Cikkek » Az aradi vértanúkra emlékezünk

Az aradi vértanúkra emlékezünk Dátum: 2023. október 06. 00:00:00.
Forrás : Wikipedia

Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.

Felix Schwarzenberg miniszterelnök utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst. A hadbíróságot Karl Ernst törzshadbíró vezette. Az ítéleteket Julius Jakob Haynauhoz mint Magyarország teljhatalmú kormányzójához kellett felvinni megerősítésre és aláíratásra. Valamennyi tábornokot kötél általi halálra ítélték, annak ellenére, hogy például Dessewffynek szabad elvonulást ígértek a fegyverletétele előtt.

A 13 aradi vértanú
A 13 aradi vértanú


Dessewffy, Kiss Ernő, Lázár Vilmos és Schweidel József ítéletét Haynau "kegyelemből" golyó általi halálra változtatta. A 13-ak ítéletét október 6-án – szándékosan a bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulóján – hajtották végre, ami ezért a forradalom és szabadságharc vérbefojtásának gyászünnepe.

A vértanúk név szerint:

- Aulich Lajos tábornok (1792–1849)
- Damjanich János tábornok (1804–1849)
- Dessewffy Arisztid tábornok (1802–1849)
- Kiss Ernő altábornagy (1800–1849)
- Knezić Károly tábornok (1808–1849)
- Láhner György tábornok (1795–1849)
- Lázár Vilmos ezredes (1815–1849)
- Leiningen-Westerburg Károly gróf tábornok (1819–1849)
- Nagysándor József tábornok (1804–1849)
- Poeltenberg Ernő tábornok (1813–1849)
- Schweidel József tábornok (1796–1849)
- Török Ignác
- Vécsey Károly


Batthyány Lajos vesztőhelyén 1881-ben felállított Batthyányi-örökmécses
Batthyány Lajos vesztőhelyén 1881-ben felállított Batthyányi-örökmécses


Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az Újépületben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnököt. Kivégzése helyén áll ma a Batthyányi-örökmécses.

Előzőleg azonban már augusztus 22-én felakasztották Ormai Norbert ezredest, majd október 25-én agyonlőtték Kazinczy Lajos ezredest (őt emlegetik néha a 14. aradi vértanúként). Lenkey János tábornokot azért nem végezték ki, mert a börtönben megtébolyodott; ő néhány hónappal később az aradi kazamatában halt meg.

Az aradi vértanúk emlékműve, az aradi Szabadság-szobor
Az aradi vértanúk emlékműve, az aradi Szabadság-szobor


A nemzet emlékezete az aradi hősöket számos formában őrzi. Budapesten a XXI. kerületben van Aradi vértanúk útja, az V. kerületben Október 6. utca, és több nagyvárosban valamennyi vértanúról utcát neveztek el. Emlékművük áll továbbá Pusztavacson, illetve Szegeden és Kecskeméten az Aradi vértanúk tere őrzi emléküket

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


Gutenberg és a nyomtatás hajnala

Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. február 3.) a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója. Apja neve Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyjáé Else Wyrich von Gutenberg, a fiú tehát az ő nevét vette föl.


A római Colosseum

A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma. Az amfiteátrum római találmány. Lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők biztonságosan szemlélhették a látványosságokat. Az amphitheatrum szó utal az épülettípus eredetére, hiszen két, félkör alaprajzú görög színház "összeillesztése" eredményezi az ellipszis formát.


A berlini falról

A berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!