Betekintés: Beruházások gazdaságossági számításai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


A magyarországi foglalkoztatottság 1. A tartósan munkanélküliek helyzetéről A foglalkoztatási helyzet javítását és a gazdasági szerkezet megújítását, megfelelő számú munkahely, vállalkozás létesítését egyidejűleg eredményező gazdaságpolitika, illetve területfejlesztési politika kialakítása és megvalósítása a radikális szerkezetváltással érintett térségekben nagyon összetett és nehéz feladatot jelent. Ennek stratégiaalkotási, együttműködési, infrastrukturális, intézményi, humán erőforrásfejlesztési, pénzügyi és egyéb feltételei is vannak. Ilyen gazdaságpolitikát és területfejlesztési politikát azonban az eddigiekben még kevésbé sikerült érvényre juttatni. Ez is az egyik oka és magyarázata annak, hogy a hátrányos helyzetbe került régiók felzárkóztatása eddig nem igazán kezdődött el, sőt a leszakadási folyamat az elmúlt években átmenetileg még erősödött is. A külső gazdaságkörnyezeti

tényezők kedvezőtlen alakulásának meghatározó szerepe mellett a nagy mértékű munkanélküliség állandósulásához az emberi tényezők is jelentős mértékben hozzájárultak. Ezek elsősorban abban fejeződtek ki, hogy a megyékben és kistérségekben nem volt elég gyors a vezetők, a vállalkozók, az alkalmazottak a munkanélküliek jelentős része szemléletének, gondolkodásmódjának – megváltozott helyzethez és az új követelményekhez igazodó átalakulása, az innovációk megjelenése és terjedése. A tartós munkanélküliek és családjaik anyagi és jövedelmi helyzete összességében meglehetősen kedvezőtlen, de eléggé nagymértékben differenciált. A legtöbb – életkörülményeket meghatározó – tényező a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők (köztük elsősorban a 8 általánost sem végezték), a szakképzetlen fizikaiak súlyosan hátrányos helyzetét, valamint a megyék elmaradottabb

agrártérségeiben és általában a községekben élő munkanélküliek átlagosnál kedvezőtlenebb pozícióit igazolta vissza. A tartósan munkanélküliek egy része azonban – bár bevallott kimutatható jövedelmei alacsonyak – a munkanélküliség időtartamától függetlenül elfogadható, közepes vagy annál is jobb életszínvonalon él. 1 A munkavállalási motiváltság meglehetősen ellentmondásos kérdés, amelyet nem csupán a munkaügyi központ és a munkanélküli ellátásra való jogosultság szemszögéből, leegyszerűsítve célszerű vizsgálni, hanem tágabb, társadalmi és érdekeltségi összefüggésben 1 Forrás: Munkaerő-piaci tükör 2002 -1- is. Ennek az a lényege, hogy mivel a munkát a magyar legális munkaerő-piacon általában nem fizetik meg eléggé, sőt jelentősen alulértékelik a munkavállalók jelentős része – munkanélkülieket is beleértve – a fekete vagy szürke árnyékgazdaságban igyekszik többkevesebb

sikerrel kárpótolni magát. A gyakorlati tapasztalatok tanúsága szerint az állástalan vagy azzá vált személyek zöme különösen a munkanélküliség első hónapjaiban erős motiváltsággal, ambícióval próbál stabil munkahelyet találni vagy vállalkozásba fogni. Ez egy részüknek sikerül is Sokan azonban a munkahelykeresés és az elutasítások sorozatos kudarcai után egyre inkább elveszítik kedvüket és önbizalmukat. Ezáltal nem szűnik meg teljesen, de jelentősen csökken munkavállalási elszántságuk, motiváltságuk, amely viszont erőteljesen mérsékli az új, megváltozott körülményekhez való pozitív irányú alkalmazkodást, illetve a későbbiekben kínálkozó lehetőségek kihasználására való céltudatos felkészülést. Egy idő után jelentős arányban szinte beletörődnek sorsukba, és berendezkednek az általában alacsonyabb szintű tartós munkanélküli életformára. 2 Aktívan állást kereső életkortól függetlenül

bárki lehet: dolgozni kívánó tanuló, vagy akár nyugdíjas korú; munkanélkülinek minősül, ha kereső foglalkozást kíván és minden eszközt, módot igénybe vesz, hogy ilyet találjon.A lényeges kritérium tehát: a kereső foglalkozáshoz jutás érdekében végzett tevékenység. Életkor szerint a munkát keresők csaknem háromnegyede a legjobb munkavállalási korú, 2554 évesek közé tartozik; a 15-19 évesek közül még, és az 55 évnél idősebbek már csak kevesen tesznek erőfeszítéseket azért, hogy elhelyezkedjenek. A hazai munkavállalási koron felülieket már csak szórványosan találunk az aktívan munkát keresők között.Bár a munkát keresők utolsó munkahelye a gazdaság valamennyi ágát képviseli, az újabb és a régebbi munkanélküliek többségét a nemzetgazdaság azonos három ága bocsátotta ki az évek során: a feldolgozóipar, a kereskedelem, és az építőipar. A munkát keresők nagy többsége (94 százaléka) utolsó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


munkahelyén alkalmazottként dolgozott és fizikai munkát végzett. A fizikai foglalkozásúak mintegy felének ipari és építőipari, valamint gépkezelői, összeszerelő, járművezető munkája, további negyedüknek pedig szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) munkája volt. A korábban szellemi munkát végző, csaknem 30 ezer munkanélküli közül mintegy 13 ezer főnek (többségében nőknek) volt felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozása 2 Forrás: Munkaerő-piaci tükör 2002. -2- Az évek során kevéssé változott a munkanélküliek iskolai végzettség szerinti összetétele. A leginkább érzékelhetően a legalacsonyabb iskolai végzettségűek aránya csökkent a 90-es évek elejéhez képest; ennek azonban valószínű oka, hogy elsősorban a képzetlenek adták fel a reménytelennek ítélt aktív munkahely-keresést. A legfeljebb 8 általánost végzettek aránya így is több, mint 35 százalék, a hasonló arányú szakmunkásképzővel

rendelkezőkkel együtt ők adják a munkát keresők 70 százalékát. A munkanélküliség fő oka az esetek több mint felében az állásvesztés, a második legfőbb ok azonban a munkaerő-piacra belépés vagy visszalépés szándéka. A munkanélküliek több mint fele telj munkaidős munkát keres, további 32 százalékuk elsősorban teljes munkaidőset, de részmunkaidőst is elvállalna. A bérigények nem tekinthetők túlzónak – az érintettek többé-kevésbé reálisan vetettek számot az egyéni adottságaikból, s a környékbeli munkaalkalmakból adódó esélyekkel. 3 1.2 Gazdaságilag inaktív népesség A Munkaerő-mérleg adatai szerint – 2003. január 1-jén a hazai munkavállalási korú férfiak és nők 32 százaléka nem tartozott a rendelkezésre álló munkaerőhöz: a 15-64 éves népesség pedig 40 százaléka. Csupán a hazai munkavállalási korúaknál maradva: 2002-ben a távolmaradó mintegy 2 millió fő (884 ezer férfi és 1 165 ezer nő)

mintegy 80 százaléka társadalmilag elfogadott okból maradt a háztartásban: még tanult. A 681 ezer, 15 éves és idősebb fiatal továbbtanulása nemcsak hasznos, hanem hovatovább nélkülözhetetlen mind az egyén, mind az ország jövője szempontjából. Magyarország nemzetközi összehasonlításban kifejezetten jó helyezést ér el az OECD országok között a 1518 évesek továbbtanulási arányával. Amíg azonban a 15-19 évesek korosztályának 76 százaléka tanult, a 20-24 éveseknek csupán 20 százaléka –Európa számos országától jócskán lemaradva. Az EU már 2002-ben a t agállamok feladatává tette, hogy 2010-re jelentősen növeljék az alsó középiskolai szintnél tovább tanulók arányát: a 1824 évesek legfeljebb fele maradjon ezen a szinten. Magyarországon ennek elérése még igen nagy erőfeszítéseket kíván. Csaknem 300 ezrez a gyermekgondozás valamelyik formáját (GYES, GYET, GYED) igénybe véve maradtak távol a munkaerőpiactól;

csaknem kizárólag a nők. A születések számának 3 Forrás: Munkaerő-piaci tükör 2002 (Laky Teréz) -3- Forrás: http://www.esés (Eredm: a beruhnem gazd, mert a bk ~ 12%, ami <15%) Kiadás 10000 3000 2100 Bevétel 9800 7000 Hozadék -10000 6800 4900 Diszk. 15% 10% 12% ¸˛ -10000 5916 3704 -380 230 -22 8 Egyszerűsített belső kamatláb keresés Egyszeri 880 milliós beruházás 10 éven át évi 175 millió hozamot várnak Az un technikai törlesztőfaktor 175/ 880 =0,2 A törl.faktor -táblázatban a 10 évnél ezt a faktort a 0,15 kamatlábnál találjuk Tehát a belső kamatláb 15 %, ami jó, a beruházás gazdaságos, ha a kalkulatív kamatláb 15%. HF: Vizsgáljuk meg az alábbi beruházás gazdaságosságát dinamikus módszerekkel Beruházási összeg 230 millió, reményeink szerint 5 éven át 70 millió nettó hozam keletkezne A kalkulatív kamatláb 15 %. 9 3. Az annuitás-számítás módszere (Annuitás: éves törlesztő részlet)

Feltételek: - pontberuházás és - éveken át azonos hozam A módszer azon alapul, hogy meg kell térülnie a beruházási összegnek. A módszer a törlesztőfaktort használja a megtérülési követelményhez, a hozam-elváráshoz A beruházás akkor gazdaságos, ha az éves nettó hozam nagyobb, mint az évi átlagos tőkeköltség, (a törlesztés), azaz ha H >= Ber * q (q a törlesztő faktor) Példa Egy 100 millió ft-os beruházás várhatóan 10 éven keresztül évi 15 millió hozammal működne. Az elvárás, a kalkulatív kamatláb 10% A táblázatból kiolvasható, hogy 10 évhez és 10 % -hoz 0,16 törlesztőfaktor tartozik Mivel 15 < 100 * 0,16 , a beruházás nem gazdaságos. ----10

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!