Cikkek » Állandók-e a fizikai állandók?

Dátum: 2021. december 23. 00:00:00
Forrás : Origo

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

A holland Wim Umbach és munkatársai azt vizsgálták, hogyan nyeli el a hideg hidrogéngáz egy ultraibolyában sugárzó lézer fényét. A hidrogén-molekulában két proton és két elektron van, az elnyelt fény hullámhossza pedig függ a kétféle alkotóelem tömegének az arányától. A mérés megadta a proton/elektron tömegarány mai értékét.

Ezt az értéket vetették egybe az Európai Déli Obszervatórium Chilében felállított teleszkópjainak méréseivel. Két olyan, 12 milliárd fényévre levő hidrogénfelhőt tanulmányoztak, amelyet távoli kvazárok világították meg hátulról. Meghatározták a hidrogén által elnyelt frekvenciákat. Ez nem volt könnyű feladat, mivel a hosszú út alatt megváltozik a fény frekvenciája.

A mai laboratóriumi és a 12 milliárd éves csillagászati értéket összevetve a mai proton/elektron tömegarány 0,002%-kal kisebbnek adódott a hajdaninál. Az eredményekről a Physical Review Letters hasábjain számoltak be. A változás, ha egyáltalán valós, nagyon kicsi, ezért további nagyon pontos mérésekre van szükség. A mostani laboratóriumi adatok mindenesetre több százszor pontosabbak voltak a korábbiaknál.

Magyarázat egyelőre nincs. A szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a proton vesztett volna a tömegéből az idők folyamán. Egyes elméleti feltevések azzal számolnak, hogy a részecskék négynél több dimenzióban léteznek, és az extra dimenziók alakjának változása okozza a tömegarány változását. Lehet, hogy a fénysebesség lelassulása bújik meg a háttérben. Lehet, hogy az általános relativitáselmélet viselkedik különös módon. Lehet, hogy a tömegarány változása nem volt folyamatos, hanem a Világegyetem történetének legelején megváltozott, és azóta állandó. Nem tudjuk.

Az alapvető fizikai állandók változása befolyással lenne a Világegyetem egészére. Teljesen más lenne a világ az állandók más értékei mellett. Lovas István akadémikus a következő kérdést vizsgálta a Fizikai Szemle c. folyóirat 2006 márciusi számában: "Milyen lenne a világ, ha a Planck-állandó zérus volna, a fénysebesség pedig végtelen?" Az eredmény: ilyen feltételek mellett sem térben, sem időben nem alakulhattak volna ki struktúrák. Gondolják végig, ebben az értelemben mi is struktúrák vagyunk.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


Amit Koszovóról tudni illik

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.


A Szahara

A Szahara a Föld legnagyobb sivataga, Észak-Afrikában helyezkedik el. Területe több, mint kilencmillió négyzetkilométer, kora mintegy 2,5 millió év. A „szahara” név az arab „sivatag” szóval egyezik meg, némileg eltérő kiejtéssel. A Szahara Algéria, Csád, Egyiptom, Líbia, Mali, Mauritánia, Marokkó, Niger, Nyugat-Szahara, Szudán és Tunézia hatalmas területeit foglalja el.


A székelyföldi autonóm tartományról

A Magyar Autonóm Tartomány 1952. szeptember 21-én szovjet nyomásra jött létre Romániában, Marosvásárhely központtal. A maga korában egy korszerű közigazgatási rendszernek számított, és területén belül segítette az erdélyi (székely) magyarság önazonosságának megőrzését, bár létére hivatkozva a román állam az erdélyi szórványmagyarságot hátrányos intézkedésekkel sújtotta.


Kapcsolódó doksik