|
Dátum: 2009. november 22. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A felnőttképzésben elmaradott magyar helyzetre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének októberben közreadott tanulmánya. A Magyar Nemzet november 16-ai számában közölt adatok szerint ugyanis a magyar lakosság mindössze 3,1 százaléka vesz részt a felnőttképzés valamely formájában. A kutatás eredményeként a tanulmány készítői a felnőttképzésre fordított uniós források felülvizsgálatát javasolják.
Az európai közösség országait vizsgálva a felnőttképzésben részt vevők mértéke hazánkban emelkedett a legalacsonyabb mértékben 2005 és 2008 között. Ebben az időszakban csupán 0,2 százalékkal sikerült növelni az arányt, miközben Dánia és Svédország 10,8 százalékos fejlődést ért el a területen.
Emellett a tanulmány szerint a magyar népesség csaknem egyharmada alulképzett, 16 százaléka pedig funkcionális analfabéta. Ugyan a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők alkotják az álláskeresők 42 százalékát, az említett végzettségűek csupán 25 százaléka vesz részt a meghirdetett képzésekben. Problémát jelent továbbá, hogy az állástalanok által nagy arányban lakott településeken szinte egyáltalán nincs lehetőség a továbbképzésekre - írja a Magyar Nemzet. A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott képzések csekély eredményekkel büszkélkedhetnek - áll a tanulmányban, mely szerint a munkaügyi központ ajánlásai alapján képzést választók nehezebben helyezkednek el azon társaiknál, akik maguk választották ki a tanfolyamot.
Az elemzők szerint a magyar felnőttképzés nemzetközi összehasonlításban is gyengén szerepel, a szükségesnél alacsonyabb mértékben támogatja a felzárkóztatást és az esélyegyenlőséget sem javítja a megfelelő arányban. Hiányolják a képzések mögött álló hosszú távú stratégiát, a számvevőszék számára pedig a felnőttképzésre fordított uniós források felülvizsgálatát javasolják.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az osztrák-magyar sarki expedíció
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Egy új korszak, az irodalmi romantika kezdeményezője, az irodalmi élet első fővárosi szervezője. Bátyja, Kisfaludy Sándor példáját követve katona akart lenni. A hadi pályából azonban hamarosan kiábrándult, szakított apjával és családja feudális légkörével, kilépett a katonaságtól, s elhatározta, hogy festő lesz. Tehetsége azonban az irodalom felé vonta, s
