Rugalmasak a magyar álláskeresők

Dátum: 2011. február 03. 00:00:00.
Forrás : HVG

Az elmúlt évek recessziója erősen rányomta a bélyegét a munkaerőpiac helyzetére. Az álláshelyek csökkenő száma, a 2009-es évben végigfutó elbocsátási hullám hatalmas versenyt generált az álláskeresők közt a megmaradt munkahelyekért vívott harcban. Az új körülmények új stratégiát kívánnak meg a munkakeresés során – vallják a szakemberek.

A legtöbb tanácsadó azt javasolta az utóbbi időszakban, hogy álláskeresőként akkor van esélyünk a sikerre, ha nyitottak és rugalmasak vagyunk, ha keressük az alternatív lehetőségeket és a munka nélküli időszakokban is képezzük magunkat. Vajon változtak-e az álláskeresők ilyen irányba? Mennyire lettek rugalmasak a munkavállalók a válság hatására, képesek-e az alkalmazottak igazodni a környezet változásaihoz, a nehezebb körülményekhez? Versenyképes- e magyar munkavállaló itthon?

Recesszió és változó körülmények
A nyilvántartott álláskeresők száma 2008-ról 2009-re drasztikusan megnőtt, havi átlagos számuk az elmúlt tíz év 10.000-30.000 fős ingadozásához képest több mint 100.000 fővel emelkedett. Mindeközben a nyilvántartott új álláshelyek száma nagyot zuhant: a 2000-es évek elejére jellemző havi átlagosan 35-37.000 új bejelentett álláshely 2008-ban átlagosan 32.775, 2009-ben már csak 26.388 volt, 2010-ben pedig ismét a 2008-ashoz közel azonos számot mutatott.

„A kialakult helyzetben a munkavállalók csak nagy találékonysággal és rugalmassággal tudnak elhelyezkedni” – állítja a HVG HR Center igazgatója, Toldi Gábor. „A jobline.hu álláskereső portálon a több mint 280.000 regisztrált felhasználó által megadott adatok alapján úgy tűnik, a jelek bizakodóak és valóban érezhető változást hozott a válság az álláskeresők preferenciáiban, elvárásaiban és igényeiben.” – tette hozzá a szakember.

Főváros-központú érdeklődés
A jobline.hu elmúlt háromévi adataiból kiderül, hogy az álláskeresők több mint fele a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében szeretne elhelyezkedni és a Budapest iránti vonzalom 2010-ben még erősebben jelentkezett, mint a válság előtt. Ennek oka az a kimutatható bérkülönbség, mely az álláskeresőket a vonzóbb fizetések reményében az ország fővárosa felé irányítja. A külföldre vágyók aránya 2009-ben szintén csökkent, de 2010-ben már hasonló számban vállaltak volna munkát Magyarországon kívül is, mint előtte két évvel.
Vállalunk-e alacsonyabb végzettséget igénylő állást, ha nincs más lehetőség?

A szakemberek szerint a széles látókör és a lehetőségek felismerése a sikeres elhelyezkedés egyik kulcstényezője, ez pedig nagyban függ attól, hogy mennyire vagyunk hajlandóak nem 100%-ban a szakmai tudásunknak, szakterületünknek való munkát elvállalni. A jobline.hu oldalán a felhasználók megadhatják, hogy melyik szakterületekről érkező állásajánlatok érdeklik őket. Ezekből az adatokból kiderül, hogy a válság beköszöntével nagymértékben nőtt az érdeklődés az adminisztratív, asszisztensi és értékesítési, ügyfélszolgálati és egyéb lehetőségek iránt, vagyis az álláskeresők szükség esetén több terület felé is nyitnak. A munkavállalók ilyen szintű rugalmassága pozitív irány a munkaerő-piacon, különös tekintettel arra, hogy egyre több shared center jelenik meg hazánkban, ahol többségében végzettséget nem, de nyelvtudást igénylő adminisztratív és ügyfélszolgálati munkára keresnek alkalmazottakat.

Mérnökök és pénzügyesek előnyben, de nem mindegy, mi van a diploma mögött
A szélesedő érdeklődési kör mellett érdekes jelenség még, hogy kiemelkedően megugrott a válság után a mérnöki/műszaki és pénzügyi/számviteli területen állást keresők száma is, ennek oka a felsőoktatás kibocsátásában keresendő. A vállalatok visszajelzése alapján mérnöki/műszaki végzettséggel egyre több műszaki menedzser kerül ki az iskolapadokból, ami nem feltétlen egyezik meg a vállalatok igényével, így a hasonló végzettséggel rendelkezők kihívások elé néznek az álláskeresésben. Pénzügyi/számvitel területen már árnyaltabb a kép a felsőoktatás kibocsátása itt is jelentősen emelkedett, sok intézmény indított ezen a területen új szakokat. Viszont ahogy korábban, most is vannak preferált és kevésbé preferált intézmények, ennek kárát a munkavállalók érezhetik álláskeresésük során. „Mindezek ellenére azok, akik piacképes mérnöki végzettséggel (gépész, villamos, tervező, szoftverfejlesztő mérnök) bírnak, jó eséllyel még az iskola befejezése előtt állásajánlathoz juthatnak, amennyiben legalább angolul beszélnek.” – állítja Toldi Gábor.

Nyitottak vagyunk-e az alternatív munkavégzési formákra?
Számtalan Európai Uniós és hazai program próbálja támogatni az alternatív munkavégzési formákat (pl.: távmunka, részmunkaidő), hiszen ezek a megoldások a munkavállalók számára is előnyösek. A munkaadók részéről főként a válság óta lettek kedveltek ezek a foglalkoztatási formák, hiszen így akár nagyobb költséget is megtakaríthattak vagy kikerülhettek egy-egy létszámleépítést a napi munkaidő csökkentésével. Álláskeresői oldalról persze a teljes munkaidős foglalkoztatás a legkedveltebb, viszont a recesszió okozta bizonytalanságra való tekintettel a jobline.hu adatai alapján az álláskeresők a korábbiaknál nyitottabban állnak a kérdéshez. 2009-ben láthatóan megugrott az érdeklődés a részmunkaidős, a táv vagy projektmunkában végezhető állások iránt is, amiből látszik, a munkavállalók felismerték a rugalmasság és a nyitottság fontosságát.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az 1956-os forradalom története I.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

A számítógép története

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

A forint története

Néhány éve vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos magyar érméket. Cikkünk az infláció áldozatává vált érméknek állít emléket a forint magyarországi történetének bemutatásával. A forint (más nyelveken florin és gulden néven is) a történelem során több országban is használt pénznem volt. A magyar forint (HUF) ma Magyarország hivatalos fizetőeszköze.