|
Dátum: 2011. november 30. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Két féléves sportjogi szakirányú továbbképzést indít 2012 februárjában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Jogi Továbbképző Intézete, melyre jogi diplomával rendelkezők és egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező sportszakemberek egyaránt jelentkezhetnek. A képzésre beiratkozó hallgatók az első félévben a sport közjogi alapjait, a második félévben pedig a sport magánjogi összefüggéseit sajátíthatják el, a sportjog nagyágyúiból és a feltörekvő fiatal sportjogászokból álló oktatói csapat szakmai vezetésével.
A 2010-2014-es választási ciklus első másfél évében számos, a sportot, vagy a sportot is érintő jogszabály, jogszabály-módosítás és kormányzati döntés született. E döntések érintették az állami sportigazgatás központi szerveinek és egyes háttérintézményeinek szervezeti viszonyait, bővítették az állami sporttámogatások volumenét és a támogatási konstrukciók körét, korrigálták a szakszövetségek feladatait, a sportolók és a sportszakemberek jogi helyzetét. Csaknem húsz jogszabály módosult, illetve született újjá, jelenleg pedig az Országgyűlés napirendjén van a sportról szóló 2004. évi I. törvény átfogó módosítását célzó törvényjavaslat.
Azoknak a végzett jogászoknak, illetve nem jogi végzettségű, de a jogot a napi munkájukban alkalmazó sportszakembereknek, akik beiratkoznak a februárban induló sportjogi szakjogász képzésre, arra nyílik lehetőségük, hogy a sportjogot tudományos szinten művelő és jelentős jogalkalmazói gyakorlattal rendelkező oktatóktól, elméleti igénnyel rendszerezett formában szerezzék meg a legfrissebb jogalkotási fejleményeket is feldolgozó sportjogi ismereteket.
Az érdeklődők a képzés honlapján megismerhetik annak célját, a közreműködő oktatókat, áttekinthetik a tanterveket, a részletes óratervet és a vizsgakövetelményeket, továbbá hozzájutnak a képzés elvégzéséhez szükséges tananyag és ajánlott szakirodalom tételes listájához. Ezek mellett megtalálják a képzésben való részvétel időbeli megtervezéséhez, és a jelentkezéshez szükséges információkat és elérhetőségeket.
A tananyag feldolgozása félévente nyolc képzési napon, képzési naponként négyszer másfél órában, valamint egyéni hallgatói munka keretében történik. Az oktatás 2012. február 17-én kezdődik, melyet követően (az előzetes ütemezés szerint) kéthetenként pénteken tartják az előadások. Az első két képzési napon a jogi végzettséggel rendelkezők sporttudományi alapismereteket, a nem jogi végzettséggel rendelkezők jogi és államszervezeti alapismereteket hallgatnak 16-16 órában. A harmadik képzési naptól kezdve a jogászok és a nem jogász sportszakemberek képzése együtt folyik. A képzést sikeresen teljesítő hallgatók a sportjogi szakjogász, illetve a jogi szakokleveles sportszakember cím használatára szereznek jogosultságot.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Kötvény ETF befektetésekről
Számos befektetési lehetőség érhető el egy kisbefektető számára. A részvények, kötvények, opciók, árutőzsdei ügyletek, befektetési alapok lehetőséget nyújtanak a diverzifikálásra, hasonlóan a kötvény ETF-ekhez. Azon befektetőknek ajánljuk cikkünket, akik érdeklődése túlmutat a magyar állampapírokon, a kötvénypiacon szeretnének olcsón diverzifikálni, akár kontinensen-, szektorokon átnyúlóan.
A Szent István csatahajó
Az S.M.S. Szent István az Osztrák–Magyar haditengerészet Tegetthoff-osztályú csatahajója volt, melyet Szent Istvánról, az első magyar királyról nevezték el. A Szent Istvánt a Ganz-Danubius Fiumében lévő hajógyárában építették. Az építés megkezdése előtt új sólyateret kellett építeni, mert a korábbi nem volt alkalmas ilyen méretű hajó építésére.
A számítógép története
Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.
A reneszánsz emberöltői alatt az addig csak szórványosan megjelenő regény az olvasók körében - mennél több az olvasó, annál inkább - népszerű olvasmánnyá válik. Tehát az írók egyre több regényt írnak. De a költészet mellett a széppróza még mindig az irodalom határvidékéhez tartozik. A XVI. század regénye jellegben is, az olvasók tudatában is hasonlatos ahhoz
