Középiskola > Kötelező olvasmányok > Örkény István - Macskajáték

Szereplők:

- Orbánné, Erzsike
- Gizi – Erzsike testvére
- Paula – Erzsike barátnője
- Egérke – Erzsike szomszédja
- Ilus – Orbánné lánya
- Józsi – Ilus férje
- Csermlényi Viktor – Erzsike lovagja
- Pincér

Egy régi, elsárgult fénykép jelenik meg a vetítővásznon. 1918-ban, vagy talán 1919-ben készülhetett: két elmosódott lányalak, a Szkalla lányok látszanak rajta, amint kitárt karral futnak a víz felé. Orbánné tárgyilagos szavaiból tudjuk meg a kép eredetét, ahogy ő megőrizte az emlékezetében. A két homályos alakból ma már nehezen vehető ki, hogy hajdanán ők voltak Szolnok megye szépei; szélfútta hajjal, első tüllruhájukban örökítették meg őket.

A hajdanán híres Szkalla lányok ma már távol élnek egymástól. Orbánné Erzsi egy zöldövezetes házban, társbérletben lakik, egy adjunktus házaspárral. Testvére, Gizi megbénult; fiánál, luxuskörülmények között éli mindennapjait. Az idős nővérek mindennap beszélnek egymással telefonon – már csak így tartják a kapcsolatot.

Erzsi elmeséli testvérének, hogy a minap megismerkedett Paulával, s barátságot kötöttek. Úgy érzi, hogy először figyel rá valaki azóta, hogy Gizi elhagyta. A barátnők a Nárcisz presszóban találkoznak. Kiderül, hogy az ostrom alatt valószínűleg Paula mentette meg Orbánék életét.

Az asszony barátsága motiválja Orbánnét, így újra ad magára, befesti haját, de fiatalosabban is öltözködik, mint barátnője, Paula. Annyira jó barátok lesznek, hogy Erzsi minden féltett titkát elmondja Paulának – azt is, hogy Viktor, aki hozzá szokott járni ebédelni, valaha a szeretője volt.

Viktor rendszerint feljár Erzsihez ebédre, s csodálja az asszony új külsejét. Erzsi egyszer őt is elhívja a presszóba, mikor Paulával találkozik, de ez nagy hibának bizonyul. Paula és Viktor megszakítják a kapcsolatot az asszonnyal.

Kiderül, hogy Paula és Viktor egymásra találtak, s esküvőjüket tervezgetik. Erzsi rájön, hogy még mindig szerelmes Viktorba, s mindent elkövet, hogy visszakapja. Közben lánya és veje igyekszik elterelni figyelmét a férfiről. Testvére, Gizi meghallgatja ugyan Erzsikét, de nem akar beavatkozni.

A mű végén Erzsi öngyilkos akar lenni, de nem sikerül neki. Mire magához tér, az ágya szélén ott ül Gizi, a testvér, akitől már oly sok ideje távol élt. Most újra itt van, s új életet tervez maguknak: együtt élhetnének gyermekkoruk boldog színhelyén, Létán. Hazaér Egérke is, s Gizivel együtt eljátsszák a szokásos nyávogós, kergetőzős macskajátékukat.

A háttérben újra megjelenik a régi fénykép. Orbánné tárgyilagosan beszél róla. A képről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy a szép Szkalla lányokat ábrázolja Létán, a Holt-Tisza partján, habos tüllruhában, szélfútta hajjal, nevetve, integetve. Azt, hogy mikor készült, honnan és ki elé futnak, nem lehet tudni.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.

• Hárs-Örkény-Sik - A román bolgár EU-csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásai / 2006, 115 oldal
  
  
• Örkény István élete, főbb műveinek elemzése / 2007, 3 oldal
  
  
• Örkény István - Tóték és két további novella elemzése / 2008, 2 oldal
  
  
• Örkény István tételek / 2004, 28 oldal
  
  
• Örkény István életéről, költészetéről / 2006, 8 oldal
  
  

"Holtig haza, Debrecen" A debreceniség bemutatása Szabó Magda: Kiálts város! című műve és az írónő emlékei alapján. Dicsőséges múltú szülővárosom, Debrecen számos irodalmi kiválóságot nevelt fel a történelem viharos évszázadaiban. Ebben a csodálatos városban töltötte gyermekkorát a XX. század egyik legnagyobb magyar írónője, Szabó Magda is . Szinte teljes egészében...

Ady Endre a huszadik század magyar irodalmának egyik legnagyobb alakja. Erdélyben született, református vallású családban. Szülei azt szerették volna, hogy jogász legyen. El is kezdett jogot tanulni Debrecenben, de azt otthagyja és újságírónak áll. Élete nagy szerelme Diósi Ödönné Brüll Adél, aki Lédának nevez. Ő viszi ki Adyt Párizsba és ismerteti meg vele a szimbolizmust. Harmadik...

I. Hol terem a magyar vitéz? “A patakban két gyermek fürdött, egy fiú meg egy lány." Az ötéves Vicuska a közeli falu urának, Ceceynek a lánykája. A hétéves Gergő apja kovács volt Pécsett, de már meghalt. Egy félszemű török riasztja meg a két gyereket. A bokorba bújnak előle, de mikor az elköti a szürke lovat, amit a kisfiú nagyapja bízott rájuk, Gergő nagy bátran elé...