|
Dátum: 2007. február 13. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A diplomások elhelyezkedéséről és jövedelméről a legtöbbet a különböző karrier- és pályakövetéses vizsgálatok árulnak el. Ezek az eredmények a képzés sikerességéről is számot adnak. Megmutatják ugyanis, mennyire és miben volt az adott szakon folytatott tanulmány használható a munka világában. Az OFIK múlt héten megjelent tanulmánya ezek eredményeit is vizsgálta.
A nemzetközi gyakorlatban már sikerrel alkalmazott pályakövetéses vizsgálatok egy része központilag koordinált, másik részüket maguk az intézmények végzik. Az 1998-ban, 1999-ben és 2002-ben végzett Fiatal Diplomások Életpálya Vizsgálatának (FIDÉV) középpontjában a felsőoktatási kínálat hasznosulása és a felsőoktatásból kikerülő fiatalok munkaerő-piaci helyzete állt. Az utánkövetéses vizsgálat két, a felsőoktatásból éppen kilépett korcsoport munkaerő-piaci életpályájának megfigyelését, illetve az első és a második időpont között lejátszódott legfontosabb folyamatok elemzését foglalta magában.
A vizsgálatokból kiderült, hogy az egyetemi végzettségűek lényegesen magasabb arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban, mint a főiskolai végzettségűek. Az egyetemi diploma ebben az értelemben nagyobb stabilitást, illetve stabilabb munkahely/iskolai végzettség illeszkedést jelentett. A foglalkozás és a tudományterület kapcsolatának elemzése szerint a bölcsész és az egészségügyi szakképzettségű pályakezdők kiugróan magas arányban, az agrár szakképzettséggel rendelkezők pedig igen alacsony arányban dolgoztak felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásban. Az 1999-ben nappali tagozaton végzett diplomás foglalkoztatottak 2000. szeptemberi nettó havi átlagkeresete 65 ezer forint volt.
Az idei évtől kezdve minden egyetemen és főiskolán kötelező lesz a pályakövetési vizsgálatok elvégzése. A felsőoktatási törvény kimondja: "A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet."
A kereseteket szakcsoport szerint vizsgálva első helyen a közgazdasági és az informatikai, a másodikon a műszaki diplomával rendelkező fiatalok helyezkedtek el. Az utolsó helyeken a tanítók és óvodapedagógusok, és a kis, illetve nemzetiségi nyelvekből diplomázott pályakezdők találhatók. Ők is megelőzik azonban a testkulturális végzettségű fiatalokat. Az egyes szakcsoportokon belül az egyetemi diploma átlagos értéke havi nettó keresetben mérve mindenütt magasabb, mint a főiskolai diplomáé. Az egyetemet végzett közgazdászok például átlagosan csaknem 38 százalékkal keresnek többet, mint a főiskolát végzettek.
Műegyetemi felmérés
Bár ma már egyre több felsőoktatási intézmény végez pályakövetéses vizsgálatot, ezek közül - múltját és alaposságát tekintve - kiemelkedik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Diákközpont által végzett pályakövetés. A műszaki szakokra járó egyetemi és főiskolás hallgatók 40 százalékát képző BME Diákközpontja évente készít felmérést a végzett hallgatók és a végzetteket alkalmazó cégek körében. A legutóbbi, 2005-ös pályakövetési adatfelvétel szerint a 2004-ben végzettek havi bruttó átlagjövedelme 2005-ben több mint 260 ezer forint volt. A szellemi foglalkozásúak számított havi bruttó átlagkeresete 2005-ben pontosan 222.768 forint volt, így az átlagos országos helyzethez képest tehát a BME-n végzettek továbbra is kedvező helyzetben vannak. Az itt diplomázók emellett gyors előmenetelre számíthatnak, a 2002-ben végzettek jövedelme 2 év alatt 33 százalékkal nőtt.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A nemzetközi nőnap eredete
A nemzetközi nőnapot március 8-án tartjuk, de kialakulása más dátumokhoz, eseményekhez is kötődik. A nőnap a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával (munkavállalásával) kapcsolatos demonstratív nap volt.
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Nagy Imre újratemetésének története
Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.
Kapcsolódó doksik
- Hajdu Miklós - Érdemes diplomát szerezni Magyarországon vagy munkanélüliség vár a pályakezdő diplomásokra
2012, 13 oldal - Diplomás ápoló, szakmaismertető információs mappa
2008, 10 oldal - Kiss Anita - Pályakezdő diplomás közgazdászok elhelyezkedési lehetőségei, különös tekintettel a Külkereskedelmi Főiskolán végzettekre
2009, 75 oldal
