|
Dátum: 2007. május 15. 00:00:00. Forrás : Origo |
A Szaturnusz Titan nevű óriásholdja nem csupán a csillagászokat és a bolygókutatókat, de a biológusokat is foglalkoztatja. Az égitest légkörében ugyanis olyan kémiai reakciók zajlanak, amelyekhez hasonlók a Földön, az élet kialakulása előtt történhettek. A Cassini-szonda újabb megfigyelései alapján a hold felsőlégkörében aktív kémiai folyamatok zajlanak.
Azt már több korábbi mérés alapján tudják, hogy a Titan légkörében sok szerves eredetű aeroszol (apró folyékony és szilárd szemcse) lebeg, amelyeket összefoglalóan tholinoknak is nevezik. Ez egy széles körben használt, ám gyengén definiált fogalom, amely hosszú molekulaláncú, összetett szerves anyagokat jelent. A tholinok a Naprendszer külső régiójában gyakoriak, például sok távoli Kuiper-objektum felszínét borítják.
A Titán
A Titan esetében a korábbi megfigyelések és modellek alapján azt feltételezték, hogy ott a tholinok a légkörben, 100-200 km körüli magasságban keletkeznek, elsősorban a Nap ultraibolya sugárzásának hatására. A napfénytől sok molekula lebomlik, emellett nagy mennyiségű szabad hidrogén keletkezik, amely közvetetten segíti a hosszú láncú molekulák kialakulását. Ezek egy összefüggő, átlátszatlan szmogréteget alkotnak, amelyben a lebegő aeroszolok felülete további kémiai átalakulásokra ad lehetőséget. Az eddigi megfigyelések közül kiemelkedik a benzol azonosítása, amely az aromás szénhidrogének egyik alapköve.
A Cassini-szonda három részecske-spektrométerének újabb megfigyelései alapján úgy fest, hogy az imént említettnél sokkal magasabban is zajlanak fontos reakciók a Titan légkörében. Eszerint a felszín felett akár 1000 km magasan is képződnek ilyen anyagok. Az itt kialakult molekulák összetétele némileg eltér a korábban megfigyeltekétől - bár a pontos megállapításokhoz további mérések kellenek.
Korábban egyes földi laborvizsgálatok is utaltak arra, hogy az aromás, gyűrűs szénhidrogén-molekulák a kisebb gáznyomású környezetben könnyebben alakulnak ki, és a nitrogénatomok könnyebben épülnek beléjük, mint nagyobb nyomás alatt. Ez tehát már előrevetítette a most azonosított hatékony "molekulagyár" létét a légkör ritka, felső tartományaiban - ahol a sok töltött részecskét tartalmazó, változékony környezet ideális a kémiai átalakulásokhoz.
A légkör felső tartományában a beeső sugárzásoknak jelentős része nyelődik el, energiát szolgáltatva a különböző átalakulásokhoz. Emellett az ide becsapódó magnetoszférikus ionok is fontos energiaforrásként szerepelnek. Szintén meglepetés, hogy a Cassini detektorai sok negatív töltésű iont azonosítottak a légkör magasabb régióiban. Ezek tovább bonyolíthatják a már így is nehezen áttekinthető reakciók sorát, részben a nitrogént is beépítve a szénhidrogén-molekulákba.
Az 1000 km körüli magasságban kialakult molekulák jellege erősen függ a napsugárzástól és magnetoszférikus bombázástól. Ezeknek megfelelően változik az összetételük, majd lassan a felszínre ülepednek, ahol a kémiai környezetet befolyásolják. A ritka felsőlégkör és a sűrű gázzal borított felszín kémiai viszonyai között tehát szoros a kapcsolat.
A Titanon, az ott uralkodó érdekes körülmények ellenére feltehetőleg nem alakult ki a földihez hasonló élet - ugyanakkor a földi élővilág megjelenéséhez vezető folyamatok megértésében nyújthat fontos támpontokat.
Kereszturi Ákos
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A parlagfűről
Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet is, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé.
Állandók-e a fizikai állandók?
Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.
A kohászatról
A kohászat a vas és más fémek érceikből való kinyerésével, finomításával, ötvözésével, öntésével, képlékenyalakításával, hőkezelésével, szerkezetének és tulajdonságainak vizsgálatával, valamint az alkalmazott gépi berendezésekkel foglalkozó komplex tudomány. A vaskohászat feladata a vas érceiből a nyersvas kinyerése, majd továbbfeldolgozása öntöttvassá és acéllá.
Kapcsolódó doksik
- Rybár-Györe - A Titanic veszprémi áldozata, Weisz Lipót
2020, 20 oldal - Fiáth Titanilla - A terápiás börtön története
2019, 17 oldal - Gyurkó Titánia - A gyermek, a reklámok világában
2005, 53 oldal
