|
Dátum: 2023. június 15. 00:10:03. Forrás : Wikipedia |
A Bismarck és a Tirpitz a tengerek félelmetes urainak készültek, ám feladatukat nem teljesítették be. A Bismarck mindjárt az első bevetésén elsüllyedt, a Tirpitz pedig hosszas agónia során veszett oda. Elsődleges feladatuk a konvojok megsemmisítése lett volna, de félelmetes fegyverzetük és páncélzatuk révén képesek lettek volna bármely Atlanti hadszintéren szolgáló csatahajó elsüllyesztésére.
Tervezése és építése
A német mérnökök nem fukarkodtak semmiben: a hajókat 50 000 tonna vízkiszorításúra tervezték, hosszuk 252 m, szélességük pedig 36,6 m volt. Az ily hatalmas méretek rendkívül jó torpedó elleni védelmet engedtek, és a hajókat az egyik legstabilabb lövegplatformmá tették. A németeknél nem volt szempont, hogy a hajók át tudjanak kelni a Panama-csatornán, ők inkább a Kieli-csatornát tartották mérvadónak.
Tengerálló képességük által még a rendkívül viharos Atlanti-óceánon sem volt gond erős hullámzás elviselése számukra. Mindkét hajó építésének megkezdésére 1936-ban került sor: a Bismarckhoz júliusban fogtak hozzá a Blohm und Voss hamburgi gyártelepén, a Tirpitzet pedig októberben kezdték építeni a Krigsmarinewerft wilhelmshaveni hajógyárában. Mindkét hajót 1939-ben bocsátották vízre, és további másfél évre volt szükségük a hajók befejezéséhez az építőknek.
A Bismarck-csatahajó szemből
Fegyverzet és páncélzat
4 db ikerlöveges toronyban elhelyezett 8 db 38 cm-es ágyújuk hatalmas tűzerővel ruházta őket fel. Ezeket 12 db 15 cm-es másodlagos löveg egészítette ki, melyek kimondottan hajók elleni harcra terveztek, ám légvédelmi használhatóságuk nem volt valami nagy, így a nehéz légvédelem feladatának betöltésére a hajókra újabb 14 db 10,4 cm-es ágyút helyeztek el. Más nemzetek csatahajóin a közepes tüzérség egyben a légvédelmet is szolgálta, a Bismarckon és a Tirpitzen így sokkal gyengébb lett a légvédelem, holott a csatahajók eme vészterhes időszakában szükség lett volna a 15 cm-es hajóágyúkra is. Ezt a temérdek fegyvert így is 40db 20 mm-es és 16db 37 mm-es gépágyú egészítette ki számos géppuskával együtt. A hajók teljes súlyának a 37,8%-át a páncélzat tette ki (17 256 t). Érdekes, hogy a Scharnhorst és Gneisenau csatacirkálók súlyának 40,2%-át tette ki a páncélzat (14 000 t), és a Bismarck 330 mm-es övpáncéljával szemben ők 350 mm-es övpáncéllal rendelkeztek. Az érdekesség oka, hogy a Bismarck páncélzata kifelé dőlő elrendezésű volt.
A hajó erősségei és gyengeségei
A Bismarck páncélfedélzete a legmodernebb tűzvédelmi rendszerrel volt felszerelve. A Bismarck modern elrendezésű páncélzata és modern tűzvédelmi rendszere kívételes védelemmel ruházta fel a hatalmas csatahajót. A Bismarckon mutatható be a testvérhajók hátsó traktusának a helytelen kiképzése: a három propelleres megoldás esetén akár egyetlen torpedó is összezúzhatja az összes hajócsavart. Bár a kormánylapátok elrendezése jobb, mint a legtöbb potenciális ellenfeléé, ám az egymás mellett elhelyezett lapátokat ért találat esetén az épen maradt lapát rendszere is megsérülhet és beragadhat. Szerencsésebb megoldás lett volna a tandem elhelyezésű kormányrendszer (2 lapát egymás mögött, mint a Yamatón, vagy a Derfflingeren) és a négycsavaros meghajtás. Taktikai értéküket növelte a sebességük, (a tengeri próbáikon 30,8 csomót mértek) valamint az, hogy dízelmotorokkal is felszerelték őket így közepes sebességű cirkáláskor nem kellett a turbinákat használniuk, és üzemanyagot takaríthattak meg.
Bismarck
A Bismarck 1941. május 18-án útnak indult Norvégiába a Prinz Eugen nehézcirkáló társaságában. 19-én elérték az egyik Bergen melletti norvég fjordot, ahol a hajók új álcafestést kaptak. Hajnalban a Bismarckot felfedezte a brit Parti Parancsnokság egyik felderítő Spitfire vadászgépe. A képen egy tipikus német sziluettel rendelkező nehéz egység szerepelt. Gotenhafen felett felderítő tevékenységet végző Wellington bombázók jelentették, hogy a Bismarck és a Prinz Eugen az éj leple alatt elszökött. Még mindig nem volt biztos, hogy a Bismarck szerepel a fényképen, így a szakértőkhöz fordultak: a hajó szélesség-hosszúság arányából arra következtettek, hogy az egy modern csatahajó, ezért elrendelték az újabb felderítést az adott fjord felett, azonban mire a repülő odaért, a hajó már eltűnt. Az Admiralitáson megpróbálták berendezni a Bismarck két lehetséges útvonalát. A Dánia-szorosba a HMS Hood és a HMS Prince of Wales csatahajókat küldték, akikkel a Bismarck és kísérője 24-én kora hajnalban csapott össze: a Bismarck ötödik sortüze felrobbantotta a Hoodot. A csata későbbi részében még súlyosan megrongálták a Prince of Walest is, míg a Bismarckot 2 kevésbé súlyos találat érte.
Mivel csurgott az első üzemanyagtartálya, a Bismarck Franciaország (Brest kikötője) felé vette az irányt. Május 26-án az Ark Royalról felszálló Swordfish torpedóvető repülőgépek eltalálták a Bismarck kormányművét, irányíthatatlanná téve a német csatahajót. Ezután a Royal Navy május 27-én odaérkező flottacsoportja, a King George V és a Rodney csatahajók, valamint a Norfolk és a Dorestshire cirkálók hosszú tengeri csata után torpedótalálatokkal elsüllyesztették a bombatalálatoktól mozgásképtelenné vált Bismarck-ot. Délelött 10 órára a Bismarck viharvert lángoló roncsá vált, ágyutornyai megnyomorítva meredtek az ég felé, hatalmas felépítményeben százával tátongtak a lyukak melyekböl dölt a fekete füst. A Bismarck 10 óra 40 percre több mint 400 gránát és több mint 18 torpedó találatot szenvedett el. Néhány túlélő emlékezése szerint addigra már maga a személyzet is intézkedéseket tett a végzetesen sérült Bismarck elsüllyesztésére. A hajó a 4000 m mély tengerfenékre merült, a roncs ma is ott pihen. A süllyedő hajót elhagyó német tengerészeket a brit hajók felvették, de mivel a brit hajók hírt kaptak, hogy német tengeralattjárók vannak a közelben, így a brit hajóknak el kellett hagyniuk a mentés helyszínét. Mivel nem folytathatták a mentést, a közel 400 túlélőből csak 118-at tudtak megmenteni. A Bismarck fedélzetén 2093 ember vesztette életét, köztük a legendás admirális "Günther Lütjens".
A Bismarck Norvégiában
Tirpitz
A Tirpitz 1942-től Norvégiában szolgált. Több konvoj ellen is támadásra indult, de a német vezetőség túlzottan féltette, így tényleges harctevékenységben nem vett részt. 1943-ban a Scharnhorst társaságában a Spitzbergákat bombázta, majd novemberben súlyos sérüléseket szenvedett brit törpe tengeralattjárók támadása nyomán. Végül 1944. november 12-én a Royal Air Force végzetes légitámadást indított az - egy norvég fjordban veszteglő- Tirpitz ellen, Tallboy bombákkal, melyből több is eltalálta. A Tirpitz felfordult, legénységének közel a fele maghalt. A roncsot 1948 és 1957 között lebontották.
Végkövetkeztetés
A Bismarck a megújult német haditengerészet jelképe és büszkesége volt. A Bismarck míg járta a tengereket, rettegésben tartotta az ellenfeleit, de most az óceán mélyén lelt végső nyughelyre.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Óriáspanda
Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca), régebbi nevén bambuszmedve a medvefélék (Ursidae) családjába tartozó emlős. Elterjedése csak maradványfoltokra korlátozódik Közép- és Dél-Kínában. Könnyedén felismerhető a szemét, fülét és kerek testét körülvevő nagy fekete foltjairól. Az óriáspanda veszélyeztetett állat, mintegy 1600-3000 egyed él szabadon Kínában. A WWF jeleként és gyakran általában az állatvédelem jelképeként világszerte ismertté vált.
Víztározó a Szahara alatt
Bár a felszín nem ezt tükrözi, a Szahara valójában egy hatalmas víztározó: az utolsó jégkorszak során a föld mély-rétegeibe került víz Észak-Afrika vízellátási gondjait is megoldhatja, amennyiben az afrikai országok követik Líbia példáját, és hatalmas befektetés révén kiaknázzák a sivatag alatt megbújó kincset.
A kommunista szombat
Ez egy rövid történet. A hír is kurta: 1919. április 12-ére (történetesen egy szombati napra) virradó éjszaka Moszkvában, a Kazanyi pályaudvar rendező pályaudvarán 15 vasúti munkás 10 óra munkával megjavított 3 gőzmozdonyt. Moszkvában a 9 nagy pályaudvar az irányról van elnevezve, ezért van Jaroszlavi, Rigai, Rjazanyi, Kijevi, Kurszki, stb. pályaudvar is.
Kapcsolódó doksik
- Németország a két világháború között
2006, 5 oldal - Molnár Zsolt - A hidegháború kibontakozása és jellemzői
2017, 5 oldal - Romsits Ádám - A meggyőződés eszközei, Angol plakátok az első világháborúban
2003, 67 oldal - Franciaország háborús céljai az I. világháborúban, a nyugati front hadieseményei
2009, 2 oldal - Az invesztitúraháborúk története
2003, 3 oldal
Értékelések
 |
jdezsi | 2019. november 25. |
|---|---|---|
| Számomra nagyon hasznos volt. Azt kaptam, amit akartam. | ||
 |
Anonymus | 2014. május 01. |
| Az egész használhatatlan! Egy nulla.
Mi használhatatlan benne? Ez a hivatalos feladatsor és megoldás... (a szerk) |
||
