|
Dátum: 2008. május 27. 00:00:00. Forrás : Origo |
Május 19-én megkezdődött az új európai űrhajósok kiválogatása, ám az embert próbáló procedúrára egyelőre csak az Európai Űrügynökség tagországaiból lehet jelentkezni. Magyarországnak a szervezethez való csatlakozási folyamata lassabb a kívánatosnál, de 2-3 év múlva talán már mi is küldhetünk jelölteket.
2008. május 19-én elkezdődött az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) új űrhajósainak kiválogatása. Ennek keretében választják ki azokat a személyeket, akik az ESA szervezésében asztronautaként fognak a világűrben, elsősorban a Nemzetközi Űrállomáson dolgozni a következő években.
A versengés nyitott, elvileg az ESA tagállamainak bármely állampolgára részt vehet rajta. Nők és férfiak egyforma eséllyel indulhatnak, hölgyeknél a gyermekvállalás sem akadály (volt már olyan űrhajós, aki két küldetés között szült). Az évek azért számítanak: az ideális jelentkező életkora 27 és 37 év közötti. Előnyt jelent továbbá a tudományos vagy műszaki végzettség, és "jól jön" a pilótaként szerzett tapasztalat. Emellett elengedhetetlen az angol nyelvtudás, előny az orosz nyelv, továbbá egyéb európai nyelvek ismerete.
Az ESA által kifejlesztett űrrakéta: az Ariane-5
Az első válogatáson átjutott jelölteket egy repülőorvosi teszt várja (amilyenen a pilóták is rendszeresen átesnek), majd pszichológiai vizsgálatok következnek. Kizáró ok az alkohol- vagy kábítószerfüggés és a büntettet előélet. "Az ideális jelöltnek magas a teherbírása a testi és szellemi megerőltetések szempontjából. Gyors és hatékony munkavégzésre, a kritikus helyzetek nyugodt kezelésére alkalmas" - olvasható az ESA honlapján, ahonnan azt is megtudhatjuk, hogy a "jó" jelentkező csapatmunkában erős, és kerek személyiség (például zenél, vagy van valami más, érdekes hobbija).
Változatos életforma
Márki János, a lausanne-i műszaki egyetem (EPFL) plazmafizikai kutatóintézetének doktorandusza részt vett egy űrhajóstoborzással kapcsolatos egyetemi rendezvényen, és rövid beszámolót küldött rovatunknak. Ebben leírja: az előadásokon elhangzottak alapján is nagy kihívást jelent ez a hivatás, fizikailag és szellemileg egyaránt. Az űrben töltött idő körülbelül egy százaléka a teljes munkának - a többi különböző tréningekre, továbbképzésre és az edzettség fenntartására megy el. Az űrhajósok sok időt töltenek népszerűsítő (PR) tevékenységgel, illetve gyakran delegálják őket űripari cégekhez, hogy tapasztalataikkal az új technológiák kidolgozását támogassák.
Az ESA által kifejlesztett teherűrhajó: az ATV
Ez az életmód sok utazással jár. Hosszabb (2-3 éves) távon is várhatóak állomáshely-változtatások, de az 1-2 napos kampányutak és pár hónapos ipari támogatások is részei az űrhajós életnek. "Nekem ez személy szerint nagyon tetszik, egy adott témán való kutatás folyamatos, lassú haladásával szemben itt az ember rengeteg dolog között váltogat folyamatosan, ami egy szempontból nehéz, viszont sokkal izgalmasabb. Nagyon csalódott vagyok, hogy nincs lehetőségem erre, nem is kérdéses, hogy mekkora élmény lett volna ez az életpálya!" - írja.
Várnunk kell a következő toborzásra
Ha most nem is, a jövőben remélhetőleg magyar állampolgárok is jelentkezhetnek majd űrhajósnak, ehhez azonban az ESA teljes jogú tagjává kell válnunk. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója az [origo]-nak elmondta: az Európai Űrügynökség programjai kétfélék. A kötelező programokban, például a tudományos kutatásban minden tagországnak részt kell vennie, ezen programok végrehajtásához az egyes országok nemzeti jövedelmük arányában járulnak hozzá. (Magyarország esetében ez a hozzájárulás évi 4-5 millió euró lenne, aminek nagy része ipari és kutatási szerződések formájában visszakerülne a hazai űrkutatásba.) A programok többsége viszont önkéntes program, ezeknél az egyes országok szabadon eldönthetik (nemzeti iparuk érdekei és egyéb, például presztízsszempontok alapján), hogy milyen mértékben kívánnak részt venni bennük.
A Nemzetközi Űrállomás, az ISS
Általában az országok a kötelező programok részvételi díjának 50-700%-át fordítják a különböző önkéntes programokban való részvételre. Az önkéntes programok egyike az emberes űrrepülés, tehát nem szükséges, hogy ebben minden ESA-tagország részt vegyen. Az űrhajósok toborzásánál eddig az az alapelv érvényesült, hogy csak azon országok állampolgárai jelentkezhetnek, amely országok anyagilag is részt vesznek az emberes űrrepülésben, mint önkéntes ESA-programban. Most azonban - kivételesen, a cikkben is említett célok erőteljesebb érvényesülése érdekében - eltértek ettől a gyakorlattól, és a jelentkezés lehetőségét minden ESA-tagország állampolgárai számára megnyitották.
"Sajnos Magyarország számára ez sem elegendő, hiszen mi továbbra is csak úgynevezett európai együttműködő államai vagyunk az ESA-nak, ezért a magyar állampolgárok számára nem adatott meg a jelentkezés lehetősége. Bízunk benne, hogy a következő űrhajóstoborzáskor - néhány év múlva - már hazánk is az ESA tagja lesz, így akkor majd magyarok is jelentkezhetnek űrhajósnak. Mindamellett várható, hogy az újonnan kiválasztandó űrhajósok között is többségében lesznek a nagy lélekszámú és az ESA programjaiban a legnagyobb anyagi részt vállaló országok - Németország, Franciaország, Olaszország - űrhajósai, ami azonban nem zárja ki, hogy egy-egy kis ESA tagország űrhajósa is bekerüljön a csapatba" - mondta Both Előd.
Az ESA lógója
Két-három év múlva talán már jelentkezhetünk
Kovács Kálmán, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke az [origo]-nak elmondta: két alapvető oka van annak, hogy az ESA-hoz való csatlakozásunk folyamata lassabb a kívánatosnál. Az egyik anyagi természetű, hiszen az éves tagdíj jelentős összeg, így annak ellenére, hogy 2006-ban kormányzati döntés született a csatlakozásról, az akkori pénzügyi helyzetben az ilyen típusú döntéseket halasztották. Mégsem ez a késlekedés kizárólagos oka, hiszen a befizetett összeg teljes egészében visszapályázható. Stratégiai döntés volt azonban, hogy a pályázati pénzek ne elsősorban az űrkutatási alapkutatásokba áramoljanak, hanem az alkalmazott területekre, azaz a hazai űriparba. "Magyarország jövőképe szempontjából ez a helyes irány, ehhez azonban a hazai űriparnak fel kell zárkóznia, a hazai űripart fel kell futtatni. Ez egy lassabb csatlakozást tesz lehetővé, hosszabb távon azonban gazdaságilag is hasznosabb, hiszen az űripar mint high-tech szektor, mint húzóágazat más iparágakra is fellendítő hatást gyakorolhat" - hangsúlyozta Kovács Kálmán, aki a teljes jogú ESA-tagságunkat 2-3 év múlva tartja reálisnak.
Az űrbe vágyóknak addig is marad a fizetős űrturizmus lehetősége, egyelőre körülbelül ötmilliárd forintért.
Az ESA tagállamai (sötét kék) és tagjelöltjei (világos kék)
Miért kellenek európai űrhajósok?
Az európai gyártmányú Columbus-modulnak a Nemzetközi Űrállomásra (International Space Station, ISS) való feljuttatásával jelentősen megnőttek az öreg kontinens lehetőségei az űrtevékenység terén. Az ESA legalább kétévente szeretne egy-egy európai űrhajóst küldeni az ISS-re, akik elsősorban az európai modulban fognak különböző kísérleteket végrehajtani. A kezdeti időszakban növények és rovarok életfolyamatait, az emberi szervezet viselkedését vizsgálják súlytalanságban, valamint folyadékokat tanulmányoznak az űrállomás mikrogravitációs környezetében.
Az ESA űrbeli jelenlétét tovább erősítik az ATV-teherűrhajók, amelyek rendszeresen szállítanak utánpótlást az ISS-re. Távlatilag pedig az sem kizárt, hogy európai-amerikai együttműködés keretében a Hold sarkvidékére tervezett bázisok legénységébe is bekerülnek európai űrhajósok.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A modernkori Holdkutatás története
A Hold (nagybetűvel) a Föld kísérőjét (holdját) jelenti. A Földtől való átlagos távolsága 384 403 kilométer, nagyjából a Föld átmérőjének 30-szorosa, más mértékegység szerint 1,3 fénymásodperc. Átmérője 3476 kilométer, hozzávetőleg a Földének negyede. Ezzel a Hold a Jupiter három holdja, a Ganümédész, a Kalliszto és az Io, valamint a Szaturnusz Titán holdja után a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja.
Árpád-házi Szent Erzsébet élete
Árpád-házi Szent Erzsébet (német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébet) (Sárospatak, 1207 – Marburg, 1231. november 17.) II. András magyar király és merániai Gertrúd lánya. Születésének helyéről többféle elmélet létezik, ezek alapján Sárospatak, Óbuda és Pozsony jön szóba. A fentiek közül Sárospatak a leginkább elfogadott.
A LEGO története
A LEGO az egyik legsikeresebb építőjáték védjegye. Az eredetileg kis családi vállalkozás napjainkra a világ egyik legelismertebb játékgyártójává nőtte ki magát. A cég nevét 1934-ben találta ki az alapító. Alapja a "leg godt" kifejezés, ami dánul annyit tesz: "jót játszani". (Elterjedt, de téves az a feltételezés, hogy a szó latin eredetű és azt jelenti: "összerakok", mivel a lego latinul azt jelenti, hogy olvasok).
Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1960-ban érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán folytatta tanulmányait, ahol 1965-ben diplomázott. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár. [1]13 évesen kezdte párbajtőrvívó pályafutását
