|
Dátum: 2011. február 10. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A magyarok szerint a nyelvtanulás elsősorban a karrierépítéshez kell, míg a motivációk sorában a második helyre az általános beszéd-, illetve az üzleti kommunikációs készség fejlesztése került - derült ki a KutatóCentrum és a Berlitz nyelviskola közös felméréséből. Ezeket a szempontokat leginkább a fiatalok emelték ki, míg az 55 év felettiek úgy látják, hogy a munka mellett a külföldi utazások során is ugyanannyira hasznát veszik a nyelvismeretüknek.
"Ugyan az Eurostat 2009-es adatai szerint a magyarok kétharmada semmilyen idegen nyelvet nem beszél, biztató, hogy a mostani felmérés eredménye alapján gyakorlatilag mindenki szerint fontos a nyelvtanulás, és nem a papír megszerzése miatt" - emelte ki Hoór Krisztina, a Berlitz területi igazgatója. A kutatás szerint ugyanis a válaszadóknak csupán 28 százaléka gondolja úgy, hogy elsősorban a sikeres nyelvvizsga miatt érdemes nekiállni a tanulásnak, ennél a baráti kapcsolatok építését is fontosabbnak ítélték meg.
A nyelviskola kiválasztásakor az ár játssza a főszerepet: a megkérdezettek több mint 70 százaléka sorolta a három legfontosabb szempont közé. A második helyre kerülő beszédközpontú oktatást már csupán a válaszadók 45 százaléka jelölte meg. A nyelvtanulók nem csak árérzékenyek, de kényelmesek is: ezt jelzi, hogy az órák helyszíne szerezte meg a dobogó alsó fokát. A tanulás során hatékonyságra törekszenek a diákok: a konkrét tanfolyam kiválasztásakor ugyanis a döntő szempontok a kis csoportlétszám, a jó, lehetőség szerint anyanyelvi tanár, valamint a beszédcentrikus órák. "A 18-24 évesek ugyanakkor teljesen más tényezőket vesznek figyelembe, mint az idősebb korosztály. A nyelviskola kiválasztásakor számukra az ár és az órák helyszíne mellett a vizsgagarancia a legfontosabb, míg a tanfolyamnál a kis csoportlétszám és a jó hangulat a meghatározó" - emelte ki Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere. Hozzátette: "mivel az órák hangulatát nehéz lenne a brosúrák és a nyelviskolák honlapja alapján megítélni, ezért ez a korosztály leginkább ismerősöktől tájékozódik a lehetőségekről."
Az 1383 fő online megkérdezésével zajló villámkutatás január 20. és 26. között zajlott. A minta kor és nem tekintetében reprezentálja a 18-64 éves magyar lakosságot.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A léghajók tündöklése és bukása
Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.
Tengeralattjárók
A tengeralattjáró tartós víz alatti tevékenységre alkalmas hajó, amelyet elsősorban katonai feladatokra alkalmaznak. Léteznek kutatási és mentési feladatokra épített tengeralattjárók is. Jelentős számban az 1900-as évek elején jelentek meg kezdetben petróleum, vagy benzin, míg napjainkban döntően atommeghajtású formában.
Amit Koszovóról tudni illik
Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.
