Oktatás | Pedagógia » Testnevelés tantárgypedagógia tételek, 2004

TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév T E S T N E V E L ÉS TTP. Kollokviumi tételek 5. félév -1- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév Bevezető Testnevelést tanítani nagyszerű lehetőség. Normális esetben a gyerekek szeretik a testnevelés órákat és a testnevelést is. Testnevelés órán játszhatnak, versenyezhetnek, rohangálhatnak és kiabálhatnak a gyerekek. Hol tegyék mindezt, ha nem a tornateremben és a sportpályán? Egyetlen negatívum a szinte kivédhetetlen balesetek kezelése, feldolgozása. A testnevelést vezető pedagógus kettő komoly hibát követhet el: 1.) Testi vagy lelki sérülést okoz Előbbivel részletesen foglalkozunk a tételek során. Utóbbi pedig azt jelenti számomra, hogy negatív attitűdöt alakít ki a gyerekben (gyerekekben) a testneveléssel kapcsolatban. Nem ad lehetőséget a pozitív élményre, sikerre. Gyötrődést, fájdalmat, félelmet kel, szorongást okoz, nem

szeretteti meg a testnevelést. A gyerekek nem egyformák. Azonos feltételeket és követelményeket állítani számukra helytelen dolog. Lépésről-lépésre kell azt a tudás és élményanyagot kialakítani, amely a felnőttkorban elegendő muníció az élet hosszan tartó fizikai aktivitás (sportolás, kirándulás, stb.) megvalósításához. 2.) Nem tartja meg a testnevelés órát. Helyette írás, olvasás stb. órát tart Rendszeresen Az indok lényegtelen. A lényeg az, hogy hatékony testnevelés órán olyan élettani, lélektani, értelmi hatások jönnek létre (a fizikai aktivitás a növekedési hormon termelődését serkenti, keringési rendszer, mozgató rendszer fejlődése, durva majd finom motorikus mozgások kialakulása stb.), melyek más tantárgy óráin nem valósulhatnak meg, és elszalasztásuk komoly szakmai hiba. Azt szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy testnevelés órás három területen lehet alkotni: • Tanuljanak valamit. Mozgást,

játékot, bármit • Feledkezzenek bele a játékba. Felejtsék el az előző órát, dolgozatot, otthoni problémát, mindent. • Kondicionálisan kapjanak megfelelő (változatos, élményt és fejlődést okozó, egyénre szabott) terhelést. -2- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév Vigyázzunk, csak egyikben vagy másikban gondolkodni szintén szakmai hiba! A lényeg az, hogy a háromból legalább 1 megvalósuljon. Ha nem így történik, akkor a fizetésünket megkapjuk, de nem biztos, hogy meg is érdemeljük. És persze az az igazi, ha mindhármat meg tudjuk valósítani egy tanórán. Nem mindig, de néha. Az általam vezetett ttp. és gyakorlati óráknak az a célja, hogy tanítványaim, leendő tanítók és óvodapedagógusok tudjanak, merjenek és szeressenek testnevelést tanítani. Olyan tudás és önbizalom kialakítása a cél, mely a gyerekek és az oktató számára is örömet, élményt nyújtó órát eredményez. -3-

TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 1. TÉTEL A) A testi nevelés, a testnevelés meghatározása, általános és speciális feladatai Testnevelés tudomány: A testnevelés és sport körébe tartozó igazolt és rendszerezett ismeretek összessége. Testnevelés elmélet: A testnevelés tudomány részterülete, amely a testnevelés és sport alapvető elvi, elméleti kérdéseivel foglalkozik, valamint ennek pedagógiai folyamatával (oktatás-nevelés-képzés). Testi nevelés: A nevelés egységes folyamatának egyik fő feladata. Mindazokat a tervszerű ráhatásokat, amelyek a szervezet: • megóvása, • gondozása, • egészséges fejlődése, • testi képességek kibontakoztatása, • mozgáskészségek fejlesztése érdekében történnek, testi nevelésnek hívjuk. Fő színtere a család Születéstől a halálig tart. Testnevelés: Olyan tervszerű, rendszeres ráhatás (nevelői tevékenység), amely a testgyakorlatok oktatása és a

testnevelés egyéb eszközeinek felhasználásával testi nevelési feladatokat old meg. A testnevelés általános feladatai: • értelmi pl. játékszabályok • erkölcsi (akarat, bátorság, önuralom, fegyelem, stb.) • esztétikai (öltözet, mintaszerű végrehajtás) • munka (gyakorlóhely előkészítése, elpakolása) -4- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév A testnevelés speciális feladatai: 1.) a szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése: a) izmok, csontok, izületek fejlesztése, b) légzés, szív, vérkeringés stb. 2.) testi képességek fejlesztése: a) koordinációs b) kondicionális 3.) mozgásműveltség fokozása, gazdaságos, szép kivitelezés, mozgáskészség kialakítása, fejlesztése játék, versenyigény felkeltése, kielégítése, sikerélmény biztosítása. Annak elérése, hogy a testedzés, a fizikai aktivitás váljék mindennapi szükségletté. 4.) 5.) B) Gyorsaság Gyorsaság: Az a kondícionális

képesség, melynek birtokában az adott mozgást, azonos körülmények között a lehető legrövidebb idő alatt tudjuk végrehajtani. Fajtái: a) mozgásgyorsaság: a ciklikus mozgásokban időegységre eső mozgásgyakoriság (pl. evezés) b) mozdulat gyorsaság: teljes ínfeszülésből ostorszerű kicsapás (pl. kislabda hajítás) c) reagálás gyorsasága: az inger megjelenésétől a cselekvés megkezdéséig tartó idő (pl. rajtoknál) Gyorsaságfejlesztést csak alapos bemelegítés után, az óra első részében, még friss, pihent állapotban végeztessünk, legalább mozgásjártasság szintű gyakorlatokkal. Kettő fő területe van: 1.) a mozgáskoordináció (gazdaságos végrehajtás) fejlesztése (pl ugró-futó iskola) 2.) erőfejlesztés (gondoljanak csak a 100m-es síkfutás döntőjére Milyen izomzattal rendelkeznek azok a futók? -5- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév A gyorsaság fejlesztésének lehetősége

nagymértékben meghatározott genetikailag. Az örökletes tulajdonságok, a lassú és gyors beidegződésű rostok aránya determinálja a fejlesztés lehetőségét. (Azt is mondhatnánk, kutyából nem lesz szalonna) Aki lassú beidegződésű izomrost típussal született, nem lehet kiemelkedő gyorsasági eredményt elérő sportoló. Az viszont más kérdés, hogy a saját lehetőségein belül látványosan fejleszthető a gyorsaság eredményessége a tanulónál. C) Szaknyelv: Kh: terpeszállás, csípőre tartás, törzshajlítás előre 1-4. ü: törzskörzés balra 1-5. ü: ellenkezőleg Gyakorlatvezetés: „Álljatok terpeszállásba, tegyétek a kezeteket csípőre és hajoljatok előre! Végezzetek törzskörzést balra 4 ütemen keresztül, majd jobbra is 4 ütemen keresztül! Gyakorlat rajta! (szóban közlés, törzsizomzat nyújtó-lazító gyakorlat) -6- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 2. TÉTEL: A testnevelés eszközei I.)

Testgyakorlatok II.) Természet erői III.) Higiéniai feltételek I.) A testgyakorlat Fogalma: Olyan mozgásos cselekvések, tevékenységformák, amelyeket tudatosan, tervszerűen alkalmazunk a testnevelés feladatainak maradéktalan megoldására. Eredete: • termelő munka, • harci cselekmények Hatása: anatómiai, élettani, pszichikai Tartalma: Azoknak az elemeknek (mozdulatok, műveletek) élettani, lélektani folyamatoknak összessége, amelyek a gyakorlati végrehajtás során szervrendszereink összességében végbemennek és a testgyakorlatok formáját meghatározzák. • mozdulat, • művelet, • alapgyakorlat (egyszerű gyakorlat), • gyakorlatsor (összetett gyakorlat). Forma: A testgyakorlatok tartalmának külső megjelenése, az alkotóelemek kapcsolatát és azok környezettel való összefüggéseit fejezik ki. A forma összetevői: 1.) a testgyakorlat szerkezete (tér és idő), 2.) a mozdulatok, elmozdulások kiterjedése, iránya, sebessége, 3.) a

testgyakorlatok tempója, ritmusa -7- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 1.) A testgyakorlat szerkezete: Az alkotóelemek (mozdulat, művelet) belső kapcsolatát, felépítési módját jelenti. Alapszerkezet: Mozgásszerkezet: a műveletek sorrendjét határozza meg. Pl távolugrás tér és időbeli társulás határozza meg. a) hossztengelyhez viszonyított: • szimmetrikus (pl. mell, pillangó úszás) • aszimmetrikus (pl. gyors, hát) b) mozdulatok ismétlődésének szabályossága szerint: • ciklikus (pl. futás) • aciklikus (pl. súlylökés) • vegyes szerkezetű (pl. távolugrás) c) a mozgás szerkezete előre meghatározott vagy sem: • állandó (pl. atlétika) • változó (pl. labdajátékok) 2.) Hely és helyzetváltoztatásban megnyilvánuló mozgások: a) kiterjedés: b) irány: c) sebesség: mozgáspályán megtett út (m-ben vagy fokban) mozgáspálya környezethez viszonyított elhelyezkedés időegységre eső

megtett út 3.) Tempó és ritmus: Tempó: Ritmus: Technika: Stílus: a végrehajtás sebességét, gyorsaságát jelenti hullámzó sajátosság, felgyorsulásból, lelassulásból áll a testgyakorlatok végrehajtási módját jelenti (lépő, guggoló, homorító) a technika egyéni kivitelezési módja II.) A természet erői: • • • • levegő, víz, napfény, hó -8- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév III.) Higiéniai feltételek: • • • • tiszta, szellőztetett gyakorlóhely, meglocsolt salak tiszta, hibátlan kézi szerek, szerek tiszta, célszerű öltözet – kimosatni rendszeresen balesetmentesség B) A gimnasztikai gyakorlatok összeállításának szempontjai:       A fő rész anyaga (pl. fejen állás vagy távolugrás lesz az óra fő részében) A gyerekek kora, képzettsége A rendelkezésre álló szerek száma, állapota Hol fogom tartani a melegítést (teremben, salakos udvaron, stb.)

Várható hőmérséklet (hideg – meleg) Az oktató tudása, tapasztalata • a gimnasztikai gyakorlatok legyenek szimmetrikusak, • legalább 32 ütemen keresztül végeztessük a feladatot, • bal oldalra, bal oldali végtagokkal kezdjük a feladatot, • váltogassuk a célzott testrészeket, izomcsoportokat, • nyújtó-lazító gyakorlatokkal kezdjünk, • erősítő és rávezető gyakorlatokat a végére hagyjuk. C) Szaknyelv: Kh: szögállás, csípőre tartás 1-3. ü: szökdelés helyben háromszor 4.ü: ugrás terpeszállásba, karlendítés oldalsó középtartásba Gyakorlatvezetés: „Tegyétek a kezeteket csípőre! Szökdeljetek helyben 3×, 4. ütemre ugorjatok terpeszállásba és lendítsétek karotokat oldalsó középtartásba! Gyakorlat rajta!” -9- TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 3. TÉTEL: Egészségnevelés Szomatikus (testi) 1.) Higiéniés nevelés: a) személyi higiéna b) környezeti higiéna 2.) Profilaktikus

nevelés: Betegségek megelőzése, időjárás, étkezés, öltözet, mosdó 3.) Kondicionális Mozgásos tevékenység Végeztetése: séta, kirándulás, játék, stb. Pszichohigieniás Szociál higiéniás (lelki) nevelés (társadalmi) nevelés 1.) Egészséges életveze- 1) Kedvező társas miliő tés megteremtése Helyes életritmus, napi- Jó közösségi, magatartási rend kialakítása formák kialakítása 2.) Stressz 2.) Kommunikációs Segítség a feldolgozásra, nevelés pozitív stressz hasznosítása 3.) Abuzus deviancia 3) Szerepfeszültségek prevenciája feloldása Megszokottól eltérő viselkedési forma megelőzése, helyes irányba terelése 4.) Balesetek megelőzése, 4) Emocionális stabili- 4) Társadalmi izoláció felismerése tásra nevelés megelőzése Feszültségek feloldása, nyugodt légkör, szeretet, törődés biztosítása 5.) Táplálkozások 5.) Egészség-propaganda Helyes étkezési szokások (személyes példa is) kialakítása, segítése

B) Kartartások  Nyújtott: o mély, o mellső középtartás, o oldalsó középtartás, o magas tartás, o hátsó rézsutos mélytartás, o oldalsó rézsutos magas tartás, stb. - 10 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév  hajlított: o csípőre tartás, o mellhez tartás, o vállhoz tartás, o tarkóra tartás, stb.  egyéb: o bal oldalsó középtartás, o jobb oldalsó középtartás, C) Szaknyelv: Kh: 1.ü: 2.ü: 3.ü: 4.ü: alapállás, guggoló támasz, mellső fekvőtámasz, guggoló támasz, ugrás terpeszállásba, taps a fej fölött Rajzírás: - 11 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 4. TÉTEL: A testi képességek rendszere és fejlesztésük lehetősége 3-10 éves korú gyermekeknél Képesség: Testi vagy motoros képességek: Képességek: valamely teljesítményre való alkalmasság. a sportmozgások teljesítésére való alkalmasság. I.) Kondícionális II.) Koordinációs

III.) Izületi mozgékonyság, hajlékonyság I.) Kondícionális: (energetikai háttér) Fejlesztésükre 3 tényező csoport van hatással: • Az izom kontraktilitása (izomrost tipus, keresztmetszete) • Az izom anyagcseréje (energiaellátás módja) • Ideg-izom kapcsolat (összehúzódást-ellazulást megléte, minősége, gyorsasága) izomrostok kiváltó folyamatok A) ERŐ B) ÁLLÓKÉPESSÉG C) GYORSASÁG Kondicionális képességek Alapvető képességek Komplex képességek Erő Maximális erő Állóképességi erő Gyorsasági erő Gyorsaság Mozgás gyorsaság Állóképesség Gyorsasági állóképesség Rövid távú állóképesség Középtávú állóképesség Hosszú távú állóképesség - 12 - száma, TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév II.) Koordinációs (szabályozáshoz kapcsolódik – ügyesség) A) Egyensúlyozó képesség (6-7 éves korra stabilizálódik) B) Térbeli tájékozódás (közlekedés) C)

Kinesztetikus képesség (izomérzékelés, a mozgás gazdaságosságáért felelős) D) Reakció képesség (rajtnál, játéknál) E) Ritmus (a mozdulatok egymáshoz viszonyított időbeli kapcsolatát jelenti) III.) Izületi mozgékonyság, hajlékonyság Anatómiai határokon belül nagy mozgáskiterjedéssel tudja végrehajtani a feladatokat. A) Aktív mozgékonyság (külső segítség nélkül, pl. spárga) B) Passzív mozgékonyság (külső segítséggel, pl. társ, edző, szer hatására) Fejleszthetőségük: Erőszint: Állóképesség, gyorsaság, hajlékonyság: Mozgáskoordináció: nem jelentősen fejleszthető. adottságokon belül jól, látványosan fejleszthető. 8-12 évről mondják, hogy a „mozgástanulás aranykora” – jól fejleszthető, megfelelő és szükséges ingerek hatására. Ezért is kell változatos, igényes órákat tartani RENDSZERESEN. B) Járás-futás feladatok a bevezető részben Javasolt terhelési görbe: 2 perc futás,

járásfeladatok futás feladatok. Járás feladatok: (néhány példa) • 4 lépés a talp elülső részén (lábujjhegyen), magasra emelt kézzel – 4 lépés sarkon csípőre tett kézzel, • malomkörzés előre 6-8×, majd hátra 6-8×, • ujjfűzés – csuklókörzés, • 4 lépés külső – 4 lépés belső talpélen (éppen csak egy kicsit emeld el a talpad szélét a talajtól, szinte ne is lássam, melyiket csinálod) - 13 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév • Emeljétek a kezeteket magatok elé, az egyik kezeteket tegyétek a karotokra a másikra. Minden lépésnél a kilépő láb térdénél érintsétek meg a tenyereteket. • Járjatok magas sarokemeléssel és érintsétek meg a sarkatokat a kezetekkel. • Járás közben emeljétek magasra a kilépő lábatokat térdben hajlítva, egyenes törzzsel, és tapsoljatok a térdetek alatt minden lépésnél. • Előre hajolva minden lépésnél tapsoljatok a térdeitek

között úgy, hogy mindkét lábatok a talajon van. Futás feladatok (néhány példa): • Futás magas sarokemeléssel, • Futás magas térdemeléssel, • Futás közben csak balkar körzés előre, • Futás közben csak jobbkar körzés előre, • Futás közben csak bal kar körzés hátra, • Futás közben csak jobb kar körzés hátra, • Oldalazó szökdelés arccal befelé, • Oldalazó szökdelés arccal kifelé, • Indián szökdelés azonos oldali térd és karlendítéssel, • Indián szökdelés ellentétes oldali térd és karlendítéssel, • Oldalazó-keresztező futás arccal befelé, • Oldalazó-keresztező futás arccal kifelé. Bemelegítő részben én szándékosan nem csináltatok törpejárás, békaügetést, nyusziugrást a csukló és a térdek kímélése érdekében. Bemelegítés után már igen. Óvatosságból futás közben nem csináltatok tapsra, sípra ülést, fekvést a helyhiány és a bemelegítés korai része miatt. C)

Gyakorlatvezetés: „Üljetek le a földre, zárjátok és nyújtsátok ki a térdeteket, támaszkodjatok le a talajra a csípőtök mögött. Emeljétek a lábatokat 1, terpesszétek 2, zárjátok 3, engedjétek le a talajra 4. Gyakorlat tovább! Emel, terpesz, zár, le1,2,3 és elég!” (utasítással történő gyakorlatvezetés, hasizom-erősítő gyakorlat) Rajzírás: - 14 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 5. TÉTEL: A mozgáskészség kialakulása, a mozgástanulás folyamata, transzfer (pozitív, negatív, bilaterális) A testnevelés oktatásának egyik feladata, a MOZGÁSMŰVELTSÉG fejlesztése, amely a mozgásjártasságok, mozgáskészségek kialakulásán keresztül valósul meg. ADOTTSÁGOK ↓ velünk született tulajdonságok (lehetőségek) Pl. muzikalitás, gömbérzék, nyelvérzék, stb • rendszeres gyakorlás hatására MOTOROS KÉPESSÉGEK - ké fejlődnek ↓ A sportmozgások megtanulásának alapját képzik •

tanulás, gyakorlás MOZGÁSJÁRTASSÁG a mozgástanulás azon szintje, melynél a tanuló az adott mozgást azonos körülmények között végre tudja hajtani. • tanulás, gyakorlás MOZGÁSKÉSZSÉG melynél a tanuló, az adott mozgást változó körülmények között is gyorsan, kreatívan és gazdaságosan tudja végrehajtani. A mozgáskészség kialakulásának fiziológiai alapja a REFLEX- a reflexíven tovaterjedő ingerület. Feltétlen reflex: ÖSZTÖN (az inger nem jut keresztül az agykéreg területén) Feltételes reflex: mindig áthaladnak idegközponton. Inger: az élő szervezetet érő külső-belső környezeti hatások - 15 - a legmagasabb TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév Kresztovnyikov-féle mozgástanulási folyamat (Dr. Nádori László is jelentős kutatója a területnek) 1.) Generalizáció: A mozgásra vonatkozó ismeretek felfogásától az első sikeres végrehajtásig tart. Az ingerület szétterjed az

agykéregben és olyan izmok is bekapcsolódnak a munkavégzése, melyekre nincs szükség (pl. írástanulásnál is) A mozgás görcsös, pontatlan, rendezetlen. 2.) Koncentráció: Az első sikeres végrehajtástól a mozgásjártasság kialakulásáig tart. A serkentés – gátlás egyensúlyba kerül, letisztul a mozgás. Kialakul a dinamikus sztereotípia (a feltételes reflex optimális koordinációja). 3.) Stabilizáció: A mozgásjártasságtól a mozgáskészség kialakulásáig tart. A dinamikus sztereotípia megszilárdul. A mozgás irányítását az idegrendszer alacsonyabb régiói veszik át a figyelem felszabadul (például labdavezetés közben nem a labdát nézi a tanuló, hanem azt tudja figyelni, hogy a saját csapatának tagjai és az ellenfél hol helyezkednek el). Nem örökérvényű a mozgáskészség (kivéve a ciklikus mozgások – ha egyszer megtanulunk  biciklizni, nem felejtjük el). Zárt mozgáskészség: Nyílt mozgáskészség: technikai

jellegű sportágak Proprioceptív irányítás (az inger onnan indul, ahova a válasz érkezik) Testhelyzet, testérzékelés. taktikai jellegű sportágak Exteroceptív irányítás (az inger külső környezetből indul) Transzfer – átvitel Pozitív transzfer: a már megtanult mozgás segíti a másik mozgás elsajátítását pl. fejállás, kézállás Negatív transzfer: a már megtanult mozgás akadályozza, zavarja a másik mozgás elsajátítását (pl. kézilabda – kosárlabda lépésszabály) - 16 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév Bilateriális transzfer: az ügyetlenebb oldali végtag gyakoroltatása fejleszti az ügyesebb oldali végtag mozgásának eredményességét. (pl kislabda-dobás) (de azért is szükséges mindkét oldali végtag gyakoroltatása, kézzel és lábbal is, hogy mindkét oldal erősödjön és ügyesedjen) B) A rajzírás 1.) A rajzírás jelentősége – játékokat, mozgásokat, gimnasztikát lehet

gyorsan, egyszerűen rögzíteni. 2.) A rajzírás alapelvei: • a talaj ábrázolásával kezdjünk • test arányok  fej = 1 egység  nyak = 0,5 egység  törzs = 2 egység  láb = 3,5 egység  egész test = 7 egység  kar= 2,5 egység  váll= 1 egység • a test ábrázolása: elől nézet, oldalnézet, hátnézet 3.) Jelmagyarázat: - vízszintes vonal = vonal nyíllal = × szorzás jele = ≈ hullám vonal = cikk-cakk (függőleges hullámvonal) = + összeadás jele = zárt állás, zárt fogás a mozgás iránya ismétlésszám térdrugózás taps, bokázás jobb oldali végtag jelölése oldalnézetnél a végtagnál, ellenkező oldalra is végrehajtandó a feladat (a vonal alatt jelezve) csak a jobb oldali végtag dolgozik (+) összeadás jele zárójelben = csak a baloldali végtag dolgozik szám a talajt jelző vonal fölött = pl. 45 fordulat fokban jelölve - 17 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév C) Szaknyelv:

Kh: 1-2.ü: 3-4.ü: 5-8.ü: szögállás, magastartás páros karkörzés előre 2× törzshajlítás előre 2× bokaérintéssel ellenkezőleg Gyakorlatvezetés: „Emeljétek a karotokat magastartásba. Végezzetek páros karkörzést előre 2× 1,2, majd hajoljatok előre 2× bokaérintéssel 3,4, emeljétek a törzseteket és körözzetek a karotokkal hátra 2× 5,6, majd hajlítsatok hátra 2× 7,8. Gyakorlat tovább, köröz-köröz, hajlít, hajlít, hátra köröz, hajlít és elég” - 18 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 6. TÉTEL: Gimnasztikai gyakorlatok vezetésének módszerei 1.) Utánzó típusú gyakorlatvezetés: • természeti jelenségek pl. hullámzás • mesefigurák pl. törpe, óriás • állatok pl. nyuszi, fóka, pók • egyszerű munkafolyamatok pl. korongozás, kaszálás 2.) Játékos típusú gyakorlatvezetés: • kérdéssel kezdődik, pl. ki tudja feldobni a labdáját a levegőbe és elkapni úgy, hogy ne

essen le a földre? Próbáljátok meg többször is! • Értékeléssel zárul, pl. emelje magasra a labdáját, aki nem ejtette le a földre! Ők voltak a legügyesebbek. 3.) Határozott típusú gyakorlatvezetés: a) klasszikus vagy részletes gyakorlatvezetés (ritkán alkalmazzuk) • elmondom • bemutatom • megpróbáljuk • javítom • folyamatosan végeztetem b) szóban közlés • már ismert gyakorlatok vezetése, pl. „A következő feladat a négyütemű fekvőtámasz lesz! Gyakorlat rajta! Guggol, fekvőtámasz, guggol, taps!” • egyszerű feladatok közlése, pl. „szökdeljetek 2× zárt, majd 2× terpesztett lábbal!” • ütemenként NEM megállapítható gyakorlatok vezetésére, pl. „Szökdeljetek 3× helyben, majd a 4. ütemre ugorjatok fel a levegőbe és végezzetek egy teljes fordulatot balra, majd megint szökdeljetek 3× helyben és a 8. ütemre jobbra végezzetek fordulatot! Gyakorlat rajta! 1,2,3 bal, 5,6,7 jobb” - 19 - TESTNEVELÉS

TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév c) utasítással történő gyakorlatvezetés: Ütemenként megállítható gyakorlatot ütemenként megállítva vezetek. Pl „Ereszkedjetek le guggoló-támaszba 1, ugorjatok hátra mellső fekvőtámaszba 2, ugorjatok előre guggoló-támaszba 3, majd ugorjatok terpeszállásba és tapsoljatok a fejetek fölött 4.! Gyakorlat tovább!” Előnye, hogy ellenőrizni és javítani tudom a feladat végrehajtását már menet közben is pl. irányok helyes végrehajtása 4.) Folyamatos gyakorlatvezetés: Két feladat között is végeztetek mozgást, például páros lábon szökdelés, eközben mondom el a következő feladatot. Így nincs holtidő, növelhető a terhelés. Csak pozitív tanár-diák kapcsolat esetén működik B) Statikus (kiinduló) helyzetek (rajzírásukat is kérem!) • Állások: • • • • • • • alap, szög, zárt, hajlított, guggoló, terpesz, haránt, lebegő, mérleg Térdelések:

térdelés, terpesztérdelés, térdelőülés Ülések: zárt, terpesztett, hajlított, török, zsugor, lebegő Fekvések: hason, hanyatt Kéz- és lábtámaszok: guggoló-támasz, térdelő támasz, mellső fekvőtámasz, hátsó fekvőtámasz, oldal fekvőtámasz, magas fekvőtámasz, mély fekvőtámasz Kéztámaszok: hajlított, nyújtott Egyéb támaszok: tarkóállás, fejállás, spárga Függések és vegyes helyzetek: mellső lefüggés, hátsó lefüggés, hajlított karú függés, függőtámasz C) Szaknyelv: Kh: 1.ü: 2.ü: 3.ü: 4.ü: mellső fekvőtámasz karhajlítás bal láb emeléssel vissza kiinduló helyzetbe (k.h) karhajlítás jobb láb emeléssel k.h - 20 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 7. TÉTEL: A gyakorlás megszervezése, foglalkoztatási formák A gyakorlás megszervezése úgy történjen, hogy figyelembe véve a foglalkozás anyagát, feladatát, a gyerekek előképzettségét, a rendelkezésre álló szerek

számát, állapotát, a foglalkozás helyét, a foglalkozás a lehető leghatékonyabb legyen. Foglalkozási formák Osztály Mindenki ugyanazt csinálja, DE 1.) együttes osztály-foglalkoztatási forma. - mindenki egyszerre végzi a feladatot, pl. játék, gimnasztika, stb 2.) csoportos osztály-foglalkoztatási feladat. - csoportokban végzik egymás után a feladatot, pl. 5 tanuló kötelet mászik, a többi nézi, majd csere. HOLTIDŐ! Csapat Csoportonként más-más feladat 1.) 3-4 csapat kialakítása (7-8) tanuló kb 2.) a különböző gyakorlóhelyekre másmás típusú feladat kijelölése: • Kötélmászás, • Egyensúlygyakorlat, • Célba dobás, • Hasizomgyakorlat 3.) egyenkénti osztály-foglalkoztatási 3) a feladat végrehajtásához kb azonos idő legyen szükséges forma. - egymás után végzik a tanulók a feladatot, pl. magasugrás, szekrény- 4) vegyes tudású csoportok ugrás. Sok holtidő! Alkalmazható pl segítségadást igénylő feladatnál –

szek- 5.) csapatvezető kijelölése rényugrásnál. 6.) helycsere meghatározása A csapatok végrehajthatják a feladatokat együttes, csoportos és egyenkénti CSAPAT foglalkoztatási formában is. - 21 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév B) Az erő Erő meghatározása: Az erő az a képesség, melynek birtokában külső és belső ellenállások leküzdése, illetve fenntartására vagyunk képesek. (külső ellenállás: szerek, ellenfelek súlya, ereje, légellenállás, stb., belső ellenállás: izületek, izmos súrlódása, szervek súlya, stb.) Az állóképességi sportok űzőinél a munkát végző izmokban főként lassan összehúzódó, vörös rostokat találtak és kevesebb gyors, fehér rostot. Az erőt, gyorsasági erőt követelő sportágak sportolóinál többségben vannak a gyorsan összehúzódó rostok. Maximális erő: Az az izomerő kifejtés, amelyet az egyén – az adott edzettségi fokon – maximális számú

működési egység egyidejű aktiválódása révén képes kifejteni. (Azoknál a testgyakorlatoknál, ahol viszonylag nagy ellenállásokat kell legyőzni – tehát az iskolai testnevelésben nincs komoly szerepe.) Gyorsasági erő: Gyorsasági erőn értjük az ideg-izomrendszernek azt a képességét, amellyel viszonylag nagy ellenállásokat igen nagy gyorsaságú izom-összehúzódással győz le. Gyorsasági erőre a mindennapi tevékenységi formák és a sportágak széles körében szükség van, pl. rajtok, ugrások, dobások, sportjátékok, küzdősportok. Erő-állóképesség: Erő-állóképességen értjük az izomzat fáradással szembeni ellenálló képességét hosszantartó, viszonylag nagy ellenállású erőkifejtéseknél. Ügyeljünk arra, hogy a terhelésnél, a gyakorlásnál a gyakorlatok végrehajtása technikailag kifogástalan legyen. Abszolút erő: mértékét annak az erőkifejtésnek a nagysága jelzi, amelyre a versenyző testsúlyától

függetlenül képes. A relatív erő a versenyző testsúlyához mért erejére utal. - 22 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév Erőfejlesztés: 1.) izomrost hossza nem változik, pl „csak” tartom a mellsőfekvőtámasz helyzetet, 2.) az izomrost hossza megrövidül, pl felhúzom magam a gyűrűn hajlított karú függésbe, 3.) az izomrost hossza megnyúlik, pl az előző helyzetből lassan engedem le magam. Fő szabály alsó tagozatban: SAJÁT TESTSÚLLYAL erősítsen elsősorban a tanuló ! C) Gyakorlatvezetés: „Tegyétek a kezeteket csípőre. Szökdeljetek 2× bal, majd 2× jobb haránt terpeszállásban! Gyakorlat rajta!! Szaknyelv: Kh: 1-2.ü: 3-4.ü: szögállás, csípőre tartás szökdelés 2× bal haránt terpeszállásban, szökdelés 2× jobb haránt terpeszállásban - 23 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 8. TÉTEL: A testnevelés oktatásának módszerei Az ismeretközlés módszerei:

1.) Magyarázat – rövid, tömör, lényegretörő, érthető, érdeklődést felkeltő 2.) Beszélgetés – pontosan megfogalmazott kérdések alapján beszélgetéssel ellenőrizhetjük, hogy a tanulók megértették-e a közölt ismereteket, pl. játékszabályokat, 3.) Bemutatás – mintaszerű legyen (sportöltözet, bemelegítés) térben és időben jól látható 4.) Bemutattatás – jó mozgású tanuló segítségével, közben lehet magyarázni is, pl. fejállásnál A gyakorlati végrehajtás módszerei: 1.) Gyakorlás – az ismeretek rögzítésének, a jártasságok és készségek kialakításának módszere 2.) Ellenőrzés – szervesen kapcsolódik a gyakorláshoz Rossz mozgást ne gyakoroljanak a tanulók! Hibák esetén • Technikai hiba – folytatható a gyakorlás, de újabb magyarázat, bemutatás kell a blokk végén, • Balesetveszélyes hiba – azonnal leállítani a gyakorlást! Helytelenül végrehajtott, rögzített mozgást kijavítani

rendkívül nehéz és hosszadalmas munka. 3.) Értékelés – pozitív, hiteles és ösztönző legyen, de a hibákról is lehet (kell) beszélni; értékelhetünk osztályt, csoportot (fiúk vagy lányok), csapatot, egyént, teljes órát, órarészt, stb. - 24 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév B) Állóképesség Állóképesség az a fizikai képesség, melynek birtokában az adott mozgást, azonos intenzitással, teljesítmény-csökkenés nélkül hosszantartóan tudjuk végezni. Lassan fáradunk és gyorsan regenerálódunk Alap-állóképességgel jelöljük a szervezetnek ellenállását a hosszantartó terhelésekkel szemben. Bakonyi-Nádori vizsgálata „Gyerekek! Fussatok kényelmes iramban, olyan sokáig, ameddig csak tudtok. Ne versenyezzetek a társaitokkal!” Eredmények: 8 éves fiúk átlaga: 10 éves fiúk: 12 éves fiúk: 8 éves lányok: 10 éves lányok: 12 éves lányok: 6.500 méter 10.750 méter 10.990 méter 3.800

méter 5.980 méter 8.740 méter Erő-állóképességen értjük az izomzat fáradással szembeni ellenálló-képességét hosszantartó, viszonylag nagy ellenállási erőkifejtéseknél. Gyorsasági állóképesség Az egyénnek azt a tulajdonságát nevezzük gyorsasági állóképességnek, amellyel képes maximális vagy ahhoz közeli gyorsasággal viszonylag hosszantartó, illetve ismételt izomtevékenységre. A terhelés-pihenés szabályozásában három tényezőt kell figyelembe venni: • A terhelés terjedelmét, • A terhelés intenzitását, • A pihenőidőt. Aerob terhelés: A feladat elvégzéséhez szükséges oxigént a szervezet fel tudja venni. Anaerob terhelés: A feladat elvégzéséhez szükséges oxigént nem tudja felvenni a szervezet. Az állóképesség fejlesztése alsó tagozatban: főleg ciklikus mozgásokkal, pl. kirándulások, futás, úszás, aztán gimnasztika, játékok. - 25 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5.

félév C) Gyakorlatvezetés – utasítással: „Hasaljatok le a földre, nyújtsátok a karotokat előre. Emeljétek a törzseteket és a karotokat1, lendítsétek a karotokat oldalsó középtartásba 2, majd ismét előre 3, aztán ereszkedjetek le hason fekvésbe, kezeteket engedjétek le a talajra 4. Gyakorlat rajta!” Szaknyelv: Kh: 1.ü: 2.ü: 3.ü: 4.ü: hason fekvés, karok elől a talajon kar és törzsemelés karlendítés oldalsó középtartásba karlendítés előre kar és törzsleengedés a talajra, kh-be - 26 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 9. TÉTEL: A gyakorlatok sikeres végrehajtását elősegítő eljárások 1.) Célgyakorlatok A gyakorlatok végrehajtásához szükséges fizikai képességek megteremtését biztosítják. Tudatos, tervszerű oktatási folyamatban 4-6 hét rendszeres gyakorlással szükséges fejleszteni a célzott izomcsoportokat, hogy eredményes és hasznos legyen, pl. kézállás oktatása előtt

nem elegendő 2 órát fordítani a kar, vállizmok fejlesztésére. 2.) Kényszerítő helyzetek, eszközös alkalmazása pl. fejállás oktatása során a bordásfalnál végeztetett gyakorlással (persze nem az első lépésben) a bordásfalak és szőnyegek számától függően az osztály tanulóinak zöme végezheti egyedül, de mégis biztosítással, a gyakorlást. (Csak arra kell figyelni, hogy megfelelő helyre tegyék a fejüket és a kezüket, ne túl távolra a bordásfaltól – akkor átdőlés esetén a hátukat beüthetik!) 3.) Segítségadás: Két fő feladata van: - a tanulók testi épségének biztosítása, - a gyakorlatok sikeres végrehajtásának segítése, A segítségadást megkülönböztethetjük még: - közvetlen: egy kézzel, pl. gerendán sétát kísérve, két kézzel, pl. fejállás segítése, - közvetett: szavakkal, jelzésekkel 4.) Rávezető gyakorlatok alkalmazása: Ez azt jelenti, hogy a gyakorlat vezetőműveletét kiemelve azt külön

gyakoroltatom. Pl. a távolugrás részei: lendületszerzés, elrugaszkodás, légmunka, talajfogás Ebben az esetben pl. szőnyegeket helyezzünk el a teremben egymástól kb 1,5-2 méterre sorban (legalább 3 db-ot) és a tanulóknak ezek fölött kell futva átugraniuk, mintha árok fölött szökdelnének (nem baj, ha rálépnek a szőnyegre). - 27 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév B) Dinamikus (mozgásos) gyakorlatok felsorolása, meghatározása, rajzírása 1.) lendítések: nyújtott kar vagy láb bármely irányba történő közepes vagy élénk tempójú elmozdulása 2.) lengetés: a nyújtott végtagok vagy kéziszerek két helyzet közötti ingaszerű mozgása 3.) húzások: a végtagoknak az izületi mozgáshatár közelében és irányában történő mozgatása 4.) csúsztatások: a testrészek súrlódással történő elmozdulása a talajon vagy szereken 5.) emelések: a végtagoknak, kéziszereknek, testrészeknek lentről

felfelé irányuló lassú, vagy közepes tempójú mozgása 6.) leengedések: emelés ellentéte 7.) emelkedés: az egész test alacsonyabb helyzetből magasabb helyzetbe történő lassú v. közepes tempójú elmozdulása 8.) ereszkedés: emelkedés ellentéte 9.) hajlítások: az izületeket alkotó csontok és testrészek közelítése 10.) nyújtások: az izületeket alkotó csontok és testrészek távolítása 11.) döntés: az egyenes törzs csípőben történő elmozdulása közepes v. lassú tempóban; végrehajtható előre és oldalra az izületi mozgáshatárig, hátra anatómiailag nem lehet megcsinálni 12.) dőlés: állásból vagy térdelésből nyújtott testtel végzett mozgás 13.) fordítás: a testrészek, végtagok hosszúsági tengelye körül egy irányba végzett elmozdulás 14.) forgatás: a testrészek, végtagok hosszúsági tengelye körül mindkét irányba történő elmozdulása 15.) fordulat: a test hosszúsági tengelye mentén, egész testtel

végrehajtott elmozdulás balra vagy jobbra, 90°, 180°, 270°, 360° 16.) forgás: a 360° fordulat többszörösét jelenti helyben v. helyzetváltoztatással pl. bukfencek előre 17.) körzések: a végtagok, testrészek körpályán végrehajtott lassú, közepes v. élénk tempójú elmozdulása 18.) összetett törzsmozgások: 19.) után mozgások: a törzshajlítás, a törzsfordítás és a törzsdöntés közül 2 alapforma egyidejű összekapcsolásából áll. a már ismertetett mozgások kis mozgás kiterjedéssel történő ismétlődő végrehajtása közepes tempóban - 28 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 20.) rugózások: térdizületben végrehajtott után-mozgás 21.) helyzetcserék: a végtagok helyzetének megcserélését jelenti közepes magasságú, ciklikusan ismétlődő súlypont-emelkedés. 22.) szökdelések: C) Szaknyelv: Kh: 1-2.ü: 3-4.ü: 5-6.ü: 7-8.ü: terpeszállás, oldalsó középtartás,

karlendítés bal oldalsó középtartásba, törzsfordítás balra 2× törzshajlítás előre 2× talajérintéssel karlendítés jobb oldalsó középtartásba, törzsfordítás jobbra 2× törzshajlítás előre 2× talajérintéssel. Gyakorlatvezetés: „Álljatok terpeszállásba, lendítsétek a karotokat oldalsó középtartásba. Lendítsétek a karotokat bal oldalsó középtartásba és végezzetek törzsfordítást balra 2× 1,2, hajlítsátok a törzseteket előre talajérintéssel 2× 3,4, lendítsétek a karotokat jobb oldalsó középtartásba és végezzetek törzsfordítást jobbra 2× 5,6, majd ismét hajlítsatok 2× előre talajérintéssel 7,8. A törzsfordításnál nézzetek a nyújtott karotok után és a nyújtott karotok tenyere felfele nézzen! Gyakorlat rajta! Balra fordít, előre hajol, jobbra fordít, előre hajlít (közben érdemes tapsolni)” - 29 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 10. TÉTEL: A játék Az

ember élettevékenységéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a játék. A játék utáni vonzódás, szeretet a születéskor jelentkezik, és végigkíséri az embert egész élete során, felnőtté válásának útján, sőt idős korban is. E tevékenységet minden életkorban a vetélkedésre való törekvés, a jókedv, a győzni akarás, a kötetlen alkotásvágy, a sikerélményre való törekvés jellemzi. Játék közben pedig olyan értékes szellemi, erkölcsi és fizikai tulajdonságok alakulnak ki, melyek megalapozzák az egyének viszonyát embertársaikhoz és a munkához. A játék tevékenység fejlődése az életkor függvényében: Ahhoz hogy kellőképpen ki tudjuk aknázni a játékban rejlő pedagógiai és szakmai lehetőségeket, ismernünk kell az iskoláskort megelőző és az iskolás korra jellemző mozgásos tevékenységre, játékra vonatkozó fejlődésmenetet. 1.) Funkciós játék: kb. 3 hónaptól 2 éves korig jelentős A játék indítéka a

funkciós öröm, pl. csörgő mozgatása 2.) Szimbolikus játék: 1,5 – 2 éves kortól Amikor a gyermek két kocka fölé egy harmadikat rak, s abban a pillanatban felfedezi, hogy az egy híd, a funkciós játék szimbolikus játékká változik. Megjelenik az alkalmazkodási elem is. 3.) Szerepjátékok: 4-4,5 éves kortól Már nem tárgy, hanem egy másik személy magatartása jelentkezik a gyermek saját viselkedésében. Utánzás A nagy izommozgással járó tevékenységek ekkor jelennek meg először, pl. nyuszi ugrás 4.) Szabályjátékok: kb. 6 éves kortól Itt már a szigorú szabály létezése a fontos, melyet igényelnek is. A játékot a közös fegyelem és a becsület törvényei ellenőrzik, pl. ugróiskola - 30 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 5.) Feladatjátékok: Itt már lényegesen összetettebb probléma-helyzetbe kerül a gyermek játék közben. • felfogni a helyzetet, • értékelni, • dönteni, •

megvalósítani pl. játék közben kap egy labdát Mit csináljak vele? Hol vannak a társai, az ellenfelei, kinek, hogyan passzoljon, stb? 6.) Teljesítményjátékok: feladat magának a teljesítménynek a javítása, pl. futóverseny Játékok csoportosítása  futójátékok:  fogójátékok: cél a győzelem megszerzése futással, pl. rajtversenyek cél a társ megérintése, pl. vonalfogó, nyuszi-fogó, házas-fogó, stb.  versengések: egyszerű feladatok, egyéni képességek szerinti végrehajtásban, pl. labdás ügyességi fejlesztés  váltóversenyek: a csapat tanulói ugyanazt a feladatot egymás után hajtják végre  sorversenyek: a csapat tanulói ugyanazt a feladatot egyszerre hajtják végre  egyéni labdás játékok: pl. kidobók  labdás csapatjátékok: pl. zsinórlabda, pókfoci, stb  küzdőjátékok:  népi játékok: a fizikai képességek és az ügyesség a domináns, pl. told ki a körből hagyományok ápolása, pl.

méta, karika hajtás, zsákban futás, számháború - 31 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév B) Balesetek, sérülések megelőzése, sérülések fajtái, kezelésük • sportártalom – hosszantartó, egyoldalú terhelés hatására • sportsérülés – rossz mozdulat hatására hirtelen alakul ki A testnevelés órán szinte kivédhetetlen sérülések okozója lehet: 1.) a testnevelést tanító hibája: • bemelegítés hiánya, helytelensége, • fizikailag és technológiailag nem jól előkészített feladatok alkalmazása, • legyengült szervezet túlterhelése, • nem ellenőrzött eszközök, szerek okozta sérülések, pl. talaj, csomós kötél, pad, stb. 2.) Eszköz hibája: - labda, gyűrű, léc, stb. 3.) Gyerek hibája: • fáradt és figyelmetlen, • fegyelmezetlen, • rendetlen, meggondolatlan Sérülések fajtái: Lényeges: bőr, izület, izom, csont, kéz, láb, fej, gerinc - ne legyen pánik, - hűtés,

kötözés, - eldönteni, hogy kell-e orvosi ellenőrzés. C) Gyakorlatvezetés: „Ereszkedjetek le guggoló támaszba. Ebből a helyzetből indul a gyakorlat Ugorjatok terpeszállásba és lendítsétek a karotokat oldalsó középtartásba 1, ugorjatok vissza guggoló támaszba 2, a 3. ütemre ugorjatok majd fel a levegőbe, terpesszétek a lábatokat s lendítsétek a karotokat oldalsó középtartásba, 4. ütemre pedig érkezzetek vissza guggoló támaszba, figyelj, 3-4, Gyakorlat tovább! Föl, vissza, röpül, vissza” - 32 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 11. TÉTEL: Tanterv – tanmenet - óravázlat (tervezet, bővázlat, vázlat) 1978: Tanterv család 1987: Módosítás 1990-1992: rendszerváltás Alternatív tantervek 1995: NAT – helyi tantervek 2001: Kerettanterv 2004. szeptember : ? Minden tanterv legfontosabb célja a társadalmi szempontból hasznos munka végzésére képes ifjúság nevelése. Az alsó tagozatos

testnevelés tanterv fő jellemzője a játékközpontúság. A tanmenetkészítés lépései a következők: 1.) Anyagkiválasztás: • az iskola milyen nagyságú és minőségű gyakorlóhellyel (tornaterem, sportudvar, stb.) rendelkezik, • mennyi és milyen felszereléssel (atlétika, torna, kézi szerek, stb) rendelkezik az iskola, • helyi tradíciók, az oktató szakmai tudása 2.) Anyagfelbontás – összetett tanítási egységekre: Egy-egy témakör feldolgozásához (előkészítés, oktatás, gyakorlás, értékelés) hány óra szükséges. 3.) Anyagelrendezés • rendelkezésünkre álló órák számának figyelembe vétele, • évszakok, időjárás változásai (mit célszerű tanítani ősszel, télen, tavasszal) • célgyakorlatok, • pozitív – negatív transzfer, • szünetek, ünnepnapok figyelembe vétele - 33 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév Tan Órák Dátum ítási soregys száég ma: 1. 1. IX.2 2. IX.4 3.

IX.9 4. IX.11 Bevezető rész feladatai Fő rész anyaga Játékok Befejező rész anyaga Balesetvédelem Oktatás, követelmények ismertetése, nyári élmények Járás-futás Labdás, egyéni és Tükörjáték feladatok csapatjátékok zenére Futás az udvaron + Felmérések: Zsinórlabda Célba gimnasztika - helyből távolugrás dobás - 60 m síkfutás 800 m futás, páros Felmérések: Kispályás Egyensúgimnasztika - kötélmászás, foci lyozó - kislabda hajítás gyakorlatok Óravázlat: Kiknek, hol, mit, mivel, miért tanítok. Térrajz, rajzírás, szaknyelv, magyarázó szöveges leírások B) Rendgyakorlatok A rendgyakorlatok körébe tartoznak: 1.) Állások: • alapállás: • vigyázzállás: • pihenj állás: • szögállás: 2.) Testfordulatok: lábak nyújtva, sarkak összeérnek, lábfejek 45 fokos szögben nyitottak, karok nyújtva a test mellett, egyenes törzstartás, hasonló az alapálláshoz, de az ujjak nyújtva, feszesen a lábhoz

simulnak, mellkas kihúzva, fej megemelkedik, a feszes vigyázzállás fellazításával hajtjuk végre a bal térd kis hajlításával, láb alapálló helyzetben, karok a mélytartás kivételével bármely tartásban lehetnek. Jobbra, balra, hátra 180 fokos fordulattal (ez utóbbit mindig balra végezzük). A testfordulat a vezényszóban megjelölt irányban lévő láb sarkának és a másik láb talp elülső részén történik első ütemre, majd a második ütemre zár (alapállásba vagy vigyázzállásba). Óvodában a gyerekek szökkenéssel vagy lépéssel hajtják végre a testfordulatot. - 34 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 3.) Menet: Menet alatt a rendes lépésekkel – általában zárt rendben – történő helyváltoztatást értjük. Menetelés közben tanuljanak meg igazodni, takarni, társaiktól megfelelő távolságot tartani. Megindítása: „Lépés indulj!” Megállítása: „Osztály – állj – egy - kettő

Bal jobb bal jobb 4.) Alakzatok: • Sor – vonalalakzatok: • Sor – oszlopalakzatok: • Kör – arckör: • Kör – oldalkör: egymás mellett állnak, térköznyire egymástól (egy tenyérnyire) egymás mögött állnak, távköznyire egymástól (kartávolságra) befelé fordulva állnak (vagy kifelé) bal vagy jobb oldalkör Ezek a zárt alakzatok. Ha a tanulók a rendes tér és távköznél nagyobb távolságra állnak egymástól, akkor nyitott alakzatról beszélünk. A nyitott alakzatokat zárt alakzatokból nyitódással alakítjuk. Meg kell határozni a támpontot, ahonnan a nyitódás történik. Nyitott alakzatból zárt alakzatba zárkózással történik a mozgás (támpont itt is kell) Fontosabb vezényszavak: - „Osztály vigyázz! Előttem egysoros vonalban sorakozó!” - „Kettes oszlopba sorakozó!” - „X tanulótól balra egész távolságra nyitódj!” - „Y tanulóhoz középre zárkózz!” 5.) Fejlődések – szakadások: Egyes oszlopból

kettős-hármas stb. oszlop alakítását fejlődésnek, a többsoros oszlopból kettes-egyes oszlop alakítását szakadásnak nevezzük. A fejlődésekszakadások helyben, járás közben, futás közben végezhetők Pl. – „Balra hármas oszlopba fejlődj!” - „Egyes oszlopba szakadozz!” A rendgyakorlatok segítenek a testnevelési foglalkozások megszervezésében és levezetésében, fejlesztik az önfegyelmet, a helyes testtartás kialakítását, de öncélú alkalmazásuk helytelen. - 35 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév C) Szaknyelv: Kh: terpeszállás, oldalsó középtartás, 1.ü: balra 90 fokos fordulattal ugrás guggoló támaszba 2.ü: jobbra 90 fokos fordulattal ugrás terpeszállásba karlendítéssel oldalsó középtartásba, 3.ü: jobbra 90 fokos fordulattal ugrás guggoló támaszba, 4.ü: balra 90 fokos fordulattal ugrás termeszállásba karlendítéssel oldalsó középtartásba Gyakorlatvezetés: „Álljatok

terpeszállásba, lendítsétek a karotokat oldalsó középtartásba! Balra 90 fokos fordulattal ugorjatok guggoló támaszba 1, majd jobbra 90 fokos fordulattal ugorjatok terpeszállásba és lendítsétek a karotokat oldalsó középtartásba 2, jobbra 90 fokos fordulattal ugorjatok guggoló támaszba 3, majd balra 90 fokos fordulattal ugorjatok terpeszállásba és lendítsétek a karotokat oldalsó középtartásba 4. Gyakorlat tovább, balra, jobbra, jobbra balra1,2,3 és elég!” - 36 - TESTNEVELÉS TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév 12. TÉTEL: A testnevelés óra részei és feladatai, óratípusok 1.) Bevezető rész: • a foglalkozás szervezett megkezdése, • a tanulók szervezetének felkészítése nyugalmi helyzetből a fő rész feladatainak végrehajtására – általános, sokoldalú és speciális bemelegítés, • az érdeklődés, a motiváltság biztosítása. 2.) Fő rész: • a testnevelési foglalkozás fő feladatainak

megvalósítása. Attól függően, hogy mi a fő rész feladata beszélhetünk: o új ismeretet elsajátító, o gyakorló, o számon kérő, felmérő, o játék, o kondicionáló, o vegyes típusú óráról. Ez utóbbinál több részfeladatot is végrehajtunk. 3.) Befejező rész: • a szerek elpakolása, • a szervezet lecsillapítása, • a foglalkozás értékelése. B) A motoros képességek fejlesztésének módszerei Módszeren tervszerű tevékenységet értünk, valamely cél elérése érdekében. Módszerek 1.) ismétléses módszer (megismételt terhelés) „darabszámban” 2.) Intervallumos módszer (szakaszos terhelés) „távolságban” 3.) Tartós módszer (tartós terhelés) 4.) Verseny és ellenőrzés (verseny terhelés) - 37 - Eljárások, módok, változatok a) változatlan b) változó a) teljes pihenést adó b) nem teljes pihenést adó a) folyamatos intenzitás b) változó intenzitás a) versenyek b) felmérések TESTNEVELÉS

TANTÁRGYPEDAGÓGIA Kollokviumi tételek 5. félév A terhelési óra összterhelése ne akadályozza a következő órát, ne legyenek a tanulók nagyon fáradtak, kimerültek, ne csökkenjen szellemi teljesítőképességük. C) Szaknyelv: Kh: 1-2.ü: 3-4.ü: 5-8.ü: terpeszállás, karok magas tartásban páros karkörzés a test előtt balra 2× törzshajlítás balra 2× ellenkezőleg Gyakorlatvezetés: „Álljatok terpeszállásba, emeljétek a karotokat magas tartásba! Végezzetek páros karkörzés balra 2× 1,2, hajoljatok balra 2× 3,4, jobbra végezzetek páros karkörzést 2× 5,6, majd hajlítsatok jobbra 2× 7 és tovább, balra körözz, balra hajlíts, jobbra körözz, jobbra hajlíts6,7 és elég!” Ajánlott irodalom: Sipos györgy: A testnevelés tanítása Ozsváth Ferenc: Testnevelés Onyestyákné Reigl Mariann: Testnevelési játékok Gliedné Farkas Katalin: Testnevelési játékok gyűjteménye Becsy Bertalan Sarolta: Az óvodai testnevelés

foglalkozások módszertana Becsy-Kunos: Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása Nádori-Szigeti-Vass: A motoros képességek és a mozgásos cselekvéstanulás Rátkai István: Testnevelés tantárgypedagógia Báthori Béla:A testnevelés elmélete és módszertana - 38 -