|
Dátum: 2007. augusztus 15. 00:00:00. Forrás : Magyar Kurír |
Szűz Mária mennybevételét augusztus 15-én ünnepli a világegyház. Az ünnep parancsolt ünnep - ami a katolikusok számára misehallgatási kötelezettséget jelent - ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony. Az Egyház szent hagyománya szerint Jézus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja testét, hanem magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Mária elszenderedésének ünnepét Jeruzsálemben már a VI. században ünnepelték, és a VII. századtól Rómában is elterjedt. Az ünnepet Szent István király is megülte, és e napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Az ünnep kapcsán a vasárnapi Úrangyala imádság előtti elmélkedésében XVI. Benedek pápa az evangéliumból kiemelte, hogy – hétköznapi epizódokat használva példázatul – Jézus arra buzdítja tanítványait, hogy olyan belső készségességgel éljenek, mint a példabeszédbeli hűséges szolgák, akik szüntelenül uruk visszatérését várják. „Imádkozva és jócselekedeteket gyakorolva kell tehát virrasztanunk” – mondta a Szentatya.
Ennek a lelki alapállásnak példájául állítja elénk a zsidóknak írt levélből vett szentlecke Ábrahám alakját, aki zarándokként, idegen földön, sátorban lakik, s „útjának célja nem a földön, hanem a mennyben van”. Ez fejezi ki az egyház legfontosabb jellemzőjét, vagyis „az ég felé törekvést”, amiről megemlékezünk, valahányszor a Hiszekegyben megvalljuk, hogy hisszük „az eljövendő örök életet”. XVI. Benedek pápa arra hív fel minket, hogy bölcsen és előrelátóan töltsük földi életünk idejét, s tartsuk szem előtt végcélunkat, vagyis „a végső valóságokat: a halált, az utolsó ítéletet, az örökkévalóságot, a poklot és a mennyországot” – foglalja össze a Radio Vaticana.
Az Úrangyala elimádkozása előtt a Szentatya a Boldogságos Szűz közbenjárását kérte, hogy Mária, aki már eljutott a mennybe és onnan kíséri lépteinket, "segítsen, hogy ne felejtsük el, hogy itt a földön csak átutazók vagyunk, és tanítson meg minket arra, hogy felkészüljünk a Jézussal való találkozásra".
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A lemeztektonikáról
A lemeztektonika (tektonika, görög tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet amely a Föld litoszférájának (szilárd kérgének) nagyléptékű mozgásait magyarázza. Magába olvasztotta és meghaladta a kontinensvándorlás kora 20. századi és a tengeraljzat szétterülés 1960-as években kifejlesztett elméleteit.
Kalotaszeg bemutatkozik
Budapesttől alig 350 km-re, Kolozsvártól nyugatra fekvő vegyes, magyar és román nemzetiségű vidék ideális kirándulóhely rendkívül gazdag természeti szépségeivel - Európa legszebb barlangjaival, vízesésekkel, többmillió éves kövületekkel - , jellegzetes négyfiatornyos templomaival, műemlékeivel. Kalotaszeg szomszédai északról és keletről a Mezőség, délről Aranyosszék, nyugatról Bihar megye.
Évről-évre egyre jelentősebbé válik az internetes álláspiac, hiszen számos offline hirdetési forma szűnt meg az álláskereső portálok térnyerésével. A gördülékeny egymásra találásnak köszönhetően a munkahelyváltás könnyebb, mint valaha. Tudd meg, hogyan!
