|
Dátum: 2009. február 20. 00:00:00. Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület |
A korai Univerzum törpegalaxisaiban nagyságrendekkel sűrűbben helyezkedhettek el a csillagok, mint a Tejútrendszerben, s ennek következményei magyarázhatják a hiányzó tömegük problémáját is. A Tejútrendszerben a csillagok közötti átlagos távolság fényévekben mérhető, a hozzánk legközelebbi, a Proxima Centauri is több, mint 4 fényévre van tőlünk. Egy kutatócsoport - vezetője Pavel Kroupa (University of Bonn) - azonban úgy gondolja, hogy a korai Univerzumban ez nem így volt.
Különösen nem az ún. ultrakompakt törpegalaxisok (UCDs, Ultra Compact Dwarf galaxies) esetében, melyekben a csoport egyik tagja, Joerg Dabringhausen PhD-hallgató számításai szerint a csillagok akár százszor is közelebb lehettek egymáshoz, mint az ma a Naprendszer környezetében tapasztalható.
![Az inzertekben két ultrakompakt törpegalaxisnak a Hubble Űrteleszkóp által készített képe látható. A háttérkép a Las Campanas Obszervatórium 2,5 méteres Du Pont teleszkópjával készült. [Michael Drinkwater, University of Queensland; Michael Hilker, University of Bonn]](../_shared/content/articles/2009/02/20_szupersuru_torpegala/1torpegalaxis.jpg)
Az inzertekben két ultrakompakt törpegalaxisnak a Hubble Űrteleszkóp által készített képe látható. A háttérkép a Las Campanas Obszervatórium 2,5 méteres Du Pont teleszkópjával készült. [Michael Drinkwater, University of Queensland; Michael Hilker, University of Bonn]
Az ultrakompakt törpegalaxisokat 1999-ben fedezték fel. Bár 60 fényév körüli átmérőjük emberi léptékkel mérve óriási, csillagászati értelemben egyáltalán nem számítanak nagynak, a Tejútrendszernél 1-2 ezerszer kisebbek. Az elképzelések szerint igazából a korai Univerzum nagy galaxisai közötti kölcsönhatásoknak, azok ütközéseinek a törmelékei. Furcsamód azonban tömegük egyértelműen nagyobbnak tűnik, mint a csillagaik detektálható sugárzása alapján becsült érték. Az egyik magyarázat a sötét anyag lehetne, erről azonban úgy gondolják, hogy ezekben a törpegalaxisokban semmiképpen sem halmozódhatott fel a szükséges mennyiségben. Kroupa és munkatársai most egy másik lehetőséggel álltak elő.
A kutatók úgy gondolják, hogy valaha minden UCD-ben nagyon nagy volt a csillagsűrűség, köbfényévenként akár 1 millió csillagot is tartalmazhattak, szemben a Nap környezetének 1 csillag/köbfényév átlagával. Dabringhausen szerint egy ilyen törpegalaxis hipotetikus bolygójának szintén hipotetikus megfigyelője számára az éjszakai égbolt ugyanolyan fényes lett volna, mint a Földön a nappali ég. A nagy sűrűség miatt a csillagok elég közel voltak ahhoz, hogy gyakran ütközzenek, összeolvadjanak. Ezáltal sok nagytömegű csillag keletkezett, melyek viszont gyorsan felélték nukleáris üzemanyagukat, s rövid pályafutásukat szupernóvaként fejezték be. Helyükön nagyon sűrű objektumok, neutroncsillagok vagy fekete lyukak maradtak vissza. A sötét anyag helyett tehát Dabringhausen elmélete szerint jobb magyarázat az, hogy az ultrakompakt törpegalaxisok tömegének jó része ezen - szintén - sötét, a földi teleszkópok számára nagyrészt láthatatlan maradványok formájában van jelen.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
A Szahara
A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.
Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok
Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.
Kapcsolódó doksik
- Mi történik a Gutenberg galaxis után?
2001, 2 oldal
1934. március 27-én született Budapesten. Íróként és politikusként vált közismertté. 1952-től 1957-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt. 1954-ben jelent meg első írása, rá 2 évre pedig az első kötete. [1][3]Eleinte prózai műveket alkotott, s csak később fordult a drámaírás felé. Műveiben mindig fontos szerepet kaptak a
