|
Dátum: 2007. február 28. 00:00:00. Forrás : Óbudai Egyetem |
A Budapesti Műszaki Főiskola és az Országos Műszaki Múzeum 2007. március 5-én 14 órától kiállítást rendez a főiskola bécsi úti épületében (1034 Budapest, Bécsi út 96/b., aula). „A kézírás és a mérnöki tervezés, szerkesztés és rajz eszközei” címmel nyíló tárlat a kézírás legfontosabb eszközeit mutatja be az agyagtáblától, a különböző fajtájú körzőkön át a rostirónig.
Az Országos Műszaki Múzeum az írószereket elsősorban, mint műszaki alkotásokat gyűjti. A kiállítás megkülönböztetett tisztelettel mutatja be a legelterjedtebb íróeszközünk, a golyóstoll történetét, mely még alig háromnegyed évszázados, és létrehozása magyar ember nevéhez fűződik.
Az első golyóstoll, amelyet tényleg gyártottak is csak néhány napig írt. Használható írószerré két magyar feltaláló, Bíró László József és Goy Andor fejlesztette. Bíró a golyóstollat 1938-ban szabadalmaztatta Budapesten.
A kiállítás több állomáson keresztül mutatja be a műszaki tervezés, szerkesztés és géprajzok fejlődését, az ókortól egészen a 19. századig.
A tárlat ugyancsak utal Magyarország jelenlegi írószergyártásának és forgalmazásának helyzetére és eredményeire is.
A golyóstoll felépítése
A kiállítást Dr. Deme Péter igazgató (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága) nyitja meg, és Dr. habil. Vámos Éva, főtanácsos (Országos Műszaki Múzeum) mutatja be.
A rendezvény támogatói: Budapesti Műszaki Főiskola; Budapest Főváros XI. Kerületi Önkormányzata; ICO Rt.; Hardmuth Co., Cseh Köztársaság; Statni Technické Muzeum, Brno, Cseh Köztársaság.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A szerencsejáték története
A szerencsejáték olyan játékforma, amelynek során pénzben vagy más értéktárgyban kifejezett téteket tesznek egy olyan játék végeredményére, amelynek kimenetele bizonytalan. A játék célja tehát az esemény kimenetelének eltalálása és a kockáztatott érték, jellemzően pénzösszeg növelése. A játékelmélet alapján a szerencsejáték egy zéró összegű játék, hiszen a résztvevők kizárólag egymástól nyerhetnek el értéket, azaz egymás kárára lehetnek sikeresek. [1] [7]
A berlini falról
A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
A természetjárás története
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
II. András (Endre), magyar király halála után utolsó feleségétől, Estei Beatrixtól született egy fia, akit Istvánnak kereszteltek és később – mivel apja halála után született – Utószülött Istvánnak is neveztek. II. András harmadik felesége a személyét körülvevő ellenséges légkör miatt kénytelen volt Itáliába menekülni, gyermekét pedig menekülés
