|
Dátum: 2007. július 03. 00:00:00. Forrás : Edupress |
Tegnap délután sikeresen elérte az Altaj-hegységet a Szilasfood-Lucullus Góbi expedíció, és elfoglalta első táborhelyét 2820 méter magasságban. A Lucullus Baráti Társaság lovas csapata eddig mintegy 600 kilométert tett meg a Góbi-sivatag, valamint a Gov-Altáj pusztaságain. Miután az expedíció megérkezett a Góbi keleti kapujában fekvő Yoliin Amhoz, a "Keselyűk Völgyéhez", áthaladt a világ egyik legnagyobb kő- és homoksivatagán.
A Khongoriin Els 300 méter magas, búgó homokdűnéit elhagyva észak-nyugatra fordultak, ahol átkeltek az Ikh Bogd hegység kétezer méteres hágóin. Ezt követően az expedíció áthaladt a sós tavak vidékén, majd június 26-án megérkezett az Altaj-hegység dél-keleti vonulatához, ahol három napot töltött el tudományos kutatásokkal és megfigyelésekkel.
A lovas csapat június 29-én indult újra útnak, az Altaj háromezer méteres hágói felé. Útjukon első hegyvidéki táborhelyük felé 70-80 km/h sebességű jég- és homokviharba kerültek, amelyben órákon keresztül haladtak, míg a lovas vonulás utolsó szakaszának alaptáborát el nem foglalták.
Az Altaj hegységig vezető, több száz kilométeres pusztai utazás során rendkívüli nehézségeket okozott az évtizedek viszonylatában is mértéken felüli aszály: a helyi vezetőkkel eredetileg tervezett útvonal itatóhelyei és legelői kiszáradtak, ami összesen közel 150 kilométeres kitérő megtételére kényszerítette a társaságot. Az expedíció több tó és folyó kiszáradt medre mellett haladt el, ahol még egy évvel ezelőtt is virágzott az élet, és a világ ornitológusainak kedvelt kutatóközpontjainak számítottak. A Bogdi Meteorológiai Megfigyelőállomás munkatársa szerint az aszályon kívül a Góbiban nemrégiben alapított aranybányák is hozzájárulnak a vízforrások, folyók, tavak elapadásához, és ezzel a környezet pusztulásához.
Tudományos kutatások és megfigyelések a Góbi sivatagban
A sivatag és az időjárás támasztotta nehézségek ellenére az Expedíció megkezdte tudományos kutatásait és megfigyeléseit. Folyamatosan zajlanak az egykori nagy lovas birodalmak mindennapjaira hasonlító mai mongol pusztai gasztronómiával kapcsolatos dokumentációk. Az expedícióban résztvevő Lucullus BT alapítók - Sipos Tamás, Turóczi Gábor és Jarabek Bence - nomád családoktól sajátítják el a tejtermékek feldolgozásának, a hús konzerválásának, valamint a főtt, sült, párolt ételek elkészítésének mesterfogásait.
Varga Ferenc, az ELTE doktoranduszának vezetésével folynak az orientalista kutatások, amelyek többnyire a nomád állattartás régiónkénti különbségére fókuszálnak.
A keletkutatási program különleges fejezetének számít az elmúlt ötezer év mindennapjaiba betekintést nyújtó Bayangiin Nuruu-i hun, szkíta, türk, tibeti és mongol sziklarajzok fotódokumentációjának az elkészítése.
Dr. Ágoston Viktor és dr. Batmunkh Enkhjargal, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatói sikeresen menedzselik az Expedíció egészségügyi problémáit, és folyamatosan dokumentálják a csapat kórtörténetét: tervük, hogy az expedíció egyedülálló, utazási orvostani tapasztalatait megosszák a jövő utazóival.
Hozzájuk hasonlóan zökkenőmentesen kezeli az Expedíció energiaellátási és rádiókommunikációs kihívásait a csapat rádiótechnikusa, Néher Márton, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója. A társaság kutatásaiban és megfigyeléseiben rendkívüli támogatást nyújt az expedíció digitális könyvtára.
Célbaérés és kultúrmisszió
A Szilasfood-Lucullus Góbi Expedíció további, közel 300 kilométert tervez megtenni lóháton az Altaj-hegység 3000 méter magas hágóin, hogy július 5-én elérje a régió legnagyobb települését és az utazás célállomását, Altaj várost. Ezen a napon az érdeklődők személyesen, műholdas kapcsolaton kereszül beszélhetnek az expedíciós csapattal az Alexandra Pódium rendezvényén, az Alexandra Könyvesházban (Bp. Nyugati tér 7.) ahol 19:00 órai kezdettel kerekasztal-beszélgetést vezet Tisza Kata írónő Ősi Attila paleontológussal, Erdélyi István keletkutatóval, Felkai Péterrel, az utazási orvostan szakértőjével és Sas Tiborral, az eTan Elektronikus Tananyag Zrt. vezetőjével.
Miután az Expedíció visszajut a mongol fővárosba, a csapat beteljesíti kultúrmisszióját, és átnyújtja a Magyar Nemzeti Múzeum ajándékát a Mongol Nemzeti Múzeum vezetőségének.
A Góbi-expedíció július 12-én 14.55-kor érkezik haza Magyarországra az Aeroflot moszkvai járatával, majd július 13-án 11:00 órai kezdettel nyilvános sajtótájékoztatót és élménybeszámolót tart a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Hány faj él a Földön?
A szakértők körében igen eltérő adatokat hallani arra vonatkozólag, hogy hány faj él a Földön. Kétségtelen, hogy a pontos adatok meghatározása szinte lehetetlen, holott igen fontos kérdés éppen a fajok megőrzése szempontjából. A tudósok és politikusok, akik szeretnék lassítani a fajok kihalásának ütemét, rejtélyes helyzettel szembesülnek.
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
A Tunguz katasztrófáról
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
1934. március 27-én született Budapesten. Íróként és politikusként vált közismertté. 1952-től 1957-ig a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakos hallgatója volt. 1954-ben jelent meg első írása, rá 2 évre pedig az első kötete. [1][3]Eleinte prózai műveket alkotott, s csak később fordult a drámaírás felé. Műveiben mindig fontos szerepet kaptak a
