Betekintés: BMF-KGK Papp Károly - Jogi ismeretek tételek, 2003

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar JOGI ISMERETEK MŰSZAKI MENEDZSER SZAK II. ÉVFOLYAM I FÉLÉV § 29Készítette: 1 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 1. A JOG KIALAKULÁSA ÉS TÁRSADALMI SZEREPE 3 2. A JOGFORRÁS FOGALMA ÉS A JOGFORRÁSOK HIEREARCHIÁJA 3 3. A JOGSZABÁLY FOGALMA ÉS FELÉPÍTÉSE ( A PTK ALAPJÁN ) 4 4. A JOGKÉPESSÉG FOGALMA ÉS A JOGALANYOK EGYES CSOPORTJAI (PTK ALAPJÁN) 4 5. AZ ALKOTMÁNY HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR JOGRENDSZERBEN 5 6. AZ ÁLLAMSZERKEZET RÉSZEI ÉS FŐBB FELADATAIK 5 7. AZ ÁLLAMHATALMI (TÖRVÉNYHOZÓ) SZERVEK FELADAT- ÉS JOGKÖRE 6 8. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI (VÉGREHAJTÓ) SZERVEK FELADAT- ÉS JOGKÖRE 8 9. ALAPVETŐ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 9 10. A POLGÁRI JOGI VISZONY. 10 11. A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS TÁRGYA, A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSÉNEK ESETEI 11 12. A TULAJDONJOG KORLÁTAI ÉS A HASZNÁLATI JOGOK 12 13. A KÖTELMI JOG FOGALMA ÉS TERÜLETEI

12 14. A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁS 13 15. ISMERTESSE KÉT KONKRÉT SZERZŐDÉS TARTALMI ELEMEIT 15 16. A SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI JOGELLENES KÁROKOZÁS ÉS ANNAK SAJÁTOS ESETEI 16 17. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK POLGÁRI JOGI VÉDELME 17 18. A SZELLEMI ALKOTÁSOKHOZ FŰZŐDŐ JOGOK TERÜLETEI ÉS EZEK JOGI SZABÁLYOZÁSA 18 19. A GAZDASÁGI ÉLETBEN ÉS A KÖZFELADATOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ JOGI SZEMÉLYEK ÉS FŐBB JELLEMZŐIK 20 20. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 21 21. A JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 22 22. A JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 23 23. A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM ÉS TERÜLETEI 24 24. A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS ÉS A VERSENYKORLÁTOZÁS TILALMÁRA VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS. 25 25. A MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ SZABÁLYOK. 26 26. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI (A MUNKAVISZONY TARTALMA) 28 29 27. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK RENDSZERE. Készítette: 2 BMF Keleti

Károly Gazdasági Főiskolai Kar 1. A JOG KIALAKULÁSA ÉS TÁRSADALMI SZEREPE Az ember létének egyik meghatározó jellemzője, hogy közösségben, társadalomban él. A közösségen belül változatos tartalmú kapcsolatok alakultak ki. Társadalmi viszonyok: azokat a sokrétű, bonyolult és gazdag kapcsolatokat, amelyek az embert társadalmi környezetével, embertársaival összekötik. Ezek a viszonyok szabályozást igényelnek A szabályozás szükségességét a közösség egészének védelme indokolta. Olyan magatartásszabályok, társadalmi normák megfogalmazása vált tehát szükségessé, amelyek a közösség hatékony védelmét szolgálták. A legkorábbi ilyen magatartásszabály a tabu volt Tabu: tilalmak rendszere. A tabu megsértőjére büntetés várt A társadalmi normák általános jellemzője, hogy meghatározott élethelyzetekre előír vmely magatartást és az előírás megszegését szankcionálja. A magatartásra vonatkozó előírás nemcsak

negatív, hanem pozitív is lehet. Ugyanígy a szankció, büntetés és jutalom is lehet A szabályozásban fontos szerepet tölt be az erkölcs. Az erkölcsi követelmények olyan általános érvényű, az élet szinte minden területét átszövő, tartósan érvényesülő magatartásszabályok, amelyeket a közmegegyezés alakított ki és a közvélemény ereje támaszt alá. Az erkölcsi alapelvek megfogalmazásában, megszilárdításában jelentős szerepe van a vallásnak. A magatartásszabályok hagyományozódó szokássá váltak. Ezek között voltak olyanok, amelyek helyességét, hasznosságát, a történeti fejlődés folyamatában létrejött állam is elismerte, és érvényesülésüket a maga eszközeivel ki is kényszerítette. Szokásjog: az állam által kényszerrel is érvényre juttatott szokások összessége. Ezen a fejlődési úton alakult ki az a társadalmi normarendszer, amelyet jognak nevezünk. Jog: olyan, az állami akaratot kifejező

szabályrendszer, amelyet az állami szervek alkotnak, és amelynek érvényesülését az állam kényszerítő eszközökkel is biztosítja. Jogviszonyok: azok a kapcsolatrendszerek, társadalmi viszonyok, amelyeket a jog szabályoz. Az egymáshoz közelálló jogszabályok alkotják az egyes jogágakat (büntető-, polgári-, közigazgatási jog). Jogrendszer: egy adott állam jogszabályainak összessége. A Magyar Köztársaság jogrendszere a hatályos jogszabályok rendezett összessége. 2. A JOGFORRÁS FOGALMA ÉS A JOGFORRÁSOK HIEREARCHIÁJA Jogforrás: jelenti egyrészt azt az állami szervet, amelynek hatásköre van a jogalkotásra, jogszabály kibocsátására, és jelenti magát a jogszabályt. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere, ez a jogforrás hierarchiája is, ami azt jelenti, hogy a sorrendben hátrébb álló jogszabály nem lehet ellentétes az előtte állóval: - az Országgyűlés törvényt, - a kormány kormányrendeletet, - a miniszterelnök,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ill. a kormány tagja miniszterelnöki, ill miniszteri rendeletet, - a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletet alkot. A hierarchia csúcsán az alaptörvény, az Alkotmány áll. Az alkotmány megalkotásához és megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A kétharmados többséggel elfogadott alkotmányszöveget megerősítés céljából népszavazásra kell bocsátani 29Készítette: 3 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 3. A JOGSZABÁLY FOGALMA ÉS FELÉPÍTÉSE ( A PTK ALAPJÁN ) Jogszabály: az arra felhatalmazott állami szervek által megalkotott és közrebocsátott általános érvényű, mindenkire kötelező magatartásszabály. Ezek a törvény és a rendelet Jogszabályt akkor kell alkotni, ha azt szükségessé teszi a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása. Jogszabály

felépítése: - tényállás: azokat a körülményeket, tényeket írja le, amelyek bekövetkezése esetén úgy kell viselkedni, ahogy azt a jogszabály előírja. - rendelkezés: a jogszabály lelke. A jogalkotó itt fogalmazza meg, hogy milyen magatartást ír elő, mit kell tenni a tényállás megvalósulásakor. Jellege szerint lehet kötelező (kogens: e szabály betartása mindentől függetlenül kötelező) és megengedő (diszpozitív: lehetőség van ettől eltérni, főleg a polgári jogban alkalmazzák) szabályokat különböztetünk meg. - jogkövetkezmény: arra ad választ, hogy mi történik akkor, ha a rendelkezést nem tartják be, ill. betartják Ha nem tartják be, akkor a jogkövetkezmény a szankció, ami legtöbbször büntetést, hátrányt jelent. Ha ellenben betartják, akkor a jogkövetkezmény a joghatás. 4. A JOGKÉPESSÉG FOGALMA ÉS A JOGALANYOK EGYES CSOPORTJAI (PTK ALAPJÁN) A polgári jogi jogviszony alanyai a személyek: az ember, a jogi

személy és a jogi személyiség nélküli szervezet. Jogképes az, akinek jogai és kötelességei lehetnek. A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes. A jogképességet szerződéssel vagy egyoldalú nyilatkozattal sem lehet korlátozni A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. Az ember jogképessége a halállal megszűnik. Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűnése óta már legalább öt év eltelt anélkül, hogy bármilyen adat utalna életben létére. Cselekvőképességgel a jogalanyok közül csak az ember rendelkezik Három csoportja létezik: - cselekvőképes: mindenki, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza. - korlátozottan cselekvőképes: az a kiskorú, aki 14-et már betöltötte és nem cselekvőképtelen. (kiskorú: 18-at nem töltötte még be) - cselekvőképtelen: 14-et nem töltötte még be. Jogi személy: célja érdeket, ill.

érdek érvényesítésére irányuló törekvést fejez ki Ezen célok, érdekek elérésükhöz szükség van arra, hogy önálló vagyoni jogai, kötelezettsége legyenek. Alapításához szükséges: - az alapítók megfelelő formában tett akaratnyilvánítása, - a működéshez szükséges vagyon elkülönítése, - a működés feltételeinek megteremtése, - a szervezet létrehozása, - a jogi személy nyilvántartása. A jogi személyek egyik felosztása a közjogi és magánjogi, a másik a vagyoni helyzet (vagyon elkülönítés – az alapító egyoldalú nyilatkozatával jön létre, vagyonegyesítés – a tagok szerződése hozza létre) alapján történik. A jogi személy megszűnésének módja a létrejövetel módjához igazodik. A jogi személy jogképessége teljes Képviseletét jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott személy, szervezet látja el. Jogi személyiség nélküli szervezetek: a jogalkotás és a jogalkalmazás dönti el, hogy adott

cél elérése érdekében szükség van-e jogi személyiségre vagy sem. Ha az adott cél jogi személyiség nélkül is megvalósítható, a jogalkotás, ill. a jogalkalmazás nem adja meg a jogi személyiséget (KKT, BT). Készítette: Papp Károly 4 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 5. AZ ALKOTMÁNY HELYE ÉS SZEREPE A MAGYAR JOGRENDSZERBEN A magyar jogrendszerben, a hierarchiában az Alkotmány, közkifejezéssel élve, a törvények törvénye mindenek felett áll. Ez azt jelenti, hogy például a jogalkotó, pl az Országgyűlés sem hozhat ezzel ellentétes törvényt. Az alkotmány tartalmazza  A politikai rendszer és az államhatalom jellegére  A gazdasági és politikai berendezkedésre és azok védelmére  Az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségére  A kormányzás szervezetére, feladataira, felelősségére  A közigazgatásra  A helyi autonómiára (helyi önkormányzatok) Az igazságszolgáltatásra  Az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


alkotmányosság védelmére  Az állami szuverenitás kérdéseire vonatkozó legfontosabb szabályokat Az Alkotmány kötelezi a kormányt, hogy a végrehajtáshoz szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjessze. 6. AZ ÁLLAMSZERKEZET RÉSZEI ÉS FŐBB FELADATAIK A Magyar Köztársaság független és demokratikus jogállam, mely a népszuverenitást választott képviselők valamint közvetlen gyakorolja. Az államhatalom alkotmányos szervei: Országgyűlés A törvényhozás fő hatalmi szerve , mely feladata biztosítani a társadalom alkotmányos rendjét. A Köztársasági Elnök Az ország államfője, kifejezi a nemzeti egységet, őrködik a demokratikus működés felett A kormány A végrehajtó hatalom gyakorlója, a közigazgatás legfőbb szerve. Alárendeltségében működnek a minisztériumok és egyéb közigazgatási szervek. (KSH; Nemzetbiztonsági Hivatal stb.) Bíróságok Az igazságszolgáltatás szervei, a bírói hatalom gyakorlói.

Ügyészség A törvényességi felügyelet legszélesebb hatáskörrel rendelkező szerve. A bíróságok előtti eljárásban vádképviselet ellátója Helyi önkormányzatok A helyi közügyeket demokratikusan és önállóan intézik. Alkotmánybíróság Az alaptörvény megtartását ellenőrzi. Készítette: Papp Károly 5 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 7. AZ ÁLLAMHATALMI (TÖRVÉNYHOZÓ) SZERVEK FELADAT- ÉS JOGKÖRE Országgyűlés: a törvényhozó hatalmat gyakorló legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv. Az ország választópolgárai 4 évi időtartamra választják. Tagjai az országgyűlési képviselők, akiket mentelmi jog (csak az Ogy. előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható ellene büntető- vagy szabálysértési eljárás) illet meg, ill. akikre összeférhetetlenségi (vannak olyan tisztségek, amelyeket ogy-i képviselőként nem tölthet be) szabályok vonatkoznak. Az Ogy 4 éves megbízatásának lejárta

előtt is kimondhatja saját feloszlatását. A feloszlatástól számított 3 hónapon belül új Ogy-t kell választani. Fő parlamenti funkciói: - törvényhozás (alaptörvények, szervezeti törvények, költségvetés) - parlamenti ellenőrzés (Állami számvevőszék; az állampolgári jogok, v.mint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok ogy-i biztosa) - a kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása (a legfontosabb közjogi tisztségviselők megválasztásának, a kormányprogram elfogadásának, a kormányzati szervek ellenőrzésének joga) - a külügyek és hadügyek terén jelentkező fontos feladatok (nemzetközi szerződések megkötése, fegyveres erők alkalmazása, békekötésről való döntés joga) - a rendkívüli jogrend bevezetése (rendkívüli állapotot, szükségállapotot rendelhet el) - egyéb feladatkörök. (helyi önkormányzatok feloszlatása, közkegyelem gyakorlása, országos népszavazás elrendelésének joga) Köztársasági

elnök: a Magyar Köztársaság államfője, aki kifejezi a nemzet egységét az Ogy választja meg 5 évre. Semmilyen más állami, társadalmi, politikai tisztsége vagy megbízatása nem lehet. Feladatai: - képviseli a magyar államot, - a M. K nevében nemzetközi szerződéseket köt, - megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket, - kitűzi az ogy-i és a helyi önkormányzati általános választásokat, - részt vehet és felszólalhat az Ogy és az ogy-i bizottságok ülésein, - javaslatot tehet az Ogy-nek intézkedés megtételére, - népszavazást kezdeményezhet, - kinevezi és felmenti az államtitkárokat, - külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti az MNB elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a MTA elnökét, - adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket,

kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, - gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, - dönt az állampolgársági ügyekben, - dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal. Kormány: végrehajtó hatalom, a közigazgatás legfelsőbb szerve. Tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnököt az Ogy választja A minisztereket a kelnök nevezi ki Feladatai: - védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait, - biztosítja a törvények végrehajtását, - irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, - a belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, - biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, megvalósítását, - meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, - maghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről, - irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését, - az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása, a közrend és a közbiztonság védelme, - közreműködik a külpolitika meghatározásában, nemzetközi szerződéseket köt, - ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a törvény a hatáskörébe utal. Készítette: Papp Károly 6 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar Alkotmánybíróság: az Alkotmány megtartásának, a jogállami alkotmányosság érvényesülésének egyik legfontosabb őre. Tagjait az Ogy választja Megbízatásuk 9 évre szól, egy alkalommal újraválaszthatók. Feladata a megalkotott jogszabályok alkotmányosságának utólagos vizsgálata, az alkotmánysértő jogszabály megsemmisítése. Független magyar bíróságok: kizárólagos jogosultjai az igazságszolgáltatásnak. -

védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az alkotmányos jogok és törvényes érdekek érvényre jutását, - büntetik a bűncselekmények elkövetőit, - az állampolgárokat a törvények tiszteletére nevelik, - ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét, érvényre juttatják a törvényesség követelményeit A bírósági szervezetrendszer négyszintű: - helyi bíróságok (és munkaügyi bíróságok) - megyei bíróságok (Bp-en a Fővárosi Bíróság) - Ítélőtáblák (a munkamegosztást szolgálják a helyi- és a megyei bíróságok között) - Legfelsőbb Bíróság (jogegységi eljárást is lefolytathat, azaz átfogó és vitatott elvi kérdésekben dönt). Fontos jogállami alapelv a Bírói függetlenség. A bírák csak a törvényeknek vannak alávetve, nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Ez a függetlenség nőtt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létrehozásával. Így megszűntek

az igazságügy-miniszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványai. A LB elnökét az Ogy választja, helyetteseit és a hivatásos bírókat a k.elnök nevezi ki A választás 6 évre, a kinevezés határozatlan időre szól Ügyészség: az Ogy-nek alárendelt, annak felelős állami szerv. A törvényesség biztosításában kiemelkedő szerepe van. Felépítése: - helyi ügyészségek (a megyékben városi, Bp-en kerületi ügyészségek) - megyei főügyészségek (Bp-en a Fővárosi Főügyészség) - fellebbviteli főügyészségek - Legfőbb Ügyészség. Az ügyészi szervezetben az alá-fölérendeltség elve érvényesül. A legfőbb ügyészt az Ogy választja 6 évre, helyetteseit a k.elnök Feladatai: - a nyomozás törvényessége feletti felügyelet - a bírósági eljárásban betöltött szerep (a vádat képviseli) - felügyeli a büntetés-végrehajtás törvényességét - ügyészi törvényességi felügyeletet lát el (vizsgálja a

közigazgatás egyedi döntéseit). Helyi önkormányzatok: a választópolgárok az általuk választott képviselő-testület útján gyakorolják a helyi közhatalmat, akiket 4 évre választanak. A testület elnöke a polgármester, aki a külső szervek előtt képviseli a testülete. A testület feladatai: - az önkormányzati ügyekben önállóan szabályok és igazgat - gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, vállalkozhat - saját bevételre jogosult, állami támogatásban részesül - helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat - a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez - szabadon társulhat más helyi képviselő-testülettel - jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Jegyző: A polgármesteri hivatal határozatlan időre kinevezett vezetője. Feladatai: -

döntés-előkészítés - államigazgatási feladatok. Készítette: Papp Károly 7 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 8. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI (VÉGREHAJTÓ) SZERVEK FELADAT- ÉS JOGKÖRE Államigazgatási szervek: az államigazgatási eljárás egyik szereplője. Olyan állami szerv, amely: - a kormánynak alárendelten, annak irányítása, ellenőrzése alatt működik, - állami funkciót lát el, - önálló hatásköre van, - közhatalmi jogosítvánnyal rendelkezik. Igen szerteágazó tevékenységet végeznek, amelyek közül egynek van különös jelentősége. Ez a hatósági jogalkalmazás (jogot vagy kötelezettséget állapít meg; szankciót alkalmaz; ellenőriz). A közhatalmi jogosítvánnyal rendelkező szerv saját döntésének érvényesítésére, jogszabályba foglalt kötelezettség kikényszerítésére szankció, állami kényszert alkalmazhat. Feladataik: - a törvényesség, a demokratizmus, a humanizmus érvényre juttatása - a jogok

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


érvényesülésének és a kötelességek teljesítésének előmozdítása - hatékony együttműködés az á.i eljárás más szereplőivel - a törvény előtti egyenlőség biztosítása - a feladataik gyors és egyszerű teljesítése. Azokat az eszközöket, amelyeket a jogalkotó a feladatok végrehatása érdekében biztosít, az á.i szerv hatáskörének nevezzük Egy-egy ügytípusban több szerv is rendelkezhet hatáskörrel. Ezért van szükség az illetékesség meghatározására, amely azt mondja meg, hogy az azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult és köteles eljárni. Eljárásra az az á.i szerv illetékes: - amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye van. Ha az ügyfél külföldön van vagy tartózkodási helyi ismeretlen, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján kell megállapítani, - ingatlanra vonatkozó ügyben az az illetékes, amelynek területén az ingatlan van, -

engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben az, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják. Készítette: Papp Károly 8 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 9. ALAPVETŐ EMBERI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK Az említett jogok katalógusát tartalmazzák: - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, - a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, - a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya. Az említett egyezményekhez hazánk is csatlakozott, és ezzel kötelezettséget vállalt az emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartására, védelmére. Fontos ezek érvényre jutásának biztosítékrendszere, ezek: - az alapjogokra vonatkozóan csak törvényben lehet rendelkezni - vannak olyan alapjogok, amelyek semmilyen körülmények között – szükségállapot, rendkívüli állapot – sem lehet korlátozni, felfüggeszteni - az

alapjogok megsértése esetén megfelelő fórumrendszer (bíróságok, ombudsman) áll rendelkezésre, a szankciókat pedig külön törvények tartalmazzák (BTK, PTK). Hagyományos csoportosítás: a) személyiségi és kollektív szabadságjogok - személyi sérthetetlenség - az élethez és a testi épséghez való jog - a levéltitok és lakás sérthetetlensége - az egyesülési és gyülekezési jog - a szólás- és sajtószabadság - a lelkiismereti és vallásszabadság. b) gazdasági, szociális és kulturális jogok - a munkához, a munka és foglalkozás megválasztásához - a pihenéshez - a testi és lelki egészséghez - a szociális biztonsághoz - a művelődéshez való jog. c) az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok - a közvetlen demokrácia gyakorlásának joga - választójog - panaszjog - az igazságszolgáltatásban való részvétel joga (népi ülnök). d) az egyenjogúságot biztosító jogok. - különbségtétel tilalma (faj, szín,

nem, nyelv, vallás, politikai és etnikai hovatartozás) - bíróság előtti egyenlőség. Másik fajta csoportosítás: - emberi jogok (minden embert, emberi mivoltából eredően megillető jogok) - állampolgári jogok (csak az adott állam polgárát megillető jogok) és kötelezettségek (haza védelme, közteherviselés, gyermekek taníttatása). Készítette: Papp Károly 9 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 10. Készítette: Papp Károly A POLGÁRI JOGI VISZONY. 10 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 11. A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS TÁRGYA, A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSÉNEK ESETEI A tulajdonra vonatkozó jogi szabályozás összességét, másrészt pedig azokat a jogosultságokat értjük, amelyek a tulajdonost a tulajdonjogviszony alapján megilletik. A tulajdonjogviszony alanya az ember, a jogi személy és az állam. Tulajdonosi képességük általános, egyenlő és feltétlen A tulajdonjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog

(pénz, értékpapír, természeti erők). A tulajdonjog kiterjed az alkotórészre (elválaszthatatlan része a dolognak) és a tartozékra (dolog használatához szükséges) is. Tulajdonjog csoportosítása: - ingó és ingatlan dolgok: ingatlan a földterület és a vele tartósan egyesített dolog (épület, épületrész). Minden más dolog ingó - forgalomképes (szabadon átruházható, elidegeníthető), forgalomképtelen (az állami tulajdon kizárólagos tárgyai), korlátozottan forgalomképes dolgok (forgalmazásuk feltételhez kötött) - helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok. A tulajdonjog tartalmát, a tulajdonost megillető jogosultságok és az őt terhelő kötelezettségek adják meg. Jogosultságok: - a birtoklás és a birtokvédelem (önhatalom, közigazgatási út, bírói út) joga - a használat és a hasznok szedésének joga - rendelkezési jog (a dologgal kapcsolatos jogok átengedése, biztosítékul adása, tulajdon átruházás).

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Kötelezettségek: - terhek viselése (közterhek, a dolog természetéből adódó terhek) - kárveszély viselése (dologban beállott kár viselése) - szükséghelyzetben okozott kár viselése - közérdekű korlátozás tűrése (jogszabályban feljogosított szervek feladataik ellátásához korlátozhatják a tulajdonjogot). Tulajdonjog megszerzése: valamely dolog felett valaki megszerzi a tulajdonosi hatalmat, vagyis létrejön a tulajdoni jogviszony. A tulajdonszerzés a törvényben szabályozott módon és jogcím (szerződés vagy öröklés) alapján következik be. Szerzésmód két csoportja: 1) Eredeti szerzésmód: a törvényben meghatározott jogi tények hatására önálló, új tulajdoni jogviszony jön létre. - ingó dolgoknál: hatósági határozat vagy árverés; elbirtoklás; gazdátlan javak elsajátítása; találás. - ingatlanoknál: hatósági határozat vagy árverés; elbirtoklás; kisajátítás. 2) Származékos szerzésmód (jogutódlás): az új

tulajdonos más jogára támaszkodva szerez tulajdonjogot. - ingó dolgoknál: átruházás; termékek, termények és a szaporulat elsajátítása; vadak és halak tulajdonjogának megszerzése; feldolgozás; egyesítés; öröklés. - ingatlanoknál: átruházás; növedék; beépítés; ráépítés; öröklés. Hatósági határozat vagy árverés: határozat alatt az államigazgatási eljárásról szóló törvényben meghatározott hatósági döntést értjük. Az árverés hatósági úton történő kényszereladás, ahol a legtöbbet ígérő vevő szerzi meg a tulajjogot. Elbirtoklás: a tulajdonszerzéshez 10 éven át tartó szakadatlan birtoklás szükséges. Gazdátlan javak elsajátítása: ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Találás: akkor szerezhet tulajdonjogot, ha a tulaj személye nem ismert és leadva a jegyzőnek a dolgot 3 hónapig ott sem jelentkezik vagy 1 évig a megtalálónál nem jelentkezik. A

kincsleletet át kell adni az államnak Átruházás: így csak tulajtól lehet tulajjogot szerezni. Termékek, termények és a szaporulat elsajátítása: a fődolog (föld, gyümifa, anyaállat) tulaját illeti az elvált (termény, gyümi, szaporulat) tulajjoga is. Vadak és halak tulajjogának megszerzése: mivel ezek az állam tulajában vannak csak a vadászatra, ill. halászatra jogosultak szerezhetnek tulajjogot. Feldolgozás és egyesítés: ha vki más tulajában lévő márványból szobrot farag a tulaj kérheti az anyag árának a megtérítését (a szobor a faragóé lesz) vagy megtéríti a munkát (a tulajé a szobor). Kisajátítás: erős beavatkozás a tulajdonosi jogosítványokba A törvény szigorú és pontosan körülhatárolt feltételekhez köti. Növedék: azok a dolgok, amik később válnak a föld alkotórészévé (természetes iszapolás, vadon növő fa) tulajjogát a föld tulaja szerzi meg. Beépítés, ráépítés: v.ki idegen anyaggal saját

földjére épít, ill vki más telkére épít Öröklés: az örökös az örökhagyó halálának pillanatában megszerzi annak tulajdonait. Készítette: Papp Károly 11 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 12. A TULAJDONJOG KORLÁTAI ÉS A HASZNÁLATI JOGOK A tulajjog korlátai: - elidegenítési és terhelési tilalom: a tulaj rendelkezési jogát korlátozza. A korlátozás jogszabályon, bírósági határozaton vagy szerződésen alapulhat. A korlátozást fel kell tüntetni az ingatlan-nyilvántartásban. - szomszédjog: a használat és a hasznok szedésének jogát korlátozza. A tulaj köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A sérelmet szenvedett szomszéd követelheti az ilyen cselekmény abbahagyását, a jövőre nézve történő megtiltását, ill. az abból eredő kára megtérítését Használati jog: annak

jogosultja mindenki mást – beleértve a tulajdonost is – megelőzően jogosult a dolgot használni. Két fő csoportja: - személyes szolgalom: ilyen a haszonélvezet. Ennek jogosultja a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn, de a tulaj személyében bekövetkező változás nem érinti a haszonélvezetet. A haszonélvezet létrejöhet szerződés, jogszabály hatósági vagy bírósági határozat alapján. A haszonélvező köteles a rendes gazdálkodás szabályai szerint eljárni, viselni a dolog fenntartásával járó terheket, a tulajdonost értesíteni a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról, a haszonélvezeti jog megszűnése után a dolgot visszaadni. - telki szolgalom: általa lehetőség nyílik a más ingatlanának meghatározott célra és terjedelemre történő használatára. A legismertebb

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szolgalmi jogok az átjáráshoz, az állattartáshoz, a vízelvezetéshez, a vezetékoszlop elhelyezéséhez kapcsolódó jogok. A telki szolgalom létrejöhet szerződés, jogszabály, hatósági vagy bírósági határozat alapján, ill. elbirtoklással (vki tíz éven át háborítatlanul gyakorolja) A telki szolgalom megszűnik felhagyással, lemondással, a szolgáló telek kisajátításával, ha a szolgalom tárgya megsemmisül, bírósági döntés alapján. 13. A KÖTELMI JOG FOGALMA ÉS TERÜLETEI Kötelmi jog: a kötelem maghatározott és egymással mellérendeltségben lévő személyek között létrejött polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamilyen vagyoni szolgáltatást teljesítsen. A követelt vagyoni szolgáltatás általában egyenértékű a jogosult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenéssel. A kötelmi jog területei: - a szerződések általános szabályai (Ptk. XVII – XXVIII fejezet), -

felelősség szerződésen kívül okozott károkért (Ptk. XXIX – XXXI fejezet), - felelősség jogalap nélküli gazdagodásért (Ptk. XXXII fejezet), - az egyes szerződésekre vonatkozó külön szabályok (Ptk. XXXIII – L fejezet Az esetek túlnyomó részében szerződésből vagy jogellenes károkozásból keletkezhet kötelmi jog. Készítette: Papp Károly 12 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 14. A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS JOGI SZABÁLYOZÁS Szerződés: az egymással mellérendeltségi viszonyban álló személyek joghatást kiváltó akaratnyilatkozata, amely elsősorban vagyoni érdekek kielégítésére irányul. A szerződésekről szóló egész szabály rendszert áthatja a szerződési szabadság alapelve: - szerződéskötési szabadság, - partnerválasztási szabadság, - szerződéstípus-szabadság, - diszpozitivitás elve (tartalmi szabadság). A szerződési viszony folyamat, melynek szakaszai: - a szerződés létrejötte,

- módosítása, megerősítése, - teljesítése vagy - megszegése. Alanya vmennyi polgári jogi alany (ember, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet) lehet. Több alany egyidejűleg vagy egymást követően (a szerződés megkötése után lép új kötelezett és/vagy jogosult a korábbi helyére) is megjelenhet a szerződésben. Egyidejűség esetén, amennyiben a szolgáltatás osztható a jogosultság ill. a kötelezettség is osztott, de minden jogosult csak az őt megillető részt követelheti. Nem osztható szolgáltatás esetén együttes jogosultság ill kötelezettség létezik. A szerződés tárgya a szolgáltatás, azaz az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, ill. amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles A szolgáltatás aktív vagy passzív jellege szerint megkülönböztetünk: - tevőleges (a szolg. lényege vmilyen tevékenység): - valaminek az eladása (pénz, dolog, jog) - vmely tevékenység

kifejtése - készenlét, helytállás (a kötelezett bizonyos körülmények bekövetkezésének esetére készenlétben áll arra, hogy vagyonával teljesítsen), - nem tevőleges szolgáltatás (lényege, hogy a kötelezett vmit ne tegyen): - vmitől való tartózkodás - vminek az eltűrése. Egyedi szolg.: a szerződésben konkrétan, a többi esetleg hasonló dologtól is megkülönböztetve jelölték meg azt a dolgot, amelyet teljesíteni kell. Fajlagos szolg: a szolg tárgyát fajta és mennyiség szerint határozzák meg. Zártfajú szolg: a szolg vmiféle korlátozást vagy szűkítést tartalmaz A szolg lehet osztható és oszthatatlan. A szerz. megkötése egy folyamat, amely az egyik fél ajánlat tételével kezdődik Ezután a másik fél elfogadja az ajánlatot. Előszerződés: a felek megállapodnak abban, hogy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással és a később megkötendő szerződés lényeges kérdéseiben is megállapodnak. Szerződést kötni

bármilyen alakban, formában lehet, de csak írásban Ezek lehetnek egyszerű írásba foglalás (biztosítási szerz., tartási szerződés), minősített okirat (tanúkra és hitelesítésre is szükség van) és közokirat (bíróság, hatóság vagy közjegyző által). Szerz kötni képviselő útján is lehet. A képviselet alapja lehet: - törvény vagy bírósági, hatósági rendelkezés (törvényes képviselet pl. szülő, gyám, gondnok), - szervezeti képviselet (jogi személy alapszabálya, szervezeti szabályzata, amelyben megnevezik, hogy ki jogosult a képviseletre), - jogügyleti képviselet (meghatalmazás). A szerz.ek min tartalmi kellékei: - meg kell egyezni a szerz. tárgyában (szolg és az ellenszolg) - lényeges mindaz, amit a törvény főkötelezettségnek minősít, - lényeges mindaz, amit a felek bármelyike annak minősít. Az a szerz. érvénytelen, amely valamilyen, a törvényben meghatározott ok (érvénytelenségi ok) miatt nem alkalmas a célzott

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


joghatás előidézésére. Érvénytelenségi okok: - akarathibák (a szerződési akaratban: cselekvőképtelen személy akarata; színlelt szerz.; fizikai kényszer hatása alatt kötött szerz.; megtévesztés, tévedés esetén), megtámadhatóságot eredményeznek. - akaratnyilvánítási hiba (az akaratnyilatkozatban: ha a jogszabály meghatározott alakot ír elő; álképviselet, aki a képviseleti jogát túllépi), semmisséget jelent. - célzott joghatásban (tilos szerz.: jogszabályba ütköző vagy annak megkerülésével kötött pl uzsorás szerz.; lehetetlen szerz: nem lehetséges a szerzben kikötött szolg véghezvitele pl fizikai, jogi lehete.) Készítette: Papp Károly 13 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar A szerződés megerősítésének és biztosításának jogintézménye a jogosult szerződési pozíciójának megerősítését, ill. a szerződési érdek kielégítésének biztosítását szolgálja A megerősítés eszközei akkor védik a

jogosult érdekeit, ha a kötelezett nem akar, a biztosítás pedig akkor, ha a kötelezett nem tud teljesíteni. A megerősítés eszközei: foglaló: a szerződés megkötésekor a szerződés megkötésének jeléül és biztosítékául átadott pénzösszeg vagy más dolog. kötbér: a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén kikötött pénzösszeg. jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamilyen jogot vagy kedvezményt (pl. részletfizetés), amely őt a szerződés alapján megilleti jótállás: a hibátlan teljesítésért vállalt fokozott felelősség. tartozás-elismerés: csak írásban. Vita esetén a jogosultnak ennek bemutatásakor a követelést a javára elismerik. A szerződés biztosításának eszközei a dologi és a személyi biztosítékok (dologi biztosíték meghatározott vagyontárgyak lekötése a szerződéses érdek fedezetéül): zálogjog: a jogosult a pénzben meghatározott

vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. óvadék: a kötelezett pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír formájában ad át a jogosultnak, a jogosult szerződésből fakadó követelésének biztosítékául. A személyi biztosíték egy meghatározott személy vagyonának a szerződési érdek fedezetéül történő lekötése. Ezzel egy harmadik személy helytállást vállal a kötelezett tartozásáért: kezesség: a kezes vállalja, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, ő maga fog teljesíteni a jogosultnak - bankgarancia: a harmadik személy a bank. A szerz.eket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen (a kötelezett lakhelye, székhelye vagy a szerz.ben kikötött hely) és időben, a megállapított mennyiség, minőség és a választék szerint kell teljesíteni. Általános esetben a kötelezett maga teljesít,

az ettől eltérő eseteket a Ptk szabályozza (harmadik személy teljesít, részteljesítés, bírósági letétbe helyezés, beszámítás). A szerződés megszűnésének általános és ideális feltétele, ha azt a felek teljesítik, és ezzel a szerz. betölti rendeltetését. Közös megegyezéssel a felek megszüntethetik vagy felbonthatják Megszüntetés: a megszűnés időpontjáig esedékes szolg.okat teljesítni kell, az ellenérték nélkül maradt szolg.ok pedig visszajárnak Felbontás: a szerz megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. Egyoldalú nyilatkozat esetén elállással (olyan, mint a felbontás) vagy felmondással (rendes felmondás: a szerz. a felmondási idő elteltével szűnik meg; rendkívüli felmondás: azonnali hatállyal szűnik meg a szerz.) szüntethető meg a szerz Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerz.be ütközik, vagy egyébként sérti vmelyik félnek a szerz.sel

kapcsolatos jogait Ezek: - kötelezett késedelme: a teljesítési idő eredménytelenül eltelt vagy kötelezettségét a jogosult felszólítására sem teljesíti. - jogosult késedelme: a szerz.szerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; nem állítja ki a nyugtát vagy nem adja vissza az értékpapírt. - hibás teljesítés: a szolgáltatott dolog a teljesítéskor nem felel meg a jogszabályban vagy a szerz.ben meghatározott tulajdonságoknak (minőségi hiba, mennyiségi hiány, mást szolgáltat). - teljesítés lehetetlenné válása: a lehetetlenülés szerz.kötés után következett be Ha egyik fél sem felelős a szerz. megszűnik, ha a kötelezett a felelős a jogosult kártérítést követelhet, ha a jogosult a felelős a kötelezett szabadul a tartozás alól és kártérítést követelhet. - teljesítés

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megtagadása: ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. Készítette: Papp Károly 14 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 15. ISMERTESSE KÉT KONKRÉT SZERZŐDÉS TARTALMI ELEMEIT Készítette: Papp Károly 15 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 16. A SZERZŐDÉSEN KÍVÜLI JOGELLENES KÁROKOZÁS ÉS ANNAK SAJÁTOS ESETEI A felelősség megállapításának célja: - prevenció: jogellenes magatartás megelőzése, visszatartás az ilyen magatartástól, - reparáció: jogellenes magatartás következményeinek felszámolása, jóvátétele. Polgári jogi felelősségről akkor beszélünk, ha együttesen vannak jelen a következő elemek: - jogellenes magatartás: megvalósulhat aktív cselekvéssel, vagy annak elmulasztásával. Kizárják a jogellenességet a jogos védelem, a szükséghelyzet, vmely jog gyakorlása vagy

károkozás a károsult beleegyezésével. - kár: vagyoni (tényleges kár, elmaradt haszon, indokolt kiadások) és nem vagyoni kár (egészségkárosodás, személyhez fűződő jogok, jogi személyek üzleti hírneve körében merül fel). - okozati összefüggés a jogellenes magatartás és a kár között. - vétkesség: akkor állapítható meg a felelősség, ha a károkozó szubjektíve is elmarasztalható Vannak esetek, amikor objektíve áll fenn a felelősség. Ezek a fokozott veszéllyel járó, vmint a környezetet veszélyeztető tevékenységek: - gépi erővel hajtott járművek, - bizonyos gépek alkalmazása, - mérgező anyagok gyártása, tartása, felhasználása, - robbanó anyagok, lőfegyver tartása, - bányák, építkezések, - sugárzó anyagok használata. Az alkalmazott károkozásáért a munkáltató a felelős. Ez a felelősség csak akkor áll fenn, ha a kárt az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben és vétkesen okozta. A munkáltató

nem zárhatja ki, az alkalmazott nem vállalhatja át a felelősséget. A termékfelelősségről külön törvény rendelkezik. A termék hibája miatt bekövetkező kárért a gyártó, ill. az importáló felel A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, különös tekintettel rendeltetésére, a vele adott tájékoztatásra, forgalomba hozatalának időpontjára, várható használatára. Kárnak tekinthető: - halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár - a hibás termék által más dologban okozott tízezer ft-nál nagyobb összegű kár. A kár megtérítésének lényeges szabálya, hogy mindenekelőtt az eredeti állapot helyreállítására kell törekedni. Ha ez nem lehetséges, vagy a károsult nem kívánja, akkor következik a kártérítés. A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a természetben való megtérítést indokolják. Amikor a

kár mértéke nem állapítható meg, akkor a bíróság olyan általános kártérítést állapít meg, amely alkalmas a károsult teljes anyagi kárpótlására. Készítette: Papp Károly 16 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 17. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK POLGÁRI JOGI VÉDELME Készítette: Papp Károly 17 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 18. A SZELLEMI ALKOTÁSOKHOZ FŰZŐDŐ JOGOK TERÜLETEI ÉS EZEK JOGI SZABÁLYOZÁSA A szellemi alkotások joga azokat a jogviszonyokat szabályozza, amelyek az új gondolatokat tartalmazó szellemi termékek létrehozásával és felhasználásával kapcsolatosak. A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmét elsősorban a szerzői, az iparjogvédelmi, az újítói jog, vmint a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. Szerzői jog védelme alá tartoznak (irodalom, tudomány, művészet): - irodalmi művek, - nyilvánosan tartott beszéd, - színmű, zenemű,

rádió- és televíziójáték, filmalkotás, - rajz, festmény, szobor, építészeti alkotás, művészi fényképek, - számítógépes szoftverek. A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta, ezáltal személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok illetik meg. Személyhez fűződő jogok (időben korlátlanok): - a szerző határoz a felől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e, - A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék, - a szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe, - a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása, - a szerző alapos okból visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét. Vagyoni jogok (a szerző életében és halálától számított 70 évig érvényesíthetők): - a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulás szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is, - a szerző halála

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


után a hozzájárulás joga a szerző jogutódját illeti meg, - a szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg. Amikor a felhasználás díjtalan, akkor a mű idézhető; oktatásban, ismeretterjesztésben; kölcsönözhető; tömegkommunikációban, tömegmegmozduláson, magánművelődésre felhasználható. A szerzői jog megsértésének következményei, hogy a szerző élhet a személyhez fűződő jogok védelmének eszközeivel, megilleti a jogszerű felhasználás fejében járó díj. Iparjogvédelem: - szabadalmi jogviszony: tárgya a találmány, ha új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Nem szabadalmaztatható a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; esztétikai alkotás; a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, vmint a számítógépi prog.; információk megjelenítése. A szabadalom megadására irányuló eljárás a Magyar

Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul. A szabadalmi oltalom (20 évig tart és évenként fenntartási díjat kell fizetni) a bejelentés közzétételével keletkezik. A szabadalmasnak kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. Ha nem maga hasznosítja a találmányt, arra hasznosítási szerződésben ad engedélyt, ennek fejében a hasznosító díjat fizet. Ha 4 éven keresztül nincs hasznosítva a találmány, kényszerengedély következik be. A kényszerengedélyt a belföldi székhelyű gazd.szervezet kérésére kell kiadni Szabadalombitorlást követ el, aki a sz-i oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja. - használati minta oltalma: olyan megoldás, amely valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozik. Feltéve, ha új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható. Nem részesülhet mintaoltalomban a termék esztétikai kialakítása, állat- és növényfajta,

vmint az olyan megoldás, amelynek hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik. A jogviszony alanya a feltaláló. A védelmi idő a bejelentéstől számított 10 év - ipari minta oltalma: a termék külső megjelenésében jelentkező sajátos megoldás, amelynek célja, hogy vonzóvá, egyedivé, esztétikusság tegye a terméket (új és Készítette: Papp Károly 18 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar oltalomban részesítését jogszabály nem zárja ki). Nem kaphat oltalmat az, amely akadályozza a termék rendeltetésszerű használatát, kizárólag a termék rendeltetéséből fakad, hasznosítása jogszabályba vagy közerkölcsbe ütközik. Oltalmi idő 5 év. - védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalma: alkalmas arra, hogy vmely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól (szó, szóösszetétel, betű, szám, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat, csomagolási forma, szín, fényjel,

hologram, hang). Néhány fontos funkciója: segít eligazodni, minőségjelző, reklámozás, kapcsolatot teremt az áru és gyártója között, vállalkozói jó hírnév (goodwill), pici elismertség (reputáció), franchise-szerz. egyik főszolgáltatása Nem alkalmas védjegynek: grafikailag nem ábrázolható, nem alk. megkülönböztetésre, használat közrendbe, közerkölcsbe ütközne, alk. a fogyasztók megtévesztésére, állami felségjel. A viszonylagos kizáró okok mások jogait sértenék A védjegyoltalom azt illeti meg, aki a megjelölést a MSzH lajstromoztatja (védelmi idő 10 év). Együttes végjegy: vmely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg azok minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján. A védjegy tulaja a szervezet, használója a tagság Tanúsító védjegy: egy szervezet tanúsítja az áru vagy szolg. minőségét A védjegy jogosultja a tanúsító

védjegyet nem használhatja, de annak használatát engedélyezi és ellenőrzi. Földrajzi árujelzőként részesülhet oltalomban (korlátlan ideig tart) a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredet megjelölés (táj, helység). 1981-ben Madridi Megállapodás: az áruk hamis vagy megtévesztő származási jelzésének megakadályozására. 1958-ban Lisszaboni Megállapodás: a tagországok oltalomban részesítik az egymás termékeire vonatkozó eredet megjelöléseket. - mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma: azért részesül oltalomban, mert megalkotása jelentős szellemi teljesítményt igényel. A lajstromozás feltétele, hogy a topográfia eredeti legyen. Oltalmi idő 10 év A törvény a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteket, tapasztalatokat (know-how) is védi. Készítette: Papp Károly 19 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 19. A GAZDASÁGI

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ÉLETBEN ÉS A KÖZFELADATOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ JOGI SZEMÉLYEK ÉS FŐBB JELLEMZŐIK Állam: teljesen egyenrangú a polgári jog más jogalanyaival. A polgári jogi jogviszonyokban a pm képviseli. Állami vállalatok: számuk elenyésző, többségüket privatizálták Az állam jogszabályban meghatározott módon irányítja, felügyeli gazdálkodását és más tevékenységét. A váll az igazgató képviseli váll.i tanács vagy a dolgozók közgyűlése, ill az igazgató vezeti Szövetkezet: a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival és személyes közreműködésével, demokratikus önkormányzat keretében a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. Alapelvei: - szövetkezeti demokrácia elve: az állam csak keretjellegű törvényekkel irányítja, belső működésüket saját döntéseik határozzák meg. - önkéntesség és nyitott

tagság elve: az állam garantálja a szabad, minden korlátozástól mentes szövetkezést - személyes és vagyoni közreműködés elve - szövetkezeti jövedelem elosztás elve: a megtermelt nyereséget a szöv. visszatéríti a tagok részére, ill. különböző alapokat hoz létre Természetes és jogi személyek hozhatják létre. Alapítása alakuló gyűlésen történik, ahol kimondják a szöv. megalapítását, elfogadják az alapszabályt és megválasztják a tisztségviselőket Az alapszabály kötelező tartalma: - cégnév, székhely tevékenységi kör, - szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó főbb szabályok, - testületi szervek tagjainak száma, hatásköre, - tisztségviselők és megbízatásuk időtartama, - a tagok jogai és kötelezettségei, - a képviselet módja. Legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A szöv operatív vezető testülete a legalább 3 tagú igazgatóság, mely a közgyűlésnek

felelős. 50 fős taglétszám alatt lehetőség van egyszemélyes vezetésre is. A szöv működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére a közgyűlés felügyelő bizottságot választ (50 fő alatt ez a könyvvizsgáló). A szöv megszűnhet jogutód nélkül, jogutóddal (egyesülés, szétválás, beolvad, gazd. társggá alakul), cégbíróság megszünteti, felszámoltatja a bíróság. Közhasznú társaság: közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Gazdasági tevékenységet csak a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat A nyereség nem osztható fel a tagok között. Köztestület: önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el (MTA, kamarák). Alapítvány: tartós, közérdekű célra hozható létre. Alapító egyrészt lehet a magánszemély, a jogi személy és a jogi

személyiséggel nem rendelkező gazd. társ Akkor jön létre, ha az illetékes bíróság nyilvántartásba veszi Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, székhelyét. Az alapítványt a kezelő szerv képviseli, amelyet az alapító az alapító okiratban jelöli ki. Az alapítvány megszűnik, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, idő eltelt, feltétel bekövetkezett, ill. ha a bíróság az alapítványt megszünteti Közalapítvány: olyan alapítvány, amelyet az Ogy., a kormány, vmint a helyi önkormányzat képviselő-testülete hoz létre Célja az említett szervek közfeladatai ellátásának folyamatos biztosítása. A bíróság a közalapítványt megszünteti, ha közfeladat iránti szükséglet megszűnt. Egyesülés: természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli társaságok alapítják: - saját gazdálkodásuk

eredményességének előmozdítására, - gazdasági tevékenységük összehangolására, - szakmai érdekeik képviseletére. Vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A társaság irányító szerve az igazgatótanács. Ebbe a testületbe minden tag egy képviselőt küld A szavazati jog mértékét tagok vagyoni hozzájárulásának mértékében állapítják meg. Készítette: Papp Károly 20 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 20. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI Gazdasági társaságok: üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnév alatt jogalanyisággal rendelkeznek (1997. évi CXLIV törvény) Gt-t bárki alapíthat, ill a már működő ilyen társaságba tagként beléphet. A gt-k formáit illetően a magyar polgári jogban ún formakényszer érvényesül. A törvény által tételesen meghatározottakon kívül gt más formában nem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


hozható létre. Lehetséges formák: - közkereseti társaság (kkt), - korlátolt felelősségű társaság (kft), - betéti társaság (bt), - részvénytársaság (rt). - közös vállalat (k.v), Általános és közös szabályok vonatkoznak rájuk. Gt-t társasági szerződéssel (alapító okirattal, alapszabállyal) lehet alapítani. Az első 4-nél szerződést kell kötni, a nyilvánosan működő rt-nál az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabály a megalakulás feltétele. Az alapítást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. A társasági szerződésben meg kell határozni: - cégnév, székhely - tagok neve (cégük) és lakcíme (székhelye) - tevékenységi kör - a vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátásának módja és ideje - cégjegyzés módja - vezető tisztségviselők neve, lakóhelye - gt időtartama, ha a társaságot határozott idő alapítják. A társaság alapítását az alapszabály elfogadásától

számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gt a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre Előtársaság: a gt a társasági szerződés közjegyzői okiratba foglalásától ill. ügyvédi ellenjegyzésétől azonnal előtársaságnak minősül. Ekkor alapvető stratégiai döntések meghozatalára nem kerülhet sor, és a társaság olyan tevékenységet nem folytathat, amely hatóságiengedély-köteles. Iratain, szerződésein fel kell tüntetni, hogy „bejegyzés alatt” (b.a) A társaság vagyonával felel az előtársaság időszakában vállalt kötelezettségekért. A gt egyik jellemzője, hogy személyközösség Az alapításhoz legalább 2 tagra van szükség. Term személy csak 1 gt-nak lehet korlátlanul felelős tagja A tagok a gt-ban vagyont egyesítenek. A társasági vagyon állhat a tagok pénzbeli, és nem pénzbeli (apport: vagyoni értékű forgalomképes dolog) hozzájárulásából. A gt legfőbb szerve

bt-nél és kkt-nál a tagok gyűlése, k.v-nál az igazgatótanács, kft-nél a taggyűlés, rt-nél a közgyűlés A társaság vezető tisztségviselője (max. 5 évre) kv-nál az igazgató, kft-nél az ügyvezetők, rt-nál az igazgatóság tagjai Lehetőség van cégvezető megbízására is, akit a társaság legfőbb szerve általános képviseleti joggal ruház fel. Nem lehet vezető tv, aki bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen, végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, vagy vmely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató gt-ban. Kötelező felügyelő bizottság (ellenőrzi a gt ügyvezetését, max. 15 fő) létrehozása rt-nél; kft-nél, ha a törzstőkéje 50 mila feletti; vagy a dolgozói létszám meghaladja a 200 főt. Kötelező könyvvizsgálót (vmennyi gazdasági-pénzügyi jelentés vizsgálat, a jogszabályok betartatása) választani rt-nél; egyszemélyes és az olyan kft-nél, ahol 50

mila feletti a törzstőke. A társasági jogviszonyból származó jogviták eldöntése bírói úton vagy választott bíróság által lehetséges. A hatályos törvényi szabályozás jogi személyiség szempontjából 2 csoportba osztja a gt-ket. A bt és a kkt jogi személyiség nélküli, a kv, a kft és a rt jogi személyiséggel rendelkező társaság. Azonban vmennyi gt azonos tartalommal rendelkezik a jogalanyiság ismérveivel Egy gt akkor alakul át, ha megváltozik a társaság formája, egyesülnek, szétválnak vagy közhasznú társasággá alakul át. De csak akkor határozhatja ezt el, ha a tagok teljesítették a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulásukat. Az átalakulásról 2 alkalommal közleményt kell megjelentetni a Cégközlönyben. A gt megszűnik, ha: - a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, - elhatározza jogutód nélküli megszűnését, - más gt-gal egyesül, abba beolvad, szétválik, vagy más gt-i

formába átalakul, - tagjainak száma egy főre csökken, és 6 hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál új tagot, - a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja, - a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti. A gt. a cégjegyzékből történt törléssel szűnik meg A törlést a cégbíróság hivatalos lapban közzéteszi Készítette: Papp Károly 21 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 21. A JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK Közös vállalat (kv): napjainkban már nem játszik különösebb szerepet az üzleti életben. Itt a vagyonarányos felelősség érvényesül. Az igazgatótanács irányítja, amelybe mindegyik tag egy képviselőt küld. Az operatív vezetést a határozott időtartamra megválasztott igazgató látja el. Korlátolt felelősségű társaság (kft): előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kevesebb 100 ezer ft-nál. Nem pénzbeli hozzájárulás is szerepelhet a vagyonban, de a pénz nem lehet kevesebb a tőke 30%-ánál, ill. 1 milánál A bejegyzést követően a törzstőke társasági vagyonná alakul át, a törzsbetét pedig beolvad az üzletrészbe. Ha a társaság működéséhez több vagyonra van szükség, lehetséges a törzstőke emelés. Vagy új törzsbetétek befizetésével, vagy a társaság törzstőkén felüli vagyonából. A törzstőkét leszállítani is lehet A leszállítást közzé kell tenni hivatalos lapban. A gazdálkodásból származó nyereség és veszteség a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Az üzletrész átruházható, ha a társaság vmely tagja, maga a társaság vagy a társaság által kijelölt személy nem élt elővásárlási jogával. A kft legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Kizárólagos hatáskörébe tartozik a nyereség

felosztása, tag kizárása, megszűnés, átalakulás, beolvadás elhatározása. Egyszemélyes kft-nél a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja. A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Kivéve a tagok kötelezettségeinek növelés, új kötelezettség vállalása – egyhangú határozattal; a társasági szerződés módosítása – minősített (3/4-es) szótöbbséggel. A társaság vezetését és képviseletét egy vagy több tag látja el ügyvezetőként. Részvénytársaság (rt): tőkeegyesítő társaság. Előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gt. A tag (részvényes) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Egyébként a rt. kötelezettségeiért nem felel A részvény a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír. Az összes részvény névértékének összege a

részvénytársaság alaptőkéje Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 milánál. a pénzbeli hozzájárulás összege nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-nál, ill. 10 milánál A rt alapítása nyilvánosan történik, az alapítási tervezet kibocsátásával, melyben a társaság legfontosabb adatai szerepelnek. A törvény pontosan meghatározza, mely infókat kell kötelezően megjelentetni. A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. Az alapítás meghiúsul, ha a részvényjegyzésre megállapított zárónapig nem jegyeztek a teljes alaptőkének megfelelő részvényt. Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított 60 napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. Melynek feladata dönteni a rt megalakulásáról, megállapítani az alapszabályt, ill. megválasztani az igazgatóságot, a felügyelő bizottságot és a könyvvizsgálót. Az rt legfőbb szerve a részvényesek összességéből álló

közgyűlés, melynek kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek: - az alapszabály módosítása, - döntés a rt.gal való egyesülésről, beolvadásról, - kiválásról, a társaság megszűnéséről, - a mérleg megállapítása, az éves nyereség felosztása, - az alaptőke felemelése és leszállítása. A legalább évente egyszer összehívott közgyűlés a stratégiai kérdésekben minősített többséggel, egyéb ügyekben egyszerű szótöbbséggel határoz. A rt ügyvezető és képviseleti szerve az igazgatóság (min. 3, max 11 fő) Készítette: Papp Károly 22 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 22. A JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK Közkereseti társaság (kkt): a társaság tagjai közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A tagok a társaság kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. Az üzletvezetéssel megbízott tag

vagy tagok jogköre minden ügyre kiterjed, önállóan is eljárhatnak a köv. esetek kivételével - társasági szerződés módosítása, - a társasági szerződésben az üzletvezető jogköréből kivett bármely eset, - a társaság szokásos üzleti tevékenységére nem tartozó ügyek, - az üzletvezetésre jogosult a tagok közötti vita eldöntése. A tagsági jogviszony közös megegyezéssel, kizárással, azonnali hatályú felmondással, rendes felmondással, a tag halálával szűnik meg. A tagsági jogviszony megszűnése utána a tagot megillető vagyonrészt számára 3 hónapon belül ki kell fizetni. Betéti társaság (bt): itt beltag és kültag szerepel. Legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan, és a többi beltaggal egyetemleges. Legalább 1 másik tag (kültag) felelőssége vagyonik betétjének mértékében korlátozott. A kültag üzletvezetésre és a társaság képviseletére nem jogosult. A beltag és a kültag együttesen döntenek a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben. A törvény 3 hónapos határidővel lehetőséget ad a beltag(ok) nélkül maradt kültag(ok)nak, ill. a kültag(ok) nélkül baltag(ok)nak, hogy a társaságot folytassák. Vagy úgy, hogy új beltag(ok), ill új kültag(ok) belépését jelentik be, vagy úgy, hogy a továbbiakban kkt-ként működnek tovább. Egyéni vállalkozás: a belföldi vagy külföldi természetes személy üzletszerűen folytatott termelő- vagy szolgáltatótevékenysége. Ev alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, állandó lakóhelye van és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Deviza jogszabályok szerint külföldinek minősülő állampolgár esetében az a feltétel, hogy legyen cselekvőképes, rendelkezzen tartózkodási engedéllyel, és ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Ev-t csak bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány

(gazdasági kamara adja ki) birtokában lehet gyakorolni. Több tevékenységet folytathat. Az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha azt jogszabály kizárja Pl: - akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, - akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, - akit vmely foglalkozástó eltiltottak, - akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van, - akinek vmely tartozás miatt korábban visszavonták a vállalkozói igazolványát. Az e.v köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, alkalmazottat foglalkoztathat. Az ev a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával korlátlanul felel. Az ev megszűnik, ha a vállalkozó visszaadja az igazolványt, vagy a kamara bevonja azt; a vállalkozó meghal vagy elveszti cselekvőképességét. A

kamarának akkor kell visszavonnia az igazolványt, ha: - a működéséhez szükséges jogszabályi követelményeknek nem felel meg, - a kamarai tagdíjbevallási kötelezettségének nem tesz eleget, - legalább 1 évig nem teljesítette adókötelezettségeit, - 1 évi járulékfizetési kötelezettségét meghaladó járuléktartozása van, - olyan körülmény merül fel, amely kizárná az igazolvány kiadását. Az e.v kérelmére a cégjegyzékbe egyéni cégként bejegyezhető De az nem jogi személy Az e.v gazdasági tevékenysége során az „ev” megnevezést aláírása mellett köteles feltüntetni Készítette: Papp Károly 23 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 23. A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELEM ÉS TERÜLETEI Készítette: Papp Károly 24 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 24. A TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS ÉS A VERSENYKORLÁTOZÁS TILALMÁRA VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS. Készítette: Papp Károly 25 BMF Keleti Károly

Gazdasági Főiskolai Kar 25. A MUNKAVISZONNYAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ SZABÁLYOK. Munkaviszony: az a jogviszony, amelyben a munkavállaló szabad elhatározásával arra kötelezi magát, hogy a munkáltató számára és annak utasítása szerint rendszeres munkát végez, és ezért munkavérben részesül. Ez a fajta mv elhatárolható más, szintén munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól, mindenekelőtt a vállalkozástól és a megbízástól, mivel a különböző jogviszonyok más-más adó- és járulékfizetési kötelezettséget alapoznak meg. Alanyai a munkavállaló és a munkáltató. Munkavállalóként mv-t az létesíthet, aki: - 16. életévét betöltöttel, - 15. életévét betöltötte, általános iskolában, szakiskolában, középiskolai nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt, - korlátozottan cselekvőképes személy csak törvényes képviselője (szülő, gyám) hozzájárulásával

létesíthet mv.-t Fiatalkorúnak számít az a munkavállaló, aki a 18. életévét még nem töltötte be Munkáltató az lehet, aki jogképes (term. személy, állam, a többi jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gt.) A mv a munkaszerződés megkötésével jön létre, melyek írásba kell foglalni. Tartalma: - a szerződő felek személyi adatai, - a betöltendő munkakör, - a személyi alapbér, - a munkavégzés helye, a munkáltatói jogkör gyakorlója, - határozott idejű munkaviszony esetén a munkaviszony időtartamát. A mv., ha a szerződő felek másképpen nem egyeznek meg, határozatlan időre jön létre Határozott idejű munkaszerződés is köthető, de ennek ideje max 5 év. Amennyiben a munkavállaló a határozott idő lejárta után a vezetője tudomásával akár csak egy nappal is tovább dolgozott, munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé alakul át. A munkaszerződésben foglaltakat módosítani csak a munkavállaló és a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


munkáltató közös megegyezésével lehet, melyet szintén írásba kell foglalni. Egy idő után felmerülhet a megszüntetés igénye is, ill. bekövetkezhet a spontán megszűnés is Ekkor a jogviszony külön intézkedés nélkül szűnik meg. A mv megszűnik a munkavállaló hálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával. A mv megszűntethető: - közös megegyezéssel: a felek megállapodnak a munkavégzés utolsó napjában, írásba foglalják az egymással szembeni kötelezettségeiket, azok teljesítésének módját, elszámolnak egymással, és a mv. ezzel megszűnik - rendes felmondással: mind a két fél kezdeményezheti, a munkáltató azonban köteles megindokolni. A munkavállalót felmondási idő illeti meg (min 30 nap), melynek legalább a felére a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Erre az időre átlagkereset illeti a munkavállalót A munkavállalót végkielégítés

illeti meg, ha a munkáltató felmond neki vagy jogutód nélkül megszűnik. Nem jár végkielégítés, ha a mv. megszűnésekor öregségi nyugdíjra jogosult, vagy korengedményes nyugdíjban részesül a munkavállaló. - rendkívüli felmondás: mindkét fél megszüntetheti a mv.-t, ha a másik fél a mv-ból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Ha a munkáltató tesz így, a tervezett intézkedés előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak, hogy a vele szemben felhozott kifogásokat megismerje, és azok ellen védekezzen. A munkavállaló esetében a munkáltató köteles a rendes felmondás esetén járó átlagkeresetet, ill. végkielégítést fizetni - próbaidő alatt: a próbaidő arra szolgál, hogy a felek annak ideje alatt megismerjék egymást. Amennyiben bármelyik fél úgy dönt, hogy a mv folytatása számára nem előnyös, a próbaidő alatt írásban, indoklás nélkül

megszüntetheti a mv-t. Készítette: Papp Károly 26 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar határozott idejű mv.: csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, ill a próbaidő alatt azonnal hatállyal szüntethető meg. A mv. megszűnése, ill megszüntetése setén a munkáltató a munkavállaló részére igazolást állít ki a mv.-ról: - a munkáltató személyi adatai, - TAJ száma, - a munkáltatónál mv.-ban töltött időtartam, - a munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozás, ill. ennek jogosultja, - a munkavállaló által a mv. megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartama, - a munkáltató köteles igazolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét tartozás nem terheli, - a fentieken kívül ki kell adni a tb.-jogszabályok által előírt igazolásokat (SZTK kiskönyv, járulék-elszámolási nyilvántartó lap), igazolás a munkabérből levont adóelőlegekről,

vmint a munkanélküli-ellátás megállapításához szolgáló igazolólapot. A munkavállalóval az utolsó munkanapján el kell számolni, ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait. A munkavállaló kérelmére mv-nak megszűntekor, ill azt követően egy éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni, mely tartalmazza a munkáltatónál betöltött munkakört, és a munkavállaló munkájának értékelését. Mv jogellenes megszűntetése: a mv. megszűnte nem a fent említett szabályok szerint történik Ha a munkáltató cselekedett jogellenesen, köteles a munkavállalót eredeti munkakörébe visszahelyezni és meg kell térítenie az elmaradt munkabért, egyéb járandóságot és a felmerült kárt. Ha a bíróság a munkáltató kérelmére mellőzi a munkavállaló munkakörébe való visszahelyezését, kötelezheti a munkáltató min. 2, max 12 havi átlagkereset megfizetésére. Ha a munkavállaló cselekedett jogellenesen,

köteles megtéríteni a kárt - Készítette: Papp Károly 27 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar 26. A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI (A MUNKAVISZONY TARTALMA) A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályait tartalmazza: - rendeltetésszerű joggyakorlás elve: ha az a jogszabály által megkívánt cél érdekében, e cél elérésére alkalmas módon történik. - együttműködési kötelezettség: a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó adatot, tényt, véleményt csak jogszabály által meghatározott esetben közölhet. A munkavállaló pedig nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója érdekeit, hírnevét veszélyeztetné. - joggal való visszaélés tilalma: visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha károsításra, jogok csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. A munkavállaló

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


főkötelezettsége a munkavégzés. Ez alapján köteles: - munkáját személyesen ellátni, - az előírt helyen és időben (a kollektív szerződés határozza meg) munkára képes állapotban megjelenni, - a munkakörébe tartozó munkát ellátni, ill. (csak különösen indokolt esetbe és max 2 hó) a munkakörébe nem tartozó feladatot elvégezni, - munkaidejét a munkahelyén munkával tölteni (napi nyolc óra, rendkívüli munkaidő: túlmunka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon és a készenléti munka), - munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni, - munkára vonatkozó szabályokat, utasításokat megtartani (köteles azonban megtagadni az utasítást, ha annak végrehajtása bűncselekmény megvalósítását eredményezné, vagy más személy életét, egészségét veszélyeztetné). A munkavállaló egyéb kötelezettségei: - együttműködés a munkatársakkal, - az egészség és a testi épség védelmét szolgáló előírások

megtartása, - titoktartási kötelezettség, - továbbképzésben való részvétel, - köteles bejelenteni, ha további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít. A munkáltató kötelezettségei: - megfelelő munkafeltételek biztosítása: dologi feltételek, biztonságos munkavégzés feltételei, a munkavállalók személyi tárgyainak őrzése. - a munkavállalók foglalkoztatásának megszervezésében: munkába állásának segítése, betanítása; előírások szerinti foglalkoztatása; gondoskodás a munkafegyelem megtartásáról; a munkavállalók továbbképzése. - a szabadidő kiadása: annak tartama alatt a munkavállaló a munkavégzési, a munkáltató pedig a foglalkoztatási kötelezettség alól mentesül. Pihenőidő: munkaközi szünet, napi és heti pihenőidő, munkaszüneti nap. Szabadság: rendes (évi 20-30 kortól függően, + gyereknevelés, fogyatékosság, munkahelyi egészségi ártalom) és rendkívüli (betegszabi,

szülési szabi, gyermekgondozási szabi, hozzátartozó ápolása, saját lakás építése, tanulmányi szabi, szakszervezeti továbbképzés). Munkaidő-kedvezmény: szoptatási időre, továbbtanulók számára, szakszervezeti tisztségviselőknek és az üzemi tanács tagjainak. Egyéb jogosult távollét: állampolgári kötelezettség teljesítése, közeli hozzátartozó halála, kötelező orvosi vizsgálaton való részvétel, véradás. Az igazolatlan mulasztásra nem jár fizetés. - munkavállaló munkájának díjazása: ez a munkabérfizetési-kötelezettség. Időbérként vagy teljesítménybérként állapítható meg. Munkabér részei: alapbér, bérpótlék, prémium, jutalom A munkabért magyar törvényes pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag egyszer elszámolni és kifizetni. Levonni csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján lehet. - béren felüli juttatások kiadása: általános jellemzőjük,

hogy az életkörülmények javítását, kulturális, jóléti, egészségügyi szükségletek kielégítésé szolgálják (segély és előleg; munkahelyi étkeztetés; munkásszállás; munkásszállítás; munkaruha; lakásépítés-támogatás; üdültetés, sport- és kulturális tevékenység támogatása; gyermekintézmények támogatása). A rendeltetésszerű joggyakorlást az állami munkaügyi ellenőrzés hivatott vizsgálni. Szervei a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, vmint ezek felettes szerve, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség (OMMP). A felügyelő a munkáltatónál külön 29Készítette: 28 BMF Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar engedély és bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat. A szabálytalanságok megszüntetése érdekében: - jogosult felhívni a munkáltató figyelmét a szabályok megtartására, - kötelezheti a szabálytalanság meghatározott időn belüli

megszüntetésére, - megtilthatja a további foglalkoztatást, - szabálysértési eljárást folytathat le, - rendbírságot szabhat ki, - kötelezheti a munkáltatót az 1991. évi IV tv-ben meghatározott fizetési kötelezettsége teljesítésére, írásbeli javaslat alapján a felügyelőség vezetője munkaügyi bírságot szabhat ki. 27. Készítette: Papp Károly A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK RENDSZERE. 29

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!