|
Dátum: 2023. augusztus 13. 00:10:02. Forrás : doksi.net/hu |
A rozsomák egy 60-90 cm hosszú, 15-30 kg-os medvealkatú ragadozó. Soha nem hátrál, nem ismeri a félelmet, hiszen a medvéket is képes legyőzni kis termete ellenére. Viszonylag gyorsnak és erősnek is mondható, hiszen képes 100 kg-os állattetemeket is elvonszolni, s a jávorszarvas nagyságú állatokat is képes elejteni.
Különösen igaz ez a sok hóval borított tájakon, mivel nagy mancsaival nem süpped el a hóban. Csak annyit eszik, amennyire szüksége van; a megmaradt zsákmányt elássa, majd később fogyasztja el.
Hatalmas területeket jár be annak ellenére, hogy egyébként nem folytat vándorló életmódot; vadászterülete akár 3.000 km2 is lehet. Főleg ügetve közlekedik, de figyelemre méltó sebességgel mászik fára, és rendkívül gyorsan úszik. A szakértők szerint a rozsomák kétféle üzemmódra képes: vagy maximális sebességgel közlekedik, vagy teljesen mozdulatlan. Érdekes, hogy bundája akkor sem fagy meg, ha benedvesedik.
Ennek ellenére nagyon nehéz észre venni, mivel ügyesen rejtőzködik. A szagát viszont lehet érezni (a menyét rokona), amit területének megjelelölésére használ.
Széles körben elterjedt, három kontinensen is előfordul, főleg az északi területeken, Európa, Szibéria és Észak-Amerika szubarktikus erdeiben. Maximális élettartama 8-10 év, fogságban 16 év.
A rozsomákot a rénszarvas állományban tett vélt vagy valós pusztításai miatt irtják. Vadászatuk kockázatos, bátran szembeszáll a vadászkutyákkal, sokszor meg is ölheti őket.
Magyarországon először 2008-ban, a Szegedi Vadasparkban találkozhattak a látogatók rozsomákkal, előtte egyetlen magyar állatkertben sem volt látható a faj. Ennek egyik oka, hogy még a szakemberek körében is sok tévhit él erről a fajról. Tény és való, hogy nagy mozgásigényének megfelelő méretű kifutót igényel, amelyet magas intelligenciája, ügyessége és ereje miatt hasonlóan biztos kerítéssel kell ellátni, mint a jóval nagyobb medvékét.
A Rozsomákról bővebben a Wikipedia angol nyelvű cikkében olvashatunk.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A mézelő méh
A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.
Téli madáretetési tanácsokElindult a téli madáretetési szezon! A madáretetés a legtöbb fajt érintő, majdnem hat hónapon át tartó, éppen ezért az egyik legösszetettebb madárvédelmi munka, aminek évszázados hagyományai vannak Magyarországon. Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad.
A vaddisznó (Sus scrofa)A vaddisznó az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozó faj. Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki. Testmérete északról dél felé haladva egyre csökken, de az északi szigeteken élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. Cikkünkben képekkel illusztrálva mutatjuk be ezt a hazánkban igen elterjedt állatfajt.
