Összevont természettudományok

Dátum: 2008. július 18. 00:00:00.
Forrás : Edupress

Összevonnák a természettudományos tárgyak oktatását, amelyet a minisztérium 2013-ra tervez bevezetni. Miközben a természettudományos műveltség radikálisan visszaesett, a piac pedig aggódik a szakemberhiány miatt, újabb politikai vita készül kirajzolódni a természettudományos tárgyak összevont oktatása körül. Az angolszász alapokon nyugvó elképzelés bevezetése további terheket jelentene a közoktatási intézmények és a felsőoktatás számára egyaránt.

Számos adat igazolja a természettudományos tárgyak iránti érdeklődés visszaesését, a diákok többsége pedig úgy érettségizik, hogy a tárgyak között nem szerepel science típusú kurzus. Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága ezért konszenzussal fogadta el Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) új elnökének, az Orbán-kormány oktatási miniszterének javaslatát, mely két ponton érinti a természettudományos oktatás jövőjét. Az elképzelés alapján integrált oktatás keretein belül kellene megismertetni a tanulókkal a biológia, kémia és fizika világát, illetve kötelező lenne egy természettudományos tárgyból is érettségi vizsgát tenni.
Azóta számos hír szólt a kezdeményezésről, néha tévesen is, hiszen az összevont képzést ez év szeptemberére datálta több médium, a változtatások azonban komoly előkészületeket, újonnan kidolgozott oktatási programokat követelnek meg. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Arató Gergely államtitkár kezdeményezésére így nemrég egy munkacsoportot hozott létre, melynek célja egy javaslat kidolgozása az év végére a természettudományos képzés javítása érdekében. A félreértések tisztázására kiadott minisztériumi közlemény beszámol arról is, hogy már "évek óta fennáll annak jogi lehetősége, hogy az iskolák nevelésterületei saját döntésük alapján határozzák meg a tantárgyi szerkezetet. Lehetőség van tehát arra, hogy komplex módon oktassák akár a természettudományos vagy akár a társadalomtudományi ismereteket", a komplex módon oktató iskolákat pedig az Új Tudás programon belül uniós támogatás segíti.

Motiváló erők
Hazánkban a végzett hallgatók között európai viszonylatban is nagyon alacsony a természettudományos szakemberek aránya, ezért számos szakmai szervezet és központi kezdeményezés igyekszik programjaival ösztönözni a pályaválasztás előtt álló fiatalokat. Az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete például Tanuljunk egymástól néven hirdet meg nyári tábort diákok számára, de hasonló célt szolgál a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozat is, mely szeptember 26-án nyitott laboratóriumokkal és egyetemekkel várja az érdeklődőket szerte az országban.
Pálinkás József szerint azonban pusztán egy tárgy érdekessé tétele nem nyújt valódi megoldást, egy természettudományi érettségi azonban már több késztetést és kényszert jelentene, mely arra ösztönözhetné a fiatalokat, hogy a felvételi során a hasonló képzéseket részesítsék előnyben. Az MTA elnöke azt is megjegyezte, a természettudományi ismereteket a műveltség rangjára kellene emelni és bővíteni az alapismerteket a közoktatásban, a középiskolákban ugyanis nagyon korán beszűkül a műveltségi területek oktatása.
Az oktatáspolitika is igyekszik kényszerítő erővel fellépni a piaci igények mellett, és a felvételi keretszámokat ez alapján változtatta meg, miközben az utóbbi két évben jelentősen növekedett a műszaki szakokra jelentkezők aránya és csökkent a társadalomtudományos képzést választók száma is. Az idei felsőoktatási felvételi során száz-száz fővel növelték meg a természettudományos és műszaki képzésekre felvehető hallgatók számát, így 9700, illetve 4200 hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptembertől az említett területeken.

Érvek és ellenérvek
"A változásokhoz jelentős szemléletváltásra, családnevelésre volna szükség, a pályaválasztás előtt állók ugyanis gyakran azt a szakot választják maguknak, ahol könnyebben szerezhetnek diplomát" - mondta el Szebedy Tas, az Országos Köznevelési Tanács alelnöke és a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke. Ugyan az általános természettudományos műveltség megszerzését ő is pártolja, szerinte a kezdeményezés azonban számos plusz terhet fog jelenteni az iskoláknak, oktatóknak és az őket képző felsőoktatási intézményeknek, ráadásul több egyetem és főiskola már ma is elégedetlen a fiatalok természettudományos tudásával, így a komplex oktatás csak a színvonal megőrzése, illetve erősítése mellett mehetne végbe - mondta el Szebedy Tas. Az összevont természettudományos oktatást megvalósító iskolák között kevés jó példával találkozott a szakember, aki szerint a kezdeményezést a szakma zöme is elveti, az "anyagi forrásokat pedig az oktatás elmélyítésére, nem pedig összevonására kellene fordítani."
Érdekes az is, hogy a 15 éves korosztály tudását vizsgáló PISA-felmérésekben vezető finnek éppen az összevont oktatás lebontását készülnek megvalósítani, a módszert alkalmazó országok teljesítménye ugyanis elmarad a hazai diákok ismereteitől.
Bán Sándor, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének elnöke már konkrét javaslatokat mutatott fel az oktatási miniszternek, elképzelése szerint a pályaválasztásig külön kellene oktatni a természettudományos tárgyakat, hogy azokat valóban megismerhessék a diákok, majd az utolsó évfolyamokban kell arra lehetőséget adni, hogy az ezen a területen elhelyezkedni kívánó tanulók fakultációban, a többiek pedig összevont kurzus keretein belül ismerkedjenek tovább a biológia, kémia és fizika rejtelmeivel.

Míg Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője "ötletelésnek" tartja a szaktárca elképzelését, Hiller István a megújulást kívánó természettudományos oktatás problémájának megoldását látja a létrehozott munkacsoport tevékenységében. A miniszter azt is elmondta, a pontos kimunkálás után 2013-ra várható az új rendszer bevezetése és folyamatosan azért küzdenek, hogy több forrással gazdálkodhasson a magyar közoktatás.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Hogyan válasszunk angoltanárt?

„Ahány nyelvet tudsz, annyi féle ember vagy”. A szólás igazságát akkor tapasztalhatjuk meg, ha az angol nyelvű országokban találkozunk olyan hétköznapi esettel, ami „itthon” nem úgy van. Tehát a nyelvtanulás során nem csak a nyelvet szükséges elsajátítanunk, hanem az adott ország szokásait, rendszerét, kultúráját is meg kell ismernünk.

Állandók-e a fizikai állandók?

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

A Pápa

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.