|
Dátum: 2010. augusztus 31. 00:00:00. Forrás : Pannon Egyetem |
Magasan képzett környezetvédők és szakemberek kutatócsoportja kelt útra 2010. június 19-én, hogy egy két hetes expedíció során feltérképezze a csehországi Jizera-hegység környezeti állapotát. A csapat az emberi környezetromboló tevékenység hatásait vizsgálta, és a kutatási eredményekből következtethető klímaváltozás következményeit tárta fel Észak-Csehország vizes élőhelyein. Az expedícióban részt vett Dr. Yuzhakova Tatiana, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének adjunktusa is.
Immáron nyolc éve támogatja az Alcoa és az Alcoa Alapítvány az Earthwatch nemzetközi non-profit szervezetet, amely a világ minden tájáról kér fel tudósokat és szakembereket a fenntartható fejlődés érvényesítésére tett erőfeszítéséhez. Idén az Alcoa a dolgozói mellett először adott lehetőséget a vállalattal kapcsolatban álló kiemelt fontosságú szervezeteknek is az expedícióban való részvételre. A világszinten felkínált 12 hely egyikét nyerte el a Pannon Egyetem adjunktusa. Az Earthwatch program 2010-es projektjei olyan globális kérdésekkel foglalkoznak, mint például a klímaváltozás hatásai, vagy a biztonságos vízellátás.
A mintegy ezer méter magas Jizera-hegység a Cseh Köztársaságban, Prágától 100 km-re, északra található. Az Alcoa Earthwatch expedíció e természeti kincsnek és az itt található védett forrásvidéknek a környezeti monitorozását tűzte ki céljául. A cseh, magyar, orosz és amerikai szakemberekből álló csapat napi 7-8 órát töltött kint a hegyekben különböző méréseket és megfigyeléseket végezve, különös figyelmet szentelve a növényvilágnak, a talajnak és a felszíni vizek vizsgálatának. Munkájuk főbb lépéseit, eredményeit számítógépen dolgozták fel és dokumentálták, illetve blogban jegyezték fel. Esténként kerekasztal beszélgetések közepette vitatták meg a tapasztaltakat, illetve saját országaik aktuális környezetvédelmi problémáit.
Az expedíció során fény derült a vizsgált terület környezeti állapotára, az ipari szennyezés okozta savas esők káros hatásaira. A vizsgálat területen jelentős szénbányászati tevékenység folyt évtizedeken át. A kitermelt szenet a helyi szénerőművekben villamos áram termelésre használtál fel. A széntüzelésű erőművek által kibocsátott szennyezőanyagok (nitrogén-oxidok és kén-dioxid) a légköri reakciót követen savas esőként hulltak vissza a hegységre – csonka, csupasz fatörzsek ezreit hagyva maguk után. A felszíni vizek élővilága ugyancsak drasztikusan megváltozott a savas erők hatásának köszönhetően. A tűlevelű növényzet kihalását követően pedig a hatvanas években elkezdődött a talajerózió. Napjainkban már jóval kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe és alternatív gazdálkodás is folyik a térségben. A kutatócsoport a környezetterhelés csökkenése kapcsán felmérte a hegység természeti regenerálódásának mértékét. Kutatási munkájuk nagyban hozzájárult a régió környezetstratégiájának kialakításához.
Dr. Yuzhakova Tatiana, a Pannon Egyetem adjunktusa, szintén részt vett az expedícióban. Felejthetetlen élmény számára mindaz, amit külföldi kollégái mellett a két hét során tapasztalt. „Mintegy tíz éve dolgozom a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetében. Fő kutatásterületem a környezetvédelem, és azon belül a környezetállapot-értékelés. Remélem, hogy az expedíció során végzett munkánkkal mi is hozzájárulunk a természeti értékek megőrzéséhez, és talán sikerül az emberekkel megértetnünk, hogy milyen hatása van a környezetszennyezésnek és a klímaváltozásnak a Jizera-hegység élővilágára” – mondta Dr. Yuzhakova Tatiana.
A Pannon Egyetemről
A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem a hazai felsőoktatási intézmények között az élvonalban foglal helyet. Az intézmény ebben az évben ünnepli alapításának 60. évfordulóját. A Pannon Egyetem az elmúlt évtizedben dinamikusan fejlődött, nagyon sokat tett és tesz a minőségi oktatás fejlesztéséért, a kutatási tevékenység erősítése és a hallgatói szolgáltatások színvonalának emelése érdekében. Ennek eredményeként ma közel tizenegyezer hallgató vesz részt az öt karon kínált, szinte minden tudományterületet lefedő, több mint száz szak valamelyikén a régió tudásközpontjában. Képzései Veszprémen kívül Keszthelyen, Kiskunfélegyházán, Nagykanizsán, Pápán és Székesfehérváron is elérhetőek. Az intézmény tudományos súlyát jelzi nyolc akkreditált doktori iskolája, valamint nemzetközi hírű kutatásai is. A minőségi oktatásért tett erőfeszítéseinek és a régió fejlesztésében betöltött kiemelkedő szerepének elismeréseként
2009-ben a Pannon Egyetem elnyerte a „Királyi Régióért Díjat”, 2010-ben pedig „Kiváló Egyetem” miniszteri elismerést szerzett. A közép-dunántúli régió kiválóan képzett, a szakmát ismerő és az etikai szabályokat betartó hallgatók nevelését biztosító, versenyképes kutatást művelő, minőségtudatú, társadalmi felelősséggel rendelkező szellemi központjává válása céljából 2010-ben MSZ EN ISO 9001:2009 szabványú minőségirányítási rendszert tanúsíttatott az intézmény.
Az Alcoa-ról
Az Alcoa a világ vezető nyersalumínium, feldolgozott alumínium és timföld gyártója. Ezen felül a modern idők alumíniumiparának feltalálójaként az Alcoa újításai, találmányai az elmúlt 120 évben jelentős mérföldköveket hagytak a hátuk mögött a légiközlekedés, az autóipar, a csomagolás, az építőipar, a kereskedelmi szállítmányozás, a lakossági elektronikai termékek és az ipari piacok területén. Az Alcoa termékkörét a hengerelt termékek, kemény ötvözetű préselt termékek, kovácsolt termékek ugyanúgy, mint az AlcoaŽ keréktermékek, rögzítő rendszerek, precíziós öntvények és építészeti rendszerek teszik ki, mely mellett szintén szakértője az egyéb könnyűfémeknek, mint például a titánium és a nikkel-alapú szuper-ötvözetek. A fenntarthatóság szerves része az Alcoa működési gyakorlatának, a terméktervezésnek és a partnerei számára nyújtott mérnöki szolgáltatásainak. Az Alcoa már 8 egymást követő éve része a Dow Jones Fenntarthatóság Index-nek, és jelenleg az 1888 óta gyártott alumínium termékek mintegy 75%-a van még napjainkban is használatban. Az Alcoa 59.000 dolgozót foglalkoztat a világ 31 országában. További információért keresse fel a http://www.alcoa.com honlapot.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A vandál-bizánci háború
Észak-nyugat Afrika elfoglalása után a vandál királyság a kezére került hajóhadnak köszönhetően a Mediterráneum egyik legerősebb tengeri hatalmává vált, ráadásul nem adták fel korábbi életmódjukat, és a rablóhadjárataikat tengeren is folytatták. A vandál kalózkodás nyilvánvalóan sértette Bizánc érdekeit, a katolikusok elnyomásával együtt ez már bőven elégséges okot szolgáltatott a katonai fellépésre.
Az Inka birodalom
Az Inka Birodalom egy a XII-XIII században létesült dél-amerikai rabszolgatartó indián birodalom, amely legnagyobb kiterjedésekor a jelenlegi Perut, Bolíviát, Ecuadort és Chile északi részét foglalta magába. Az inkák egy történelmi fejlődés utolsó szakaszának voltak főszereplői. Az Inka Birodalom egyike volt a világ legnagyobb és legrejtélyesebb kultúráinak.
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
1942. január 3-án, Pécsett született. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán szerezte diplomáját 1964-ben, majd 1965-ben, az Országos Széchényi Könyvtárban felsőfokú könyvtárosi oklevelet szerzett. [1][2][3]Saját elmondása szerint sohasem akart jogász lenni. Csupán azért jelentkezett a pécsi jogi karra, mert határozott elképzelés hiányában ez tűnt
