Újabb holdi mesterséges becsapódás

Dátum: 2009. június 02. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

A japán SELENE (Kaguya = "Holdhercegnő") holdszonda a nemrégiben bejelentett tervek szerint 2009. június 10-én, magyar idő szerint este fél 9-kor a Hold felszínébe becsapódva fejezi be küldetését. Az esemény előkészítéseként már február 1-jétől kezdődően egyre alacsonyabb pályára módosították a holdszonda mozgását, hogy végül jövő héten szerdán a kívánt helyen és időpontban történhessen a becsapódás.

A SELENE utolsó pillanatai számára helyszínt adó terület közelítő holdrajzi koordinátái: keleti hosszúság 80 fok, déli szélesség 63 fok, ami a Gill-krátertől nem messze keletre van (bár a becsapódás tervéről szóló közlemény hangsúlyozza, hogy az esemény időpontja és helye az utolsó napokban még kissé módosulhat). Június 10-én este Budapesten a Hold nyári időszámítás szerint 22:55-kor kel (alacsonyan jár a Sagittarius csillagképben), így a SELENE 2,5 órával korábbi becsapódásáról a magyar észlelők lemaradnak. Maga az esemény kb. 1 másodpercig tartó fényfelvillanással jár, amit pár perces utófénylés, illetve porfelhő képződése követ. Az időzítés olyan, hogy a Hold kb. három nappal lesz majd holdtölte után, és így a keleti peremén már feltűnik a becsapódás közelébe eső fény-árnyék határ, a terminátor.

A SELENE holdszonda becsapódási helyét piros csillag jelöli (kép: JAXA 2009. május 21-i közleménye).

A 2007. szeptember 14-én útnak indított SELENE már több mint másfél éve kering a Hold körül, idejének nagy részében a felszín felett mintegy 100 km magas körpályán. A nem sokkal utána indított kínai Chang'e-1 ("Holdistennő") holdszonda ez év március 1-jén csapódott be irányítottan a Mare Fecunditatis (Termékenység Tengere) területén. India első holdszondája, a Chandrayaan-1 ("Holdhajó") által szállított kis próbatest pedig 2008. november 14-én zuhant a Hold déli pólusvidékére a felszínen, vagy a felszín alatt megbúvó vízjég nyomai után kutatva. A becsapódási kísérletek célja nem csak a holdfelszín fizikai és kémiai tulajdonságainak kutatása, hanem az újabb űreszközök jövőben tervezett sima leszállási manővereinek begyakorlása, illetve az űrszonda-Föld rádiókapcsolat, parancsküldési, irányítási mechanizmus kipróbálása, tesztelése is. A japán SELENE-2 és kínai Chang'e-2 programok már előkészítés alatt állnak, s ezek során felszíni leszálló egységeket szándékoznak a Holdra juttatni. Az indiai űrkutatási tervekben is szerepel a Hold felszínére űreszközök küldése közvetlen leszállással. Ezek közül a japán SELENE-2 fellövésére már 2010 első félévében sor kerülhet.

Közelkép az első japán holdszonda végállomásáról. A tervezett becsapódási hely a kép közepénél levő kis kráter közelében lesz. (kép: NASA Clementine űrszonda felvétele, USGS

Egyébként idén júniusban nagyon megnő a forgalom égi kísérőnk körül, hiszen a SELENE mellett a NASA LCROSS űrkísérletének két becsapódó próbateste is a Hold felszínével találkozva éri él végzetét. Az LRO/LCROSS-nak április végén kellett volna indulni, de az indítást végül a június 2. és 17. közötti indítási ablak idejére halasztották. Így meglehet, hogy a SELENE június 10-ére tervezett becsapódása előbb lesz, mint az LCROSS-é, azaz a korábbi tervekkel ellentétben nem a SELENE fogja észlelni az LCROSS próbatesteit, hanem az LRO érzékeny műszerei a SELENE-t.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A húsvéti ünnepkör

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

A modernkori Holdkutatás története

A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.

A Benes-dekrétumokról

Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.