|
Dátum: 2007. február 01. 00:00:00. Forrás : Origo |
Hatalmas állat, egy Turiasaurus riodevensis 150 millió éves csontjait fedezték fel Észak-Spanyolország jura időszaki kőzeteiben. A maradványok arra utalnak, hogy néhány Sauropoda Európában is gigantikus méreteket ért el, függetlenül a többi kontinens evolúciós vonalaitól. A Turiasaurus riodevensis névre hallgató óriásnak közel 70 csontja - lábcsontok, koponya, gerinc és a bordák, lapocka, fogak - került elő Riodeva közelében.
A kulcsfontosságú részek közül szinte csak a medenceöv hiányzik. A spanyol kutatók szerint az állat elérhette a 37 m hosszúságot és a 48 tonna tömeget. A 150 millió éves dínó a Sauropodák, vagyis a hosszú nyakú, hosszú farkú növényevők közé tartozott; ugyanebbe a jól ismert csoportba tartozik az Apatosaurus, a Brachiosaurus és a Diplodocus. A Turiasaurusnak azonban primitívebbek a végtagjai és a csontszerkezete, mint a többi óriásnak: a spanyol példánynak tömörek a csontjai belülről, míg a brachiosauridáknak szivacsos szerkezetű csontjai vannak.
A Turiasaurus hasonló méretű, mint az Észak- és Dél-Amerikából ismert rokonok. Az 1,8 m hosszú felkarcsont például összehasonlítható a jelenleg ismert legnagyobb dinoszaurusznak tartott Argentinosaurussal, amelynek nem sokkal nagyobbak a végtagcsontjai és a csigolyái. A spanyol egyed joggal pályázhat az Európa óriása címre. Az eddigi legnagyobb európai dinoszaurusz maradványt 2004-ben találták az angliai Wight-szigeten egy több mint 1 m hosszú csigolya formájában - a lelet a becslések szerint egy 20 m hosszú, 40 tonnás Brachiosaurushoz tartozott. Mindezek a leletek arra utalnak, hogy néhány Sauropoda Európában is gigantikus méreteket ért el, függetlenül a többi kontinens evolúciós vonalaitól.
A Turiasaurus hatalmas karmokat viselt az ujjain. Fogainak alakja és azok kopottsági állapota arra utal, hogy növényevő volt, és meglehetősen kemény növényeket fogyasztott. Hasonló fogakat találtak Franciaországban, Portugáliában és Angliában is. A spanyol lelőhelyről egyéb maradványok is előbukkantak, amelyek gazdag élővilágra utalnak: két lábon futó húsevő dinoszauruszok, egyéb Sauropodák, Stegosaurushoz hasonló növényevők, teknősök és krokodilok.
Egy dél-amerikai óriás
Még tavaly augusztusban került elő egy újabb óriásdínó Argentínából. A gigantikus nyak-, hát- és farok csigolyák az eddig ismert egyik legnagyobb dinoszauruszt valószínűsítik.
A leletek legfeltűnőbb darabja egy 1,06 méter magas és 1,68 méter széles hátcsigolya - számolt be Fernando Novas, az Argentin Természettudományi Múzeum kutatója. Az új faj a Titanosauridák közé tartozik, amelyek hatalmas növényevő Sauropodák voltak. Négy lábon, esetenként hordákban vándoroltak, miközben hosszú nyakukkal és farkukkal egyensúlyozták magukat. A csigolyák vizsgálata és egyéb, jól ismert Titanosauridákkal való összehasonlítása arra utal, hogy az állat 35-40 méter hosszú és 90-110 tonna súlyú lehetett.
A 70 millió éves csontokat Argentínában, az ország déli részén, Patagóniában található Santa Cruz tartományban fedezték fel. A faj a maradványokat felfedező Pablo Puerta és Santiago Reuil után a Puertasaurus reuili nevet kapta. A Puertasaurus egyike az eddig felfedezett legnagyobb testű dinoszauruszoknak. Az egyetlen méretbeli rivális az Argentinosaurus huinculensis lehet, amely szintén a mai Patagónia területén élt 90 millió évvel ezelőtt. Az új csigolya leleteket azonban elég nehéz összehasonlítani a többi Titanosaurida fajjal, amelyeknek főleg végtagcsontjai ismertek.
A Puertasaurus jelentősen kitágítja azt az időintervallumot, amelyből Titanosaurida leleteket ismerünk. A paleontológusok korábban úgy vélték, hogy a hatalmas állatok előfordulásának 90-100 millió éve volt a csúcspontja, és a kréta időszak vége a kisebb méretű Titanosauridáké volt. Az új lelet viszont azt bizonyítja, hogy a gigantikus termetű fajok is tovább éltek a kréta végéig, legalábbis Dél-Patagónia területén. Ráadásul ez újabb bizonyíték amellett, hogy a Sauropodák nagyon változatos és sikeres csoportot alkottak. Tartoztak ide hatalmas és törpe méretű alakok egyaránt, és mára már valamennyi kontinensről előkerültek a maradványaik.
Az argentin őslénykutatók szerint 70 millió évvel ezelőtt Dél-Patagóniát gyakran elöntötte a tenger. Hol a Csendes-óceán irányából, hol pedig az Atlanti-óceán felől, mivel ekkor az Andok hegyláncai még nem léteztek. Nagyméretű fosszilizálódott farönköket is találtak a csonttartalmú rétegekben, ami közeli erdős területekre utal.
A Pterosaurusok a fejükkel hódítottak
Ugyancsak dél-amerikai leletek alapján brit kutatók megoldani vélik a repülő őshüllők egyik rejtélyét: miért növesztettek változatos alakú taréjt fejük tetején? A válasz nem más: ezzel kellették magukat a Pterosaurus-lányok előtt.
Egy Brazíliában talált ritka Pterosauria-koponya maradványa azt mutatta, hogy a taréj serdülőkorban jelent meg. Ez arra utal, hogy a taréj a figyelemfelkeltésre szolgált az ellenkező nemű példányok között. A Portsmouth Egyetem kutatói szerint a Pterosaurusok a fejdíszükkel hivalkodtak szexuális bemutatóik során. A Palaeontology című folyóiratban publikált kutatások szerint a taréj jelezte a szexuális érettséget, és valószínűleg úgy működött, mint a pávák farok tollai a párkeresés során: olyan lehetett, mint egy hatalmas kakastaraj, élénk színekkel és változatos megjelenéssel. Egyesek szerint nem zárható ki, hogy mozgatni is tudták ezeket a feltűnő nyúlványokat, de erre vonatkozóan egyelőre nincsenek fosszilis bizonyítékok.
Az elmélet egy fiatal Tupuxuara koponyán alapul, amelyet a közelmúltban fedeztek fel Brazília északkeleti részén. Ez valóban ritka leletnek számít, mivel mindössze néhány Tupuxuara-maradvány ismert világszerte, és az összes többi felnőtt egyedhez tartozott. A korábbi maradványokkal összehasonlítva kiderült, hogy a fiatal példányon lévő taréj eltér a felnőttekétől. A felnőttek egyetlen nagyméretű, háromszög alakú csonttaréjt mutatnak, amely az állat pofájától nyúlik a fej hátsó része felé. A fiatal egyednél viszont két részből áll a taréj: az egyik a koponya hátsó részéből indul ki, a másik pedig a pofa frontális részétől. A két taréjrész csak akkor egyesült, amikor a példány elérte a serdülőkort. A brit paleontológusok szerint ez fontos felfedezés, mert a fizikai érettséghez köti a taréj növekedésének egy fontos fázisát.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Víztározó a Szahara alatt
Bár a felszín nem ezt tükrözi, a Szahara valójában egy hatalmas víztározó: az utolsó jégkorszak során a föld mély-rétegeibe került víz Észak-Afrika vízellátási gondjait is megoldhatja, amennyiben az afrikai országok követik Líbia példáját, és hatalmas befektetés révén kiaknázzák a sivatag alatt megbújó kincset.
Péntek 13 - Miért szerencsétlen?
A történet Kr.u. 1112 körül kezdődik. A francia Hugues de Payens márki és 8 másik francia lovag megalapítja Krisztus Szegény Lovagjainak rendjét. És hogy miért szegények, ha egyszer nemesek? A rend minden tagja köteles teljes vagyonát a rend és a keresztény egyház számára felajánlani, és a korábbi világi élvezetekről lemondani.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kapcsolódó doksik
- Horváth-Stromp - Karolina-völgyi dinoszauruszok mozgássebessége
2012, 3 oldal - Dr. Kordos László - Dinoszauruszok a Kárpát-medencében
2017, 5 oldal
