Stresszért felelős hormonokat találtak

Dátum: 2009. november 23. 00:00:00.
Forrás : Edupress

A stresszért és a menstruációs ciklusban fellépő hangulatváltozásért felelős hormonokat irányító speciális idegsejt működését tárták fel az agyban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói - tájékoztatott az intézmény. A neurogliaform sejt a többi idegsejttel szemben ugyanis egy különleges jelátviteli formára specializálódott. Ez az első agykérgi sejt, amiről bizonyítani tudják, hogy ilyen különleges kommunikációra képes. A szenzációs felfedezés új irányba indíthatja a gyógyszerkutatást.

Egyedi működésű idegsejtet talált az agykéregben a szegedi Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékén Tamás Gábor neurobiológus kutatócsoportja. A felfedezett neurogliaform az első olyan agykérgi sejt, amelyől bizonyítani lehet, hogy nemcsak közvetlen kapcsolattal, úgynevezett szinapszisokon keresztül képes kommunikálni, hanem térfogati jelátvitellel is, tehát különleges módon kommunikál.

"Az idegsejtek alapvetően egy olyan öntözőrendszerhez hasonlóan kommunikálnak egymással, ami csepegtető öntözéssel, vagyis pontszerűen a növények tövéhez juttatja a vizet. Ezzel szemben az általunk vizsgált úgynevezett neurogliaform sejtek úgy működnek, mint a fű közepére kihelyezett szórófejes öntöző, ami párafelhővel borítja be a gyepet. A pontszerű információ átvitel csak meghatározott helyeken történhet, viszont egy adott térrészt beborító jelátvivő anyag minden ott lévő agyi sejthez vagy sejtrészlethez eljut" - magyarázza dr. Tamás Gábor, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának kutatója.

A kutatócsoport kísérletei továbbá azt is bizonyították, hogy a neurogliaform sejtek működése speciálisan megváltozik a többi idegsejthez képest a stressz, valamint a női menstruációs ciklus és a terhesség alatt felszabaduló hormonok hatására. Ezeknek a sejteknek tehát kulcsszerepe lehet a fenti jelenségek és tüneteik során fellépő hangulati és viselkedési jelenségek szabályozásában és kezelésében.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az alvásról bővebben

Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik különleges rovar, például a Drosophila gyümölcslégy) természetes pihenőállapota. A szándékos testmozgás és a külső ingerekre adott reakciók csökkenése jellemzi. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás, a sejtelhalás üteme mérséklődik. Időtartama átlagosan 7-9 óra közé esik.

Az UV sugárzás hatása a szemre

Az emberek többsége tisztában van azzal, hogy a leégés a bőr korai elöregedéséhez, végül bőrrákhoz vezethet. Azzal azonban már kevésbé, hogy az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja. A napszemüveg ma már nem divathóbort, hanem létfontosságú, mert megvédi a szemet a Nap ultraibolya (UV) sugárzásától.