motiválás sikerességének feltételei: a vezetőknek ismerniük kell a beosztottak szükségleteit, igényeit, elvárásit. A MUNKAREND alatt értjük a havi munkaidő heti, napi, műszakonkénti, szabadnapi eloszlását. Az életritmus felbomlik havi ritmusra. A nap

folyamán is minden embernek vannak életritmusa, ezen belül is éberebb és fáradékonyabb szakasza. Breiner - Holm - Svenson 1. Vizsgálatikkal bizonyították, hogy általában a délelőtti műszak a legjobb, a délutáni a legrosszabb, az éjszakai pedig jobb, mint a délutános. OKAI: 1 az emberek másképpen gondolkoznak, mint, ahogy azt elvárnánk tőlük. 2 Egy óra nem elegendő alvás !!!  nincs benne álomfázis  az álomfázis alatt piheni ki ugyanis az ember a pszichikus fáradalmait. 2. A szüneteknek óriási jelentőségük van A szünet regenerálja az embert Bizonyították, hogy a 8 órás munkaidő első 4 órája után jön az első nagy fáradság és ekkor kell egy nagyobb szünetet tartani. 3. A túlóráknak nincs jelentősége  munkaszervezéssel kell megoldani 4. Vannak energiatartalékok is: Gábor Geraldin és Harangozó 47  Motiváció  ha van motiváló tényező, hiába vagyok kimerülve, elfáradva, össze tudok szedni némi

kis energiatartalékot. Motiváló tényező pl:  több kereset  jobb karrier stb.  A társas környezet pozitív hatása  osztályközösség is tud motiválni, mert pl. nem akarok új környezetbe kerülni. 5. Teljesítménynövelő tényezők a vállalat részéről:  A munka szervezetsége.  A tevékenységi és pihenő idő arányának helyes megválasztása. B.4 A terhelések és következményeik. A pszichés elfáradás, a monotónia és a telítődés viszonya, tünetei. A túlzott megterhelés megelőzése érdekében teendő feladatok A prevenció és a kompenzáció lehetőségei. A szellemi munka lehet egyoldalú és lehet változatos, lehet hosszú illetve rövid ideig tartó. A kettő optimális megválasztása a jó. A fizikai munka lehet dinamikus és statikus izommunka. A statikus izommunka rendkívül fárasztó, mert igénybe veszi a csontokat, izmokat és a gerincet. Terhelések:  Általános, munkahelyen kívüli tényezők okozta

terhelés (családi állapot, életkor, anyagi helyzet stb.  Munkatartalmi terhelések:  Munkaszervezeti terhelések:  szerepkonfliktus (teljesítőképesség kisebb, mint az elvárás  felelősségvállalás anyagért, emberért  munkamegosztás (lényeges az arányos munkaelosztás  A munkafeladat, jellegzetességéből adódó terhelések:  fizikai munkakörnyezet által adott terhelés  munka ütemezése és tempója  munkaidő szerkezete  a munka változatossága és gazdaságossága  Az igénybevételek (fiziológiai és pszichológiai igénybevételek:  zajhatások  főnöki ‘zavarások’  munkatársak között rossz a miliő  pszichés igénybevételek  hatásukra romlik az érzékelés, észlelés, figyelem, érzelem A TÚLZOTT TERHELÉS KÖVETKEZMÉNYEI: 1. Negatív: elfáradás, monotónia, testi károsodás (gyomorfekély, személyiség károsodás (neurózis

viselkedésbeni kihatások (telítődés  alkoholizmus, drogfüggőség, balesetek, interperszonális konfliktusok (másokat piszkál, agresszív 2. Pozitív: adaptálódás, edződés (egy idő után többre lesz képes, gyakorlottság, megelégedettség, a személyiség fejlődése 3. Az ember - gép rendszerben számolni kell az ember pszichológiai és fiziológiai adottságaival és érzelmi tényezőivel. Az emberek fizikai megterhelése korábban sokkal nagyobb volt (előző századok, a mai napokra ez megváltozott. A legtöbb fizikai munkát a gépek, gépsorok, szalagrendszerek végzik el helyettünk. Ma az ember más igénybevételnek van kitéve, ezért figyelni kell a pszichés megbetegedésekre. BURN OUT - szindróma  TELÍTŐDÉS Bárkinél felléphet aki monoton munkát végez, de legtöbbször olyan embereknél fordul elő, akik segítő munkát végeznek. A telítődés is pszichés megbetegedés Gábor Geraldin és Harangozó 48 TÜNETEI:

érdeklődéshiány, fásultság, fáradság, kimerültség, szakmai érdektelenség, bűnbakkeresés negatív önértékelés, teljes érzelmi kimerülés, melynek következményei a szenvedély, betegségek (kávé, gyógyszer, alkohol, drog, pályaelhagyás IGÉNYBEVÉTELEK: 1. Fiziológiai:  biokémiai változások )pl. mérgező anyagok hatásai)  keringési és légzési változások (pl. asztma, szilikózis)  emésztési rendszer változásai (pl. fekély, hurut) 2. Pszichikus: a pszichés funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, érzelmek) negatív változásai A munkavégzés okozta túlzott megterhelés a munkafolyamat és a fizikai munkatér nem megfelelő kialakításából származó hibás cselekvések befolyásolják a munkabiztonságot. A munkabiztonság érdekében balesetvédelmi oktatások tartása (vigyázat: ne legyen unalmas, senki sem fog rá figyelni). VESZÉLYEZTETTSÉGEK FORRÁSAI LEHETNEK: 1. az adottságok,

képességek és a konkrét követelmények közti meg nem felelés 2. a teljesítményszint és az azzal szembeni elvárás közti meg nem felelés 3. veszélytudat, veszélyérzet realitásszintje 4. pánikállapot (pl munkaszituációban bekövetkezett váratlan változás) Prevenció: a veszélyhelyzetek forrásainak pontos felmérése, azok ismeretében a minél biztonságosabb munkavégzés fizikai és pszichikai feltételeinek kialakítása. MŰSZERKEZETLŐ EMBER MUNKAIDEJÉNEK, MUNKA ÉS PIHENÉSI RENDJÉNEK PERIÓDUSAI 1. Bedolgozási periódus (aktiváció fázisa) 2. Optimális munkaképesség periódusa 3. Teljes kompenzáció periódusa: fellép az elfáradás, csökken a színvonal, de a teljesítmény az érzelmi, akarati erőfeszítések következtében megmarad 4. labilis kompenzáció periódusa: csökken a munkaképesség, akarati erőfeszítés ingadozik B. 5 Színek alkalmazása a munkahelyen. A munkahelyi megvilágítás helyes megválasztása A munkahelyi

zaj-vibráció fiziológiás és pszichés hatásai. A munkahelyi mikroklíma Szabványosított használat: 1. rendteremtő: pl kórház  fehér  ösztönöz a rend megtartására, úttest jelzések, tájékozódást elősegítő színek. 2. tájékozódást elősegítő 3. biztonsági  funkciója van pl: védőberendezések, útjelzések színei  ezeken nem szabad változtatni. Színdinamikai kialakítása: a színek pszichológiai hatása a döntő. pl.: szürke  pihentető szín, zöld  nyugtató hatású szín Színnel tudom a teret optikailag változtatni (magasabb, alacsonyabb, stb. A világos színek tágítanak, a sötét színek csökkentenek. A hőérzékletet is lehet a színekkel befolyásolni. Meleg helyiségben a hideg színek hidegérzetet adnak A hangulatot is lehet színekkel befolyásolni. A piros szín vérnyomásemelő, pulzusemelő, a kékkel pedig pont ezeknek az ellenkezőjét lehet elérni. Az embernél fontos, hogy mit lát, mert a

tájékozódásunk 80 %-a látásunktól függ. A MUNKAHELYI MEGVILÁGÍTÁS SZEMPONTJAI: 1. A fény eloszlása a munkahelyen 2. A megvilágítás erőssége (nem jó, ha túl erős, mert minden, ami világos káprázni, tükrözni fog 3. A fényforrások és a munkahelyen lévő tárgyi felületek minősége és színe 4. A szemlélt tárgyak és részleteik fénykontrasztja A mesterséges fény fajtái:  közvetlen vagy direkt fény, Gábor Geraldin és Harangozó 49  közvetett vagy indirekt fény  valahova tükröztetem a fényt  ez szórtabb  szétszórt vagy diffúz fény  gömbbúra vagy bordázott búrával lehet elérni A megvilágítás erőssége: A túl alacsony, vagy a túl magas fényintenzitás munkát gátló hatást okoz. A megvilágítás lehet: 1. általános megvilágítás 2 helyi megvilágítás 3 kombinált (az előző kettő együtt ZAJ ÉS VIBRÁCIÓ HANG: 16 Hz és 20000 Hz rezgésszámú hullámok, amit az ember a fülével

hall. ZAJNAK: azoknak a hangoknak az összessége, amelyek kellemetlenek, fárasztóak az ember számára. 1000 és 4000 Hz közötti hangokra az ember fokozottan érzékeny. Az ez alatti és ez fölöttiekre nem annyira. Kingsbury  Hangintenzitás: decibel.  Frekvencia: Hz.  Hangerősség: Fon. pl. süketszoba  0 fon; lakás  40 fon; étterem  70 fon A ZAJ-VIBRÁCIÓ FIZIOLÓGIÁS ÉS PSZICHÉS HATÁSAI: Rezgések az emberi szervezetre élettanilag és pszichikailag is káros hatással vannak. A test szervei különböző mértékben nyelik el. Gépek okozta rezgéseket elsősorban a bőr receptorai közvetítik A testrezgés átterjed a belső szervekre is pl. csökkenti látásélességet, zavarja az egyensúly-érzékelést, káros hatása kimutatható a csontvázra, hasi és mellüregre, vegetatív idegrendszerre. Ha a vibráció hosszú ideig hat a szervezetre  fáradtságot, kimerültséget okoz. Vibrációs érzés 18-1500 rezgés/sec között jön létre

MIKROKLIMA Meghatározza:  levegő hőmérséklete  levegő páratartalma  levegő mozgása  sugárzás útján megvalósuló hőcsere Figyelembe kell venni a légáramlást, a levegő szennyezettségét. B. 6 Az „ember-gép” rendszer vizsgálata, összehasonlítás a teljesítőképesség szempontjából, optimális funkcióelosztás ember és gép között, a műszerkezelő ember munkaidejének, munka- és pihenés rendjének periódusai. Igénybevétel a képernyős munkarendszereknél Műszaki pszichológia: az alkalmazott pszichológia új területe. Kutatási tárgya: az „ember-gép” rendszer vizsgálata Fő feladata: a gépkonstrukciók és az emberi munkatevékenység sajátosságainak összehangolása Munkaeszközök fejlődésével a munkafolyamatok túlnyomó részét gépek végzik  felszabadul a fizikai munkavégzés alól  megváltozott munkatevékenység: bonyolult irányítási, szabályozási tevékenységek ellátása  automatizáció. Mai

termelési viszonyok nagy rugalmasságot igényelnek  a beérkező információk általában kódoltak  feladat: gyors és pontos dekódolást követően operatív beavatkozás Az ember lehet az egész rendszer irányítója, de közben lehet egy részfeladat végrehajtója is. Számítógépek alkalmazásával  gépek ‘nyelvének’ megtanulása. Gazdasági tevékenység  információáramlás felgyorsult  gyors mérlegelés után döntéshozatal Gábor Geraldin és Harangozó 50 Ember: - nagy tömegű számadatok felidézésére nem képes - számtani műveletek pontos, sokáig tartó végzésére nem teljesen megbízható - gyenge hang- és fényingerek felismerése - különböző modalitású jelzések észlelése Gépek: - nagytömegű adatok kezelése - összetett számtani műveletek pontos végzése - sokáig tartó munkavégzés - gondolkodik (információk szintetizálása,

tanul, dönt, fejleszt) - műveleteket végez  új feladatok, munkakörök megjelenése G.A MILLER: az ember egy időegység alatt 7 ± 2 azonos valószínűségű fény, hang, tapintási ingert tudomány pontosan megkülönböztetni, azonosítani  Miller-féle érték Új feladat: a vezérlőszervek és az emberi mozdulatok között biztosítani a kölcsönös megfelelést. MŰSZERKEZETLŐ EMBER MUNKAIDEJÉNEK, MUNKA ÉS PIHENÉSI RENDJÉNEK PERIÓDUSAI 1. Bedolgozási periódus (aktiváció fázisa) 2. Optimális munkaképesség periódusa 3. Teljes kompenzáció periódusa: fellép az elfáradás, csökken a színvonal, de a teljesítmény az 4. 5. 6. 7. érzelmi, akarati erőfeszítések következtében megmarad Labilis kompenzáció periódusa: csökken a munkaképesség, akarati erőfeszítés ingadozik Végső erőfeszítés periódusa: szubkompenzáció fázisa Teljesítmény fokozatos csökkenésének periódusa Aktív munkaképesség megszűnésének fázisa

IGÉNYBEVÉTEL A KÉPERNYŐS MUNKARENDSZEREKNÉL ártalmak: állandó ülés, esetleges helytelen testtartás, a szem erős igénybevétele (képernyővédő), klíma berendezések (légáramlatok, páratartalom) B. 7 Az ergonómia fogalma, tárgya, fő céljai és történeti áttekintése A gazdaság átalakításának hatásai Magyarországon. A változások véghezvitelének, a változásokkal szembeni ellenállás leküzdésének problémái. Az ergonómia fő céljai: Kutatás Alkalmazás A természetben felhasználAz ergonómiai ismeretek ható emberi alapadatok felhasználása a tervezésben, feltárása. Ergonómiai kialakításban, üzemelteAz ember minden ismeretrendszer tésben és karbantartásban. tevékenységét, funkcióját meg kell ismerni, mert Alapadatok óriási a népek közötti Módszerek különbség, fejlettség, Elvek fizikum és felfogás. A tudomány minden területén összegyűjti az adatokat, Gábor Geraldin és Harangozó 51 amelyeket

felhasználnak. A hatékonyság növelése: Hatékonyság a. piaci b. alkalmazási c. termelési   Ergonómia Biztonság Komfort Elégedettség  Humán képzés fejlesztés a. fizikai b. mentális c. szociális Az ergonómia fogalma, tárgya történelmi áttekintése Görög eredetű szavak: ergos  munka, nomos  törvények 1850 körül írta le a fogalmat egy lengyel tudós. 1949-ban megalakul az Ergonómiai Kutatás Társaság Londonban. A társaság célját az ember és a munkakörnyezetek kölcsönhatásnak tanulmányozásában határozták meg. Munkapszichológia olyan tudományág, amely rengeteg interdiszciplínából áll. A munkapszichológia multidiszciplinális tudomány lett. Murrel Az ergonómia legjelesebb tudósa.  Az ergonómia az ember és munkakörnyezeteinek kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása.  A munkakörnyezet nemcsak fizikai környezeti tényezőket jelent, hanem a munkavégzés során használt

eszközöket, anyagokat, továbbá munkamódszert, a munka szervezetét függetlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos munkáról van szó.  Folyamatos kutatással biztosítja a munka hatékonyságának növelését, valamint az emberi igények egyre tökéletesebb kielégítését.  Termékergonómiával is foglakozik.  Az emberi erőforrás hatékony felhasználásával egyidejűleg biztosítja az egészséges, komfortos munkavégzés feltételeit és a jó közérzetet. Az ergonómia története  Kezdete a Taylor elmélettől számítható.  A Taylor-i elmélet továbbfejlesztői Frank és Lilian Gilbert. A legkorábbi (Taylor-i technika a munkaeszközöket fejlesztette. Gilberték célja a munka humanizálása volt Miért volt szükség az ergonómiai szemlélet kialakulására ? Gábor Geraldin és Harangozó 52  A súlyos üzemi balesetek miatt.  A II. világháborúban az USA-nak 400 repülőgépe veszett oda rossz, hibás összeállítás miatt

 ekkor kezdtek el foglalkozni az emberi oldallal is                 Az ‘50-es évek hidegháború törekvései és az űrkutatási verseny óriási lökést adott a fejlődésének. 1959-ben létrehozták a Nemzetközi Ergonómiai Társaságot (NET. 1961-ben a NET első konferenciája Stockholmban. 1957-ben jelent meg az első folyóirat „Ergonomic ” címen. A ‘60-as években gyors fejlődés az egész világon az ergonómiai kutatásban tudományos diszciplínának tekinteni. A rendszerelmélet segítségével bővül a tudomány metodológiája. Magyarországon is létrejön a ‘60-as években az Ergonómiai Szakosztály a Szervezési Vezetési Tudományos Társaságon belül. 1967-től „Ergonómia” című szaklap megjelenése. A ‘70-es évektől már a mindennapi gyakorlatban is találkozunk az ergonómiával, de még nem kiterjedt. ‘70-től

nemcsak a hatékonyságot és a munkakomfortot, műszaki, technikai, szervezési megoldás, hanem piaci versenyképességet növelő, életminőséget javító tényező az ergonómia. 1971-ben az első, hazai Ergonómiai Tudományos Konferencia. 1976-tól beindul a mérnökök ergonómiai szakirányú posztgraduális képzése. 1988-ig az ergonómiának Magyarországon nem volt jelentőssége, mivel a KGST piacán belül minden, még a vacak árú is elkelt. Nem voltunk sokoldalúan fejlesztve, ezért most nehéz átállnunk, ezért megy tönkre most sok vállalat. Az atomerőmű-, vegyikombinát-, és komphajó katasztrófák a figyelmet az ergonómiára irányították. 1990-ben alakul meg a Magyar Ergonómiai Társaság, ergonómiai szakkönyvek jelennek meg. A VÁLTOZÁSOK VÉGHEZVITELÉNEK, PSZICHOLÓGIAI PROBLÉMÁI A VÁLTOZÁSOKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁS LEKÜZDÉSÉNEK Változások/átalakulás időszakában: időben átadott és pontos információ  teljesítmény

javító, pozitív pszichés hatás  bizonytalanság érzését oldja fel  tervezett változások véghezviteléhez a vezetőnek ad segítséget. Változások csoportosítása: 1. egyéni (individuális) szintű változások 2. szervezeti szintű változások Változások feltételei/körülményei: 1. elkerülhetetlen változások 2. szervezet tagjai (és MGM) által tervezett változások 5 P modell: Philosophy, Policies, Programs, Practices, Processes  EEF - Human Resources Változásokkal szembeni ellenállás: a megszokottól való eltérés (rutin átalakítása); az ismeretlen mindig félelmet kel, kockázati tényezők nőnek. A szervezet tagjaiban ellenérzés alakulhat ki Leküzdésükre: emberek bevonása, pozitív légkör kialakítása, tényleges és kívánatos helyzet ismertetése, dolgozók segítségének igénylése, fokozatosság, lehető legkevesebb lelki sérülés okozása, képzésátképzés. B. 8 Az információk és feldolgozásuk

(interjú-technikák, kérdőíves eljárások, dokumentumelemzések Tesztvizsgálatok munkahelyi lehetőségei. A tesztekkel és az alkalmazó személyekkel szemben támasztott követelmények. Az INFORMÁCIÓK elemzések BESZERZÉSÉNEK MÓDJAI: MEGFIGYELÉS Gábor Geraldin és Harangozó megfigyelés, interjú, kérdőíves eljárások, dokumentum INTERJÚ 53 1. független a dolgozó ismereteitől, beszédkészségétől 1. függ a dolgozó ismeretétől, beszédkészségtől 2. viszonylag megbízható információt nyújt 2. önkénytelenül is félrevezető információt adhat 3. eseményeket spontán lefolyása közben rögzít 3. eseményeket utólag rögzít 4. viszonylag hosszú ideig tart 4. viszonylag rövid ideig tart 5. rögzíthetők vele öntudatlan, nem szándékos vi- 5 feltárhatók a kívánságok és szándékok selkedési formák INTERJÚ: információszerző, adatgyűjtő célú beszélgetés a dolgozó valamilyen meghatározott szempontú kikérdezése.

Lehet irányított vagy szabad, egyéni vagy csoportos INTERJÚ-TECHNIKÁK: 1. lágy interjú: beszélgetést vezető kinyilvánítja szimpátiáját, egyetértéséről biztosítja Semlegesség fenntartása esetén érzelmi azonosulásokat kerüli. 2. kemény interjú: a beszélgetést vezető azt a benyomást kelti, hogy az elmondottakban kételkedik Plusz információ megszerzése esetén stressz-interjú alkalmazása: felfokozott, feszült pszichés helyzet kialakítása 3. kevert technika: - lágy interjú technikával kezd  bizalom elnyerését követően vált kemény technikára a kényesebb kérdések feltevésekor - stressz interjúval kezdeni  később lágy technikára váltani MÉLYINTERJÚ: interjú készítési forma: egy nagyobb terjedelmű problémát több órán át alaposan körbe járunk. KÉRDŐÍVES ELJÁRÁSOK: A kérdőív és az interjú között nincs túl éles különbség  egyénileg felvett, nyitott kérdéseket tartalmazó kérdőív és egy

hasonló jellegű irányított interjú között elvileg nem lehet különbséget tenni. Szerkesztésének 6 pontja: 1. milyen információt igénylünk? 2. milyen típusú kérdőívre van szükség? 3. kérdőív első vázlata 4. kérdések felülvizsgálata: szakmai kritikák 5. előzetes tesztelés: működik-e? 6. végleges forma kialakítása és a „használati utasítás” elkészítése Szempontok: 1. kérdések tartalmára vonatkozó döntések 2. kérdések megfogalmazása 3. a válasz formájának meghatározása (pl választható, szabad szöveg, igen/nem ) 4. kérdések sorrendjének eldöntése  gondolatmenet egységének biztosítása érdekében Reprezentatív: a szervezetet ‘tükröző” elosztás: férfi/nő, fizikai/szellemi Egyszerű véletlen kiválasztás: sorsolás, véletlen számok táblázat használata, számítógép Követelmények: egyértelmű megfogalmazások, a válaszadók nem befolyásolása Kitöltés: a dolgozót meg kell nyerni a

kérdőív kitöltésére, nem szabad a kérdésekkel lerohanni, magyarázatot igénylő kérdések megválaszolásában segítség nyújtása DOKUMENTUM-ELEMZÉSEK: Tartalmi elemzés: 1. a dokumentum-elemzés általában nem terjed ki adott kérdéskör valamennyi írásos anyagára el kell dönteni, hogy az adott írásos anyagok mennyire reprezentálják az adott téma egészét. 2. a szöveg elemeinek előzetesen megállapított kategóriákba történő besorolása Kategóriák pontos felállítása  a kategóriarendszer megbízhatóságát, az elemzések pedig érvényességét kérdőjelezi meg. 3. statisztika: adatok összegzése Szókincs elemzés ADATOK: Gábor Geraldin és Harangozó 54 A megfigyelés, kérdőív segítségével a kapott adatok különböző szinteket képviselnek: 1. megállapítás: kategorizálás  minőségi osztályozás 2. rangsorolható adatok: rangskála 3. mérhető adatok: matematikai/statisztikai módszerek alkalmazása 

számítógépes értékelés  3 tipikus hibaforrás: túlértékelés, elhallgatás, statisztikába vetett vak hit  jó elemzések az alapjai a továbblépésnek A TESZTEKRŐL: A lelki jelenségekkel kapcsolatos gyors döntések elősegítésére szolgáló eszközök. Az emberek aktuális teljesítményében, viselkedésében megmutatkozó különbségeket mutatják ki  előrejelzés a várható változásokról. A tesztek nem mindenhatók! A vizsgálati folyamatban a teszt csak egy tényező lehet Klein Sándor felosztása: 1. tesztek pontossága (mennyire pontosan magyarázza el a feladatot) 2. tesztek strukturáltsága (nincs szabadság az értelmezést illetően) Követelmény:  a Pszichológiai Szakmai Etikai Kódex előírásai alapján kell teszteket kezelni csak az alkalmazhat ilyen teszteket, akiket kiképeztek erre  tesztek objektivitása  vizsgálati célhoz illeszkedő feladatok  feladatelemzés: item analyse: se túl könnyű se túl nehéz

megbízhatóság: reliability: mérés pontosságának kifejezésére  számszerű érték érvényesség: validity: a teszt valóban azt méri, amit kell standardizálás: homogén csoportok kialakítása  normák, értékhatárok B.9 Mások észlelése: a pontosság kérdése Az embereket olyannak látjuk, amilyenek elvárásaink velük kapcsolatban: burkolt személyiségelméletek. MÁSOK ÉSZLELÉSE: A PONTOSSÁG KÉRDÉSE Mások észlelését tekinthetjük úgy is, mint bármely interakció első, döntő fontosságú szakaszát. Az interakciók során állandóan figyelemmel kell kísérnünk partnerünket (montírozás). Miben különbözik a fizikai észlelés a szociális észleléstől ? Fizikai tárgyak: közvetlenül megfigyelhető „felszíni” tulajdonságok Szociális tárgyak: következtetni kell rájuk (jellem , intelligencia, attitűdök stb.) Észlelés: Nagy mértékben alapul rejtett minőségekre történő következtetésen. Ritán vagyunk elfogulatlan

megfigyelők: kezdettől fogva rendelkezhetünk érzelmekkel, motivációkkal. Az emberek bizonyos csoportjait eltorzítva észleljük. családtag, főnök, szerelem stb - „motivációs elfogultság” Előfordulhat, hogy a személyes elfogultságok önmagukat beteljesítő jóslatok forrásává válnak. A személyészlelés kutatási területei Milyen hatást gyakorolnak az emberekről alkotott általános vélekedéseink, az ún. burkolt személyiségelméletek, mások észlelésének folyamatára ? Az ember merev kategóriákat használ. A személyészlelési ítéletek pontossága Gyakorlati fontosságú. Objektív vizsgálata érdekében 3 dolog szükséges: 1 Valahogy be kell mutatni az észlelőknek egy embert, akit általában ingerszemélynek / célszemélynek neveznek. 2 Össze kell gyűjteni az észlelőnek a célszemély észlelésére vonatkozó válaszait 3. szükséges egy megbízható mérce vagy „kritérium”, amelyhez viszonyítva az ítéletek pontossága

megállapítható Mit értünk pontos ítéleten ? Az észlelt embernek melyek a valóságos tulajdonságai, amelyekhez viszonyítunk. Mi a pontos ? A tulajdonságok csak megközelítő pontossággal írhatóak le: a mérce, amit használunk csakis pontatlan lehet. Pontosság az érzelmek észlelésében A legfontosabb információforrás az arckifejezés. DARWIN  empirikus módszerek alkalmazása állatok / emberek érzelmi kifejezésének vizsgálatára. 1 Mennyire pontosan lehet az arckifejezésből egy ember érzelmi állapotára következtetni ? 2. Az arc jelzései azonosak e a különböző kultúrában ? Gábor Geraldin és Harangozó 55 LANDIS  Fényképek különböző arckifejezésekről  a kísérleti személyek igen eltérően ítélték meg az egyes „érzelmi kifejezést”. Eredmény: az emberek ritkán reagálnak egyetlen, tiszta érzelemmel egy bonyolult helyzetben. IZARD  Alapérzelmeket ábrázoló képek bemutatásánál: legtöbb kísérleti

személy jó pontossággal képes azonosítani az érzelmeket. Eredmény: nagyon különböző kultúrákból származó kísérleti személyek is képesek voltak pontosan észlelni az érzelmeket. A személyiségvonások észlelésének pontossága Személyiségvonások az adott ember környezetétől függően változhatnak; „személyiségünk” nem tartós, nem tartós, nem változtathatatlan. A pontosságot befolyásolja az észlelő és a célszemély közti kapcsolat (régebbi ismeretség stb.): tulajdonságok közvetlenül megfigyelhetőek nem következtetésen alapulnak CRONBACH  A pontos észlelés nem egyetlen egységes jellemző, hanem több gyakran egymástól független kézségből és tényezőből tevődik össze. Pontos észlelők: sztereotípia-pontosság  csoportjellemző, differenciális pontosság  egyes egyén GAGE  Nagyon általános információn alapuló, emberekre vonatkozó ítéletek pontosabbak voltak, mint azok az ítéletek, amelyek az

illetővel folytatott közvetlen érintkezés eredményei. A hangulat hatása a személyészlelési ítéletekre A személyészlelés pontosságát az észlelő pillanatnyi állapota is befolyásolja. Hangulatváltozás befolyása: pozitív hangulatban optimistább, negatív hangulatban pesszimistább. Hangulati torzítások A szociális érzékelés szelektív és következetes jellegű: a teljes információnak csupán egy kis részére tudunk koncentrálni. Mit veszünk észre ? Attól függ, hogy adott pillanatban milyen fogalmak, gondolatok, értelmező kategóriák állnak rendelkezésünkre. Sztereotipizálás, mint a pontatlanság forrása LIPPMANN  újságíró  elsőként használta a „sztereotípia” kifejezést emberek kategorizálásával kapcsolatban. Leggyakoribb sztereotípiák az etnikai, faji és nemzeti jellemzőkkel kapcsolatosak. A sztereotipizálás befolyásolhatja azt a képességünket, hogy sztereotipizált csoport tagjai között különbséget

tegyünk. Gyakorlati következtetések A kutatók a laikusokhoz hasonlóan úgy vélték, hogy a pontos személyészlelés egyetlen azonosítható tulajdonsága az embernek. Nincs általában vett pontos vagy pontatlan észlelés A „pontos észlelő” vizsgálata helyett manapság az információ-bemenet, a benyomások és az ítéletek kialakulását tanulmányozzák. Saját magunk és mások megítélésében sokkal óvatosabbnak kellene lennünk, mint általában vagyunk - személyészlelési képességeink megjavítása érdekében. Az elfogultság az egyik leggyakoribb forrása: prekoncepciók, amelyek az emberek típusairól alakítunk ki; ezekhez a típusokhoz különböző személyes tulajdonságokat kapcsolunk és ezeket elvárjuk az észlelésben. AZ EMBEREKET OLYANNAK LÁTJUK, AMILYENEK ELVÁRÁSAINK VELÜK KAPCSOLATBAN: BURKOLT SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK A személyiségészlelés nagy mértékben aktív, konstruktív folyamat, amelyben az észlelő tudása és korábbi

tapasztalata néha fontosabb szerepet játszik, mint az észlelt ember tényleges tulajdonságai. JONES és NISBET  A tulajdonságok inkább a megfigyelők szemében létezik, mint a cselekvő pszichikumában. Valamennyien rendelkezünk burkolt személyiségelmélettel = felhalmozott hipotéziseink és elvárásaink összege arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok és jellemvonások. A személyes konstruktumok és a szerep-repertoár teszt KELLY  Naiv tudósok vagyunk = tapasztalatainkat úgy rendezzük, hogy megismerési konstruktumokat hozunk létre. Arra törekszünk, hogy személyes konstruktumok rendszerét állandóan megerősítjük - új tapasztalatok beépítése. Empirikus eljárás: szerep-repertoár teszt  két jól ismert személy hasonlósága / különbözősége és egy harmadik személyhez történő hasonlítása. A burkolt személyiségelméletek kutatása BRUNER és TAGIURI  Hogyan kapcsolódnak össze az emberek ismert tulajdonságai,

más ismeretlen tulajdonságokkal ? Gábor Geraldin és Harangozó 56 ROSENBERG  egyetemi hallgatók: 2 fő dimenzió azonosítása: intellektuális szempontból jó / rossz; társas szempontból jó / rossz. A személyészlelési ítéletek minősége gyakran legalább annyira függ az észlelőtől, mint az észlelt személytől, mivel valamennyiük némileg eltérő elvárások és feltevéseket visz bele ítéleteikbe. A személyiség kulturális elméletei Alapvető dimenziók ? Mennyire változhatnak meg eltérő kultúrákban ? Gyakran tipológiát használunk. Észlelés és osztályozás BRUNNER  egy tárgy vagy egy környezeti esemény észlelése vagy regisztrálása magában foglalja az osztályozás aktusát. Személyészlelés és személytípusok Azzal, hogy az embereket „típusokba soroljuk, képesek vagyunk az emberről felhalmozott ismereteinket rendszerezni. Ilyen tipológiák segítségével szinte mindenkit típusokba tudunk sorolni, Ha a típusokat

jól látható etnikai vagy faji jellegzetességek határozzák meg, az emberek széles körében ismert = sztereotípia. Mennyire „tipikus” az ember ? Az emberről alkotott ítéleteket befolyásoló személykategóriákat gyakran személyprototípusoknak nevezzük = ismertsémák (mentális sémák) a társas környezetünkben megismert embertípusokról. A prototípus a tulajdonságok ideális kombinációja, a kérdéses embercsoport „tökéletes” példája. Tipikus atipikus A prototípussal összhangban álló személyleírásokra általában jobban emlékeznek, mint a prototípustól eltérő jellemzésekre. Mindig könnyeb-e a „tipikus” emberekről ítéletet mondani ? A tipikus emberekre mindig könnyebb visszaemlékezni. A prototípus elgondolás egyik problémája az, hogy az a személyészlelésnek kizárólag a racionális, megismerési (kognitív) oldalára összpontosít. Érzelmi jelleget figyelmen kívül hagy. Az a mód, ahogyan egy meghatározott

személytípus iránt érzünk, meghatározhatja, hogy a prototipikus vagy nem prototipikus embereket könnyeb-e észlelünk, emlékeznünk rájuk. Adott típushoz erős pozitív vagy negatív érzelmi reakció kötődik-e Az emberk osztályozásának torzító hatásai Ha egyszer már besoroltunk valakit egy adott kategóriába, gyakran hajlunk arra, hogy kiválogassuk azokat az információkat, amelyek megerősítik osztályzásunkat, és figyelmen kívül hagyjuk az olyan információkat, melyek ellentmondanak annak. B.10 Emberekkel kapcsolatos következtetések: attribúcióelmélet Személyészlelés: következtetéses jellegű. Egy ember láthatatlan tulajdonságait és jellemzőit a közvetlenül megfigyelhető cselekedetekből és viselkedésből rekonstruáljuk. Attribúcióelmélet: elképzelések, szabályok és feltevések halmaza = miként következtetnek az emberek a saját és mások viselkedésének okaira. Okok: × egy cselekvés oki előzményeinek meghatározása ×

a cselekedet szándékosságának meghatározása Heider és az attribúció logikája Az emberek a mindennapi életben „naiv tudósként” működnek, azaz az okozás és a logika ugyanazon elveit alkalmazzák egymás megértésére, mint amilyeneket a tudósok használnak a fizikai világ megértéséhez. HEIDER és SIMMEL  Vásznon geometriai alakok vetítése: „mintha” emberi cselekvők lennének. Az emberek viselkedésének bejóslásakor először a külső, környezeti befolyásokat próbáljuk elkülöníteni a belső, egyéni befolyásoktól. Belső okozásra csak akkor gondolunk, ha nincs jelen nyilvánvaló külső nyomás. Személyben rejlő okozó tényező összetevői: × képesség × erőfeszítés HEIDER  feltételezi, hogy a környezeti és a belső (diszpozíciós) erők összeadási és / vagy kivonási viszonyban állnak egymással: képesek növelni, csökkenteni vagy kiküszöbölni egymást. Szorozzák is egymást: ha bármelyikük hiányzik, akkor

az együttes hatás nulla. A cselekvés naiv elemzésének egyik alapja: a próbálkozás alapvető attribúciós kérdései: a cselekedetet belső diszpozíció vagy külső nyomás okozta ? Ha belső, szándékos volt-e vagy szándéktalan ? Jones és Davis elmélete az egymásnak megfelelő (korrespondáló) következtetésekről Gábor Geraldin és Harangozó 57 JONES és DAVIS  feltételezik, hogy az eredménytől visszahaladva ki lehet következtetni, hogy sok hatás közül az adott esetben melyik volt a szándékolt. KELLEY  egy adott ok szerepét egy adott hatás kiváltásában leszámítjuk, ha más nyilvánvaló okok is jelen vannak. Kelley többdimenziós modellje az attribúcióról KELLEY  „Kockaelmélet” vagy „Háromdimenziós elmélet” (1.) a helyzet vagy kontextus, amelyben a viselkedés megjelenik (2.) az akció célja vagy tárgya (3) a cselekvők, akik a cselekvést végrehajtják Az együttváltozás (kovariancia) van a középpontban. (1) a

megfigyelt akció időben állandó marad-e (2) a cselekvést megkülönböztetett jellegű-e (disztinktív) (3.) mások ugyanezt a reakciót adják-e ugyanerre az ingerre (konszenzus). Gyakran korlátozott az információ: általános kauzális modellre támaszkodunk Az attribúciós modellek néhány felvetése Feltételezések: az attribúció lényegét tekintve racionális, logikus és ennek következtében előrelátható folyamat, amelyben az észlelők fő célja egy cselekedet értelmezésében az adott cselekvéshez szükséges megelőző okok azonosítása. Másokra vonatkozó attribúcióinkat gyakran befolyásolják irracionális, motivációs torzítások, túlegyszerűsítés. Attribúciós kutatások Attribúcióelmélet: modellt kínál sok hétköznapi ítéletalkotási jelenség magyarázatára. STRICLAND  „Felügyelő” kísérlet: ritkán és gyakran ellenőrzött emberek  eredmény: a gyakran ellenőrzött ember teljesítménye a külső nyomásnak

köszönhető. Hatalom = negatív attribúciók a közvetlenebbül ellenőrizhetőkkel szemben. A siker és a kudarc attribúciója WEINER  Heider és Kelley által javasolt belső / külső okozás mellett: az ok állandó vagy ideiglenes ? Kategória: Belső állandó: készség, ideiglenes: erőfeszítés; külső állandó: helyzet, ideiglenes: szerencse A gazdagság és a szegénység magyarázatai FORGAS, MORRIS és FURNHAM  bevándorlók anyagi helyzetének alakulásának „elemzése” - külső és belső okok megoszlása. Baloldali szavazók: jólétet a családi háttérnek köszönhetik Konzervatívok: Egyéni képesség, erőfeszítések. Eredmény  a hétköznapi attribúciókat nem mindig vezeti részrehajlástól mentes oknyomozás, amelyről HEIDER feltételezett. A felelősség attribúciója PIAGET  a felelősség attribúciója lényegét tekintve racionális folyamat, amelyet az egyén-fejlődés során tanulunk meg. 7 éves kor alatt: felelősség =

melyek a cselekedet objektív következményei Több pohár eltörése nagyobb hiba, mint az egy, de szándékos törés. 9 éves kor után: figyelembe veszi a szubjektív szándékot, a szándékos rosszat jobban büntetik. WALSTER  egy személyt felelősebbnek tartanak egy előre nem látható balesetért, ha az okozott kár súlyos volt, mint akkor, ha csak csekély kár történt (kézifék nem behúzva). Elméleti attribúciós modellek feltételezik, hogy az okok elfogulatlan információ-feldolgozók keresik - a valóságnak csak egy kis részét tárják fel. Különböző kognitív és motivációs torzítások gyakran nagyon fontos szerepet játszanak az attribúcióban. Az okozás irányába történő torzítás az attribúcióban Az emberek hajlamosak oksági fogalmakban gondolkodni; még akkor is, ha erre kevés okuk van. HEIDER és SIMMEL  animációs film vetítése - geometriai alakzatok mozgása  következtetések: „üldözés”, „harc”,

„menekülés” stb. A vizsgálatok összhangban vannak a szociális észlelés Gestaltmodelljével: hajlunk arra, hogy a világot összefüggő és jelentésteli mintákban lássuk Torzítás a belső attribúciók irányába Belső okokat tulajdonítunk olyan esetekben is, amikor a környezeti erők egyértelműen döntő szerepet játszanak. Számos köznapi helyzetben a cselekvő viselkedése olyan mértékben „meghatározza” a mezőt, hogy téves belső attribúciók jönnek létre. Cselekvő-megfigyelő torzítás Hajlamunk van arra gondolni, hogy mi azért teszünk meg dolgokat, mert a helyzet megköveteli tőlünk. Mások viszont azért cselekednek úgy, ahogy, mert így akarják. Az emberek kevésbé szélsőséges helyzetekben sem szokták saját viselkedésüket belső okokhoz kötni. Gábor Geraldin és Harangozó 58 Láthatósági hatások Torzítások magyarázata: cselekvők és figyelők különböző nézőpontból tekintenek ugyanarra az eseményre. TAYLOR

és FISKE  célszemélyek egymással szemben ülő cselekvők voltak - rövid beszélgetés: család, munka stb. - 6 megfigyelő ült körülöttük olyan elrendezésben, hogy ketten az A és ketten a B cselekvővel szemben, míg ketten egyformán jól látták mindkét cselekvőt.  Eredmény: szemben ülők = erősebb okozó hatást tulajdonítottak a megfigyelők annak a személynek, akivel szemben ültek. Azok az illetők, akik egyformán jól látták a két partnert, mindkettejüknek egyenlő mértékben tulajdonítottak okozó hatásokat. A konszenzusra vonatkozó információ torzulása A konszenzus információt azonban csak akkor hagyjuk figyelmen kívül, ha élénkebb specifikus információ áll a rendelkezésünkre. Önkiszolgáló torzítások Kognitív torzítások: többé-kevésbé hibás észlelés vagy információfeldolgozás következményei. Motivációs torzítás: önkiszolgáló torzítások gyakoriak a siker és a kudarc magyarázatában. Saját siker:

belső okoknak tulajdonítunk csakúgy, mint más kudarcainak. Saját kudarc: helyzeti magyarázat csakúgy, mint más sikereinek. Hamis konszenzuson alapuló módszerek Az emberek szívesen feltételezik, hogy attitűdjeik, véleményei, értékeik vagy viselkedésmódjuk megegyezik az emberek többségének attitűdjeivel stb. Szeretjük azt gondolni, hogy „normális” emberek vagyunk, azaz fontos vonatkozásokban hasonlóak vagyunk a körülöttünk lévő „legtöbb emberhez”. Az „igazságos világ” felvetése LERNER  Mások kudarcainak az illető saját hibájának történő „tulajdonítás” az én-védő torzítással magyarázható. Ezek az attribúciók részben tükrözik azt a vágyunkat, hogy fenntartsuk az igazságos világba vetett hitünket. Az embereket sorsukért felelősnek tartva azt a hitet is segítünk fenntartani, hogy az események ellenőrizhetőek. B. 11 Énattribúciók: a saját viselkedés értelmezése Valószínűleg ugyanazon elvek

szerint következtetünk saját attitűdjeinkre, vélekedéseinkre és szándékainkra, mint amelyek szerint másokat megítélünk. BEM önészlelési elmélete: az egyének részben azáltal ismerik meg saját attitűdjeiket, érzelmeiket és belső állapotaikat, hogy következtetnek rájuk saját viselkedésük megfigyeléséből és/vagy azoknak a körülményeknek a megfigyeléséből, amelyekben az adott viselkedés megjelenik. Álláspontja összhangban van a behaviourista felfogással (Skinner): a viselkedés okozza az attitűdöket! TAYLOR (1975): attribúciók "fontosságának" vizsgálata : nőknek férfiak fényképez találkozás / nem találkozás: téves szívritmus hangok: találkozás esetén csekély befolyásolás ÉNATTRIBÚCIÓS FOLYAMATOK Bem elmélete nem ad közelebbről meghatározott vezérfonalat arról, hogyan következtethetünk az attitűdökre és a vélekedésre a viselkedésből. Attribúció elméletekhez való visszafordulás: pl. Kelley

háromdimenziós modellje (disztinkvitás, konszenzus és állandóság az alapja belső állapotaink attribúciójának) A CSELEKVŐ, MINT MEGFIGYELŐ: OBJEKTÍV ÉNTUDATOSSÁG Saját cselekedeteinkről gondolkodva akár a cselekvő, akár a megfigyelő nézőpontját is felvehetjük. DUVAL és WICKLUND (1972): objektív és szubjektív én-tudatosság fogalmának bevezetése. Tipikus esetekben általában csak a környezetre koncentrálunk: szubjektíve vagyunk tudatában saját magunknak . Amikor úgy tekintünk magunkra, ahogy mások látnak bennünket: objektív én-tudatosság az objektív én-tudatosság állapotában hajlanak az emberek arra, hogy saját viselkedésüket a környezet hatásával magyarázzák, az okokat nem önmagukban keressék. Gábor Geraldin és Harangozó 59 AZ ÉNATTRIBÚCIÓ HATÁSAI A MOTIVÁCIÓRA Attribúció elmélet alapja: az emberei cselekedeteket külső vagy belső okok idézik elő. Ha az emberek jutalmat kapnak egy olyan cselekedetért,

amelyet belső motivációtól hajtva tettek // a jutalmat saját belső motiváció hiányának foghatják fel // lehetséges, hogy az adott cselekvést legközelebb csak jutalomért teszik LEPPER,GREENE és NISBETT (1973): kísérlet: 3-5 éves gyermekek rajzoltatása és jutalmazása // a jutalmazott gyerekek saját szabadidejükben kevesebbet rajzoltak, mint a többi gyerek iskolás gyerekek matematikai feladatok megoldása + jutalmazás //eredmény megegyezik Gyakran a jutalmaknak a szándékkal ellentétes hatása van. Gyakorlati következtetés: minden esetben, amikor valakinek jutalmat adunk valami olyasmiért, amit korábban jutalmazás nélkül végzett, akkor biztosítanunk kell, hogy a korábbi belső motiváció fennmaradjon. Pl: jutalom alkalmi jellegének hangsúlyozása ÖNKÁROSÍTÓ STRATÉGIÁK Fontos különbség az énre és a társakra vonatkozó attribúciók között: a kényszer, hogy saját magunkról negatív következtetéseket vonjunk le //

különleges elhárító stratégiák alkalmazása BERGLAS és JONES (1978): az emberek gyakran mesterséges hátrányokat teremtenek maguknak, hogy a kudarcot külső nehézségeknek tulajdoníthassák teljesítmény fokozása gyógyszerekkel: segítő / gátló: gátló alkalmazásakor: a kudarc a gyógyszernek tulajdonítható a siker kettős // önkárosító stratégiának nevezik: lehetővé válik, hogy az egyén megvédje énképét, amit saját magáról mint felelősségteljes, értelmes emberről tart fenn. Önkárosítás bizonyos esetekben benyomáskeltési stratégiaként is használható. TANULT TEHETETLENSÉG SELIGMAN (1975): tanult tehetetlenség = ha egy ember viselkedésének az eredménye független a viselkedésétől, akkor megtanulja, hogy az eredmény független a viselkedéstől. Állandó kudarc megélése egy területen: passzívvá, sőt klinikai értelemben depresszióssá válhatnak PSZICHOLÓGIAI ELLENÁLLÁS Ha elveszítjük ellenőrzésünket

viselkedésünk eredményei fölött, az első reakció általában a motiváció megnövelése és nem a tanult tehetetlenség, az elveszített kontroll és szabadság visszanyerésére. BREHM (1972): pszichológiai ellenállás: az a motivációs állapot, ami akkor lép fel, amikor fenyegetve érezzük cselekvési szabadságunkat; vagy ha túl erős nyomás nehezedik ránk, hogy valamilyen attitűdöt vagy véleményt elfogadjunk. A szemtől szemben zajló interakciókban az ellenállás igen gyakori válasz a személyi szabadság fenyegetéseire. ÉRZELMEK TULAJDONÍTÁSA AZ ÉNNEK SCHACHTER és SINGER : a különböző érzelmek lényegében ugyanazon alapvető izgalmi tünetek különböző kognitív értelmezései vagy attribúciói. A modell túllép az énattribúciós értelmezési kereten, mivel feltételezi, hogy nemcsak saját viselkedésünk, hanem környezetünk csaknem valamennyi eseménye közrejátszhat érzelmi élményeink meghatározásában. Következtetés: ha az

embereknek nincs közvetlen, kivételezett hozzáférésük saját érzelmeikhez, megfelelő külső információkkal könnyen lehet befolyásolni. AZ ÉNATTRIBÚCIÓK NÉHÁNY GYAKORLATI KÖVETKEZMÉNYE Az énattribúciós modell lehetősége ad arra, hogy befolyásolni lehessen az embereknek a saját élményeikről adott értelmezéseit. Kísérlet: vizsgán csalás: placebo tabletta: izgalmi hatást vált ki az egyik csoportnál a másiknál semmi vitamin. Akik várják az izgalmi állapotot hajlanak a csalásra // az izgalmi állapotokat általában a körülmények fényében értelmezzük és az általuk "választott" értelmezés nagymértékben függ attól, hogyan reagálunk az izgalmi állapotra. A MEGISMERÉS ÉNATTRIBUCIÓJA NISBETT és WILSON (1977): saját döntési folyamataink pontos leírására valószínűleg ugyan-annyira képtelenek vagyunk, mint amennyire külső támpontok nélkül képtelenek vagyunk érzelmeinket Gábor Geraldin és Harangozó 60

meghatározni. Kísérlet: nők harisnyaválasztás: gyakran a jobboldali alanyok minőségi magyarázattal szolgáltak // az embereknek nincs külön bejáratú tudásuk saját kognitív folyamataikról. következtetés: a "racionálisan gondolkodó ember" nem engedheti meg, hogy választását egy tárgy puszta helyzete befolyásolja. Összegzés Az attribúcióelmélet két feltevésre épül: 1. az emberek racionális információ feldolgozók 2. előzetes okokat keresnek egymás viselkedésének előrejelzéséhez: az emberi cselekvést nem lehet mindig előzetes okokkal magyarázni. Egyetlen előzetes ok létezik? BUSS (1978): a viselkedést nemcsak múltbeli okokkal lehet magyarázni: jövőbeni cél, indítékok, erkölcsi felszólítások B. 12 A személyes kapcsolat fejlődése Milyen tényezők játszanak a szerepet egy kapcsolat fejlődésének különböző szakaszaiban? A kapcsolat fejlődési modellje Az emberi kapcsolatok talán legfontosabb jellemzője

a partnerek bevonódásának, elkötelezettségének mértéke. LEVINGER és SNOEK (1972): minden kapcsolat két ember közötti viszony két elméleti szélsősége között helyezkedik el, ahol a szélsőségeket egyfelől a kapcsolat hiánya, másfelől a partnerek közti teljes és kölcsönös azonosulás jelenti. Szakaszai: - nincs kontaktus - egyoldalú észrevétel - felszínes kapcsolat - kölcsönösség Kapcsolatok az 1. szinten: az egyoldalú észrevétel szakasza Minimális érintkezés. Észlelünk egy személyt, így vagy úgy reagálunk rá (jóváhagyólag, szeretettel vagy elutasítással) és általában elhaladunk mellette anélkül, hogy egyetlen szót is váltanánk. (Nagy bevonódásra is adhat alkalmat: popsztár-rajongó találkozása) Ezek a kapcsolatok képezik az alapját valamennyi intenzívebb kapcsolataink kialakulásához. Kapcsolatok a 2. szinten: a felszínes érintkezés szakasza Itt már tényleges interakciót folytatunk: minimális a személyes

bevonódás, és az emberek főként szigorúan előírt szerepeiknek megfelelően viselkednek. A betöltött szerep jellemzői, a ruházat, a testi vonzerő, verbális és nem verbális jelzések (szemkontaktus, mosoly.), gesztusok és személyes modorosságok nagymértékben befolyásolják reagálásunkat az ilyen felszíni kapcsolatokra. A természetes jó megjelenés vagy a testi vonzerő különösen fontos szerepet játszik ezekben a kapcsolatokban. Kapcsolatok a 3. szinten: a kölcsönösség szakasza Már bizonyos mértékű valódi személyes bevonódás és a partnerek között bizonyos intimitás alakul ki. Partnerünket már egyénnek látjuk // méltányoljuk egyéni, szubjektív nézetét a világról Önfeltárás, attitűdök és értékek hasonlósága, kölcsönösen értékelt személyes jellemvonások. A KAPCSOLATLÉTESÍTÉS FONTOSSÁGA: TÉRBELI KÖZELSÉG SEGAL (1974): szoros ábécé szerinti ültetés, szállás stb. Barátok távolsága nem több, mint 4,5

betűtávolság. A TÁRSADALMI HELYZET ÉS A DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK HASONLÓSÁGA Gábor Geraldin és Harangozó 61 Inkább olyan embereket veszünk észre, akik családi háttere, vallása, foglalkozása, státusa vagy anyagi helyzete hasonló a miénkhez. Hollinghead és Redlich (1958) kísérlete egyértelműen igazolja A jó külső fontossága: testi vonzerő DION, BERSCHEID és WALSTER (1972): fényképek 3 csoportra osztva. jó, rossz és átlagos megjelenésű. Eredmények: a vonzó emberekről úgy vélekedtek, hogy jobb a személyiségük, boldogabbak és kompetensebbek, nagyobb az esélyük a házasságra hiszünk abban, hogy ami szép az jó is???? szigorúbb SIGALL és OSTROVE (1975): a szép jó is határokkal is rendelkezik: a vonzó személy büntetést kapott, amikor a bűncselekmény elkövetésekor vonzerejét is felhasználta (csalás); ha nem az ítélet enyhébb eredmény: a vonzó emberek iránt elfogultak vagyunk MADARAT TOLLÁRÓL: ATTITŰDHASONLÓSÁG

ÉS VONZALOM Arisztotelész: "barátok azok, akik számára ugyanaz jó illetve rossz, s akiknek . ugyanazok a barátaik, azokat szeretjük, akik hasonlítanak ránk és ugyanazokat a célokat követik. akik ugyanazokra a dolgokra vágynak, mint mi" GRIFFITH és VEITCH (1974): vonzalom alakulásának tanulmányozása. Kísérlet: 13 férfi 10 napot tölt szimulált óvóhelyen: előzetes attitűdhasonlósági teszt elkészítése // barátválasztási feltételezéseket igazolta Miért az attitűdhasonlóság ilyen fontos a kapcsolatok fejlődésében? HEIDER: kognitív egyensúlyelmélet: szeretjük saját nézeteinket és vélekedéseinket mások által megerősítve látni. Az attitűdhasonlóság követelménye a kapcsolat korai szakaszaiban szűrőként működik EGYMÁST KIELÉGÍTŐ SZÜKSÉGLETEK WINCH (1958): a házastárs kiválasztásában az emberek hajlamosak olyan partnert választani, akiről feltételezik, hogy kiegészíti szükségelteiket és

kiegészíti saját hajlamaikat. extrovertált/introvertált; alárendelő/domináns; függő / gondoskodó. KERCKHOFF és DAVIS: szűrő hipotézis: legelső szakaszban a felszínes jellemzők dominálnak; a kölcsönösen kiegészítő személyes szükségletek később jelentkeznek, amikor az érzelmi bevonódás már megnőtt. KOMPETENCIA ÉS VONZALOM Úgy tűnik, hogy az intelligenciának és a kompetenciának ugyanolyan holdudvar hatása van, mint a testi vonzalomnak. Különösen kompetens emberek képességeit fenyegetőnek is láthatjuk // ellenszenvünket táplálhatja Hiba elkövetésekor rokonszenvünk megnövekedhet, hiszen így ő már hozzánk a kisemberekhez válik hasonlatossá ARONSON (1966): Kennedy népszerűségének értelmezésére kísérleteket indít két jelölt: különbözőkompetenciával és tudással. Eredmény: az alkalmasabb jelöltet jobban szerették, kis hiba elkövetése után a kiváló jelöltet jobban szerették, míg az átlagosnál ugyanazt

a cselekvést negatívan értékelték. Önbecsülés és vonzalom: Más emberek szeretete pozitív önértékelésünk legfontosabb forrása. Önbecsülésünk szintje szerepet játszik abban is, hogy milyen partnert választunk. Pozitív személyes jellemzők és vonzalom: A tulajdonságokat egyszerűen két csoportra osztjuk: "jó" tulajdonság az, amit rokonszenvvel és "rossz" tulajdonság az, amit ellenszenvvel fogadunk. Viszonosság és vonzalom: Aki szeret minket, szinte automatikusan pozitívan viszonyulunk az illető személyhez; ellenszenvet is azzal szemben érzünk, aki ellenszenvesen viselkedik velünk. Viszonosság elve működik mindkét területen. A NYERESÉGEK ÉS VESZTESÉGEK HATÁSA A KAPCSOLATRA Jobban szeretjük-e azt az embert aki állandóan pozitív érzelmekkel viseltetett irántunk, vagy aki a kezdeti negatív reakciók után kezdett el szeretni bennünket? ARONSON: a vonzalom szintjének ilyen változásait nyereség-veszteség hatásnak

nevezi. Gábor Geraldin és Harangozó 62 Tipikus házasságokban a vonzalom a korai szakaszban a legerősebb, utána fokozatosan halványodik. ÖNFELTÁRÁS Önmagunk "kiadása" és partnerünk megismerése a kapcsolat elmélyítését segíti elő. JOURARD: Jourard Önfeltárási Kérdőív: a legtöbb ember a feltárhatóság világos hierarchiájával rendelkezik. Nemek közti különbségek: ki, mikor, kinek nyílik meg Különösen fontos szerepet játszik a kapcsolat fejlődésében: személyesebb kapcsolat alakul ki: az önfeltárás önfeltárást szül, míg a személytelenség személytelenséget. RUBIN (1973): a kitárulkozás szintjétől függő véleményalkotás. Eredmény: a közepesen kitárulkozó embereket jobban szerették, mint a túl mélyen vagy az alig kitárulkozó embereket. DAVIS (1976): önfeltáruló stratégiáink három alternatívája: 1. partnerek versenghetnek az önfeltárás folyamatának ellenőrzéséért - főleg olyan

kapcsolatokban, amikor az egyének "sokat ruháznak be" a kapcsolatba 2. nyílt megbeszélés révén együttműködhetnek az intimitás szintjének meghatározásában 3. az egyik partner felveheti a kapcsolat "irányítójának" szerepét és kezdeményezheti az önfeltárás szintjének fokozatos emelését B.13 Társas befolyásolás: konformitás, engedelmesség és vezetés Minden interakció tartalmaz bizonyos mértékű társas befolyásolást. Erőteljesebb formái főleg nagyobb csoportokban fordulnak elő. Interakciók, amelyekben csak két személy vesz részt: diádikus interakciónak nevezzük. Időnk jelentős részének valamilyen, annak tagjaként töltjük el Az egyén befolyásoltsága ebben az esetben erősebb. A csoportos interakciók sajátos jellemzői A társ puszta jelenlétének hatása a viselkedésre. Sokféle feladat ellátása jobb mások jelenlétében, mint egyedül. Függetlenül a társ szerepétől: (1) közönséghatás (2)

együttes cselekvési hatások TRIPLETT  horgászorsók tekerése gyorsabb mások jelenlétében ALLPORT  egyszerűbb és bonyolultabb feladatok megoldása társak jelenlétében  minden esetben eredményesebbnek bizonyult = társas serkentés. Kivétel: a legbonyolultabb feladat megoldása: paradox hatás. CHEN  hangya kísérlet: csoportban gyorsabbak és teljesítményük is magasabb. Más állatfajokra is jellemző: halak, patkányok. A társas gátlás felismerése ALLPORT  bonyolult feladatok (érvelés) esetén társ jelenlétében a teljesítmény csökken. PESSIN  emlékezeti feladatok megoldásában jelentkezik a gátló hatás. Más állatfajoknál is igazolható: papagájok. ZAJNOC  A társak jelenléte mindig javította a teljesítményt, ha a feladat egyszerű vagy jól begyakorolt volt. A teljesítmény viszont romlott, ha feladat új vagy bonyolult volt Társak jelenléte = izgalom, fokozott késztetés, motiváció forrása. HUNT és HILLERY 

nehéz útvesztő egyedüli betanulása, könnyű útvesztőt mások társaságában tanultak meg jobban. COTTRELL  izgalomemelkedés magyarázata: megtanuljuk, hogy állandóan figyelnek bennünket, értékelnek minket. Következmény lehet jutalom vagy büntetés A társak puszta jelenléte is erős, talán meglepő hatást gyakorolhat viselkedésünkre. Kísérlet: squash játékosok teljesítményének mérése  két csoport kialakítása  „menő” és „kezdő” csoport. Párba állítva a játék kiegyensúlyozottabb. közös törekvés a legkedvezőbb kép kialakítására Közönséghatás Lazsálás és járókelők közömbössége A közös tevékenység során gyakran nem kimutatható az egyén teljesítménye. LATANE  bevezeti a társas lazsálás fogalmát. Az egyének kisebb erőkifejtéssel dolgoznak, ha tudják, hogy egyéni hozzájárulásukat egy csoportfeladathoz nem lehet megbízhatóan kimutatni. Felelősség megoszlása. DARLEY  másik

személy önkéntes megítélésének vizsgálata. Minél nagyobb a segítségre képes nézők csoportja, annál kevésbé valószínű, hogy valaki önkéntesen segítséget nyújtson. Gábor Geraldin és Harangozó 63 Konformitás:  a csoportbefolyásolás egyik legerőteljesebb és legközvetlenebb formája. A csoportokban való élet feltételezi az alkalmazkodást, azaz azt a képességet, hogy elfogadjuk azoknak a csoportoknak gyakran szinte tetszőleges konvencióit, amelyekhez tartozunk. A csoporttagok bizonyos normákhoz alkalmazkodnak. SHERIF  tökéletesen sötét szobában egy álló fénypontot tévesen mozogni látunk (autokinetikus hatás). Pontos mozgásának becsült távolságában társak jelenlétében  csoportnorma „kialakítása” figyelhető meg, amelyet önként elfogadnak. JACOBS és CAMPBELL  beépített személyek  mesterséges norma elfogadtatása a kísérleti személyek cseréjét követően 6. generációban is fennmarad a

mesterséges norma !! Konzervatívok ASCH  jól látható vonalak hosszúságából hoznak ítéletet, a negyediknek felrajzolthoz történő hasonlítás csoportban és egyedül. Beépített kísérleti személyek: helyes és téves válaszadások Megoldás: ellenszegülés, helyes választ megadni vagy elfogadni a rossz választ. A kísérleti személyek 35 %-a alkalmazkodott a kialakított normákhoz. A konformitás alakulása a csoport nagyságától függően közel egyforma. MILGRAM  Beépített személyek az épület megadott pontját figyelik. A személyek számának növelésével nőt a konformitás is. ASCH  konformitás befolyásolása: támogatók jelenléte vagy hiánya: ha legalább egy személy elutasítja a csoportítéletet, akkor a konformitás jelentősen csökken. CRUTCHFIELD  kísérleti személyek fülkében, jelzőtábla beiktatása; erősen redukált „csoporthelyzet”. Abszurd állítások elfogadása abban az esetben, ha azt tapasztalták, hogy

a többi csoporttag ezt igaznak fogadta el. MILGRAM  a konformitás mértéke függ a sajátos kultúrától. Francia / norvég alanyok Homogén és heterogén kultúrák közti különbség szerepe. A konformitás változatai Mindenki szükségét érzi annak, hogy más emberekhez hasonlítson, hasonlóan gondolkodjon, elfogadtassa magát. Csoportnyomásnak való engedelmesség: (1) igazi konformitás (2) nyilvános behódolás DEUTSCH és GERARD  a konformitás irányába ható nyomások durván két csoportba oszthatóak (1.) információs befolyás (  a csoport új ismereteket, érveket, információkat bocsát az egyén rendelkezésére); (2.) normatív befolyás ( az egyén nem kap új ismereteket; azért alkalmazkodik, hogy a csoport elfogadja őt. SCHACHTER  vitacsoportok kialakítása. Minden csoportban 2 beépített munkatárs 1 nonkonformista, 1 nonkonformista - majd a csoportvélemény felé hajló. Eredmény  nonkonformista személy győzködése

eredménytelen  a csoport elfordul tőle, kizárja magából. A csoport önfenntartásának hatékony módja Társas fertőzés Az egyén viselkedésének megváltozásához már az is elegendő, hogy a csoportban vannak. LE BON  az érzelmesség, az agresszió és az erőszak szinte járványos betegség módjára terjedhet el egy tömegben. A „szenvedők” utánozzák mások tüneteit anélkül, hogy tudnának erről PHILLIPS  a társas fertőzés megnyilvánulása lehetnek divat, új politikai nézetek, új viselkedési stílusok. Vezető csoportok / egyének véleménye nyilvánosságra kerülése után az eredmény: széles körű önkéntes konformitás lesz. Engedelmesség Pszichológiai kísérletek  vak engedelmesség a kísérlet vezetőjének. A kísérletben többnyire az engedelmesség jól meghatározott tekintélyi viszonyokra korlátozódik. Agresszív viselkedés tanulmányozása. MILGRAM  állítólagos kísérlet a tanulásról. Az ártatlan

személy a „tanulótól” különböző erősségű áramütéseket kap. A „tanuló” előzetesen ismeri a sokkot, azonban a kísérleti személyek 12,5 %-a utasította el a gyakorlatot. 65 %-a a halálos 450 voltos áramütést is megadta Nem antiszociális viselkedésű amerikaiak, hanem maximális engedelmességet tanúsítottak. Az engedelmességet befolyásoló tényezők MILGRAM  személyes felelősséget nem éreztek a kísérlet során. A térbeli távolság - a szenvedés nem látása - indokolhatja az ilyen jellegű viselkedést. A „tanuló” saját kezű „alkalmazás” esetén a 65 % leesett 49 %-ra. Náci bűnösök perében: parancsvégrehajtás 3 fős csoportok  javaslattétel az áramütés Gábor Geraldin és Harangozó 64 erősségére - 2 beépített - 70 % nem szállt be. Eredmény  2 ember által kifejtett csoportnyomás is elegendő ahhoz, hogy sok kísérleti személyben konformitást váltson ki. Pozitív befolyásolás Vezetés Az

emberség magában foglalja, hogy az engedelmeskedő személy elfogadja a másik személy tekintetét, vezetését. A vezetés jellemzői: (1) különleges személyes tulajdonságok  nincs olyan tulajdonságlista, amely egyetemlegesen képes volna különbséget tenni a vezetők és a nem vezetők között. Megfelelő körülmények között szinte mindenkiből lehet jó vezető. Churchill  a háborúban vált „jó” vezetővé (2) vezetési stílusok  LEWIN. LIPPIT, WHITE  demokratikus, autokratikus és laissez-faire vezetés hatásának vizsgálata. Csoportok teljesítményvizsgálata: a demokratikus stílus a legeredményesebb Kérdés a más kultúrákban való vizsgálati eredmények. (3) vezetői hatalom forrása  FRENCH, RAVEN  a vezetők rendelkezésére álló szociális hatalom változatainak vizsgálata. A hatalom eredhet a következő képességekből: büntethetés  kényszerítő hatalom, jutalmazó hatalom, szakértői hatalom, törvényes

hatalom, vonatkozási hatalom  személyi vonzerő. (4) egyes helyzetek jellemzői meghatározott típusú vezetői igény  FIEDLER ún kontingencia modell: a hatékony vezetés a vezetői személyiségtulajdonságok és szituációs jellemzők kombinációjának eredménye. Különbözőség  feladat- vagy személyorientáltak. A közvetlenül irányító vezetők legjobban az igen kedvező vagy kedvezőtlen helyzetekben működnek. A közvetetten irányító, társas beállítottságú vezetők viszont akkor, ha a helyzet közepesen nehéz. B. 14 Interakciók, magatartásformák a csoportban Az emberi csoportokat két osztályba sorolhatjuk: 1. kis intim csoportok: gyakori interakció és személyes kötődés jellemez 2. nagyobb formális csoportok: kapcsolat formálisabb és személytelenebb szabályok irányítják Azoknak az embereknek a többsége, akikkel intim kapcsolatban állunk, nem egyetlen csoportba tartozik, hanem földrajzilag és társadalmilag is

szétszóródik. Ezek a kapcsolatok a hálózatok A CSOPORTBAN ZAJLÓ INTERAKCIÓK MÉRÉSE Legegyszerűbb módja: mérni az időt, amelyet beszélgetéssel, hallgatással, jövés-menéssel stb. töltenek // ezek nem adnak részletes ismereteket, értékelési séma kidolgozása: mit mond, pozitív/negatív stb. BALES (1950): interakció folyamatos megfigyelése Csoport sikere 2 tényezőtől függ: 1. milyen jól képes megoldani az előtte álló feladatokat (feladatfunkció) 2. mennyire képes a tagokban a csoport iránti elégedettséget fenntartani (integratív / társas-emocionális funkció) A CSOPORTFEJLŐDÉS SZAKASZAI TUCKMAN (1965): a csoport kialakulásához 4 szakaszon kell túllépnie: alakulás, viharzás, normázás, működés alakulás: csoport előtt álló feladat megismerése viharzás: egyéni különbségek, konfliktusok jelentkeznek normázás: közös csoportnormák alakulnak ki működés: személyes kapcsolatok és feladatmegosztás szilárdak

specializált szerepek kialakulása A csoport struktúrája Minden tag egy-egy viszonylag állandó és bejósolható pozíciót foglal el a csoporton belül. Formalizáltabb csoportok struktúráját más kritériumok is meghatározzák: jártasság, kompetencia, szakértelem stb. A csoportok gyakran adják érzékletes kifejezését a tagok közötti strukturális különbségeknek, mintha csak a külvilág számára akarnák jelezni és megerősíteni saját személyes hierarchiájukat. Csoportkohézió és vonatkozási csoportok Gábor Geraldin és Harangozó 65 A csoporttagok nem egyformán érdekeltek a csoportban és nem egyformán elkötelezettek. Csoportkohézió: mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt, mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. Azokkal a csoporttal szemben érzünk különleges tiszteletet, elkötelezettséget, amelybe nehéz volt bekerülni és amelyért áldozatokat is hoztunk. FESTINGER

(1950): A kohézió a csoporton belüli interakciós folyamatokat is befolyásolja. Összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns viselkedést, a kohézió és a konformitás ugyanannak az éremnek a két oldala a csoport értékei és normái saját értékeinkké és normáinkká válnak NEWCOMB (1943): középosztálybeli konzervatív családokból egyetemisták liberalista egyetemen - új vonatkoztatási csoportot fogadják el. LEWIN (1947): csoportdinamika bevezetése - ma reklámszakemberek alkalmazzák szokások megváltoztatása CSOPORTFERTŐZÉS ÉS MEGFOSZTÁS AZ EGYÉNISÉGTŐL Egyének gyakran hajlanak arra, hogy kevésbé éreznek felelősséget cselekedeteikért, mint akkor, amikor egyedül cselekszenek. A csoporthelyzet az embereknek gyakran hatalmas önbizalmat és határozottságot kölcsönöz, amellyel egyébként nem rendelkeznek. Minél kevésbé azonosíthatóak az emberek, mint egyének, annál valószínűbb, hogy az "egyéniségvesztés"

élménye bekövetkezik. ZIMBARDO (1970): ha az egyének egyenként kevéssé azonosíthatók, az agresszív cselekedetek valószínűsége megnő MANN (1981): Egyéniségvesztés furcsa viselkedéshez is vezethet: ún. "öngyilkosságba csalogatás"-hoz. Segítő körülmények: nagy tömeg, sötétség CSOPORTKÖZI KONFLIKTUS ÉS KOOPERÁCIÓ SHERIF (1961): csoportközi versengés és konfliktus különböző tulajdonságait tanulmányozta kísérlet: gyerektáborban versenyek + jutalmazás ezt követően versengés kiküszöbölése - kollektív jutalmazás. Saját csoportunk túlértékelése, más csoportok leértékelése az előítélet és a megkülönböztetés a mindennapi gyakorlat. Két csoport közül általában azt tartjuk jobbnak, ahova mi tartozunk POLARIZÁCIÓS HATÁSOK A CSOPORTOKBAN Minél fontosabb egy döntés, annál valószínűbb, hogy azt csoportokra bízzák: esküdtszék, felvételi bizottság, kormányszervek, szakértői bizottság stb. A

csoportok nemcsak a képviseletet valósítják meg, hanem kevésbé szélsőséges döntést hoz. Nem mindig igazolódik be, hogy a csoportok kevésbé szélsőségesek, mint az egyének. Csoportok hajlamosak kockázatosabb döntéseket is hozni //  kockázat-eltolódás. Magyarázat a felelősség megoszlása A szélsőséges döntések, vélemények kialakítása a formálisan kialakított csoportokban nem tipikus, mivel az feltételezi a szabad, korlátozásoktól mentes vitákat, vélemények ütköztetését, szigorú eljárási szabályokat nem kell követniük. TRÉNINGCSOPORTOK ÉS ÖNISMERETI CSOPORTOK A csoportviselkedés talán legfontosabb mozzanata az interakció szokatlan intenzitása. LEWIN : elsőnek alkalmaz tréningcsoportokat (T-csoportot), amelyeket a személyes és társadalmi változások végrehajtása eszközeinek tekint. Manapság különböző személyiségfejlesztő szervezetek a csoportnyomás szélsőséges eszközeit alkalmazzák, hogy az embereket

rávezessék a személyes és társas "fogyatékosságaik" beismerésére. A tréningcsoportoknak fontos szerepük van a változások előmozdításában: a pszichoterápiában a csoportfoglalkozásoknak főszerepe lehet az alkalmazkodó viselkedés kialakításában és megerősítésében. B.15 A szervezetpszichológia kialakulása, tárgya, főbb területei A szervezet kialakításának, működtetésének, fejlesztésének, visszafejlesztésének emberi tényezői. A szervezeti kultúra lényege elemei, típusai. Gábor Geraldin és Harangozó 66 Kapcsolat az általános pszichológiához. A pszichológia a lelki jelenségekkel foglalkozik  minden emberre jellemző Alkalmazott lélektan : 1 meghatározott csoportra alkalmazott lélektan. pl: sport, művészet, nevelés  munkahelyhez nem kötődő területek Szaklélektanok emberek meghatározott csoportra vonatkozó jelenségekkel foglalkoznak. Munkavégzés: kötött keret  SZERVEZET (iskola, kórház.)

 lelki jelenségek vizsgálata  eredményesség befolyásolása A tágabb munkakörnyezeten, munkaszervezeten belüli jelenségeket vizsgálja. Emberközpontúság: a hatékonyság mindig szempont! A CÉL! Különböző személyiségi típusok együttdolgozása: beosztott-főnök viszony Ön- és emberismeret: konfliktus megelőzés/megoldás Mindig gondolni kell a személyiségre !!! KIALAKULÁS Tudományok differenciálódása  lélektanból kialakult szakterületeket vizsgáló lélektan A pszichológiából váltak ki önálló tudományok. Vannak testvértudományok A szervezés-, vezetéspszichológia egyidős a szervezetpszichológiával. Gyökere az általános pszichológia Kezdetben:  az eredményesség attól függ, milyen korszerűek a gépek  felfogás  klasszikus irányzat.  ésszerűsítési, racionalizálási módszerek  hogy lehet minél jobban kihasználni a technikát.  Ez a gondolkodási mód már közel 100 éve létezik. Magyarországon

kinek van pénze a legkorszerűbb gépekre?  Nem tudjuk kihasználni a korszerű gépeket (rosszul tanuljuk meg őket használni stb.) 1. Klasszikus: Nem veszik figyelembe az embert. Munkaerő van bőven Munkafolyamatok felosztása kisebb feladatokra, futószalag bevezetése (Taylor, Fayol, Ford) Monoton munkafolyamatok  ezek végrehajtása függ a személyiségtípus kérdése. A klasszikus irányzat nem vette figyelembe a monotonitás-tűrést Monotonitás:  melankolikus  a legnagyobb monotonitás-tűrő, az aprólékos munkát megbízhatóan végzi.  flegmatikus  nem látja az értelmét  szangvinikus  a változatosságra van szüksége  kolerikus  egy idő után felrobban 2. Emberi tényezős irányzat:  munkalélektan  szervezetpszichológia Az ember működteti a gépet és ezt figyelembe kell venni. Az embert meg kell tanítani jól használni a gépet, mert az ember nélkül a korszerű gép nem működik. Figyelembe kell venni az emberi

tényezőket és a fizikai-lelki terheléseket. Halat adok vagy megtanítom halászni? A klasszikus irányzat ezeket nem vette figyelembe. Kifejlődött az embertényezős irányzat:     Gábor Geraldin és Harangozó Milyen személyiség, egyén ? Mindenkinek lelke van. Az érdekek nem azonosak. Minden ember mozgatórugója az érdek. 67  ezek hatására a teljesítmény megugrott „A technikát kell igazítani az emberhez !”  ergonómia A klasszikus és emberi tényezős irányzatot igyekezett összevonni. 3. Ember-gép rendszerben való vizsgálat  Ma ez a korszerű irányzat A technika beszerzése, utána pedig azon emberek kiképzése, kiválasztása, akik képesek ezt a technikát működtetni. Magyarországon ez nem lehetséges, de igyekszünk a kettőt összehangolni. Kísérlet:  A cél először még nem volt tiszta.  A munkakörülmények sokat jelentenek.  Hawethorni-kísérlet  két csoport  egyiket megkérdezték és így

javították a körülményeket  a másiknál kérdezés nélkül javították a körülményeket  becsapták őket  az emberek jobban viselik a rossz körülményeket, ha őket is megkérdezik.  eredmény állandó  közös érdek  formális/informális csoportok szerepe a szervezetben Magyarországon lehetetlen körülmények  csak akkor lehet elviselni, ha jó az emberi légkör, ha az ember érzi, hogy adnak a véleményére. Ha rólam döntenek nélkülem  lelki ellenállást vált ki bennem  azt hiszem, hogy rosszat akarnak nekem. A változtatásokat emberi módon kell véghez vinni, az emberek bevonásával. A magyar társadalom elembertelenedett  saját érdek kerül előtérbe  eltűnt a közösség érzése  baj esetén széthúzás, egymás ellen fordulás. Egymásra vagyunk utalva. TÁRGYA: a munkaszervezeten belüli lelki jelenségek vizsgálata, ezek hatásai, középpontban a személyiséggel. KAPCSOLATTARTÁS A TUDOMÁNYOKBAN

általános pszichológia szervezpés- és vezetéspszichológia    szervezetpszichológia Minden olyan tudomány, amely a szervezeten belüli tényezőket vizsgálja.     jogi, közigazgatási, műszaki társadalom tudomány tudományok (az embert nézik a szervezetben) - szociológia  a csoportokat vizsgálja a munkahelyen Gábor Geraldin és Harangozó ( a szervezetet vizsgálják) - gazdasági tudományok 68 - szociálpszichológia + csoportlélektan „A csoportnak is lelke van.” - pedagógia A főnök - beosztott viszony valahol a diák - tanár viszonyhoz hasonlítható. + felnőtt neveléstan = andragógia A munkaszervezetet sokféleképpen lehet felfogni:  technika felhasználásának helye  közgazdasági felfogás  jogi alakulat  szociológiai felfogás Lélektani szempontból:  Milyen személyiségekből, magatartásformákból hogyan működnek a köztük lévő kapcsolatok? (informális, nem hivatali kapcsolatok) Mit jelent

a szervezet, mint keret ? (A közös munkavégzés kerete.) A szervezeti keret: állandó, szabályozott  a lelki jelenségek vizsgálata Akkor beszélünk munkaszervezetről, ha állandó kapcsolat van benne a dolgozók között és ez szabályozott. A szervezet nagyságától függ a lelki hozzáállás: mi a helyem, szerepem? befolyásolja az emberi kapcsolatokat a szervezeten belül. Személyiségem szempontjából fontos, hogy mekkora az a szervezet, vagy szervezeti csoport amelyhez tartozom. Nagy légterű termek fontossága:  könnyebb kapcsolatteremtés  könnyebb az ellenőrzés  több a hiányzás, mert lecsökken a személyiség jelentősége Magyarországon csak olyan módszereket lehet alkalmazni, amely hagyományainkra, személyiségünkre tekintettel van. A szervezet kora sokat jelent a lelki kötődés szempontjából. Magyarországon még túl fiatalok a szervezetek. Ki mennyire fogadja el a szabályozott szervezet? Megint típusfüggő:  A melankolikus

jól tűri a szervezettséget.  A flegmatikus lázadozik a szabályok ellen, meg kell győzni a szabályozás értelméről. A szervezet három féle módon kötheti magához az embert: 1. jogi szabályozással  a szabályok határozzák meg a belépést, a munkavégzést  személyiségfüggő is, ha elfogadja a szabályokat 2. hatalmi eszközökkel köti a szervezet (kényszeríteni tudja az embert a munkára, arra, hogy lépjen ki stb.) hatalom az is, hogy ő tud munkát adni, ő tudja adni a pénzt stb 3. lelki szerződéssel: adok-kapok  fizetésért, előremenetelért adom a munkámat stb Erkölcsiség fontosságát az emberi tényezős irányzat fedezte fel. Nálunk nincs önmagában vett erkölcsi elismerés. Gábor Geraldin és Harangozó 69 Az adott társadalomtól, kortól elválaszthatatlan a szervezet vizsgálata. Külső meghatározottság: Minden egyes munkavállaló hozza magával azt, hogy melyik országhoz, milyen kisebb népcsoporthoz tartozik, milyen

az iskolázottság, milyen az anyagi háttere  ezekből áll össze a szervezet. Fontos azok társadalomi helyzetének ismerete, akiket megcéloz a szervezet, kiket szolgál, ki kinek akarunk eladni. Belső meghatározottság:  Hol helyezkednek el a hierarchián belül ?  Milyen típusú a munka ?  Milyen csoportok alkalmaznak ki a szervezeten belül ? Nem mindig ugyanaz a külső és belső társadalomi helyzet. Lehet, hogy a szervezeten belül alacsonyabb, kívül pedig magasabb, vagy fordítva. Fontos, hogy vannak a e súrlódások a csoportok között. A személyügy feladata ezeket felismerni, kezelni tudni stb. Az egyén identitástudata (odatartozás-tudat) és a szervezet külső presztízse, elismertsége. Társadalmi elismertség növeli az identitástudatot. * A társadalomi kultúra jellemzői: 1) szellemi kultúra (tudattartamok összessége)  végzettség  általános műveltség  technikai műveltség is  nyitottság  önképzés 

intelligencia  helyzetfelismerés és alkalmazkodás 2) anyagi kultúra  ami fogható az megjelenik a szellemi kultúra eredményeként 3) magatartáskultúra  ez van a felszínen  ez azonnal lemérhető  higéniai  öltözködési  vita stb. Hogy függ össze a társadalomi és szervezetkultúra ? A szervezet a társadalom része. Az emberek hordozzák magukban a társadalomi kultúrát és viszik be a szervezetbe. A szervezeti kultúra ugyanezekből az elemekből áll:  szellemi kultúra  anyagi kultúra  viselkedéskultúra  A viselkedéskultúrának nemcsak a viselkedés, magatartás az eleme, hanem mindaz is, ami ezeket szabályozza. jogi szabályozás, törvények  fehér foltok  jogszabályok be nem tartása erkölcs, etika  mindaz a kérdése, amit a jog nem szabályoz, akkor hat, ha elfogadja egy ország, társadalom, szervezet és ha el tudja fogadtatni, tudja kényszeríteni.  követelményei a korral változnak munkaerkölcs 

a teljes foglalkoztatottság és a munkaerkölcs nem egyeztethető össze. Magyarországon nem javul a munkaerkölcs a magas munkanélküliség ellenére sem. A munkaerkölcs személyiségfüggő.  A befelé forduló típus belső értékrend alapján viselkedik. Gábor Geraldin és Harangozó 70 - pozitívum  saját belső értékei miatt - negatívum  így látja jónak  A kifelé forduló típus függ mások véleményétől - pozitívum  el akarja fogadtatni magát, ezért alkalmazkodik a szabványokhoz - negatívum  a rossz szabályú társaságba, környezetbe akar beilleszkedni A saját belső értékrendet és a környezet elvárásait össze kell egyeztetni. A szervezeten belül is kialakul az etikai kódex. hagyományok, szokások tisztelete értékek  amit az adott társadalom , az adott szervezet értéknek tekint általános emberi érték  humanizmus, demokratizmus, szabadság stb. A pénz értékmérő. Amíg fiziológiai szükségleteim

vannak, addig a pénz a mozgatórugó. Egy kultúrálatlan társadalom vagy szervezet több okból lehet kultúrálatlan.  nincsenek meg a szabályok  szabályok megvannak, de ezek túl kemények és ezért nem lehet őket betartani. A külföldiek szemében Magyarország antikultúrális. A vezető szerepe:  ők teremtik a kultúrát  ők erősítik a kultúrát azzal, hogy betartják az írott és íratlan szabályokat  nekik kell ezeket betartani  vezetői példamutatás A magyarok szeretnek maguk fölé emelni embereket. A szervezetben a vezetői példamutatás, a vezetői minta döntő jelentőségű. A szervezeti kultúra típusai: Egy szervezet, amely kifelé kultúrált, valószínűleg befelé is az. Vannak szervezeti típusok, de ma nálunk összemosódnak. 1. Hatalmi kultúrájú szervezet  Kifelé hatalma van a környezete felett.  A hatalom adódhat abból, ha monopol helyzetben van, nincs versenyhelyzet.  A hatalmi helyzetben lévő szervezetnek

kiszolgáltatott a környezete, a vevő, a partner, de kiszolgáltatottak a munkatársak is. Ki vannak szolgáltatva a vezetőségnek  Hátránya: minél nagyobb függőségben dolgozik a munkatárs dolgozik, annál kevésbé lehet számítani a kreativitására. 2. Szerepkultúrájú szervezet  Szerep  meghatározott feladatkör  meghatározott elvárások ide. Pl  a feladatot hogyan kell megcsinálni.  Ha kifelé elégedettek a partnerek, a munkavállalók is elégedettek.  Hátrányai: szereptévesztések  az intézmény elfelejti, hogy mi a szerepe és a bürokratizmus bűvkörére koncentrál, az adminisztráció szabályainak betartására. 3. Feladatkultúrájú szervezet  Nehéz elválasztani a szerepkultúrától.  A feladat itt sokkal körülhatároltabb  tényleges igényt felismerni és kielégíteni. 4. Személyi kultúrájú szervezet  Az emberek összetartoznak annak érdekében, hogy nekik, mint személyeknek az igényeik

kielégüljenek.  Feszítő érdek itt a megélhetés  megkeresik az a feladatot, amelyből meg tud élni. 1990-ig Magyarországon haladtak az egyre nagyobb szervezetek felé.  hatalmi és szerepkultúrájú Hiányoztak a rugalmas kis szervezetek. 1990. után szétforgácsolódtak a nagy szervezetek  feladat és személyi kultúra Ma a tőkeerős nagyvállalatok. Gábor Geraldin és Harangozó 71 Szubkultúra = kultúra alatti részkultúra, a nagy egészben valami eltérő, különböző, elhatárolható rész. A társadalomban a szubkultúrák etnikumok, vallások, minden olyan csoport, melynek szokásai eltérnek az egésztől. Szubkultúra a szervezetekben 1990. Előtt  cigányok, lengyel munkások Ma a gond a vállalati szubkultúrában van. Ma egyre több a külföldi tőkeerejű vállalat Össze kell egyeztetni az anyaország kultúráját annak az országnak a kultúrájával, amelybe befektet. A multinacionális cégek nem vihetik be a saját

kultúrájukat, de nem is vehetik be az ottanit, hanem a kettőt össze kell egyeztetni  szakági kultúra megteremtése. A kultúra funkciói:  A szervezeti kultúrának kifelé az a funkciója, hogy megfelelően képviselje a céget befelé.  Befelé pedig integrálni, egységesíteni az érdekeket. C.6 Szervezet és egyén kapcsolata. Beilleszkedés, konformitás, nonkonformitás Az egyén tud-e személyiség-torzulás, tartós stressz nélkül dolgozni egy szervezetben? Belépés a szervezetbe, beilleszkedés Konformitás  elfogadom a szabályokat, normákat, elvárásokat, amelyek a szervezet számár elő vannak írva. A konformitás fajtái:  Belső késztetésből, önkéntesen tartom be ezeket a szabályokat, normákat, elvárásokat.  Érdekem, hogy betartsam ezeket, de el kell fogadnom őket, hiába lázadok ellenük. Személyiségtípusok konformitása:  A kifelé forduló tud konform lenni úgy, hogy belülről is tud alkalmazkodni, el tudja hinni,

hogy az a jó neki.  A befelé forduló tudja, hogy nem ért egyet, de be kell állnia a sorba. Nonkomformitás:  Az én értékrendem magasabb, nem vagyok hajlandó leadni  lázadok  inkább változtatni próbálok.  Anarchista típusú lázadó  mindig minden ellen lázad  nem gondolja végig annak racionalitását. A személyiségnek egy bizonyos fokig változnia kell, ha egy kemény szabályú rendszerbe be akar lépni. Vannak kezdeményező és vannak végrehajtó személyiségek.  A végrehajtó  reggel megmondják neki, hogy mit csináljon, este ellenőrzik  nem kell gondolkodnia  nem kell felelősséget vállalnia.  A kezdeményező  a szabályokat legfeljebb maguk szeretik alkotni, de nem betartani. Hatalom  az egyén kapcsolatait átszövik a hatalmi viszonyok. A hatalom eredete származhat:  Beosztásból  formális hatalom.  Rendelkezik valamilyen eszközzel:  információval rendelkezik,  kapcsolatokkal rendelkezik,

 pénzzel rendelkezik. Gábor Geraldin és Harangozó 72  A tudás is hatalom  szakértői hatalom jól is meg rosszul is lehet kamatoztatni  informális hatalom.  Szabályoknak, előírásoknak is lehet hatalmi ereje.  Személyiség által megszerezhető hatalom  tekintély  ez nem jön automatikusan a beosztással, ezt meg kell szerezni  informális hatalom. Tekintélyt megszerezni lehet: becsületességgel, szakmai tudással, emberségességgel, magatartással. Tekintélyt szerezni nagyon nehéz, viszont elveszíteni nagyon könnyű. Népszerűség:  Minél feljebb jutunk a hierarchiában, annál fontosabb a népszerűség.  Nem lehetünk mindenkinél népszerűek, de legalább azt érjük el, hogy tiszteljenek.  Szervezeti méretekben nem feltétlenül szükséges a népszerűség. Ha a vezető nem maga határozza meg az időbeosztását, nem marad ideje dolgozni. Gábor Geraldin és Harangozó 73 B.17 Formális és informális

interakciók a szervezetben INTERAKCIÓ  kölcsönös, társas kapcsolat  Minden munkahelyi kapcsolat kétoldalú, ezért inkább kölcsön-kapcsolat.  Hatékonyság-csökkenés  egyik fél nem veszi figyelembe a másikat. Minden emberi kapcsolat kommunikáció formájában zajlik. JELENTŐSÉGE:  Egy nyelven beszélünk  azonos fogalomkört kell használni.  Mindkét partner azonos módon érzékelje a helyzetet, amiben kommunikálnak  legyen tiszta, hogy ki, milyen függőségi viszonyban van a másikkal.  A szituációt amiben vagyunk egyformán kell értenünk, különben nem fogjuk megérten egymást.  Visszajelzést kell várnunk a másiktól  oda kell figyelni rá, hogy érti e amit mondok, hogy egyáltalán létrejött e a kapcsolat. Mindig oda kell figyelni a másikra !!! A visszajelzés lehet szóbeli, írásbeli, fizikai stb. A metakommunikációs jelekre is figyelembe kell  ezekből sokat lehet megtudni.  Figyelembe kell venni az

előzetes ismereteket is !!! Különben, ha nincsenek meg, nem lesz értelme a kommunikációnak.  Nagyon fontos az empátia, ismerni kell a partnert !!! Figyelni kell a másik embert !!! Interakció mindig a kommunikációban jelentkezik. Tartalma formális és informális FORMÁLIS: Minden jelenség formális, ami szabályozott egy munkahelyen. Nem magukhoz a személyekhez kötődik, hanem a szervezethez, INFORMÁLIS: Inkább az emberekhez kötődik. Mi választjuk ki, hogy kivel hozunk létre kapcsolatot Formális kapcsolat formái:  Szakmai munkamegosztásból adódó kapcsolatok  munkaköri leírásból kellene kiderülni.  Hatalmi kapcsolatok  főnök - beosztott viszony.  Hatalmi - függőségi kapcsolatok.  Egyoldalú függőség  beosztott függ a főnöktől, kiszolgáltatott helyzetben van.  Kölcsönös függőség , a főnök is függ a beosztottól, hiszen ő dolgozik, produkál. Ha csak a félelem tartja ott az embereket alacsonyabb lesz a

teljesítmény, mint ha partnerként tekintenénk a beosztottra. Lelki elismerés  a teljesítmény javul, sokkal jobb lesz Ha a főnök erősíteni akarja a hatalmat:  A főnök elbújik a szabályok mögé, hatalom elszemélytelenedik, nem vállalja fel.  Állandó bizonytalanságban tartja a beosztottakat, Biztonságra való törekvés  bizonytalanságban tud dolgozni.  Látszólag vonják be az embereket az irányításba, de figyelembe sem veszik a véleményét. A beosztott lehetősége: Törekszik arra, hogy kiszolgáltatottságát csökkentse.  Egyéni vagy csoportos lázadás.  Passzív ellenállás.  Ellenőrzés alól kivonja magát.  Teljesítmény-visszatartás.  Rossz parancs végrehajtása. Az ember, az egyén, a személyiség, ha belép egy szervezetbe, munkahelyre, fel kell, hogy adja az egyéni szabadságának részét. Hogy mennyit kell belőle feladnom  ez a személyiségtől is függ Van, aki végrehajtó típus  szereti, ha

pontos megmondják, mit kell csinálni. Van, aki kreatív típus  lázadozik, nem szereti, ha megmondják, hogy mit kell csinálni. Gábor Geraldin és Harangozó 74 ÉRDEKKAPCSOLATOK Minden kapcsolat tartalmaz valamilyen érdeket. (Hatalom, pénz, informális kapcsolatok stb) Az emberek azért találják meg itt az érdekek azonosságát, mert ezt a formális kapcsolatokban nem találják meg. (érdekszövetség, mert több embernek ugyanaz nem tetszik.) A főnök részéről egy kapcsolathoz kell:  önismeret  emberismeret + empátia (megismerni a másikat, beleérezni a helyzetébe)  odafigyelés (a másik emberre, visszajelzés igénylése, érthetően elmondani az utasítást). Állandó kölcsönkapcsolatnak kell lennie. Egyértelműnek kell lennie a kommunikációnak A kommunikáció egyértelmű, ha biztos vagyok abban, hogy a másik is azt érti, amit én. veszélye:  ha túl röviden beszélek (keveset mondok)  ha túl sokat beszélek (a töltelék

szöveg elnyomja a lényeget) C.8 Korszerűen értelmezett vezetői alkalmasság Kiválasztás és kiválasztódás a szervezetben A vezetői életpálya. Szituatív alkalmasság (= konkrét alkalmasság):  Nincs általában vett vezetői alkalmasság  a konkrét helyzetben kell bizonyítani. Konkrét helyzet jelenti azt a szervezetet, amiben a tevékenykedem; szakterület, amit irányítani kell, vezetői szintet  objektív tényezők emberi tényezők  Milyenek a beosztottak (személyiségük, alkalmasságuk), milyen a csoport, amit irányítani kell? Vezetőtársaktól is függ, csak úgy, mint a főnöktől, külső tényezőktől is függ az alkalmasság. Válság menedzselés  vezetés külön szakterület: csőd felé hajló vállalatot a válságos helyzetből kihúzni a

legmélyebb pontról. Általában vett alkalmatlanság (nem minősítés) van aki szakemberként nagyon jó, de vezetőnek alkalmatlan. A vezetői szerep egészen más, mint egy magas szintű szakmai munka. VEZETŐI ALKALMASSÁG:  vezetőnek születni kell  mindenki nem alkalmas vezetőnek  vezetői készség  ha ennek nincs meg az alapja, hiába tanulunk, ez nem fog kialakulni. Más valamit megtanulni, mint alkalmazni tudni. VEZETŐI SZEREP  más feladatot lát el, mint a beosztott  Döntés, ami nagy felelősséggel jár, mivel másokra vonatkozó döntéseket hoz.  Emberekkel való bánásmód nagyon fontos. Ha nem képes emberi kapcsolatokat kialakítani, akkor az ilyen vezető elveszett.  Aki vezető, annak több ember munkáját kell összefogni  ehhez szükséges a szintetizálás képessége (= összefüggés meglátása, átlátási képesség). Akiből hiányzik a szintetizálási képesség az nem tudja átfogni és elemezni egyszerre. A

szintetizáló képesség önismerettel fejleszthető. A vezetés szakma  bizonyos mértékig születni kell rá. Ehhez adottság is kell Meg kell tanulni a reális célok kitűzését, tájékoztatni, dönteni, szervezni és ellenőrizni. A vezetés csak második szakma  érteni is kell ahhoz, amit vezetni fog. A VEZETŐ KIVÁLASZTÁSA, KIVÁLASZTÓDÁSA Kiválasztódás Gábor Geraldin és Harangozó Kiválasztás 75 természetes kiválasztódás nem felülről irányított: természetes folyamat. Alkalmasság kell hozzá Közvetlen környezete elfogadja. Valakit valaki felülről kiválaszt, valakit, akit erre alkalmasnak vélnek, tartanak.  Az ideális esetben e kettő együtt érvényesül Természetes kiválasztódás a csoporthoz való tartozástól függ, amikor kezdenek beilleszkedni a társadalomba. Hátulütője  ami már kisgyerekeknél is megmutatkozik  ha agresszív, diktatórikus: hatalma van a

többi felett, mert félnek tőle. A természetes kiválasztódás már kis korban rendeződhetne el  már korán megfigyelhető az alkalmasság. Akaratot átvinni másokra a maximális teljesítmény érdekében A természetes kiválasztódásnál vannak külső és belső tényezők: Belső tényezők: - alkalmasság - adottságok - készségek  fel kell ismerni Ma önmagunkat kell tudnunk eladni  fontos a vezetőképesség bizonyításra. De nemcsak a tudat legyen meg, hanem az alkalmasságnak is. Vezetői beállítódás, attitűd: az emberek sokféle beállítottságúak lehetnek. Mire vágyik az, aki úgy veszi észre, hogy alkalmas vezetőnek  nagyobb feladatokat tud megtervezni, mint amennyit el tud látni:  Időben és térben messzebbre lát.  Szeretne erőforrásokkal rendelkezni.  Szeretne több emberrel dolgozni.  Igénye van a széleskörű emberi kapcsolatokra. Negatív beállítódás  a hatalmat nem eszköznek, hanem célnak látja. A hatalom

torzítja-e a személyiséget vagy nem ? Fontos, hogy ha valaki vezető pozícióba kerül, ne változzon meg, ne veszítse el az „arcát”, ne viselkedjen másképp. A szerep mindig tartalmaz elvárásokat KÜLSŐ FELTÉTELEK:  Minden, amit a környezet biztosít, azok az emberek akik körülveszik az illetőt (család, iskola, beosztottak). KIVÁLASZTÁS:  Pontosan kellene ismerni az ellátandó munkakört, mielőtt eldöntik róla, hogy alkalmas-e rá.  Az alkalmasság és beválás nem azonos. (Beválás  tartósan bizonyított alkalmasság)  Előre nem szabad kinevezni valakit vezető pozícióra ! Itt is próbaidőt kellene szabni !  A pályázat szinte csak mérhető adatokat tartalmaznak  nem ügyelnek benne a személyiségre.  Inkább az emberre kellene kíváncsi lenni. Vezetői életpálya jellemzése és szakaszai A vezetői életpályát kétféleképpen lehet értelmezni: 1) Az első vezetésre való kinevezés napjától az utolsó napig

(nyugdíj, leváltás, lemondás). 2) Minden egyes új beosztásban újra kezdődik. Az életpálya első szakasza tanuló szakasz  szituatív alkalmasságból adódik. Nincs két egyforma vezetői feladat. A vezetői intelligencia  fel kell ismerni, hogy változni kell. Tudomásul kell venni, hogy a vezetői szféra is versenyszféra. Állandó fejlődés, állandó készenlét, állandó nyitottságra van szükség SZAKASZAI: Gábor Geraldin és Harangozó 76  Betanulási szakasz.  Hossza a feladat jellegétől, újdonságától függ A helyzet, a feladatkör, az emberek megismerése akár hónapokat is igénybe vehet. Belső segítségre is szükség van  Kreatív vagy megújuló szakasz.  Meg akarja váltani a világot, újítani akar  Ehhez az kell, hogy a betanulás befejeződjön, mert különben veszélyessé válik. Azt is kiirthatja, ami addig jó volt.  A rutin szakasza.  Mindent a kisujjából ráz ki Előny  Aki rutinból vezet, nem

foglalkozik a napi, apró problémákkal. Veszély  Nem vesszük észre a változást  hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a bevált módszerek örökérvényűek.  Alkalmatlanná válás szakasza.  Lehet, hogy ez évtizedekig tart Meg kell találni az optimális megoldást az évtizedekig való széken ülés és az évenkénti újrapályázás között. Pályázati rendszer: 5 évenkénti pályaválasztás: megfelelés: mi az optimális megoldás? Személyiségtől, feladattól függő. Egy vezetői beosztásból emelt fejjel is lehet távozni. Gábor Geraldin és Harangozó 77 B.19 Alapvető vezetési stílusok Vezető és vezetett kapcsolata Konfliktus és stressz a szervezetben és a munkacsoportban. Vezetési stílus: Minden vezetőnek van sajátos mozgása, írása, viselkedése stb., tehát mindenkinek van stílusa, így vezetői stílusa is. Fogalma: - sajátos egyénre jellemző viselkedési mód - vezetők viszonya az általunk vezetett egységhez -

munkatársakkal való viselkedés Lewin:  kísérlet gyerekekkel  autokratikus - meghatározott  demokratikus - megbeszélik, hogy mit szabad  laissez-faire - mindent szabad Vezetési stílus: Autokratikus  Egyeduralmon alapuló.  A maximális teljesítmény a cél.  Rosszak a kapcsolatok.  Ott jó, ahol a megoldás azonnali döntést kíván. Demokratikus  Az optimális teljesítmény a lényeg  Jó a kapcsolat vezető és beosztott között.  Szeretnek dolgozni. Laissez-faire  Menjen minden csak a maga útján.  Hanyag nemtörődömség jellemzi. A JÓ VEZETŐ BEOSZTOTTORIENTÁLT !!! A vezetési stílusok jellemzői, a vezetési tevékenység elemei szerint: PROBLÉMA-FELISMERÉS ÉS CÉLMEGHATÁROZÁS: Autokratikus  Nem igényel véleményt.  Magának tartja meg a probléma-felismerést.  Ő dönti el, hogy mi a probléma.  Ő határozza meg, hogy mi a feladat. Demokratikus  Örömmel veszi a probléma-felismerést. 

Ösztönöz a kezdeményezésre.  Mindenki véleményét figyelembe veszi.  Mindenkit bevon a célkitűzésbe.  Megszerzi a dolgozók egyetértését és bizalmát. Laissez-faire  Nem igényel véleményt, de ha van nem vitatkozik vele.  Ez kutatómunkánál jó INFORMÁCIÓ: Autokratikus  Minden információt maga gyűjt be, azokat egyedül elemzi.  Egyoldalú, rendkívül gyors.  Nem ad információt, megtartja saját magának. Demokratikus  Mind a külső, mind a belső információkat megszerzi. Gábor Geraldin és Harangozó 78  Közösen rendszerezik és elemzik.  Az információkat továbbítja  ez biztonságérzetet kelt a beosztottakban.  Közös elemzés lassítja a munkát. Laissez-faire  Csak esetenként törődik az információkkal.  Nem rangsorolja az információkat fontosság és sürgősség szerint.  Mindenki magának gyűjt információt és azokat önállóan elemzi.  Esetenként nagyon hatékony. DÖNTÉS:

Autokratikus  Nem veszi figyelembe sem a beosztottak sem a vezetői véleményt.  Saját tapasztalatok alapján dönt.  Döntései egy-szempontúak.  Döntési eljárása gyors.  Célja a maximális eredmény. Demokratikus  Mind a beosztottai, mind a vezetői véleményét figyelembe veszi  ez sokszor rossz irányba befolyásolja. Laissez-faire  Nincs szabályozott döntés, mind a beosztottak, mind a főnökök véleményét esetenként veszi figyelembe.  Ráhagyja a döntést a beosztottakra. FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE, FELADATKIADÁS: Autokratikus  Önmaga határozza meg a feltételeket  ehhez erősen ragaszkodik, módosításukba nem szívesen megy bele.  Általában minimális feltételeket biztosít.  Térben és időben az előírtak betartására törekszik, ugyanakkor önállóságra nevel.  A feladatkiadás formája autokratikus  parancs.  Nem beszéli meg a határidőket, hanem kiadja őket és nem kérdezi meg, hogy be tudják

e ezeket tartani vagy sem. Demokratikus  A beosztottakkal közösen készíti el a végrehajtási tervet.  A szükséges személyi és anyagi feltételeket megbeszélik.  Biztosítja a szükséges feltételeket.  A végrehajtást időben és térben koordinálja.  A feltételeket optimálisan biztosítja.  A feladatkiadás formája demokratikus  utasítás.  A végrehajtás célját, módját, a végrehajtott határidőket megbeszéli. Laissez-faire  Nem készít terveket a feltételek biztosítására.  A feltételeket általában nem biztosítja vagy nem, vagy túlontúl (tudományos munkánál jó).  Az utasítások gyengék, erőtlenek és hiányosak.  Nem magyaráz  sem a feladat jelentőségét, sem a célját.  Inkább tanácsokat ad, nem utasít. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Autokratikus  A feladat előírt módon való végrehajtását ellenőrzi.  Általában az eltéréseket nem nagyon veszi figyelembe.  Emberi

problémákkal nem szívesen foglalkozik.  Bírálata sokszor személyeskedő.  A hibajavítás módját nem adja meg. Gábor Geraldin és Harangozó 79  Értékelése általában figyelmeztetés és felelősségre vonás.  Ritkán dicsér.  Az anyagi ösztönzést helyezi előtérbe. Demokratikus  Az ellenőrzés nemcsak a feladat tárgyára és tartalmára, hanem az egész munkára vonatkozik (módszer, stílus, kapcsolat, emberi vonatkozás).  Esetleges bírálata midig segítő szándékú.  Az ellenőrzést mindig a helyesbítés követi.  Döntően dicsér.  Az anyagi és erkölcsi ösztönzést együttesen alkalmazza. Laissez-faire  Ritkán, hol túlzottan erőteljesen, hol túlzottan felületesen ellenőriz.  Gyakran a végrehajtás módját ellenőrzi.  A végeredményt tartja fontosnak.  Részletek kidolgozásával nem foglalkozik.  Értékelése döntően a pozitív dolgokra irányul.  Ellenőrzése a kötelezően előírt

feladatokra terjed ki.  Értékelése a hangulatát és nem a beosztott valós értékét tükrözi. Vezetési stílus kiválasztása függ:  a rendelkezésre álló időtől,  sok idő  demokratikus vagy laissez-faire vezetés,  kevés idő  autokratikus vezetés;  a munkahely jellegétől  centralizált  mindenáron alkalmazható,  decentralizált  autokratikus vagy demokratikus vezetés;  a munka sajátosságától és a feladat jellegétől  fizikai terhelés, pszichikus tényező, monotónia, koncentrált figyelem, veszély, kellemetlen munkafeltételek (fizikai tényező pl.: klíma, zaj, vegyi ártalom, por, megvilágítás stb.);  a munka jellegétől  rutinmunka  autokratikus vezetés,  tervezői, tudományos, kutatómunka  demokratikus és laissez-faire vezetés;  a szervezet jellegétől  minisztérium,  vállalt,  osztály,   csoport,  mindegyiknél más  fegyveres testület,   ipari;  a

termelés jellegétől  egyedi munkánál más  szalagmunkánál más  többgépes munkánál más  beosztott személyétől  tapasztalatlannak  vagy autokratikus vagy demokratikus vezetés,  tapasztaltnak  vagy demokratikus vagy laissez-faire vezetés,  fiatalnak  autokratikus, esetleg demokratikus vezetés,  idősebbnek  demokratikus és laissez-faire vezetés,  közönyösnek  autokratikus vezetés,  temperamentumosnak  demokratikus vezetés;  beállítódástól Gábor Geraldin és Harangozó 80  a végzettség jellegétől  nem mindegy, hogy milyen a végzettség;  a családi körülményektől Az előző elvek alapján valamely vezetőt más és más dolgozó más és más vezetési stílusúnak értékeli illetve tartja. A beosztotthoz, a feladathoz alkalmazkodó vezetési stílust kell alkalmazni A vezetési stílus hatása a vezető saját munkájára  visszacsatolás Autokrata  Elszigetelt, nem kap

segítséget és visszaigazolást  Rossz hírt nem közölnek vele. Demokratikus  Együtt él a kollektívával.  Jó az információáramlás.  Csökken a döntés kockázata.  Az önállóság elősegíti az utánpótlást.  Hátránya az időveszteség. Laissez-faire  Saját munkájának szenteli magát.  Csak magasan képzett, önálló gondolkodású kollektívánál válik be. Jó képességű vezető rövid idő alatt nagy eredményességet ér el. A vezetési stílus hatása a dolgozókra Autokratikus  Egyeseknek kényelmes.  Többség számára teher a parancsok miatt.  Általában klikkek alakulnak.  A kezdeményező emberek elmennek; nő a fluktuáció  Karrieristák veszik körül a vezetőket (talpnyalók).  A vezető-utánpótlás rendkívül nehezen alakul ki.  A munkafegyelem csak a vezető jelenlétében jó. Demokratikus  Teret ad az alkotó munkának  ezzel tartalékot szabadít fel.  Hatáskör-átruházásra

nyílik mód, ez növeli a beosztott önállóságát, lehetővé teszi az önmegvalósítást.  Kedvez a jó munkahelyi légkörnek.  Elősegíti a jó munkafegyelmet  jól képzett beosztottak kellenek. Laissez-faire  Nagyfokú önálló munkát és kezdeményező készséget követel.  Akik teljesítik elégedettek.  Magas színvonalú munkaerkölcsöt kíván. A vezetési stílus hatása a munkateljesítményre Autokratikus  Rutinmunkánál eredményes.  Önálló munkánál hátráltat.  A vezető jelenléte fontos.  Bonyolult helyzetben ajánlatos.  Maximális teljesítmény érhető el vele. Demokratikus  Tartós, jó munkateljesítményt ad.  Optimális teljesítmény érhető el. Laissez-faire  Csak önálló munkánál ad kiváló eredményt. Gábor Geraldin és Harangozó 81  Nem megfelelő összetételű csoportoknál alkalmazhatatlan, gyenge eredmény. A vezető és a beosztott kapcsolata Autokratikus  Feltételen

engedelmességet követel.  A kezdeményező készséget letöri. Demokratikus  A kapcsolat közvetlen.  Jellemző rá az őszinte, kritikai szellem.  Őszinte munkahelyi légkör alakul ki. Laissez-faire  Nem befolyásolja a csoport véleményét. C.22 A vezető személyisége Fontosabb személyiségjegyek Képesség, jártasság és készség fogalma Jellem és jellemvonások. A vezető beállítottsága A beállítottságra ható tényezők A beállítottság fajtái. A személyiség fogalma: Az ember tevékenysége során kialakult tulajdonságok és képességek viszonylag szilárd rendszere, amely többé-kevésbé következetes magatartásformában nyilvánul meg. Jellemzője: Állandóan alakul. Ismeretének szükségessége, ha a vezető eredményesen akar dolgozni, akkor ismernie kell beosztottai személyiségét, jellemző tulajdonságait pl.: munkáját, teljesítményét, másokkal való együttműködését, munkahelyen kívüli életét.

Személyiségjegyek: Tulajdonság = Valakinek a jellegét, minőségét meghatározó különböző vonások Képesség = Valamilyen tevékenységre vagy teljesítményre való testi-lelki adottság vagy alkalmasság  Olyan munkát kell adni, amely fejleszti a képesség A képesség fajtái: 1) Általános képességek  Tanulási képesség  Figyelési képesség  Ítélőképesség  Felfogó képesség 2) Speciális képességek  Művészi képesség  Szervező képesség 3) Az emberi tevékenység fő fajtái szerinti képességek  Fizikai erő  Intellektuális képesség Ezek függenek a munkafeltételektől, a neveléstől, az oktatástól, saját akarattól, motiválástól, jártasságtól. Anyagilag nem lehet mindenkit sokáig motiválni. Jártasság = Valamiben való gyakorlat vagy tájékozottság.  Előfeltétele bizonyos tevékenység helyes elvégzéséhez.  Jellemzője: a jártas ember helyesen, gyorsan és hatékonyan dolgozik. 

Nemcsak begyakorlottságot, hanem tudatos felkészültséget is jelent pl.: a vezető az összefüggéseket gyorsan felismeri és hatékonyan megoldja a problémát. Készség = Gyakorlattal, gyakorlással megszerzett képesség.  Tehermentesíti a tudatot. Bizonyos energia-felszabadulással jár. Gábor Geraldin és Harangozó 82 Jellem  A vezetőnek meg kell tudnia, hogy a jellembeli tulajdonságok összhangban állnak e az erkölcsi szabályokkal.  Jellemzői:  Nem veleszületett tulajdonság.  Társadalmi produktum.  Csak emberre jellemző tulajdonság.  Formálisan fontos tényező a környezet, a nevelés és a szükségletek iránti igény.  Jellemvonások:  Önmagához és a saját értékrendjéhez való viszony  Öntudat  az embernek önmagára, mint személyiségre és a világhoz való viszonyra vonatkozó tudattalan.  Önbizalom  az a tulajdonság, hogy valaki bízik saját képességeiben.  Túlzott önbizalom 

túlértékelés, önteltség, nagyképűség.  Csökkent önbizalom  kisebbrendűség érzése, mindig bizonyítani akarja, hogy milyen okos.  Szerénység  minden dicsekvéstől tartózkodó, csendesen visszahúzódik, beosztottjaival nem dicsekszik  Más emberekkel szembeni magatartás  Barátság  túlzottan nem jó  Áldozatkészség  hajlandó a másik érdekében áldozatot hozni  Mások sikere felett érzett öröm  Munkához való viszony  Lelkiismeretesség, együttérzési készség, áldozatvállalási készség  Társadalmi rendhez való viszony  Tisztánlátás, becsületesség, bátorság, stb. Akarati tulajdonságok  mennyire képesek leküzdeni az akadályokat. Vezető beállítottsága Fogalma: Bizonyos meghatározott viselkedésre irányuló tartós készségi állapot. Két dolog alakítja ki:  Az ember veleszületett tulajdonságai:  genetikai kód.  Meghatározott társadalmi környezet:  fiatal kortól a

szülők hatása,  iskolatársak,  tanárok,  formális csoportok hatásai  vezetők, munkatársak, partnerek,  informális csoportok  A későbbiekben az utolsó kettő hat a legjobban. A BEÁLLÍTOTTSÁG FAJTÁI:  Munkával kapcsolatos beállítottság hosszabb távon megteremti a hatékony teljesítés kedvező előfeltételeit:  pozitív beállítottság:  teljesítménynormák elfogadása  etikai normák elfogadása  munkahelyi stabilizálódás elfogadása  minimalizáljuk a fluktuációt  a vezetői kezdeményezések elfogadása Gábor Geraldin és Harangozó 83  a kedvező munkahelyi kapcsolatok kialakítása  negatív beállítottság:  rontja a munkatársakkal való kapcsolatot  nincs kapcsolat közöttük  nehezíti a munkahelyi normák betartását  károsan hat a stabilizálódásra  elősegíti a fluktuációt  A vezetővel szembeni beállítottság igen fontos a hatékony munka érdekében:  pozitív

beállítottságot elősegíti:  a vezető érdeklődése a dolgozó munkahelyi és munkahelyen kívüli problémái iránt  intenzív kommunikáció a dolgozókkal  a dolgozók széleskörű tájékoztatása  a dolgozók bevonása a döntésekbe  érzi, hogy fontos ember  a dolgozók érdekeinek és a szervezet érdekeinek összhangjának megteremtése  eredmény-centrikus ellenőrzés  Az eredmények alapján való értékelés  negatív beállítottságot elősegíti  a fentiek ellentéte A vezetők beállítottság szerinti csoportjai:  Személyi beállítottságú vezető  saját személye a fontos  végtelenül önző  csak a saját előrejutása ás dicsősége érdekli  fél az önálló gondolkodású beosztottaktól (az ilyet vagy nem veszi fel, vagy elüldözi őket)  kerüli az igaz ügyért való harcot, ha ez számára nem hasznos  szívesen dolgozik a látszatért  Tárgyi beállítottságú vezető  a

munkafeladatok sikeréért él  törődik a rábízott ügyekkel  elégedettségét a kollektíva sikere jelenti (ők igen értékes vezetők). C.23 Vezetői típus Technokratikus, emberközpontú, kompromisszumos, közömbös és komplex vezetői típus. A vezetői típusok mátrixos jellemzése A vezetők csoportosítása konfliktus-helyzetben való döntés alapján. A csoport egyedeinek közös jellemző vonásait tartalmazó mintakép, alapforma. Jellembeli alkat alapvonásait megtestesítő egyed. Az emberek nem típusok, de valamilyen típus jellemzőit hordozza Vezetői típusok Termelés mennyiségi és minőségi teljesítése illetve az emberi igények kielégítése szempontjából (a tevékenység részaránya alapján) Technokratikus vezetői típus Elfelejtik, hogy a termelés csak cél, az emberi élet kiteljesedéséhez és a munkához nemcsak szakértelem, hanem a folyamatot átlátó művelt ember kell. Jellemzői:  Kiemelkedő szerepet tulajdonítanak a

szervezet tevékenységét megalapozó műszaki és technológiai eljárásoknak.  Általában jó termelési szakemberek, figyelmüket a termelés kötik le.  Kötelességüknek a feladat teljesítését tartják.  Személyügyi kérdésekkel csak a termelés érdekében foglalkoznak. Gábor Geraldin és Harangozó 84     Inkább bírálnak, mint dicsérnek. A hiba okát megmondják és a kijavítás módját is megmondják Ösztönzési és érdekeltségi rendszerüket a termeléstől teszik függővé. Az anyagi ösztönzést tartják a legfontosabbnak A teljesítéshez a feltételeket maximálisan biztosítják Ember központú vagy szociális vezetői típus  figyelmük középpontjában az emberről való gondoskodás áll  anyáskodó típus  a jó munkahelyi légkör kialakítására törekednek, mert az eredményes munka alapja a jó munkaköri légkör  általában jól ismerik az embereket  jól ismerik a munkahelyi viszonyokat 

jó kapcsolataik vannak a beosztottakkal  dicséretet fontosabbnak tartják a bírálatnál Kompromisszumos vezetői típus  az előző kettő között áll  kellő arányban tarja fontosnak a termelés műszaki követelményeit és az emberi kapcsolatokat  a teljesítményt csak a legkisebb ellenállásig fokozzák  megfelelő arányban alkalmazzák az erkölcsi és anyagi elismerést Közömbös vezetői típus  nem helyeznek a termelés mennyiségi, minőségi oldalára hangsúlyt  nem tartják fontosnak a dolgozókról való gondoskodást  magukra hagyják a dolgozókat, ha azoknak problémáik vannak (azok viselkednek így, akiket nem elégít ki a munkájuk, más munkakör betöltésére törekednek  nyugdíj előtt állnak, magasabbak a céljaik) Komplex vagy hatékony vezetői típus  maximálisan törekednek a jó termelési eredményre mind mennyiségben mind minőségben  igyekeznek jó munkahelyi légkört kialakítani  fontosnak tartják

a dolgozó elégedettségét  kielégítik a dolgozók erkölcsi és anyagi elvárásait (szükséglettől függően)  a kollektíva egészére támaszkodnak  mindenkit igyekeznek megfelelően értékelni  céljaik az egyén, a csoport és a munkahelyi érdekek összehangolása A vezetői típus mátrix-szerű értelmezése emberekkel való törődés Y P( x, y ) P (1,1) - közömbös P (1,5) - emberközpontú P (3,3) - kompromisszumos P (5,1) - technokratikus P (5,5) - hatékony A vezetői típus a vezető konfliktus helyzetben való döntés alapján Gábor Geraldin és Harangozó 85  Előre, kitervelten reagáló: Hajlamos a konfliktus okozójával vagy vélt okozójával szemben támadni, sértegetni. Megtorlásra hajlamos  Azonosító típus: Hajlamos az eredményes vezetők stratégiáját, módszerét, stílusát alkalmazza, de ezt nem tudja megfelelően adaptálni a helyzetre  Regresszív típus: Hajlamos régen bevált módszereket alkalmazni (ezek

ma már alkalmazhatatlanok )  Elódázó típus: Hajlamos a kisebb ellenállással járó utat választani  A megértés ellen védekező vagy tudomást nem vevő típus: Hajlamos a sikertelenségtől való félelem miatt adatokat, véleményeket figyelmen kívül hagy (amiről nem tudok, azért nem fáj a fejem  struccpolitika) hűvös, megközelíthetetlen, arrogáns; kerüli a konfliktusokat;  Konfliktust kerülő vezető : függetlenségét őrzi zárt ajtók mögött Gábor Geraldin és Harangozó 86