Környezetvédelem | Hulladékgazdálkodás » Harasztos Anna - Csomagolás a hulladékgazdálkodásban

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Nappali tagozat Logisztika szakirány Csomagolás a hulladékgazdálkodásban Készítette: Harasztos Anna Budapest, 2009 http://www.doksihu 1. Bevezetés 1 2. Csomagolás, mint logisztikai funkció 1 2.1 A csomagolás története 1 2.2 A csomagolás szerepe a logisztikában 1 2.3 A csomagolás célja és jelentései 1 2.4 csomagolás funkciói 1 2.5 A csomagolás tervezésének szempontjai 1 2.6 A csomagolás megjelenési formái 1 2.7 A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata 1 2.8 A csomagolás technikai tényezői 1 2.9 A csomagolás gazdaságossági kérdései 1 3. Hulladékgazdálkodás 1 3.1 A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem 1 3.2 A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata 1 3.3 A hulladékgazdálkodás stratégiai elemei 1 3.4 A hulladékok környezeti hatásai 1 3.5 A hulladék fogalma és csoportosítása

1 3.6 Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban 1 3.7 Hulladékgazdálkodás Magyarországon 1 3.8 A csomagolás és a csomagolási hulladék kezelése az Európai Unióban és Magyarországon . 1 4.Inverz logisztika szerepe a hulladékgazdálkodásban 1 4.1 Az inverz logisztika kialakulása és jellemzői 1 4.4 Az inverz logisztika szereplői 1 5. Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt ismertetése 1 5.1 Története 1 5.2 A Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt felépítése 1 1 http://www.doksihu 5.3 A Dunapack Zrt környezetvédelmi filozófiája 2 5.4 Környezetközpontú irányítás 2 6. Javaslat 2 7. Összefoglaló 2 · 2 http://www.doksihu 1. Bevezetés Szakmai gyakorlatomat a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. logisztikai osztályán töltöttem. Az ott töltött időszak során beleláthattam egy hatékonyan működő, a papír és csomagolóanyagok gyártásában professzionális vállalat felépítésébe, működésébe és rendszereibe. A

raktározási és fuvarozási feladatok mellett lehetőségem nyílt a vállallat papírbegyűjtési és feldolgozási folyamataniak tanulmányozására is. Szakdolgozatomban a csomagolás hulladékgazdákodásban betöltött szerepét vizsgáltam, melyben kiemelkedő szerepet játszott, hogy napjainkban különösen nagy problémat jelentek a csomagolási hulladékok, melynek megfelelő kezelése napjainkban is fejlesztésre szorul. A legnagyobb figyelmet a hulladékok keletkezésének megelőzésére kell fordítani, hiszen ezúton akadályozható meg a leghatékonyabban a környezetszennyezés, a további károk előidézése. Dolgozatomban elsőként a csomagolás főbb tulajdonságairól és logisztikában betöltött szerepéről esik szó. Ezt követően a hulladékgazdálkodás témakörben teszek említést a fenntartható fejlődés, a környezettudatos társadalom, a hulladékok károsító hatásairól és az újrahasznosítás lehetőségéről és előírásairól.

Szintén ez a rész foglalkozik a csomagolási hulladékok kezelésére vonatkozó előírásokkal is. A negyedik fejezet az inverz logisztika hulladékgazdálkodásban betöltött szerepét, annak kialakulását, jellemzőit és szereplőit mutatja be. Az ötödik fejezet a vizsgált csomagolóipari gyár felépítését, a gyártás folyamatát az előállított termékeket, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos munkásságát írja le. A szakdolgozat utolsó fejezetében a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt.-nek tett javaslatok szerepelnek, melyek az elmúlt évek európai és magyarországi hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tapaszatalatai, a gyár érdekei és mindenek előtt a hatályos Európai Uniós és Magyarországi előírások figyelembevételével készültek. 3 http://www.doksihu 2. Csomagolás, mint logisztikai funkció1 A csomagolás fontos szerepet tölt be a logisztika világában, hiszen nemcsak védi a terméket a környezeti ártalmaktól,

de a szállíthatóságot és a tárolhatóságot is megkönnyíti az ellátási láncok teljes folyamatában. 2.1 A csomagolás története A csomagolás több ezer éves múltra tekint vissza, ezt bizonyítja, hogy a kutatók különféle anyagokból készült csomagoló eszközöket fedezték fel az évek során. Ezek közül is a legrégebbi a kosár, mely már időszámításunk előtt is használatos volt és már akkoriban vesszőfonatokból készítették, ókori jelenlétét egyebek között az egyiptomi kultúra hagyatékai is bizonyítják. Időszámításunk előtti II évezredből olyan égetett agyagedények, korsók és vázák maradtak ránk, melyeket háztartási és tárolási célokra használtak. Ugyanebből a korszakból a Földközi-tenger környékén folyékony és szilárd élelmiszerek tárolására alkalmas kőedényeket tártak fel. Az idő múlásával ezek a tárolók egyre díszesebbek lettek és funkciójukban speciálisabb feladatokat láttak el,

előállításukhoz pedig a legkülönfélébb anyagokat használták fel. A kereskedelem kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan a csomagolás szerepe is jelentősen nőtt, és ma már nélkülözhetetlen a gazdasági folyamatok lebonyolításában. 2.2 A csomagolás szerepe a logisztikában A világ minden táján érzékelhető egy új szemlélet kialakulása, melynek gyakorlatba történő áthelyezésével, és uralkodóvá válásával egy környezetkímélő gazdaság létrejöttét segíti elő. Ez a szemlélet az anyagi javak mellőzése nélkül, mégis környezetünk megóvásával, pazarló hulladéktermelés helyett annak újrahasznosításával, optimálisabb termelést és elosztást tesz lehetővé. 1 Kerekes Titusz - Bevezetés a csomagolástechnikába I. (Papír-Press Egyesülés 2000) 4 http://www.doksihu A logisztika különböző irányzatai korábban egy-egy termelési és elosztási műveletet emeltek ki, melyet prioritással kezeltek és ezt

tekintették, az un. integráló folyamatnak, melyhez csak másodlagosan rendelhető a többi részfolyamat (pl. az anyagmozgatás, mint irányító művelet magába foglalja a raktározást, csomagolást, szállítást). A logisztikai szemléletmód megjelenésével, a logisztika, mint magasabb integráló és koordináló rendszer került előtérbe, melynek irányítása alatt, az anyagmozgatás, csomagolás, raktározás, szállítás, kereskedelmi elosztás stb. részműveletek kölcsönhatásával (szolgálatával) valósul meg a termelés és a disztribúció, a termékek optimumon történő előállítása és elosztása. Ennek értelmében a csomagolás is része a logisztikának, viszont az egyes részfolyamatok közül egyedül a csomagolás bír a termék alapértékének hozzáadott értékkel történő növelésével. A csomagolás nemcsak végigkíséri a térben és időben lezajló logisztikai folyamatokat, hanem segíti és kiegészíti is azokat. A

célszerű csomagolás, kezelési egységként hatékonyabbá és gyorsabbá teheti az anyag- és információáramlást. A csomagolás megfelelő kialakítása lehetővé teszi a gépesítést, anyagmozgató eszközök használatát. A csomagolás így könnyen kezelhető rakodási egységet képez, mellyel csökkenthetők, vagy akár ki is küszöbölhetők a raktározási és átrakodási nehézségek. A fontos információk csomagoláson való feltüntetésével biztosíthatjuk a megfelelő információáramlást, a teljes logisztikai folyamat során. Ezek az információk segítséget nyújtanak többek között a szállításban, a raktározásban és az elosztásban (pl. megfelelő teherbírással készített doboz csomagolókban tárolt termékek egymásra rakodásával kevesebb helyet foglalunk el a raktárban). 2.3 A csomagolás célja és jelentései A csomagolást kétféleképpen lehet értelmezni. Jelenti egyrészt azokat a műveleteket, amelyek biztosítják a termék

védelmét a raktározás, szállítás és elosztás során, másrészt az előbbi tevékenység eredményeképpen létrehozott termék és védőburkolat egységét, azaz a műveletek folyamata során elkészült produktumot. Elsődleges feladata az áru mennyiségének és állapotának, romlandó áruk esetén minőségének megőrzése a termeléstől a rendeltetésszerű felhasználásig, az elosztási 5 http://www.doksihu lánc teljes folyamatában. A csomagolásnak azonban kétirányú védelmet kell biztosítania, a környezetet is meg kell védenie a termék káros hatásaitól (például veszélyes áru esetén). A termékeket eredeti, jó minőségű állapotukban kell eljuttatni a felhasználás vagy fogyasztás helyére. Ezt az állapotot csak megfelelő csomagolás alkalmazásával lehet megőrizni. A csomagolatlan áru könnyebben veszíthet értékéből, akár természetes úton, akár dézsmálás következtében. Legcélszerűbb ezért a termékeket már a

gyártás helyszínén becsomagolni. Azonban a csomagolás alapvetően nem tartozik a termelő vállalatok főbb feladati közé, ezért gyakran kerülnek kihelyezésre, ahol megfelelő szakértelemmel járnak el. A csomagolásnak marketing szempontból, a vásárlás során is fontos szerepe van. Egy-egy termék sikeréhez nagyban hozzájárul, megteremti a kapcsolatot a vevőkkel, gyakran az egyetlen támpont a vásárlási döntéshez. Ezzel a tulajdonságával a csomagolás, mint költségtényező, akár jelentős hozzáadott értékké is válhat. Esetenként fontosabb, mint maga a becsomagolt termék. A csomagoláson szereplő információk nem csak a fogyasztók védelmét szolgálják, hanem szállítás és raktározás során segítenek az áruazonosításban. 2.4 csomagolás funkciói A csomagolás, annak céljával összhangban a következő pontok alatt ismertetett funkciókat látja el. 2.41 A védelem feladata A csomagolás elsődleges és legfontosabb feladata a

termék védelme a le-és felrakodás, a szállítás, a tárolás valamint használat során. A csomagolás védelmi feladata kétirányú: egyfelől biztosítja a termék védelmét a mechanikai, biológiai, klimatikus hatásoktól, ugyanakkor a környezetet is óvja a termék és a csomagolás esetleges károsító hatásától. A termék védelme 6 http://www.doksihu A becsomagolt termékre az áruelosztási láncok során (tárolás, rakodás, szállítás, kereskedelem) különböző igénybevételek hatnak, amelyek különféle formában, intenzitással és kombináltan érvényesülnek. Ezeket már a csomagolás megtervezésekor figyelembe kell venni a szállíthatóság és tárolhatóság megállapításával együtt. A szállítási csomagolások tekintetében erre kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel azok hosszabb útvonalon, akár többféle szállítóeszköz segítségével jutnak el rendeltetési helyükre. Jellegük szerint az igénybevételeket

négy csoportra lehet osztani: Igénybevételek típusa Mechanikai Klimatikus Biológiai Humán Statikus Dinamikus hőmérséklet mikroorganizmusok lopás nyomás rázás csapadék rovarok hamisítás ejtés légnyomás rágcsálok görgetés légmozgás ütközés légszennyeződés ütés páratartalom napsugárzás Mechanikai igénybevételek Az elosztási láncban fellépő erőhatások lehetnek statikusan (állandóan ható) és dinamikusan (szakaszos, esetleges) bekövetkező hatások: · nyomás A statikus hatás a nyomás, ami egymásra helyezett csomagok tömegéből ered, és a felületegységre ható nyomóerőben fejezhető ki. A nyomóerő nagysága a csomagolás 7 http://www.doksihu tömege, egy csomag magassága és az egymásra helyezett csomagok teljes magasságának összefüggése alapján számítható ki. A tárolási időtartam és bizonyos csomagoló eszközöknél (papír, fa) a klímaviszonyok is befolyásolják az igénybevétel

mértékét, mivel ezek a csomagolóeszköz kifáradásához vezethetnek. A védekezés legjobb módja a megfelelő anyagok és konstrukciók megválasztása, például nagy nyomó-szilárdságú külső burkolat használata. Fontos a raktározási és szállítási szokások ismerete is az adott termékkel kapcsolatban. Más halmazolási magassággal kell számolni a légi, a közúti, a vasúti és a vízi szállítás esetén. · rázás A rázás vagy vibráció olyan dinamikus hatás, amely a csomagolt termék mozgatása közben, legtöbbször szakaszosan és véletlenszerűen jelentkezik. Jellemző paraméterei az amplitúdó és a frekvencia. Leginkább közúti és vasúti fuvarozás során éri ilyen hatás a terméket. · ejtés Az egyik leggyakrabban előforduló igénybevétel az ejtés. Előfordulása nem a szállítóeszközöktől vagy a szállítási útvonalaktól, hanem az átrakások számától és jellegétől függ. Megelőzhető illetve csökkenthető a

rakodás gépesítésével, a munkafegyelem és munkaszervezés javításával. · görgetés Görgetéssel, illetve buktatással továbbítják azokat a nagytömegű csomagokat, amelyeket géppel nem tudnak mozgatni. Ilyenkor az átbillenéseknél gyorsulás keletkezik, mely belső elmozdulást eredményez, s ezért itt a belső szerkezeti elemek megfelelő rögzítését kell megoldani. · ütés Az anyagmozgató gépek vagy eszközök, esetleg helytelen csomagkezelések okozhatják az ütésből eredő károkat. Ilyenkor a csomag külső felületének egy viszonylag jól körülhatárolható területét egy egyszeri erőbehatás éri. A csomagolóeszköz anyagának helyes megválasztásával lehet ellene védekezni. · ütközés 8 http://www.doksihu Az ütközés jellegzetesen vasúti szállítási igénybevétel. Akkor következhet be, amikor az állomásokon tolatás közben egymáshoz ütköznek a vagonok. A kocsi belsejében való rögzítéssel hatékonyan lehet

védekezni a fellépő hatások ellen. A gépjárművek indításakor és fékezésekor szintén sérülhet az áru, ennek mértéke azonban nem jelentős. Klimatikus igénybevételek Klímának nevezik az adott hely átlagos időjárását, beleértve az egyes helyzetek gyakoriságát és a változások szélső értékeit. Az időjárás egy meghatározott helyen és időben, a légkörben lezajló folyamat, amelynek alakulása a következő tényezőktől függ: · a hőmérséklet és hőmérséklet ingadozások, · csapadék, · légnyomás, légmozgás, · páratartalom, · sugárzások (például: Nap, hő), · légszennyeződések (például: por, korom). Ezek különböző paraméterekkel jellemezhetőek, együttes hatásuk és változásuk nagymértékben befolyásolják a csomagolószerek fizikai és kémiai állapotát, illetve a becsomagolt termékekre is veszélyt jelenthetnek. Védekezhetünk ellenük különböző bevonatokkal (zsírok, viaszok, olajok,

lakkok, festékek), oxigén kiszorító és páramegkötő anyagok alkalmazásával (szilika gél) a külső burkolaton belül, illetve szükség esetén klimatizált hordozó eszközök használatával. Biológiai igénybevételek A biológia igénybevételek alatt a kártevők jelenlétét értjük, mely függ a különböző földrajzi területeken létrejött klímaviszonyoktól, és az emberek által kialakított tisztasági feltételektől. · Mikroorganizmusok: A hőmérséklet és a nedvességtartalom megfelelő tápanyagok jelentétében kedvező feltételeket teremtenek az elszaporodásukhoz. 9 http://www.doksihu Ilyenek például: a vírusok, baktériumok, gombák (penészek, élesztők). Ezek ellen védekezni a klimatikus kockázatok felmerülésekor is alkalmazott módszerekkel lehet. · Rovarok: A rovarok (pl. legyek, szúnyogok, molylepkék) egyrészt testükhöz tapadt mikroorganizmusokkal, másrészt anyagcsere termékeikkel szennyezik a termékeket. A termeszek

a trópusi égöv alatt okoznak nagy pusztításokat A rovarok ellen a csomagolással lehet védekezni (akác, üveg, szilárd műanyag burkolat). · Rágcsálók: az egerek és patkányok jelenlétükkel nagy károkat okoznak, akár járványos betegségek hordozói is lehetnek. A csomagolás önmagában nem elég, mivel a csomagoló szereket is megrághatják, folyamatos irtásukat szervezetten és a legkorszerűbb módszerekkel kell végrehajtani. Emberek okozta károk A dézsmálás elleni védelem a csomagolásfejlesztő számára is speciális feladatot jelent. A súlyosabb károkozások és jogtalan eltulajdonítások miatt a csomagolásnak a vagyon védelmét is szolgálnia kell. Különösen a nagyobb értékű termékek esetében fontos a lopás és hamisítás elleni védelem. Ezek ellen különböző módokon lehet védekezni, például mágneses jelzőlap, originális csomagolások, zárak és monitor rendszerek segítségével. A környezet védelme A csomagolásnak,

mint ideiglenes védőburkolatnak egyrészt meg kell védeni a környezetet a terméktől, másrészt a kiürült csomagoló eszköz, hulladék formájában sem károsíthatja a környezetét. A termék esetleges káros hatásait fel kell mérni a megfelelő védelem biztosítása érdekében. Éles, hegyes, szúrós és kiálló részekkel rendelkező termékek esetében párnázással, letakarással és élvédő elemek alkalmazásával kell védekezni, mivel ezek károkat okozhatnak a közvetlen közelükben lévő tárgyak, a használt járművek 10 http://www.doksihu állapotában és a csomagolást kezelő dolgozókban is. Veszélyes áruk esetében be kell tartani a hatályos szabályzatok utasításait. A hulladék károsító hatását az alábbiak szerint lehet csökkenteni: A szerkezeti anyag megválasztásánál, a környezetre legkevésbé veszélyes · anyagot kell megválasztani, Lehetőség szerint csökkenteni kell a felhasznált anyagmennyiséget. A ·

konstrukció helyes megválasztásával minimális anyagot kell felhasználni a csomagolóeszközök előállításához, Növelni kell az újból felhasználható csomagolások arányát (többször · felhasználható és többutas csomagolóeszközök), Fokozott figyelmet kell fordítani a szelektív hulladékgyűjtésre és ezzel · összefüggésben az újrahasznosításra is. A hulladékok egy része alkalmas energiahordozó előállítására is (például: olajjá · alakíthatjuk vissza a műanyagokat). 2.42 Praktikus kezelhetőség Ez a funkció a gyakorlati felhasználás megkönnyítésére szolgál. A csomagolásnak rendelkezni kell olyan megoldással (forma, segédeszköz), amellyel a termék kezelése, tárolása és alkalmazása egyszerűbbé válik. Ezeket a csomagolás minden fajtájánál érdemes megtervezni, mivel értéknövelő szerepet tölthetnek be. A csomagolás megfelelő kialakítása megkönnyíti az önkiszolgáló rendszerű kereskedelemben való

árusítást, a vevők számára a kiválasztást és a termék hazavitelét. A praktikusságot szolgálják például: · a segédeszköz nélkül felnyitható fedelek (easy open), · a palackok csavarmentes, dézsmálás biztos kupakjai, · a könnyű nyitás és visszazárhatóság, · adagnagyság megválasztása, adagolhatóság, · kiegészítők (méretjelzéssel ellátott csomagolások, adagolók), · csomagban való felmelegítés, · egyszer használatos vagy eldobható eszközök, · többcélú csomagolás. 11 http://www.doksihu 2.4 3 A csomagolás esztétikuma és információtartalma · Formák, színek, betűformák Ez a funkció a praktikussági szerephez hasonlóan növeli a termék értékét. A csomagolás formájának megtervezésével hivatásos formatervezők foglalkoznak, akiknek sok szempontot kell figyelembe vennie, többek között a termék sajátosságait és a csomagoló eszköz anyagát. Az alkalmazott betűformák megválasztásánál

a cél az, hogy nagyobb távolságról is olvashatóak, könnyen felismerhetőek és könnyen felidézhetőek legyenek. A színek, és azok különböző színkombinációinak megválasztása, a figyelemfelkeltés mellett pszichológiailag is jelentős a vásárlásösztönzés szempontjából. Az esztétikai jegyek azonban nem egyformán hatnak sem egyedileg, sem közösségekre vonatkozóan. Az, hogy ki milyen csomagolást talál vonzónak, függ a kortól, a nemtől, a társadalmi rétegtől, és a vásárlók nemzetiségétől is. Sokan kedvelik például országuk nemzeti színeit, de fontos az individuális hatás is, amely az egyén saját élményein és tapasztalatain alapul. · Csomagolás és reklám Nagy tömegben gyártott termékeknél, illetve több konkurens termék mellett a csomagolás árukínáló funkciója kap jelentős szerepet. A televízió reklámjai a csomagolás képét használják fel a termék jó tulajdonságainak ismertetésére. A legolcsóbb

reklámköltség a csomagolással érhető el, ha sikerül teljes összképet adni a termékről. · Márka és védjegy A márkázás jelentős értéknövelő hatással bír. A kereskedelmi forgalomban a terméket vagy azok csomagolásait olyan jellel vagy jelöléssel látják el, amely más termékektől megkülönbözteti őket. Ezek a szimbólumok tájékoztatnak az áru minőségéről, rendeltetéséről, eredetiségéről, hovatartozásáról és eligazítást adnak a fogyasztó és a forgalmazó számára egyaránt. · A csomagolás információs szerepe 12 http://www.doksihu Az esztétikai jegyek már informálnak a termékről, de a tájékoztatás jogszabályban rögzített kötelesség. Termékcsoportoktól függően fel kell tüntetni az úgynevezett kötelező érvényű információkat, ezen kívül vannak ajánlott, illetve megengedhető információk is. A jelöléseknél ügyelni kell arra, hogy ne tévessze meg a fogyasztókat Az árat nem feltétlenül kell

a fogyasztói csomagoláson feltüntetni, de a tájékoztatás érdekében a termék közvetlen közelében kell elhelyezni. · A csomagolás szerepe a marketing szempontok figyelembe vételével A csomagolás a marketingpolitika része, így hozzájárul a fogyasztói igények kielégítéséhez (pl. fogyasztói és gyűjtőcsomagolások) Az attraktív, vásárlásösztönző megjelenés mellett fontos a racionális kialakítás, vagyis a fölösleges ráfordítás kerülése, hiszen elsősorban a könnyű kezelhetőséget, és a gazdaságos anyagfelhasználás lehetőségét kell biztosítani a fogyasztók számára. 2.5 A csomagolás tervezésének szempontjai Az optimális csomagolás kialakításához össze kell hangolni a piaci igényeket, a műszaki és gazdasági lehetőségek figyelembe vétele mellett, az alábbiakra is ügyelni kell: · A termék jellege és érzékenysége a különböző kockázatokra · Az elosztás módja (közvetlen, közvetett átrakások

száma), útvonala (távolság, infrastruktúra), eszközei (fuvarozási és rakodó eszközök, egységrakomány képző eszközök, tároló helyek), közreműködőinek megbízhatósága és az átfutás időigénye · A fuvarozók által elismert csomagolások ismérvei · Nemzetközi veszélyes-áru szabályzatok utasításai · Az érintett országok összeférhetőségre, szabványai és csomagoláshoz előírásai a használt vizsgálati anyagokra, módszerekre, környezetvédelmi szabályozásokra, az újrahasznosítás és ártalmatlanítás lehetőségeire · A praktikus kezelhetőség · Egyértelmű jelölések melyek az áruazonosításhoz, helymeghatározáshoz szükségek, de elősegítik az áru megfelelő kezelését is (pl. törékeny áru) 13 http://www.doksihu · Gazdaságosság (addig érdemes csomagolásra költeni, amíg az összeg nem haladja meg a keletkezhető károk mértékét 2.6 A csomagolás megjelenési formái A

csomagolásnak a termék áruvá válásának folyamatában és a fogyasztókhoz való eljuttatásában többirányú feladata van. Az igények kielégítése céljából szükséges a különböző szerkezeti megoldások, konstrukciós kialakítások, változatos méretek és tömegek kialakítása. A csomagolások alapformáit, betöltendő szerepük és azok kielégítését szolgáló legjobb megoldásaik szerint három csoportra különíthetjük. 2.61 A fogyasztói csomagolás A kiskereskedelmi csomagolás a fogyasztói cikkeket veszi körül, olyan a terméket a fogyasztóig, felhasználóig kísérő, önmagában szállításra nem alkalmas védőburkolat, mely kisebb térfogatú és mennyiségű terméket tartalmaz. Főbb funkciói: · termékvédelmi feladatok, · A fogyasztói cikkeket körül vevő kiskereskedelmi csomagolás a korszerű bolti forgalmazást segíti elő, lehetővé téve az önkiszolgálást, · fontos az esztétikus és figyelemfelkeltő szerep,

amely hozzájárul a vásárlásösztönzéshez. · Gondoskodni kell a megfelelő kialakításról a polcokon való megfelelő elhelyezhetőség érdekében, · Tartalmaznia kell a vásárlók számára az eligazító információkat. · Hordoznia kell a logisztika szempontból fontos jelöléseket (például: vonalkód az áruazonosításhoz), 14 http://www.doksihu · Alkalmazkodnia kell a vevőigényekhez a szállíthatóságnál és a kiszerelésnél az otthoni tárolás és felhasználás megkönnyítése érdekében. A külföldi szakirodalomban elsődleges csomagolásnak is nevezik, mivel a termékekkel közvetlenül érintkezik. 2.62 A gyüjtőcsomagolás A gyűjtőcsomagolás nem a fogyasztó számára készül, a kereskedelmi logisztikában van jelentős szerepe. Alkalmazásának feltétele hogy az adott cikkszámon jelölt gyűjtőcsomagolás azonos áruféleségeket és azonos mennyiségeket tartalmazzon. Homogén, nagy mennyiségű áruféleségeknél

alkalmazzák (homogén áruféleségekből nagyobb mennyiséget fog össze). Alapvető feladata közé tartozik: · Termékvédelem · Információhordozás · árukezelés, a raktározás megkönnyítése. · nyilvántartás és leltározás egyszerűsítése Ide tartozik az úgynevezett display (bemutató vagy kínáló) csomagolás is. A gyűjtőcsomagolással általában nem találkozik a vevő, ennél a típusnál azonban fontos az esztétikai jegyek szerepe, a csomagolás kínáló és vásárlásra ösztönző feladata. klasszikus display 15 http://www.doksihu 2.63 Szállítói csomagolás Elsősorban a termékek szállításánál segít, a fuvarozás közben, átrakásoknál, és az egész elosztási lánc során biztosítja az áruvédelmet, a megfelelő azonosítást és a könnyű kezelhetőséget, lehetővé téve a gépesített mozgatást. A szállítási csomagolások legfejlettebb formája az egységrakomány, amely egységrakomány képző eszközök

segítségével vagy anélkül, azonos szállítási egységek kialakítását jelenti. Anyaga lehet: műanyag, fa, papír, textil és fém. 2.7 A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata A legfontosabb feladat a termékek optimális körülmények között, megfelelő minőségi szinten való előállítása és megóvása, melyet elsősorban a csomagolással lehet teljesíteni. A csomagolás a termék előállításának szerves része, ezért elengedhetetlen, hogy ezeket egységes látásmódban és azonosan kezelje a termelő vállalat. Egy új termék gyártásának kezdetekor a csomagolás megtervezéséről is gondoskodni kell. A gazdaságos gyártási folyamathoz az is szükséges, hogy a termelési technológia a csomagolási technológiával együtt kerüljön kialakításra. A termék elállításhoz szükséges csomagolási művelet lehet: • a termék előállítás folyamatába beépítve • a termék előállítást követően • a termék

előállítástól elkülönítve A termék előállítási folyamatába épített csomagolás Az egyik legkedvezőbb eljárás, mivel itt a termékgyártás és a csomagolás szorosan összetartozik. A technológiai egyensúly érdekében a termékgyártás fejlesztése szükségessé teszi a gyártásba épített csomagolási eljárások fejlesztését is. Ez a megoldás elsősorban a tartós termékeknél jellemző, például konzerv és gyorsfagyasztott ételek esetében. 16 http://www.doksihu A termék előállítását követő csomagolás Ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás, ilyen esetekben a termék előállítását követi a csomagolás (például: rádió, festék, kockacukor). Ennél az eljárásnál sokszor felejtik el a csomagolást, vagy egyszerűen kihagyják a kalkulációból. A termék előállításától elkülönített csomagolás Ennél az eljárásnál a szervezeti elkülönítésen van a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy a csomagolást egy másik,

kifejezetten erre szakosodott vállalat végzi el. Ezt a tevékenység az úgynevezett bércsomagolás, amely történhet a gyártás és a bércsomagoló vállalat telephelyén is. Különösen érzékeny, vagy nagy értékű termékek esetében viszont jellemző, hogy a bércsomagoló vállalat szakemberei, a termék gyártó cég telephelyén végzik el a csomagolást. Bércsomagoló vállalatok előnye: • szakszerű eljárás • speciális gépekkel rendelkeznek • csomagolóanyag gazdálkodás és csomagolóeszköz gyártás ismerete • egyéb kiegészítő szolgáltatások (párnázás, korrózióvédelem, vámkezelés) 2.8 A csomagolás technikai tényezői A csomagolási tevékenység számos technikai tényezőtől függ. Ezek egy része a termékkel együtt, mint alkotórész épül bele a csomagolási és kereskedelmi folyamatokba. A beépülő technikai eszközök képezik a csomagolás anyagi oldalát. A gépi oldalon szerepelnek mindazon eszközök, melyek

segítségével és részvételével történik a csomagolás folyamata. 17 http://www.doksihu 1 sz. ábra A csomagolás technikai tényezői A csomagolás technikai tényezőinek anyagi oldala A csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag gyűjtőfogalma. csomagolóanyagok: valamely termék védőburkolatának elsődleges elemei, melyek anyagukat tekintve lehetnek: papír, fém, műanyag, üveg, fa, textil és kombinált anyagok, csomagolóeszközök: a csomagolóanyagok valamelyikéből ipari módszerek segítségével előállított ideiglenes védőburkolatok. Ilyen eszközök például: a műanyagrekeszek, fahordók, papírzacskók, üvegpalackok, textilzsákok, fémdobozok és kombinált alapú tasakok. csomagolási segédanyagok: Azok a részek, amelyek önmagukban nem töltik be az ideiglenes védőburkolat szerepét, de alkalmazásuk elengedhetetlen a csomagolás kialakítása, valamit védelme biztosítása érdekében.

Segédanyagok lehetnek például: záróelemek, pántok, szegek, címkék vagy ragasztószalagok. 18 http://www.doksihu A csomagolás technikai tényezőinek gépi oldala csomagológépeknek nevezzük a csomagolást előkészítő, töltő, záró és jelelölő gépeket a formázó-töltő-záró gépek alkalmasak a csomagolóeszköz előállítására, a termék töltésére és a csomagoló eszköz lezárására is. A csomagoló kisgépek a csomagolási segédanyagok alkalmazását segítik. Ilyen kisgépek például: a szögbelövők, pántológépek, dugózók, ragasztószalag felvivő készülékek. 2.9 A csomagolás gazdaságossági kérdései A fejlett csomagolással rendelkező országokban a csomagolóipar jelentős szereppel bír. Hazánkban is megfigyelhetőek ezen a területen az önálló gazdálkodásra és profitszerzésre irányuló törekvések. Több olyan vállalat van ma Magyarországon, amely kizárólag csomagolószerek gyártásával foglalkozik. A

csomagolás elsősorban nem termelő, hanem sokkal inkább szolgáltató tevékenység, a felmerülő költségelemeket részletesen meg kell vizsgálni a többletnyereség elérése érdekében. A csomagolásra fordított költségek elemei: Lehetnek közvetlen költségek, melyek mérhetőek és közvetlenül ráterhelhetők a csomagolásra, ilyenek: • anyagköltség • bérköltség és közterhei • energiaköltség • gépköltség • A közvetett költségek csak gazdasági számítások után oszthatók a csomagolásra, ilyen költségek: • üzemi általános költségek • vállalati általános költségek A csomagolási költségeket addig célszerű növelni, amíg az árukárok elmaradásából a többletráfordítás megtérül. 19 http://www.doksihu 3. Hulladékgazdálkodás2 3 Az elmúlt évtizedek műszaki, gazdasági fejlődése, és a fokozódó városiasodás következtében rendkívüli mértékben megnőtt a hulladékok káros hatásai

elleni védelem jelentősége. A környezetgazdálkodási tevékenység egyik kiemelt feladatának tekinti a hulladékok környezetkárosító hatásainak felmérését. Ma már egyértelmű hogy a hulladékok szerepe nélkülözhetetlen a természeti forrásokkal való ésszerű gazdálkodás, az anyag- és energiatakarékos gazdaság kialakításához, amely világszerte nagy kihívást jelent. „Hulladékgazdálkodásnak a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét nevezzük, amelybe beleértendő a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás„4 A hulladékgazdálkodás alapvető célja és szempontrendszere szerint minden tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy

biztosítsa: • a hulladék keletkezésének megelőzését, • A keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, • a keletkező hulladékok hasznosítását, feldolgozását, • illetve a nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítását. Ezeket figyelembe véve csökkenthető a természeti erőforrások igénybevétele, valamint az elhasználódott anyagok hulladék formájában a természetbe való visszakerülése, ezáltal eredményesen segíti elő a gazdaság hatékonyságát. 2 Hulladékgazdálkodás – (Tertia Kiadó, Budapest, 2003) 3 Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja - A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály, 2002) 4 Hulladékgazdálkodás – (Tertia Kiadó, Budapest, 2003, 33. oldal) 20 http://www.doksihu A fenti célok

közül a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hiszen leginkább így csökkenthető a kibocsátott hulladék mennyisége. Ennek érdekében, leginkább a következőkre kell megkülönböztető figyelmet szánni: Mielőbb át kell térni és kizárólagosan alkalmazni, az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiákat, biztosítani kell az anyag és a hulladék termelési-fogyasztási körfolyamatba való integrálását szorgalmazni kell az olyan termékek előállítását, melyek a lehető legkisebb tömegű és térfogatú hulladékokat és szennyező anyagokat eredményeznek törekedni kell arra, hogy az olyan anyagokat, melyek hulladékként kockázatot hordoznak magukban, más anyagokkal váltsák ki a gyártás folyamán. A megelőzésen túl nagy figyelmet kell fordítani a már keletkezett hulladékok újrahasznosítása, mellyel nagymértékben csökkenthető a környezetterhelés. Hangsúlyozni kell, hogy a hulladék megítélése a

felhasználhatóságtól is függ, mivel a hulladékban rejlő anyag és energia tovább hasznosítható, ezért folyamatosan ügyelni kell arra, hogy ez az újrahasznosítási arány minél magasabb legyen, ennek következtében nagyobb mértékben alkalmazható a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítése. Abban az esetben, ha fentiek nem megoldhatóak, törekedni kell a hulladék energiahordozóként történő felhasználására. 3.1 A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem5 A fenntartható fejlődés fogalma ma már mindenki számára ismert. A nemzetközi szakirodalomban "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nyolcvanas évek elején jelent meg. Szélesebb körű ismertségét Lester RBrown 1981-ben kiadott műve (Building a sustainable society) váltotta ki, amely a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozott. 1983-ban az ENSZ Közgyűlés határozata alapján megkezdte munkáját az ENSZ

Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett. Globális politikai szintre a Bizottság 1987-ben ,,Közös jövőnk címmel kiadott 5 ff3.hu, letöltés időpontja: 2009április 20 21 http://www.doksihu jelentésében ért, amelyben megfogalmazták a gazdasági növekedés egy új korszakának lehetőségét, ahol a fejlődés globális megvalósítására épít a természeti erőforrások megőrzésével, megoldást nyújtva a fejlődő országokat sújtó szegénység leküzdésére. A fenntartható fejlődés meghatározása a jelentés alapján: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket".6 Azóta a világ legtöbb országában elismerték a fenntarthatóság fontosságát és a korábban szűken értelmezett környezetvédelem helyett a

fenntartható fejlődés széleskörű megfogalmazására törekednek, mely a kormányszintű környezetvédelmi programok alapvető elemévé vált. Mindezek mellett egyre több gazdálkodószervezet nyilvánítja ki környezetvédelmi politikáját a fenntartható fejlődés jegyében külföldön és hazánkban egyaránt. 3.2 A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata „A környezetvédelem olyan társadalmi tevékenységi rendszer, amelynek célja a bioszféra létének (beleértve magát az embert mint biológiai fajt is) és egészséges fejlődésének megőrzése oly módon, hogy környezetünket (és magát az embert is) megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásától, mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen, bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élő

rendszerek és az egyes élőlények tűrőképességére, és a tűrési határokat tevékenységünk során nem haladjuk meg.”7 A fenntartható fejlődés jegyében a környezetvédelem tehát nemcsak az ember számára egészséges és emberhez méltó környezetet biztosítja, hanem megvédi azt az emberi beavatkozás hátrányaitól. Nem engedi a levegő, a víz a talaj szennyezését, a növény- és állatvilág károsítását és megköveteli az emberi beavatkozások okozta környezeti károk megszüntetését. 6 ff3.hu/fejlodeshtml, letöltés időpontja: 2009április 20 7 Kerényi Attila - Általános környezetvédelem Globális gondok, lehetséges megoldások (Mozaik Oktatási Stúdió – Szeged, 1998, 47.oldal) 22 http://www.doksihu Ennek érdekében törekedni kell a környezetet szennyező és károsító kibocsátások mértékének csökkentésére, többek között a hulladék keletkezésének mérséklésére. A károsító hatásokat ki kell elemezni,

és különböző módszerek kidolgozásával illetve műszaki eszközök kifejlesztésével törekedni kell redukálásukra, és az optimum elérésére, az esemény megakadályozására. El kell érni, hogy a már bekövetkezett környezetszennyezéseket, környezeti károkat minél hamarabb fel tudják számolni, hogy a lehető legkisebb mértékben érintse a környezetet. Magyarországon a környezetvédelemről a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII törvény iránymutató 3.3 A hulladékgazdálkodás stratégiai elemei A hulladékgazdálkodás egymásra épülő stratégiai elemekből áll, melyek együtt érvényesülve fejtik ki optimálisan hatásukat, a szakirodalomban négy csoportra bontják őket. A hulladékkeletkezés megelőzése, illetve a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése. A világon szinte mindenütt napról napra több hulladékot termelünk, és egyre nagyobb gondot okoz

annak elhelyezése. A hulladékgazdálkodás területén a megelőzés előmozdításának kiemelt szerepe van, történhet a termelés és termékek útján és a termelés és értékesítés folyamatában. Ennek érdekében a már korábban említetteket kell előtérbe helyezni: • az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását, • az anyagnak, illetve hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását, • a legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező termékek előállítását, • a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A megelőzés elvét két stratégiai úton érvényesíthetjük, a technológiai fejlesztésekkel, illetve a termékek révén. 23 http://www.doksihu Termelés integrált környezetvédelem A termelésbe integrált környezetvédelmi tevékenység célja a hulladékszegény technológiák vagy tiszta technológiák kifejlesztése vagy alkalmazása,

ami magába foglalja mindazokat az üzem- és termelésszervezési módszereket, amelyek anyag- és energiatakarékos, valamint kevesebb, kevésbé veszélyes hulladékok kibocsátását eredményezik. A termelési folyamat során keletkező technológiai hulladékok egy része általában az üzemen belül újrahasznosításra kerül, visszaforgatják a termelési folyamatba. A technológiai hulladék másik része nem hasznosítható üzemen belül, ezek csökkentése alapvetően gyártástechnológiai kérdés. A preventív jellegű hulladékgazdálkodás tehát értelemszerűen szoros kapcsolatban van a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel, valamint a korszerű termelésszervezéssel és termelésirányítással, továbbá fontos eleme a környezetvédelmi irányítással kombinált minőségbiztosítási vezetési rendszereknek. Termék integrált környezetvédelem A hulladéknak a termelés szintjén történő minimalizálása magába foglalja a termék

környezeti hatásainak figyelembe vételét a teljes életciklus alatt. Mivel a termék hulladékká válása alapvetően a gyártáskor elnyert tulajdonságaitól függ, ezért már a termelés folyamatba integrálni kell a megfelelő kialakítást. A termékintegrált környezetvédelem célja olyan termékek kialakítása, amelyek gyártásukkal, használatukkal és felhasználásuk után hulladékként a lehető legkisebb mértékben járulnak hozzá a környezet terheléséhez, szennyezéséhez. Itt a következő szempontokat kell figyelme venni: • környezetbarát termékek előállítása, • hasznosítható anyagok beépítése a termékekbe, • termékek élettartamának növelése, • használati értéküket megőrző javító-karbantartó munka szorgalmazása, • több célra hasznosítható termékek előállítása (pl. gyakran csomagolnak mogyorókrémet színes üvegedényekbe, ami a terméke elfogyasztása után később pohárként funkcionál) •

csomagolóanyag felhasználás redukálása, alkalmazásának elkerülése. 24 többféle csomagoló anyag http://www.doksihu A hulladék keletkezés megelőzése a termelő szervezeteken tűl a fogyasztókat és az állami szervezeteket is érinti. Az állam feladatai: • a jogi és műszaki szabályozások, termelési technológiák, termékek engedélyezése és szabványosítása • koordináció, a gazdasági körforgás, a termelés-értékesítés-fogyasztás-hulladék kezelés ellenőrzése és szabályozása, • pénzügyi feltételek megteremtése, beruházások támogatása • külföldi államokkal történő egyeztetés • az ösztönzés minden formájának támogatása, előteremtése. A legcélravezetőbb eszköz az adóztatáson keresztül valósul meg, esetünkben a környezettudatos, környezetkímélő technológiák alkalmazóinak és termékek gyártóinak kedvezmények nyújtása, a környezetet nagyobb mértékben terhelő eljárások

és javak termelőinek a fellépő többletköltséggel arányos környezetterhelési díjjal és/vagy termékdíjjal történő sújtása. Részvétel a fogyasztási folyamatban A fogyasztási folyamatban résztvevő értékesítők, vásárlók és felhasználok magatartása is nagyon fontos a megelőzés szempontjából. A hulladék mennyisége attól függ, mit vásárolunk, illetve azokat vagy csomagolásaikat meddig használjuk. Környezettudatos hozzáállás többféleképpen jelenhet meg. • Mérsékelni lehet a fogyasztást, ha olyan termékeket vásárolunk, amire valóban szükségünk van. Meg kell változtatni a pazarló vagy káros használati szokásokat • Nagyobb kiszerelések választása esetén, (pl. koncentrátumok, utántöltők) kevesebb csomagolóanyag felhasználást szorgalmazunk. • Kerülni kell a túlcsomagolt termékeket, minél egyszerűbb a külső borítás, annál inkább alkalmas a szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. •

Mindig meg kell nézni az áru szavatossági idejét, és csak akkor érdemes megvenni, ha biztosan fel tudjuk használni. 25 http://www.doksihu • Az elektromos készülékekbe és játékokba használjunk újratölthető elemeket, amik bár drágábbak, hosszútávon mégis jobban járunk velük. • Anyagi lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk mindig a tartósabb, jobb minőségű terméket választani. Ezeket általában később kell kidobni, lecserélni, amennyiben lehetséges mindezek előtt meg kell próbálkozni a javíttatással. • Környezetbarát termékék vásárlása révén, olyan javakhoz jutunk, melyek gyártása során, figyelembe vették a környezetvédelmi szempontokat. • A helyben, vagy tartózkodási helyünkhöz közelebb készült, termelt áruk, előállításához, szállításához, és eladásához kapcsolódó költségei kisebbek, továbbá kevésbé szennyezik a környezetet. • A többször használatos csomagoló anyagokat (boros

és sörös üvegeket) vissza kell váltani, vagy szelektív hulladékgyűjtőkbe kell helyezni, a PET- palackokat a műanyaggyűjtőkön kívül több helyen is át lehet adni (bevásárlóközpontok). • Amiket már nem tudunk semmilyen formában újra felhasználni, még mindig lehetnek újrahasznosíthatóak otthonunkban, vagy a másodnyersanyag-feldolgozó iparban. A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása „Hulladékhasznosítás az a tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket közvetlenül (átalakítás nélkül, eredeti állapotban) vagy közvetve (átalakítást követően) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. „8 Az iparban vagy a szolgáltatásban hasznosításnak nevezzük a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a felhasználását. A folyamat során arra kell törekedni, hogy a keletkezett hulladék vagy

annak összetevői, minél nagyobb arányban kerüljenek feldolgozásra. Ezen kívül arra is ügyelni kell, hogy a hasznosítás során nem lehet kevesebb a kiindulási hulladék mennyisége, mint a folyamat során keletkező, illetve megmaradó, nem hasznosuló hulladék együttes mennyisége. A hasznosítás eredményeként a hulladék, mint 8 Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja - A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály, 2002) 26 http://www.doksihu másodnyersanyagként, illetve energiahordozóként, vagy mint félkész- illetve késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, esetleg közvetlen felhasználásra. A hasznosítás során a következőket kell figyelembe venni: · A gazdasági szereplők érdekeltsége nélkülözhetetlen a hasznosítás során, ezért a körforgásában

résztvevők motiváltságát folyamatosan és következetesen kell biztosítani. Eredmény csak akkor várható, ha a gyűjtéssel, szállítással, feldolgozással és értékesítéssel foglalkozó csoportok a közös és hosszútávú hasznon kívül, pillanatnyilag is érzékelhető megtérülést tapasztalnak. · A nemzetgazdaság számára értékes anyagokat tartalmazó, valamint jelentős energiatartalommal rendelkező hulladékok feldolgozását lehetővé kell tenni, és a gazdáság szereplőit ösztönözni kell a hasznosításra, · Törekedni kell arra, hogy a hulladékhasznosítási folyamat egyszerű, költségkímélő eljárás legyen, elviselhető ráfordításokkal járjon, illetve olyan hulladékokra irányuljon, melyek hasznosítható anyag-, illetve energiatartalma minél nagyobb hatásfokkal nyerhető ki. · A hulladékok azon részét, melyeknek hasznosítása műszaki, technológiai okokból még nem megoldott, illetve olyan aránytalanul nagy

költségráfordítással járnának, melyet nem lehet kitermelni, gondoskodni kell ártalmatlanításukról, természetesen a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. · Nem szabad elhanyagolni az olyan hulladékok hasznosításának megoldását, melyek ártalmatlanítása jelenleg egyetlen opcióként csak a környezet szennyezésével, vagy az ártalmatlanítás irreálisan magas költségi mellett megoldott. Biztosítani kell a kutatás és fejlesztés feltételeit is. 27 http://www.doksihu Hasznosítható hulladékok9 Papír A papírhulladékok között sokféle és különböző minőségű papír fordul elő. A hasznosítás alapfeltétele az, hogy a hulladékpapír ne legyen szennyezett. Nem hasznosíthatóak a zsíros, olajos, ételmaradékos, fóliázott, kevert anyagú, laminált vagy felületkezelt papírok. Műanyag A műanyagoknak számos anyagtípusa létezik, ezért szelektív gyűjtésük csak vegyes műanyagként kivitelezhető. Az anyagfajták

szerinti szétválasztásra a feldolgozás előtt van lehetőség. Üveg Az üvegek szelektív gyűjtése optimális esetben színek szerint történik (fehér és színes), ebben az esetben az újrahasznosítási arány szinte 100%. Fémek A környezet kímélése mellett a korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyagforrás, és a feldolgozás magas költségei is indokolják a fémek újrahasznosítását. A fém csomagolóanyag-hulladékokat a begyűjtést követően válogatják szét fajtákra. A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelmeinek kielégítő ártalmatlanítása Kizárólag azok a hulladékok kerülhetnek ártalmatlanításra, melyek anyagában történő hasznosítása vagy energiakénti felhasználása, műszaki okokból, vagy a gazdasági lehetőségek korlátoltsága miatt egyelőre megoldhatatlan, illetve az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva hasznosítási költségeik aránytalanul magasak. A hulladékártalmatlanítás

kétféleképp történhet, vagy megváltoztatják a hulladék anyagi minőségét, vagy olyan módon szigetelik el a környezettől, hogy megakadályozzák a környezetszennyezést, a környezetkárosítást. A szóbajöhető ártalmatlanítási lehetőségek 9 kornyezetbarattermek.hu letöltés ideje: 2009április 30 28 http://www.doksihu kiválasztásakor figyelembe kell venni a helyi adottságokat és olyan megoldást kell választani, ami megfelel a műszaki, gazdasági és környezetvédelmi szempontoknak. · A hulladék anyagi minőségének megváltoztatása esetén, különböző kémiai, termikus és biológiai kezelési eljárásokon esik át a hulladék. Ezek alkalmazásakor törekedni kell arra, hogy valamilyen hasznosítási elemet tartalmazzon az eljárás (pl. hulladékégetéskor rendszerint hőhasznosítást alkalmaznak) : · Az ártalmatlanítás másik lehetséges kimenetele, a hulladéklerakás, mely eljárás a hulladék anyagi minőségének

megváltoztatása nélkül, a környezettől való elszigeteléssel érvényesül. Az eljárás eredményként a hulladékot elszeparálják a környezettől, kölcsönhatásukat a hulladék talajban vagy a talaj felszíne felett történő rendezett lerakás formájában akadályozzák meg. Az ártalmatlanítás ilyen formájaként csak a környezetvédelmi és a közegészségügyi előírások betartásával, illetve hatósági engedéllyel bíró hulladékelhelyezés ismerhető el. Az engedély nélküli illetve az előírásoknak nem vagy nem teljes körűen megfelelő hulladéklerakás nem minősül ártalmatlanításnak. A hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja Az elmúlt évek során már meghatározó figyelmet fordítottak az ipari fejlődés okozta termelési és kommunális hulladékok talaj- és talajvízszennyezésének megoldására is. Ez a hosszútávú környezetszennyezés legfőképpen a nem megfelelően üzemeltetett ipari létesítmények

és a körültekintés nélkül vagy illegálisan elhelyezett szemétlerakások kísérőjelensége. Éppen ezért a környezeti károk megelőzése, csak úgy érhető el, ha az illegális hulladéklerakókat felszámolják, megszüntetik, illetve a károsodást szenvedett területeket rehabilitálják. A probléma megoldásához az anyagi erőforrások olyan mértékű bevonása lenne szükséges, amelyre az érintett önkormányzatoknak általában nincs módja. A finanszírozási korlátok mellett nem szabad elhanyagolni azt a tényezőt sem, hogy ez a kérdés olyan hatáskörű szabályozást kíván, amire inkább az állami, központi beavatkozás jogosult. 29 http://www.doksihu 3.4 A hulladékok környezeti hatásai A hulladékok környezetkárosító hatásai különböző helyeken jelentkezhetnek. A legtöbb szennyezési problémát a rendezetlen elhelyezés, a helytelenül megválasztott hulladékkezelés és a helytelen fogyasztói magatartás okozza. Ha nem

megfelelő eljárásoknak az alábbi következményei lehetnek: · A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése A környezeti elemek védelmez utóbbi években került előtérbe a már levegő, a víz környezeti elemek védelme mellett a talaj védelme a szennyezésekkel szemben a környezet egyéb elemeinek (levegőnek, víznek) védelmével, valamint a környezet hulladékokkal való szennyezésének megakadályozásával szemben. A hulladékok leggyakoribb, szükségszerűen természetes befogadója a talaj. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba. Így nem csak a talaj felszíne lesz szennyezett, hanem az káros anyagok bekerülnek a talajvízbe, és az áramlások következtében gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztetnek. A hulladék szerves és szervetlen alkotói a csapadékvízzel kilúgozódva, különféle sók – klorid,

nitrát, szulfát stb. – nehézfémek, szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves mikrószennyezők formájában közvetve a vízminőség romlását okozzák. • A levegő szennyeződése A szervesanyag-tartalmú hulladék bomlása során jellegzetes bűzös gázok keletkeznek (ammónia, hidrogén-szulfid stb.) De a kezelés nélküli hulladékhalmok finom porát, illetve nagyobb darabjait (papír, műanyag fólia a szél vagy kisebb légmozgás is a levegőbe emelheti. A hulladéklerakókon öngyulladás miatt vagy akár a hulladékok nyílt téri égetésekor, amely egyébként tiltott, keletkeznek olyan égéstermékek (füstgáz, korom, pernye, dioxinok, poli-aromás szénhidrogének) amelyek, közvetlenül szennyezik a levegőt. Nem szabad elhanyagolni a hulladéklerakók üvegházhatást növelő metán- és szén-dioxidkibocsátását sem. • Fertőzésveszély A települési és egyes termelési hulladékok (pl. hígtrágya, vágóhídi hulladékok) kórokozó

mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek. A különféle egyéb 30 http://www.doksihu forrásokból származó hulladékokban is gyakran megtalálhatók a legkülönfélébb mikroorganizmusok, közöttük fertőző betegségeket is terjesztő kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték stb.) Számukra megfelelő körülmények között a kórokozók a hulladékban hosszabb ideig életképesek maradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak. (Meg kell jegyezni, hogy a kórokozók a hulladékban csak a fertőzés lehetőségét jelzik, nem feltétlenül fertőznek.) • A rovarok és rágcsálók elterjedése A nem megfelelően végzett települési hulladékkezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői egyes fertőző betegségeknek. Ezért a gyakori

hulladékbegyűjtés – a lakásoktól, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolás – a helyes kezelés egyik legfontosabb feltétele. • A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége A nem megfelelő hulladékkezelés, a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét. A szennyezés hatásának megnyilvánulási formája a közvetlen vagy közvetett hatás. Közvetlen hatás a helytelen kezelésből eredő mérgezés, fertőzés, illetve tűzeset és robbanás. A közvetett hatások a táplálékláncon keresztül lassabban jelentkeznek bio akkumuláció, akut toxicitás és rákkeltő hatás formájában. 3.5 A hulladék fogalma és csoportosítása A hulladék fogalma A hulladékgazdálkodási törvény megszületése óta folyamatos viták zajlanak a hulladék általános definíciójáról, de a hulladékok csoportjainak egzakt

megfogalmazásáról. Fontos tényező a felhasználhatóság is az adott helyen és időpontban, továbbá a társadalmi és gazdasági megítélés. Mivel a hulladékok anyagi jellemzői is sokfélék, nehéz rendező elvet találni. Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember mindennap élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé váló, ott közvetlenül fel nem használható, különböző mennyiségű és halmazállapotú anyagok, 31 http://www.doksihu termékek, maradványok, tárgyak, leválasztott szennyező anyagok, szennyezett kitermelt föld, amennyiben birtokosuk sem felhasználni, sem értékesíteni nem tudja őket, illetve kezelésükről külön szükséges gondolkodni. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény szerint „hulladék: bármely, az 1 számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni

szándékozik vagy megválni köteles". Eszerint tehát minden általunk elhagyni tervezett tárgy vagy eszköz hulladéknak minősül, de ide sorolandók a selejtezett eszközök is. A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII 18) KöM rendelet tartalmazza. Ez a jelenleg érvényes Európai Hulladék katalógus (European Waste Catalogue, röviden EWC) alapján készült hulladékjegyzék A hulladékok osztályozása nem egységes, az egyes osztályozási szempontok gyakran fedik egymást. A alábbi melléklet tartalmazza a különböző hulladékkategóriák megnevezését, azonosító kódját, a következők szerint: Q1 A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok Q2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek Q4 Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve a baleset

következtében szennyeződött anyagokat, eszközöket stb. is Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyeződött anyagok (tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.) 32 http://www.doksihu Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.) Q9 Szennyezéscsökkentő eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szűrők, szennyvíziszapok stb.) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, stb.) Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai (pl. ércbányászati meddő, olajkitermelés hulladékai stb.) Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.) Q13 Bármely anyag vagy

termék, amelynek használatát jogszabály tiltja Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba 1.számu melléklet A fentiekből következik, hogy hulladék az, amit mi emberek annak tekintünk, a természetben ugyanis nincsenek hulladékok. A természet semmi olyat nem hoz létre, amelyhez ne tartana készenlétben olyan enzimet vagy mikroorganizmust, amely a terméket képes elbontani és visszajuttatni a körforgásba. Az ember ugyanis még nem tanulta meg a természettől, hogy ugyanakkora gondot fordítson egy elhasznált termék vagy csomagolásának kezelésére, mint előállítására. Az hogy a társadalom mit tart hulladéknak, függ az egyének anyagi helyzetétől, a társadalmi, a műszaki és gazdasági fejlettségi

szintjétől is. Szomorú példa hogy, amíg egy boltban kidobásra került kartondoboz vagy egy lejárt szavatosságú étel sokaknak szemetet, addig az utcán élő hajléktalanoknak fekvőhelyet és élelmet jelent. 33 http://www.doksihu A hulladékok csoportosítása A hulladékgazdálkodási törvény különböző hulladékcsoportokat különböztet meg azok eredete és anyagi tulajdonságainak alapján. Ezek a következők: • Környezetre és emberi szervezetre gyakorolt hatás • Halmazállapot • Keletkezési hely szerint A hulladékokat csoportosíthatjuk a környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt hatásaik szerint, így lehetnek veszélyes vagy nem veszélyes (jelen ismereteink szerint) hulladékok. A veszélyes hulladékok kategóriájába tartoznak azok, amelyikek rendelkeznek a veszélyességi jellemzők valamelyikével. Ezeket a jellemzőket a hulladék gazdálkodási törvény 2.számu melléklete tartalmazza Ide tartoznak mind azok a hulladékok

amelyek, önmagukban vagy valamely bomlás termékük által, közvetve vagy közvetlenül, azonnal vagy késleltetve az emberi életre és egészségre illetve az élővilágra károsító hatást fejthetnek ki. Veszélyességük jellege szerint a hulladék fajták a következők lehetnek: • Mérgező, fertőző és ártalmas anyagok, melyek kis mennyiségben is egészségkárosodást okozhatnak • Maró anyagok, amelyek az elő szövetek elhalását eredményezik • Tűz és robbanás veszélyes, gyúlékony anyagok A települési hulladékok között is lehetnek veszélyes összetevők, melyek kezelése különös gondosságot igényel. A leggyakrabban előforduló hulladékok például a szárazelemek, elektronikai cikkek, olajtartalmú hulladékok, lakk és festékmaradékok, hígító és tisztító szerek, növényvédő szerek, betegápolási hulladékok stb. A legtöbb bevásárlóközpontban és üzletben, de iskolákban is találkozhatunk már használt

elemgyűjtőkkel. A veszélyességi jellemzők pontos és részletes leírásával, továbbá az alkalmazható vizsgálati és mérési módszerekkel, azok értékelésével kapcsolatos információkkal külön jogszabályok foglalkoznak. Halmazállapotuk szerint lehetnek, szilárd, folyékony, iszapszerű és gáznemű anyagok, melyek a következő hulladékok lehetnek: 34 http://www.doksihu • Szilárd hulladékok: háztartási és utcai szemét, ipari melléktermékek, törmelékek és porok, állati eredetű hulladékok, almos trágya • Folyékony hulladékok: kommunális szennyvíz, ipari szennyvizek, olajok, hígtrágya, savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolajok • Iszapszerű: kommunális szennyvíz-iszap, szippantott iszap, ipari szennyvíz-iszap, galván iszap • Gáznemű: lakóház fűtések füstje, ipari füstök és gázok, vegyipari, petrokémiai gázok és füstök Keletkezési helyük szerint a hulladékok lehetnek települési vagy termelési

(ipari, mezőgazdasági) hulladékok. Külön csoportként jelennek meg a települési vagy kommunális hulladékok, melyek az elosztási és fogyasztási tevékenységből származnak. Összetételük és mennyiségük függ a fogyasztási szokásokon túl az életszínvonaltól és életmódtól. Két fő csoportját különböztetjük meg: • Települési szilárd hulladék • Települési folyékony hulladék A veszélyesnek nem minősülő települési szilárd hulladékokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: • Háztartási hulladék: az ember mindennapi élete folyamán a lakásokban, lakóházak közös helységeiben és területein, valamint az intézményekben szemét illetve elhasznált tartós fogyasztási cikkek. • Közterületi hulladék: közforgalmi és zöldterületek szemete • Háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladékok melyek a gazdasági vállalkozók nem technológiai eredetű hulladékai A települési

folyékony hulladékokon az ember szervezete által kiválasztott anyagokat és az ember élete, tevékenysége (mosás, mosogatás, fürdés stb.) során a vízfelhasználásból származó hulladékokat értjük, amelyek a közcsatornákon és szennyvíztisztító telepeken nem kerültek elvezésre. 35 http://www.doksihu Termelési vagy ipari hulladékok, beleértve a szolgáltatások és mezőgazdaság területén keletkezőket, lehetnek: Termelési tevékenység során keletkező hulladékok (mint a tevékenység szükségszerű velejárói) Karbantartás, termékváltás, takarítás során keletkező hulladékok Technológia vagy berendezések hiányában keletkező hulladékok 3.6 Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban A gazdasági fejlődés velejárójaként nagymértékben nőtt a termelés és fogyasztás az EU tagországokban, melynek következtében több hulladék is keletkezett. Ez az elmúlt 30 évben olyan nagymennyiségű hulladékot jelentett, melynek

környezetkárosító hatásai egyértelműen érezhetőek voltak. A levegő, a víz, a talaj szennyezettsége olyan mértéket ért el, amely az emberi, állati növényi világ egészségi állapotára egyértelműen negatív hatásokat gyakorolt. A tagországok felismerték, hogy a környezetszennyezés globális probléma, és a kedvezőtlen hatásokat csak egymással összefogva, egységes szabályozással és összehangolt programok útján mérsékelhetik, szüntethetik meg. A hulladékgazdálkodás szabályozása összetett folyamat, a hulladék nemcsak a környezetszennyezés egyik forrása, hanem nyersanyagként is szolgálhat a gazdasági tevékenységekhez. A hulladékkezelés ezért nemcsak környezetvédelmi kérdés, a probléma megoldása egyben gazdaságpolitikai feladat is. Az Európai Unió hulladékgazdálkodással kapcsolatos hosszútávú tervei az 1989-ben kiadott Hulladékgazdálkodási stratégiában jelentek meg. A benne megfogalmazott alapelvek a mai napig

irányadóak. A hulladékgazdálkodás közösségi szabályozása összetett, számos irányelv, határozat, állásfoglalás rendelkezik a hulladékok kezeléséről. Általános jellemzője, hogy politikai és jogi normák keverednek benne, az irányelvek célja a nemzeti szabályok és hatósági eljárások összehangolása, a jogharmonizáció. A környezetszennyezés megelőzésének előtérbe kerülése ellenére is folyamatosan nő a hulladéktermelés. Habár a közösségi jogszabályalkotásban jelentős eredményeket értek el, a hulladékgazdálkodási szabályozások adaptálása nehézkes folyamat a tagállamok jogrendjébe. Az Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályozása folyamatosan bővül, hozzájárulva ezzel a környezettudatos magatartás kialakításához, és a növekvő hulladékmennyiség 36 http://www.doksihu keletkezésének csökkentéséhez. A közösség stratégiája alapján szinte minden tagország megkezdte a saját nemzeti

fenntartható hulladékgazdálkodási stratégiájának kidolgozását. 3.7 Hulladékgazdálkodás Magyarországon A hulladéktermelés a fogyasztói és ipari társadalom velejárója. Az értékesítésre szánt termék előállítása során óhatatlanul megjelenik a termelési folyamatban a hulladék. Mint a hulladékgazdálkodásban általában, Magyarországon is fontos szempont, hogy a gyártás során keletkezett hulladék minél nagyobb része újrafelhasználásra kerüljön, és az így nyert másodlagos nyersanyagból értékesíthető melléktermék készüljön. Csupán felismerés kérdése, hogy mely hulladék anyagból termelhető értékesíthető melléktermék, a lehetőség mindegyikben ott rejlik. Az újrafelhasználhatóság útjában általában az eszközök hiánya, a módszerek kidolgozatlansága és a szaktudás gyengesége áll. A globális problémát tekintve, világszerte kutatják a megoldási lehetőségeket, nemzetközi egyezmények követik

egymást, folyamatos együttműködés mellett. Az Európai Unió szigorú előírásokat bocsát ki, amelyek betartását megköveteli tagállamaitól, a jelentkező államoknak pedig szoros felzárkózási tervet ír elő. Magyarország gazdasági lehetőségeihez mérten megteszi a szükséges lépéseket, és meghozza az elvárt intézkedések végrehajtásához szükséges jogszabályokat. Ennek következtében a magyar hulladék-gazdálkodási törvény szigorúan szabályoz minden szükséges teendőt, és bünteti mindazokat, akik elmaradnak annak teljesítéstől. 3.71 Hulladékgazdálkodási törvény célja és alapelvei A hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. törvény célja: • „az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel, • a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a

környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb 37 http://www.doksihu felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás‐termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.” 10 A kitűzött célok elérését a törvény a következő alapelvek betarttatásával garantálja: · „a megelőzés, ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűvé kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; az elővigyázatosság elve alapján a veszély,

illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;

az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő bevezetésére; 10 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról 1§ 38 hulladékkezelő technológiák http://www.doksihu • a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni,

vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszűntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; • a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; • a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; • az önellátás elve alapján – országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével – a képződő

hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; • a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; • a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.”11 3.8 A csomagolás és a csomagolási hulladék kezelése az Európai Unióban és Magyarországon12 11 2000. évi XLIII törvény a hulladékgazdálkodásról 4§ 12 A

csomagolási hulladékok hasznosításának helyzete Csomagolási és anyagmozgatási évkönyv 2007/2008 43‐44 oldal 39 http://www.doksihu A csomagolóanyagok és a csomagolási hulladékok mennyiségének jelentős növekedése következtében az Európai Unió hulladékgazdálkodást érintő szabályozásaiban meghatározó rész vonatkozik a csomagolási hulladékok kezelésére és hasznosítására. 3.81 A csomagolás és a csomagolási hulladék kezelésének szabályozása az EU-ban 1994 decemberében hagyta jóvá az Európai Parlament az elővigyázatosság, a megelőzés és a megosztott felelősség alapelvekkel összhangban készült, a csomagolóanyagokra és a csomagolási hulladékokra vonatkozó 94/62/EK irányelvet. A kiterjesztett termékfelelősség bevezetésével és széleskörű alkalmazásával, a gyártó (a csomagolt termék kibocsátója) felelősséggel tartozik a becsomagolt áru és a csomagolás életútjának megtervezéséért, ebből

adódóan a keletkező hulladék begyűjtéséért és annak hasznosításáért is. Az Európai Unió tagországai 1995 és 1998 között megalkották a csomagolási hulladékkezeléssel kapcsolatos nemzeti szabályozásaikat, illetve korábbi jogszabályaikat az uniós irányelv elvárásaihoz igazították A legtöbb európai országban a termékek kibocsátói olyan nem profitorientált szervezeteket hoztak létre, melyek az egyedi kötelezett feladatait átvállalják, és díjfizetés ellenében gondoskodnak a célkitűzések teljesítéséről. 1. számú táblázat: Magyarország 94/62 irányelv módosítása alapján teljesítendő hasznosítási arányai Kötelezettség Csomagolási tömegének Hasznosítási arányok hulladék minimális 60% hasznosítási aránya Anyagfajtánkénti hasznosítás Üveg 60% Papír 60% Fém 50% Műanyag 22,5% Fa 15% Anyagában 55% Határidő 2012 40 http://www.doksihu A táblázat alapján megfigyelhető, hogy

Magyországon 2012‐re a csomagolási hulladékok tömegének minimális hasznosítási aránya el kell érje a 60%‐ot. Az egyes anyagfajtánkénti hasznosítás átlagosan 60% körül mozog, a legkisebb hasznosítás arányokat a faanyagoknál (15%) és a műanyagoknál (22,5%) írtak elő. 3.82 A csomagolás és a csomagolási hulladék kezelésének szabályozása Magyarországon13 A csomagolási hulladékokat illetően Magyarországon egymással szoros kapcsolatban nem lévő két törvény és számos hozzájuk kapcsolódó kormány- és miniszteri rendelet hatályos. Az 1995. évi LVI törvény a környezetvédelmi termékdíjakról arra kötelezi a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás kibocsátóját, hogy adójellegű termékdíjat fizessen meg. Emellett a 2000. évi XLIII Törvény a hulladékgazdálkodásról arról rendelkezik, hogy egyes termékek gyártóinak (például csomagolást gyártóknak) köteles visszafogadni hulladékká vált termékeiket. Ezenfelül

csomagolás esetén arról is gondoskodni kell, hogy a visszafogadás és hasznosítás a kibocsátás meghatározott százalékát (2008-ban minimum 53%-ot) elérje. A hasznosítási arányok teljesítésekor körültekintően kell eljárni, és figyelemmel kell követni, hogy mi minősül csomagolásnak, hiszen ezen termékekre vonatkozóan a teljesítés kötelező (például a kereskedelmi csomagolás is csomagolásnak minősül, tehát az ilyen termékek körében is el kell érni a meghatározott %-os arányt). Hatályos jogszabályaink: • 2000. évi XLIIItörvény a hulladékgazdálkodásról, • 94/2002.(V5) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól, • 110/2002. (XII12) Országgyűlési határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről (a koordináló szervezet felállításáról és működéséről) • 1995. évi LVI Törvény a környezetvédelmi termékdíjról továbbá egyes termékek

környezetvédelmi termékdíjáról (2008. január 1 napjával módosult) 3 § (5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a vámhatóság jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése, ellenőrzése során. 13 Csomagolás és csomagolási hulladék kezelése ÖKO‐Pannon Kht. 2008 41 http://www.doksihu • 10/1995 (IX.28) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI törvény végrehajtásáról (2008. január 1 napjával módosult), • 53/2003. (IV11) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (2008. január 1 napjával módosult), • 271/2001. (XII21) Korányrendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról, • 314/2006.

(XII23) Kormányrendelet a Vám- és Pénzügyőrség szervezetéről, valamint egyes szervek kijelöléséről, • 24/2004. (IV23) PM rendelet a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény végrehajtásáról. A termékdíj megfizetése nem mentesít egyértelműen a hasznosítási kötelezettség alól. Azonban a két törvény alapján hozott alacsonyabb szintű jogszabályok lehetőséget kínálnak a termékdíj megfizetésének mentességére, a hasznosítási kötelezettség teljesítése esetén (ez alól kivételt képeznek a kereskedelmi csomagolások „Ú” és „k” díjtételei, valamint a műanyag bevásárló-reklám táskák termékdíjai). A kötelezett abban az esetben szerezhet mentességet a hagyományos kilogramm alapú csomagolások és a darab alapú kereskedelmi csomagolások „H” díjtétele szerinti termékdíj fizetés alól, amennyiben az általa piacra bocsátott csomagolás meghatározott részét, visszagyűjti, visszavásárolja,

újrahasználja, újrafeldolgozza vagy energianyerésre hasznosítja. (A kereskedelmi csomagolások „Ú” és „k” díjtétele alól csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség engedélye alapján lehet mentességet szerezni, kizárólag az előírt újratöltési arányok teljesítése esetén.) A teljesítésre kötelezetteknek – a csomagolt termékek gyártóinak és az Európai Közösségen belül azok behozóinak, importőreinek - két lehetőséget kínálnak: az előírásokat teljesíthetik önállóan, vagy egy hasznosítást koordináló szervezet segítségével (pl. Öko-Pannon Kht) A csomagolásról és a csomagolási hulladékokról szóló kormányrendelet A 94/2002. (V5) kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól, 2003. január elsején lépett hatályba és a csomagolás és 42 http://www.doksihu csomagolási hulladék kezelésének pontos előírásait, illetve a koordináló

szervezet működésének szabályait tartalmazza. A kormányrendelet értelmében az számít gyártónak, illetve behozatal esetén importőrnek, aki a csomagolt terméket elsőként hozza forgalomba. A rendelet hatálya a radioaktív termékek csomagolásának kivételével, az ország területén forgalmazott minden termék csomagolására és csomagolási hulladékára kiterjed, melynek értelmében csomagolási hulladékként kell kezelni minden hulladéknak minősülő csomagolást. A hasznosítási arány teljesítésének elérésére a gyártó, illetve külön jogszabály alapján a forgalmazó kötelezett, ennek érdekében biztosítania kell a csomagolási hulladék – más hulladéktól elkülönített – visszavételét, valamint újra használatát, hasznosítását. Erről a folyamatról gondoskodhat : • Önállóan, • Más gyártókkal együtt • hasznosítást koordináló szervezet útján. A koordináló szervezetek kizárólag közhasznú

jogállásúak lehetnek, szolgáltatásiakat bárki igénybe veheti, vagyis egyoldalú szerződéskötési kényszer alatt állnak, ezért ezek a szervezetek nem utasíthatnak el egyetlen olyan potenciális partnert sem, aki velük kíván szerződést kötni. Hulladékbírság Azon elmaradók szankcionálására, akik nem teljesítik a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII Törvényben, illetve a csomagolásról szóló kormányrendeletben (94/2002.(V5) Kormányrendelet) foglalt kötelezettségeket, a hulladékbírság mértékéről intézkedő (271/2001. (XII21) Kormányrendelet) jogszabály mérvadó 43 http://www.doksihu 4.Inverz logisztika szerepe a hulladékgazdálkodásban A logisztika ma már minden fontos gazdasási terület, így a hulladékgazdálkodás elválaszthatatlan része is. Az inverz logisztika, mint „logisztikai alrendszer” legfontosabb feladata a hulladékkezeléssel kapcsolatos teendők megszervezése és lebonyolítása a hulladék

hierarchia fenntartásával. A világgazdaság növekedése az elmúlt néhány évtizedben óriási mértékű volt. A logisztika területén dolgozó gazdasági és műszaki szakemberek munkájának köszönhetően közgazdasági szempontból hatékony gyártási és elosztási rendszerek jöttek létre. A sok esetben végsőkig menő optimalizálás, jelentősen hozzájárult a környezeti terheléshez. Az egyre nagyobb mennyiségű termelés a környezetbe kibocsátott szennyező, mérgező anyagok mértékét is folyamatosan növelte. A hagyományos logisztikai folyamatok az áruk, termékek minél nagyobb számú eladását, értékesítését célozzák meg, a vevők, fogyasztók érdekeit nézve. Ezért volt szükség olyan rendszerek, folyamatok kiépítésére, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat és így gondoskodnak nem csak az áruk, de a hulladékok megfelelő kezeléséről. 4.1 Az inverz logisztika kialakulása és jellemzői14 Annak ellenére,

hogy az újrahasznosítás nem új fogalom a gyakorlatban, az inverz logisztika elméleti hátterével a külföldi szakirodalom is csak a 1980-as években kezdett el foglalkozni. A hazai szakirodalom forrásai pedig, még ennél is szűkösebbek Jelenleg még mindig az angol – reverse logistics - elnevezés a legismertebb hazánkban, azonban több magyar megfelelő is használatos, mint például a visszirányú, újrahasznosítási, zöld, hulladék vagy recycling logisztika. A magyar szakirodalomban, főleg logisztikai és 14 Déri András, Vándorfi István A „bővitett ellátási lánc” Logisztikai évkönyv 2005 50-51 oldal 44 http://www.doksihu csomagolási folyóiratokban a legtöbbször az inverz logisztika elnevezéssel találkoztam, ezért dolgozatomban ezt a kifejezést használom. Az inverz logisztika legelőször az Egyesült Államokban jelent meg, amikor a kereskedők felismerték, hogy bizonyos termékek visszavételével piaci előnyökhöz juthatnak és

így növelhetik bevételeiket. Az elképzelés egészen addig működött, amíg a fogyasztók nem kezdtek el olyan berendezéseket és eszközöket is visszavinni a boltokba, amin a kereskedők nem tudtak keresni. A folyamat nemcsak irányíthatatlanná vált, hanem üzletek fennmaradását is veszélyeztette. A kereskedők felismerték, hogy az inverz logisztika csak akkor lehet sikeresen része stratégiájuknak, ha megfelelő körülmények között, pontos és folyamatos felügyelet és javítás mellett működik. Az első komoly szabályozások a német (German Packaging Order) és néhány más európai ország (Dánia, 1991, Packaging Covenant) környezetvédelmi szabályozásaiban jelentek meg. Ezek törvények többek között megadták a jogot a vásárlóknak, hogy kereskedelmi láncok boltjaiban hagyják a vásárolt termékek csomagoló anyagait melyek kezeléséről, feldolgozásáról a bolt tulajdonosának kötelessége gondoskodni. „Ehhez az inverz logisztikának

elnevezett „logisztikai alrendszerhez” tartoznak mindazok a főbb anyagi-, fizikai műveletek (összegyűjtés, szállítás, tárolás) melyek a termelési, kereskedelmi vagy akár egy szolgáltatási folyamatban, de ugyanígy egy fogyasztó életében, egy társadalmi környezetben, szennyezést, kárt okozó anyag, termék eltávolítása, megsemmisítése vagy újrafeldolgozása kapcsán szükségesek. Idesorolhatók a hulladékok, selejtáruk de a különféle okból visszakerült visszáruk, például reklamált vagy szezonális készletek.”15 Másik megfogalmazás szerint az inverz logisztika az ellátási lánc „bővítménye”, ahol a termékek életciklusa nem fejeződik felhasználással, hanem megtörténik a hulladékká vált eszközök, anyagok begyűjtése és visszaforgatása a termelési folyamat elejére.16 Az logisztika és inverz logisztika összehasonlítását és műveleteit a következő táblázatban foglaltam össze: 15 Knoll Imre

Interdiszciplináris logisztika a gazdaság – politikában (2006) 77 oldal 16 Déri András, Vándorfi István A „bővitett ellátási lánc” Logisztikai évkönyv, MLE 2005 51 oldal 45 http://www.doksihu Logisztika Inverz logisztika folyamat elosztás, térítés begyűjtés, feldolgozás művelet összeállító szétszerelő, bontó minőség termék funkcionalitása értéklánc fogyasztó vezérelt piac elsődleges másodlagos anyagáramlás vevő irányába ártalmatlanítók felé részegységek funkcionalitása gyártó, forgalmazó vezérelt 2. számú ábra Logisztika és inverz logisztika összehasonlítása 17 A folyamatokat tekintve látható hogy a logisztika az áruk elosztására törekszik, míg az inverz logisztika feladata pont fordítva az áruk begyűjtésé és feldolgozása. A begyűjtés az első és legfontosabb lépés, amely a folyamat többi részét is meghatározza. Ha erre nincs lehetőség, akkor a hulladék nem kerül

vissza a termelési folyamatba. A műveletek arra vonatkoznak, hogy az egyes szereplők milyen módon végzik tevékenységüket. A logisztika esetében a cél az összeállítás, értékteremtés, míg az inverz logisztikánál az egyes elemek, alkatrészek, tartozékok szétszereléséről, válogatásáról van szó. A minőség magára a termékre vonatkozik, amelyet megfelelő és jól működő állapotában kell eljuttatni a végső felhasználókhoz, az inverz logisztika láncban a hangsúly a szétbontott alkatrészeken, részegységeken és azok tulajdonságain van. A termékeket úgy kell kezelni, hogy alkalmasak legyenek az újra felhasználásra. Az értéklánc a logisztikai folyamatoknál a vevők igényeihez mért rendszerről van szó, míg az inverz logisztikában a gyártók, forgalmazók érdekeltek. 17 Benkő Lajos Elektromos és elektronikus hulladékok kezelésének háttere és kapcsolódó logisztikai folyamatok Logisztikai évkönyv, MLE 2005 19 oldal 46

http://www.doksihu A hagyományos logisztika a fogyasztói piac igényeinek kielégítését szolgálja, míg az inverz logisztika a fogyasztói piac által termelt hulladékok kezelésére és felhasználására irányul. Az SCM az anyagáramlása vevőirány, míg a WCM ezzel ellentétes irányban a hulladékot hasznosítok, ártalmatlanítók felé irányul. 4.4 Az inverz logisztika szereplői Az elmúlt években hazánkban is felgyorsultak az inverz logisztikával kapcsolatos események. A piacot érintő legfontosabb kérdéseket a 2000. évi XLIII hulladékgazdálkodásról szóló törvény részletezi, a szabályozás hátterében az Európa Unió követelményrendszere áll. Folyamatosan jelentek meg különböző és egyre szigorúbb végrehajtási rendeletek, melyek további feladatokat írnak elő az inverz logisztikai folyamatokban résztvevők számára. ábra. Az inverz logisztika piac szereplői 2. számú ábra Logisztika és inverz logisztika

összehasonlítása 18 18 Benkő Lajos Elektromos és elektronikus hulladékok kezelésének háttere és kapcsolódó logisztikai folyamatok Logisztikai évkönyv, MLE 2005 19 oldal 47 http://www.doksihu A vállalti szektor számára a megfelelő környezetvédelmi intézkedések hosszútávon jelentős költség megtakarítást eredményezhetnek. A jogi és gazdasági háttér mellet fontosnak tartom megemlíteni a környezettudatos gondolkodásmód elterjedését is. A továbbiakban részletezem a legfontosabb szereplők kötelezettségeit a hulladékgyűjtéssel és kezeléssel kapcsolatban. Fogyasztók A fogyasztó köteles igénybe venni a szervezett hulladékgyűjtési rendszereket, a keletkező hulladékokat összegyűjteni majd a hulladékkezelő részére átadni. A fogyasztónak részt kell vennie a szelektívhulladék gyűjtésben is. Törvényben meghatározott esetekben köteles a hulladékká vált terméket egy meghatározott feljogosítottnak átadni. A

törvény itt kitér arra is, hogy a fogyasztókat tájékoztatni, oktatni kell, másrészt szükség esetén gazdaságilag motiválttá kell tenni őket. Gazdálkodószervezet Köteleses a tevékenysége során keletkező hulladékot összegyűjteni és átadni, ezen túl felelőséggel tartozik az általuk kibocsátott szennyeződésért is. Gondoskodni a kell az általa előállított vagy forgalmazott termékek begyűjtéséről, hasznosításáról illetve ártalmatlanításáról. Ez a folyamat megoldható hulladékkezelő szervezet szolgáltatásainak igénybevételével, önállóan megszervezve. Továbbá lehetőség van koordináló szervezethez is csatlakoznia. Önkormányzatok Az önkormányzat feladata az ingatlantulajdonosoknál (főleg lakosok) keletkező települési hulladék kezelésének átvállalása, hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása. Mivel a hulladékkezeléshez speciális ismeretekre és megfelelő felszereltségre van

szükség, az önkormányzatok igénybe vehetik az ilyen feladatokra szakosodott hulladékkezelő cégeket. Az önkormányzatoknak külön hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni saját területükre vonatkozóan, továbbá a helyi feltételekhez igazodva meghatározhat a hulladékgyűjtés módját. Hulladékkezelő Olyan profitorientált szervezett melynek tevékenysége kiterjed a hulladék gyűjtésére, szállítására, előkezelésére, tárolására, ártalmatlanítására, hasznosítására és lerakására. 48 http://www.doksihu Rendelkeznie kell a szükséges engedélyekkel, emellett szigorú adminisztrációs és adatszolgáltatási követelményeknek kell megfelelnie. Közszolgáltató Olyan hulladékkezelő vállalkozás, amely közszolgáltatást lát el. Amennyiben a közszolgáltató tevékenysége mellett vállalkozási tevékenységet is folytat ennek bevételeit és kiadásait elkülönülten kell kezelnie a közszolgáltatás díjától és

finanszírozásától. A közszolgáltatónak egyrészt be kell tartani a hulladékkezelőkre vonatkozó szabályokat, másrészt teljesítenie kell mind azokat a feltételek, amelyeket az önkormányzat helyi rendeletében előír. Munkáját köteles folyamatosan és megszakítás nélkül elvégezni, Az inverz logisztika feladata Az inverz logisztika tágabban értelmezett feladata a hulladékhierarchia fenntartása, közvetlen feladata a hulladékkezeléssel és tevékenységek: • Hulladékgyűjtés és begyűjtés • Hulladékszállítás • Hulladék behozatala, kivitele és átszállítása • Hulladékhasznosítás • Hulladékártalmatlanítás 49 hasznosítással kapcsolatos alábbi http://www.doksihu 5. Dunapack ismertetése Papír és Csomagolóanyag Zrt. 5.1 Története Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt.-nél töltöttem A magyar papír- és csomagolóanyag gyártás meghatározó szereplőiből jött létre a kilencvenes évek

elején. A cég az egykor állami tulajdonú Papíripari Vállalat csomagolási tevékenységének folytatására jött létre, 1995-től osztrák- magyar vegyes vállalatként működött. A lezárult privatizáció következtében a tulajdonos Prinzhorn Holding egyik legnagyobb vállaltcsoportja lett. A vállalat amellett, hogy Magyarország legnagyobb papírgyártó és csomagolóhulladék feldolgozója, mára már több országra kiterjedő tevékenységgel bír és több, mint 300.000 tonnás termelésével a közép-kelet-európai régióban a papír alapú csomagolóanyagok előállításában piacvezető szerepet tölt be, a hullámtermékek piacán részesedése meghaladja a 10%-ot. Magyarországon a cég jelenleg két olyan telephellyel is rendelkezik Csepelen és Dunaújvárosban, melyek papírgyártással foglalkoznak. A hazai gyárak mellett jelentős hullámüzemek működnek Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Ukrajnában és Horvátországban. 5.2 A

Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt felépítése · Csomagológyár: jelenleg Csepelen és Dunaújvárosban üzemel, ezekben a gyárakban hullám és zsákalappapír-gyártás folyik. · Hullámtermékgyár: szintén Csepelen és Dunaújvárosban működik, a telepeken különféle típusú tekercses hullámpapírokat és többrétegű hullámlemezeket gyártanak, melyek további feldolgozásával dobozokat állítanak elő. · Hullámdobozgyár: a nyíregyházi székhelyű gyárban különféle hullámosítású és rétegű lemezeket állítanak elő Duparec Papírbegyűjtő és Feldolgozó Kft. feladata a papírgyártáshoz szükséges hazai papírhulladék begyűjtése és feldolgozása Logipack: nyomdai tevékenysége mellet, a Hullámtermékgyár részére nyújt logisztikai és karbantartási szolgáltatásokat 50 http://www.doksihu A hazai gyárak mellett jelentős hullámüzemek működnek Romániában, Lengyelországban, Bulgáriában, Ukrajnában és

Horvátországban. Vevőiknek nyújtott szolgáltatásaikban a legfontosabb, hogy az igényelt csomagolási funkció gazdaságos, esztétikus és környezetkímélő módon valósuljon meg a lehető legkisebb anyagmennyiség és teljes mértékben újrahasznosítható anyagok felhasználásával. Ezt figyelembe véve a szolgáltatás a gyártáson túl kiterjed a vállalat más részeire is, úgy, mint tervezés, raktározás, szállítás és a csomagolásból képződő hulladék hasznosítására, pontos és naprakész információk átadására is. 5.3 A Dunapack Zrt környezetvédelmi filozófiája A Dunapack Zrt. felelősséget vállal a környezetért, így törekszik a késztermékek anyagigényének csökkentésére és a másodnyersanyag felhasználás növelésére. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a társaság nem csak előállítja a csomagolóanyagokat, de visszagyűjti, valamint vissza is vásárolja a tevékenysége során kibocsátott

csomagolóeszközöket, ezt követően pedig papírgyáraikban, feldolgozóüzemeikben hasznosítja újra. Leányvállalatát, a korábban már említett Duparec Kft-t is e célból hozta létre. Itt kell megemlíteni azt a fontos tényezőt is, hogy ma már minden magyarországi, valamint a külföldi termelőegységük nagy része is megfelel az ISO 9001 és 14001 nemzetközi szabványoknak. 5.4 Környezetközpontú irányítás A Dunapack Zrt környezeti teljesítményének folyamatos javítása és környezeti menedzsmentjének áttekinthetősége érdekében a hazai papíriparban elsőként vezette be ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási, 1997-ben pedig az ISO 14001 szerinti környezetközpontú irányítási rendszert. Először a környezetre legjelentősebb hatást gyakorló Csomagolópapírgyár csepeli illetve dunaújvárosi telephelyén került sor a rendszer kiépítésére és tanúsítására. Ezután 1998-ban a Dunapack Zrt. tulajdonában lévő Duparec Kft,

végül 1999-ben kezdték meg a 51 http://www.doksihu Hullámtermékgyár és a Nyíregyházi Gyár környezetközpontú irányítás rendszerének kiépítését. Mostanra a Dunapack Zrt. minden magyarországi termelőegysége egy egységes irányítási rendszer szerint működik, amely integrálja az ISO 9001 minőségirányítási, az ISO 14001 környezetvédelmi és az OHSAS 18001 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszereket. 5.4 1 Természeti erőforrások igénybevétele a gyártás során A papírgyártás egyik jelentős környezeti hatása hogy jelentős vízmennyiség felhasználására van szükség. A papírhulladékok feldolgozása során, víz segítségével foszlatják szét a papírt, amely ezután több tisztítási és osztályozási lépésen megy keresztül a megfelelő minőségű papír gyártásához szükséges rostok előállításának érdekében. A papírlap képzéséhez a rostok egy nagyon híg vizes szuszpenzió formájában

kerülnek a papírgépbe . A gyártási folyamat végén a rostokat és vizet szétválasztják és a vizet visszavezetik a gyártási folyamat elejére. Valamikor 100-200 m3 vizet használtak 1 tonnányi papír előállításához, ma ez a szám a legkorszerűbb gyárakban 5-10 m3. Itt megemlíteném, hogy a fehér papír előállításához kb 417m3 víz felhasználására van szükség. A környezetterhelést mértéke nem csak a vízfelhasználás, hanem a papíripari szennyvízben található oldott és szerves anyagok (cellulúzrost, keményítő, ragasztóanyagok, festékek stb) mennyiségétől függ. A cég folyamatos javítási, korszerűsítési intézkedéseinek eredményeként jelentősen csökkentette vízterhelését is. A papírgyártáshoz jelentősenergia felhasználására is szükség van. A papír szárítása, víztartalmának elpárologtatása, valamint a nagy teljesítményű szivattyúk és motorok működtetésé sok hő és villamos energiát igényel. A

cég az áram és gőzfogyasztását is jelentősen csökkentette az elmúlt évek során. A környezetvédelmi beruházások és környezetjavító intézkedések bevezetése révén a társasság az elérhető legjobb technikai követelmények szintjén végzi tevékenységét, jelenleg ezen szintek fenntartására törekszik. 5.42 Termékek 52 http://www.doksihu A papírt környezetbarát terméknek tekintik, mivel a természetben nedvesség hatására magától elbomlik. A legkörnyezetkímélőbb megoldás azonban az, ha a papírt visszagyűjtik, és újra feldolgozzák. A Dunapack gyárai szinte teljes egészében másodlagos nyersanyagokból, azaz újrahasznosított papírból állítják elő termékeiket, amellyel így nem csak a természeti erőforrásokat kímélik, hanem részt vesznek a felhalmozódott hulladékpapírok újra feldolgozásában is. A papír más csomagolóanyagokat is helyettesíthet, a Dunapack egyik újítása a műanyagidomok kiváltása karton

elemekkel melyeket a műszaki termékek csomagolásánál használnak A hullámpapírlemezből készült dobozokat legtöbb esetben műszaki cikkek csomagolására használják, de Környezetbarát termékeinkkel hozzájárulunk az egészséges természeti környezet megőrzéséhez és a csomagolási kultúra formálásához. 5.43 Papírhulladék begyűjtés és feldolgozás A Dunapack Zrt. 1994-ben környezettudatosságának és stratégiai céljainak összehangolásával alapította meg leányvállalatát a Duparec Kft.-t A Duparec Zrt jelenleg Magyarország egyik legnagyobb hulladékpapír nagykereskedő cége mely folyamatos fejlődésének, és az évente begyűjtött 85-100 ezer tonna hulladékpapír-mennyiségnek köszönhető. A vállalat fő célja, a hulladék anyagok felhalmozódásának csökkentése, valamint a környezet terhelésének folyamatos mérséklése. Ebből következik, hogy fő profilja a papírgyártáshoz szükséges hazai papírhulladék

begyűjtése és feldolgozása. Budapesti üzeme mellett Nyíregyházán és Dunaújvárosban is van papírhulladék átvételére és feldolgozására alkalmas telephelye. A cég hazai papírhulladék begyűjtésének fokozása érdekében, felkutatja a lehetséges papírhulladék‐forrásokat, biztosítja a papírgyártásra alkalmas papírhulladék folyamatos átvételét, sikeresen alkalmazza a legkorszerűbb hulladékbegyűjtő technológiákat, valamint nagy hangsúlyt fektet az új begyűjtési módszerek fejlesztésére is. 53 http://www.doksihu A cég fontos és aktív szerepet tölt be a lakossági szelektív papírhulladék visszagyűjtésének megszervezésében, valamint a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtésében. 2001 óta a budapesti és vidéki önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások keretében gondoskodnak a gyűjtéshez szükséges eszközök térítésmentes kihelyezéséről, valamint

megszervezik az összegyűjtött papírhulladék elszállítását és újrahasznosításra történő előkészítését is. A vállalat nagy hangsúlyt fektet az ifjúság környezettudatos nevelésére is iskolai hulladékgyűjtő akciókon, kiállításokon, előadásokon keresztül. A Duparec Kft. a Dunapack Zrt-vel együttműködve folyamatosan azon munkálkodik, hogy a lakosság minél nagyobb részét vonja be a hulladékpapír-gyűjtésbe, ezzel is minél inkább megfelelve az Európai Unió elvárásainak. Dunapack Zrt. alapító tagja volt az 1996 végén megalakult ÖKO-Pannon Kht-nek mely ma Magyarország legnagyobb olyan szervezete, amely csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésével foglalkozik. A Dunapack azonban nem csak tagdíjat fizet, hanem aktívan részt is vesz a társaság munkájában, mivel kötelezettséget vállalt a begyűjtött hulladék papírok feldolgozására, melynek megvalósítását a legjobban az elmúlt évben, hazánkban keletkezett

hulladék papírok közel 60%-ának Duparec általi feldolgozása is bizonyítja. Az ÖKO-Pannon Kht. a csomagolási hulladékok begyűjtésének és hasznosításának koordinálásával megoldást nyújt a csomagolási hulladékok problémájára. Eddig minden évben eredményesen működtek, mennyiségi mutatóik meghaladták a törvényben előírtakat. Rendszerükben jelenleg 5 millió lakos, mintegy 5150 gyűjtősziget segítségével gyűjtheti a hulladékokat anyaguk szerint különválogatva. 54 http://www.doksihu 6 sz ábra A fenti ábrából is kitűnik, hogy a 2007-ben az ÖKO-Pannon partnerei által kibocsátott 615 ezer tonna csomagolásanyagból 351 ezer tonnát gyűjtött vissza, melynek több mint 57 százaléka került hasznosításra. 2008-ra szerződéses partnereik száma 1934-ről 2368-ra nőtt. A cég tevekénységét vizsgálva úgy gondolom, hogy a Dunapack valóban eleget tesz a környezetvédelmi szempontoknak, emellett meghatározó szerepet tölt be a

hazai hulladékpapír begyűjtésének fejlesztésében és feldolgozásában saját cége által valamint az ÖKO-Pannonal való együttműködésben egyaránt. A papíripari termelés eddig két telephelyen működött Csepelen és Dunaújvárosban. 2009 júliusától a csepeli papírgyár működését leállítják, ezzel egy időben megkezdi termelését Dunaújvárosban egy új és korszerűbb papírgép. Az évi 350 ezer tonna kapacitású papírgépének üzembe helyezésével majdnem kétszeresére nő a termelés. A tervezet szerint 2010-ben a vállalat össztermelése eléri a 600 ezer tonnát. A termelés növekedésével a cég számára nagyon fontos, hogy a begyűjtött hulladékpapír mennyisége is ugyanilyen ütemben növekedjen. A lakosság nagyobb bevonásával nem 55 http://www.doksihu csak a környezetszennyezés csökkenthető, hanem a cég számára is biztosítható a termeléshez szükséges alapanyag. Az ÖKO-Pannon Kht. adatait ismerve elmondható,

hogy ma már egyre többen vesznek részt a szelektív hulladékgyűjtésben, a lakosság részvételi aránya 2007-ben már elérte a 13 százalékot. 7 sz. ábra A jelenleg működő szelektív hulladékgyűjtő és hasznosító rendszer folyamatosan növekvő hasznosítási arányai ellenére úgy gondolom, ez az arány még mindig kevés, ugyanis egy közelmúltban történt felmérés alapján a szelektív hulladékgyűjtést ma már a lakosság 96 százaléka ismeri, 76 százalékának pedig lehetősége is van a gyűjtésben való részvételre. A kutatás eredményei alapján az indokok sokfélék: · a gyűjtőhelyek messze vannak a lakóhelytől · nincs hely a lakásban a gyűjtésre · körülményesnek tartják az otthoni válogatást · nem jut idejük a szelektív hulladékgyűjtésre A rendszer kiépítettsége tehát nem elegendő a lakosság bevonásához. Véleményem szerint a hazai papír hulladék begyűjtésének fokozására a lakosságot gazdaságilag

is motiválni kell. 56 http://www.doksihu A MÉH (Melléktermék és Hulladékhasznosító) telepek és a papírfeldolgozó vállalatok már régóta felvásárolják a papír hulladékokat, viszont ezek általában kieső helyeken találhatóak ezért nem sokan keresik fel őket. Nagyon jó kezdeményesének tartom a PET – palackok19 és alumínium dobozok visszaválthatóságát, ez a rendszer külföldön már régóta megbízhatóan működik. Magyarországon két hipermarket is fizet a kiürült italcsomagolásokért. A vásárlók az üzletekben leadott vagy a kihelyezett automatákba bedobott palackok után járó jelképes összeget levásárolhatják. Az így összegyűjtött hulladékot az áruházak később szelektálják, bálákba kötik majd szerződött hulladékkezelők segítségével eljuttatják a hulladékhasznosítókhoz. A Környezetvédelmi Minisztérium és az ÖKO-Pannon Kht. által is támogatott akció már az első hónap alatt is sikeresnek bizonyult,

összesen mintegy 25630 PET palackot vettek át a lakosságtól. 20 A papírhulladékok visszagyűjtésénél az alábbi gondokra is felhívnám a figyelmet: · A papír hulladékok szelektív visszagyűjtésénél a legnagyobb problémát a szennyezettség és a kombinált papír csomagolóanyagok okozzák. Gyakran előfordul, hogy a gyűjtőkbe olajos és zsíros hulladékok kerülnek vagy éppenséggel tiszta, de más anyagokat is tartalmazó például műanyag, alufólia vagy egyéb felület kezelt csomagolásokat tesznek a tárolókba. · A másik lényeges probléma, hogy az összegyűjtött papírhulladékok kifizetése a leadott hulladék súlya alapján történik. Emiatt gyakran előfordul, hogy a hulladékgyűjtők a nagyobb jövedelem érdekében vizesen adják le a papírt, vagy nem papír eredetű, nagy súlyú egyéb hulladékot is közé rejtenek. Ezeket elsősorban a lakosság tájékoztatásával és a leadott hulladékok alapos ellenőrzésével lehet

megoldani. 19 20 www.kvvmhu/data/sajtokozlemenyek/290pdf http://www.elelmiszerhu/cikkphp?id=3459 57 http://www.doksihu 6. Javaslat A javaslatom a Dunapack Zrt. részére a következő: Legfontosabb feladatnak egy olyan hulladékpapír átvételi rendszer kialakítás tartom, amely a lehetőséget nyújt a lakosság számára, hogy térítés ellenében leadja összegyűjtött papír alapú hulladékát. A már korábban említett a PET – palack visszaváltási rendszer sikeres működése is azt támasztja alá, hogy egy ilyen megoldás népszerű lenne a lakosság körében. Fontosnak tartom, hogy a kiválasztott helyszínek itt is a forgalmasabb áruházakban, hipermarketekben legyenek. A napi vásárlások alkalmával így lehetőség nyílna a papírhulladékok leadására is. 2009 júliusában üzembe helyezett új papírgép által a termelés több mint kétszeresére nő, így sokkal több hulladék papírra lesz szükséges a vállalatnak. Egy ilyen

rendszer bevezetésével a Dunapack nem csak a termeléséhez szükséges anyagokhoz jutna hozzá, de egy ilyen kezdeményes marketing szempontból is jelentős bevételeket hozhat a vállalatnak. . A leadásnál a lakosság megfelelő információt kapna a papírgyűjtéssel és feldolgozással kapcsolatban. A folyamatos felügyelet az űzletekben pedig meg akadályozná, hogy szennyezett vagy más anyagok kerüljenek átvételre. A Dunapack saját cége a Duparec Kft, és az ÖKO-Pannonnal együttműködve is meg megvalósítaná ezt az elképzelést, amellyel nem csak saját termeléséhez szükséges erőforrásait biztosíthatná hanem hozzájárulna a lakosság szelektív hulladékgyűjtésbe való részvételének növekedéséhez is. 58 http://www.doksihu 7. Összefoglaló A dolgozat első fejezete a csomagolás története, célja, jelentései és logisztikában betöltött szerepe mellett azt is kifejti, hogy milyen funkciókat kell ellátnia, tervezésénél milyen

szempontoknak kell érvényesülni, milyen formában jelenhetnek meg és milyen kapcsolatban van a termékkel. Mindezek mellett fontos, hogy megfelelő csomagolás készítéséhez megfelelő technikai háttérrel kell rendelkeznünk és milyen gazdaságossági szempontokat kell szem előtt tartanunk. A hulladékgazdálkodás fejezete a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem jegyében a hulladékgazdáldodás stratégiai elemeivel, a hulladékok károsító környezeti hatásaival foglalkozik elsősorban. A fejezetben megismerkedünk a hulladékok csoportosításával is. A hulladékgazdálkodás hulladék fogalmával és a közösségi és magyarországi szaáblyozásáról, illetve a csomagolás és csomagolási hulladékok kezelésének előírásairól külön fejezetek szólnak. Az inverz logisztika napjaink egyik leghatékonyabb és legújabb irányzata. Ezért a hulladékgazdálkodásban betöltött szerepe, annak kialakulását, legfőbb jellemzői és szereplői

külön fejezetben kerülnek bemutatásra. A Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. Ismertetése fejezet a gyár felépítésén, a gyártás folyamatán az előállított termékeken kívül a szakmai gyakorlatom tapasztalatait is bemutatja. Mivel magam is fontosnak tartom a szelektív hulladékgyűjtés és a környezet védelmének kérdését, évek óta odafigyelek az otthoni hulladék szelektív gyűjtésére és megfelelő hulladékgyűjtőkbe való elhelyezésére. Örömmel tapasztaltam, hogy a cég minden csomagolóanyagát szelektíven összegyűjtött hulladék újrafelhasználásával készíti, így a környezetet védő lakosság igyekezete nem vész kárba. A javaslatok fejezet az elmúlt évek európai és magyarországi hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tapaszatalatai, a a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. érdekei és a hatályos Európai Uniós és Magyarországi előírások alapján készült. 59 http://www.doksihu MELLÉKLET 60