Cikkek » Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok

Az AK-47 és az M16 gépkarabélyok Dátum: 2023. december 21. 00:10:01.
Forrás : Wikipedia

Az AK-47 szovjet gyártású gépkarabélytípust, amit mindenki Kalasnyikovként ismer, illetve amerikai riválisát, az M16-ost ma is előszeretettel használják a különböző országok hadseregei. Cikkünkben rámutatunk a kézifegyverek felhasználási területeire, a köztük lévő különbségekre, az összehasonlítást pedig egy videóval zárjuk.

AK-47

Az AK-47 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda) egy eredetileg szovjet gyártású gépkarabélytípus, röviden csak Kalasnyikov-gépkarabélynak nevezik.

Története
Tervezője Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, akit a II. világháborús német StG44 karabély ihletett meg. A fegyver 1949-ben lett rendszerbe állítva a szovjet fegyveres erőknél. Számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, illetve alkalmazzák ma is - ez a világon a legnagyobb számban elterjedt gépkarabély. Vietnam dzsungeleiben is használták az amerikai inváziós seregek gyalogsága ellen.

A laza illesztések miatt kevés karbantartást igényel, szennyeződés esetén sem hajlamos az elakadásra, ellentétben közvetlen riválisával, az amerikai M16-tal, így jobban megfelel a mostoha körülmények közötti harcra. Másik előnye a lövedékek nagy átütőereje (10 cm vastag betonfalat is átüt). Bár az amerikai konkurens pontosabb (persze az AK-47 sem pontatlan), azonban ezt az előnyét gyakran nem tudja érvényesíteni, mivel a harcokra gyakran közvetlen közelről kerül sor, ráadásul az AK-47-es masszív szerkezete sokkal inkább alkalmas kézitusára. Erre az amerikaiak is hamar rájöttek, így sokan lecserélték a kincstári M16-ost a sokkal megbízhatóbb AK-ra, ami tragédiákat is okozott, hiszen a tengerészgyalogosok sokszor a Kalasnyikov jellegzetes "ugató" hangja alapján nyitottak tüzet az ellenségesnek vélt állásokra, így gyakran saját társaikat ölték meg.

A fegyver műszaki jellemzői
Az AK-47 tömege tár nélkül 3,5 kg, töltött tárral 4,3 kg. Az íves szekrénytár befogadó képessége 30 db 7,62 × 39 mm-es karabély lőszer. A karabély lőszer (ún. köztes lőszer) a pisztolyok és a puskák lőszereinek előnyeit egyesíti. Hatásos lőtávolsága 800 m, de ha 1500 m-en véletlenül eltaláljuk a célszemélyt, még mindig halálos lehet. A lövedék kezdősebessége 717 m/s. Elméleti tűzgyorsasága 600 lövés/perc.

Az AK-47 gépkarabély
Az AK-47 gépkarabély


Típusváltozatok
- AK-47 1-es típus (1949-1951)
- AK-47 2-es típus (1952-)
- AKSZ/47
- AKM
- AKMSZ
- AK-74 - 5,45 × 39 mm-es lőszerrel
- AK-101
- AK-103
- AK-107/108

Az AK-n alapuló egyéb fegyverek
A Kalasnyikov egyszerű és megbízható konstrukcióját sok más fegyveren is felhasználták, nem csak a Szovjetunióban és a Varsói Szerződés országaiban, hanem egyéb államokban is (pl. Izrael, Afrika).

A Szovjetunióban/Oroszországban készült fegyverek:
- Az RPK golyószóró (oroszul: Rucsnoj pulemjot Kalasnyikova) hosszabb és nehezebb csövet kapott. A lőszerellátást 70 db lőszert befogadó dobtár biztosítja, de használható hozzá az AK bármely tára.
- A SZVD és SZVDSZ (Dragunov) mesterlövész puska szerkezete az AK-hoz hasonló, gázdugattyús, forgózáras rendszerű, viszont csak egyes lövések leadására alkalmas.
- A Szajga vadászpuska (karabély) szerkezete kb. 90%-ban megegyezik az AK-val. A változattól függően többféle - többek között 7,62 × 39 mm-es, valamint 5,56 × 45 mm-es - lőszer tüzelésére alkalmas Szajga az izsevszki IZSMAS-ban, az egyik legelső AK-47-est gyártó üzemben készül.

Külföldi másolatok:
- Typ 56 - Kínában gyártott másolat
- Tabuk - Irakban készült másolat
- M-70B1 - Jugoszláviában gyártott másolat

Az AK működési elvén alapuló külföldi fegyverek:
- Galil - izraeli gépkarabély
- Valmet Rk 62 - finn gépkarabély
- Valmet M-82 - finn gépkarabély
- Typ 86s - kínai gépkarabély
- Vepr - Ukrajnában az AK-47-ből kifejlesztett bullpup rendszerű gépkarabély
- Zastava M76 - jugoszláv változat

Magyarországon gyártott változatok:
- AKM-63 - javított AKM-verzió
- AMD-65 - deszantos gépkarabély
- AMP-69 - a munkásőrség által használt, puskagránát kilövésére is alkalmas verzió

A magyar AMD-65 egyes vélemények szerint jobb volt, mint az eredeti AK-47
A magyar AMD-65 egyes vélemények szerint jobb volt, mint az eredeti AK-47



M16

Az M16-os gépkarabélyt Eugene Stoner tervezte az Armalite számára (így eredeti típusjelzése AR-15), de nagy tömegű gyártását már a Colt végezte 1959-től.
A fegyver a vietnami háború idején vált az USA rendszeresített gépkarabélyává. A katonák eleinte bizalmatlanul szemlélték a sok műanyag alkatrésszel szerelt "játékpuskát". A fegyver több gyermekbetegséggel is küzdött, a legjelentősebb a magas karbantartási igénye volt, melyet a katonák gyakran elmulasztottak (miután nem hívták fel a figyelmüket ennek következményeire, sőt igyekeztek úgy beállítani, hogy a fegyver szinte nem is igényel karbantartást, ennek megfelelően eleinte tisztító készletet sem szállítottak hozzá), ez gyakori elakadásokat okozott, ami a rendkívül megbízható AK-47-tel felszerelt ellenféllel szemben sokszor végzetesnek bizonyult.

Ugyanakkor az M16 rendelkezik előnyös tulajdonságokkal is, ide tartozik kis súlya (beleértve az 5,56 mm-es lövedékeket is), ami lehetővé teszi a katonák számára, hogy több lőszert vigyenek magukkal; illetve nagy pontossága is.

1967-ben megjelent továbbfejlesztett M16A1 jelű változata, melyet 1985-ben követett az M16A2, melynél a teljesen automata sorozatlövést rögzített 3 lövéses sorozatra változtatták, mely a lőszer takarékosabb felhasználását hivatott elérni. Sokat javult a fegyver megbízhatósága is.
Több módosított változatát is gyártották, pl. a különleges alakulatok körében népszerű rövidített M231-et (Colt Commando), vagy a csöve alatt 40mm-es gránátvetővel szerelt XM-203-at.

- elméleti tűzgyorsasága 800 lövés/perc (M-231: 750 lövés/perc);
- lövedék kezdősebessége 991 m/s (M-231: 915 m/s);
- hatásos lőtávolsága 450 m.

Az M16-os gépkarabély
Az M16-os gépkarabély


A fegyver többféle kiegészítővel is felszerelhető (optikai irányzék, infratávcső, lámpa, hangtompító). A lövedékek átütőereje ugyan kisebb, mint az AK-47-nél alkalmazott 7,62 mm-esé, de a hagyományos golyóálló mellényeket ill. sisakokat így is átüti kb. 500 m-ig, ráadásul előnyös tulajdonsága, hogy a nagy kezdősebesség miatt kis lőtávolságon a röppálya laposabb (nagyobb pontosság), illetve a kisebb torkolati energia miatt sorozatlövésnél a fegyver kevésbé mozdul el.

Érdekes még, hogy a lövedéket kis tömege miatt egészen gyenge behatások is eltérítik eredeti irányából, s ez vonatkozik az emberi testbe való becsapódására is. A becsapódás pillanatában a lövedék imbolyogni kezd, és a folyamatos irányváltoztatások, és jelentős deformációja miatt mozgási energiájának 100%-át adja át, ezért a lőcsatorna tekervényes lesz. A lőtt seb operációja emiatt nehéz, sokszor lehetetlen.

Típusváltozatok
- Colt Model 601 és Model 602
- M16
- XM16E1 és M16A1
- M16A2
- M16A3
- M16A4

Speciális változatok
- Colt Model 655 és Model 656 mesterlövész változatok
- XM177, M4 és Colt Model 733 rövid csövű változatok
- Mk 4 Mod 0

Az AK-47 és az M16 összehasonlítása
Az alább bemutatott angol nyelvű videón jól láthatók a két fegyver közötti különbségek - az összehasonlítás angolnyelv-tudás nélkül is szemléletes.





Az AK-47 víz alatt




Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A nukleáris fegyverekről

Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.


A Rongyos Gárda és a Lajtabánság

A Lajtabánság (osztrák történészi elnevezés, a korabeli lajtabánsági dokumentumokban Burgenland) 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon, melynek létrejöttében tevékeny szerepet vállalt a Rongyos Gárda néven elhíresült különítmény. Tevékenységünk eredményeként valósulhatott meg a Soproni népszavazás, melynek keretében, a trianoni rendezés ellenében, a város Magyarország része maradhatott.


A grúz - dél-oszétiai háború

A dél-oszétiai háború 2008 augusztusában kezdődött fegyveres konfliktus az egyik oldalon Grúzia, a másik oldalon Dél-Oszétia, Abházia és Oroszország között. Oroszország szerint Grúzia népirtást hajtott végre az oszétok ellen, ezért megtámadta a Dél-Oszétiát elfoglalni készülő grúz erőket, majd a támadást Oszétián kívül is folytatta. Grúzia szerint Dél-Oszétia megtámadására a már korábban megindult orosz csapatmozgások miatt volt szükség.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!