|
Dátum: 2009. június 27. 00:00:00. Forrás : Edupress |
500 millió forintos támogatás révén korszerű zöld óvoda épül Gödöllőn, melynek június 22-én ünnepélyes keretek között rakták le az alapkövét. Az új csoportszobák és kompetenciafejlesztő eszközök révén a pedagógusok a korai fejlesztési módszerekkel felzárkóztathatják a lemaradókat és felkészíthetik az óvodásokat a sikeres iskolai szereplésre.
Dr. Gémesi György polgármester beszámolt arról, hogy megnőtt a városban a pályázási kedv, az óvodával szomszédos telken a Damjanich Általános Iskola új épületét építik, így a két fejlesztéssel megindulhat Gödöllő város elhanyagoltabb, besnyői városrészének fejlődése is. Az új "zöld óvoda" két elavult 120 férőhelyes intézményt vált ki, ahol eddig összesen 200 gyermeket tudtak fogadni. Az óvodai férőhelyek iránt folyamatosan nő az igény, 2010-től már három éves kortól lesz kötelező az óvodai szolgáltatás biztosítása. A mai intézmények "többet tudnak" mint régen, mások a jogszabályok is, például követelmény most már, hogy tornateremmel is rendelkezzen egy óvoda. A zöld óvoda lesz az első ilyen Gödöllőn. A beruházás során kiemelten kezelik az esélyegyenlőségi és fenntarthatósági szempontokat.
Az új csoportszobák és kompetenciafejlesztő eszközök révén a pedagógusok a korai fejlesztési módszerekkel felzárkóztathatják a lemaradókat és felkészíthetik az óvodásokat a sikeres iskolai szereplésre. Az óvodások a legfogékonyabb korban találkozhatnak a zöld környezettel, zöld gondolkodással, így lehetővé válik, hogy a környezetükért felelősséget érző, társaikat elfogadó gyermekekké váljanak iskolás éveikre.
A toleranciára nevelés részeként a tervezés során mind a fizikai, mind az info-kommunikációs akadálymentesítésre törekednek. A napközi otthonos óvoda egyéni fejlesztő teremmel, az asztmatikus problémákkal küszködő gyerekek számára speciális sószobával, többfunkciós közösségi torna-játék térrel alakítják ki. A műszaki kialakításban nagy hangsúlyt kapott az építészeti ökonómia és ökológia szempontrendszere, azaz a hosszú távon fenntartható gazdaságos és környezetbarát elemek használata.
Emellett az EU szabványoknak megfelelő, a gyermekek természetes mozgásigényét kielégítő, mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt udvar, két átriumudvar és két játszóterasz is létrejön. Előnyben részesülnek az energiatakarékos megoldások, mint például a zöldtető, a napkollektoros vízmelegítő rendszer, valamint a gyerekek környezettudatosságát elősegítendő szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
A vaddisznó (Sus scrofa)
A vaddisznó az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozó faj. Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki. Testmérete északról dél felé haladva egyre csökken, de az északi szigeteken élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. Cikkünkben képekkel illusztrálva mutatjuk be ezt a hazánkban igen elterjedt állatfajt.
Kapcsolódó doksik
- Gödöllő térképe és rövid története
2000, 1 oldal
1962. szeptember 27-én, Gyöngyösön született. Elvált, volt felesége Czeizel Endre lánya, Czeizel Barbara gyógypedagógus, akitől két gyermeke született: Dániel Jakab és Júlia Rebeka. [1][5]1977-től a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanulója volt. Itt érettségizett 1981-ben, majd 1982-től az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanult, s itt is szerzett jogi
