Három szuper-Föld egy csillag körül

Dátum: 2008. június 18. 00:00:00.
Forrás : Magyar Csillagászati Egyesület

Úton az igazi naprendszerek felé: 42 fényév távolságban három bolygót találtak egy csillag körül, melyek mindegyike 10 földtömegnél kisebb minimális tömegű. Európai csillagászok egy csoportja az exobolygó-kutatásban igazi áttörést jelentő felfedezést jelentett be. A Európai Déli Obszervatórium (ESO) HARPS műszerét használva szuper-Földek hármas rendszerét fedezték fel a HD 40307 katalogusszámú csillag körül.

A rendszer mellett további 45 jelöltjük van még 30 földtömegnél kisebb és 50 napnál rövidebb periódusú jelöltekkel, ám ezek igazolása még további méréseket igényel. Mindenesetre a kutatások arra utalnak, hogy a Naphoz hasonló minden harmadik csillag körül találunk bolygókat.

Amióta 1995-ben felfedezték az első exobolygót az 51 Pegasi körül, több mint 270 bolygót találtak, többnyire Naphoz hasonló csillagok körül. Az eddig megismert bolygók legtöbbje óriás, mint a Szaturnusz vagy a Jupiter a Naprendszerünkben és a statisztikai adatok szerint minden tizennegyedik csillagnak van hasonló kísérője.

Fantáziakép az újonnan felfedezett bolygórendszerről.

Az ESO 3,6 m-es teleszkópján működő HARPS spektrográfnak és a hozzá hasonló egyre pontosabb műszereknek köszönhetően egyre kisebb tömegű bolygókat fedeznek fel más csillagok körül, akár 3-10 földtömegűeket is. Az ilyen bolygókat szuper-Földeknek hívjuk, mivel nagyobb tömegűek, mint a Föld, de jóval kisebbek az Uránusznál vagy a Neptunusznál (kb. 15 földtömeg).

Csillagászok egy csoportja most egyből három szuper-Földet tartalmazó rendszert fedezett fel egy 42 fényévre levő, Napunknál kicsit kisebb tömegű csillag körül. A svájci-francia kutatócsoport több mint 5 éven át végzett precíz spektroszkópiai méréseket a HARPS-szal a HD 40307-ről, amelyekből nagyon pontosan meghatározták a csillag látóirányú sebességének ingadozásait. Az adatok elemzésével arra jutottak, hogy három bolygó is kering a csillag körül: ezek minimális tömege 4,2, 6,7 és 9,4 földtömeg, keringési periódusuk pedig mindössze 4,3, 9,6 és 20,4 nap.

A bolygók hatására központi csillaguk sebessége parányi, mindössze néhány m/s-ot kitevő mértékben periodikusan ingadozik.

A kutatócsoport a felfedezést egy Franciaországban tartott konferencián jelentette be, melyen két másik bolygórendszerről is beszámoltak. Az egyiket szintén a HARPS-szal mutatták ki, ez egy 7,5 földtömegű szuper-Föld a HD 181433 csillag körül, keringési periódusa 9,5 nap. A csillagnak van egy másik bolygója is, egy közel 3 év keringési idejű forró Jupiter, amelyet már korábban felfedeztek. A másik hírül adott rendszer egy 22 földtömegű, 4 napos keringési periódusú bolygó és egy szintén 3 év periódusú, Szaturnusz-szerű bolygó együttese.

A most felfedezett bolygók csak a jéghegy csúcsát jelentik - nyilatkozta Michel Mayor, a Genfi Obszervatórium munkatársa. A HARPS által felfedezett bolygókat elemezve arra következtethetünk, hogy minden harmadik Nap típusú csillag körül kering egy szuper-Föld, vagy egy Neptunuszra emlékeztető bolygó, 50 napnál rövidebb periódussal. Nagy valószínűséggel sokkal több bolygó van még, nemcsak szuper-Földek és Neptunusz-félék hosszabb keringési periódussal, hanem a Földhöz hasonlóak is, csak még nem tudjuk detektálni őket. Ennek oka, hogy rövid periódusú, közeli bolygók által okozott sebességváltozást sokkal könnyebb kimutatni, mint a lassú, távoli bolygók hatását.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A léghajók tündöklése és bukása

Amióta léteznek léghajók, a "repülő szivarok" minden időben lenyűgözték az embert. Valaha szinte egyedüli urai voltak a légtérnek, mígnem a "Hindenburg" tragédiája véget vetett a léghajók fénykorának. Talán kevesen tudják, hogy ha egy magyar fakereskedő, Schwarz Dávid nem veszi kezébe Arisztotelész műszaki kérdéseket taglaló könyvét, nem születnek, vagy nem az általunk ismert formában születnek meg a léghajók.

A holdraszállás története

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Pálmák

A pálmavirágúak (Arecales, Palmales, Palmae) az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje, aminek egyetlen családja a pálmafélék (Arecaceae). Korábbi rendszerekben vagy hasonlóan önálló rendnek tekintették (pl. Urania Pflanzenwelt), vagy a torzsavirágzatúak rendjének (Spadiciflorae) egyik családjaként (Arecaceae, Palmaceae) szerepelt.