Középiskola > Műelemzések > Faludi Ferenc élete és munkássága

Élete

Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar zarándokok gyóntatására. Megtanult olaszul, megismerte a kortárs olasz irodalmat (Goldoni), a szellemi mozgalmakat és a képzőművészetet. Az Arcadia irodalmi társaság tagja lett, megírta első munkáit is. 1745-től Nagyszombaton professzor és az egyetemi nyomda igazgatója. 1753-tól a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárának és gimnáziumának igazgatója. 1773-tól, a rend feloszlásakor Rohoncon élt egy szegényházban, itt is halt meg. Művelt, finom modorú apát volt, bölcs kedélyesség és derűs rokokó életöröm jellemzi munkáit.

Versei

A késő-barokk udvari irodalom termékei, forrásaik és strófáik gyakran egyeznek Amadéval, mindketten a közös barokk forma- és fráziskincset finomították át a rokokó ízlése szerint. Faludi költeményei egy fokkal szabatosabbak ritmikai szempontból, nyelvileg kidolgozottabbak, műfajilag változatosabbak. Szövegei énekszövegek, de vannak vallásos költeményei is. (Szent Emidhez, Szent István királyhoz; Szent Imre hercegrűl, A feszülethez).

Világi énekek: Szerencse, Forgandó szerencse, Erdő, Tündérkert, Répa retek csingolódnak típusokat jellemző énekek: Remete, Szakácsének pásztorköltemények, vergiliusi eclogák: Clorinda, Méltóságos gróf Fekete Györgynek, mikor országunk bírája lett, A pipárúl, A tarcsai savanyó vízrül, Addio, Kísztő ének, Felelő ének, Tarka madár

Prózája

Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember - 1748

Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony - 1751

Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ifjú - 1771

Az angol William Darrel művei, amiket Faludi olasz fordításból ismert. A három mű szorosan összefügg, mindháromban Eusebius, a bölcs osztja tanácsait. A kritikai élű erkölcsi elmélkedések keretében egy nosztalgiával megidézett nemesi világ vonzó színei derengenek fel; egy ideális emberi közösség képe rajzolódik ki, amely a keresztényi világrend szilárd alapjain áll, de derűs, fesztelen és előkelő. Faludi kitör a vallásos, aszketikus világrend szűk kereteiből, próbálkozása nem veszélyes, mert Eusebius fölé a keresztény világrend szelleme borul. Az előadásmód párbeszédes, a hitvitázó irodalomhoz hasonló, de itt nem a hit a fő kérdés, hanem az úri erkölcs.

Az alapkérdés az, hogyan egyeztethető össze a társadalmi helyzettől megkívánt nemesi életmód a vallásossággal. A válasz alapján lehet kedvelni a világias mulatságokat, de mindig a bölcs középúton kell maradni. Hívő keresztényként az ateistáktól kell óvakodni, valamint nem szabad túlságosan összebarátkozni a szolgákkal.

A mű eszménye derűs, harmonikus, sokoldalúan kiművelt, az Istenre gyermeki bizodalommal, a világra optimizmussal tekintő, a könnyed társasági életet a keresztényi kötelességgel összeegyeztetni tudó ember. Faludi regulákat, jó tanácsokat közöl, melyekkel az egyházias morál szolgálni tud a világiaknak ahhoz, hogy a szerencsés földi élet is elérhetővé váljék számukra. A földi életre koncentrál az égi helyett, verseiben magát szórakoztatja.

A nemes asszonyokat olvasásra inti, hogy műveltek legyenek, tudjanak társalogni. A könyv ne vallásos vagy filozófiai legyen, hanem mély áhítatosságra buzdító, elmevilágosító, szép magaviseletet oktató, kellemes beszédre tanító. A regény a legrosszabb a nőkre nézve, ez bűnbe rántja, felgerjeszti őket, a szereplőkkel vétkezik. Az ilyen könyveket a polc tetejére kell rakni.

Bölcs és figyelmes udvari ember

3 részből áll, részenként 100 maxima. Az első százat Rómában írta, az egész mű 1750-ben jelent meg Nagyszombaton, a második és harmadik rész 1770-71-ben Pozsonyban. A maximák rövid tömörséggel megfogalmazott életszabályt adnak. Faludi fölismerte, hogy Gracian kiábrándult erkölcsfilozófiája nem a világi bölcsességet a mennyeivel összebékítő szelíd sztoikus bölcsről szól, hanem a világi érvényesülést kereső, gátlástalan udvaroncról.

Az eredeti mű Gracian El oraculo manual című 1647-es szabálygyűjteménye, mely a nagyvilági viselkedésről szól, s hozzájárult a barokk gondolkodás elvilágiasításához. Faludi a főrendek számára fordította a művet. Néhány fontosabb maxima: a nemzetünkre fogott hamis vádakat személyes erkölcsünkkel kell meghazudtolnunk, színészként minden emberhez tudjunk alkalmazkodni, érteni kell a tréfát, majd vissza kell vágni.

Téli éjszakák - 1778

Egyetlen világias szépprózai műve, szórakoztató célzatával a közönség igényeihez akart alkalmazkodni. Keretes elbeszélés-gyűjtemény, egy nemesi társaság hosszú téli estéken történetek mesélésével múlatja az időt. Az eredeti mű Eslava hasonló című spanyol novelláskötete, amit németből ismert. Öt történetet fordított ebből, hármat a francia változatból, de egyéb ritkaságokat is illesztett a műbe. Faludi magyaros ízt ad a műnek: Hollósit meglátogatják barátai, Szilágyi és Bátori, így hármasban a vadászat után mesélgetéssel ütik el az időt. A szerelmes történetek is szépen megférnek a műben, bár ezeket Faludi korábban elítélte. A történetben a három férfihez csatlakozik Szilágyi felesége, a divatos nemesasszony, a korabeli társaság elengedhetetlen szereplője. A mű egyik része Párizs szatirikus leírása, melyet Hollósi levélként kap meg és olvas fel.

Kapcsolódó olvasnivalók

Államalapításunk ünnepe

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.

Kísérleti állatok utolsó percei

A kutatók azt mondják, humánus volta miatt altatják el szén-dioxiddal az egereket, patkányokat. Azon kívül ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás, és nem is tűnik kegyetlennek. Emma Marris a Nature-ben megjelent riportjában a laborállatok életének utolsó perceit vette górcső alá.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Nemzeti sorskérdéseink a XIX. század első felének lírájában

A magyarországi reformkor az 1825 és 1848 közötti időszak. Polgárság híján a felvilágosodott nemesség próbálta újraszervezni nemzetünk politikáját és kulturális életét. A politika és a művészetek -főképp az irodalom, a színjátszás- szorosan összefonódva, egymást kiegészítve és segítve igyekezett törvényes úton megreformálni a magyar társadalmat. Herder negatív utópiája...

Édes Anna (elemzés)

A regényt a Nyugat közölte 1926. július 1-jétől folytatásokban, miután Kosztolányi Dezső a szerkesztőknek, Osvát Ernőnek és Gellért Oszkárnak egy napon reggeltől estig tartó felolvasás után bemutatta, méghozzá - mint Gellért Oszkár írja visszaemlékezéseiben - „harsányan és elfúlva, olykor-olykor a zokogással küzdve", ki-kifutva a szobából, hogy lecsillapodjék, a hallgatók...

Gertrúd szerepe és jellemzése Katona József Bánk Bán c. művében

A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!