Egyetlen fajta rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú, vagy baktérium. Tehát nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik. A Földön 2 milliárd 18 éven aluli gyerek van, de minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken (378 millió).
Háztartásonként 3.5 gyerekkel számolva ez 91.8 millió otthont jelent. Fel kell tételeznünk, hogy mindenhol akad legalább egy rendes gyerek.

A Mikulásnak - hála a különböző időzónáknak és a Föld forgásának - (24 helyett) 31 óra áll rendelkezésére az ajándékok kihordására (ha feltételezzük, hogy keletről nyugatra halad, ami logikusnak tűnik). Ebből az következik, hogy 822.6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy 0.001 másodperce van minden egyes háznál, hogy leparkoljon, beugorjon a kéményen, megtöltse a zoknikat, a többi ajándékot szétszórja a fa alatt, visszamásszon a kéményen keresztül, és felpattanjon a szánra. Ha feltételezzük, hogy a szóban forgó 91.8 millió otthon egyenletesen helyezkedik el a Föld felszínén (ami persze nem így van), akkor két ház között a távolság 1,2 km, a teljes út pedig 117 millió km, nem számolva azokat a kitérőket, amiket még a Mikulásnak is meg kell ejtenie.

Ez azt jelenti, hogy a Mikulás szánja mintegy 1 000 km/s sebességgel halad, a hangsebességnél 3 000-szer gyorsabban. (Egy hagyományos részarvas kb. 25 km-t tesz meg egy óra alatt, ha nagyon siet...)
A szán rakománya egy újabb érdekes kérdés. Feltéve, hogy minden gyerek egy kb. 1 kilogrammos ajándékot kap (ami röhelyesen kevés), akkor a Mikulás szánja mintegy 321 300 kilogrammot nyom. Nem számítva a Mikulást (aki ha tényleg minden otthonban eszik egy kis édességet, mondjuk 2 szaloncukrot, akkor az út végére pontosan 2 943 000 kg-ot hízik, de ettől az apróságtól most eltekintünk). Egy hagyományos rénszarvas max. 150 kg-ot képes elhúzni a földön. Még ha feltételezzük, hogy a repülő rénszarvas (lásd fentebb) tízszer ennyit képes elhúzni, akkor is minimum 214 200 kell ahhoz, hogy az egész szánt (Mikulás nélkül) elhúzza. Ez a sok szarvas 353 430 tonnára növeli az egész pereputty súlyát. Csak összehasonlításképp jegyzem meg, hogy ez négyszer olyan nehéz, mint az Enterprise nukleáris meghajtású anyahajó.

Ha ez a 353 430 tonna súlyú szán 1 000 km/s-es sebességgel közeledik, akkor nagy légellenállásba ütközik. A légellenállás felhevíti a szarvasokat. A két vezér rénszarvas másodpercenként 143 000 000 000 000 (143 tirllió) Joule energiát nyel el. Elhanyagolható idő alatt égnek el (eközben 234 000 000 000 decibell erejű robbanás hallatszik), kigyújtva maguk mögött a többi rénszarvast. Az egész szán a rénszarvasokkal együtt 4.26 másodperc alatt ég el. A Mikulást, akire eközben 297 500 N centrifugális erő hat, 120 kg-os Mikulás esetén (ami nagyon kevés) 8 207 123 kg-os erő préseli a szán hátuljához...
Összegezve: A fenti számítások bizonyítják, hogy a Mikulás nem létezik. :)
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A húsvéti ünnepkör
Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Balassi Bálint Adj már csendességet c. versének elemzése
Ez a mű Balassi istenes versei közé tartozik. Ezekre a költeményekre jellemző, hogy Balassi egyenlő félként kezeli Istent, valamint személyes érdekűek és közvetlen hangvételűek. Balassi istenes versei abban térnek el a középkori himnuszoktól, hogy nem annyira ünnepélyes a hangvételük, nem közösségi-gyülekezeti jellegűek, mert Istenhez való fordulása újszerű. Ezt külső és belső...
Az aranyszamár, 1. rész
A mű több kiadásban is megjelent, mi vázlatunkban a Magvető 1963-as kiadását használtuk. A regény elején a fordító (Révay József) rövid bevezetője 4-25. oldalig. Csak ezután jön Apuleius 11 könyvből álló műve. Apuleius egyébként nem adott könyveinek külön címet, csak számmal jelölte azt. A történetet az író Lucius által meséli el (mintha a könyvet Lucius írta volna). Maga az...
A boldogságtól a halálvágyig Csokonai Lilla-verseiben
Csokonai Vitéz Mihály költészetére nagy hatást gyakorolt Vajda Julianna iránt érzett szerelme. Élete legnagyobb szerelmével 1797 tavaszán ismerkedett meg, verseiben Lillának nevezi. Szerelmük alatt Lilla elfeledtette Csokonaival élete kudarcait, társadalmi kitaszítottságát. Amikor azonban 1798-ban Lilla más felesége lett, a magát addig víg poétának nevező Csokonai költészetében a rokokó...