Ókeresztény bazilikára bukkantak

Dátum: 2010. április 22. 00:00:00.
Forrás : Magyar Kurír

A régészek egy építési területen folytatott ásatás során találták meg az ókeresztény kori templom maradványait. Tóth Zsolt, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó Janus Pannonius Múzeum archeológusa adott tájékoztatást a közelmúltban megtalált romokról.

Pécsett a Rákóczi út – Jókai út DNY-i sarkán fekvő telken egy kft. irodaházat kíván építeni. 2008–2009-ben a Janus Pannonius Múzeum a területen első lépésben próbaásatást végzett, majd a terület teljes megelőző régészeti feltárását elvégezte.

A feltárt terület a római kori Sopianae központjába, a város fórumának déli oldalára esik. A várakozásnak megfelelően nagyszámú és jelentős római kori épületmaradvány került elő. Az előkerült emlékek közül építészetileg legjelentősebb a IV. század elejére keltezhető (pogány) bazilika; ismertté vált a IV. századi bazilika III. századi előzménye is. A területen előkerült valószínűleg a római kori Sopianae város ókeresztény bazilikájának déli fala.

A forum a római városok központi tere a két főút találkozásában. Három oldalról általában oszlopcsarnok vette körbe, a negyedik oldalon pedig a bazilika emelkedett. A forum nyitott tere adott helyet az üzleti életnek és a bíráskodásnak. A bazilika épülete lényegében ugyanazokat a funkciókat tölti be, mint a forum, csak zárt, fedett térben. Belső tere csarnokszerű, nagyszámú ember befogadására képes. Nem összekeverendő a vallási funkciót betöltő ókeresztény és középkori bazilikával.

A 2008-ban mindössze 4,5 méter hosszú szakaszon feltárt falszakasz 2009-ben kelet-nyugati irányban az egész kutatható területen láthatóvá vált. A körülbelül 28 méter hosszú falnak sem keleti sem nyugati vége nem ismert: nyugaton az ásatási terület határa, keleten a kocsifeljáró akadályozta a további kutatást. A megtalált szakasz mintegy fele 1,10–1,30 méter magasan áll, a másik részét az újkori épületek pincéinek építésekor jelentősen lerombolták. A fal 1,20 m széles; a déli falsíkból a támasztópillérek 0,4 méterrel ugranak ki, 3 méterenként emelkednek. Ez a római kori Sopianae eddig ismert legmagasabban megmaradt földfelszín feletti felmenő fala. Megmaradt magasságát annak köszönheti, hogy a római kor után a vízelvezető hálózat nem működött tovább, a területet a Mecsek hegyoldalairól lezúduló vizes, iszapos, humuszos törmelékkel töltötték fel. A középkor időszakára már az akkori földfelszín szintje alá került, így nem bonttották el az építkezésekhez, és a földben a lepusztulástól is védve volt.

A fal – hossza és szélessége alapján – egy nagyméretű épület része lehetett, a támpillérek alapján jelentős belmagassággal. Az építés ideje legkorábban a 370-es évek, de elképzelhető még a 380–390 körüli időszak is. Az épület lényegében a város közepén, az egykori forum területén állt. Magánjellegű építkezés teljesen kizárható, erre utal az épület mérete, s a közterületen való elhelyezése. Ebben az időszakban az építészet súlypontja a világi szféráról áttevődött a vallási épületekre; ekkor kezdték építeni az északi temetőben a sírkamrákat is. A század végére a városi lakosság többségében megkeresztelkedett.

A megtalált falszakaszról egyértelműen kijelenthető, hogy egy ókeresztény bazilika része – ezt a városon belüli központi fekvése és az építés ideje alapján is feltételezni lehet. További közvetett bizonyíték, hogy az ókeresztény temetőben is nagyszámú és jelentős temetői épületek emelkednek, így vélhető, hogy a püspöki székhely nagyszámú keresztény közösségének a településen, az „élők városában” is volt egy jelentős épülete, ahol a közösség összejöhetett és a szertartásokat végezhette. Egyértelműen csak további kutatások alapján lehetne kijelenteni, hogy egy ókeresztény bazilikához tartoztak. Egy háromhajós épület képzelhető el: a középső hajót keletről apszis zárhatta, főbejárata a nyugati oldalon lehetett; nagy része a mai Rákóczi út alá esik.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Szilveszter és Újév ünnepe

Szilveszter és Újév ünnepének bemutatásával kívánunk miden kedves látogatónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt! Szilveszter a polgári év befejező, január 1-je pedig a következő év kezdőnapja. Szent Szilveszter pápa (IV. század) ünnepe, gyakorlatilag az újév vigíliája (előestéje). A szilveszteri szokások közös célja, a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni.

A vámpír denevér nem felejt

A világ egyetlen, kizárólag vérrel táplálkozó denevérfaja Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. A rőt vérszívó denevérek (Desmodus rotundus) hallása annyira kifinomult, hogy különbséget tudnak tenni potenciális áldozataik lélegzetvételének hangzása között, és ezt a tudásukat a táplálékszerzésben is kamatoztatják - mutattak rá német kutatók.

A Trianoni békeszerződésről

Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt, mely egyaránt sújtott és sújt napjainkban is minden magyar állampolgárt nemzeti, vallási és politikai hovatartozás nélkül.