Cikkek » Ultraibolya kép az Andromédáról

Ultraibolya kép az Andromédáról Dátum: 2010. szeptember 16. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Szokásos tevékenységének, a távoli gammavillanások fürkészésének szüneteiben a Swift űrteleszkóp elkészítette galaxis-szomszédunk, az Andromeda-köd első nagyfelbontású ultraibolya portréját. Az M31 katalógusjelű, 220 ezer fényév átmérőjű Andromeda-köd a Tejútrendszer egyik legközelebbi galaxis-szomszédja, távolsága körülbelül 2,5 millió fényév.

Tiszta, sötét éjszakákon, zavaró fényektől távol a galaxis kis ködös foltként akár szabad szemmel is megpillantható az Andromeda csillagképben.

A 2,5 millió fényévre található Andromeda-köd a Tejútrendszerhez legközelebbi nagy spirálgalaxis. [Bill Schoening, Vanessa Harvey/REU program/NOAO/AURA/NSF]
A 2,5 millió fényévre található Andromeda-köd a Tejútrendszerhez legközelebbi nagy spirálgalaxis. [Bill Schoening, Vanessa Harvey/REU program/NOAO/AURA/NSF]


2008. május 25. és 2008. július 26. között a Swift űrteleszkóp UVOT (Ultraviolet/Optical Telescope) távcsövével 330 képet rögzítettek az M31-ről a 192,8, a 224,6 és a 260 nm-es ultraibolya hullámhosszakon, összesen mintegy 24 óra expozíciós idővel. A 85 gigabájtnyi adatot jelentő mozaikképek összeillesztését egy egyetemi hallgató, Ering Grand (University of Maryland at College Park) végezte el körülbelül 10 hetes intenzív munkával.

A Swift ultraibolya teleszkópjával rögzített 330 felvételből összeállított mozaikkép az Andromeda-ködről. A kép hosszabbik oldala 100 ívperc, a rövidebbik 50 ívperc, ezek a galaxis távolságában 200 ezer, illetve 100 ezer fényévnek felelnek. [NASA/Swift/Stefan Immler (GSFC) és Erin Grand (UMCP)]
A Swift ultraibolya teleszkópjával rögzített 330 felvételből összeállított mozaikkép az Andromeda-ködről. A kép hosszabbik oldala 100 ívperc, a rövidebbik 50 ívperc, ezek a galaxis távolságában 200 ezer, illetve 100 ezer fényévnek felelnek. [NASA/Swift/Stefan Immler (GSFC) és Erin Grand (UMCP)]


Az eredményül kapott képen néhány dolog azonnal feltűnik. Elsőként a galaxis centrális kidudorodása és a spirálkarjai közti óriási különbség. Stefan Immler (NASA's Goddard Space Flight Center in Greenbelt, Md.), a Swift-csapat kutatójának magyarázata szerint a dudor simább és vörösebb, mivel főleg idősebb és hidegebb csillagokból áll. Ezen a területen csak nagyon kevés új csillag keletkezik, mivel az ehhez szükséges anyag már elfogyott. A központi részen kívül a kép teljesen más, ezeket a területeket fiatal, forró, kék csillagokból álló sűrű halmazok uralják. Immler szerint a Swift mintegy 20 ezer ultraibolya forrást tárt fel az M31-ben, melyek legtöbbje fiatal csillaghalmaz. A Tejútrendszerhez hasonlóan az Andromeda-ködben is a spirálkarokban összpontosul az a por- és gázanyag, ami az új csillagok tömeges keletkezéséhez szükséges. Különösen sok fiatal halmaz azonosítható egy körülbelül 150 ezer fényév átmérőjű óriási gyűrű mentén. Korábbi kutatások alapján az ebben a gyűrűben zajló intenzív csillagkeletkezés fő gerjesztője az óriásgalaxis törpe kísérőinek árapály-hatása. A Swift közeli galaxisokra vonatkozó vizsgálatai hozzájárulhatnak a bennük zajló csillagkeletkezési folyamatok, ezen keresztül pedig természetesen saját galaxisunk, a Tejútrendszer hasonló aktivitásának jobb megértéséhez.

Az Andromeda-köd látható tartománybeli képe. A felvétel ugyanazt a területet mutatja, mint a Swift ultraibolya felvételeiből összeállított kép. [Bill Schoening, Vanessa Harvey/REU program/NOAO/AURA/NSF]
Az Andromeda-köd látható tartománybeli képe. A felvétel ugyanazt a területet mutatja, mint a Swift ultraibolya felvételeiből összeállított kép. [Bill Schoening, Vanessa Harvey/REU program/NOAO/AURA/NSF]


1885-ben az M31 központi részén egy fényes, szabad szemmel is megfigyelhető szupernóva jelent meg. Ez volt az első "új csillag", amit a Tejútrendszeren kívül azonosítottak. (A szupernóvát a kor több magyar észlelője is megfigyelte, s bár a hivatalos felfedezője Ernst Hartwig, Podmaniczky báróné valószínűleg német kollégájánál előbb pillantotta meg.) Immler szerint az M31-hez hasonló méretű galaxisokban átlagosan száz évenként következik be egy szupernóva fellángolása, így talán már nem kell sokáig várnunk a következő megjelenésére.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A dinoszauruszok kipusztulásáról

Számítógépes szimulációk alapján a Baptistina kisbolygócsalád két tagja ütközhetett 160 millió évvel ezelőtt, s az egyik ütközési törmelék-aszteroida becsapódásának katasztrófális hatásai vezethettek 65 millió évvez ezelőtt a földtörténeti kréta-harmadidőszak határán a dinoszauruszok teljes kipusztulásához.


Van egy második agyunk

Nem csupán az idegsejtjeinkkel gondolkozunk, hanem az agy úgynevezett csillagsejtjeivel is. A felfedezés új fényben világítja meg elménk működését -a mindennapi értelmi tevékenységektől a zseniális felfedezésekig-, és számos agyi betegség okainak mélyebb megértésében, ezáltal újabb és hatékonyabb kezelési módszerek létrehozásában is segíthet.


Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!