Cikkek » Épülőfélben a Megyeri-híd

Épülőfélben a Megyeri-híd Dátum: 2007. november 08. 00:00:00.
Forrás : Origo

Nemrég elkészült a Szentendrei Duna-ágon átívelő szakasz északi pályája; az ártéri hidakon, illetve a szigeti hídon a felszerkezet 80%-a; már az utolsó harmadban járnak a Duna-főági hídszakasz szédítő magasságban dolgozó pilonépítői, és megindult a feszítőkábelek befűzése is. Ha jövő augusztusra elkészül, az M0 Északi Duna-híd a maga 1862 méteres hosszúságával Magyarország leghosszabb hídja lesz.

Legyezők a Dunán

"Egyik legnagyszerűbb időszakát éli most a magyar hídépítő szakma. Gondoljunk csak a Köröshegyi-völgyhídra, a Dunaújvárosi Duna-hídra, és persze beszélgetésünk mostani tárgyára, az M0-ás autóút Északi Duna-hídjára" - mondta az [origo]-nak Rapkay Kálmán okl. építőmérnök, a Hídépítő Zrt. Duna-hidak igazgatója, akit az új híd bemutatására kértünk.

A híd látványterve
A híd látványterve


A Megyeri névre keresztelt új átkelő valójában öt hídszakaszból áll, és ezen belül kilenc felszerkezetből. Négy hídszakasznál a két forgalmi irány külön-külön pályán halad. Utóbbi négy szakaszból három ártéri területen ível keresztül, és gazdasági megfontolásokból adódóan kisebb nyílásokkal, vasbetonból épül; egy pedig, ami a szentendrei Duna-ágon halad át, acélszerkezetű.

Bár ezek megépítése is nagy műszaki felkészültséget kíván, a valóban ámulatba ejtő teljesítmény a ferdekábeles kialakítású Duna-főági szakasz lesz, ahol a funkcionális követelmények mellett fontos szerepet kapott az esztétika is. "A mérnöki munka lényege az örökös újítási szándék. A meglévő dolgok megtanulásából, alapos megismeréséből fejlődés még nincs, legfeljebb magabiztos tudás. Ahhoz, hogy új dolgok szülessenek, nélkülözhetetlen a kreativitás. Márpedig itt valódi újdonság van születőben, hiszen ferdekábeles híd eddig még nem épült hazánkban" - mondja Rapkay Kálmán.

A nagy fesztávolságok átívelésére alkalmas ferdekábeles hidak - melyek a II. világháború után a Rajna átkelőinek felújításánál terjedtek el - mára a leginkább használt hídtípussá váltak a világon. Karcsú megjelenésű, gazdaságos szerkezetek, ahol az útpályát nem alátámasztják, hanem acélkábelek segítségével magas pilonokra függesztik fel. A tervezésnél alapvető feladat a függesztőkábelek hosszirányú elosztása és a pilonok alaki megformálása; ekkor dől el az is, hogy a végeredmény szép lesz-e, vagy "csak érdekes" kinézetű. Az M0 Északi Duna-hídját két, A-betűt formázó pilon tartja majd, és a kábelek fejreállított legyezőként tárulnak szét a víz fölött.

Alapozás a folyóban száraz lábbal

Természetesen itt is minden az alapozással, a mederpillérek építésével kezdődött másfél évvel ezelőtt. Szerencsére a geológiai adottságok igen kedvezőek voltak, hiszen a mélyben kemény, nagy teherbírású agyagmárga található. A mederpillér építési munkáihoz "száraz" munkaterület szükséges a folyóban, amit a Hídépítő által a Hárosi Duna híd (Deák Ferec híd) építésekor kidolgozott úgynevezett vasbeton kéregelemes technológia segítségével tudtak biztosítani. Ez lényegesen egyszerűbb, takarékosabb módszer, mint a korábbi, amikor ideiglenes összekapcsolt acéllemezekkel védett munkaterületen kellett a műveletet elvégezni.



Először is gyártottak két, futballpálya alakú keretszerkezetet. Az egyiket, amelyben acélgyűrűk találhatók, egy bárkán odaúsztatták a leendő pillér helyére, majd úszódaru segítségével lehelyezték a kotrással előkészített mederfenékre. Olyan volt ez, akár egy sablon. Ekkor föléúszott a cölöpöző gép, és az acélgyűrűk kijelölte helyre lefúrta a cölöpöket. Miután ezzel elkészültek, centiméteres pontossággal ráhelyezték a második futballpálya alakú kéregelemet is, amit oldalról 6 méter magas acél őrfallal vettek körül, akár egy tortaformát. Alulról pedig víz alatti betonozással zárták le a munkaterületet. Ezután kiszivattyúzták a vizet, és a kész munkaterületen száraz lábbal kezdődhetett meg a pillérek betonozása. Ezeken a szilvamag alakú pilléreken végre megindulhatott az igazi attrakció, a pilonok építése.

Munka a tű hegyén

"Aki kijön a látogatóközpontunkba, vagy internetes oldalunkon ránéz webkameráink gyakran frissített felvételeire, láthatja az épülő pilonok egyre csak magasodó, nyúlánk vonalát. A webkamerás képen kis piros kereszt jelzi a végső magasságukat. Már nem sok hiányzik ennek eléréséhez, ha minden jól megy, decemberre elkészül az első pilon" - folytatja Rapkay Kálmán.

Izgalmas feladat a két kecses pilon megépítése. Míg a Köröshegyi-völgyhídnál T-betűket építettek sorban egymás után a mérnökök egyik hídfőtől a másikig, itt A-betűkre volt szükség. Ezek az A-betűt formázó pilonok tartják majd feszítőkábelek segítségével az 591 méter hosszú, az A-betű szárai között áthaladó útpályát.

Az A-betűk szárait, az egymásnak hajló, ferde vasbetonoszlopokat februárban kezdték el építeni, egymástól függetlenül. A feladat "mindössze" az volt, hogy a merészen égnek szökkenő karcsú szerkezetek pár hónap múlva egy előre meghatározott pontban, magasan a levegőben hajszálpontosan találkozzanak. Az állandó szél nehezíti, sőt időnként meg is akasztja a munkát, a pilonok pozícióit folyamatosan ellenőrizni kell, hogy egyeznek-e az előzetesen kidolgozott, precíz számításokkal.



Nemrég mind a két pilonnal elérték azt a magasságot, ahol az A-betű két szárát át lehetett kötni, de ha valaki megnézi a korábbi felvételeket, látható, hogy kezdetben messziről úgy néztek ki az épülő szerkezetek, mint a ferdén földbe szúrt gombostűk. Közelebbről megfigyelve azonban kitűnt, hogy a gombostűk feje valójában egy önkúszó állvány és zsalurendszer. Ebben folyik a pilonépítés. Ma, amikor a pilonok már közel 80 méter magasak, a szigorú munkavédelmi előírásokat betartva, másfél óra is eltelik, amíg reggelente a pilonépítők a földről a csúcsáig feljutnak az ideiglenes lifteken. A beton és a betonacél toronydaruk segítségével érkezik fel a többszintes zsalurendszerhez. Míg az ötszintes állványrendszer felső szintjein a vasbetonszerelést és a betonozást végzik, addig a legalsó részén az elkészült betonfelület tisztítása folyik. Amint egy-egy szint elkészül, a zsalurendszert a közbenső szinteken elhelyezett hidraulikus munkahengerek segítségével egy sínen haladva följebb mozgatják, így nincs szükség külön emelőszerkezetre sem. Érdemes egy pillantást vetni a betont szállító darukra is. Ilyen magas toronydaru talán még nem is épült Magyarországon. A pilonok mellett nádszálvékonynak tűnő szerkezet állékonyságát ideiglenes kitámasztásokkal biztosítják.

Ami még hátravan

Időközben a híd pályaszerkezetének építése is elkezdődött. "Eddig minden az ütemterv szerint halad. Még nem fejeződött be teljesen a pilonok építése, de már olyan magasak, hogy lehetőség nyílt az acélkábelek befűzésére, szerelésére, így ezt is megkezdtük" - mondta Rapkay Kálmán.



Az útpályát 12 méter hosszúságú, 150 tonnás egységekből állítják össze. A szabadszereléses technológiával készülő elemek uszályon érkeznek a helyszínre, és úszódaru emeli be őket a helyükre. Miután a soron következőt összeillesztették az előző elemmel, a megfelelően kialakított pontjába befűzik az acélkábel egyik végét, majd az acélkábel másik végét a pilon megfelelő részére horgonyozzák le. Végül az egészet nagy erővel megfeszítik. Ekkor jöhet a következő pályaelem és a következő acélkábel, míg mind az 51 elem és mind a 88 kábel a helyére nem kerül.

Ezután még számos "apróbb" feladat következik. A pilonszárakba lépcsőt és ipari liftet építenek a karbantartók számára, az A-betű felső háromszögét látványos üvegfallal töltik ki, az egész hidat köz- és díszvilágítással, valamint jelzőfényekkel látják el, és teljes hosszúságban egységes kivitelű korláttal övezik.

Ma még kell egy kis képzelőerő, hogy a szemlélődő laikus meglássa a beton- és acélhalmok, a daruk és a mindenféle munkagépek között a formálódó hidat. Ám az útpályák napról-napra hosszabbodnak, a feszítőkábelek hétről-hétre gyarapodnak, és egyre szélesebbre tárulnak a legyezők a Duna fölött. Jövő ilyenkor már biztosan járunk rajta.

Jónás Katalin

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A Vöröstoronyi-szoros

A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Csindrel és a Lotru-hegység között. Ugyan a folyónak a Kárpátokat átszelő útja 75 kilométeren keresztül, Bojcától Râmnicu Vâlceáig tart, ebből csak a 18 kilométeres felső, Câinenii Mari-ig tartó szakaszt értik a név alatt. A Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik.


A Valentin-napról

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentines Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen (amelynek vallási eredete az idegen elnevezés elterjedése miatt Magyarországon elhomályosult) a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.


Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!