Népszerű a külföldi mesterdiploma

Dátum: 2011. augusztus 23. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Magyarországon az évente honosított diplomák száma az elmúlt tíz évben nem emelkedett, jelentős változások mentek azonban végbe a belső arányok tekintetében. Az elmúlt öt évben például megfigyelhető az alapképzésnél rövidebb időtartamú külföldi mesterképzések számának gyarapodása - ismertetette a hazai helyzetet dr. Mészáros Gábor, az Oktatási Hivatal (OH) Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztályának vezetője, aki azt is elmondta, a legtöbb kérelem azokról a szakterületekről érkezik, ahol mindenképp szükséges a honosítás a munkába álláshoz: ide tartoznak például a pedagógus, vagy a mérnöki munkakörök.

Ahogy dr. Mészáros Gábor elmondta, Magyarországon a legtöbb honosítási kérelem azokról a képzési területekről érkezik, ahol az itthoni munkavégzéshez mindenképp szükséges a szakterületről szóló diploma: például a pedagógus, vagy a mérnök végzettséggel rendelkezők esetében. Ahol nem elengedhetetlen a honosítás, például a közgazdasági, vagy újságírói munkakörben, arról, hogy elfogadja-e a külföldi diplomát, a munkáltató dönt. Egyes speciális esetekben nem az OH-hoz kell fordulni a honosítás miatt: "Az egészségügyi képesítés honosítása megosztott: az Oktatási Hivatalhoz a nem uniós országokban végzettek diplomája tartozik, míg a tagállamokban szerzett egészségügyi diploma elismerése az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal hatásköre. A doktori képzés honosítása pedig a magyar egyetemek feladata" - fejtette ki a főosztályvezető.

Dr. Mészáros Gábor elmondása szerint a honosítási kérelmet benyújtók három csoportra oszthatók: az első csoportot azok alkotják, akik a 90-es évek előtt szereztek diplomát valamely volt szovjetunió-beli tagállamban. Ezen honosítások száma tíz éve még jelentős volt, hiszen például munkahelyváltás miatt szükséges lehetett az eljárás, ma már azonban csekély a számuk. A második csoportba a magyar ajkú, nem magyar állampolgárságú külföldön végzettek tartoznak, például határon túli magyar pedagógusok, akik itt kívánnak elhelyezkedni. Végül a harmadik csoportot azok a magyar állampolgárok alkotják, akik főként Nyugat-Európában, vagy az USA-ban tanultak. "A leggyakrabban német nyelvterületen, tehát Ausztriában, Németországban szerzett diploma honosítását kérelmezik, illetve jelentős még az Egyesült Királyságban szerzett oklevelek száma, valamint az USA-t is megemlíthetjük, ahová elsődleges céllal nyelvet tanulni mennek az érdeklődők" - mondta el a főosztályvezető.

Rácz Lili az ELTE-n végezte az alapképzést matematika szakon, emellé a német minort választott, azaz második szaknak, amely a főszaknál kevesebb felvett kreditet jelent. Ezután Németországba jelentkezett matematikus mesterképzésre, ahol már elvégezte az első évet. Bár jövőbeli tervei között fő helyet foglal el a tanítás, úgy véli, mindenképpen előnye származik abból, hogy elsőként a külföldi tudományos képzést választotta. "Ha németet fogok tanítani, nagy hasznát veszem, hogy két évig Németországban tanultam. Egyrészt fejlődik a nyelvtudásom, másrészt megismerem a kultúrát, az országot, ennek a továbbadása pedig hozzátartozik egy nyelv oktatásához" - mondta el Lili külföldi tanulmányai elsődleges okát. A mesterképzés nem tanári végzettséget ad, így ha hazatér, el kell végeznie még egy mesterszakot. "A német matematikus diplomával az a célom, hogy a tanítás mellett legyen más alternatívám. Úgy gondolom, ezután remek lehetőségekhez juthatok, hiszen az, hogy Németországban végeztem, előnyt jelent a magyarországi német cégeknél, illetve ott is, ahol német kapcsolatokkal rendelkeznek. A külföldi tanulmányokat, tapasztalatot pedig biztos, hogy minden munkahely értékeli" - véli Lili, aki mindenképpen Magyarországon szeretne munkát vállalni, matematikusként pedig statisztikai vagy numerikus módszerek alkalmazásával foglalkozna szívesen.

A külföldön végzett mesterképzések száma évről évre emelkedik - ezt támasztják alá dr. Mészáros Gábor szavai is. A főosztályvezető elmondása szerint bár az alap- és mesterszakos honosítási kérelemre benyújtott diplomák aránya körülbelül 50-50 százalék, utóbbi oklevelek száma az elmúlt öt évben fokozatosan nő. A főosztályvezető úgy véli, ez összefügg a bolognai rendszer bevezetésével, hiszen magabiztosabb az a diák, aki tudja, hogy a képzésnek van magyar megfelelője. "Ügyfeleink tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkáltatók is szívesebben fogadják a külföldi mesterképzésben oklevelet szerzőket, mióta hazánkban is ez az oktatási rendszer él" - tette hozzá dr. Mészáros Gábor.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Az osztrák-magyar sarki expedíció

Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.

Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.