|
Dátum: 2024. június 27. | 00:10:02. Forrás : Wikipedia |
A lőpor nagy gázkibocsátással égő robbanóanyag. Meggyújtva égése olyan heves, hogy hirtelen igen nagy mennyiségű gáz (égéstermék) keletkezik. Mivel a gáznak sokkal nagyobb a térfogata, mint a szilárd halmazállapotú anyagé, a nagyobb térfogat elfoglalására irányult kiterjeszkedése következtében igen nagy nyomást gyakorol a kiterjeszkedésének ellenálló tárgyakra, mint például a puska vagy ágyú csövére, vagy pl. a csövet elzáró lövedékre. Ez az erőhatás veti ki a csőből a lövedéket.
Alapvetően szerves és szervetlen lőport különböztetünk meg.
A szerves lőpor (más néven: füst nélküli lőpor) nitro-cellulóz (NC) alapú, a szervetlen lőpor (más néven feketelőpor (egybe írandó!), régies nevén puskapor vagy füstös lőpor) pedig szilárd anyagok keveréke. A feketelőpor alkotórészei: faszén, salétrom és kén. A kén okozza a szén gyors elégését, melyhez a szükséges oxigént a salétrom szolgáltatja. A szén elégése által keletkezett szén-dioxid mintegy ezerszer nagyobb térfogatú, mint amilyent a lőpor elfoglalt, és e térfogattá való kiterjeszkedésével löki ki nagy erővel a lövedéket a csőből. A feketelőpor névleges égési sebessége 400 m/s, míg a szerves lőporoké 800 m/s.
A lőpor
A feketelőpor alkotórészei
A feketelőpor elméletileg kiszámított optimális összetétele 73,9% kálium-nitrát (salétrom), 14,6% szén és 11,5% kén, de a rendeltetésétől függően a keverési arányok ettől eltérhetnek. A pirotechnikában használatos feketelőpor standard összetétele: 75% kálium-nitrát, 15% szén (elsősorban puha fából nyert), 10% kén. A feketelőport alkotó anyagokat a keverés előtt igen kis szemű porrá törik, hogy a különböző anyagok lehetőleg jól elkeveredjenek. A porrá törésre ezelőtt zúzómalmokat, vagy zúzó-kalapácsműveket használtak. A puskák számára apróbb szemű, tehát gyorsabban elégő, az ágyuk számára pedig nagyobb szemű (szemcsés), azaz lassabban elégő lőport gyártanak. A feketelőpor különböző keverési arányainak megfelelően, 270-320 °C-nál gyullad meg, és nevével ellentétben füstje világosfehér.
A feketelőpor története
A feketelőport Kínában az alkimisták találták fel az örök életet adó elixír kutatásakor, de annak időpontja ma is vitatott. Az alkimisták már az I. századtól használták salétrom és kén keverékét különféle „gyógyszerekben”, és 492-ből származó írás megemlíti a salétrom lángfestő hatását, ezért egyes feltételezések szerint már az V.-VI. században ismerhették a kínaiak a feketelőport. Az első írásos feljegyzések azonban az i. sz. 800-as évek közepéről származnak a feketelőporról. Annak ellenére, hogy kínai katonai írások már a XI. században említést tesznek különféle gyújtó- és füstbombákról a feketelőpor kapcsán, a feketelőport a kínaiak eleinte szinte csak rakéták illetve tűzijáték készítésére használták. Lövésre a feketelőport legelőször a mohamedán hadseregek használták a XIII. században.
Lőporral töltött ókori kínai rakéta
Franciaországban (Bordeaux-ban) már 1326-ban gyártottak feketelőport. Németországban (Augsburgban) 1340-ben állították fel az első lőporgyárat.
Érdekes technikatörténeti tény, hogy a feketelőport a világon először hazánkban használták a bányászatban „jövesztésre”, azaz a kövek leválasztására, Weindl Gáspár meghonosodott tiroli bányamester révén 1627. február 8-án, a selmecbányai Felsőbiber aknában. Módszerét később egész Európában átvették.
A Napóleoni háborúk idején már komoly gondot jelentett a hadvezéreknek figyelemmel követni egy-egy csatát, ütközetet a feketelőpor nagy füstjében. A nitro-cellulóz alapú lőgyapot 1846-os feltalálása fordulópont volt, de annak mind gyártása, mind alkalmazása veszélyesebb volt, mint a feketelőporé. 1884-ben sikerült először a lőgyapotnál biztonságosabb anyagot találni, amit füst nélküli lőporként 1886-ban mutattak be. Feketelőport (puskaport) a mai fegyverekben, lőszerekben már egyáltalán nem alkalmaznak a hagyományőrző (replika) fegyverek kivételével.
A feketelőpor manapság a pirotechnikai ipar egyik legfontosabb alapanyaga, néhány termék esetében maga a késztermék csak feketelőport tartalmaz.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Antonov An-225 Mrija
Az An–225 Mrija (magyarul: álom, NATO-kódja: Cossac) a kijevi Antonov Tervezőirodában az 1980-as évek második felében kifejlesztett szállító repülőgép. 640 tonnás maximális felszálló tömegével jelenleg a világ legnehezebb repülőgépe, amely maximálisan 250 t hasznos teher szállítására képes. Mindössze egy üzemelő és egy részben megépített példánya van, ez utóbbit a közeljövőben üzemképes állapotba akarják hozni.
A berlini falrólA berlini fal (németül die Berliner Mauer vagy Die Mauer, azaz a Fal) a Nyugat-Berlint körülvevő határépítmény volt Kelet-Berlin és az NDK területén. 1961 és 1989 között létezett. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának és az elnyomásnak egyik fő szimbólumává vált. 1961. augusztus 13-án szögesdróttal választották el Berlin keleti és nyugati felét. Ezt a szögesdrótot váltotta fel később a betonból épült és védelmi zónákkal határolt fal.
A PuliA puli (lat. Canis familiaris ovilis villosus hungaricus ) világszerte a legismertebb magyar kutyafajta. A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel.
Középiskolai anyagokBabits Mihály személyes számvetése és egyetemes példázata a Jónás könyvében
1883-ban született Szekszárdon. Életének csak első éveit tölti szülővárosában, mert édesapját, Babits Mihályt, aki törvényszéki bíró volt Pestre, majd Pécsre helyezik. Édesanyja, Kelemen Auróra finom műveltségű, versszerető asszony volt, kinek mély katolikus vallásossága rányomta bélyegét a költő szinte egész életére. Középiskoláját a pécsi cisztercia gimnáziumban végzi el...
Petőfi Sándor Az ítélet című versének elemzéseA mű 1847 áprilisában keletkezett, kevesebb, mint egy évvel az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc előtt. Petőfi harmadik pályaszakaszát jól jellemzi ez a költemény. A vers műfaja forradalmi látomásvers, a sorok rímtelen hexameterek. A mű szerkezetileg három egységre tagolható. Az első egység (s a vers) a költemény egyetlen kérdő mondatával indul. A szerkezeti rész...
Tóth Árpád élete és munkásságaTóth Árpád (1886-1928) a Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja, akinek uralkodó hangja mindvégig a fájdalom, a szeretetre, boldogságra hiába váró ember szomorúsága. 1886-ban született Aradon. Hároméves korában Debrecenbe költöznek. Ott érettségizik a reáliskolában, ezután Pesten, a bölcsészkaron végzi a magyar-német szakot. Ekkor már elég súlyos a tüdőbaja, mely...
Írásunkban a műelemzések készítésének módszertanát járjuk körül. Foglalkozunk az elemzés főbb fajtáival, szempontjaival és tanácsokat adunk az elemzés legfontosabb tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Módszertani útmutatónk főként tanulók számára készült!
