Középiskola > Műelemzések > Faludi Ferenc élete és munkássága

Élete

Németújváron született, apja Batthyány-családnál gazdatisztként dolgozott. Kőszegen és Sopronban tanult, belépett a jezsuita rendbe. 1725-ben Grazban Amadéval együtt avatják filozófiai doktorrá. Bécsben teológiát és matematikát hallgatott, majd tanított is itt, valamint Grazban és Linzben. Szellemi fejlődésének döntő pillanata: 1740-ben öt évre Rómába küldték magyar zarándokok gyóntatására. Megtanult olaszul, megismerte a kortárs olasz irodalmat (Goldoni), a szellemi mozgalmakat és a képzőművészetet. Az Arcadia irodalmi társaság tagja lett, megírta első munkáit is. 1745-től Nagyszombaton professzor és az egyetemi nyomda igazgatója. 1753-tól a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárának és gimnáziumának igazgatója. 1773-tól, a rend feloszlásakor Rohoncon élt egy szegényházban, itt is halt meg. Művelt, finom modorú apát volt, bölcs kedélyesség és derűs rokokó életöröm jellemzi munkáit.

Versei

A késő-barokk udvari irodalom termékei, forrásaik és strófáik gyakran egyeznek Amadéval, mindketten a közös barokk forma- és fráziskincset finomították át a rokokó ízlése szerint. Faludi költeményei egy fokkal szabatosabbak ritmikai szempontból, nyelvileg kidolgozottabbak, műfajilag változatosabbak. Szövegei énekszövegek, de vannak vallásos költeményei is. (Szent Emidhez, Szent István királyhoz; Szent Imre hercegrűl, A feszülethez).

Világi énekek: Szerencse, Forgandó szerencse, Erdő, Tündérkert, Répa retek csingolódnak típusokat jellemző énekek: Remete, Szakácsének pásztorköltemények, vergiliusi eclogák: Clorinda, Méltóságos gróf Fekete Györgynek, mikor országunk bírája lett, A pipárúl, A tarcsai savanyó vízrül, Addio, Kísztő ének, Felelő ének, Tarka madár

Prózája

Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember - 1748

Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony - 1751

Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ifjú - 1771

Az angol William Darrel művei, amiket Faludi olasz fordításból ismert. A három mű szorosan összefügg, mindháromban Eusebius, a bölcs osztja tanácsait. A kritikai élű erkölcsi elmélkedések keretében egy nosztalgiával megidézett nemesi világ vonzó színei derengenek fel; egy ideális emberi közösség képe rajzolódik ki, amely a keresztényi világrend szilárd alapjain áll, de derűs, fesztelen és előkelő. Faludi kitör a vallásos, aszketikus világrend szűk kereteiből, próbálkozása nem veszélyes, mert Eusebius fölé a keresztény világrend szelleme borul. Az előadásmód párbeszédes, a hitvitázó irodalomhoz hasonló, de itt nem a hit a fő kérdés, hanem az úri erkölcs.

Az alapkérdés az, hogyan egyeztethető össze a társadalmi helyzettől megkívánt nemesi életmód a vallásossággal. A válasz alapján lehet kedvelni a világias mulatságokat, de mindig a bölcs középúton kell maradni. Hívő keresztényként az ateistáktól kell óvakodni, valamint nem szabad túlságosan összebarátkozni a szolgákkal.

A mű eszménye derűs, harmonikus, sokoldalúan kiművelt, az Istenre gyermeki bizodalommal, a világra optimizmussal tekintő, a könnyed társasági életet a keresztényi kötelességgel összeegyeztetni tudó ember. Faludi regulákat, jó tanácsokat közöl, melyekkel az egyházias morál szolgálni tud a világiaknak ahhoz, hogy a szerencsés földi élet is elérhetővé váljék számukra. A földi életre koncentrál az égi helyett, verseiben magát szórakoztatja.

A nemes asszonyokat olvasásra inti, hogy műveltek legyenek, tudjanak társalogni. A könyv ne vallásos vagy filozófiai legyen, hanem mély áhítatosságra buzdító, elmevilágosító, szép magaviseletet oktató, kellemes beszédre tanító. A regény a legrosszabb a nőkre nézve, ez bűnbe rántja, felgerjeszti őket, a szereplőkkel vétkezik. Az ilyen könyveket a polc tetejére kell rakni.

Bölcs és figyelmes udvari ember

3 részből áll, részenként 100 maxima. Az első százat Rómában írta, az egész mű 1750-ben jelent meg Nagyszombaton, a második és harmadik rész 1770-71-ben Pozsonyban. A maximák rövid tömörséggel megfogalmazott életszabályt adnak. Faludi fölismerte, hogy Gracian kiábrándult erkölcsfilozófiája nem a világi bölcsességet a mennyeivel összebékítő szelíd sztoikus bölcsről szól, hanem a világi érvényesülést kereső, gátlástalan udvaroncról.

Az eredeti mű Gracian El oraculo manual című 1647-es szabálygyűjteménye, mely a nagyvilági viselkedésről szól, s hozzájárult a barokk gondolkodás elvilágiasításához. Faludi a főrendek számára fordította a művet. Néhány fontosabb maxima: a nemzetünkre fogott hamis vádakat személyes erkölcsünkkel kell meghazudtolnunk, színészként minden emberhez tudjunk alkalmazkodni, érteni kell a tréfát, majd vissza kell vágni.

Téli éjszakák - 1778

Egyetlen világias szépprózai műve, szórakoztató célzatával a közönség igényeihez akart alkalmazkodni. Keretes elbeszélés-gyűjtemény, egy nemesi társaság hosszú téli estéken történetek mesélésével múlatja az időt. Az eredeti mű Eslava hasonló című spanyol novelláskötete, amit németből ismert. Öt történetet fordított ebből, hármat a francia változatból, de egyéb ritkaságokat is illesztett a műbe. Faludi magyaros ízt ad a műnek: Hollósit meglátogatják barátai, Szilágyi és Bátori, így hármasban a vadászat után mesélgetéssel ütik el az időt. A szerelmes történetek is szépen megférnek a műben, bár ezeket Faludi korábban elítélte. A történetben a három férfihez csatlakozik Szilágyi felesége, a divatos nemesasszony, a korabeli társaság elengedhetetlen szereplője. A mű egyik része Párizs szatirikus leírása, melyet Hollósi levélként kap meg és olvas fel.

A tokaji aszú vagy röviden aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. A tokaji borok közül a leghíresebb. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésére és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

Rengeteg félig-meddig dokumentált történet, legenda kering ókori kínai, görög és későbbi arab tudósok és feltalálók által tervezett, esetleg épített gépekről, automatákról. Nem mindig tudjuk eldönteni, mennyi igazság van ezekben. Annyi bizonyos, az emberiség ősidők óta szeretett volna fizikai/szellemi munkára képes, lehetőleg önirányított gépeket, automatákat, de legalább egy számológépet építeni.

• Kótyuk-Faludi - A nikotin depedencia és a dopamin D4-es receptor -521 CT promoter polimorfizmusának asszociációja major depressziós betegcsoportban / 2009, 9 oldal
  
  
• Ujfaludi László - Franklin Benjámin környezettudatos tevékenysége / 2018, 12 oldal
  
  
• Kisfaludi Bak Sándor - Csoportok végei / 2010, 41 oldal
  
  

A költemény erőteljes felszólítással indul, melyben a költő a magyar nemzetet szólítja fel cselekvésre a magyarság megőrzése érdekében. Hazaszeretetre, a haza iránti hűségre és ennek vállalására szólít fel. Indokul a származást hozza fel: „Bölcsőd az s majdan sírod is, mely ápol s eltakar.” Ennek az indoklásnak nagy nyomatékot adnak az ellentétek: „Itt élned...

A barokk A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is...

A Bánk bán a magyar irodalom egyik leghíresebb és legismertebb drámája. Mindenki ismeri a történetet. Már kiskorunktól kezdve minden március 15- i ünnepély előtt elmesélik a tanító nénik, tanárnők, osztályfőnökök a legemlékezetesebb előadást. Megtudjuk róla, hogy Laborfalvi Róza játszotta Gertrudist és hogy ez milyen hatással volt Jókai Mórra. Ezt az élményt és darabot több...