|
Dátum: 2011. március 28.00:00:00. Forrás : Óbudai Egyetem |
26 kiállító céggel megnyitotta kapuit az idei évben 13. alkalommal megrendezésre került Óbudai Egyetemi Állásbörze az IAESTE – Magyar Mérnökhallgatók Egyesületének Bánki Donát Helyi Bizottsága és az újonnan alakult Óbudai Helyi Bizottsága szervezésében.
Gál Miklós, az állásbörzéért felelős elnökhelyettes üdvözölte a kiállítókat, vendégeket. Beszédében hangsúlyozta, a könnyűipar napjainkban nehéz helyzetben van, emiatt nehéz a végzett mérnökök elhelyezkedése. Az IAESTE Óbudai Helyi Bizottsága megalakulásának fő célja, hogy munkájával segítse a hallgatók szakmai fejlődését nemzetközi csereprogramok, gyárlátogatások, szakmai napok formájában.
Az állásbörzét dr. Gáti József, az Óbudai Egyetem kancellárja nyitotta meg Dr. Rudas Imre rektor és Barsiné dr. Pataky Etelka fővédnök nevében is köszöntve a megjelenteket. Örömét fejezte ki a kiállítók évről-évre növekvő száma láttán. Elmondta, az idei rendezvény újszerű abban, hogy két helyszínen folyik egyidejűleg: a Bécsi úton az eddigiekhez híven jelennek meg a cégek, valamint a Népszínház utcai telephelyen is nagy érdeklődéssel várja a látogatókat az Audi Hungária, főképp a gépészmérnök hallgatókat.
Kancellár úr szerint az állásbörze többek között arra is remek alkalmat ad, hogy a hallgatók gyakorlati helyeket találjanak, valamint betekintsenek, ahogy a diplomaátadáson mondani szokás, a nagybetűs életbe. Az állásbörze segítséget nyújt ahhoz is, hogy az intézmény megvalósítsa küldetését: a tudásátadást, -megújítást és innovációt! Beszédét – a Széll Kálmán tervre emlékeztetve - azzal a gondolattal zárta, hogy a mai és a jövő gazdaságának mozgatórugói a természettudományi és műszaki végzettséggel rendelkező mérnökök.
Az állásbörzén nem csak az Óbudai Egyetem több ezer hallgatója vehet részt, hanem az ország bármely más műszaki jellegű felsőoktatási intézményéről várják a végzős, illetve alsóbb éves hallgatókat.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra nemcsak Magyarország, illetve Európa első hosszútávú turistaútja. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával egy kört alkot, melyet Országos Kék Körnek is neveznek. Az Országos Kéktúra hossza 1106 km, míg az Országos Kék Kör teljesítéséhez mintegy 2519 km-t kell megtenniük a természetjáróknak.
Gutenberg és a nyomtatás hajnalaJohannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.
A betyár Rózsa Sándor életeAnyját Sánta Erzsébetnek hívták. Apját, Rózsa Andrást korán elveszítette, mert lólopásért felakasztották. Mindez nagy hatással volt életének további alakulására. Analfabéta volt, 23 éves korában nem bizonyított, tehénlopási váddal került a szegedi börtönbe. Szökése után futóbetyárrá lett és hírhedt betyárkalandok sokasága kapcsolódott nevéhez. 60 kitudódott bűnesete ismert.
Kapcsolódó doksik- A Magyar Public Relations Szövetség Szakmafejlesztő Bizottságának I. számú útmutató állásfoglalása / 2010, 6 oldal
- László Gyula - A népvándorlás lovasnépeinek ősvallása / 2010, 43 oldal
- Pintér István - Magyar antifasizmus és ellenállás / 1975, 191 oldal
- 1916. évi XVII. törvénycikk indokolása, az iszlám-vallás elismeréséről / 2022, 7 oldal
- Vincze Kata Zsófia - Visszatérők a zsidó valláshoz Budapesten, A hagyománytól való elszakadás és a báál tsuvá jelenség kérdései / 2006, 337 oldal
József Attila tájverseinek elemzése
A táj ábrázolása és szerepe költészetében: Költészetében igen gyakori a külvárosi táj képe, motívuma, s ez a kapitalizmus világát kifejező forma. A józan számvetésnek, az ábrándok nélküli valóságképnek felel meg a sivár külvárosi táj és e táj lakóinak sivár élete. Nem hagyományos tájszemléletről és tájversekről van szó sem a tárgyias leírás, sem az allegorikus...
Tonio KrögerA Tonio Kröger középpontjában a művész-polgár ellentét áll. Ebben a tekintetben a mű előzménye „A Buddenbrook-ház” c. regény (1901), későbbi követője a „Halál Velencében” című novella (1912). Jelen elbeszélésünk számos önéletrajzi elemet foglal magába, ennek okát az író egyik nyilatkozata világítja meg: „Él bennem a hit, hogy csak magamról kell...
Arany ember volt-e Timár Mihály?Timár Mihály egyszerű hajóbiztosból vált gazdag emberré, "arany emberré". Ebben közrejátszott a szerencséje, és az esze. Minden cselekedetét végigkíséri saját vívódása két élete között. Az "arany ember" jelzőt jócselekedeteiért, és félelmetes szerencséjéért aggatták rá. De vajon tényleg "arany ember" volt Timár Mihály? Tőkéjét, azaz üzletének alapjait jogilag tiszta úton...
