Van-e élet a hideg csillagok körül?

Dátum: 2010. április 08. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Egy nemzetközi kutatócsoport, benne a magyar Apai Dániellel, a földi élethez szükséges egyik alkotómolekula jelenlétét vizsgálta a Napunkhoz hasonló, valamint a hidegebb törpecsillagok körül. A Spitzer infravörös űrtávcső segítségével Napunkhoz hasonló és annál hidegebb csillagok környezetét vizsgálták meg csillagászok, az élethez szükséges egyik vegyület után kutatva.

Minden elmélet kiindulópontja, hogy a földi élet kialakulásához egy forró „őslevesre” volt szükség, mely különböző, az élethez nélkülözhetetlen alapanyagokat, ún. prebiotikus vegyületeket tartalmazott. A kutatók azonban most feltették a kérdést, hogy vajon más csillagok körül is megtalálhatóak-e az általunk ismert élethez oly fontos anyagok.

A kutatást Ilaria Pascucci (Johns Hopkins University) és kollégái, köztük Apai Dániel (Space Telescope Science Institute) végezték. A DNS egyik bázisa, az adenin egyik alkotó molekulájának, a hidrogén-cianidnak a jelenlétét próbálták kimutatni. Összesen 44 Napunkhoz hasonló csillag körüli protoplanetáris korongot vizsgáltak meg, valamint 17 hidegebb csillag környezetét. Utóbbi csoportot M színképtípusú törpecsillagok, továbbá barna törpék alkották. A csillagok mindegyike igen fiatal, 1-3 millió éves volt, ugyanis ez az az időszak, mikor a bolygók formálódása megindul. A bolygók úgy jönnek létre, hogy a fiatal csillagok körül egy hatalmas, gázokból és porból álló korong jön létre, melyben bolygócsírák keletkeznek. Ezekből állnak össze később a bolygók, ahogy az anyagot begyűjtik. Maga a korong is tartalmaz már olyan alapanyagokat, melyekből később az élet kialakulásához szükséges összetevők lehetnek. Ahogy arról a magyar eredményről már korábban beszámoltunk, a bolygókeletkezés első lépései barna törpék körül is megtörténnek.

Fantáziakép egy hideg csillag körüli fiatal bolygóról (NASA/JPL-Caltech nyomán)

A spektroszkópia eredményei szerint a Naphoz hasonló csillagok 30%-ánál megfigyelhető volt a hidrogén-cianid és acetilén jelenléte, azonban a hidegebb csillagok esetében csak acetilént sikerült kimutatni, hidrogén-cianidot nem. A kutatócsoport szerint ennek az lehet az oka, hogy a Naphoz hasonló típusú csillagok sokkal erősebb ultraibolya-sugárzók, ami viszont szükséges a hidrogén-cianid keletkezéséhez az űrben. Ezek a körülmények azonban nem állnak fenn egy M színképtípusú törpecsillag, vagy egy barna törpe körül.

A mostani felfedezés kihat a nemrégiben M-törpék körül talált szuper-Földek potenciális életlehetőségére is. A szuper-Földek olyan, bolygónknál sokszorta nagyobb kőzetbolygók, melyek a csillagukhoz nagyon közeli pályán keringenek. Azt már eddig is tudták a csillagászok, hogy ezek a bolygók nem a lakhatósági zónában keringenek, ahol a víz folyékony állapotban lehet jelen, de a jelenlegi felfedezés révén még kevésbé képzelhető el a felszínükön a földihez hasonló élet.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A Cerberus hadművelet

A Cerberus hadművelet (németül: Unternehmen Cerberus) a második világháború azon áttörési kísérletének volt a fedőneve, mely során a német haditengerészet (Kriegsmarine) néhány kisebb hajója, valamint a Scharnhorst, a Gneisenau és a Prinz Eugen csatacirkálók megpróbáltak kitörni Brest kikötőjéből, majd németországi kikötőkbe jutni a La Manche csatornán keresztül. A hadművelet elnevezése utalás Kerberoszra, a görög mitológiában az alvilág kapuját őrző háromfejű kutyára.

Az isztambuli Hagia Sophia

A Hagia Sophia egy hajdani bizánci ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban. Később mecsetként használták, aztán múzeumként volt látogatható. 2020 óta újra mecsetként funkcionál. A neve magyarul annyit tesz: az isteni bölcsesség temploma. Eredetileg csak Nagy Templomként hivatkoztak rá, mert nem volt másik hozzá fogható a korabeli keresztény világban.

Fidel Castro élete és Kuba története

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.