A vámpír denevér nem felejt

Dátum: 2023. november 10. 00:10:01.
Forrás : Origo

A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.

A müncheni Ludwig-Maximilians-Universität zoológusai kísérletükben arra keresték a választ, milyen pontos a vámpírok hallása. Három különböző embertől származó lélegzetvételek hangját játszották le nekik, amelyeket három, marhavért adagoló etetőhöz kapcsoltak.

A denevérek hamar megtanulták az összefüggéseket, és 100 százalékos pontossággal képesek voltak a hangokat a megfelelő etetővel azonosítani. "A vérszívó denevérek rendkívül intelligens és különösen gyorsan tanuló állatok" - vélekedik Daniel Riskin, a Cornell Egyetemen a vámpír denevérek viselkedését kutató professzor.

A vérszívó denevérek táplálkozási stratégiája látszatra talán egyoldalú élősködésnek tűnhet, valójában azonban magukra a denevérekre nézve is veszélyes művelet. Az éj sötétjében érkezve az apró testű emlősnek saját termeténél akár ezerszer nagyobb állatot kell becserkésznie. A vérszívó nem a levegőből támad, áldozatától távol ereszkedik alá, és a földön kúszva közelíti meg a kiszemelt prédát. Mivel táplálékának elfogyasztása nem igényel erős rágófogakat, a denevérfajok közül a vérszívó denevérnek van a legkevesebb foga, pontosan 20. Ezekkel tárja föl a sebet, majd miután teletömte bendőjét vérrel, ahogyan jött, a földön poroszkálva távozik. A képesség, amellyel éjszakánként ugyanahhoz a korábban már felnyitott sebhez talál vissza, a vámpírt sok vesződségtől kíméli meg, és már bevált, tápláló élelemforrással kecsegteti.

A denevérek között megfigyelték már, hogy egyes egyedek "kihallgatják" mások hangjeleit, mások társaikat követve jutnak el a táplálékforráshoz, ám a hallás utáni memorizálásra ez az első megfigyelt példa.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Goldenhar szindróma

A Goldenhar szindróma egy ritka veleszületett fejlődési rendellenesség, amely hatással lehet az arcra, a szemekre, a fülre és az állkapocsra, illetve a belső szervekre is. Maurice Goldenhar francia orvos munkájának elismeréseként nevezték így el, aki először írta le (1952). Ebben a cikkben a betegség jellemzőit, okait, diagnózisát és kezelési lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Denevérek

A denevérek (Chiroptera) a emlősök osztályának egy rendje. 17 család és mintegy 928 ma élő faj tartozik a rendbe. Az emlősállatok egyedüli csoportja, amely aktív repülésre képes. Mellső végtagjaikon a másodiktól kezdve valamennyi ujjuk erősen meghosszabbodott. Közöttük, valamint a törzs oldala között egy vékony bőrredő – a „vitorla” – feszül, amely a hátsó lábra és a farokra is kiterjed.

A vaddisznó (Sus scrofa)

A vaddisznó az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozó faj. Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki. Testmérete északról dél felé haladva egyre csökken, de az északi szigeteken élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. Cikkünkben képekkel illusztrálva mutatjuk be ezt a hazánkban igen elterjedt állatfajt.