Legfontosabb szereplők:
- Rozgonyi István – nagyúr, a galambóci magyar hadak fővezére
- Cserni Száva – lengyel lovag, szerelmes Cecíliába
- Szentgyörgyi Cecília – Templin gróf lánya, Hedvig királyné udvarhölgye
- Hedvig – I. (Nagy) Lajos király leánya, Jagelló felesége
- Jagelló – litván nagyfejedelem, később lengyel-litván király
- Marina – Templin gróf idős cselédje
- Vilmos – Hedvig gyerekkori jegyese
- Rozgonyi István fia
Történet:
A 14-15. század fordulóján vagyunk. I. (Nagy) Lajos királyunk (1342-1382), ki az Anjou-dinasztia leszármazottja, 1370-ben lengyel királlyá koronáztatja magát, s létrehozza az ún. perszonáluniót. Mivel három lánya születik, s fia nem, el kell fogadtatnia a rendekkel a leányági trónutódlást. Halála után a király végakaratának megfelelően lánya, Mária örökli a lengyel trónt. A lengyelek azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy új uralkodójuk székhelye náluk legyen. Erzsébet, az anyakirályné, aki régensként gyakorolja a hatalmat kiskorú lánya helyett, kénytelen engedni, és Mária helyett húgát, Hedviget küldi Lengyelországba, akit 1384-ben koronáznak meg.
Két évvel később hozzákényszerítik a litván nagyfejedelemhez, aki II. Ulászló néven lengyel király lesz, és megalapítja az 1572-ig uralkodó Jagelló-dinasztiát, felszámolva az országban uralkodó anarchiát.
E rövid áttekintés után érkezünk el az elbeszélésünk kezdetéhez:
Hedviget tehát hozzákényszerítik Jagellóhoz, hiába van már vőlegénye, akit szeret is. Az államérdek azonban mást kíván meg. Még mielőtt megtartanák az esküvőt, Hedviget meglátogatja gyerekkori jegyese Vilmos; a találkozás egy templomban zajlik le, Hedvig kísérete körében. A búcsúnak szem és fültanúja egy fiatal pár: Cserni Száva, és Templin gróf leánya, Cecília.
Hamarosan lezajlik Jagelló és Hedvig esküvője, megpecsételve a litván és a lengyel nép barátságát.
Cecíliának van még egy udvarlója, aki nem más, mint Rozgonyi István, a magyar főnemes. Sok év telik el az esküvő után. Rozgonyi visszatér Magyarországra, Száva pedig az orosz hadba távozik a király oldalán.
Sokat szenved a lengyel nép az állandó háborúktól. Meghal Hedvig királyné, akit holta után szentként kezdenek tisztelni. Száva megelégeli a vérontást, és felkerekedik, hogy meglátogassa régi szerelmét, Cecíliát, akitől elsodorta a háború. Templin gróf kastélya felé veszi útját. A gróf régen meghalt, ezért Marina, az idős cseléd fogadja Száva lovagot, s beszámol neki a Cecíliával történtekről. Kiderül, hogy Rozgonyi nyerte el Cecília kezét, s Templin gróf halála előtt egyetlen kívánsága az volt, hogy lánya férjhez menjen,; így vette el feleségül Rozgonyi István Cecíliát.
Száva tudja tehát, hogy Cecília korábbi riválisa, a magyar Rozgonyi István asszonya lett. Attól tart, hogy – miként királynéja, a halott Hedvig – kényszerűségből fogadta el a magyar úr kezét. Haragra gerjed. Tudni akarja, hogy Cecília kit szeret valójában: őt vagy a férjét. Ha nő nem szereti urát – tökéli el magában Száva –, megbünteti Rozgonyit, amiért boldogtalanná tette Templin gróf lányát.
Száva számításai nem jönnek be. Útközben Rozgonyival találkozik, de nem fedi fel előtte kilétét, hanem csak azt mondja, hogy egy lengyel lovag, ami igaz is. Rozgonyi palotájába tart, ahol egy kellemes vacsorán vesz részt, de hiába is várja, hogy valaki rosszat mondjon rá, nem ránthat kardot senkire. A vacsora alatt mindenki udvarias Szávával. A vacsora végeztével lefekvéshez készülődnek, s Szávát is szobájába vezeti Rozgonyi és neje, de ekkor a lengyel lovag hirtelen színt vall. A falon egy csodálatos festményt lát, mely három fiatal alakot ábrázol: Cecíliát, Rozgonyit és Cserni Szávát. Akkor készülhetett, amikor a két férfi még egymással versengve küzdött Cecília kezéért.
Rozgonyi közli Szávával, hogy ameddig ő Zsigmond királlyal harcba megy, addig ő vigyáz feleségére. Száva mindent megígér, majd Rozgonyi csatalakozik Zsigmond bandériumához.
Elkezdődik a harc. Hol Rozgonyiék, hol a török sereg bizonytalanodik el harc közben. Mindkét sereg erősítést kap – a magyarok egy fehér ruhás nő és egy fekete lovag által kapják a segítséget. A nő Cecília, a fekete lovag pedig Száva, aki igyekszik titkolni kilétét.
A mű végén Cecília elárulja férjének, hogy a fekete öltözék Szávát rejti. S a novellának ezzel a pár sorral lesz vége: „Te megcsaltál, elárultad előtte a nevemet, most én is megcsallak téged!”. Száva a török gyűrűbe veti magát. „Az utolsó kard villogott még néhány percig az utolsó bajnok kezében, végre az is lefeküdt az ellenségei holttestéből vetett ágyra. Cserni Száva megmutatta, hogyan hal meg egy lovag a szerelméért.”
Kapcsolódó olvasnivalók
A Kokárda története
A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. Petőfi naplójában olvasható, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, felesége nemzetiszín főkötőt készített magának. Az események hatására a magyar színhármas (a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt jelképezi) vált a hivatalos lobogóvá.
A vámpírok eredete
"Fogd be a szádat, mert jön a vámpír és megeszen!" Tartja a szólásmondás a moldvai Prut nevű járásban, ahol ezzel ijesztgették a rossz gyerekeket.
Hogy Mi is az a vámpír?, arra leginkább így tudnánk válaszolni: az a halott, akinek a teste nem enyészik el; az a sátáni ember, akit a föld nem fogad be; akit a sírban az Ördög rontott meg; félördög; vadállat, vagy olyan kutya, vagy macska, mely halott teteme fölött ugrott át.
A bűnüldözés mesterei: Endrődy Géza
A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Bibliai motívumok megjelenése a költők, írók műveiben
I. Biblia
Az európai kultúra két alappilléren nyugszik. Egyik meghatározója a görög-római, a másik a zsidó-keresztény kultúra, amelynek foglalata a Biblia a világ talán legismertebb könyve. A keresztények szerte a világon a Biblia tanításaira alapozzák hitüket és viselkedésüket, a zsidók pedig tisztelik és használják a Biblia kétharmadát kitevő Ószövetséget.
A Biblia...
Isten háta mögött
Móricz egy felvidéki kisváros életének eseményeit írta meg ebben a művében. A történet akár egy mondatban is összefoglalható: egy vidéki kisvárosban élő szép és fiatal asszony ki szeretne törni az unalmas, szürke, kiszámítható kispolgári életből.
Szereplők:
- Veres Pál – tanító
- Felesége
- Veres Laci – tanító öccse
- Dvihally – Veres...
A pestis (elemzés)
A negyvenes években a történelmi események Camus figyelmét a közösségi problémák felé fordították. A pestis keletkezésének élményi háttere az embereket elválasztó, a száműzetés érzését keltő háború és megszállás; ill. a közös harc és a szolidaritás érzésének átélése az ellenállásban. Camus személyes tapasztalata, hogy a már elidegenedett, 20. századi ember sem élhet...
